Pesti Napló, 1867. január (18. évfolyam, 5009–5034. szám)
1867-01-13 / 5019. szám
lyen rendelkeznek tétettek, aűár magában is elegendő arra, hogy megnyugvás és lelkesülés helyett, elkeseredést keltsön. Ha a jelen helyzet sürgetőleg kíván oly intézkedéseket, melyek a védelmi rendszer lényeges átalakítását igénylik , ez egy újabb fontos ok arra, hogy Fölséged felfüggesztett alkotmányunkat azonnal helyreállítsa. A sürgető szükség közepett Magyarország, alkotmányon kívüli helyzetében, a trónnak gyönge támasza leend. Az országgyűlés csak az alkotmány alapján gyakorolhatja a nemzet törvényhozási jogát; alkotmányon kívül nincs arra jogosítva, s nem vállalhat terheket az országra, melynek jogai fel vannak függesztve. Míg a pragmatica sanctiónak azon alapfeltétele, mely hazánk önállását, jogait és alkotmányát biztosítja, tettleg hatályon kívül van , addig jogilag lehetetlen, hogy az országgyűlés ezen megcsonkított alapszerződés értelmében intézkedhessék, más alapra pedig nem léphet. Tudjuk mi azt, hogy a hajdan fennállott védrendszer Európa minden népeinél időnként lényeges átalakulásokon ment keresztül. Az országok politikai szervezetének időnkénti változásai, a hadtudomány fokonkénti fejlődése minden államot kényszerítettek, hogy védrendszerét, az általános helyzet igényei szerint módosítsa, különben saját biztosságát kockáztatta volna Magyarország sem maradt e részben soha hátra, s önként, szabad akaratból állapította meg mindenkor a kor igényeinek megfelelő változtatásokat, az ily változtatások azonban mindig országgyűlésileg történtek. Kész leene az ország ezentúl is úgy alakítani védrendszerét, mint a szükség, czélszerűség, az ország helyzete, alkotmányos állása, nemzetgazdasági és közjogi viszonyai megkívánják, de oly intézkedéseket, melyek e részben az országgyűlés egyenes és világos beleegyezése nélkül bármikor létetnének, jogosoknak nem tekinthet. Mély tisztelettel kérjük tehát Fölségedet, vegye kegyelmesen tekintetbe, hogy az ország jogait, melyeket a pragmatica sanctio is ünnepélyesen biztosított, sértetlenül megóvni kötelességünk, s e kötelességet elmulasztanunk nem szabad; ne engedje, hogy alkotmányunk alapelveinek ezen, s ehhez hasonló megtámadásai által lehetetlenné tétessék a kiegyenlítés műve , szüntesse meg ezen, most kiadott rendeletet, szüntessen meg általában minden egyéb oly intézkedést, mely, alkotmányunk mellőzésével, sőt egyenes sérelmével, az absolut hatalom által adatott ki, s tettleg és teljesen állítsa vissza minél előbb alkotmányunkat, hogy annak alapján képesek legyünk jogszerűleg határozni és intézkedni mindazok felett, amiket az ország biztossága, szellemi és anyagi érdekei sürgetőleg kívánnak. Meg vagyunk győződve, hogy a pragmatica sanctióban kitűzött czél csak úgy lesz elérhető, ha az alkotmányosság mind Magyarországban, mind Fölséged többi országaiban, teljesen és tisztán, valósággal életbe lép ! A ház élénk tetszésjelek közt hallgató a komoly, a helyzet fontosságát kimutató, s annak jelentőségét tiszta egészben előállító javaslatot, s befejeztekor az indítványozó vezértagot ellenével üdvözlé. Madarász József, T. képviselőház : Becses engedelmükkel pár percre kötelességemnek tartom igénybe venni a t. ház figyelmét. Én ezen alázatos indítványt a tanácskozási nap kitűzésére, január 1- én lévén bátor tenni, ma üdvözlöm Pest belvárosa nagyérdemű képviselőjének e részben már tett felirati indítványát. Nem öröm az részemről tudni, hogy majdnem az egész országgyűlésnek közegyetértése ellenébeni kötelességszerűleg átgondolt