Pesti Napló, 1866. december (17. évfolyam, 4986-5008. szám)
1866-12-01 / 4986. szám
égető szükségességét ismerik, és mindazok előtt, kik Magyarország ez egyik fontos gazdászati ágának barátai, nem időszerűtlent teszünk, ha megkérjük, hogy a magyar erdészeti egyletet szellemi és anyagi erejökkel megéljék, hogy annak tagjaivá legyenek, s közvetve és közvetlenül a küzdéssel létrejött erdészeti irodalmat, mely nemzetünk fiai és tanulóival az erdészeti tudományokat édes anyai nyelvünkön közli és szellemi tökélyesreülésünk mellett anyagi jólétünknek is emelteüle, pártolják, fenntartsák és biztosítsák. Az erdészeti egyletnek és közlönyének kell közgazdászatunk ezen egyik,kevésbé elismert fontos ágának mivelésére hatni, s hazánk erdészeti ügyeinek nemcsak őréül lenni, de a hol szükség, tettei és tanácsosai is szolgálni , arra vigyázván, hogy mindazt, mi erdőgazdászatunk fejlődésére hathat, mi sírra nézve kívánatos és üdvös, mi az erdőbirtokosokra nézve a közjólét megsértése nélkül előnyös, megismertesse; a mi pedig haszontalan, téves és káros, azt megakadlyozza, s honunkat e részben is a tudomány haladásával és a külországokkal egyenlő színvonalon tartsa. Hazai erdőgazdászatunk s ennek szemünk előtt elterülő kincsei legnagyobb részt, vagy, mondhatni, egészen ismeretlenek. A magyar erdészeti egylet feladata e kincsek nagyságát, ha nem is közvetlenül kifürkészni, de nemzetünkkel megismertetni. Az erdészeti egylet közgyűléseinek és közlönyének kell azon közvetítőnek lenni, mely hazánk összes erdészeti érdekeit szem előt tartva, a tudomány vívmányait, s a gyakorlat tapasztalatait, alapos megvizsgálás, a czélszerűség megfontolása, ha szükség, megkísérlés után terjeszsze. Az erdészeti egylet feladata: nyitva tartani azon tért, melyen a hazánk különböző viszonyaiban gyökerező és egymástól eltérő erdőgazdászatok módszerei kicseréltessenek, hogy azok fény- és árnyoldalait megismerhetve, közerővel lehessen ápolni azt, amit hasznos, és megakadályozni a mi káros. Tudva azt, hogy minden társulat és egyesület csak akkor felelhet meg czéljának leginkább, ha a szükséges anyagi eszközöket bírja, ugyanezért a hazai kultúra emelésére eddig is lényegesen befolyt főurainkat, erdőbirtokosainkat, testületeket, királyi városokat és községeket, s velük együtt az erdészet és az ezzel közeli rokon vadászat minden barátait kell arra kérnünk, hogy azon egyletet, melyet az erdészetnek csekély díjjal jutalmazott szolgái nagy czéljai elérésére segíteni képtelenek, vegyék pártfogásukba, hogy így áldásos eredménynyel működhető egyesületté váljék. Karolják fel az erdészeti egylet ügyét azok, kiknek nevük Magyarország anyagi ügyeinek emelésével máris egygyé forrott, segítsék és pártolják hazai erdészetük mindazon barátai, kiknek a magyar birodalom 16 millió holdnyi erdőinek javá éa gondos mivelése szivükön fekszik, használják fel a tért és alkalmat ez egylet ügyeinek előmozdítására, s mivel az erdészet és vadászat minden barátai egyaránt hivatalosak a gazdasági egylet Köztelkén Pesten f. é. december 9 ik napján tartandó nagy gyűlésre, vegyenek abban részt, tanácsaikkal és közreműködésükkel segítsék annak ügyeit elő, mert csakis ekkor remélhetjük, hogy Magyarország is képes kend erdészeti ügyei lendítésére ha többet nem, de legalább anynyit tehetni, mint a kis Morvaország. Gazdászatunk és erdészetünk egymással szoros kapcsolatban állanak, ha utóbbit a tökély legmegközelíthetőbb fokára emeljük, nincsak pénzbeli jövedelmeink összegét sokasítjuk, hanem előbbinek is lényeges és hasznos szolgálatokat teszünk, miért a hazai mezőgazdászat és erdészet viszonylagos helyes aránybani fejlesztése egyaránt tarthat igényt arra, hogy föld- és erdőbirtokosainknak, mező és erdőgazdáinknak gondolkozásuk tárgyává váljék, s az egész nemzet oszthatlan pártfogásának kedvezményeiben részesüljön. BEDŐ ALBERT, ahogy a felszólamló a választóférfiak lajstromába nem a törvény szerint íratott be; b) hogy egy harmadik törvénytelenül iktattatott be; c) hogy a választóférfiak megválasztása nem rendesen ment végbe. 