Pesti Napló, 1866. november (17. évfolyam, 4961–4985. szám)

1866-11-08 / 4966. szám

bán, az iskola felve­ndő növendékei szá­mának szaporítását véleményezte, mely felterjesztés, tudtommal, még elintézés­re vár. E sorok közlésére több, fiaik által ez ügyben közvetlenül érdeklett gazdától eredő felszóli­ításom folytán színtana el magamat és azon reményben, h­ogyha nem is közvetlen, legalább közvetve czért érek annyiban, a­mennyiben h­isz­em, hogy igény­telen soraim által az ügy iránt ve­lem együtt érző szakavatottabb és oly fér­fiak figyelmét sikerülene felkeltenem, kik­nek az illetékes helyeken az enyémnél na­gyobb befolyású felszólamlásait óhajtott siker fogja koronázni. BAKÁCS ALAJOS: V \ (ií* k H lí Í S i : íi ' C k. D é é a (Belső Szolnok megy­e.) oet. A múlt pénteken, azaz tét. lö-ao, az oláhok nemzeti ünnepet tartottak a szomszéd Retteg helységben, a­. e­rdélyi nemzetek egyenjogúsá­gáról szóló nagy­szebeni 181­3 dik évi törvény­­czikk emlékezetére Egyházi szertartássál, Te deummal kezdődött, és lakomával végződött az emlékünnep, melyben valami Kaminicz pópa és né­hány belső szóvi­­k megyei törvé­nszé­ki hiva­talnok vettek részt. Hogy nem volt látogatottam­, annak tulajdonitják, hogy megtartásának idő- és alkalomszerig­ége felett megoszlott a megyei román értelmiség véleménye. A szomszéd Alőr helységében a múlt héten 28 ház lett a lángo­k martaléka. A tűzkárosultak románok, kik iránt a testvéri érzetet, a felebaráti szeretet és részvétet, miben a nemzeti egyen­­jogúság a legtisztábban nyilatkozik, azzal mu­tatá meg a L).és városi magyarság, hogy egy jó­tékony előadást rendezett az ateriek felsége c­sere, mely állott színi­­ kiadásból, ének és sza­­valati egyvelegből. Kisfaludy Károly- „Mikor pattant, nem hittem volna“ czimű­­ felvonásos vigj­átéka került szinte. A Beke István igazgassa alatti b­ikész tár­sulat a múlt héten távozott körünkbe­. Az idény vége felé Lén, bel­­ben készült eredeti darabot is h­zott színre. Gajzágó Salamon, országgyű­lési képviselő ,­Békevitt czimü drámáját, és­­ a laki Ferencz „Angyal és ördögi" czim­ű víg­­játékát. A társulat tagjai közt egy van, kinek mi szép jövőt jósolunk, ha az eddigi után halad, h ez Láng Irma kisasszony. A társulat távoztá­val Reményi hangoló fel­bág­­­adt kedélyünket bűvös- bájos hegedűs játékával. Mi, kik 6 év óta nem hallottuk, nagy haladást fedeztünk fel mű­­vészetében. Városunk azon lelkesedéssel fo­gadta, melyt­ el szokott viseltetni a művészi ne­vezet­ességek iránt. Társas vacsora rendeztetett az előad­ás után tiszteletére, másnap kirándulást tett gr. Bethlen Sándor és Torma Károly köve­tü­nkhöz. A choleráról még nem irtami, pedig közelebb­ről ez képezi minden vidéki tudósítás kiegészítő részét. Ezen veszélyes járvány megyénkben is több helyt mutatkozott, s a bethleni járásban „S­.. .ádI-K„s kiküldetését tette.szilfes égéssé ízítőin nem nagy­on sok ; ae tcllilin, hogy most is, midőn már az idő bű­vösödik, imitt amott, s különösen a hegyes, erdős vidéken mutatkoznak cholera esetek, hol a levegő különösen jó. Ennek TÁRCZA. Heitter Ferencz orezáii és ír mérnök székfoglaló ér­tekezése. (Feladatta a Magyar Tudom­­ányih Akttdt'min nov­ic kér­i ki ü­lésében.) (Wge.) III. A harmadik rész — mint r­ondók — szá­mokkal azt mutatja ki, hogy az érintett tényezőkkel a csatornát létesítvén, biztos sikert várhat­ni. E harmadik rész három szakaszra oszlik. Az elsőben a csatorna-társa­ság állását ismerteti a tudós értekel­ő. Kimu látván, h­­ogy a csatorna