meggyőződésem, majdnem az általános egység ellenében felszólalnom nem a czélra, de mindenesetre az útra nézve parancsol, mégis majdan a tárgyalás napján szabatosan, röviden előadandó észrevételeimben kifejtendem e kötelességemnek indokolását, most pedig bátor vagyok a ház asztalára én is egy indítványt ugyanezen tárgyban letenni, kérvén a t. képviselőházat annak felolvastatása és kinyomatására. A szintén a ház asztalára tett indítvány jegyzőileg felolvastatván, szövegeimet : A most múlt 1866 ik évi december hó 28-ik napján kelt Magyarország és a hozzá kapcsolt részekre nézve, az 179°. és 1827. IV. törvényczikkelyek szerint törvényellenes hadkiegészítési pátens tárgyában. Tekintve azt, hogy a fent jelölt pátens által nemcsak az alkotmánynak egyik legfőbb biztosítéka, a nemzetnek véréről törvényei szerint csak is öt illető, szabad, önrendelkezési joga szándékoltatik megsemmisittetni; — de általa az ország ifjúságának személyes biztonsága és a családok nyugalma is megtámadtatik : kötelességünknek ismerjük a tisztelt képviselőháznak elfogadás végett a következőket ajánlani — határozza el a képviselőház: 1-er. Minekutánna Magyarországban és a hozzá kapcsolt részekben, az 179°, III. törvényczikkely szerint, a királyi örökös magát hat hónap alatt megkoronáztatni, — az alkotmány megtartására hitet letenni, — hitlevelét kiadni; és a hat hónap alatt is, az ország alkotmánya és törvényei szerint kormányozni köteles, aminekutánra az 1715. I. II. III.; 1723.I. II. III.; 1741. VIII. 1794. X.; 1827. III. és 1848. III. törvényczikkelyek szerint, még a koronázott, törvényes király sem igazgathat Magyarországban és a hozzá kapcsolt részekben pátensekkel, de csakis az orságnak önálló, ligetien, saját alkotmánya és saját törvényei szerint, minekutána az 1790. XIX. és 1827. IV. t. czikkelyek szerint az ujonezok megajánlásának joga egyedül és kizárólag Magyarország országgyűlését illeti; még pedig úgy, hogy az országgyűlési törvényes megajánlás nélkül, az utonezok ki sem állíttathatnak ; minekutána Magyarországnak önvéréről, szabad, önrendelkezési joga az, amelynek alkotmányos gyakorlata által képes Magyarország nemcsak önerejét kifejteni, úgy hogy szabad szellemű , democrat alkotmányát kül- és belellenség ellen megvédeni nemcsak kész, de képes is; — de egyúttal ez által nyújthatja Európa szabad szellemű népcsaládainak a biztosítékot is, hogy sem vére, sem vagyona, alkotmányellenes irányzatokra, absolut érdekekre és czélokra fel nem használtathatik; mind e törvényeknél és indokoknál fogva, a fent jelölt 1866-dik évi dec. hó 28-dik napján kelt hadkiegészítési pátens Magyarországra és a hozzá kapcsolt részekre nézve törvényellenes, érvénytelen és nem foganatosítható, 2-szor. Mivel Magyarországban és a hozzá kapcsolt részekben a végrehajtó hatalmat még a koronázott király is csak a törvények értelmében gyakorolhatja, elvárja a képviselőház, hogy Magyarországnak egyetlen gyermeke sem fog a fent jelölt hadkiegészítési törvényellenes pátensnek foganatosításához sem közvetve, sem közvetlenül járulni; — kinyilatkoztatja egyúttal, hogy azok, akik megfeledkezve az elősorolt törvények iránti tiszteletről, a fentjelölt törvényellenes hadkiegészítési pátens foganatosításához, közvetve vagy közvetlenül járulnának, egytől egyig, — elsőtől utolsóig, — egyenként és összesen, az 1504:1. és 1507: VIII. törvény czikkelyekben jelzett vétkeknek részeseikké válván, önmaguk teszik ki magukat a bűntény megtorlására ugyanazon törvényekben megszabott bünhödéseknek. Pesten, 1867. január hó 12-ik napján, beadja Madarász Józsefnek Fehérmegye sárkeresztesi választókerülete képviselője.