22. §. A felszólamlás szóval vagy írásban a küldöttség elnökéhez beadandó és a szükséges bizonyítékiratok melléklendők. A választási küldöttség kötelessége, ha azt találja, hogy a felszólamlás alapos, a választóférfiak lajstromát azonnal kiigazítani, egyébként pedig a felszólamlást rögtön elintézni s a határozatról a felszólamlót szóval vagy írásban értesíteni. 23. §. Ha a felszólamlás a megyében vagy városban a választóférfiak lajstroma ellen van intézve, s ha a felszólamló az első határozattal nincs megelégedve, úgy szabadságában áll az ellen legfeljebb három napig felebbezni. Ezen felebbezés felett véve az országos hatóság határoz. A bejelentett kérvények minden késedelem nélkül elintézendők, s a választás végrehajtását meg nem szüntetik. 24. §. Ha a kérvény alapos volta elhatároztatott, akkor a választó férfiak lajstroma azonnal kiigazítandó. 25. §. Ha a felszólamlási határidő lejárt, s ha az összes beadott kérvények elintéztettek, akkor a választó férfiak lajstromai végre befejezendők, s ezen lajstromokra, hogy ez meg és mikor történt, a választási küldöttség tagjainak aláírásával feljegyzendő. Ennek meg kell történnie minden tekintet nélkül arra, várjon a kérvények elintéztettek-e vagy nem, ha a felszólamlásra kitűzött 14 nap letelik. 26. §. A megyei szolgabírák, városi tanácsosok, lelkészek és minden hatóságok köteleztetnek, a választóküldöttségnek a keresztlevelek, adókönyvek, a polgárok névjegyzéke, telekkönyvi kivonatok, s átalában az összeíráshoz szükséges minden eszközök előterjesztése által segédkezet nyújtani. 27. §. Valamely képviselő újraválasztása alkalmával a választási lajstromok a választó küldöttségek által csak átvizsgálandók és betöltendők. A képviselők választása: 28. §. A központi bizottmányok határozzák meg a napot a képviselők választására, de úgy, hogy a választás legalább 14 nappal a tartománygyűlés megnyitása előtt eszközöltessék. A választási nap legalább 14 nappal előbb a hírlapokban s egyéb szokásos uton közzététessék. 29. §. A képviselők választása nyilvánosan történik. 30. §. A választásnál senkinek sem szabad fegyveresen megjelenni. 31. §. A választásnál a választási küldöttség elnöke gondoskodik a törvény értelmébeni rendszerű eljárásról. 32. §. Országgyűlési képviselő-jelöltnek az tekintetik, kit a városokban tíz, a megyékben pedig öt választó férfiú, és pedig a választási küldöttség előtt mint ilyent, kijelölt. 33. §. A jelöltek a választó gyűlésekben csak akkor beszélhetnek, ha arra legalább öt választóférfiú által felhivatnak. 34. §. Ki képviselőjelöltül lép fel, annak nem szabad azon választókerületben, hol kijelölve van, a választó küldöttség tagjának lenni. 35. §: A képviselők választásánál a szavazás személyesen vagy szóbelileg történik. Minden választóférfiúnak, ki valamely jelöltet javaslatba hoz, joga van a választóférfiak közül kettőt ajánlani, kik a szavazás pontos feljegyzése felett őrködnek. 36. §. Az átalános szavazattöbbség határoz Ha Senki sem nyert ily többséget, akkor azon kettő közt, kik legtöbb szavazatot nyertek, új választás történik. 