Pesti Napló, 1866. június (17. évfolyam, 4834-4858. szám)

1866-06-30 / 4858. szám

Szombat, június 30. 1866 17 évi folyam. 148-4858. Szerkesztési iroda: Ferencziek tere 7. szám, 1. emelet. E lap szellemi részét illető minden közlemény a szerkesztőséghez intézendő. Bérmentetlen levelek csak ismert kezektől fogadtatnak el. Kiadó­hivatal: Ferencziek tere 7. szám földszint. A lap anyagi­ részét illető köz­lemények (előfizetési pénz, ki­adás körüli panaszok, hirdet­mények) a kiadó­hivatalhoz in­­tézendők. Előfizetési feltételek: Vidékre, postán, vagy helyben, házhoz hordva. Félévre . . 10 frt 50 kr. o. é. Évnegyedre . 6 frt 25 kr. o. é. Hirdetmények díja: 7 hasábos petitsor egyszeri hirde­tésnél 7 nj kr. Bélyegdíj külön 30 nj kr.­­ Nyilt-tér: 6 hasábos peti­sor 25 nj kr. Előfizetési felh­ívás PESTI NAPLÓ­­&CO-iki második félévi folyamára. julius—decemberi 1­2 évre 10 ft 50 kr, július—septemberi 1­2 évre 5 ft 25 kr. A „Pesti Napló“ kiadó-hivatala.’ Fest, junius 28.1866. Politikai és hadi tservények. — A „Frankf. Postzeitung“ a hesseni vá­lasztó fejedelem ellen elkövetett jogtalan és durva erőszakra vonatkozólag következőleg szól : „Az ítélet a legujabb erőszaktétel felett, mely egy a nagyobb hatalommal szemközt lélekisme­­retéhez, a joghoz és országa érdekeihez hű­ ma­radt német fejedelmen elkövettetett, a német tör­ténelemben egykor megvesztegethetlen bírót fog találni. „A jelennek álláspontjáról tekintve, minden elfogulatlan vélemény úgy fogja a dolgot látni, hogy a válság közelget. Bismark gróf kétség­­beesett fogásokkal igyekszik zavarainak ama benyomását gyöngíteni, mely szerint Poroszor­szág, habár nem is az egész „vonalán,“ de igen nagy fotosságú pontokon erősen meg van szo­rulva. Ama rendkívüli esemény jellemzésére, mely által Poroszország magát valamennyi mo­­narcha rokonszenveivel és érdekeivel kiegyen­­líthetlen ellentétbe hozza, legyen még felemlítve ama körülmény is, miszerint Stettinben, a­hova a kötelességhű fejedelem vitetett, már hetek óta a cholera uralkodik.“ A választó fejedelem elfogatásakor történtek­ről ugyanazon lapnak Kasselből f. hó 25-kéről következőt imák: „A választó fejedelem elfo­­gatásának hírére Ausztria és Bajorország köve­tei azonnal teljes diszöltözetben tisztelkedni siet­tek ő kir. fenségéhez. Az őrtiszt megtagadta a két diplomatától a bemenetet, minthogy — mint mondá — senkinek sem szabad bemenni. Azon kérdésre, ha váljon e tilalom az ő kir. fensé­génél hitelesített követekre is kiterjed­t, a tiszt „igen“-nel válaszolt. Egy e követek által ezen esetre vonatkozólag Beyer tábornokhoz írásban intézett jelentésre az a szóbeli válasz ér­kezett , hogy a tiszt csak kötelességét tel­jesítette. Erre az osztrák cs. kir. és bajor kir. kormányok képviselői azonnal tiltakozó jegy­­zékeket bocsátottak ki, melyekben a porosz kormánynak a választó fejedelemség és a vá­lasztó­fejedelem személye ellen elkövetett nem­zetközi jog­ellenes eljárásából a legkiáltóbb té­nyeket (egy ideig még az élelmi­szerek is el voltak a vál. fejedelemtől vágva) kiemelvén, rög­töni szabad közlekedést kívántak ő kir. fenségé­vel, és legalább is választ, miszerint megtehessék a kellő lépéseket az internationális jogon alapuló jogaik biztosítása végett. Eddig azonban még sem írott, sem szóbeli válasz nem érkezett.