“ Megjegyezzük, hogy Madarász József képviselő már a csütörtöki ülésben benyújta egy hason irányú indítványt, mely akkor, a határozatképes szám hiányánál fogva, fel nem vétethetett ; ezen indítvány ezúttal szintén felolvastatott, közlését azonban feleslegesnek tartók, mert csak kivonata az itt közlött bővebb tartalmúnak. Mindkét indítvány tárgyalására a ház f. hó 15 -ét tűzte ki. Ezután felvétetett a napirend, vagyis az igazolási állandó bizottmány jelentései. Grajzágó Salamon olvassa a bizottmánynak b. Vay Sándor választása ellen benyújtott panaszok tárgyában kiküldött vizsgálati irományok iránti jelentését. A bizottmány a vádakat és kifogásokat a meghittek tanúvallomásaikból bebizonyítottaknak nem találván, b. Vay Sándor igazolását, s a vizsgálati költségeknek a vesztes fél általi megtérítését véleményezi. A ház e véleményt mindkét pontjában elfogadja. Hosszú József előadó olvassa a bizottmánynak Puskaru János, Fogarasvidék Lissa kerülete képviselőjének választatása ellen beérkezett panaszok tárgyábani jelentését. A bizottmány a tett kifogásokat a szabályok szerint okadatolva nem találván, végleges igazolást indítványoz, s a ház ezen indítványt elfogadd. A tanácskozásnak egyéb tárgya nem lévén, az ülés eloszlott. Fest, január 11. is. E kikötőt kevés költséggel Európa egyik legnagyobb kikötőjévé lehet átalakítani, melyben a járművek, a bórától védve, horgonyozhatnak. Ha az öbölben időszakonként erős is a bóra, miután azonban több kikötője és tengermélyedései vannak , Abacia környékén pedig sohasem tombol a bóra , a hajók a legborzasztóbb szélvészben is menhelyet lelhetnek ott; a sirocco pedig nem lévén veszélyes, valamint a libeccio szele csak igen ritkán dühöng; e körülményeknél fogva, a világ legbiztosb öblének mondható, s tanúsítja ezt azon tény is, hogy hosszú évek során át csakis egyetlenegy hajó, s ez is ügyetlenségből, szenvedett abban hajótörést. Az öbölben, Fiumén kívül, mint kikötő, Buccari létezik, melynek hossza 2500, szélessége 250—500 ölre terjed, mélysége pedig 16—25 fader, és szűk bemenetele folytán két erőddel csaknem bevehetlenné lehet azt átalakítani, miért is a portorei kikötővel együtt, melynek hossza 300, szélessége pedig 160 öl, arsenálnak és hadihajók befogadására a legalkalmasb pontok. Ezen két kikötőn kívül van még a martinehizzai kikötő, ahol a ragálylyal elmételyesedett tartományokból érkező hajók vesztegelni szoktak ; ennek hossza 300, szélessége pedig 150 öl. Az öböl minden ellenséges megtámadástól a guarnerói szigetek, úgy mint a Cherso és Veglia által védelmezhető, mivel Istria és Cherso szigetei között alig egy-két mértföld széles csatorna, a Canale di Faresina, vagy Bocca grandevan. A Cherso és Veglia között a Canale di Mezzo, mely ismét csak két mértföld széles, s végre a Veglia és Horvátország között a Canale di Maltempo, mely fél mértföld széles van. Ezen bemenetelek pontjait megerősítvén, és oly erődökké lehet átalakítani, mint a Dardanellák bemenetelét. A szárazföld felől szintén megtámadhatlan és út nélkül járhatlan természetes készlrtei következtében, s még sokkal járhatlanabbá teszik az egész hegy oldalát egybefoglaló egy ös mag... és vastag kőfalak. Minden nagy városnak, leginkább pedig a kikötő helynek, elkerülhetlen szükséges, hogy jó izű és hőséggel legyen ivó vize; ezzel egy város sem dicsekedhetik inkább Fiuménál, ahol, bármely helyen is ássanak, minden egyes forrás patakká változik; sőt még azonfelül a város mellett