Pesti Napló, 1867. február (18. évfolyam, 5035–5057. szám)

1867-02-23 / 5053. szám

ljona Vidéki tudósítások. Esztergom, febr. 20. Az egész nap ünnep volt; az ég is segített az ünnepélyt nagyszerűvé tenni, s mindenki sietett ünnepélyes öltönyében, 1861. év óta arany ke­retben őrzött nemzeti szalagokkal ékitett ma­gyar kalapjában megjelenni a Széchenyi-téren, a városház előtt, honnét a fáklyás menet kiin­dulandó volt. Pontban hét órakor este, a mon­dott téren oly nagy néptömeg csoportosult össze, min­t elsőbb rangú városokban alig szemlélhet­ni. Minden ablakban láthatók valának legjobb­jaink (azok is, kik elhunytanak a hosszú harcz alatt), friss virágoktól körülövedzve. Az élők közül ott volt legnagyszerűbben díszítve, Deák Ferencz arczképe a takarékpénztári épület erké­lyén. A Rákóczy-induló kíséretében erre lépte­tett el a tömeg, két oldalon mintegy háromszáz fáklyás zengedezései közt , bérczeinkről visz­­hangzó éljen moraj tölté be a levegőt, midőn a nemzet jogainak védője előtt elhaladánk. Szaka­datlan éljenzés volt: Éljen a király! Éljen a *) De megtörtént az is. S­z­e­r­k. „Érzésemre esett, hogy a magyar minisztérium kinevezésének megünneplésére előkészületek történnek. „Értesültem, hogy a magyar nép legforróbb kívánságának kielégítésére vonatkozó császári kegyelem ténye megünnepeltetni szándékoltatik, mely magában véve ugyan nem nyújt okot arra, hogy megakadályoztassék. De minthogy ezen ünnepély a közcsendet háboríthatná, és helytelen magyarázat folytán még súlyos következményeket is vonhatna maga után, ennek folytán a közcsend érdekében indít­tatva érzem magamat, figyelmeztetni a lakossá­got, hogy az ily tüntetésekkel járó ünnepélyek, megtartásától tartózkodjék. „Ha még­is találkoznék valaki — mit egyéb­ként nem hiszek — ki e figyelmeztetésre nem hajtana, az tekintse azt határozott parancsnak.­­ „Fiumeiek ! Már más alkalommal is felszólítot­talak titeket, hogy bennem bizalmatok legyen; azt hiszem, azt meg nem bántátok, és hiszem, ez alkalommal is hasonló történik. Fiume, február 16 án 1867. Sinaich m. k. főispán és polgári ka­pitány.“ E hirdetmény a lakosságot még inkább felin­gerelte, a női osztály nemzeti szalagból készült fej disz, karpereczekkel stb. ékítette magát, a polgárság nemzeti szalagcsokrokat és tollakat tűzött ki sövegére. Az előkészületeket most már még nagyobb mértékben folytatták, egy fáklyákkal rakodott hajót, megérkezése után néhány perc­ alatt ki­ürítettek, a női munkás­osztály azóta díj nélkül végzi a zászlók elkészítését, a több ezerre menő nemzeti zászlók és számos transparensek a ki­hirdetés folytán legalább is megkétszereztetnek. Erre a polgári kapitány a katonai őrséget is megkétszereztette, sőt, mint halljuk, a vámhivatal főnökének is értésül adatott, ha katonai őrségre volna szüksége, ez azonnal rendelkezésére ada­tik. Íme, hová nem vezet a pártszenvedély ! Ily sértő, kihívó tények után és sértések elle­nében a város képviselői, az alapszabályok értelme szerint, 25 tagból álló aláírással a rend­kívüli közgyűlés haladéktalan összehívását kér­ték. A polgári kapitány azt megtagadta, a meg­ütközés, ingerültség és zavar általános. Félő, ha hogy a polgári kapitány azonnal királyi biztos által nem helyettesíttetik, beláthatlan következ­mények fejlődhetnek ki. A lakosság komolyan el van határozva a nem­zeti zászlók kitűzését és a kivilágítást megtartani, az ünnepélyes körmenetről ezúttal hajlandó le­mondani. *) A polgárság, a volt rendező választ­mány, a város képviselői kezeskednek, hogy a lakosság részéről kihágás