37. §. A választási küldöttség elnökének gondja legyen arra, hogy minden szavazásnál a szavazók, valamint az egyes jelöltekre adott szavazatok száma, pontosan feljegyeztessék. A jegyző ezt pontosan feljegyzendi, s a választási küldöttség tagjai felette ellenőrködni fognak. 38. §: Minden választás felett két példányban választási jegyzőkönyv szerkesztetik, az összes választási küldöttség által aláírva. A választási jegyzőkönyv egyik példánya a bevégzett választás után a megválasztott képviselőnek kézbesíttetik vagy megküldetik, hogy az nekik megbízási okmányul szolgálhasson az országgyűlésen; a második példány a központi bizottmánynak küldetik meg. 39. §. A választási jegyzőkönyv a hely- és napon kívül, hol és mikor a választás végbement, a választóférfiak számát, kik jelen voltak, továbbá a megválasztott képviselő nevét s végre a szavazatok számát, melylyel a választás végrehajtatott, tartalmazni fogja. 40. §. A központi bizottmányok a kerületükben megválasztott képviselők neveit, a választási jegyzőkönyvnek melléklése mellett a bánnak bejelentik. A választásokra vonatkozó többi iratok a befejezett választás után az illető megyei, városi vagy községi hatóságok levéltáraiban elhelyezendők. Módosítások a horvát országgyűlés rendezésére és választási rendjére vonatkozó törvényjavaslatokban. I. Országgyűlési rend. Az 1. és 3. §-ra. Az országgyűlés egybe hívása, elnapolása, bezárása, a törvényes idő előtti feloszlatása, a korona kizárólagos kiváltságai közé tartozik, melyeket senkivel, tehát helyettesével, a bánnal sem oszthat meg; ennélfogva ezen kiváltságnak egyes-egyedül a király számára kell fenntartatnia. Az 5-dik §-ra. Az országgyűlési tagok közé, kiknek ezután is személyes szavazati joggal kell birniok, tartoznak : 1) Az auraniai perjel, a zágrábi főkáptalan képviselője mint nagyprépost, mely mind dicső ősrégi múltjánál, mind tetemes birtokánál fogva kitűnik. 2) A horvát-szlavon főispánok mint magas, a tapasztalat és ítélet érettség által kitűnt föméltóságai a koronának. 3) A turopolyai gróf, kinek joga, hogy községét választott követ helyett képviselje, annál inkább megóvandó, miután a gróffá választás a bizalom jele, melyet a község benne helyez. A c. betűhöz. A képviselők száma 56-ra korlátoltatik, mint az a választási rendben bővebben előadatik. A d. betűhöz. Mindaddig, mig a katonaörvidéki intézménynek katonai szervezetében kell megtartatnia, csak őfelsége a király elhatározásától függhet, váljon a határörvidékieit fel meghivassanak-e az országgyűlésbe. Az e. betűhöz. Mint magától érthető, a dalmát képviselők száma csak törvényes uton határoztathatik meg, mi csak akkor következhetik be, ha ezen országnak Horvátország és Slavoniával leendő egyesülési kérdése véglegesen megoldatik. A 6-ik §-hoz. Valamint a korona elvitázhatlan jogához tartozik a bán helyettesének (locumtenens banális) kinevezése, úgy az ennek helyét képviselő országgyűlési elnök kinevezésének is számára biztosíttatnia kell. Azonkép tehát, mint ez a legf. kir. leiratban kimondatott, úgy az országgyűlés által megválasztott két alelnök megerősítésének is, a korona részére kell fenntartatnia. A 10. § hoz. Az országnak csak akkor nyúttathatik nagyobb garancia a képviselők képességére nézve, ha a megszabott tulajdonokon kívül még ama feltételek követeltetnek, melyek a választási jog elnyerésére megkívántatnak ; miután ezáltal több kezesség nyuttatik, hogy a képviselők személyes érdekei az ország érdekeivel szorosan összefüggnek. Ugyanezen §. c. betűjéhez. E szónál „bűntény,“ a melléknév „aljas,“ kihagyatott, és pedig azért, mivel egyátalában a törvényben megtiltott minden bűntény következménye, a képviseletnél