Fiume folyó is hömpölyög, mely 3000 lóerejű gyárakat hajt. Fiume háta mögött Magyarhon gazdagon termő rónái terülnek el, hol a gabnabőség még mindig emelkedőben áll, a concurrentiát biztosítja, s terményeivel Angolhon szükségletei egy részének eleget képes tenni, valamint bora, marháival és egyéb nyers terményeivel a világ piaczain (áruterein) felléphet. Sémiin és Károly város között több mint 1,500,000 hold erdő terül el, mely jelenleg is Angol-, Olasz- és Franciaországot 15—20 millió dongával látja el, s hogy a többi 3,000,000 holdat meghaladó erdők jövedelmezőkké váljanak, egyedül könnyebb szállítási közegekre várnak. Ha a térképre egy pillantást vetünk, s a múltból a jövőre következtetést vonni akarunk, azonnal átlájuk, hogy Fiume nagyszerű jövőre van hivatva. A velenczei köztársaság a XV-ik század második felében nagysága és hatalmának tetőpontját érte el, s Rómán kívül a legfényesb és leggazdagabb város volt Európában. Velencze uralkodott az adriai és a Középtenger felett, s az egész kelet-indiai kereskedelmet hatalma alá vonta. Azon korban az indiai és chinai termények a Verestengeren Suezre szállíttattak, onnan Alexandriába, s az Eufrat folyamon Babilonba, majd ismét Palmyrán s a Szíriai sivatagon át a Középtenger kikötőibe vagy pedig szigeteire, ahol azután az európai productumokkal kicseréltettek; a büszke, de egyszersmind kalmár szellemű köztársaság ilyetén kereskedelmi menetellel Kelet kincseit saját] érdekeinek előmenetelére eszélyesen fel tudta használni. Európa, Ázsia és Afrika a középtengeren összpontosul, ahonnan a világ kincsei a földgömb legtávolabb lakó népeihez át meg átszivárogtak. A Középtenger délkeleti végpontján, mely egyszersmind a műveltség fő helye is volt, egyesült a keresdelem, s Európának terményei,ipar és kézművei eme útra kecsegtették Egyptom, Arábia, Perzsia, Kelet-India és Chinának kincseit, hogy amonnan hatoljanak el Európa különböző államaiba. Azonban , midőn Vasco de Gama 1497— 98 -ban a Jóreményfoka felé vezető kelet-indiai tengeri utat felfedezte. Velenczének az addig tündöklőn ragyogó csillaga elhomályosult, mert világkereskedelme alá kezdett szállani; veszélyes vetélytársai előbb a portugállok, később pedig a hatalmas kelet indiai kereskedelmi társaság jön. Velencze ezen tengeri ut által a kelet-indiai kereskedelmet s azzal együtt nagyhatalmát is elveszté. Miután e földön minden mulékony, az egyes emberek ép úgy, miként egész nemzetek élnek és kimúlnak, az aggok elhunyván, kidőlnek, helyt adván az ifjaknak, a természet eme menetéhez hasonló változást idézett elő Lesseps a kereskedelmi forgalomban, a suezi csatorna kiásatásának magasztos tervével. Kétségtelen, hogy mihelyt a suezi csatorna befejezve leend, a világkereskedelem jelen menetelét egész lényegében nagyban meg fogja változtatni, s mihelyt a Középtenger az arábiai nagy Verestenger által egybe lesz kötve Kelet-Indiával és Ázsia déli részeivel, a világkereskedelem Vasco de Gama előtti útját azonnal fogja követni. A Középtenger, mely ősidőktől fogva nemcsak a kereskedelmi világban, hanem az egész világtörténelemben, mint a művelődés kiindulási pontja, a suezi csatorna megnyíltával újra, mint a három világrész közötti út, azon öt illető helyét foglalandja el. Az adriai s a középtenger által a legnagyobb hasznot Közép-Európa, s ami legtermészetesb, ennek azon országai fogják élvezni, melyek földhati fekvésüknél fogva arra vannak hivatva, hogy a legközelebbi és legegyenesb tengeri után az indiai tengerre eljuthassanak: ezen kedvező helyzetben az osztrák