Pesti Napló, 1866. november (17. évfolyam, 4961–4985. szám)

1866-11-21 / 4977. szám

267-4977. Szerda, november 21.1866. 17. évi folyam. Szerkesztési iroda: Ferencziek tere 7. szám. 1. emelet. E lap szellemi részét illető minden közlemény a szerkesztőséghez intézendő. Bérmentetlen levelek csak ismert kezektől fogadtatnak el. Kiadó-hivatal: Ferencziek tere 7. szám földszint. A lap anyagi részét illető közlemények (előfizetési pénz, kiadás körüli panaszok , hirdetmények) a kiadóhivatalhoz intézendők.PESTI NAPLÓ Előfizetési feltételek: Vidékre, postán , vagy helyben, házhoz hordva . Félévre . . 10 frt 50 kr. o. é. Évnegyedre . 5 frt 25 kr. o. é. IlirdeíméiijcL díja: 7 hasábos petit nor egyszeri hirdetésnél 7 nj kr. Bélyegdíj külön 30 njkr. Nyilt tér: 5 hasábos petit nor 25 nj kr. Rendkívüli előfizetés PESTI NAPLÓ november—decemberi folyamára. Előfizetési díj a két hóra . • • 3 frt 50 kr. A PESTI NAPLÓ kiadóhivatala. Pest, nov. 20. 1806. . A magyar országgyűlésen közelebbről felolvasott királyi leiratot szintoly feszült figyelemmel olvasták a Lajthán túliak, mint mi, Lajthán inneniek, és — mint többnyire rendezett párt nélküli orgánumok — sietnek véleményüket is elmondani róla, ámbár van lap — minő a „Morgen Post“ — mely ugy vélekedvén, hogy az okmány homályos helyein, magyarból németre fordítás hiányosságának tulajdonítandók, nem merészel commentatorként lépni fel minden egyes pontra, s épen a lényegesekre nézve. Feltűnő az, hogy a centralisticus véleményével oly könnyedén síkra szálló régi „Presse“ legkevésbé készült el mondandójával. Nyilván habozásba hozta az, hogy a kir. leiratban meg van ígérve a miniszteri felelősség nemcsak Magyarországra, hanem az egész monarchiára nézve. Ő a conservativ kormány férfiakat hanatitoknak tekinti, még ha ajándékot adnak is neki. Mert a régi „Presse“ mindig azt vitatta, hogy a különböző múltú nemzetekre és államokra való tekintet nélkül csak szabadelmű intézményeket kell behozni, s a szabadság rögtön germanizálni fog minden nem-német nemzetiséget a monarchiában. A miniszteri felelősséget, egyik nélkülözhetlen kellékét a szabadságnak, melyet Schmerling meg nem adott, — Íme, egy conservativ minisztérium lenne megadandó ! Hogy a „ Pressert épen ezen concessio váratlansága teszi habozóvá, onnan gondoljuk, mivel néhány más bécsi lap — a maga Lajthán túli szempontjától — leplezetlenül bevallja, hogy meg van elégedve a magyar országgyűlésre küldött királyi leirattal. Ők — a Lajthán túliak — nyilván nyertek valamit, amit a februári alkotmány nemhogy biztosított volna, hanem meg sem adott. Innen a megelégedés. Van lap — s nem épen a centralisták közt — mely azt is kimondja , hogy annál, amit a kormány ajánl Magyarországnak, maguk a Lajthán túli népek sem adnának többet. így méltán el lehetünk készülve rá, hogy maholnap a Lajthán tud független hírlapok kezet fogván a kormányközlönyökkel, holmi ijesztgetésekkel fognak előállani, hogy bennünket feltétlen beegyezésre sürgessenek. — Máris közölnek oly híreket, melyek szerint a kielégítő kiegyezés be nem következte esetében provisorium (az eddigi-e, vagy egy újabb? — az nem tudatik) fog bekövetkezni Magyarországon, hogy amaz esetben Magyarországon is a reichsratli számára rendeltetnek el közvetlen választások; s végre a kósza hirholmi Auersperg - Schmerling - miniszteriumra is talál anyagot egy-egy bécsi