megépítése után a me­g­­nyitásko­r a társulatnak a vállalatba fektetendő jetű­ marad 2,300,0­00 ft. Felszámítva pedig a megnyitáskor rögtön vár­­ható 191,731 f nyi évi jövedelmet (ide nem ért­e a rakpart bért). Kitűnik, hogy a társaság tőkéjének 6°/„ és kam­atj­a és 1°/0­08 kölcsön törlesz­ési évi járu­lékát ;az évi jövedelem fedezi, még­pedig ú­gy is, ha­ az igat­ga­ási és fenntartási költséget éven­kénti 30,738 frtba számítjuk. Ide kell vennünk még a fentebb említett ked­vezményeket, melyekben a társulat­­ szerint részesülne, nevezetesen, hogy a tőketörlesz­és korán megkezdődvén, részvényeinek kamatai tetemes, n­­­övekednének,­­ hogy a gazdasági czélokra szánt vízeladási jogában a törlesztés n tv­e még 67 évig gazdag, a az e£ész részvény tőkével felérő vagyont hizand, végre, hogy a Duna-szabályozási munkákat egy­idejű­leg végez­vén, az ebből származó nyereség a kapott költ­ségnek legalább is 10 % kára megyen. És ha mindezt tekintetbe vesz­zük, a vá­lalat még szép nyereségről biztosít. A másodikban a budapesti ház hitel­intézet állása foglaltatik. Ezen intézetnek a fentebb említett 550,00­0 ft beruházási költségen kívül az építési é­let kez­detén kapandó 250,000 ftot, tov­ábbá az alapít­ványi millióból 750,000 ftot számítva, összesen 1, 0­10,000­nyi tartaléka leend. Ezenkívül kezelné a kisajátító és csatorna­telket értékesítő társulatnak készpénz-alapját, mely a csatorna megnyitásako­r, mint láttuk, 1, 750,000 ft leend. Ezen intézet létrehozása már magáb­a nagy­szer­ű­ jótétemény volna a testvér fővárosra nézve.­­ A magyar földhitelintézetnek külföldön is példásnak ismert, szerkezetén alapuló budapesti házhitelintézet tö­kéletes önkormányzatra hivatott társulat lenne, melyet Pest Buda városoknak az intézet hitelét egyidejűleg élvező házbirtokosai azon kizáróla­g S°f czélra képezn­ének, hogy a budapesti házak­­­nak, kölcsönös jótállás alapján, a lehető leg­­magasabb jelzálogi értéket esz­­­közöljék ki.­­ Azonban a hitelintézet a tartaléktőkének és a­s nála letéteményezett pénzeknek, az alapszabá­lyok által kiszabott elhelyezésén kívül, semmi­féle üzletet nem visz. Zálogleveleit és jövedék­i jegyeit csak oly kötelezvényekért szabad kicse­n­téznie, melyekben a kikötött pénzösszeg vissza­fizetése 2-6 hónappal rövidebb időre van ígér­ve, mint az intézet papírjaiban, s a­melyek elsi jelzálog által teljesen biztosítva vannak. E sze­rint voltak­épen nem is a hitelintézet maga az a­ki kölcsönöz. Az intézet csupán a tulajdon­képein hitelező, t. i. azon tőkepénzes este­lében ki az intézet papírjait megveszi, kereskedik az adós bizalomra érdemes voltáról, ki a fizetése­ket ugyancsak az intézet kezéhez szolgáltatja hol azok a tulajdonképi hitelező által felvé­tetnek. A magyar földhitelintézet alapszabály­aiból át­vett ime részletekből kitűnik, hogy ezen intézet rendele­tese : a tőkepénzesnek biztosítékot nyúj­tani ada nézve, hogy követelése még akkor is kidégíttetik, ha valamelyik adós netalán nem űzethetne, mert a hiányz­ó összeget a tartalék tőkéből fedezik, hova az később kamatost,­ kerül be a­nnak behajtása után. E házhitelintézet tőkéjéből noha o­sztalékot nem fizetnek, az intézet részvényesei is c­­i­ölog tagjai, mégis nagy előnyben része­sülnek a tőke nagy volta ii. Jyt.in. Papírjai ugyan s a fizetések feltétlen biztos­sága következtében magas árkereten fognak állni ,Ha a tőké nagy, a kezelési költségek an­nak jövedelméből fedezhetők, s nem szükséges a tagokat igazgatói pótlékkal les­helni. Az újonnan k bocsátott