való közreműködés jogának elvesztését kell, hogy maga után vonja, mert egyébként a képviseleti méltóság szenvedne. A 11-ikhoz. Miután ő Felsége a király által e hazának mágnási méltóságra emelt minden fia ezen felemeltetés által ipso facto személyes szavazati jogot nyer, az alkalmazott szerkezetben csak azon idegen mágnások értethetnek, kiknek törvényhozási jogaik czéljából indigenatus adatik. Miután a mágnások e mellett fontos érdekeket képviselnek, igazságtalanság lenne ezen jog gyakorlatát az országbani folytonos lakástól függővé tenni, miután az országon kívül akár királyi szolgálatban , vagy más sürgős körülmények miatt tartózkodhatnak, mi mellett mindazáltal hű fiai maradnak a hazának. A 12-ik §-hoz. Azon kérdés, hogy az országgyűlési határozatok mily feltételek alatt nyernek törvényes erőt, oly fontos, hogy e tekintetben a ház ügyrendje döntő nem lehet. Ezen kérdésnek ő Felsége által szentesítendő törvény útján kell rendeztetnie. A 14-ik §-hoz. Azon elv, miszerint a tartománygyűlés hatáskörébe mindazon tárgyak tartozzanak, melyekre vonatkozólag ez maga a tárgyalásról le nem mondott, tekintetbe véve a történelmi jogot é s a koronának ebből származó szabadalmait, továbbá saját hatalmának , valamint tekintélyének érdekében, a Magyarországgal és az összbirodalommal szemben elfoglalt bizonytalan helyzetét illetőleg el nem ismertethetik, sőt az országgyűlés hatásköre a mellékelt mintázat szerint lenne egyelőre meghatározandó. A 18-ikhoz: A bizottmány megemlítése a saját alap vezetésére nézve kihagyandó lenne, miután nem a tartomány rendezése feletti törvénybe tartozik, s a megelőző határozmányokkal semmi szerves összefüggésben nem áll. II. Választási rend. Az 1. §-hoz. Mind a megye, mind a szabad kir. városok képviselőinek számában oly változások történjenek, melyek az itteni nézet szerint ezésszerűebbek, s nevezetesen Slavonia alapos követeléseinek jobban megfelelnek. Miután eddig a mezővárosokat törvényesen a képviseleti jog soha sem illette, s ezeknek nagyobbrészt földmivelőkből álló népessége a megyei képviselők által hasonszőrűleg és elegendőleg képviseltetett, tehát abban történt megállapodás, hogy a mezővárosok, Ó- és Új-Vukovár kivételével, saját képviseletben ne részesíttessenek. Az 5 dikkhoz. Miután a közrend érdekében szükséges, hogy a hatóságok a választási cselekmény szabályszerű menetére gondot viseljenek, ennélfogva a központi bizottmányokban elnökség a megyékben a két alispán egyikének, a városokban pedig a polgármesternek tartatnék fenn. A 9 dik §-hoz. Hogy a központi bizottmányok és választási küldöttségek munkálatai az országos hatóságok tudomására juttatandók, kétséget sem szenved, ez tehát a törvényben határozottan felhozandó lenne. A 10-dik §-hoz. Ez csak a követelt feltételek közelebbi meghatározása. A 12-ik § hoz. A 10 főnyi választási census Fiume megyére és Zágráb megyének a Kulpa folyón túl fekvő kerületeire nézve aligha alant nem vétetett, ennélfogva az 20 ftra emeltetett. A 13-ik §-hoz. A közvetlen választóknál is szükségesnek látszik a census átalános meghatározása, és pedig 5 ftnyi kis összegben , mert csak valamely fekvő vagyon vagy kellő terjedelmű iparág birtoka szolgálhat jogalapul a választásoknáli közreműködésnél. A 15-ik §-hoz. A földbirtokosok választási censusa, a méltányosság szempontjából, az iparűzök választási censusával ki lenne egyenlítendő. A 23-dik §-hoz. A részrehajlatlanság érdekében történnék, hogy a végleges elhatározás a választási tárgyalásoknál is állandó, a szenvedélyes pártharcrokon kívül álló hatóságra, a. m. a helytartótanácsra bizattassék. A 37-dik §-hoz. Ha már az szándékoltatik, hogy e választási cselekménybe minden befolyás eltávolíttassék, mégis kötelessége a kormánynak, hogy a kedélyek szenvedélyes izgatottságából eredő szomorú kihágások elkerültessenek; ennélfogva szükséges, hogy a választási cselekményeknél kormánybiztos legyen jelen, ki csupán a rend felett őrködnék s az egyének biztonságát védené. A 38-dik §-hoz. A fennálló körülményeket tekintetbe véve, csak szóbelileg kellene szavazni. Hogy az írástudó szavazóknak kezesség nyújtassék, miszerint szavazataik pontos feljegyzése a választási jegyzőkönyvekbe meghagyatik, azon jog alapittatik meg, mely nekik a tett pótlékban nyujtatik. Pótczikk a katonai határőrvidék számára. 1. Miután ő Felsége az elhatározást azon kérdést , illetőleg magának fenntartá, vájjon mikor és mily módositványok alatt működjék közre a katonai határőrvidék a horvát-szlavon országgyűlés tárgyalásainál, s miután a katonai határőrvidékre vonatkozó czikkek a határőrvidéki követek közreműködése nélkül jöttek létre, magától érthető, hogy ezen czikkek meg nem erősittethetnek és ennélfogva kihagyandók. Bécs, oct. 26-kán 1866. Báró Kussevich Emil alaanagy, s k. Buzimi dr. Jellachich Eduárd, s.k. Vidéki tudósítások. Léva, nov. 27. Azon csapások közül, melyek ez idén hazánkat s nemzetünket oly súlyosan látogatják, nekünk is elég jutott osztályrészül. ínség, cholera, úgy látszik kezet fogtak egymással, hogy az ez év elején a közállapotaik, s ez által magán ügyeink jobbra fordulhatásából merített reményeinket, s hitünket megrontsák, megsemmisítsék! —Nem tagadhatjuk ugyan, hogy kormányhatóságaink részéről méltánylandó intézkedések tétettek e bajok enyhítésére ; de minden jó akaratunk mellett, melylyel ez intézkedések irányában viseltetünk, nem tekinthetjük azokat másnak, mint oly palliatív rendszabályoknak, melyek ugyan képesek bennünket egy időre fenntartani, de nem képesek a bajt gyökeresen orvosolni. Pedig itt volna már az ideje, hogy annyi hányattatás után végre valahára biztos révpartra vezettessünk, jobb és boldogabb időket éljünk ! Spanyolországról szokták mondani, hogy a tenné szét adományaival bőven meg lévén áldva, boldogulásához csak jó kormányzása hiányzik: várjon el lehetne e azt hazánkról mondani, hogy ebben elüt Spanyolországtól! ? Évek óta mindenfélekép biztatnak bennünket, hogy immár jobb dolgunk lesz, hogy jobblétünk megalapítására a szükséges lépések már megtátették, de mi a valóságban bizony mit sem tapasztalunk, csak azt látjuk, hogy naponként fogyunk vagyonunkban, s amily mértékben fogy vagyonunk s önkénynek tétetik ki zsákmányul személyes biztonságunk, oly mértékben növekedik a mindenféle executió. Igaz, az adóexecutióval jelenben csak fenyegettetünk, de a tapasztalásból már megtanultuk azt, hogy e fenyegetésnek nyomában jár a megvalósítás. E szorongatások között aztán nem csodálhatni, ha a kormány intézkedései az ínségügyben nem tesznek oly kedvező hatást, mint azt más körülmények között s törvényes állapotban várni lehetne. Az elemi csapások által mélyen sújtott ország szenvedése közállapotaink nyomorúsága által még inkább tetéztetik. Ez állításunk ellenében ugyan többször hallok az életet alkalmaztatni: „mivel nincs minisztérium, mivel nincs megyegyülés, tehát nincs termésünk; baculus est in angulo, ergo pluit.