lapban. Midőn ezt látjuk a hirlapokban (melyek közt azonban vannak a dolgot többoldalúan értő közlönyök is, mint a „ Wanderer 1‘), azt is el tudjuk képzelni, hogy egynémely Lajthán túli tartományi gyűlés adresseiben demonstrálni fog ellenünk már eleve, mielőtt az ország törvényes képviselete kimondaná annak közvéleményét. A Lajthán túliak — úgy véljük — ezzel nem sokat segítnek az ügyön. Tévedés lenne elhinniök, amit a „Wiener Journal“ múlt vasárnapi száma akart elhitetni, hogy mi magyarok elbizakodott nemzet vagyunk, é s azért tartanok szükségesnek egy kis demonstrátiót. A magyar nemzet — százados történetünk tanúskodása szerint — a politikai ildomosság és a körülmények felfogása ellen nem szokott vétkezni, é s akár a bátorítások miatti elbizakodás, akár az ijesztés miatti rémlátás egyaránt távol fog tőle állani most is. így haszon épen nincs a demonstrációkban; de káros lehet az, ha a Lajthán túliak nem tudják egész sympathiával helyzetünkbe képzelni magukat, és ezenkívül méltánytalanság is, mert meg lehetnek győződve, hogy érdekünk az államjogi kérdésekben is azonos. Mindaz, ami nálunk a szabadság és ennek nyomán a nemzeti felvirágzás ügyét mozdítja elő, s hasonló mértékben fogja rájuk is kiterjeszteni áldásait. Pest, nov. 20. A képviselőház tagjai a mai szünetelési lápot részint nagyobb, részint kisebb kürti értekezletekre fordítá. A balközép tagjai a szokásos helyiségen számosabban gyűltek össze, minthogy azonban értekezletük megállapodását egész biztossággal nem tudjuk, annak közlésével sem szolgálhatunk. A Deák párt holnap, nov. 21 -én, délelőtti 11 órakor az „Europá“-hoz czímzett szállodában tartana tanácskozmányt, melyre a párt tagjai ezennel meghivatóak. Íém dolgok. Mint bécsi lapok írják, a Landtagok ez évi ülése nagyon rövid ideig fog tartani. A felirat elkészítése után csak az elhalaszthatlan ügyek elintézésére fognak szorítkozni. A képviselők megbízatási időszaka 1867-ben mártiusban lejár, midőn új választásokhoz kell látni. Több oldalról nyilvánul az óhajtás a választási törvény megmésítására. Tavaly az alsó ausztriai Landtag elutasíta azt, hogy a mostani kormánytól, invisz a februári alkotmányt felfüggesztő, fogadjon el új törvényjavaslatot ebben a tárgyban. Hír szerint a kormány Csehországban fog új választási törvényjavaslatot előterjeszteni. Az alsó ausztriai Landtag felirata — mint az új „Fremdenblatt“ hallja — le fogja írni az ország jelenlegi állapotát, s azon kívánatban fog végződni, hogy az alkotmány minél előbb állíttassák helyre, akarunk és várunk mi sympathiát. Nem a meddő várakozás politikájával folyton üldözni egy nemzetet, mely legjobb erejét reménytelen küzdelmek és honfi fájdalmak között kénytelen elfecserélni. A mostani kormánynak programja nincs! Adhat, vagy nem ad, akarhat és nem akarhat. Régen kísérjük kiváncsi figyelemmel Majláth úr politikai működését, anélkül, hogy tetteiben, vagy szavaiban felfedezhettünk volna olyast , mi netán átszűrt és merész combinatiók után hasisnak lenne tekinthető, melyen a haza jobb sorsát építeni kívánja. Egyszerre támad egy férfiú, kinek fellépése és modora a népek figyelmét felkelté. Remény és rokonszenv van a névhez kötve, mely új aerát nyit az egész birodalom számára. Jelszava: tisztelet a történeti jogok iránt! Igenis, alkalmunk volt báró Beust úrtól személyesen hallani : „Én — úgymond — elismerem a magyar nemzet törvényes igazait, s nálamnál senki jobban nem tiszteli a történeti jogokat.