“ A vál. fejedelem elfogatása, a „N. Fr. Presse“ szerint, alkalmasint azért volt szükséges, hogy Beyer tábornok ama 17 millió tallért, melyet a vál.­fejedelem magával hordott, lefoglalhassa és „annect­álhass­a." A porosz „Staatsanzeiger“ azon állítása, hogy a poroszok sehol sem szednek hadi adót, meg van hazudtolva Falkenstein tábornok jun. 22-kén kiadott rendelete által, melyben megparancsolja, hogy a július havára járó telekadó, házadó, személyadó, iparadó, jövedelmi adó, fizetés után járó adó és keresetadó kétszeres összege, az ezen időre járó rendes adóval egyszerre, az il­lető adószedő hivataloknál, mint rendkívüli hadi adó (azaz, hadi sarcz lesz az) lefizettessék.­­ Drezdából a „Béri, Börsenzig“-nak azt ír­ják, hogy a drezdai műkincsek, különösen a képtár, öt millió tallérért az angol királynőnek vagy eladattak, vagy elzálogosíttattak. Annyi bizonyos, hogy a képtár e pillanatban Drezdá­ban, az angol követség oltalma alatt van. A franczia képviselő kamra f. hó 25-én vé­gezte be az egyes minisztériumok költségveté­sének megszavazását, s más­nap az a törvény­­javaslatnak különösen az adót illető pontjait volt tanácskozás alá veendő. Azt hitték, hogy a rendes költségvetés ezen ülésben be fog végez­tetni, s akadály nélkül megszavaztatni, szándékaira nézve nyilatkozni.“ A ház az elna­polást elfogadta. Hasonló nyilatkozatot ten Gladstone úr az alsóházban. „Nemes barátom (Russell gróf), ki a kormány élén áll, és én, engedelmet nyer­tünk ő felségétől tudatni a házzal, hogy ő felsé­ge miniszterei a múlt hétfői szavazás és az álta­lam már említett régibb körülmények következ­tében lemondottak hivatalaikról, de ő felsége nem méltóztatott maga részéről kívánatosnak tartani, hogy a lemondásokat bővebb megfonto­lás nélkül, elfogadja. Ő felsége akkér intézke­dett, hogy (Balmoralból) minél előbb visszatér­jen Londonba, minthogy ily természetű kérdés elintézésére­ szükségesnek tartotta a személyes értekezést. Ő felsége, úgy hiszem, e pillanatban útban van Windsor felé, és akkép méltóztatott intézkedni, hogy nemes barátomnak és nekem, holnap délután egy órakor audientiánk legyen ő felségénél Windsorban. E körülmények közt kötelességemnek tartom a házat felkérni, hogy ülését holnapig, még­pedig a ház nagyobb ké­nyelmének okáért, esti hat óráig elnapolja.“ A ház az elnapolást elfogadta. Hogy a királynő a minisztérium lemondását elfogadta, és Derby grófot szólította fel az új kormány alakítására, táviratilag már közöl­ve volt.­­ Az osztrák éjszaki (Ferdinand) vasútvona­lon a személy- és vegyes vonatok járása meg­­szorittatott Bécs, Brünn és Olmütz közt. (A vasúti igazgatóságok közzé teszik az erre vo­natkozó változást.) — Mint a „Fremdenblatt“ hallja, az orosz czár szerencsét kívánt császár ő Felségének a cus­­tozzai győzelemért, és Stackelberg kifej­ezé re­ményét is a további győzelmekhez. — A brit felsőházban jun. 25-én Russell gróf a miniszteri válságra vonatkozólag követ­kező nyilatkozatot adott: „Lordjaim, az alsó­ház múlt hétfői (jun. 18-kai) szavazata után a kormány szükségesnek tartotta, miután csak egy utat látott nyitva maga előtt, a tárgyat ő felségével közölni. — Miután ama szavaza­tot úgy veszem , mint az ő felsége miniszte­rei iránti bizalomhiány nyilvánítását, mint első miniszter, beadtam