nem történik, s viszont felteszi a polgári kapitányról, hogy a pártjához tartozó 4­5 hivatalnokot a provocatiótól visz­­szatartja, mely czélra egyébiránt a térparancs­nokság különben is rendelkezésére áll. r. 1. TARCZA: Tokaj-h­egyaljai album Kiadja a tokaj-hegyaljai bormivelő egyesület elnöke, és báró Vay Miklós. Szerkesztők: dr. Szabó József, Török István. Pest, 1867. Emich Gusztáv. A tokaj-hegyaljai bormivelö egyesület azon több rendbeli törekvése mellett, melynek jeleit a tokaji bor ügyének előmozdításában fennállása óta folyvást adja, nem feledkezett meg egy in­kább szellemi eszközről sem, midőn elhatározta, hogy egy albumot adjon ki, melyben a Tokaj- Hegyalját földirata, éghajlata, népessége, hely­ségei és egyes tájai szerint leírja, melyben a szel­­lemüvelést, a borkészitést, annak mennyiségét s a kereskedelmi viszonyokat fejtegeti, végre kezd­ve a földtani szerkezettől, a talajt, a venyi­gét, ennek hamuját, s magukat az aszúboro­­kat is természettudományi tanulmányozás alap­ján bevezeti. Az inkább leíró részt, úgy tudjuk, Török István úr állította, össze, leginkább az egyesület által nyújtott adatok alapján, m­íg a természettudományi rész Szabó József ter­ve szerint dolgoztatott ki, általában az egésznek négy nyelven­ való szerkesztésére kéretett fel. Eltekintve a vállalat belbecsétől, melyet an­nak a sok fáradságot igénylő, s csupán ezen munka alkalmából létrehozott nyomozások és vállalatok kölcsönöznek, fel lehet mellette mind­azon tulajdonságot is hozni, mely egy díszmun­kát illet meg, s a ki azt, mint ilyet szerzi meg, nem fog várakozásában csalódni. Bekötése úgy Emich úr, mint részben kiadónak, mind a könyv­kötőnek dicséretére válik. Külön bélyegrő ké­szült e kötéshez, csinos alkalmi rajzzal ellátva. A könyv alakja fekvő fél ív, ezt igényelte a négy nyelves szöveg, ezt a rajzok. A rajzok egy-egy csinos tájkép, melynek mindegyike már magá­ban is becscsel bir; hátha még meggondoljuk, hogy Keleti Gusztáv ur a helyszínére ment s ott vette fel a Tokaj Hegyalja legnevezetesebb tá­ráit, s hogy ezen (czimlappal együtt) 22 tájkép, részint borászati, részint ilyen és tour­­stás vagy még hozzá históriai jelentőséggel ír, az r­e kéltség még nagyobb lesz; azt azonban m­a egy körülmény bírja fokozni, hogy Szabó József úr minden képet megszólaltat, az egyik czikkben „Tokaj Hegyalja lakossága, helységei és egyes tájai“ a képeken látható tárgyakat a szövegben is kiemeli, és pedig nemcsak az említett, hanem még földtani, talajtani és magasság-mérési stb. tekintetben is, úgy hogy nincs vidék honunkban, mely annyira áttanulmányozva s annyira tárgyi­lagossá téve volna és a közönség számára bevezet­ve, mint ez, sőt e részben bizvást sorompóba lép­het a külföld bármely hasonló munkájával. A tájképeken kívül egy szép nagy térkép is van hozzá adva Szabó Józseftől, melyből nemcsak a geographiai helyzet, hanem a szőlővel és erdővel borított területek, úgyszintén a talaj és kőzetvi­­szonyok is kivehetők. Emich úr e munkát az aprilban megnyíló vi­lágkiállításra Párisba is kiküldi, mint nyomda­­termékeinek egyik remekét. — A munka 185 folió lap. Érdekesnek tartjuk megemlíteni röviden a szöveg egyes részeit, s azok tartalmának váz­latát . Előszó Török Istvántól, melyben e munka keletkezése és czélja iratik le. I. A tokaj-hegyaljai bormive­lő egyesület Török Istvántól. Ennek meg­ismertetése, működése s tagjai. II. T­o­k­a­j-H­egyalja geographiai tekintetben, Szabó Józseftől. Itt egészen uj adatok közöltetnek a magasságra, a jeles szől­­lök fekvésére, táj, hőfoki