Pesti Napló, 1866. július (17. évfolyam, 4859–4884. szám)
1866-07-15 / 4871. szám
161 — 4871 Vasárnap, julius 15. 1866 17 évi folyam. Szerkesztési Iroda: Ferenciek tere 7. szám. 1. emelet. E lap szellemi részét illető minden közlemény a szerkesztőséghez intézendő. Bérmentetlen levelek csak ismert kezektől fogadtatnak el. Kiadó-hivatal: Ferencziek tere 7. szám földszint. A lap anyagi részét illető közlemények (elődzetési pénz, kiadás körüli panaszok , hirdetmények) a kiadóhivatalhoz intézendők. Előfizetési feltételek: Vidékre, postán , helyijén, házhoz hordva. Félévre . . 10 frt 50 kr. o. é. Évnegyedre : 5 frt 25 kr. o. é. díj: 7 kasát- - -- •- •' ervv'.eri hirtoi. -i" I l nj kr. Bél.» j: ’ j u 30 njkr. Nyílt-tér: 6 hasábos petH-sor 25 nj kr. Előfizetési felhívás PESTI NAPLÓ ISfiO-iki második félévi folyamára. SllolisEetéii : julius—decemberi 1[2 évre 10 ft 50 kr, julius—septemberi x|4 évre 5 ft 25 kr. A „Pesti Napló“ kiadóhivatala a harcrosok irányában nyilatkozó áldozatkészség, ily egyoldalú, s a fentebbiek szerinti igazolatlan megszorításokkal nem korlátoztatnék; és pedig annál kevésbé, mert azon aggály is, hogy az efféle betegek által járványos betegségek terjesztethetnének — az e részben teljes óvatosággal és előrelátással életbe léptetett intézkedések folytán — többé alappal nem bir. Azon magasztos hazafiai és felebaráti meleg érzületnek reményében tehát, mely a harertéren sebesült vagy megbetegedett számos honfitársaink és véreink iránt mindnyájunk szívét elárasztja, bizton hiszem, hogy ezen nemes áldozatkészségi hajlam, ezen tisztelt közönségnek minden rétegében nemcsak kellő viszhangra fog találni, hanem hogy ebbeli áldozatkészségének tettleges nyilvánítása által annak, tehetségéhez képest, mindenki méltó kifejezést adni buzgólkodand. Mi által valamint egy részről a sebesült és elbetegedett vitéz harczos , nőtársainknak nemcsak anyagi, sőt szellemi vigaszt is nyujtandunk , úgy másrészről hősiesen elvérzett harczosaink dicső emlékének is leróvjuk ama hálaadónkat, melyet tőlünk ő Felsége, apostoli királyunk és a haza méltán elvárnak. Az összegyűjtendő adományokat, vagy bármiféle nemes lelkű ajánlatokat, kellő számadás mellett, átveend az e czélra több nemes lelkű helybeli polgárokból alakult bizottmány, mely azokat az illető adakozóknak kiszolgáltatandó ellennyugták mellett a hatóságnak át fogja szolgáltatni. Kelt Kassán, 1866-ik évi julius hó 8-án. Gróf Péchy Manó, Abaujmegye főispánja és Kassa szab. kir. város kir. biztosa. Pest, julius 1866. (Fk)Ha fel akarsz gyógyulni, erre csak egyetlen mód van : vágasd le a fejedet ! Hogy tetszik az ilyen tanács ? Meglehet, hogy e gyógyítási mód nagyon elmés, csak az a kis hibája van, hogy élve nem lehet túlesni rajta.........Ilyenek körülbelül azon feltételek, melyek mellett Poroszország fegyverszünetet kötni kész volna. Ausztriának, az igaz, múlhatlan szüksége volna a nyugalomra ; a birodalom ereje minden tekintetben annyira megfogyott, hogy akár tetemes áldozat árán is meg kellene vásárolni a békét, ha lehet. A gyógyítás sürgető, mert a betegség súlyos és veszélyes. De Poroszország gyógyeszközül nem tud egyebet ajánlani, mint hogy Ausztria fejét vágassa le, s ez igazán medicina pejor morbo. A bécsi kormányra nézve financziailag lehetetlen, hogy saját hadsergén kívül még az egész porosz hadserget is tartsa osztrák költségen heteken vagy épen hónapokon át; — politikailag lehetetlen, hogy Németországból egyszerűen kivettesse magát; — katonailag