lemondásomat. — Ő felsége vonakodott a lemondást elfogad­ni, s a dolgok, különösen pedig a száraz­földi ügyek mostani állásában ő felsége azon reményt fejezé ki, hogy a miniszterek nem fognak szándékuk mellett maradni. Jó felsége holnap délutáni fél vagy egy órára Windsorban személyes találkozást rendelt, minélfogva kérem lordságtokat, méltóztassanak a közügyek tár­gyalását holnap esti hat óráig elhalasztani , ekkor majd képes leszek a kormány további — A félhivatalos „Österreichische Zeitung“ felemlíti azon hírt, mely szerint Ausztria, bi­zonyos diplomatiai egyezéseknél fogva, gátolva lenne abban, hogy a Munciót átlépje, vagy legalább a kivívandó sikert egy bizonyos határon túl terjeszsze. „Semmi sem lehet kevesebb — mond az „Ősz. Ztg.“ Valamint Albert főherczeget csupán katonai tekintetek tartóztatták, hogy az actiót lombardiai területre tegye át, úgy nem fog legkevésbé is habozni, ha katonai tekinte­tek előnyomulását tanácsosnak és szükségesnek fogják bizonyítni, hogy az ellenséget saját területén keresse föl. A déli hadsereg működéseinek nincs geogra­­phiai határuk.“ A déli csatatéren folyó hó 22., 23. és 24-én vívott csatákról a franczia lapok terjedelmes részleteket közölnek. Olvasóink azonban mindezeket más források után általunk közölve, már ismerik, s így csak tegnapi közleményeink ide vonatkozó részének kiegészítését czélozzuk, midőn az olasz hadsereg említett mozgalmának, tervszerű czéljának kissé bővebb ismertetésére szorítkozunk. A „France“ szerint Victor Emanuel hadának centruma, átlépvén a Minciet Goitonál, s egye­nesen Retverbellának tartva, a Legnago és Ve­rona közt fekvő Albaredo megszállására töre­kedett, hogy itt átmenve az Etsch folyón, az utóbb nevezett erődöt megkerülje , s egyszer­smind kezet nyújtson a C­­­a­­­d­i­n­i alatti jobb szárnynak, mely a Pan Polusellonál való átlé­pendő, s Albaredo felé Legnago és Padua közt felfelé vonulandó. Ekkor hajtva végre a két hadrész egyesülését, kezet fogva rontottak volna Veronára, mialatt D­u­r­a­n­d­o Peschiera ellen intézve támadást, az osztrák sereget ez oldalról foglalta volna el. Victor Emanuel jún. 24-én az osztrák sereget az Etsch parton képzelve, hogy a Cas­­teln­uvoi utat védelmezze , D­u­r­a­n­d­o táma­dását alkalmasnak vélte arra, hogy a Goito és Albaredo közti utat komolyabb feltartóztatás nélkül megteheti; azonban az Etseh és Mineio közti halmokon Roverbella mellett nyomulva előre, találkozott az osztrák csapatokkal, s egy­szersmind D­u­r­a­n­d­o sem tarthatván meg a tért saját erejével, a király kénytelen volt út­közben homlokot változtatni, s ekként az eredeti tervtől eltérni. Az olasz hadak ezen homlokváltoztatáskor foglalták el a Movimento melletti halmokat (a Valeggioból Castelnuovoba, s Custoreától kelet­nek vezető úton), valamint a Valeggioból Som­­macampagna felé vezető út melletti magasla­tokat. A Veronából Peschiera felé nyomuló császári hadsereg az olasz csapatok mozdulataiból fel­ismerve ezek tervét is, részéről szintén homlok­változtatással vélt a bajon segíthetni , s e nézet­ben a Sonna és Sommacampagnához elérkezett balszárny legott megkezdő a homloktámadást az ellenség által elfoglalt és védelmezett salen­zoi és movimentoi magaslatok ellen egész Cus­­tozzáig. Mihelyt ezen utóbbi pont, mely a kísérlet sikerének kulcsát