és esőzési viszonyaira nézve. IH. Lakossága, helységei, egyes tájai. Szabó J. Az egyes helységek és tájakhoz vannak csatolva a tájképek, s azokra tekintet van véve a leírásban. Megemlittetnek minden egyes határban az első, másod és harmad­rendű szőlők, úgy a mint ezen osztályozás ha­­gyományilag vétetett át, s már mint ilyen foglalta­tik Szirmay 1803 ban kijött munkájában. Ugyan itt az egyes helyeknél is elmondatik, hogy kinek a szöllöjéből vétetett talaj vagy venyige, vagy bor elemzés alá. IV. Szö­ll ö mi v­e 1­é­s. Mezössy L., Török J. az egyes szöllöfajok, az aszúszemek képződési módja, a téli, tavaszi és nyári szőllő­munkák. V. Bor készít­és. Török J. Itt csupán a Hegyalja saját borainak készítése emeltetik ki, u. m. az essencia, az aszú, a fordítás, a szamo­rodni és máslás. M. A bortermés mennyisége. Szabó K. , Török J. Az évi átlagos termés, és áttekintet az utolsó 25 év felett a bortermés tekintetében hány jó, hány közép és hány rész volt, és me­lyik ? VII. A bor­kereskedés. Török J. Ezen igen érdekes czikk élénken ecseteli azon rend­szeres eljárást, melyet szomszédaink kidolgoztak, s a kormány által életbeléptettek a tokaji bor­kereskedés végleszoritására a külföldi piaczok­­ról, s a melyek csak 1848 után kezdtek meg­szűnni, még eddig csak részben. VIII. Földtani viszonyok. Szabó J. Hegyaljánk földtani tekintetben a világ tudósai előtt, mint classicai vidék ismeretes, s mint kiin­dulási pont gyakran vézetik. E czikkben eredeti tanulmányozások új adatai foglaltatnak. A föld­tani tanulmányozás iparos tekintetben nem ke­vésbé fontos, mint a talajokra nézve, melyeket sem érteni, sem kellőleg leirni máskép nem le­hetne. IX. Talajok. Szabó J., Molnár J. Itt előbb az osztályozás, és ezen osztályok szerint a leirás közöltetik, utána a physikai és vegytani fáradsá- I­­os tanulmányok hosszú sora szövegben és átte­­­­kintetes táblázatokban. A talajokon kívül a bi­zonyos talajokon nőtt szöllőtöke hamujának vegy­­elemzését is találjuk. X. A tokaji borvegytani szem­pontból. Preusz M. Vagy 41 féle bor vétetett tanulmányozás alá, s ezeket bizonyos megneve­zett tulajdonosoktól szerezte be maga az egye­sület, és küldötte Pestre tanulmányozás végett. Az eredmények úgy táblákban adva, mind szö­vegben megvilágosítva adatnak. Ezen vázlatból is látható, hogy itt nem valami ephemer becsű, hanem sok tekintetben mara­dandó értékű forrás­munkáról van szó, s az ilyennek kiállítása nagy költséggel jár, s ennél­fogva az árban sem várhatunk mindennapi mér­téket, de ha megvettük, úgy valami olyasra köl­tekeztünk, mi nemzedékek és nemzedékekre is kiszól. Ára 30 ft, s kapható Pesten úgy a kiadónál, mint a könyvkereskedésekben. Elnöki nyilatkozat az országos lelenczü­gyen.*) Midőn ezelőtt egy pár évvel a lelenczügy fel­karolása a társadalmi téren felmerült, s én e kér­dés megoldásának vezető elnökéül több ügyba­rát által felkéretni szerencsés valók, csakhamar felfogom a tárgy társadalmi térem­­­kezdeménye­*) A hazai lapok e sorok teljes közlésére egész bi­zalommal kéretnek. Gr. N­á­d­a­s­d­y Lipót, m. k. zésének szükségességét és alapirányát , azért csupán hazafias kötelyemnek hivék megfelelni, midőn a törvényhozás esélyes akadályait átgon­dolván , a haza és emberiség ezen egyik legszen­tebb ügyének némi előmozdítására, a magam cse­kély személyét is felajánlom , — főleg pedig arra igyekeztem, hogy ezen ügy felvirágzását bizto­sító, e czél javára a haza minden rendű lakosai­ból tiszta tekintélyű zászlósokat szerezhessek, s hogy az ügy közérdekűségét,mint az ország