lehetetlen, hogy hadsergének sem mostani helyéből megmozdulnia, sem a támadt hézagokat pótolni ne legyen szabad, míg Poroszország e tekintetben minden korlát nélkül intézkedhetnek, és erkölcsileg lehetetlen, hogy a kisebb német államokat, akik hozzá ragaszkodtak, egyszerűen Poroszország kése alá adja. Ezen négyszeres lehetetlenség anynyira kézzelfogható, hogy Bismark gróf pillanatra sem hihette, miszerint Bécsben ily ajánlatra rá fognak állhatni. Maga ez ajánlat tehát nem egyéb, mint a fegyverszüneti indítvány visszautasításának lehető legsértőbb formája. Hanem hiszen a franczia császár, mint becsületes közbenjáró, ellenjavaslatokat tett, és így Poroszország talán mégsem mondta ki a maga utolsó szavát. Lássuk hát röviden ezt a franczia írott malasztot! Mindenekelőtt meg kell jegyezni, hogy Napóleon ellenjavaslata nem a fegyverszünet, hanem a békeelőzmények feltételeire vonatkozik. — Poroszország ugyanis kétféle feltételeket állított fel. Először is azt mondta : a fegyverszünetet elfogadom ezen még ezen feltételek alatt, melyeken kívül azonban még az én békeelőzményeimnek azonnali elfogadtatását is követelem. III. Napóleon azonban csak az utóbbiakat módosította, de a fegyverszünetnek Poroszország részéről felállított feltételei ellen nem tett kifogást. Márpedig fentebb kimutattuk, hogy bármilyenek volnának az előleges békealapok, már maga a fegyverszünet feltételei is olyanok, hogy Ausztria azokat el nem fogadhatná, és így a békealapok vitatására rá sem kerülendő sor. Tehát Napóleon ellenjavaslata még akkor sem érne valamit, ha valamit érne, azaz Ausztria még akkor sem meríthetne belőle gyakorlati hasznot, ha az ellenjavaslat csakugyan oly békealapot tartalmazna, melyet Ausztriának el lehetne fogadni. Mert ez elfogadást kell hogy a fegyverszünet előzze meg, e fegyverszünet pedig a porosz részről kitűzött és franczia részről eddig nem ellenzett feltételek alatt nem jöhetne létre. De várjon ér-e valamit és mennyit ér a franczia ellenjavaslat ? És mennyiben különbözik az a porosz indítványtól?Igenis, kívülről nézve nagy különbség létezik a két programm közt, de Ausztria szempontjából semmi különbség sincs köztük. A különbség t. i. csak arra vonatkozik, hogy mily alakja legyen annak az új német szövetségnek, mely Ausztria kizáratásával létrejö; de hogy Ausztria ez új szövetségből ki- 2áratik, ebben mind a két javaslat megegyező. Ez pedig Ausztriára nézve a fődolog. Rá nézve életkérdés az, hogy közte és a német nemzet tömbje közt ne szakadjon meg végképen az összeköttetés. Ha pedig csakugyan megszakadna, az aztán Ausztriára nézve bizony alárendelt fontosságú kérdés volna, váljon porosz hegemónia alatt egyesülnek, vagy franczia protectorátus alatt új rajnai szövetséget képeznek-e a kisebb német államok. Mert akármilyen legyen Németország új szervezete, akár kisebb, akár nagyobb mértékben elégítené ki a német nemzetnek egységre irányult vágyát, az oly Németország, melyben Ausztriának nincs helye, mindig veszély lesz a birodalomra nézve, mindig azon aggodalmat fogja szülni — és méltán! — hogy a birodalom határain kívüli német elem, nem lévén törvényes kapocs közte és az osztrák-német elem közt, ez utóbbit törvénytelen eszközökkel is magához fogja vonzani, szóval, hogy legrövidebb idő múlva Ausztriának nyugaton 4—5 német Velenczéje leend, miután az egy olasz Velenczétől nagyon szerencsétlen körülmények közt megszabadulnia sikerült. Többet nem mondunk akár a porosz, akár a franczia