képező, a császáriak által el­foglaltatott, a király hadainak alig maradt he­lyesebb teendője, mint visszamenni a Minción, ezen vonal által fedezni magát, mire a­ Valeggio­­tól Villafrancáig elterülő róna egészen alkal­matlan. Egy másik párisi lap az olasz hadak vissza­vonulását érintve, azon reményét fejezi ki, hogy Victor Emanuel a nyert kudarczot nemsokára megtorolni siet, s hogy már­is támadási tervek és készületekkel foglalkozik. C­­­a­­­d­i­n­i tá­bornok alkalmas időben több ponton fogja át­lépni a Pót, mozdulatának iránya, Padua, hova megérkezvén, gyorsan vetheti magát nyugatnak, s a császáriakat hátul támadhatja akkor, midőn a király homlokon vív ellenök csatát. Ugyanezen lap szerint egy másik olasz csapat Mantuát fenyegeti, ugyanekkor kell az osztrá­koknak Peschierát is védelmezni. G­a­r­i­b­a­­­dji feladata déli Tirol ellen működni, az olasz hajó­­raj, mely jún. 23-án hagyta el Tarentot, oly irányban vitorlázott el, melyet a nevezett lap tudósítója most még nem írhatott meg. Mind­ezekből az a tanulság a párisi forrás szerint, hogy a custozzai csatavesztésnek olasz részről nincs azon jelentősége, mit annak sokan tulaj­donítanak. Garibaldiról írják meg, hogy utasí­tása nem csupán Dél-Tirolra terjed, de ennél to­vább is , vagyis önkényteseivel állást foglalván a tartomány déli pontjain, csapata zömével be­rontana a­ felső Jun völgybe, s innét a völgye­ken át Bajorország­ba hatolva, megtámadná Mün­chent, hogy ekkér a bajor hadsereget az éjszaki harcztérről visszaszólítván, a porosz szövetséges helyzetén könnyítés történjék. Ezen utóbbi tervet maga a tudósító is oly merésznek találja hogy hitelességéért épen nem mer kezességet vállalni.­­ Egyébiránt egy milánói, hir után megemlíti, hogy egy osz­trák csapat Stelvioból jőve, megszálta Bormio városkát, mely állásból az Adda völgy felett uralkodik. A custozzai csatában megsebesült A­m­a­d­e­o herczegről Párisba küldött levelek írják, hogy csak könnyű sebet kapott, s hogy legközelebb ismét elfoglalhatja parancsnoki tisztét. Ugyanezen forrás szerint a jun. 24-ei csatá­ban C­e­r­a­­­e tábornokon kívül még egy tábor­nok esett el, és öt megsebesíttetett. Milanóban nagyon tartottak tőle, hogy az osztrák hadak használva a jun. 24-ki győzelem előnyeit, a Minciót át fogják lépni, s a csatatért az ellenség földjére tenni.*] A déli harcztérről vett távsürgöny. Fi­orenc, jun. 25. A tegnapi napon sokat vesztettünk. Amadeo herczeg, Ce­­rale­tb. s több főtiszt kisebb-nagyobb sebet kaptak. Villarey tb. elesett. Hum­bert­hy kitűnt vitézségével hatszáz osz­trák fogoly­tiszt és közlegény, indíttatott Milanóba. A flotta 23-dikán indult el Tarentoból, rendeltetését nem tudhatni. Németországi csatatér. — Benedek táborszernagy hivatalos jelentése szerint (Josephstadt, jún. 27-kén esti 8 órakor), a Neustadt és Skalicz közötti harcz a poroszok egy támadásának visszaverése volt. Az ausz­triai 6-dik hadtest útban volt Opocznóról (Ska­­licztól délre) Skalicz felé, s az ellenség nem há­­boríta a kijelölt állás elfoglalását. „A csatáról vi­lágos képet adnunk nem lehet részletes jelentések díjjában, írja a „Wien. Abendpost.“következmé­nyeit majd csak akkor látandjuk, midőn a to­vábbi működés ki fog előttünk fejleni.