“ S ha a nemes báró a külügyek bölcs vezetésének alapjául csakugyan a birodalom belső reorganisatióját fogadta el , úgy üdvözöljük dicső feladatának kezdeményezési stádiumában. Első felépése határozott, legnemesebb irányú és bizodalmát ébresztő volt. „Én — úgymond — miniszteri tárcsámat a prágai conferenciában egyenesen ahhoz kötöm, hogy a magyar országgyűlés legott összehivassék.“ Mi legyen a következtetés ? — azt az olvasó maga magának legyen szives szavainkból kivonni. Ma a leirat már ismerve lesz, s igy a találgatást a bizonyosság kizárja. Hallok, hogy felelős kormányzatot illetőleg, a mostani kormányférfiak leginkább a tanácsos urak sorsa iránt érzékenykednek s nem akarnak az állam terhére egy roppant tömegdisponibilitást. Mi úgy hiszszük, hogy ezen kérdésnél alig van valami könnyebben megoldható azáltal, ha a méltóságos urak tudományuk és szakismereteik szerint a különböző minisztériumokba beosztatnak. Azok pedig, kik netán elveik miatt a felelős minisztérium eszméjével teljesen meghasonlásba jönnek, — tisztelettel nyugalmaztassanak, megtartván avas ezimeiket és — régi sziveiket. ?X. Bécs, nov. 19. Midőn a jelen sorokat írjuk , a magyar országgyűlés már újra megkezdő nagy horderejű működését, miért is kedves dolgot vélünk cselekedni a „P. Napló” olvasóinak, ha épen időszerűleg registráljuk azon különböző véleményeket és sokféle reményeket, melyek Bécs politikai és társadalmi köreiben fogékony keblre találtak. A magyar országgyűlés jelenleg mindenesetre döntő hatást fog gyakorolni a czélba vett összes birodalmi reformok tekintetében. Ez általános és elodázhatlan hit. De várjon az eredmény, melyet a magyar parlamenttől várnak és óhajtatnak, kielégítend- e a legkülönbözőbb reményeket, avagy maga a várakozó és vezeklő nemzet látja-e felkelni legszentebb igazainak áldásos nap,ját ?— erre nem mi, de az idő hova-hamarább —m megfelelend. Ha az itteni centralisták kínos évelődéseit figyelemre méltatjuk, azon viharzó kifakadások után ítélve, melyeket különösen a dualismus eszméje ellen villámszerűleg szórnak , hinnünk kell, hogy ezen párt önmaga és léte felett kétségbe van esve, s végső vonaglásaiban ha nem haraphat, legalább rugdalózni erőlködik. Az ő uralkodásuk megszűnt; s legalább a bécsi arról igyekeznek meggyőződve lenni, s ez fényes jele ama testvérisülési jó szándéknak, melyet józanon és higgadtan Magyarország irányában nagyrészt táplálnak. Hogy Bécsben a magyar ügyekre nézve felette tisztultak a nézetek, azt Mende és Kaiserfeld hatalmas és kiábrándító beszédeik utóhatásának kell tulajdonítanunk, kik férfiasan merték kimondani a szent igazságot; s ha egyszer a komor fellegek szétoszlanak, el kell tűnni a vastag homálynak is, mely szivet és észt fogva tartott. A valóságtól tehát legkevésbé sem térünk el, midőn Bécs erős sympathiáját és meleg érdekeltségét kiemeljük; azonban quid hoc? Fentebb, a kormánykörökben a pesti közúti vaspálya-társaság közgyűlése. A rendkívüli közgyűlést az elnök, Károlyi Sándor gróf, tegnap hosszabb előadással nyitotta meg. Ebben felemlítvén azt, hogy a társaság feladatának azon részét, melylyel a közönségnek tartozott, teljesítette, s hogy a válalat minden tekintetben a legszebb reményekkel kecsegtet, áttér az üzlet eredményének szánok általi kimutatására. A múlt közgyűlés