programairól. Alkudozásnak alapját egyik sem képezheti, míg az osztrák kormány előtt a háború folytatásának bármily csekély lehetősége dereng. Van e még ily lehetőség? — a kormányon álló férfiak legjobban fogják tudni. A készületek szerint ítélve, úgy hiszik, hogy van. E hitnek a legközelebbi napokban ki kellene állnia a tűzpróbát. Ha az eredmény kedvező, akkor a birodalom ellenei majd módosítani fogják követeléseiket, ha pedig a hadi szerencse még egyszer kedvezne Poroszországnak, akkor az utóbbinak, minden franczia vagy más közbenjárás daczára, csak azon egy jelszava leend: vae victis! a birodalom pedig néma önmegadással fogja tűrni, mit a gondviselés keze rá fog mérni. Hazafius és felebaráti felhívás Abaujmegye közönségéhez, s minden rangon és renden levő lakosságához. Habár legfelsőbb helyen minden kitelhető intézkedések megtétettek, melyek a hadsebesültek és betegek kellő ápolását biztosítani, s veszedelmes járványok kitörését meggátolni képesek, — tekintettel mindazonáltal a birodalom határain felállított két nagy hadseregre, s azon jelentékeny kiterjedésre, melyet az immár megkezdett háború nyerhet, — az ily körülmények közt bekövetkezhető eseményekkel szemben szükségesnek mutatkozik, hogy a betegek elhelyezéséről még terjedtebb mérvben legyen gondoskodva; mi csakis az áldozatkész felebaráti szeretet tettleges nyilvánulása által eszközölhető. Ismerve e megye közönségének jó szellemét, s minden alkalommal tanúsított áldozatkészségét , biztosan hiszem, hogy annak lakossága, ezen hazafias és felebaráti felhívásomra nem fogja megtagadni a harertéren sebesült vagy megbetegedett számos honfitársaink és véreink iránti meleg részvétét, s hogy önkénytes ajánlatok által hozzájáruland azon hézagok kitöltéséhez, melyek a hadsetegek ápolására nézve, a háború esélyeinek máris roppant mérveivel szemközt, az állam részéről a legnagyobb erőfeszítés mellett sem volnának tökéletesen elháríthatók. — Annál biztosabban reménytem ezt, minthogy a magas kormány lehetőleg akként intézkedene, hogy a betegek és sebesültek illető hazájukba, rokonaik és szeretteik körébe szállíttassanak. Tapasztaltatván egyébiránt, miszerint a hadbetegek ápolása tekintetében eddig felsőbb helyre érkezett ajánlatok, legnagyobb részt a sebesültek ellátására szorítkoznak, sőt ezen kedvezésből nem ritkán egyébb betegek világosan ki is záraztakra szenvedő emberiség irányábani felebaráti szeretet szem elől nem téveszthetése mellett, felvilágosítólag arra kívántam e megye közönségét figyelmeztetni, hogy a háború fáradalmai, mindennemű nélkülözések és megerőltetések folytán erejükben megfogyott, végképen kimerült és megbetegedett harczosok részvétre és oly mértékben érdemesek, mint az ellenség fegyvere által megsebesültek; s hogy ennél fogva kívánatos volna, ha a szenvedő Vidéki tudósítások. De és, jul. 8. Legyen szabad a jelen háborús időben, midőn még a szellő susogás is a fegyverek csörgését, és a sebesültek jajkiáltásait hangoztatja vissza: egy szerény polgári ünnepélyre vezetnem az olvasó figyelmét, mely minden nagy zaj nélkül folyt le, az idő komolyságához mérve, de mégis a czélnak megfelelvén, mely czél nem volt egyéb, mint a kedvező alkalmat megragadva, kijelenteni, hogy mi a nemzeti politikának, melyet Deák Ferencz nagy hazánkfia képvisel, rendületlen hivei vagyunk; benne tökéletes bizalmunkat helyheztetjük, s személye iránt határtalan tisztelettel s hódolattal viseltetünk. Ezelőtt néhány hetekkel még, akkor a pesti közös