birodalomnak az istriai s a szent István korona alatti tengermelléki részei vannak. Fiume és Triest mindeddig Bombaytól a Jóreményfok felé 13,000 tengeri mértföld távolságra volt, a suezi csatornán át pedig csak 4200 mértföldnyire esik, következőleg 8800 mértfölddel közeledik; s ha egy tekintetet a földabroszra vetünk, meggyőződhetünk, hogy ezen kétkikötő, ha annak szerencsés fekvését s a kedvező időpontot fel bírják fogni, vagyis, ha a késedelem áldozatai nem lesznek, úgy azokra, mint Közép-Európa és Kelet-India kereskedelmének egybekötő pontjaira, nagyszerű szereplés vár. Angol- és Németország legegyenesebben csak ekként közlekedhet, ha a suezi csatorna Fiumén keresztül nyílik meg, továbbá, ha az előttünk álló roppant horderejű kereskedelmi változást fel tudjuk használni, s mindent, mi csak hatalmunkban áll, el fogunk követni, az áldozatoktól vissza nem riadunk, és Fiumét azon helyzetbe teszszük, hogy a világkereskedelmet kikötőjében minden szükségleteivel együtt befogadhassa, s a vasutak egybekötése által, mint középpontból, a világ különböző részeibe széjjel is küldhessen, s ekként nemcsak a végpusztulásra jutott és a nyomor örvényébe sodort kikötőre, de egyszersmind hazánkra is boldogabb jövő reménye mosolyogna. S várjon nem élő és buzdító példa-e előttünk, hogy Franczia-és Olaszországok minden erőfeszítésüket oda irányozzák, miszerint közlekedési vonalaikat a suezi csatorna felé vezessék, s annak megnyitása reménye fejében Francziaország a már jelenleg is nagy nevezetességű marseillei kikötőre, milliókat fordít, hogy majdan egykor második Velencze válhassék belőle, mely a világ nagy kereskedelmét befogadhassa. A szavoyi és schweitzi Alpoktól máris vasutakat vezetnek Anconáig, s magára ezen kikötőre is roppant összegeket fordítanak; a Mont Cenis-n át alagutat vezetnek, hogy a kelet-indiai kereskedelemnek minél egyenesb utat nyissasanak s milliókat, áldoznak azon czélból, hogy a kereskedelmet természetes menetelétől eltérítsék, amit bizonynyal el is fognak érni, ha ezentúl is keleti egykedvűséggel kezeinket egybedugva, a legnagyobb hidegvérűséggel a jó sorsra bízzuk ügyünket és gátat nem vetünk annak. Valóban, nem szándékom fekete szilibe burkolva és nagyítva előadni, midőn állitni merem, hogy Fiume minden természetes előnyei mellett is, rövid idő lefolyása alatt nagyon is alárendelt, közönséges tengerparti várossá fog alásülyedni; mert a nagyobb kereskedelmi házak kényszerülve lesznek szülővárosukat odahagyni és Triestbe költözni által; mert hiszen már jelenleg is szállítmányaikat saját hajóikra rakják, s nem Fiuméban rakodnak fel, hanem Triestben. Korántsem az a szándékom, hogy mint Fiume ügyvédje, hanem mint e honnak hű fia lépjek fel, meg lévén arról győződve, hogy Fiume sorsa hazánk sorsával azonos, és annyira egybe van forrva, hogy annak sülyedése hazánk hanyatlását vonandja maga után, valamint viszont annak emelkedése, hazánk jobblétét eszközlendi. A világ jelen viszonyai közepett valódi szabadság egyedül ott virulhat fel, hol a jóllét honosa — adhatnak egy országnak, vagy pedig alkothat az magának a legszabadabb elvű alkotmányt, s legyen annak népe bár a legjelentéktelenebb adóval terhelve, de ha azon államtól a kereskedelem el van zárva, évről évre mindinkább hanyatlásnak indul, mígnem végkép elnyomorodva, alkotmánya is csak melyette penészes íveken írott malaszttá válik, és úgy tagadhatlan, hogy a jóllét és vagyonosság egyedül ott virulhat fel, hol a szabadság uralkodik. Hogy valamely államban a jóllét meghonosuljon, okvetlen