papírokra nagyobb mérvű kölcsönö­ket adhatnak. A papírok tulajdonosa az intézet­től e papírokra kölcsönt kapván, ez által a pe­rvásártól kevésbé függetlenné válik, s akkor adja el papírját, mikor az árfolyam kedvező És végre nagy lévén a tőke, a tagoknak itt ott tize­­­k) haladékot engedhet. L­eken kivü­l az intézet határkőre szlik hatá­rokkal lévén körülvonalazva, uj intézet létreho­­ztett ,és Bund városok házainak jelzálogi értékét a lehető legnagyobb fokra emelné, s azo­kat az ország legérték­es­bb, mert a készpénzhez lehető legközelebb álló ingatlan birtokává tenné. Ez okból, midőn az építők rendelkezésére en­nek folytán bá­s külföldi pénzforrások is meg­nyílnak,­­ az új t­lkek beépítése könnyebb leend, másfelől emelkedni fog a fentebbiekben m­ondottak folytán az alapító egylet birtokává vált telkek értéke, és pedig valószínűleg oly mérvben, hogy a társulati birtok értéke emelke­désének ezen oka azzal párosulván, hogy a csa­torna építése által a háztelkek mennyisége apad, már magában is elég lenne a csatorna vállalat pénzbeli sikerének biztosítására. Ezután áttér értekező az értekezés harmadik részének harmadik szakaszán, mely az alapító egyletnek, illetőleg a kisajátító és c­s­a­torna telket értékesítő társulat­nak állását ismerteti. A kölcsön által fedezet­dő összes szükséglet, az értekező részletes kimutatása szerint, 10 00­0 000 ft, tíz millió fori­n­t. Ezután számokkal bebizonyítja, hogy : Az alapítók teljesen biztosítva lehetnek az iránt, hogy az általuk összetett alaptőkéből készpénz fizetéseket nem fognak tenni. Az ország biztosítva lesz arra néz­­ve, hogy utólagos pénz­­­követeléseket ellene nem támasztanak. A kölcsön levelek birtokosai pe­dig bármely veszteség lehetősége ellen biztosítva lesznek. Az alapítókat veszteség ellen ugyanis bizto­sítja az, hogy a társulat fekvő birtokának értéke a csatorna megnyitásáig összesen csak 3,603,106 ftra növekedvén, máris elégséges lesz arra, hogy az egylet valódi bevételeiből a tíz milliónyi köl­csönt fedezze. Ezután részletesen kifejti értekező az ép­p elégséges értékben emelkedés nagyság­án­ak mér­tékeit, s m­egállapítja, hogy ha az értékben emel­kedés az egész fekvő birtokra fogna kiterjedni , akkor a puszta háztelkek egy egy □ ölének 17 fit 55 kmnyi ára képviselné a megkivántató ér­tékemelkedést. Ha pedig a megmaradt házak eladásánál netalán semmi értékben emelkedést nem tapasztalnánk, akkor a puszta telkek egy egy □ öle árának 25 frt 52 krra kellene emel­kednie, hogy a vállalattal járó költség fedező legyen, s ez még mindig olcsó ír. Ezen utóbbi alapszámból kiin­dulva, táblázat­ban kifejti azon fokozatosan emelkedő árakat, melyeket a háztelkeknek eladásra kerülésükhöz kép­est hozniuk kell, hogy a társulatot semmi veszteség ne érje, még­pedig a kölcsön törlesz­tési 33 év minden egyes félévére nézve. Egy­szersmind táblázatosan kifejti, hogy a kívánt eredmény elérés végett az első félévben 7618 □ öset, s azután félévenként­­34 részszel keveseb­bet, s így az utolsó 66 ik félévben csak 1160 Q övet kell eladni a csatorna telkekből, hogy a tartalék tőkéhez ne kelljen nyúlni. Midez pe­dig a legkedvezőtlenebb esetek te­kintetbe vételével van számítva. Az országot utólagos követelések ellen az épen most kifejtetteken kívül már e­lve bizto­­sít is azon kitűzött feltétel, hogy csak akkor ke­rül a sor az ország kezességére, ha még az alapítványok sem volnának elegen­dők a vállalatból netalán eredendő veszteség fedezésére. Ez pedig alig történhetik meg, s jó­val alább, t. i. 23 frt 14 krra számítva kezdetben a telkek □ ölét, igy i8 csak a 19 ik félévben, s­­ akkor is csekély lenne a fedezendő összeg­­ hiánya.