Pesti Napló, 1866. október (17. évfolyam, 4935–4960. szám)
1866-10-09 / 4941. szám
„ A „P. Napló“ távsürgöny« Bécs, oct. 8. A „Neue Fr. Presse“ mai esti lapja úgy hallja, miszerint a Császár ezen czimet: „Lombardia és Velencze királya“ letette, és elrendelte, hogy ezen szavak a nagy és kis czimből ezután elhagyandók. A florenczi követi állomás betöltésénél b. Kübek és gr. Paar közt ingadozik a választás. London, oct. 8. A „Times“ jelenti, miszerint Coweylord visszavette lemondását és ennek folytán néhány hónapig még állomásán marad. A később Plemek megtolvajlásárad Eredményéről Kolozsvári lapokban olvassuk hogy a nagyvárad-kolozsvár-brassói vasutvonalazásával Werner János cs. kir. főfelügyeleti biztos van megbízva. Alatta Werder főfelügyeleti mérnökön kivül osztálymérnökül a következők vannak alkalmazva : Braun József cs. kir. főmérnök, Kubisch, Sixta, Better, Fritz, Luft, Malsch magánmérnökök , segédekül pedig 14 mérnök. — Hírlapi közleményünkre, hogy egy magát siket-némának s bárónak valló egyén mint csalód—megye börtönében zárva tartatik, a füri jegyző nevezett törvényszékhez ezen egyénről oly leírást küldött be, mely megegyez s azonos vele, s előadja, hogy ezen egyén 2—3 év előtt az „István bácsi“ kürti plébánosnál is megfordult, úgy adta ki magát, mint a váczi siketnémák intézetére könyöradományt gyűjtő, s szedett is be pénzeket, némának és süketnek tétette magát; az idén azonban ismét megjelent, kocsit követelt, de már tudott magyar, német és tót nyelven beszélni, sőt zsidóul is, magát már ekkor izgalmas barátnak vallotta, oldalán olvasó lógott; itt felismertetvén, igazolási jegye kéretett, azt előadta s kitűnt, hogy ő Rosenbart József czipész és pinczér; ekkor elkisértetett Selmeczre, de útközben megszökött, azután újból elfogatott, ismét megszökött. Selmeczről is tudósítják, hogy ez egyén bitorolja a báró czimet, szeplősiti a Geramb nevet, az ő szülői Selmeczen legnagyobb szegénységben élő napszámosok, maga czipészlegény s igazi neve Rosenbart József. Az udvardi járás szolgabirája is elfogatta őt Sz.-Fehérváron s itt 3 havi börtönben ült. Még most is némának tetteti magát, s vallomásai, melyeket maga ir le, igen érdekesek; a t. ügyész által felirt kérdésre, hogy czimét és rangját (báróságát) igazolja, igy felel írásban: „Nem hiába mondták, Isten mentsen meg engem a Turtó!, de úgy van!“ Az igazolási eljárás még folyamatban van. (S.ny.) — Az orosz tudományos társulat, mely a legközelebbi évben Moszkvában ethnográfiai kiállítást rendez, a horvátokat is felszólította, hogy e kiállításon részt vegyenek. E meghívás folytán a zágrábi történeti egylet állt az ügy élére s a kiállitás érdekében rendkívüli buzgalommal a következő intézkedéseket tette: 1) A „háromegykirályság“ minden nevezetes helyén, a határőrvidék kivételével, biztosokat nevezett ki, a kiknek hivatása abból áll, hogy minden, a délszláv ethnográfiára vonatkozó tárgyból két példányt kutassanak ki, melyeknek egyike Moszkvába küldetik, másika pedig a zágrábi múzeumba fog felállítatni; 2) a határőrvidéki hatóságok felkérették, hogy az abbeli gyűjtéseket pártfogásukban részesítsék; 3) megkérték a helyt, tanácsot, hogy e czélra az orsz. alapból 300 o. é.sztot utalványozzon; 4) felkérték a szerb maticát Újvidéken s a dalmatiait Zárában, melyek a moszkvai kiállításon szintén képviseltetik magukat, hogy az Oroszországba küldendő tárgyakból Zágrábba másolatokat küldenének; 5) végre a közönség átalában felszólittatott, hogy a délszlávság ethnographiai jellemzetességeivel vagy természetben, vagy legalább fényképekben szaporítaná az ebbeli zágrábi múzeumot. — Távirati tudósítás a bécsi börzéről oct. 8-ról: 5*/» metalliques .... 