építkezésekre 149,216 frtot számított 220,000 frt helyett,ami tőkekimélésban többet te 36% nál. A városi hatóság által követelt csatornázások is követés folytán a kiadás a kiszabott összegen túl csak 0,000 írttal szaporodott. A kivívott szép eredmény főleg Jelynek Mór igazgatónak köszönhető, kinek indítványa folytt, a kő és vas építkezési rendszertől a fa építkezési rendszerre tért át a társaság. Érdemes és időt nem kímélő fáradozásainak némi elismeréséül a váasztmány, a közgyűlés jóváhagyásának reményében, nevezett igazgató urnak 3000 forintot utalványozott a társulati pénztárból. A társulat bevétele, megnyílásától nov. 13 áig, 19,490 ft 15 kr. Kiadás ugyan a napig 11,200 ft. A jövedelmezőség növekedni fog az új vonalak építése, valamit az által is, hogy a mostani vonal több kitérővel fog elláttatni. A társulat különféle pénzintézeteknél letéteményezett készpénzben (75,223 ft 82 kr), kamatok és beszedendő részvény részletekbe (4311 ft), a tárczában levő tulajdon részvényekben (13,300 ft) - nem számítva a pályát, forgalmi eszközöket és leltárt — öszszesen 92,754 ft 82 krral bír. Ebből vállalkozóknak fizetni fog még a társulat 34,327 ftot. A tevékenységnek azonban újabb irányai tárulnak fel- A társulat hivatva van a főváros személy- és áruforgalmát hathatósan emelni. A választmány abban találta a társulat érdekeit, hogy az új vonalak kiépítésével foglalkozzék. Ily vonalak lesznek a csatlakozás a losonczi vaspályához, és a városligeti vonal. Az e vonalak feletti végleges jelentést a választmány most még nem adhatja elő, miután e tesintetben sok függ a hatóságokkal és a pályákkal folytatott alkudozásoktól. — E tájékozó magyarázatok után az előadó elnök úr áttér a jelen rendkívüli közgyűlés összehívásának okára. Ez pedig azért indítvány, hogy a társaság ügyeinek kezelése vezénylő igazgatóra bizassék, kit a választmány választana, s e czélból az alapszabályokban megfelelő változtatás tétessék. Ez iditvány elvben el is fogadtatott, s ezzel a rendkívüli közgyűlés véget ért. Vidéki tudósitások. Pécsi levél az erdőkezelőről.*) Pár évvel ezelőtt olvastam a „Pesti Naplódban „Erdőpuszitál és nevelésről.“ Nekem is vannak a mi pécsi erdőnkben tett tapasztalásaim, ezeket akarom a baj orvoslása végett megismertetni. Nálunk az erdőkezelés jelenleg következő: levágják a pompás fákat, s azután a vágásban tavaszon és nyáron marhák legelnek, birkák pedig az egész éven át. Pécsi nagy erdőnkben a fák óriási magasak, többnyire fiatalok és életrevalók; s ha télen, mint szokás, levágják, mihelyt tavaszszal a tenyészet megindul, a fatörzsek azonnal buja sarjai hajtanak, s a sarjadék oly gyorsan növekedik, hogy már az elsők nyáron többnyire fél öl magasságot érnek el. Ezen tenyészete nem mutatkozik a makkról ültetéseknél, hol a félöles növés hét-nyolcz esztendőt is megkíván. A fentebbi gazdag sarjadzás csak a tölgy és némely cserfajoknál tapasztalható, ellenben a bükkfákat, ha levágják, törzsökük elenyésik, s gyökerük csak itt-ott hajt sarjat, miből az lenne a tanúság, hogy a mutatkozó kevés új hajtást nem kellene ember és jószág által eltiportatni, sőt a vágásokat úgy kellene őrizni , mint akármilyen veteményes vagy diszkeseket, és épen nem használni azt marhalegelőkül, minek még azon sajnos következése is van, hogy erdőnkben gyakran égések is történnek. Már hosszú évek során kísérem figyelemmel a városi