lakos­ságának közkívánatát, a magyar kormány előtt feltüntethessem, és igy a megoldás nehézségeinek legyőzésére kivánt felsőbb segélyt is annál in­kább kieszközölhessem ; A mig végre három évi fáradozás után egy, 1866. évi junius 14-éről 8937. sz. a. kelt legmagasb udvari rendelet által, az országszerte építendő lelenczházak javára alakulandó társulatnak alapszabályai helyben­hagyva, és igy a társulat megalakulása és műkö­dése is engedélyezve lőnek, így a tettleges kezdeményezés akadályai már legyőzték, s én bátran, sőt hálásan hivatkozha­­tom b­­e. Scitovszky János bibornok-primás, Girk György, Peitler Antal, Stojkovics Arzén stb. püspökök, Török Pál, Székács József superinten­­densek, Micsel Farkas Alajos főrabbi és több eg­y­­háznagy támogatására, úgyszintén Deák Ferencz, b. Eötvös József, Lónyay Menyhért, b. Wenck­­heim Béla, gr. Mikó Imre, gr. Zichy Pál F., b. Sennyey Pál, gr. Cziráky János, Bartal György, Tisza Kálmán, gr. Apponyi György, Gozsdu Manó, Jókai Mór, Szentkirályi Mór, dr. Balassa János, Wodianer Albert, Hajós József, Kieli István, Kochmeister Frigyes, Lányi Jakab, Burg­­mann Károly, Medetz József, Weisz B. F., Gam­perl Alajos stb., összesen 112 hazafi buzgalmára, kik a lelenczügyet, az ország lakossága elé párt­fogási kérelmükkel az ország 8 jelentékenyebb nyelvén és összesen 6000 példányban kézenforgó aláírási íveken terjesztve, kitüntetők és ajánlók. Azonban most az ügy tovább­fejlesztése köte­lességemmé teszi, hogy ezen számozott, s a fel­kért, vagy még felkérendő egyesek nevével el­látva, beiktatott és kibocsátott íveket, sikeres ígérvényekkel ellátva, i. é. mártius 15-dikéig ép oly hazafias bizalommal beküldetni kérjem, mint a minővel azokat szétküldeni bátorkodtam. A­mint pedig a némely derék egyes hazafiak eddigi ügybuzgalma iránt, az általuk kezelt és ajánlatokkal telve beküldött ívek után, im elő­­leges köszönetemet nyilvánítom, egyszersmind reménylenem is kell, hogy a hazai takarékpénz­tári és egyéb haszon­vállalati testületek, továbbá a közműveltség és jóllétre czélze, mint a hala­dást elősegítő egyletek, kaszinók és egyéb hu­mánus körök is, tetemesen hozzájárulandnak az elhagyatott lelenetek és árvák intézetének meg­alapításához , a­melynek javát előmozdítni, kü­lönben jelenleg úgy is sok egyes vissza­tartva van. Míg így ezen országos ügy tovább­vitelében, valamint legjobb akaratú fejedelmünknek és közbizalmi minisztériumunknak, úgyszintén tör­vényhozó nemzeti képviseletünknek atyai gon­doskodásában­ bizalmamat, a legszilárdabb ala­pon nyugodni nyilváníthatom, addig egyszer­smind kell hogy a sz. István-birodalmi lakosság minden rendű egyesének pártfogoló és adakozó képességét is is felkérjem. Meglévén ugyanis győződve, hogy míg a­ társadalom hiányait és igényeit kielégíteni, mindig maguk a társadalom vezetői utasítják , addig a kivitelnek előfeltételei szintén leggyakrabban ama közegyeseket illetik, kik a nemzetművelődés dicső csarnokának alap­kövei közé, a közöntudatosságról tanúságot tenni, folyton hivatva vannak. Itt a kitűzött czél nagy és közös, a tér pedig nyílt. Ha tehát a hazafias és honleányi kötelyér­­zet ihletett, úgy a tettvágy is önzéstelen, s ezért kell hogy a részvét is szintén közös és gyakor­lati legyen. Valamint pedig az is bebizonyult dolog, hogy míg az elszigeteltség és absolutizmus, mint az önzés, a maga nehézségeinek és akadályainak önalkotója, addig az is igaz, hogy a közös intézke­dés és összetartás a legnagyobb vívmányok te­­remtője és biztosítója. Vállvetve érünk ezért. Ismételve kérem tehát a ha­zai közönséget, hogy az orszá­gos lelenetügyben eddig kibo­csátott, vagy még kibocsátan­dó aláírásü­veket, p­ár­t­fogo­l­ó­k­a­t terjeszteni, és f. évi martius fökéig hozzám, vagy Vasvári Kovács Ferencz titkár úrhoz (s­­ a 11 .