61.80. Nemzeti kölcsön . . . • » 67.15. Bankrészvény........................ 720.9. Hitelintéz.t ...... 151.70. Londoni váltók ..... 127.30. Ezüst ........ 126.50. Arany . ...... 6.8&/10. -- 1Szemseti iduház. Oct. 9-ére van kitűzve : „HUNYADI LÁSZLÓ.“ Eredeti nagy opera 4 szakaszban. K Ü L F Ö L D. Keleti ügyek. A „Nordd. Alig. Ztg.“ a keleti válságról következő czikket közöl: A görög szabadságháború óta Németországon főkép a görögöket tartották a török uralom ellen alakult ellenzék leghatározottabb képviselőinek , a bolgárok, szerbek és oláhok hősies előharczosairól inkább csak regeszerű, mint történeti tudomással bírt a világ. Csak a montenegróiak kétségbe esett harczai juttatták a közönség eszébe, hogy a nem-görög népfajok is kelletlenül hordják az igát, melyet az izlám közel négyszáz év óta rájuk vetett. „Törökországban a felkelések nem új és meglepő események, sőt ellenkezőleg bízvást elmondhatni, hogy az európai törött birodalom létezése óta talán egy nap sem múlt, melyen a portré legalább egy ponton fegyverrel nem lett volna kénytelen felsőségét védeni. „Ezen abnormis állapot alap oka épen azon módban rejlik, mely által az ozmánok magukat a nekiek oly akaratlanul engedelmeskedő népfajok uraivá tették. A törökök mint hódítók helyezték magukat a Palaeologok örökébe; birtokezimök nem volt más, mint tűz és kard. Más hóditók traditióival ellenkezőleg azonban, sem akaratjuk, sem képességük nem volt vagy a meghódított népekbe beolvadni, vagy ezeket magukba olvasztani. Vallásban és fajban a török zsarnokok és a volt görög birodalom leigázott népei közt mindig mély hézag maradt, melynek annál inkább kelle tágulnia, minthogy a török uralom idő folytában részint külbefolyások, részint az izlám tespeteg elve miatt mindinkább elgyöngült, s minthogy a törökök által legyőzött népségek ez alatt időt nyerték erejüket össze Olaszország. Az Ausztria és Olaszország közt kötött béke pontjai közül a főbbek a „Nazione“ szerint a következők : „A hadifoglyok mindkét részről kiadatnak. Ausztria beleegyezik, hogy Velencze Olaszországgal egyesittessék. Velencze határa Olaszországnak átengedése után az lesz, mely az osztrák uralom alatt a közigazgatás határát képezi. Olaszország elismeri, hogy 35 millió forinttal tartozik Ausztriának. Ezen összeg tizenegy részletben fizetendő, 23 hónap lefolyása alatt. Olaszország saját terhére veszi a Monte-Lombardo-Venetot minden activájával és passivájával. Az activa 3 és ’/5 millió forintból, a passiva 66 millióból áll. Az Ausztriában lakó velenczei alattvalók megtarthatják az osztrák nemzetiséget. Minden művészeti tárgy, okmány, levéltár, ami Velenczéé, kivétel nélkül vissza fog adatni. A kereskedelmi szerződés, mely Ausztria és Sardinia közt létezett, egy évre vissza fog állíttatni, hogy az alatt új szerződésre lehessen lépni. A szerződés más pontjai meghatározzák a volt olasz fejedelmek