hongyülésen volt belső-szolnokmegyei követek, Torma Károly és Bethlen Sándor megküldék a becsi társalkodási egyletnek ajándékul Deák Ferencz olajfestészt, jól talált arczképét. A becses ajándékot az egylet hálás köszönettel fogadta, s elhatározta azt nagy termébe, a legszebb helyre felilleszteni, s a leleplezést egy alkalomszerű ünnepélylyel összekötni, amelyre meghivá Belső Szolnok megye értelmiségét. Az ünnepély ma d. e. 11 órakor jön megtartva a következő renddel. Az ünnepélyt megnyitó, az ünnepélyt rendező választmány elnöke, főispánunk fivére, Veér Zsigmond, kinek magyaros kinézésű tisztes eszfeje, és szakálla oly jól illettek a szép tiszt teljesítése komoly méltóságához, ki elmondá egyszerű velős szavakban az ünnepély czélját, s midőn Deák Ferencz nevét emlité, a fátyol lelebbent a szép képről, előttünk állott a legbecsületesebb, legszeplőtelenebb arca, a legtisztább jellem, szóval a legérdekesebb kép megtestesítve, s a roppant számú meglepett közönség elragadtatása szűnni nem akaró éljenekben tört ki. Ezután Roth Pál egyleti elnök csinosan előadott beszédben ismerteté a nagy hazafit, s adá hű életírását. Festő Magyarbon szépségeit, a magyar jellem kiváló szép sajátságait, a melyek Deák Ferenczben mind központosulnak. Elmondá, hogy a nemzetnek mindig voltak saját vitézei, vezérei már az őskorban, kiket mindig bálványozott, tisztelt, s kik után indult, ilyen Deák Ferencz is, kinek életírásához a legjobb adatokat használá fel. Szép folyékony előadás, tiszta csengő hang sok érdekeltséget adtak beszédének. Végül Medgyes Lajos indítványozá, hogy ezen ünnepélyről nagy hazánkfia hódoló tisztelettel is értesittessék, a felirat tervezetét felolvasó Pataki Gyula jegyző, melyet Medgyes L. fogalmazott, mi azonnal elfogadtatott, s felküldetni határoztatott, és ide mellékelve küldöm. Az ünnepély kezdetén és végén a kolozsvári egyik barna hangász-kar működése közben a helybeli dalárda a Kölcsey hymnuszát énekelte, szokott pontossággal. Végül Torma Károly köztiszteletben s szeretetben álló képviselőnk az egylet iránti részvétre szólta fel a közönséget. Az ünnepélyről a kisdedóvó nagy termében rendezett társas ebédre mentünk, mely csinosan volt elrendezve, s elég kedélyesen, mégis a napok komolyságához mérve folyt le. Még a pohárköszöntések is átgondoltak valának. Legelőbb a fejedelmet éltetők, mert a legelső „magyar ember, a király,“ nem feledkeztünk meg a jelen hadjárat sérültjeiről sem. Szóval e nap úgy folyt le, hogy emlékezete örökre be lesz vésve szivünkbe. p. F. A mellékelt üdvözlő irat tartalma imez: „Rendes állapotban, midőn a törvények uralma alatt a haza szabad és boldog, a nemzetnek csak hasznos polgárokra, ö fölibe emelkedett vezérre kevésbé van szüksége. „Nyitva áll a tér a sajtónál, a megyékben, az országgyűlésen, s a szabad verseny uj és uj lángelméket, uj és uj honfi jellemeket fejt ki, kik vállvetve működhetnek a haza virágzásán, s az, különbség nélkül osztja meg borostyának jelesei között. De midőn vihar szakad a hazára, az erőszak által a törvény és jog széttapostatik ; az őrködő, a fennvirasztó honfiak, a haza minden pontján szétveretnek, elnémittatnak ; s a nép vasigába kényszerittetik; ezen időkben a szabadságát sirató nép csengve néz szét, — ha lenne fiai közül csak egy, ki a szabadulás útját és módját kimutatná; ki a hazát kétségbe esésének mélyebbre és mélyebbre sodró örvényéből kiemelné, s előbbeni jogaiba és szabadságába visszahelyezné. Az ismeretes 1848—9-ki