“ Neustadt két mértföldnyire keletre, Skalicz mintegy más­fél mértföldnyire éjszak-keletre fekszik Joseph­stadtól. A wisokovói magaslatok Skalicztól ke­letre az ezen várostól Nachodba vezető út men­tén nyúlnak el a svadoviczi vasút mellett.­­ A „Wiener Abendpost“ jelenti, hogy a magán-távirati összeköttetés a lombard-velen­­czei királyság és a birodalom’többi részei közt, újra megnyittatott. Az éjsza­ki és nyugati harcztérről érke­zett tervsürgönyök. (Az éjszaki hadsereg parancsnokságától.) Josefstadt, jun. 28. 6 óra 40 peres délután. Junius 28-án déli 12 óráig W­y­s­o­k­o­w melletti állásukban valának, me­lyet azelőtti napon foglaltak el. A neve­zett órában rövid ágyú­tüzelés fej­lődött ki, mely alkalommal alkalmam volt személyesen meggyőződni a fontos ágyúink rendkívüli találó erejéről (Treff­fähigkeit), melyek még 4500 lépésnyire is jól szolgáltak. Prága, jun. 28. A „Tagesbote“ kü­lön lapja szerint ma Münchengrätz mellett ismét csata volt, melyben igen nyakasan küzdöttek, eredményéről még semmi biztos tudósítás nincs. Prága, jun. 28. A poroszok odahagy­­­ják Teplitz környékét, Szászország felé és keletre húzódnak. Frigyes Károly hg főhadi szállása tegnap állítólag a friedlandi kastélyban volt. Prága, jun. 28. Utasok azt állítják, hogy Melniknél ágyú­tüzelést hallottak volna. A ma vidék lakossága menekül. A poroszok vesztesége Mü­nchengratznél igen nagy volt. A szász királyt vissza­várják. Prága; jun. 28. A helytartóság veze­tője a mai napon kezdve két heti vál­tó moratóriumot engedélyezett következő helységeknek: Hainspach,Schlu­­kenau, Rumburg, Warnsdorf, Zwickau, Haida, Leipa, Aeha, Bensen, Kamnitz, Friedland, Kratzan, Reichenberg, Gabel, Gablonz, Tannwald, Niemes, Aicha, Ei­­senbrod, Turnau, Dauba, Münchengrätz, Rosehlitz , Hohenelbe , Marschendorf, Schatzlar, Semil, Starckenbach, Traute­­nau, Braunau, Pölitz, Nachod. A krakkói katonai parancsnokság jelenti : Krakkó, jun. 27. Estve. A poroszok visszamentek a Visztulán. Oswiecimet 3 század karabinussal, 3 zászlóalj Land­­wehrrel, egy uhlanus ezreddel és egy fél üteggel támadták volt meg. A Grünne-uhlanusok ezredéből Leh­man százados, 5 kápláralja uhlanussal verte vissza az ellenséges ezredet, s hős halált halt; vele együtt elestek Lippe gróf főhadnagy, Schönberg hadnagy. A csapatok derekasan tartották magukat, a tüzérség jeles volt. Az ellenség vesztesége nagy, a mienk 80 ember, közte öt tiszt. Josephstadt, jun. 28. (A „Presse“ távirata.) A 20 dik hadtest (Gablenz al­tábornagy) tegnapi harcza Trautenaunál B­o­n­­­n tábornok porosz hadteste ellen a legjobb siker által lön koronázva. Gab­lenz elfoglalta Trautenaut és megszállva tartja. A veszteség sok. Ma nagy ágyú csata kezdődött Skalitz előtt, melyet fel­gyújtottak. Eldöntő lépést egyik fél sem próbált. Tegnap Skalitzn­ál a poroszok 6-dik hadteste s az 5-dikből egy divisió és egy lovas divisió küzdött a mi 6-dik hadtestünk ellen (Raming altábornagy.) úgy látszik, hogy a porosz testőr-had­osztály Brannau felé nyomul előre. Prága, jun. 28. (A „Presse“ távirata. Estve 9 óra 40 percz.) A „Politik“ mel­lék­lapja jelenti : A poroszok Turnautól, melyet az osztrákok oda hagytak, Grosz­­skal felé előnyomultak. Daubanál dél óta harc­olnak; mindkét oldalon ágyúznak. A münchengrätzi ütközetben a poroszok túl­nyomó számmal vannak; szemtanuk nagy tömeg porosz sebesültet