magánbirtokainak zár alól felmentését, fenntartásával azon jogoknak, melyekkel az állam bírhat e javakra. Kölcsönösen teljes amnestiát adtak a politikai vétkeseknek, elítélteknek és szökevényeknek. A vaskorona visszaadatik Olaszországnak. Miután Palermoban a nemzetőrséget feloszlatták, a „France“ szerint a kormány szeretszedni és a külföld felviruló életével közvetlen érintkezésbe lépni. „A török tartományokban létező heterogén népelemek egybeolvasztásának lehetetlensége épen legfőbb indoka a keleti kérdésnek. „A hódítók és meghódítottak közötti antagonismus Keleten utóbb is szükségkép nagy mérvű összeütközésekre vezetett. A porta lényeges támaszt talált ugyan uralmának ama körülményben, hogy az általa meghódított népségek nem egy fajhoz, sőt nem is egy hitfelekezethez tartoznak, következőleg egyakaratú közrehatástól részekről annál kevésbé lehet tartani, minthogy vas kézzel lévén távol tartva a polgárosodás elhaladásától, nem vala módjuk érdekeik helyes felismerésére jutni. A harcz azonban végre is szükségkép elkerülhetlenné lön, még pedig legelőször is azon az oldalon, hol egy népfaj meglehetős tömörültségben áll a szemközt az uralkodó jövevényekkel. „S ez csakugyan így is történt a török birodalom déli részeiben. Míg az éjszaki tartományok különféle alkatrészekből egymás közé szórt keresztény népségek rém birának egységes cselekvésre egyesülni, addig a déli tartományokban, hol csak görögök és törökök állanak szemközt egymással, a görögök ellenállhatlan erővel kelenek fel, s utóbb oda vivék a dolgot, hogy valamennyi keresztény hatalmak (?) ellenkező akaratának daczára jegeszedési pontot kelle alkotni az újra feléledt görög nemzeti eszme számára. Ámde a jelenkori diplomáta mestersége szerencsétlen gyermekét a szűkkeblűség és önzés tartották a keresztvízre, s ahelyett, hogy azon gonosz állapotok, melyek létezése az eszmét keltette, eltávolíttattak volna, inkább csak új alakba öntettek, és két országban hevenykórrá változtak. „Több tartomány marad még a törökök uralma alatt, hol mind azon feltételek megvoltak s még most is megvannak, melyek tekintetéből Görögországot önálló királysággá kelle alkotni, s melyek időről időre kétségbe esett harczokban nyilatkoznak, mint p. o. most Candiában látjuk. Lőpor és ólom képezik azon palliatívumokat, melyekkel a kétségbe esett nemzeti érzület e kitöréseit csillapítani kell; ámde ezek csak az egyéneket ölhetik meg, nem pedig az eszmét, mely épen a viszonyokban gyökerzik, s ugyanazért kiirthatlan. Meglehet, hogy a török katonáknak a candiai felkelést egy időre talán sikerül leverniök; meglehet, hogy a nyugati hatalmak békeszeretete féket vet ama függetlenségi ösztönre, melyet egykor maguk is támogattak , de tartós kibékülés a porta és keresztény alattvalói közt lehetetlen. „Diplomatiai körökben még sokat vitatkozhatnak ide és oda a keleti kérdésről és azon időről, melyben azt megoldani legczélszerűbb leend. Páris, London, vagy akármely más európai főváros bajosan lesz az a hely, hol e kérdés felett végleg határozni fognak. A keleti kérdés csomója Törökország keresztény lakosságának viszonyában rejlik az ottomán kormánynyal szemközt, s ha e lakosság egykor Éjszakán úgy, mint Délen, egy közös czél által egyesítve, szükségeinek helyes felismerésével nyúl állásának szabályozásához az európai nemzetek közt,akkor a keleti kérdés nemcsak égető lesz, de meg is lesz oldva már.