-u­t­c­z­a 9. sz.) lehető minél nagyobb sikerrel beküldeni szí­veskednék. A Haza és emberiség üdve legyen velünk ! Kelt Pesten, 1867-dik évi február 18-kán. A humanitás nevében Gr. Nádasdy Lipót m. k., mint az országos lelencz ügy elnöke. (Zrinyi­ utczai saját házában.)L 4 haza! Éljenek a minisztérium összes tagjai! Él­jenek száműzött honfitársaink stb., mely éljenek, — a kis piacznál végződő királyi város területé­től a félóra távolságú rotonda egyházig, s on­nét szép rendben menve, — itt a Hymnusnak ott a „Szózatnak“ elzengése mellett vissza a városházig, mintegy Kárpátoktól az Adriáig han­gos zivatarként harsogának. A városház erké­lyén látók a polgármestert, egy-két tanácsost, jegyzőket és városbirót, ki éljenzések által meg­­megszakgatott szavakban tudató alkotmányunk újraszületését. Az ünnepély avval végződött, hogy a nép fel­használta az alkalmat néhány negyedig csárdás volt a szabad ég alatt, mert hiába, a táncz leg­jellemzőbb kinyomata az örömnek. Ma a belvárosi templomban hála isteni tisztelet volt, melyen az ifjúság pár versszakot zengett is­mét a szózatból. Csáktornyay Mihály, Kaposvár, febr. 20. Ma korán reggel már ágyudörgések hirdeték, hogy ünnepe lesz a székvárosban az alkotmány visszaállításának; a falakon óriás falragaszok. Pont 9 órakor hála isteni tisztelet az egyházban; az egész tisztviselői kar, katonaság teljes dísz­ben ; a városi hatóság, ezédek lobogóik alatt; az értelmiség tömegesen, s a nép beláthatlan so­rokban a templom körül, az utczákon, kik az isteni tiszteletre be nem fértek. Már közel két évti­zed óta ily kegyeletes, lelkesült nagy tömeg egyszerre alig volt a szent falakon belől. Sőt, Kamesz György esperes és apát lelkes beszédet tartott, magyarázván a nap, az ünnep czélját. Délután 6 órakor pedig az izraeliták imaházában lesz hálaima. Az utczákon a lobogók egész sora; az arczo­kon azon öröm, mely­et ugyan nem ragad, de nem is csügged. A nép maga magát fegyelmezi. Esti órákban nagyszerű kivilágitás, fáklyásme­net,­ utána Koboz István rendezése alatt lakoma a „Korona“ fogadó termében vagy 150 terítékre, ily czim alatt: „Az iparosok egyesülése“. Meg­­ismerkedtetni iparosainkat az „országos ipar­­egyesület“-et létesíthető eszmékkel. 1. 1. Különfélék. Pest, febr. 22. — Gróf A­n­d­r­á­s­y Gyula miniszterelnök ur ő excellentiája Pestre visszaérkezvén, az 1867. február hó 19-iki közgyűlési határozatnál fogva a tisztelt városi polgárság, különösen pedig a képviselő testületnek és polgári nagy választ­mánynak tagjai felkéretnek, miszerint február hó 24-én d. e. 10 órakor a városi tanács teremben­i excellentiójánál leendő ünnepélyes tisztelgés végett megjelenni szíveskedjenek. A pesti polgári választmány nevében Havas Ignácz, s. k. elnök. C­s­é­r­y Lajos, s. k. V­e­c­s­e­y Sándor, s. k. jegyző, alelnök. — A képviselőház holnap (febr. 23-án) d. e. 11 órakor ülést tart. Ez ül­ésben, mint hall­juk, fogja Andrássy Gyula gr. a magyar minisz­térium tagjainak névsorát a háznak bemutatni. — Az örömünnepekről és bi­zalmi nyilatkozatokról szóló hí­rek az ország minden vidékéről annyira elözön­lik a lapokat, hogy ezen embarras de richesse folytán mostantól fogva már csak azokat jegyez­zük és közöljük — még pedig ezeket is lehető legrövidebben — melyek különösen lapunk szer­kesztőségéhez