erdőkezelés módját; az ugyan valami kitűnő művelésben nem részesült, de oly fogyatkozólag sem kezeltetett, mint jelenleg, így például nálunk ingyen vágják a fát, télen-nyáron egyiránt , ki mennyit akar, s ameddig az erdő terjed, nagy fáktól kezdve, 5 — 6 éves fanövendékig, senki sem gondol vele; ha valaki ez állítás igazságán kételkednék, nézzen végig a Dimer kapu mellett Tetye felé, hol a sok tuskó, a kérgüktől félig megfosztott vagy máskép megbénított fiatal, aszú félben álló fák a kétkedést majd eloszlatják. Ily kezelés mellett az erdő még fiatal és már ritkul, mert a rakonczietlan kártevők senki által sem fékeztetnek, pedig nagyon kér így engedni a pusztítást, mert vajmi nehéz és fáradságos a nevelés, kivált az erdőnevelés, p. o. tölgy , cser- és bükkfáké, hogy teljes kinövését elérje , két-három nemzedék türelmét veszi igénybe. A korábbi évek erdőkezelését nem hozom fel, csupán a 64 ki év telén tett vágásokat említem meg; ilyenek első vágás a szabolcsi országútnál; itt a város is vágatott elfát , közel hozzá a szénbányatársaság, szintén vágatott; ezen vágásban a szabolcsi marhák egész nyáron legeltek, a mégis nagyobb részt a fa törzsek szépen kisarjadztak. A szénbánya társaság itt a múlt télen újra vágatott, a levágott óriási fákat az előbbi vágásra döntögették, ágait reá dobálták, pedig ezek hoszsza, egymás mellett, 550 lépés körül volt, mennyi kár létetett ez által a gyönge fahajtásokon, s azután a szekeresek össze vissza vagdalták azt kocsi-utakkal, fakihordással stb. — Nem lehetne e megmondani a favágóknak, hogy kíméljék meg vágásainkat? Azután nem kellene a fatörzseket körül hasogatni, mert ha a törzsek nem sarjadznak, akkor vágásaink mind kopáron maradnak, mert a marha és birka a többi fanövendékeket letiporja. 2 dik vágás: a városi gesztenyés mellett, a Káposztástól a Litics parlagig, egy vonalban, körülbelül 540 nagy tölgyfa vágatott le 3 dik vágás : a Litics parlag, itt is a szénbánya társaság vágatott fát, és pedig későn, májusban fejezték be a favágást; ily későn vágni fát kár, mert a törzsek későn hajtanak, s ha a sarjuk gyengék, az erős telet nem tarthatják ki. 4 dik vágás: a lámpási szőllök mellett. 5 dik vágás: a Tetye felett, itt a szegény népnek, gondolom, kevés pénzért engedtek fát vágni, és ez helyesen van ; de az még sem szép, hogy ezen vágásban néhány jobb módúak birkái éven át legeljenek, mert hiszen 30-35 év múlva is lesz szegény ember, akkor is jól esnék ilyen kis erdő, segélyezni onnét a szegény népet ingyen fával. 6 dik vágás: a Mecseken, itt is télen át a tavalyi vágást kocsi és szánnal járták. 7 dik vágás: a Sashegyen. 8 dik vágás: a Borzás körül. 9-dik vágás: a Deandon szőllök mellett; nem tudom, miért irtják a szőllök mellett az erdőt, talán a madarak végett. Ernkben madár is kevés van már, mert összefogdossák a gyermekek, tavaszszal összefürkésznek minden fát és bokrot, feldúlják a madarak fészkeit, erre is figyelni kellene. Legczélszerűbbnek tartanám a Scoke és Deandoli szőllök mellett egy pár öl széles utat hasitni ki, és azon túl ne legyen szabad sem földet, sem fát zsákmányolni, hanem újra erdőt kellene nevelni, miért a város folyvást népesedik, az erdő pedig folyvást kisebb leend. Jóval kisebb az máris, mint csak 30 év előtt is volt; sok tér szöllöknek van eladva, azután az uj telep is sokat foglalt el, a jószáglegelőnek is a szőllök mellett 