szükséges, hogy az ország szabad kereskedelemmel bírjon, mert a tevékenység és termékenyítő szó jelentősége nem egyéb, mint a forgalmi és közlekedési élet, egyéni, valamint társadalmi munkálódásunkban egyiránt. Földi törekvésünk egyik fő fő iránypontja: egymás között érintkezni, és anyagi szükségleteinket a forgalom útján kölcsönösen kielégíteni; a forgalom és közlekedés azon tényezők, melyek az emberi nem szellemi fejlődés tökélyesbülésének a leghatalmasb rugóját képezik, ámde hogy ez létrejöjjön, előbb olcsó és rövid közlekedési eszközökről kell gondoskodni. A közlekedési közegek kifejlesztése minden nemzetnél valódi bérmérőjét képezi az általános ipar és gazdászati műveltségnek, ez az alapja az elért polgárosultsági foknak, valamint előfeltétele minden virágzó iparnak és kereskedelemnek is. A közlekedési eszközök óriási horderejű jelentősége mindenek előtt onnan tűnik ki, hogy a gazdászati javak és készítmények forgalomképességét a legnagyobb mérvben kifejlesztik, továbbá a termelési ipar- és munkafelosztást, valamint a munkaösszesítés foganatosítását előmozdítják, a szabad versenyt, a vetély és kereskedelmi szabadságot hasonlíthatlanul nagyobb körben és téren lehétségessé teszik, a productiót olcsóbbá, a kelet-piaczokat (áruhelyeket) rendkívül kiterjesztik, valamint egymással összeköttetésbe is hozzák, ha szükség és felesleg, bőség és hiány, helyi és nemzetközi irányzatok és áruforgalmi érdekek kiegyenlítőleg szerepelnek, az áruingadozásokat és egyenetlenségeket módosítják, az értékkülönbségeket és az észleti kárveszélyt, valamint a forgalmi bizonytalanságot csökkentik, az éhséget és a nyomasztó drágaságot akadályozzák; szóval, az összes nemzetháztartásban bizonyos összefüggést, rendszert, folytonosságot és egyidejűleg életet, mozgalmat és egyensúlyt gyakorolnak, miért is méltán a közjólét leghathatósb gépeinek nevezhetők. Kétségbevonhatlan, hogy a közlekedési eszközök által a forgalom és érintkezés nagyban könnyítettén, miáltal a távolság elszigetelő befolyása a népek életében ellensúlyoztatik, s a leggyümölcsözőbb szellemi érintkezés mozdittatik elő. Miért is, mindezek alapján, elkerülhetlennek vélem, hogy Magyarország összes figyelmét oda irányozza, hogy olcsó és minél rövidebben vezetendő, az ország érdekével együtt a külkereskedést szem előtt tartva, egy szárazföldi és vízi közlekedési tervet készíttessen vagy készítsen, s addig is, míg ez elkészülne, a tengerrel való közlekedést nyissa meg, mégpedig minél előbb, ellenkező esetben Magyarország a világ árutereitől Oroszország és Amerika által ki leend szorítva; ha pedig egyszer kiszorul, azt ismét visszanyerni, vajmi nehéz feladat! S mily küzdelem és mennyi áldozat igényeltetnék arra, erre nézve oly számos példák merülnek fel a kereskedelem világterén. Ne késsünk tehát, hanem, ha kell, áldozzunk többet, mint a mennyit jelenleg túlterheltetésünk nélkül tehetnénk, mert a reményteljes jövő ez áldozatunkat dúsan kárpótolandja, ha áldozatkészségünkkel a kelet-indiai kereskedelemnek hazánkon át utat nyitunk. — Bizonynyal jelentékeny leendő hála, melyet nyerendünk, ha Angliának, mely Fiume felé két harmaddal rövidebb úton juthat el Bombayba, úgyszintén Németországnak nemcsak hogy egyenesb közlekedést nyitunk Kelet-Indiával, de, ami legfőbb, hogy a közlekedést Francziaországon át nem lesznek többé kénytelenek fenntartani. Gr. BETHLEN FARKAS: Különfélék. Pest, jan. 12. — A „Wiener Zig“ következőt közöl: Több napilap némi csudálkozással említi, hogy még mindig folynak a katonai szolgálat alól való megváltások, s