“ Azonban nem azért kívánjuk törvényes állapotaink helyreállítását, mintha ezek az elemi csapásokat tőlünk eltávolítani képesek volnának , hanem igenis azért, mivel ezen csapások gyászos következményeit könyebben véljük enyhíthetni, gyökeresen orvosolhatni törvényes közegek útján szabad hozzájárulásunkkal mint a reánk tukmált rendszer által. S hasztalan a kormány közegeinek abbeli törekvése minket meggyőzni akarni arról, hogy bajaink s szerencsétlenségünk, pusztulásunk forrása egyedül a minket oly súlyosan látogató elemi csapásokban rejlik, mert a tapasztalás bizonyítja, hogy országos viszonyaink fonák helyzetében a legdúsabb termésű évek sem bírták megalapítani jólétünket. Egyébiránt, hisz ez már elismert, bevallott dolog, s ezeket csak mint közönségünk hangulatának kifejezését registráljuk, mely uralkodó hangulatot az országgyűlés egybehívása sem volt képes eddig megváltoztatni Általánosan elterjedt hiedelem nálunk, hogy az országgyűlés, miután a törvényes állapot mindeddig helyre nem állíttatott, tán helyreállíttatni oly hamar nem is czéloztatik, kénytelen lesz magát elnapolni, miért is nagy feszültséggel tekint mindenki az országgyűlés első lépésére, előre is készülvén egy új provisoriumi aerának. E várakozás a mint feszült és kínzó, oly elszánt is arra nézve, hogy az ország jogai, s alkotmányos szabadságai sértetlenül fenntartassanak, s megőriztessenek. S bár ez ínség, a korán beállt téli munka kereset-hiány miatt mind jobban kezd is bekopogtatni házainkba, erőnk megfogyva bár de törve nem, és annyi megcsalatott reményeink után is Ezen erő legnagyobb s legméltóbb kifejezést lelt eddig egyesületeink tevékenységében, különösen a barsmegyei gazdasági egyesületben. Ezen egyesület mindjárt a végzetes májusi fagy után felfogván hivatásának kötelességeit, intézkedett a beállandó ínség enyhítése tárgyában aként, hogy a megyei hatóságot, a megyeszerte okozott károkat rajzolva, megkérte a hatásköre által nyújtott czélszerű eszközök foganatosítására, maga kebeléből pedig inségügyi bizottságot küldött ki a megyei állapot kellő kipuhatolására, az inségügy figyelemmel kísérésére, a könyöradományok gyűjtésére, és a szükséges teendők végrehajtására. A megyei hatóság a megkeresés következtében, az inségügyben előjöhető teendőket saját részéről a a gazdasági egyesülethez visszabocsátotta, s igy az egyesület által kiküldött bizottság, mint Bars megye állandó inségügyi bizottsága szerepelt s működött; városunkban, mint az egyesület székhelyén, minden szombaton gyűlést tartván, nem csak a kormány részéről megadott 27 ezer forintot vetőmagra ínségeseink között emberszeretetétől vezettetve pártatlanul kiosztotta, hanem a könyöradományok gyűjtésében is tapintatos eljárásával szép összeget hozott létre, egyszersmind, hogy az ínség nagyobb mérvbeni beállásával polgártársainak keresetet biztosítson, a kormányrendeletek értelmében a munka alá veendő útvonalakat kijelölte. Itt azonban tevékenysége megakadt. Azon kezdetben a megyehatóság és egyesület között felölteit szívélyesség, nem lévén természetes alapjai, nem lehetett tartós. Az inségügyi bizottság a megyei hatóság több ízben felmerült intézkedései által saját függetlenségét s intézkedéseit paralysáltatni látván, hogy az ügy ne szenvedjen, kénytelen jen működéseit megszakasztani, s azoktól visszalépni. Nem akarjuk feszegetni azon titkos rugókat, melyek a szakadást előidézték, csak a puszta tényekhez kívánunk ragaszkodni. A volt inségügyi bizottság által kijelölt útvonalak a következők: a lévai járásban, hol az ínségesek legnagyobb számmal találtatnak, a bányavárosokat Kabnán, Alsó-Pél, Baracska, Bessenyőn keresztül húzódó összekötő útvonal az érsekújvári vasúti állomáshoz, mely, mennyiben nemcsak speciális helyi érdekeinknek, hanem felsővidéki szomszédjaink közlekedésének előmozdítására szolgál, országos fontosságúnak méltán tartatik; b) tapolcsányi járásban az ebedeczi