“ Az utolsó hírek a görög Archipelagusból még mindig az utolsó nagy ütközetről szólnak, mely Canea közelében vivatott, s melyben csakugyan úgy látszik, a görögök maradtak előnyben, miután a konstantinápolyi tudósítások tökéletesen hallgatnak a harcz kimeneteléről, s csak annyit adnak értesül a közönségnek, hogy a felkelők az érintett ütközetben elvesztették fővezéreiket. Ez az állítás tökéletesen megegyez a „Patrie“nak egy, Antivariban sept. 25 -én kelt közleményével, melyben az mondatik, hogy egy török hadi gőzös több candiai felkelő főnököt szállított fogva Elekbe, s hogy a foglyok Monastirba fognak internáltatni. A görög- és törökországi görögök leginkább pénzadományokkal tanúsítják részvétüket candiai faj- és vérrokonaik iránt. Hir szerint már több mint egy millió franc küldetett Candiába, s Európa valamennyi görög községeiben segélyző bizottmányok alakítása van tervezve. Galacz és Ibraila görög lakosai maguk egy negyed milliót ajánlottak fel. A török kormány más részről segít magán, ahogyan tud. Szakadatlanul segédhadakat küld Candiába, betiltja a görög hírlapok kiadását Törökországban, sőt még a felkelésről szóló görög táviratokat is betiltotta a török vonalakon.A porta Athénben is fészkelődik. Legújabban a hadügyminiszter, egy született candiata, elbocsáttatását követelte, de nem tudni még, minő sikerrel. Mintha ennyi baj nem volna elég, a padisah kormánya még Moldva-Havasalföld irányában is ügyetlen makacskodást fejt ki, s ezzel is végtelenül nehezíti és bonyolítja állását. Stirbey, amint a távírda már jelentette, visszatért Bukarestbe, s az alkudozások a portával még mostanig sem értek véget, ne a királyság többi részében is feloszlatni. A hadügyminisztériumban egy terven dolgoznak, mely szerint a nemzetőrség feloszlatása után a katonai szervezet szélesebb és szilárdabb, s egészen új alapra fektettetnék. Törökország: Krétából nincs semmi új, s nehezen lesz egyéb ismétlésnél, ha elmondjuk a „France“ után, hogy caneei hírek szerint a krétaiak apróbb előnyöket nyertek a törökök felett. Az olasz consul, mond tovább a „France,“ egy hadihajón Heracleaba ment a török és keresztény nép közti újabb összeütközés következtében. — Az athenei „Independance“ a rethimnei angol és franczia consul tiltakozásait közli, melyekben e consulok az alkormányzónak elősorolják a törökök által elkövetett kegyetlenségeket és gyilkosságokat, s végül hivatalos állásukról lemondással fenyegetőznek azon esetre, hogy ha “a gyilkolások és kegyetlenkedések ismétlődnek. — A török császár biztosának a krétaiakhoz intézett kiáltványa, melyre a krétaiak fegyverrel feleltek, rövid kivonatban a következő: „Krétaiak! A szultán ő felsége hozzátok küldött, hogy biztosítsalak titeket az ő irántatok való jóindulatáról, és hogy értesüljek a ti jogos szükségeitekről. Harmincz évnél tovább éltem köztetek. E sziget az én második hazám! Én ismertem, s nem is szűntem meg dicsérni a ti engedelmességteket és a birodalomhozi ragaszkodásokat. Ezért természetes nálam az óhajtást hogy Krétát nyugodtnak és virágzónak lássam, örömmel és bizalommal is jöttem ide, mert e küldetés rám nézve nagy kitüntetés. Én úgy értesítettem ő felségét, hogy ti