­­ A kölcs­ö­n*- r­é­s­z­l­e­t­e­k birtokosai­nak biztosítása a legnagyobb, mert őket nem­csak a telkek értékének bizton várható növeke­dése és az alapítók alapítványai , de ezen felül még az ország jótállása is biztosít­ja. E­zután kimutatva, hogy ha a kisajátítási pénzszü­kséglet netalán rá haladná a felvitt mennyiséget, ez a társulati költséget épen fede­zendő értékemelkedés nagyságának könnyebben megítélhetésére kifejtett mértékekben lényeges változást nem tenne, — annak kimutatására tér át, minő viszony ál­na be a megkivántató érték növekedést mérő számokra nézve azon esetben, ha a kölcsönt nem 6% os, hanem pl. 7— vagy 8 /g os kamat feltétele alatt lehetne kapni. És ennek fejtegetésében azon eredményre jó hogy a 7% os pénz után egy □ és 2 krral, a 8° - os pénz után pedig 8 krral kellene hogy drágábban keljen el a 6n/n os kulcs szerint kitett eredeti más. IV. A ne­g­y­edik részben végre azon hasz- naikat fejti ki, a tudós értekező, melyek a csa­­torn tervnek a fentebbi módozat alapján való létesítése következtében közvetlenül várhatók volnának, ha a társulati fekvő birtok értékesí­tése valamivel kedvezőbb fordulatot venne, mint az, mely mellett épen csak a költs­ég lenne fe­dezve. Első­­ben itt azon feltevést veszi szembe alá, na a telkek magasabb árakon ugyan nem kelné­­nek el ullót azon mely épen csak a költség megk­ezdésének felel m­eg, de az egész értéke­i eddig féltévé, hanem év alatt történnék meg. És szám szerint ki mutatja, hogy akkor a telket értékeli 6 társulat V-1* Pót‘ házhitel intézetnél elhelyezett betételeinek összege 8,872,824 fira tehát „X valamivel többre menne, mint az 'ntVAnntt ^ n ár csak 8 679 «91 e, » * ,, uSy®OÄskor , c , z , ftot ^vő ö­szes tartozása melynek vépkepem törlesztésére p dig, a & csőn feltételeihez képest, azon túl még 46 félév van hátra. v .... lehozás alapján azután szintén számsze­rint kimutatja, hogy már az értékesítés gyor­sabb végbement: tele folytán j­el­en­t­é­k ín­y hasznos hárulnának a főváros Mis L­­­ee * ' » ” * ‘ * ' a h . még Htgy ezen CMtorna épitésének folyta alatt OMzestn 16,100.OtX) ti , , „ « t m­i­lli* zezer forint jön e forgalomba • “ 10 M KW-kék éti « Ln V "r 1““JI e«2«6 a «natorna tel-HK­A i 27 ér 16*21»te. és n/ 1 tá­v al a Csatorna mellék felépítése Ltk. Üz­let is korúan Hogy ezenkívül még az értékpapírok leszámí­tolására s igy a kereskedelmi érdekek közvetlenül gy­á­m­o­l­i­tás­ára fordított tőke a csatornának ily módon létesítése á­tal mindjárt eleinte 1,100,000 fátal szaporodnék Hogy ezeken felül a pest-beudsi házhitel inté­ző tartalék alapja már az értékesítő társulattal való összekötte­tsénél fogva rendkivül gyám­podván oly hitelre vergődnék, hogy a testvér főváros házaira nézve bő pénzforrásokat nyithat­na annyira, hogy azon eset állna be, mely szer­int va­lmennyi adósság, mely ezen hi­telintézet alapításakor Pest és Buda há­za '* } ®. ?' f e 117 rövid idő alatt záloglevele­ és 33 évi törlesztés melletti kölcsön utján t­év­­­eszthető volna, és pedig oly kamatók mellett, hogy számos esetben, a kölcsönt érv szersmind törlesztő részletfizetések alig fol­nának felérni az annak előtte fizetett g/a,K9LU távlatok összegével. Ezek után felveszi azon e­etet, ha az­ értéke­sítés nemcsak gyorsabban, de a felvett legki­sebb mértéket meghaladó érték emelkedéssd Ut u anCg’ ? ^TUtja’ b°ey auinden 8fo­­, f ', mdylyel a csatorna megnyitásakor f L« t f7/e Jebb emelkedett annálfmdy2* a költséget fedezi, a tiszta nyerését? a in 1 végén 6% „8 kamat,l 4^“»? 