3—4° széleségü erdő lesz kiirtva, a szabolcsi derékúttól szentkútig, mintegy 100 hold körül, haszon nélkül parlagon fog Leverni. Ilyen gazdálkodás oda juttat, hogy mikorra a XIX dili századnak végéhez jutunk, erdőnk 6—7 száz holddal is kisebb leend, mint volt a század elején ; és akkor nem tudom, miből fognak utódaink annyi fát vágni, mint jelenleg mi vágunk, p. o. 1862. télen 96,600 szöllő karó a legnemesebb fafajtákból. Tölgycser és bükkfából vágatott 17 öiág és hasáb fa; a Sóshegyen és Mecseken körülbelül 13—15 hold apróbb fából, a szénbánya társaság is sok fát vágatott, és pedig legjava erdőnkben. — *) E dolgozathoz mellékelve lvi ft o. é. küldetett rendelkeztétink alá, ai nak s amira, ki a kéziratot ez dén fia elkésziti; e felidat igyébiránt a dzerkiszlöcég tiszte lévén, d idí közleményeinkért dijat egyáltalban nem fogadunk , az irt összeget a beküldő nevében és belei gyűjtésével a magyar írói segély egyletnek adtuk át. Szerk. Tudom, hogy ennek jövedelme befolyt a városi pénztárba, de ez nem indok a tovább folytatásra, mert az bizonyos, hogy a mi erdőnkből 50 év múlva nem lehet annyi fahasznot kihúzni, mint amennyit jelenleg igénybe veszünk fagazdag erdőnkből; ezt pedig nagyapáinknak köszönhetjük, akik megtakarították számunkra; de a mi unokáink nem tudom, mit fognak nekünk megköszönni; talán hogy levágjuk gyönyörű erdőnket, azután a vágásokat oda vetjük jószágelőnek ? E mellett erdőnk ritkul, mert akinek kell, vág élő fát, és ha mostoha esztendő van, a szöllő keveset terem, vagy rósz bort, akkor erdőnket okozzák, s le kell vágni belőle a szöllök mentében, holott jobb volt e a bor 1864 ben, mint 1834 ben? — pedig századok óta mindig erdő mellett volt a szöllő nálunk ; egy óráig sem hagy az erdő árnyékot a szöllőn, mert a szöllök délnek fekkisznek, az erdő éjszaknak. Hogy ha az idő nem kedvez, lehet akkor a szöllő a Mecsek tetején, de megérni nem fog, ha pedig jó az ősz, akkor erdő mellett is megérik. Ezen kimutatás szerint 1863 ban nyolcz kisebbnagyobb, és 1864 is télen 9 vágás volt erdőnkben, ezenkívül minden vágásban birkák és ökrök legelésznek. Valamint nem kellene a rendes vágáson kívül az erdőben turkálni és a java fákat kivágni, mert ez által ritkul az erdő, a törzsek elenyésznek gyökerestől, sarjai nem nevelnek ; nem kell bizonyítani, hogy a sűrü erdőben fa levágják a nagy fát, s ezáltal rongálják a kisebb fákat, a merre dől, egyszersmind a lopásnak is alkalom nyujtatik, mert nem tudhatni, melyiket vágatta a város,vagy melyiket lopták el. Karót akkor kellene készíteni, mikor a rendes vágásban neki való fa lenne; az erre való fa úgysem fog előlünk elszökni, utóbb is megtaláljuk, habár fel kell ismerni, hogy a mi erdőnkből elég fa elszökik; egyébiránt azért vannak az erdőfelügyelők, hogy őrizzék az erdőt, és óvják minden kártól. Legczélszerűbbnek tartanám, hogy nagy erdőnkben rendesen az egy téli szilségletre akkora terület jelöltessék, a mekkora a közigénynek megfelel, és azontúl egy fát se legyen szabad levágni, s igy a fennálló fa eladásánál is, ahol a város ölfáját vágatja, ott vágatna a szénbánya társulat is. Nem ártana egyébiránt a Mecseken is a vágásokat szigorú őrizet alatt nevelni. Erdőnk különféle részében untig elég a tuskó, tüzelésre igen alkalmas; a közszükséglet kielégítését tehát ide kellene szorítani, s ezáltal a fanevelés nem kissé mozduttatnék