ragaszkodtok hozzá, és a jelen állapot csak félreértés szüleménye. Krétaiak, legyetek bizonyosak, hogy a Szultán teljes igazságot fog nektek szolgáltatni, és én kész vagyok minden igazságos kérésteket meghallgatni. Uralkodónk akarata: a kereskedelmet minden kitelhető eszközökkel előmozdítani, biztosítani a földmivelés s a közoktatás kifejlését, és kiegészíteni a biztosítékokat, melyeket a polgári jogok gyakorlata és a személyes szabadság igényelnek. Legyetek meggyőződve, hogy e tekintetekben támogatásomra számíthattok- Földjeitek miveletlen maradnak, odahagytátok házaitokat, általános a romlás, és nekem tudtotokra kell adnom, hogy a dolgok ezen állapota mély fájdalmat okoz ő felségének. Siessetek véget vetni ez állapotnak, mely egyesek engedetlenségének és néhány gonosz szándékú becsvágyának következése. Azok, akik titeket hazug ígéretekkel csalogatnak, idegen földön bátorságban élnek, nem vesznek részt a ti veszedelmeitekben. Ha tovább is hallgattok csábító szavaikra, biztosíthatlak, hogy rövid időn megbánjátok, mert a kormány nem tűrheti ezt az állapotot, mely népeinek romlását okozza. Ezért térjetek meg, én öt napig várok, ha ez alatt nem lesz sikere szavaimnak, a rendszabályokhoz fogok nyúlni, melyek a békét és rendet biztosítják. Mustafa Naili,“ 111 — Athene, oct. 4. Mustafa basa hadjárata, sept. 22-kétől 30-ig teljesen meghiúsult. A krétaiak minden hadállásukat megtartották; Kanea körül és Rethymóban nagy győzelmeket írattak. Athénben örömmanifestátiók s kivilágítás. — New York, sept. 25. A „New York Herald“ erősíti, hogy Stanton és Grant azt tanácsolták Johnson elnöknek, ajánlja a déli államoknak a congressus által az alkotmányhoz tett módosítványok elfogadását. Seward újra megkezdte működését. — Hannover, oct. 6. Ma délelőtti 11 órakor a porosz főkormányzó a királyi palotában a harangzúgás és ágyudörgés közt felolvasta a porosz király kiáltványát s Hannover a birtokbavételére vonatkozó pátensét. A hatóságok meg voltak hiva. Az ünnepély zavartalanul folyt le. A pátens utal a lefolyt háborúra s a porosz győzelmekre , melyek folytán a hannoverai területek bekebeleztetnek a porosz államba. — A sept. 20 -áról szóló törvény által — úgymond — el van határozva az annexió; a mostani pátens által a király birtokába veszi Hannoverát. A pátensben megparancsoltatik a porosz ízimer elfogadása, s kötelességszerű engedelmesség követeltetik a lakosoktól. Viszont a király ígéri, hogy a becsületesen szerzett magánjogokat oltalmazni, s az eddigi törvényeket és intézményeket lehetőleg fentartani szándékozik. A kiáltvány kiemeli, hogy Hannoverának nép törzse, nyelve s szokásai egyek Poroszországéival, különösen pedig Németország újjáalakítására utal, mely Hannovera bekeblezését kívánja. Amit — úgymond — Poroszország szerzett, az Németország számára van megszerezve. — Konstantinápoly, oct. 6. Candiaszigetén döntő csatát várnak. Az egyptomi parancsnok visszahivatott. Grivas tábornok állítólag elesett. Várnából ide 3000 ember érkezett, kik innét Chessaliába szállíttattak. — Kostantinápoly , oct. 7. Epirusba további csapaterősitések küldettek. A török kormány nagy erélyt fejt ki a reménye, hogy Kandia szigetét mielőbb sikerül pacificálni. — München, oct. 8. Bizonyosnak mondják, hogy Feistermeister államtanácsos