7% os kamattal 447,000 ftra és 8®7 , 1 T tál 493 000 ftra Fhhői ./;/• 6 ,0,0i kaTMat­bogy 44 ft 64 krnyi alan ír ,*1 litett ’epira'ban L,iiul i /11 01C^ az cm­finyi közén áLk ,4nek k,u'utatott 60 «.redSml 1­00 k. lentiének véle­ményével'“-““ Sb bell'iKtk«­­r rbafni a csatorna ilv , a ^'‘bónyi hasznot árából. C'aforDa l]y “lödön történt valósi­JretKlT'^„f0Se“gj »W «“kB-megteremté és részletesA^ ' ét ’ mi­lda szerzd]e kifejté­s felkérvén a tudományn­yil­vet részletesen megvizto­tva^'”^’ b­­ t ^ e ter' szersmind Pestnek : z^árviztöl “(rt c t€rv egy­­szoros kapcsolatban áll­­­t i­ge«mentésével mentésén kivül rom­anr .„z . fővároSf­ak uieg-Sie,. „ ois.AXAr?«4*», I*­OS feldolgozás ■, jelenték,/* köZC f.0Syosztása lebegett szemei előtt. CU^ Va^y0D‘ lendülete Midőn ezért nevénAu­ . tosit, bennünk az,.n óh .“aradau.Jó emléket hit­viszonyai rendezi ének f il kerti' vaiha hazán k Műtétben részcsib­ój­ái.f° y,auia .a,att keild ‘e­ és nagy hord. rejüi tiLa­ vcsai,lí­ 5tfiaink e ca^y8Zertt jőni segitsék 8 azt minél előbb létre­-— -----M. H. szá­ ki­alm­osságban^^erteti «°8-y A .kivonat jóformán •“fejtetteket. K lap «/ii! * ,n»lokolva részletesen *»»«*«.. zaur ajr ejeles mii az akadémia , " l('nne' mind­­V,‘l tsdedelmében meg fog ££„T ' 18 okát dalom. kellene, hogy felfedezze a cholera k­o­r. 1. K ii I ö ii I élék. rest, nov. 7 miauban a császár nov.­­3 kán kihallgatá­sokat, adott, azután a laktanyát, szivar és más gyárakat tekintette meg. Estve a színházban Ün­nepélyes előadás volt, s ő Felségét beléptekor zajosan üdvözölték. — Rothkirch gróf csehországi hely­tar­­­tóhoz ö­mlge kéziratot intézett, melynek tartalma következő: „Szeretett cseh királyságodtól mé­lyen meghatott szívvel búcsúzom, a lakosság minden rendének és osztályának uj­abb és sok­szorosan tanusított hűsége és ragaszkodása meg­hatottak. Személyesen meggyőződöm arról, mi­nő mély sebeket vágott a háború az egész or­szág jóllétén, s a sújtott és terhesen károsított lakosság panaszai élénk viszhangra találtak szivemben. Legsürgetőbb uralkodói gondjaim közé sorolom e sebek gyors behegesztését a kárpótlás és az alásülyedt jólétnek emelése által. A szeretet és hűség, mely itt tartózkod orom alatt mindenütt előzékenyen fogadott és környezve kisért, legbiztosabb zálogát képezi annak, hogy szeretett népemnek javára és boldogságára in­tézeti törekvéseim valósulnak Ismételt köszönet h­­ eseteimnek rész­éről, kinek rz­vét e napok oly örömmel telték ti, s köszönet az egész bi­rodalom nevében, mely­ek­ cseh népemnek egy­séges közreműködésében, hűségében és erejében hatalmának és jóllétén­ek egyik legbiztosabb táma­dá­sa Ali Ohrudi u, 1866. november 4. Ferencz József s. k. — Pozsonyból azt a tudósítást veszszill hogy ott nem oly általános a német szó, mint képző­­lök, ky péld. a kaszinó nyomtatvány é, olvasó szabályok, tért­vény stb, részint mindkét nyel­ven, részint csa­k magyarul vannak írva. Ez­ t tu­domásul veszszü­k, azonban eddigelé­gkér ü­nne­­pélyi meghívást, skár értesítést vettünk Po­zsonyból, az mind csak német volt. Mi nem kí­vánjuk, hogy a németet teljesen kizárják, kinek­­kinek a magáét, de joggal tiltakozunk az ellen, hogy e történeti emlékekben gazdag magyar vá­rost egészen német lábra erőszakolják. — Ő Felsége — írja a „Pisti Hírnök“ — kü­lönös legfelsőbb kegyelemből Lonovics József a koszorús kaloc­ai