gazdag kőszéntelepekhez vezető aranyos marothi útvonalnak eddig bevégezetlenül álló része; c) garami járásban szentkereszt handlovai és zsarnócza-pilavelkapolai útvonalak; mindannyi fontos közlekedési eszközök, melyek ha valóságot nyernek, közlekedési rendszerünk hatalmas lendületet fog kapni. Hogy azonban a régi bizottság ezen tervezetét, mely már helytartósági helybenhagyást is nyert, az új földi hatalmak nem fogják e desavuálni vagy alább-szállitni, a kormány által e czélra megajánlan pénzösszeg mérvétől, vagy oly gusztustól is füg melyet a régi bizottság nem akart megrónia. Ennyit ínséges ügyeinkről. A cholera, hála az isteni gondviselésnek, megyénk jeles főorvosa dr. Brach Ferencz uj kartársai buzgó fáradozásának vidékünkön tökéletesen megszűnt, a felsőbb vidéken még egy esetek előfordulnak ugyan, de itt is vége se jár, úgy hogy azt ott is megszűntnek mondatni. A barsmegyei gazdasági, valamint a rév kaszinó egyesületek e hó második felében tisi választó közgyűléseiket tartván, az elsőben régi tisztviselők újból ismét három évre megylasztattak, az utóbbiban a régiek újabb erőkk cseréltettek fel, elnökké választatván köztisztletben álló hírneves orvosunk dr. Brach Ferencz úr. Most midőn nyilvános életünk csa az egyesületi téren nyerhet kifejezést örömülkét kell kijelentenünk a szerencsés választása felett. Im r. 1. Horvát-szlavon országgyűlés. A választási rendre vonatkozó törvényi ciikk. (Wge.) 19. §. Ha valaki azt hinné, hogy a választók összeírási lajstromából törvényellenesen kihagyatott, jogában áll, azon napon, melyen a választóférfiak megválasztatnak, a szükséges okmányoknak előmutatása mellett felszólamlani, s a választóküldöttség e felett még a választás előtt, és pedig minden késedelem nélkül határoz. Ha a határozat a felszólamlóra nézve kedvező, akkor választási jogát azonnal gyakorolhatja. 20. §. Az így szerkezeti választási és választó férfiak lajstromai nyilvánosan a választási helyeken 8 napig kiteendők, s arról, hogy ez megtörtént, a választó hely népessége azon megjegyzéssel értesítendő, miszerint ezen 8 napi határidő alatt mindenkinek szabadságában áll a választóférfiak kitett lajstromát megtekinteni és az ellen felszólamlani. 21. §. Felszólamlás intéztethetik ellene : Mád, nov. 28. Tekintetes szerkesztőség ! A „Pesti Napló“ nov. 24 én kelt 270 ik számában, az országos borászati értekezletről szól tudósítás egy általam állítólag tett oly indítványról emlékezik, mely, midőn személyemet a tejes avatatlanság színében tünteti fel a közöcsé előtt, másrészt egyátalán hamis, valótlan. A A közlés szerint ugyanis én a párisi iparműkiállásra „magyar biztosok“ kiküldetésének szorgalmazását javasoltam volna. E téves értesítés oda kérem helyreigazíttatni, miszerint „én a Ptrisba kiküldendő magyar biztosoknak az országos kiállítási bizottmány által, bizonyos utasításokat adni indítványoztam, melyek értelmébe azok a világ minden részéből oda gyülekező között, boraink előnyös elhelyezése, valószín árkelete, újabb piaczok kiszemelése, valamin végre azoknak szállitgatási könnyebbsége irán alapos tudomást szerezzenek — s e részben gyűjtött tapasztalataikat miheztartás végett azután a hazai bortermelő egyletek utján, a borász közönséggel,közöljék.“ — Ez indítvány nem csupán hogy egyhallgulag elfogadtatott, de sőt ezen utasítások kidolgozására, s írásbeli benyújtásán is felszólttattam. — A borászat országos érdeke, valamint az igazság nevében kérek becses lapjukba helyt adni jelen helyreigazitó soraimnak , megkülönböztetett tisztelettel maradvan tekintetes szerkesztőségnek. Alázatos szolgája Török Sándor. Különfélék, Pest, nov 30. — Az irói egylet alapszabályainak tervezete megjelent. Kik szerkesztőségünknél írtak alá, helybeliek bármikor átvehetik, vidékieknek kereszt kötés alatt postán bocsátjuk útra. —sz.