intéztettek. — Eperjesről írják, hogy ott február 19-dikén szintén nagy ünnepély volt. Nemzeti zászlók lobogtak, s este kivilágitás és nagy fák­lyás menet következett. — Nagy-Szőllősön is kivilágítás­sal ünnepelték meg febr. 18-dikát. — Mórról febr. 21-kéről sürgönyzik ne­künk, hogy ott az alkotmányt, isteni tisztelettel és fáklyásmenettel ünnepelték meg. Éljen a haza! —­­É­r­d e a 19-dikén kivilágítás, s az utczák feljárása lobogókkal, s Rákóczy- és Klapka induló mellett, Deák Ferenczet és gr. Andrássy Gyulát éltetve. A népnek Ursch Ferencz magya­rázta az ünnepély okát, intve, hogy minden ra­konczátlanságtól őrizkedjék.­­ A nagybányai választóke­rület, Felső-Bánya és Szinyér- Váralja városok, a visszaállított magyar al­­kotmány alkalmából bizalmi szavazatot indítot­tak Deák Ferenczhez, mint a­kinek a kivívott sikert köszönhetni. ” A brassói magyar kaszinó 19-kén Trau­,­schenfels és Bömches képviselőkhöz következő üdvözletet küldött: „Éljen a király­, a haza ! a minisztérium! a képviselőtestület! Ugyanaznap, mintegy 20-káról szóló sürgöny­ben olvassuk, Brassó polgárai lelkesen megün­nepelték az alkotmány helyreállítását. — Az erdélyi kir. kormány­szék egy tanácsosától azon óvó nyilatkozatot veszszük, hogy a Kolozsvárit szándékolt öröm­­­nyilvánítások eltiltása nem a kormányszéktől, mint testülettől, hanem csakis annak elnökségé­től eredtek, s a kormányszék tagjai arról csak úgy értesültek, mint bármely más polgár.­­ A fiumeiek tapintatos magavisele­­tüket és politikai érettségüket azon pillanatban is fényesen tanúsították, midőn Smalc úr négy jeles polgártársukat elfogatta. A­mint a nép ez erőszakosságról értesült, összegyülekezett ugyan, de semmi kihágást sem követett el. „Nem sza­bad koczkáztatnunk sem Magyarország szent ügyét, sem saját jövőnket — mondák, — 18 évig tűrtünk , várjuk meg, mit tanácsolnak Pestről.“ A négy polgár pedig, midőn (mellesleg megje­gyezve, közönséges gonosztevők közé) börtönbe vezették, ezt hangoztatá: „Éljen alkotmányos királyunk! Éljen hazánk Magyarország!“ —A két fiumei polgár, kit Fiume lakossága orvos­lásért Pestre küldött, tegnap este csakugyan megérkezett. — A főispánok lemondásáról a „Hun­gária“ által, s utána általunk is közlött hir, mint illetékes helyről értesülünk, alaptalan. Buda városa tanácsa ma tette bucsutisztelgését Sennyey Pál báró tárnokmes­ternél. — József főrig és Erzsébet förigné Pest városa távirati részvétnyilatkozatára, szin­tén táviratilag köszönő választ intéztek a pesti polgármesterhez . A Marasztoni r­aj­z­o 11 a m­i­n­i­s­z­­teri arczképcsarnokra nézve a „Vi­lág tükre“ szerkesztősége akként intézkedett, hogy e folyóirat fél és egész éves előfizetői a ne­vezett képlapot 1 fton kaphatják meg. A képlap bolti ára 2 ft lesz, s mondhatjuk, hogy még igy is olcsó. — A Kisfaludy-Társaság pár­tolói számára e napokban mennek szét a még 1866-ra hátralevő könyvilletmények, ösz­­szesen négy kötet, mely összesen öt, négy ere­deti s egy fordított művet tartalmaz. Az eredeti művek : L­o­s­á­r­d­i Zsuzsána, költői elbeszé­lés a Rákóczy-korból, egy magát meg nem neve­zett szerzőtől; Tolnai Lajos kis regénye, a N­y­o­morék; Szász Károly két színműve, Heró­­des és a Lé­lenc­z. A fordított mű Gaskali­­né legújabban megjelent s méltó hírre kapott beszélye : Phillis unokahúgom, for­dítva Huszár Imre által. Ezen illetményekkel az az 1860/6'yiki hároméves folyam be van fejezve , mit különösen azért emelünk ki, hogy a Kisfaludy- Társaság pártolóit a pártolás megújítására figyel­meztessük. A magyar múzsa, ki a politikai