érsek­i excját az alól fel­mentvén, hogy az érseki eskünek a legui kirá­lyi kézbe való személyes letétele végett Bécs­ben megjelenjen, az eskünek ő Felsége nevében való elfogadására b. Sennyey Pált, a kir. főtár­nokmester ur ő excját legkegyelmesebben meg hatalmazni méltóztatott. A kir. főtárnokmester ur oly szives volt, s e czélból az érsek e­­xcja termeiben ma délben személyesen megjelent. Az actus itt teljes ünnepélyességgel ment végbe. A kir. főtárnok mester ur ő exoja, Slueber Zsig­­mond praddiális udvari tanácsos ur ő ínliga ki­séretében jelent meg, ki az eskü formulát felol­vasta­ — Jelen voltak az egyházi részről a főt. Nehiba János, felszentelt tinniai püspök ö­mligá­­nak vezérlete alatti kalocsai káptalanbeli üd­vözlő küldöttség tagjai és Lév­ay Sándor czimz. püspök ö­mliga; világi részről gr. Török B­lint országbírói helyettes, Lipevniczky Vilmos és Szentiványi Vincze kétszemélynökök, és fel­döttségképen kisérték le Budáról s ismér vissza a kir. főtárnokmester ur ő excját. . .7" Jókai a „Hon“ tárcsájában vázlatokat ír ily czim alatt: „A sajtó és censura Magyaror­szágon.“ E vázlatok IV. czikkében a következő sorokat olvassuk. „ A „Pesti Hírlap“ (Kossuth alatt) korszakot alkotott nemcsak a hazai sajtó, de egész köz­életünk történetében. Ezen lap segített győze­lemre oly magas eszméket, mineknek azelőtt még neveik sem voltak. Ez küzdött az örökváltság, a közteher viselése, az egyenlőség elve az ősi intézmények reformjai, sok új kor eszme elfogadása mellett, s hogy minő sikerről ? azt bizonyítja előfizetőinek ötezernyi száma, s hogy minő ellenfelekkel szemben? az­t bizonyítják mindazon nyomtatott lapok, mikben egy gr. Széchenyi István, hasonló lángszellem­mel, hasonló hazaszeretettel, de más iránynyal, más meggyőződéssel vívott meg a „Pesti Hírlap“ eszméivel szemközt.“ Tehát Széchenyi Kossuthnak ellenfele volt az örökváltság, a közteherviselés, az egyenlőség elveinek, az ősi intézmények reformjai kérdésé­ben. Tehát azon eszm­ének, miket a „P. Hírlap“ győzelemre segített, Kossuth előtt „még neveik sem voltak.“ Ugyan, kérdjük, ne­m hallott Jókai soha semmit a „Hitel“ ről,a „S t­a d i­u­m“ ról ? Bizony meglehet, hogy nem hallott, mert külön­ben, midőn sajtóviszonyainkról ir, megemlítette volna azt is, hogy Széchenyi „Stadiur”-ának, Wesselényi „Ban­téletek“­jeinek, stb a külföl­dön kell­ett, megjelenniük. hu. A háború irodalma. A köze­lebb lefolyt nagy háború egész külön irodalmat hozott létre a külföldön, hol szá­­kra megy azon uj könyvek száma, melyek a hadjáratok leírá­sával, bírálatával, s mellékes körülményei is­mertetésével foglalkoznak. Legérdekesebb ezek közt kétségkívül Rüstow, a kimnetes katonai írónak munkája, ki nagy szakavatottsággal ál­lít­ja egybe a háború eseményeit, és emed ítéle­tet felettük­­ kivált a königgrätzi csatáról oly tiszta v­ilágos képet ad, hogy ebből a harcz le­folyását bárki megértheti. E jeles könyv érdem­lért figy­elemben is részesült, német kiadás­ból az első füzeteket három ízben nyomták 5 5000 p hiányban, s meg sem győztek a kivonatnak eleget tenni Rüstow munkája, mint értesülünk, magyarul is megjelenik ; a „H á b o r u­ k fi n y v“ pár nap alatt megjelenő füzetei teljes kivona­tán közüik azt, a königgrätzi csatának részletes tér­képével, melyen a hadak állása, az egyes porosz had­estek előnyomulási vonala, valamint az osz­trákok állása pontosan és hiven fel van tüntetve.