események hazánkat ezen szerencsétlen helyzetbe ejtették. A nemzet évezredes alkotmányától megfosztva, már-már a kétségbeesés örvényében, szétnézett a nagy pusztulásból fennmaradt fiai között — és Önt találta meg egyedül, a ki szeplőtlen múltjánál, mély honszerelménél, gyémánt tiszta jelleménél, beható bölcseségénél, s érveiben legyőzhetetlen ékesszólásánál fogva képes lehet mentő kezet nyújtani, s a nemzetet ősi alkotmányának viszont élvezetére segíteni. — Önt tisztelt hazafi! ki hosszas politikai életének első pillanatjától fogva a legválságosabb idők és megpróbáltatások között is hazafi jellemében soha meg nem ingott; kiben a nemzet az alkotmány megtestesülését szemléli, s kire méltán a római költő szavai illenek: „Jastum et tenac m proposlti virum Nem civium ardor prava jubentiam, Nee vultus inetautis tyranni Mente quatit solida.“ Hasztalan szólott a történelem, s állambölcselet , hogy ha Magyarország, ez az európai sulyegyént fenntartó tengely, mely a ránehezült erőszak alatt leroskadt, helyre nem állíttatik : beláthatatlan zavarok következnek főleg magára a birodalomra. A sikerben elbizakodott kormányférfiak s rosz tanácsadók nem hallgattak az igazság és méltány szavára. Az uralkodó szivét hazánktól elidegenítvén, évtizeden át folytatták a boszu politikáját, mig meg nem termő keserű gyümölcseit. — Európa, hogy a Magyarország elmulasztott ki nem békítése miatt a fölbontott sulyegyént némileg helyre üsse, belébonyolult, s Ausztriát is bevonta a költséges keleti bábrába. Ezt csak hamar követte az olasz-franczia háború,, mely Lombardiának elvesztésével , az államadósság milliókra menő növekedésével végződött. „E keserű tapasztalások folytán az uralkodó Felség átlátta, hogy elfogult tanácsadóira többé nem hallgathat, s Magyarországért, mely a dynastiát a múltban is annyi veszélytől mente meg, kell tenni valamit. Így történt, hogy 12 évi súlyos és méltatlan szenvedés után az uralkodó Felség összehívta az 1861-ki csonka országgyűlést. „Ekkor nyert Ön legelébb tért, hol tartalék nélkül szólhasson a haza érdekében. — Azon felirat, melyben a nemzet jogait s törvényes kívánalmait kifejezte, áthatotta egész Európát, s a magyar kérdés, s Magyarország kielégítésének szükségessége ezentúl az európai közvélemény fő fő tárgya lön. Azonban a jogeljátszás elmélete, Magyarország beolvasztása még mind rögeszme maradt, s e miatt a 61-ei országgyűlésnek eredmény nélkül szét kelle oszlania, s elkezdődtek a Schmerling féle költséges és demoralizáló experimentátiók. Magyarország tűrt és hallgatott. Öntől vette a jelszót: még várhatunk. A birodalom felett azonban új fellegek kezdenek tornyosulni. — Ekkor Ön, mint a gondviselés választottja, éles pillantással nézvén be a körülmények szövevényei közé, előbb a Bach- Schmerling féle jogeljátszási elméletet semmisítette meg híres röpiratában ; majd húsvéti epochalis czikkében kézzelfoghatólag bizonyítá be , hogy valahányszor a rosz tanácsadók Magyarországot s a birodalmat veszélybe döntötték, mindig az uralkodók személyes bölcsesége mente meg. — Most is csak ő Felsége személyes bölcsesége oldhatja meg a bonyodalmakat, s békítheti ki az országot. „Ennek következtében az uralkodó Felség felvilágosulva, már most bizalommal tekintett hazánkra, minden katonai kiséret nélkül jött Magyarország fővárosába, s mint atya érintkezett alattvalóival, s ígéretet ten, hogy a nemzet sebeit begyógyítja. — És csakugyan téves tanácsokkal éltető minisztereit elbocsátó, alkotmányos