és halottat láttak. Aserbrückennél (?) az osztrákok hősiesen állnak ellent. A végeredményt nem tud­hatni. A poroszok Groszskal felé előnyo­mulásokban rögtön megállapodtak. — Prága, jun. 28. (A „Presse“ táv­irata.) Münchengrätz körül egy cseh lap szerint sok porosz kém van, tizet fogtak el közülök tegnap. Azt vallották, hogy minden órára egy aranyat kapnak. — Brünn, jun. 28. (A „Presse“ táv­irata.) Az éjszaki harcztérről ma estre egy külön vonat érkezett sebesültekkel, egy másik érkezendő. — München, jun. 28. A bajor király jelenti: A bajor ublanusok Lajos herczeg dandár­tábornokkal, 26-kan mintegy két órányira voltak Meiningentől. — München, jun. 28. (A „Presse“ távirata.) A würtembergiek június 25-kén kiindultak Stutgartból. Bécs, jun. 29. Hír szerint Ru­chen­­berg ég. Az orosz interventió a dunai fejedelem­ségbe valós­zinű­, és kilátásban van. A magyarországi ínségesek számára Sina báró 3000, Rotschild báró pedig 4000 forintot ajándékozott. Bécs, jun. 29. Hire jár, hogy Velencze városánál az olasz haj­órajból egy fregatté a parthoz oly közel járt, hogy a záto­nyon felakadt, s kénytelen volt magát megadni. B e g r u t h, jun. 28. Hanauból 27-ről este egy magántávirat mondja, hogy a hannoverai hadsereg legnagyobb részben szerencsésen keresztül vágta magát. Frankfurt, jun. 28. d. u. 1 óra. Épen most érkezik ide a jelentés, hogy a poroszokat Langensalza mel­lett a hannoveraiak megverték. Frankfurt, jun. 28. Az éjjel az itteni szövetségi hadak felriasztottak. Egy órakor csapatok szállíttattak vasúton Mariszba. A Rajna-porosz tartományban csapatmozgalmak fenyegették rajnai Hes­­sent. Védelemre Mariszból csapatok nyo­multak előre. — Az „Österreichische Zeitung“-gal közlött egy telegramm szerint az I-ső porosz hadtest teljesen szélylyel ment. A „Neue freie Presse“ 28-ikán késő este vette a következendő hírt. A 6-ik és 10-ik hadtest, Benedek ve­zérlete alatt, szakadatlanul har­­czolva nyon­ul elő Joseph­stadtól a Glatzba vezető úton. Josefstadt, jun. 28. Gablenz had­teste tegnap Trautenau alatt kemény, de győzelmes csatát állott, s az ellenséget . P­á­r i­s, jun. 28. Értesült körökben állít­ják, hogy a badeni nagyherczeg physicai okok­ból lemondani készül. London, jun. 28. Derby lord tegnap különféle pártbeli emberekkel értekezett; ma fogja az uj miniszterjegyzéket a királynőnek előterjeszteni. — A kinevezendők közt van Landsdowne és Shaftesbury. ’ — Bukarest, jun. 28. A „Monitorul“ egy törvényt tesz közzé, mely a hadügyminisz­tert meghatalmazza, minden — a hadseregnek hadilábra állítására szükségeseket requisitio út­ján szerezni be. Magheru, az önkénytesek parancsnoka, harczias hangzású kiáltványt tett közzé. — Trieszt, jun. 28. (Levanteból.) Athén, jun. 23. A Pyraeusba több angol és franczia hadihajót, s egy orosz fregatté­rt várnak. — Konstantinápoly, jun. 23. Omer basa f. hó 19-kén Schumlába utazott, kíséreté­ben van Mohamed basa, és több törzstiszt. H­a- j­i­k basa, a korábbi tüzérségi főparancsnok, közmunkaügyi miniszterré neveztetett ki. — Mondják, hogy P­e­p­o­­­i, mint követ érke­zik ide. — B­r­ü­s­s­e­l, jun. 28. Több itteni lapot lefoglaltak ma reggel, melyekről a „Constitu­tionnel“ emlékezett vala, midőn a belga lapok büntetlen túlkapásait megtámadá. — Bukarest, jun. 28. Giurgevoból­­és más