der­medtség hosszú kinos éveiben a nemzet vigasz­talója és éltetője volt, megérdemli, sőt méltán igényelheti, hogy a nemzet se feledkezzék meg róla a felvirradt politikai élet pezsgő zajában. — Kretschmar nagy jelmezalbumát most már a magy. képzőművészeti társulat tagjai ingyen használhatják. Keglevich Béla gr. aján­dékozta meg e drága és nagy munkával a tár­sulatot. — „Magyar szőllőisme“ jelent meg e napok­ban dr. Miskolczy Mihálytól. Két évnyi füzet s ára 30 kr. — Az országgyülési gyakornokok testülete f. hó 24-ikén délelőtt 10 órakor az országházban az ügykezelési szabályok hitelesí­tése és titkár­választás végett közgyűlést tart. Csukási Károly, elnök. __A kereskedelmi bál, mely e hó 5-kén a pesti kereskedelmi betegápolda javára tartatott, e czélra, mint a rendező bizottság jelentéséből értesülünk, tisztán 1588 ft 55 krt jövedelmezett. — A zenészeket segélyző egy-­­ e­t részéről f. é. febr. 27-én a városi vigadó helyiségeiben tartandó diszhangversenynyel ösz­­szekötött zártkörű tánczvigalomra a meghívók már szétküldettek. Azon t. ez. urak, kikhez ily meghívások nem jutottak, s kik arra igényt tar­tanak, szíveskedjenek e végett az igazgató vá­lasztmány titkárát Zólyomi Samu urat régi­ posta utcza 10. szám alatt megkeresni, avagy Rózsa­­völgyi és társa műkereskedésében jelentkezni. A díszhangversenybeli főpróba vasárnap, azaz f. é. február 24-én délután 3 órakor lesz a nem­zeti színházban. — A pesti jótékony nőegylet f. é. február 16 tól mártius 18-ig terjedő 4 hétre jelenleg létszámban álló 225 szegény számára, kik közül 90 új és 135 már előbb is részeltetett 660 ftot utalványozott; és pedig hetenkénti ré­szesülésben álló szegényeknek 282 ft 80 kr. 1/4 évenként részesítetteknek 11 ft, egyszer min­denkorra segélyzett szegényeknek 362 ftot. Ez alkalommal a választmányi nők szegények álla­potát tárgyazó 24 vizsgálatról tettek jelentést. Az egylet kötő intézetében jelenleg egyéb mun­kára nem képes 18 szegény talál foglalkozást és keresetet; ezen intézet raktára Liedeman B. T. boltjában (váczi­ utcza és városház tér sarkán) létezik. — Paksról írják nekünk, hogy az ottani szűkölködök számára Kurcz Emma és Ilka kis­asszonyok 77 ftot gyűjtöttek ; az ottani kerület képviselője, Kurcz György és neje értékben 200 ftot meghaladó mindenféle eleséget s tüzelőt adományozott számukra ; az inségi bizottság el­nöke pedig, Rudnyánszky Iván b. és neje, ápril közepéig 30 szűkölködő eltartására vállalkozott. E hóban Pakson tánczvigalmat is rendeztek, mely az ínségesek részére 460 forintot jövedel­mezett. — Posner Károly Lajos pesti papirkereskedői­­nek a cs. kir. udvari szállítói czim viselése meg­engedtetett. — A borostyánkői türzsnyájból az idei József napi vásár alkalmával, mart. 17—22-ig több db tenyészkos lesz ismét eladás végett kiállítva a Köztelken, úgyszintén különféle kitűnő gazda­sági magvakat is szándékszik a nevezett birtok tulajdonosa Egan Ede az eladás végett kiállítani. Felhívjuk rá a gazdaközönség figyelmét annál inkább, minthogy e birtoknak úgy állatai, mint terményei is külön-külön éremmel­ voltak kitün­tetve a legutóbbi londoni világtárlaton.