helyett Neumayer volt belügyminiszter lesz a királyi kabinet főnöke. — Pétervár, oct. 7. A Karakasofféle öszszeesküvésbe bonyolódottak közel 34-en kötél általi halálra (köztök Jehutin, a merény indítványozója s egy communista társulat alapítója) 15 en pedig Szibériába való száműzetésre ítéltettek. — Prága, oct. 7. A „Politik“ jelenti, hogy a nemzeti sajtó ellen erélyes fellépésre készülnek. Az igazságügyér kimutatást kért az államaügyésztől arról, minő intézkedéseket tettek aug. 18 óta a nemzeti lapok ellen. — Hannovera, oct. 7. A „Neue Hannover Zeitung“ hirdetést tesz közzé, melyben György király alattvalóit és a királyi szolgálatban levőket felmenti neki és örökösödésre jogosult utódainak adott esküjök alól, kivévén azon esetet, ha uralkodási jogaiba ismét visszalépne. — Berlin, oct. 7. Werther báró bizalmas kérdésére azon választ nyerte Mensdorftól,hogy nem szándékoznak Beustot külügyminiszterré tenni. A békekötés Szászországgal küszöbön áll, a katonai kérdésekben már megvan az egyesség. A hadi kárpótlás összege körülbelül 8 millióra megy. Ennélfogva itt már Szászország által kötendő kölcsönről beszélnek. A „Zeidler Dorr “ jelenti: Schleswig éjszaki részének megszavaztatását Dániával kezdendő alkudozásoknak kell megelőzniük, minő feltételek alatt és általában hogy lehet-e átengedni ama területet Ezen alkudozások még meg nem kezdetvén, a szavazás még jó távol van. — Bukarest, oct. 6. Lefévre el megkötötték a kölcsönt, Winterhalter Párisba megy a pénz átvételére. — Brüssel, oct. 7. Ide azon tudósítás érkezett, hogy a mexikói császárné Rómában megbetegedett. — Madrid, oct. 7. A lapok meghazudtolják azon tudósítást, hogy „Tornado“ gőzös elvételéért Anglia panaszt emelt volna a Tornado papírjait gyanúsoknak állitván. — Brünn, oct. 7. G isk ra az átnyújtott köszönő felirat átvétele alkalmával tartott beszédében visszatekint a közelebbről történtekre. Nyomatékkal említi a csalódást, mely a vezetők értelmiségi hiánya és ügyetlenségének áldozatául esett. Utal a tanulságra, mely e háborúból származik, s követeli azon visszafordulást, mit a birodalmi tanács is sürgetőleg kívánt s utal arra, hogy a népnek szellemi kiképzéséről gondoskodni kell. Saját működését illetőleg polgártársai elismerése a legnagyobb jutalom. Végül reményli, hogy ő Felsége nemsokára intézkedik ama visszafordulásról, mely szükséges arra, hogy Ausztria belöl boldog, s kifelé elleneinek félelmes lehessen. Azután háromszor hadot mondott a császárra. A helyeslések beszédje közben tüntetési alakban nyilatkoztak. A kormány nem volt képviselve. — Prága, oct. 7. A „Politik“ bécsi tudósításában jelenti, hogy mind saját lapjának, mind a „Narodni Listy“-nek felfüggesztésére kilátás van. — Berlin, oct. 6. A „Nordd. A. Zig“ írja: A szándékolt béke-ünnepély megtartása iránt még nem történt határozat. A király csak akkor intézkedik erről, ha a békét Szászországgal is megkötötték. — Frankfurt, oct. 6. A tanács hir szerint tiltakozott a polgári biztosnak átadott okmányában Frankfurt bekebleztetése ellen, s óvást jelentett a polgárság állami önállósága és függetlenségi jogai mellett. Esti posta. Pest, oct. 8. — A porosz országgyűlés által f. évi sept. 20 -án megszavazott bekeblezési törvény alapján kiadott birtokfoglalási pátens a Poroszország által