­­ A pápai ref. főiskola igazgatósága tiszte­lettel tudatja az érdekeltekkel, hogy mivel a cholera járvány Pápa városában szünőben van, a főiskolai ifjúságnak a beköv­ek­ző iskolai évre beírása 1. évi november hó 16., 16., 17. nap­jain történik ; az összeírás és iskolai törvények felolvasása 18 án délelőtt 8 órakor tartatik ; az elő­dások pedig­­9-én kezdetnek meg.­­ A szegedi alsóvárosi tanyák közt, nevezet szerint Csorván, a napokban több jó házból való leány a ön szép fogadást tette, hogy többé ke­ményi­ett ruhát nem iselnek, mert a keményitő buza és más élelmi­szerekből lévén, azt ruhára pazarolni véteknek tartják, mert szüleiket az ily felesleges kiadással terhelni nem akarják, mivel őseink leányai sem viseltek keményített ruhát, mégis a csinosság és takarékosság tekintetében ritkították párjukat.­­ Az ügyvédi egylet alapszabály­ainak megállapítása végett tartandó folytatólagos köz­gyűlésre, a pest budai t. ez. ügyvéd urak f. é. -------• .. /«„vvii, tuw.'n­ov. u-iau. n'orvd’f’h Károly, közgy­ülési elnök. — A cholerás betegek száma Pesten annyira apadt, hogy most már csak 24 egyén van orvosi ápolás alatt. Budán egy sincs. — L n d a 8 a y Mór a „Magyar Világ“ élén kijelenti, hogy e lapra július 1-je óta nem gya­korol­teljpgv£rosi Lapokéban érdekes termé­szetrajzi’czikk jelent meg Lázár Kálmán gróftól, melyhez a nevezett lap következő meg­jegyzést tesz : „Mutatvány szerzőnek a szabad természetben“ prima kéziratban levő művéből, mely hogy igen kedves természetrajzi olvasmány lesz, e vázlat tanúsítja. — Wusching Konrád (Lúgos, Krassóf­fi évi december 1-ig terjedő aláírást hidet „Dalosokon czimtt férfinégyesre. Négy kü­lön hanggal ellátott Partitúrának ára 1 f ol é, minden további egyes hétigl­,h,A­.eg.en­delt példányok postai utóvét mellett küldetnek. — Megjelent „Rajtam ne csatlakozzatok tenor solo férfi négyes kísérettel; verzé W n­­sc­hing K. -- Kapható szerzőnél, s a müke­reskedésekben. . • — A Temesváron tervezett „első bánsági ke­reskedelmi és iparbank“ alakítását, az alapsza­bályok és üzletrendre nézve szükségesnek mu­tatkozott némi pótlagos kiegészítése,a fe­t de e alatt, felsőbb helyen helybenhagytak. Az erre vonatkozó kir. udvari rendelvényben a társulat­nak egyébiránt ajánltatik, hogy a pesti és bu­dai hasonnemű­ intézetek példáját követve, az általa figyelembe éppen nem vett jótékony czé­dokat saját részéről is lehetőleg támogassa­. A helytartótanács meghagyta a városi ta­nácsunk, hogy a jövő évi ujonczozás élőmunká­latait megtegye. Az­ 1846—1845 1844 1­8 43 és 1842 ben született ifjak fognak előállíttatni. — Maros Vásárhelyről írják a „Korunk“ nak : „Az erdélyi büreaucrátia megint gondosko­dott egy meglepetésről számunkra, hogy életé­nek j lét adja. Épen most folynak az aláiratá­sok szerteszét az országban ama felha­­lmazás­hoz, melylyel aztán Ratiu és aztán Baritiu urak Bécsbe fognak menni az egész oláh nemzet kül­döttjeiként, hogy ott kérelmezzenek az unió el­len. Kérelmük pontjai több szám alatt vannak felsorol. • az előbb írtakról teljes hitelességű forrásból vagyok értesülve. A conferentiákat, melyeknek eredménye ez a küldöttség, Kolozs­várit és Tordán tartották.