hogy a megváltások további elfogadásaira a hadügyérség meghatalmazást adott. Erre vonatkozólag következőkről értesültünk : A kötelező erővel bíró rendeletek és törvények közzétételének törvényes alakja a „Reichsgesetzblatt,“ míg a hivatalos lapok által tett közlés csak arra szolgál, hogy a „Reichsgesetzblatt“-ban közzé teendett törvények nagyobb elterjedést vegyenek. Ennek következtében a dec. 28-iki császári rendelet, mely a „Wiener Zig“-ban dec. 31-én jelent meg, kötelező erővel csak a „Reichsgesetzblatt“-ban közöltetése után bír. A közlés határidejére nézve pedig az illető központon azt határozák, hogy amely napon a „Reichsgesetzblatt“ vagy a hivatalos intimatio a hatóságok kezéhez érkezik, a törvény foganata ekkor kezdődik, s azon túl megváltást elfogadni nem szabad. Minthogy pedig a rendeleteket és törvényeket a hatóságok illető elöljáró hatóságaiktól kapják, a hadügyminisztérium nem rendelkezhetett a határidő megnyújtása iránt, valamint azt sem határozhatja meg, mikor fognak a polgári hatóságoknak kézbesíttetni. A múzeum termében oly sietséggel folynak az átalakítási, illetőleg rendezési munkálatok, hogy jövő hét végén az egésznek készen kell lennie. A gyorsírók számára az elnöki székkel egy sorban a jegyzők mellett lesz hely, a szerkesztőkről azonban nem gondoskodtak. Hogy a hírlapok számára hol fogják leírathatni a beszédeket, nem tudjuk, mert a gyorsírók számára kijelölt rácsozat kicsiny és sötét, úgy hogy ők magok is bajosan fognak boldogulhatni. — Kompolton— Hevesmegyében —, több, még mindig patriarchális szellemtől áthatott gazdatiszt, Sylvester estéjén baráti összejövetelt tartván, philantropikus érzelmeiknek megfelelőleg, a pesti levesosztó egylet nemes czéljainak erejükhöz mért anyagi előmozdítására hozzám 13 st o. é. beküldeni szíveskedtek. Pest, jan. 12. 1866. Szupa György. — Fenyvessy Adolf országgyűlési gyorsirófőnök, f. hó 21-én gyakorlati gyorsirók kiképzése végett tanfolyamot nyit , részt venni kívánók jelentsék magukat a hét folyamában oly napokon, melyeken országos ülés nincsen, d. e. 11 és 12 óra közt Fenyvessy úr lakásán (bálvány utcza 17. I. em. 8.), ahol is a részletekről bővebben értesülhetnek. — Deville János, ki pár héttel ezelőtt életuntságból életének véget vetett, végrendeletében több hazai intézetről és jótékony egyesületről emlékezett meg. Ezek közt a Kisfaludytársaságnak, mint biztos kútfőből értesülünk, 30 ftot hagyományozott; ezenkívül hagyott az akadémiának, nemzeti színháznak , budai népszínháznak, irói segélyegyletnek, gyermek-kórháznak stb. stb. — A helybeli ezédek elaggott szegény mesterek számára ápoldát nyitnak, s ez ügyben folynak az értekezletek. — Cromwell előadatása Szerdahelyi betegsége miatt jövő vasárnapra halasztatik. Tegnapelőtt Kapy Ede pestmegyei főispáni helytartó elnöklete alatt az ínség ügyében bizottmányi ülés tartatott, mely alkalommal a bizottmány az ínséges kerületek elnökeinek jelentéséből azon szomorú meggyőződésre jutott, hogy a megye több helyein a nyomor növekedőben van. Leginkább suttattak az Ínség következményei által a solti és kecskeméti járás helységei és maga Kecskemét városa is. Ennek folytán azon javaslat létezett, hogy az imént érintett járások számára a segélyösszegek nagyobb mérvben osztassanak ki,mint ez eddig történt, e javaslatot a bizottmány elfogadta. Határoztatott továbbá : 1-er keressék fel a fő tárnokmester, hogy az ínség által legnagyobb mérvben sújtott pestmegyei lakosság számára ne csak az országban, hanem a birodalom többi országaiban is könyöradományo