elfoglalt és bekeblezett tartományokban, u. m. Hannoverában, Választó Hessenben, Nassauban és M. m. Frankfurtban f. hó 6-kán hirdettetett ki. A pátenst egy királyi proclamatio kiséri, melyben Vilmos király hűséget és ragaszkodást kér új alattvalóitól, kölcsönben oltalmat ígér minden érdeknek, minden jognak, a tudományok és művészeteknek, a vallásnak és vallás szolgáinak stb. s általában ragyogó kilátást nyit mindnyájoknak az uj „porosz“ hazában. — A porosz lapok Hannoverából egy távsürgönyt közölnek, mely szerint a hannoverai király, jogainak fenntartása mellett, alattvalóit, különösen pedig a polgári tisztviselőket, esküjük alól felmentette volna. — Frankfurtban a senatus a polgári biztosnak egy okmányt adott át, melyben Frankfurt városának bekeblezése ellen ünnepélyesen tiltakozik, és a polgárság állami önállósághoz és függetlenséghez való joga mellett óvást tesz. — Drezda városának külső tanácsa egy oct. 3 kán kelt feliratban, előadván az ország, kivált pedig a távollevő katonák családjainak sanyarú állapotját, s bízván abban, hogy a porosz király az új szövetségi viszonyban nem fog Szászországra nagyobb megszorításokat róni, mint melyeket a német nemzet képviselői az 1849 mart. 28 kai birodalmi alkotmányban a birodalmi főhatalom előnyére mint szükségeseket és elegendőket megállapított, arra kéri fel a szász királyt, hogy a béke minél gyorsabb megkötése, s úgy saját mint a hadsereg minél előbbi hazatérése által a jelen kínos állapotnak véget vessen. A csatornában állomásozó angol vértes hajóraj, számszerint hét nehéz vértes hajóból álló, próbakirándulást tett, mely azonban a „Daily Telegraph“ szerint nem nagyon fényesen ütött ki. Mind a hét hajó nagyobb vagy kisebb mértékben megrongáltatott, s szakértő férfiak vallomása szerint az angol vértes hajók csakugyan nehezen állanának meg a csatatűzben a tenger színén, sőt a tenger színe alatt úszkáló amerikai Monitorok előtt. A társalmi tudományokat előmozdító nemzeti társulat (National Association for the Promotion of Social Science) f. hó 3 kán Manchesterben kezdette meg tizedik évi gyűlését. A Brougham lordot, a társaság valódi alapítóját és legbuzgóbb előmozdítóját előhaladott korának (a nemes lord m. sept. 19 -én töltötte be 88-dik életévét) gyöngeségei gátolták meg az elnöki szék elfoglalásában. Stanley lord hivatalos ügyei miatt nem fogadhatta el az elnökséget, mely különben nekie volt ajánlva. A társulat végre Shaftesbury grófot választotta elnökül, ki a manchesteri gyűlést személyesen nyitotta meg. Felelős szerimtíe : B. S£ a sas és f 2#igatotML 100 font, hordókban hordó és súly levon. ment., zsákokban csont, a zsák, nehezék tiztán pesti áru Börze hivatalos árjegyzése. Hétfő, oct. 8. 1866. Bécsi mérték. 100 font. Liszt Búzaliszt 0 sz. 12 frt kr, 1 sz. 11 frt 20 kr, 2. sz. 10 frt 40 kr, 3. sz. 9 frt 80 kr, 4. sz. 9 frt 30 kr, 5. s. 8 frt 60 kr, 6. sz. 8 frt 20 kr, S1/,es. 7 frt 80 kr, 63/, az 7 frt 40 kr, korpa finom 2 frt 90 ke, durva 2 frt 8 kr, daraliszt 5 ft 30 kr 100 font. Here-mag . /Laezema magyar t. á. 25, a. á 26 frt. 7 „ franczia ! „ olasz.Vörös (Bukai) a. 4, 32, t. á. 32 frt. 100 font, hordó és göngy nélkül szépa magolaj . . (nyers. sept. a. á. 247„ t. ár 247„ skétsz. tiszt. sept. ad. ár 267„ t. á. 27 frt. pet .nov. a. ár 267, ft. Lenmagolaj adott ár 33 frt. 100 font OlajpogácsaRepcze egysz., sajtolt t. á. 2 frt. Olajpogácsa 4 frt. Kendermag pogácsa 1 frt 40 kr. LOO font, hordó és súly levonással Olsznócsir (Pesti városi kész szállitm. a. ár 36, t. á. 36 ’, frt. ,vidéki „ „ a. á 34 frt. (Szerbiai használható. 