“ — Ábrányi Kornél leforditá Wagner Ri­chard „A művészet és forradalom“ czimű­ szel­­lemdús füzetét, mely már nemsokára mégis fog jelenni. K.k. Szebenben a városi esküdt közönség a nemzet ispánja elnöksége alatt f. hó 1-én ma­gát kiegészítette. Mindössze 24 új választott lé­pett az esküdt közönség sorába. Kik a H 7 megjegyzése szerint azon fiatalabb nemzedék párjához tartoznak, kik a magyar párt álláspont­jától nem épen idegenek. Az említett lap azzal végzi referádáját, miszerint nem felesleges meg­jegyeznie, hogy ezen, a magyarok iránt jól han­golt párttöredék, épen most ünnepli kis győzel­mét, a midőn a nagy politika a magyarokra nézve kedvetlen fordulatot kezd venni. — Horváth Ferencz, kalocsai érseki me­gyei áldozát, a theologia tudora, s a bajai fő­­gymnasium volt igazgatója, a budai irgalmas intézetben oct. 29 kén elhunyt. ■(•Halálozások. Kisjókai U o 11 ó­s­s y János Boldizsár jászóvári prém neres rendű kanonok és főgymnasiumi tanár, octó­­ber 30-án esti 6 órakor, életének 25 ik évében Káskán elhunyt. Béke^hamvaira"! ^ "-étele —’ Az i-Acstb. Rundschau“ szerint Volk­­m­an­n Róbert egy operát dolgozik, c­íme: „S­a­u 1. S­c­h­w­a­r­t­z Gyula két nagy negyedrésű füzetet adott ki e ..tamel . .Hegy veeeeeök jö­­vöre a hazai közoktatásügy statistiká­­ját “ Főczélja volt ezzel : hiteles átnézetet nyúj­tani a közoktatás terén működő hazai erőkről és eszközökről, a előadni közoktatási ügyünk hátramaradásának számadatait, szemben a kül­földi előhaladottsággal. - Nagy Jakab, atilinkósművész, oct. 31 én Prágában az Umelecka Boszeda estéjén nagy tetszés közt bemutatá magát a prágaiaknak, a közelebbről hangversenyt adand, onnan München­be megy. A „P Napló“ tiroslorgon­y­ os Konstantinápoly, nov. 7.­­kan­diában Petiada mellett három ütközet volt. A spi­ikiotáknak mind a 33 főnöke meghódolt A felkelés be van végezve. A felkelésben részt vett görög alattvalók visszatérnek Görögors­zágba. Mint hír­lik, Akiff pasa fog kineveztetni Candia kormányzójává. Newres pasa a szul­tán első kamarásává neveztetett ki. Berlin, nov. 7. A „Prov. Corr.“ írja: Azt hitték, hogy K. B­e­u­s­­­nak ausztriai külügyminiszterré kineveztetése az Ausz­tria és Poroszország közti viszonyokat meg fogja nehezíteni. A bécsi kabinetnek legutóbbi biztosításai épen nem igazolják ezen felfogást. — Poroszország jelenlegi állása oly biztos alapokon nyugszik, hogy a porosz politika további menete szemé­lyes vélemények vagy törekvések által többé nem gátolta mtatik. — A „Prov. Corr.“ csupán azokat kívánja inteni, a­kk netán rávenni hagynák magukat, a német ügyekben végérvényül a bevégzett törekvések újra felvételére. Eg­y ilyen kí­sérlet arra fogná Poroszországot ösztö­nözni, hogy nemzeti művét annál gyor­sabban végezze be. Ma­gyar Tu­do­ványos Ak dánia. Az akadémia titoknoki hivatala a most függő­ben levő pályázatokra versenyezni kívánó­kat emlékezteti, hogy következő pálya határidők vannak közel a lejáráshoz. 1866. dec­. 31 én lej­ár. 1) A gróf Teleki József fele drámai jutalom beküldési ha­trideje. Ezúttal v­é­g­j­á­t­é­k­o­k pályáznak. Csak tiszta vígjáték fogadtat­ik el, tehát bohózat­félék nem. A verses forma előnyéül fog tekintetni a műnek, hasonló vagy közelítő becsű­ társak felett. Jutal­ma süó arany. 2) A pesti hazai első takarék pénztár részé­ről a „Fáy András alapítvány“ alapító levele értelmében ajánlott 1500 forintra az Akadémia által kitűzött pályakérdés határideje: „Kívánta­tik oly munka, mely a múlt század végétől a a jelen ideig hazánkban uralkodott nemzet­gaz­dasági nézeteket, ezek fejlődése történelmét, és közviszonyainkra gyakorlott befolyását kimeri­­tőleg adja elő.“ 1867 január 31-én lejár. 1) A Gorove- pálya kérdés határideje: Mi befolyással volt az időktől kezdve?“ Jutalom 30‘arany. " ,a"m­ah­' 2) A V­i­t­é­z pályakérdés határideje: „Szám­­­láltassanak elő az erdélyi külön diaeták 1540-ig s fejtessék ki azoknak hatásköre.“ Jutalom 40 arany.

Next