Dunamelléki városokból menekülő csalá­dok érkeznek, tartván attól, hogy a törökök legközelebbi napokban áttörnek a Dunán. Omer basa Rustsukba érkezett. Több egyptomi ezred érkezik ma oda. — P­á­r­i­s, jun. 28. A „Moniteur“ esti lap­ja összefoglalja a csehországi hadi események­ről szóló sürgönyöket, mondván , úgy lát­szik, hogy az eddigi ütköze­tekben a siker az osztrákok részén van. A „Moniteur“ írja továbbá: Az olaszok le­mondva első támadási tervükről, Cremona és Piacenza mellé gyűlnek össze. Cialdini elhagyja a Pó melletti hadállását, Bologna felé vonul, és onnan a király hadához a Pó felső része felé, Trautenaun túl szok­ta. Ma délelőtt erős ágyu­harcz Nachod és Skalitz közt. (A „Wiener Zig“ telegrammja.) Vidéki tudósítások Tokaj, jan. 25. Időjárásunk oly rendkívüli, mely megérdemli, hogy vele foglalkozzunk. Eddig azt hittem, hogy a természetben nincs ugrás, pedig úgy tapasztalom, hogy van. Mi legalább az april és májusi zord fagyos napok után, 5 foknyi hidegből, egyszerre 20— 25 foknyi melegségbe léptünk át. Nálunk május második fele óta állandó szá­raz esetlen idő, 24-ike óta pedig sovány, szik­kasztó szelek mellett, rendkívüli hőség uralt. Nem szeretem a dolgokat erősebben szinezni, mint vannak , de annyit bízvást mondhatok, hogy a mit a fagy netalán megkímélt, azt most, az állandó aszály teszi végkép tönkre, az őszi­vetéseinkben szenvedett kár, a mennyire most már megitélhető, tán fél termést meghagyott. — De a tavasziak, főkép árpa, zab, egészen elrom­lottak, s csak igen silány takarmányt nyúj­tanak. A kukoricza a májusi fagyást némileg kihe­verve, még középszerű termésre nyújtana kilá­tást, ha mielőbb esőt kapna. Szénánk a vízjárta tereken is felette kevés, legelőnk elsült, marháinkat csak nagy bajjal tengetjük. Az elfagyott aly és kertes szőllők v­esszehaj­­tása helyre jött ugyan, némi csekély termés is mutatkozik, de alig remélhető 5—6-tod termés­nél több. Az idei homlítások azonban még min­dig szenvednek, s félő, hogy egészen elvesznek. A hegyekben még meg van némileg a tavaszi ki­látás jó középszerű szüretre , bár a szőllőviritás az eredményre nézve felette kedvezőtlenül foly­hatott le, miután a szöllő­ gerezdek igen megrit­kultak, s a déli oldalakon a tartós aszály foly­tán a szemek hullanak. Gyümölcsünk a dél-nyugati hegy részen fekvő tereken jó­formán semmi, az éjszak-keleti fek­vésű és magasban fekvő gyümölcsösökben szil­va mutatkozik. Alma, körte, főkép téli fajok — sehol sin­csenek, így mindent összevéve, nem tarthatunk ugyan rendkívüli éhségtől, de veszteségünk roppant, s ha a terhes adófizetésen könnyítés nem történik, helyzetünk elviselhetlenné leend, s népünknek sokféle nélkülözést kellene eltűrnie. 1. 1. A „P Napló” távsürgönye. As­eh, jun. 29. A bajorok Szászország felé haladnak. Pardubitz, jun. 29. A poroszokat tegnap az osztrákok Gablenz alatt töké­letesen megverték. 1000 halottat és sebe­sültet otthagyva vonultak el porosz terü­letre Glatz irányában. Tegnap Jicin­t megszállván a poroszok, Edelsheim töb lovas hadosztálya által megtámadtatván, kivezettek Jicinből, s Turnau felé űzet­tek. Ennek következtében a múlt éjjel Melnikből, Daubából és Leipából nyakra­­főre kitakarodtak a poroszok, s Niemesba vonultak vissza. (Corr. B.) elold. szerkesztő : B. H­e­m­m­u v Ssignieigd*

Next