100 font Bszalonna . (Magyar 1 légsz. nd. áru minőség szerint a. ár 29, t. a. 287,30 frt. ^helybeli, táblás. . . „ „ t. á. 32—33 frt. ( „ füstölt . . „ „ t. d 34—35 frt Ssilva-fekv. Utó . . Hordó mentén súlylevonással 10. Netto mázsa leszám. göngyöt 1866-ki I. a. á. 14—147,, 1. ár 15 frt. (Szerbiai, átvit., fogyasztásra a t. á. 77/„ uj átvit. t á. 77, frt (Magyar debreczeni t. á. 8, uj a. ár 9—97, frt. 100 font Sabasd Magy. uj Ima a á. 8 frt 40 kr. II. t. á. 9 frt 20 kr. 100 font, hordó és súly mentesen Hamunak . (Magy. fehér ad. á. 13 frt, t. á. 14% frt, kékes 117,—127, néveserint . kék házi, 91/,—10 t. á. névszerinti. (illiriai ad á. 157,, erdélyi 12 frt a. á. névszerint. 100 font hordó nélk.Borkő , . természetes (fehér, prima 29/,—31 t. 4. (veres, „ 26—29 t. á- II. 24—26 frt t. á. 100 font, hordó és sulylevonás menten He* . . (nyers minőség és vidék szerint a d. á. 13, t. á. 14 frt (l.,°/n súly levon.) (tisztítva kis edényekben hiányzik, (107„ súly levon.) (nagy edény a. á. 17, t. á. 18 nkerék tisztán. 100 font Vissz Rozsnyói a. á. II. bánáti, szlavóniai (Somogy), a legalább 30 fokú hordó nélk., fokonk. Szecx a rendszer hordó nélkül t. 41 53, uj rendisae? hordóval 4m. 68’/,—54 Olaj növények. Faggyú Szilva , török, átviteli kendermag adott ár 27, frt, tartott ár 3 frt káposatásrepeza bánsági Mag-faggyu a. á. 30, t. á. 31 frt, gömbözs a. á. 28 frt. 11866-ki hordóban, jó áru a. ár 157/g ft. (Zsákokban, jó áru. . 3.80—3.87. „ 2.90-3. K. „ 2.50—2.65. 1.527,—1.57 V,. 3.25—3.30 6.-----7, — . 2.20—2.40. 0 t* N CD sn ti CD *© +* S© M m© fa © fH -o «©g CD 0a■*oCD % 0+5 'u 0 © £ “ CD 0 O £2 ■ff© -o © ©Nn © s timttO +» 53 CD *ft Búza Hoz» Árp® 7.1». Kukoricán Bab Kébe . Stepczc Haza Hozs Zab. . . Kukoricza Alsó-ausztriai mérő. ^Bánsági ut.................................................... 86—37 fontos 5.15—5.25. , 5.40—5.55. , 5.20-5.30. , 5.45—1.55. , 5.20--6.30 „ 5.40--5.55. , 5.15—5.35. , 5.35—5.50. . . ............................... .... 88—99Tiszai uj.................................................................88—87 „ „ *...........................................................83—89 Fehérvári uj............................................. 85—89 „ *...........................................................87—88 Pesti, vidék uj....................................................85—83 „ 5. n ...... 87—88Koas uj 78fArpa uj .... ..................................68 I Táplálék................................................................................... szabaj................................................................ 45—46 „ | Kukoricza bácskai . . .........................................——_ „ bánsági............................................................... -80 -7, Bab uj Köles Káposztásrepcze .........................................a. á. 6% frt, t á. 6 7, frt. I Bánsági...............................................................a. á 604, t. á. 67. st. kielégítő minőségű, uj bánsági oct. uj. sept.oct