érzelmű magyar kormányférfiakat nevezett ki; mint magyar király személyesen nyitotta meg múlt év deczember 10 jén az 1818 ki alapon Pestre összehívott országgyűlést, hol később Erdély is képviselve jön; a jogeljátszás elméletét királyi szavával elvetette; a jogfolytonosságot a törvények alkotmányos visszaállítását, s a haza történelmi integritását ünnepélyesen proclamálta. _ A nemzet most is önre támaszkodott, s az Ön által szerkesztett I-sö és II-dik feliratban saját jogérzetét látja tolmácsolva. Azokban az egész nemzet szól a királyhoz szilárdan, hajthatatlanul. Ezért van, hogy a haza mindenik szegletéből egymásra jutnak fel Önhöz a bála és bizalmi feliratok. A haza Önben gondviselésszerű megmentőjét szemléli. Ez a közhit, ez a közmeggyőződés indított minket is, Belső-Szolnok alkotmányoű polgárait arra, hogy midőn Önnek, követeink által megküldött olajfestményü, hűn talált arczképét, hazafias ünnepélylyel kaszinónk nagy teremébe kifüggesztjük, egyszersmind az Ön által képviselt nemzeti politika tántoríthatatlan híveinek valljuk magunkat, s Önhöz tisztelt hazafi bizalmi és hálanyilatkozatunkat felterjeszszük. Az van, a mélyen át van hatva ugyanis közöttünk minden honát híven szerető polgár azon gondolattól, hogy ha akár felülről sújtó önkény, akár forradalmi túlkapás a nemzetet a törvényesség gránit alapzatáról csak egy perczig is lelépni kényszerítené, a haza állása problematikussá válnék , s önkormányzata Magyarország nem lenne többé. Fogadja tisztelt hazafi! hála és bizalmi szavazatunkat : számláljon minket az Ön által képviselt igaz ügy meleg pártolói közé. Óhajtjuk ! Isten hosszú élettel áldja meg, hogy az újból kitört viharok következtében munkássága közepén elnapolt országgyűlés, a háború bevégzése után, az uralkodó ünnepélyes ígérete szerint megint összeülhessen, s ön vezérlése alatt teljes sikert arathasson, s Ön, és a mi boldogságunkra, a haza szabadsága és dicsősége örök időkre megalapuljon. Vagyunk Önnek, mélyen tisztelt hazafi igaz hazafitársai, Ügybarátjai: Wéér Zsigmond, elnök. Tatrosy Ferencz, igazgató. Roth Pál, igazgató. Pataky Gyula, jegyző 200 aláírás. Maros-Vásárhely, jul. 7. Ámbár Erdélyben az aratás csak a jövő héten áll be, a gabona ára máris sokat olcsódott. Pár héttel ezelőtt erdélyi 16 kupás vékánként a tiszta búza 2 frton, az elegy 1 ft 60 kron, a török búza 1 ft 80 kron kelt. Múlt csütörtökön a nagyon is dústermést ígérő aratás reményében a tiszta búza 1 forint 50 krajezárra, a török búza 1 forint 38 krajezárra szállott, az elegyet kínálták 1 ft 10 krajezáron, de nem vették. Aratás után itt nagy olcsóság fog beállani, igyekezzenek Magyarországról felénk. A török búza is a legdúsabb termést ígéri. — Megjegyezzük, hogy egy erdélyi véka tizenhat bécsi kupát teszen, következőleg mintegy két és fél erdélyi véka egy mérőt. Kftlimfélék. Pest, jul. 14. — A kir. főtárnokmesterhez már leküldetett a kegyelmes kir. leirat, mely helybenhagyja, hogy Magyarország községei az illető ujonczilletéket önkénytesekben állíthassák ki közköltségen, mint 43 előtt. A toborzások azonnali megkezdése el van rendelve, s ezek keresztülvitele a municipalis hatóságokra bízva. (P. H.) A . cs. és Apost. kir. Felsége f. hó 8-ról kelt 1. f. elhatározásával, primás eminentiájának, a magyar püspöki kar nevében F. f. helyre intézett hódoló feliratát, melylyel 200,000 frt hadi-czélokra ajánltatott fel, legk. tudomásul venni, s e hazafias ajánlatért 1. f. köszönetet nyilvánitani, és egyszersmind 