­­ Azon szomorú hírek, melyek az országnak az uralkodó ínség által sújtott részeiből naponta számosabban beérkeznek, arra indíták e választ­mányt, miszerint Pest városa lakosságának már több alkalommal tanúsított áldozatkészségét ez­úttal is igénybe vegye, mely végből gyűjtő ívek fognak közrebocsátatni; mi is azon figyelmez­tetéssel hozatik a tisztelt lakosság előleges tudo­mására, hogy a kibocsátandó ívek, hitelesség te­kintetéből, az elnökök és jegyző aláírásán és a sorszámon kívül, egyszersmind a választmány pe­csétjével is lesznek ellátva. Azon tisztelt adako­zók pedig, kikhez aláírási ívek nem jutnának, felkéretnek, miszerint adományaikat Weisz Ber­­nát pénztárnok úrhoz (belváros Deák utcza 12. sz. a.) vagy Gamperl Alajos tanácsnok úrhoz (városház földszint 1. sz. a.) szíveskedjenek beküldeni. Pest, 1867. február hó 16-án. A pesti polgári választmány. Havas Ignácz elnök. Vetsey Sándor alelnök. — Pesten 1867-ki évi febr. hó 21-kén tarta­tott heti marhavásáron volt: 766 ökör 90—240 ftig párja, 189 tehén 60- 140 ft párja, 211 bor­jas tehén 48—124 ft párja, 160 fiatal marha 26—72 ft párja, 289 borjú 16 — 34 ft párja. — Mázsája a marhahúsnak 18 ft 50 krtól 20 ftig. Nyilatkozat és kimutatásba Petőfi-szobor ügyében. n,inTJK­f-8Zerke37tÖSé8! 0tth°n vagy távol a hazától: ügynek m 7° 416 j520*141 gyarapodását feltüntetni azon szerint a pest­eke^Wk Ut°ls0 kimutatáa tőkeösszeg 7111 frt 51 Pénztárba általam berakott frt 16 krból álló újabb betéteimet t­őke^k 3 nélkül összesen 7­939 frt 67 krra megy A kaitok­kal együtt pedig, melyek a pesti első taktéknén tí" felszámítása szerint 2203 frt 49 krra ruW P-t általam kezelt pénzösszeg 10,143 frt 16 krt teszen 32 igy mind nagyobb lépésekkel közeledünk a czé­l­ 25—30 ezer frt pár év alatt bizonyosan együtt lesz, s ennyi okvetlen szükséges, hogy az eredeti terv­hez képest, melytől eltérni nincs jogunk, a főváros valamelyik nyilvános terén a költőhöz méltó ércszo­­bor emeltethessék. Csak kitartás tehát a pártfogásban egyesek úgy mint testületek részéről, én — a hege­dűmmel, a­hol csak lehet, mindenütt szívesen ott le­szek. A fent említett újabb 828 frt 16 krt következő helyeken voltam szerencsés gyűjteni : 1) Dobsinán 30 ft 21 kr. 2) Iglón 82 ft 55 kr. 3) Szepsiben (Torna) 60 ft. 4) Baján 124 ft és fél Napoleon arany. 5) Aradon 158 ft.6­) Kis-Ujszálláson 52 ft. 7­) Károly- Fehérvárott 125 ft. 8) Nagy-Enyeden 100 ft. 9) Csik- Zsögödön 56 ft. 10) Fogarason 40 ft 40 kr. Maradtam a t. szerkesztőségnek hazafiúi tisztelettel. Bukarest, 1867 február 16-dikán. Reményi Ede S. k., a Petőfi szoborügyi bizottmány ideigl. elnöke. A „P. Napló“ távsürgönyei. N­e­w Y­o­r­k, febr. 21. A congressus el­fogadta a reconstructióra vonatkozó bilit, melynek értelmében a déli államokban a katonai kormányzat fog addig alkalmaz­tatni, míg az alkotmány módosítványa el­ismertetik, d­e közben mindazon egyé­nek, kik a forradalomban résztvettek, a hivatalokból és szavazati jogból kizárvák. Bukarest, febr. 22. Több tiszt, hiva­talnok és magánzó fogatott el, azon gya­núban állván, hogy összeesküvésben vet­tek részt. Holnap kitörendő felkelésről szárnyalnak hírek. Berlin, febr. 22. Elberfeld Barmen nevű választókerületében végrehajtott utó­választásnál Forckenbeck ellenében Bis­­mark választatott meg. A Német J­o­­nhán Febr. 23-kára van kitűzve „HUNYADI LÁSZLÓ.“ Eredeti nagy opera 4 felvonásban. — Távirati tudósítás a bécsi börzéről febr. 22-ről : 5% metalliques Nemzeti kölcsön Bankrészvény Hitelintézet Londoni váltók Ezüst Arany ■ • • 62.— .. ... 72.40.. ... 762.­. i 90.—.­­ . 127.50. . 126.25. 6.02. *) Tisztelettel kérem a többi lapok szerkesztőségeit jelen kimutatásomat becses lapjaikba átvenni. R. E. ’ r6 1821 sertés 24—34 ftig, szalonna 32 ft 50 kr­ 36 ft mázsája, zsir 32—35 ft 50 kr mázsája. Igazítás. Lapunk utolsó számában, a „Különféle“ azon czikkecskéje, mely városi takarékpénztárról szól, v­á­c­z­i takarékpénztárra igazítandó.

Next