elő; valamint a szerszámfa és egyéb gazdasági szükségletek ellátása felügyelet alatt lenne gyakorlandó. És ha egy pillantást vetünk a keresztútra, itt 18 év előtt egy erdőszak épült, cserép zsindelyre és minden szükségessel felszerelve, azonban e ház oly gondviselésben részesült, hogy két évvel ezelőtt már valeutzni kezdett, s tavaly már tökéletesen el is dőlt, és most romjaiban hever, avagy jó gazdálkodás jele ez? Azt gondoltam, hogy e házat erdei öröknek készítették, hogy ott találkozzanak, és az erdőre jobban vigyázzanak. Sajnos, hogy épen a ház körül történik a legnagyobb pusztítás. Eger, nov. nov. A „Pesti Napló“ 254-ik számában egy„Többen a nép nevében“ faeroicus aláírással ellátott egri levél jelent meg, mely czáfolat akar lenni az e lapok 240. számában megjelent levélre, s vád annak írója ellen, hogy a közvéleményt félrevezeti. A czáfoló és vádló urak a nép nevében szólván, ebből azt kell következtetnem, hogy ők nem kevesebbek, mint néptribunok! Mielőtt azonban velök szóba állani bátorkodnám, legyen szabad kérdenem, hogy váljon hol a felhatalmazás, melyet nektek a „nép“ adott,hogy nevében felszólaljanak s vádoljanak? hol és mikor választotta őket a nép akaratának közlönyeiül? hogyan van az, hogy kivülök senki sem tud ilyféle felhatalmazásról, sőt hogy a szegény „nép“ még csak neveit sem ismeri jótevőinek, hogy legalább tudná, kiket kell tisztelőié, mint irigylendő kora Cu. Genuciusait, s Publ. Valeroit, s hogy kiket adjon át megörökítés végett a történet fényes lapjainak! Vagy talán önök egy újabb képletét alkotják a modern államszerkezetnek? !.. született néptribunok, kiknek felhatalmazásra nincs szükségök, hogy a népet képviseljék, miután annak legátus natusai? Ez meg lehet, de gondolják meg utána, hogy így még szükségesebb, hogy önöket, mint a nép csalhatatlan orgánumait ismerjük, hogy önöktől utasítást kérhessünk, hogy hogyan gondolkozzunk s miképen érezzünk? — Maguknak tulajdonítsák tehát a néptribun urak, hogy hozzájuk nem fordultam meg tudakozni, hogy mit akar a nép, s hogyan áll a közvélemény cursusa, melynek ők privilegiált sensaljai, s hogy én pusztán azután bátorkodtam indulni, mit saját füleimmel s nem az övékén keresztül hallottam, s mit saját s nem az ő szemeikkel láttam. Azt mondja az önök verdictje, hogy az oct. 15 -i városi közgyűlés nem volt egyéb egy minden forma nélkül egyetlen nap alatt összetákolt , kiszemelt emberek összecsödítésénél, mert a város legtekintélyesebb polgárainak nagy része nemhogy meghivatott volna, de a közgyűlés felöl még csak tudomással sem bírt. — Mindenekelőtt azt bátorkodom kérdeni, hogy mit ért az önök szókötése az „összetákolt emberek“ alatt? mert miután önök, mint aiszik, irályommal egyáltalában nincsenek megelégedve, lesznek oly szívesek engem intha igazítani, s hogy várjon azon csekély számú polgárokat, kikről önök a negyedik alineában szólnak, ellentétbe helyezik e az összetákolt emberekkel vagy pedig egynek veszik mindkettőt? — De a tárgyra térve, bocsánat, ha azt merem állítani, hogy önök vagy néptribunoknál megbocsáthatatlan közönynyel viseltetnek a városi ügyek iránt, vagy pedig — mi ismét nagy hiba — igen hamar megfeledkezni látszanak oly dolgokról, melyeket mi alárendeltebb állású polgárok jól meg szoktunk magunknak jegyezni. Mert hogy oktober 15 én közgyűlés fog tartatni, azt mindenki jól eleve tudhatta, aki tudni akar.