— A Rókus kórház sebészi osztálya tegnap reggel igen kegyeletes kis ünnepélynek volt helye. A nevezett osztály főorvosát, a köztiszteletben álló Kovács Sebestyén Endrét, neven apja alkalmából betegei s a segédszemélyzet szívélyes ovátiókkal fogadák a reggeli beteg látogatás alkalmával. Az egyik szobában a főorvos urnák megkoszorúzott arczképe volt felállítva, a járóbetegek élén ezek egyike igen meleg szavakban tolmácsolta mindnyájuk háláját. A főorvos úr elérzékenyülve a szeretet és hála ezen őszinte nyilatkozatán, meleg szavakkal köszönte meg a szíves megemlékezést úgy a betegeknek, mint a tisztelgő orvosi segédszemélyzetnek. A Kisfaludy társaságnak utóbbi nyilvános ülésében a többi között két Shakespearei mű fordításának elfogadása jelentetett be Arany János és Rákossi Jenőtől. Az erre következett zárt ülés főtárgyai, mint halljuk, a következőkből álltak : B. Eötvös József, a társulat elnöke, sokszoros elfoglaltatása folytán, lemondását tudata , kinyilatkoztatván egyszersmind , hogy mindig büszkeségének fogja tartani, hogy a társulat tagja lehet. — Szathmáry, a társulat pénztárnoka, ez állástól felmentetni kéri magát. — Ezután szóba kerültek a jövő évi ünnepélyes közülés tárgyai. Bejelentetett, hogy Jókai Mór megtartja a közülésen a már régebben ígért emlékbeszédet Jósika Miklós felett. Vadnay Károly egy lélektani rajzot fog felolvasni. A programm többi része még nincs megállapítva. Hök. © Mint halljuk a jelentkezési ügyet (Meldungswesen) Pest városában szigorúbban akarják kezelni, és e czélból a már fennálló 1864. évben életbe léptetett jelentkezési hivatal személyzetét szaporítani kivánják. A jelentkezésnek több tekintetbeni hasznosságát nem akarjuk ugyan kétségbe vonni, minthogy azonban ennek kezelése, a közönség zaklatása nélkül meg nem történhet és önkénytelenül is az utált Bach rendszer fénykorára emlékeztet vissza: azon kérdés merül fel, váljon czélszerű-e most, midőn hazánk minden ügyei épen a fordulóponton“ állanak, hasonló, eredetüknél fogva mindenesetre népszerűtlen és gyűlölt dolgokat szőnyegre hozni ; azt hiszszük, hogy e kérdésre jelenleg, és a törvényhozás intézkedéséig csak nemmel lehet felelni. — A „Nemzeti kör“ a szavazatszedő bizottmány jelentése, s illetőleg a választások kiegészítése végett f. évi decembr 2-án délut. 5 órakor közgyűlését folytatandja. Staller Ferencz titkár. A városi hatóság kebelében jelenleg komolyan foglalkoznak egy uj népösszeirás létesítésének módozataival. Az utolsó népszámlálás 1857-ik évben volt, melynek adatai nagyobb részt mind használhatatlanok, az uj öszszeirás mielőbbi foganatosítása tehát égető szükség, e czél elérhetése végett egy bizottmány tervezetet fog készíteni, melynél nemcsak a hatósági czélok, hanem a tudomány érdeke is figyelembe veendő lesz . Joachim, hegedűművész hazánkfia megérdemlett nagy kitüntetésben részesül Párisban. A „Figaro,“ mely nem igen pazarolja a dicséreteket, így szól : „Joachim a legnagyobb hegedűs, ki valaha élt, az pedig betű szerint értendő, hogy valaha. Sokkal nagyobb, mint Alard és Sivori. Több mint nagy művész, ő nagy mester, a mesterek mestere, művész a művészet legnagyobb hatalmává.“ — A „Korunk“ írja: A főkormány székhez az udv. kanczelláriától leirat érkezett, mely szerint a várad kolozsvári vonal munkálatainak tavasz előtt meg kell történniök; a kolozsvár-brassói vonal nyomjelzéséhez tavaszai szintén hozzá