1. k. megengedni méltóztatott, miszerint az érintett összeg a magyarországi önkéntes csapatok felszerelési költségeinek fedezésére fordittassék. — A budai kir. palotára pontban d. u. m/a 3 órakor vonatott fel tegnap a cs. lobogó, jelezvén, hogy Császárné ő Felsége a császári gyermekekkel a magyar határt átlépte. A Kremsből a távirati állomást Mautternbe tették át, a kremsi hidat pedig az osztrákok jégbe röpítették. V A déli vaspályán naponként 12 katonai vonat közlekedik, a így a déli hadsereg Bécsbe szállítása egy hét alatt megtörténhetik. V A szász királyi családot ma Budára várják; a szász udvari kocsik és lovak a császáriakkal már megérkeztek. A pesti fiatalok közül többen kedden, s hó 17-én, mint feledetlen történetírónk, Szalay László halálának évnapján, a Sz. Ferencziek templomában csendes jgyászmisét mondatnak, melyre a boldogult tisztelői ezennel meghivatnak. V Egy „gyors puska,“ mint a bakák a gyufa fegyvert elnevezték, Kimer fegyverboltjában közszemlére van kitéve. A hirhedett fegyver a skalitzi csatából származik, hol a poroszok oly irtóztató pusztításokat vittek véghez a rohanó ausztriaiak között. V Apathinban e napokban nagy tűzvész dühöngött, mely 560 házat elhamvasztott. Az I. magyar általános biztositó társulat ez alkalommal 10,300 ft kárt térített meg. A tánczkedvelők aggályait eloszlatandók, ezennel tudatjuk, hogy a császárfürdői bálok ezentúl is minden szerdán meg fognak tartatni. Ezen közlés a rendezőség Ünnepélyes nyilatkozata folytán történik. — Magyar Tudományos Akadémia. A M. Tud. Akadémia tisztelt tagjait figyelmeztetni kívánom, hogy kibocsátott körlevelem értelmében 1865/6 ki munkáik jegyzékét, s egyéb almanachi igazításokat — a mennyiben még nem tették volna — folyó hó végéig beküldeni méltóztassanak. Pest, jul. 15. 1366. Arany János, titoknok. — A custozzai győzők megérkezése Bécsben. F. hó 12 -én reggeli 5 órakor érkeztek ide az első csapat osztályok Olaszországból. A kora reggeli óra daczára, a virágokkal díszített harczosokat az emberek ezrei várták, s midőn a két zászlóval díszített külön vonat az indóházba megérkezett, szűnni nem akaró harsogó éljenekkel fogadták a hősöket. A megérkezett katonaság igen vidáman volt hangolva, s csaknem minden ember egy egy diadaljellel ellátva, számos piemonti sipkák, kócsagtollak, fegyverek és fegyverrészek, megannyi emlékei a nagy csatának, volt náluk látható. Az oda tönilt nagy közönség tele marokkal vendégelte meg vitézeit. — Rozsnyóról jul. 6-ról Írják nekünk : Politikai nagy események napjain csekélyebb érdekkel bir ugyan tanodai munkásságról szóló tudósítás , de mégsem lehet hallgatással mellőznünk a rozsnyói evang főgymnasiumban f. é. jun 25—27. napjain lefolyt közvizsgákat, hálás elismeréssel megemlítvén, hogy a tanoda kerületi felügyelője, dráskóczi Dráskóczy Gyula úr, miként a múlt tanodai évben, úgy a most lefolytban is, jutalmak és ösztöndíjakra 100 ftot o. é. adott a tanodai igazgatóság rendelkezésére. Fogadja a lelkes felügyelő úr az intézetnek érdemlett köszönetét, a nagylelkű kegyes adományért! A pártfogósági évi nagygyűlés napján, jún. 25-kén délután, az önképző társulat örömünnepét tartotta meg, melyen egyszersmind az irályi dolgozatokban tanúsított szorgalomnak szokott díjat osztottak ki, egy arany és egy keresztes tallér , azon kívül még hárman egy egy közönséges tallért nyertek jutalmul és emlékül. Érettségi vizsgára 20 növendék jelentette magát — három a szóbeli vizsga elöl visszalépett.