Pesti Napló, 1867. március (18. évfolyam, 5059–5083. szám)

1867-03-02 / 5059. szám

szedését kieszközölni, de az altisztek bálja az em­lített székek használata mellett mégis megtarta­tott. — M­a­­­k­o­v­i­c­h Gáspárnak, a hazafias érzü­­letü fiumei polgárság érdemes és tisztelt korel­­nökének, ki Magyarország iránt mindig tanusi­­tott nagy rokonszenve­s buzgalma miatt, Smaich fiumei kapitány önkényes eljárása következté­ben, hetven éves kora daczára még mindig börtön­ben van,— a „H­a­z­án­k s a Kül­föld“ utolsó számában igen sikerült arczképével és lelkesen vázolt életi­atával­ találkozunk, miket az egész magyar olvasó­közönség kétségkívül örömmel üdvözlend, mer­t így tiszteletre méltó vonásait és tanulságos életét is megismerheti azon derék férfiúnak, kinél városának, a magyar hazának és fejedelmének buzgóbb hive senki sem lehet. — A zenészsegélyző egylet ja­vára rendezett díszhangverseny és tánczvigalom febr. 2­. tartatott meg a városi vigadó nagy tere­mében, fényes és nagyszámú közönség jelenlé­tében. Zenei tudósító tisztünknél fogva itt csak a hangversenyről fogunk megemlékezni, azonban nem akarjuk elhallgatni, hogy egy nagyobbszerű zeneeladást tánczvigalommal egybekötni nem valami szerencsés gondolat, mert ez ugyan igen csinos dolog, ha kisebb körben a l’improvista történnék, nyilvános és nagy közönségre számí­tott estélynél azonban nem alkalmas, mert sem a zenebarátok megelégedését kiérdemelni, sem a tánczolni vágyó fiatalságot kielégíteni ily módon nem lehet. A díszhangverseny csak kilencz óra­kor kezdődött. Az első szám a nemzeti színház megerősített zenekara által előadott „Magyar nyitány“ volt. A nyitány Huber Károly szerze­ménye és saját vezénylete alatt szabatosan ada­tott elő,­­ ha mindjárt nem valami nagyszerű és megragadó gondolatokkal telt, de bizonyára csi­nos mű, melyben a szerző hangszerelési jártas­sága igen érezhető. Mosonyink „Ébresztője“ 300 pesti dalár által igen összevágóan és a szép mű­höz illően adatott elő. Morgenstern Sándor úr Wéber zongoraversenyét elég csínnal játszta, és igen szép tehetséget mutat, azonban még nála sok szorgalom és kitartás szükséges, hogy a mű­vész nevet kiérdemelje. Carina k. a., Huber Károly ez alkalomra szer­zett „Magyar magándalát,a zene és dalkar kísé­ret mellett, igen szépen adta elő, és a számos hall­gatóságot megérdemlőtt tapsviharra ragadta. Gran J­­ur Vieuxtemps hegedűversenyét ismét oly sok bravourral és meleg előadással játszta, hogy csak már sokszor elmondott dicséretünket kellene ismételni, ha igazságosak akarunk lenni művészete iránt. Az említetteken kívül a dalárok még „Gretty őrség“ dalát és magyar népdalokat elég csinosan és tetszés közt adtak elő. A zárszámot Bartay E. „Bemenet a bálba“ nagy zenekara képezte, azonban a bál megkezdése végetti előkészületek s a székek tömeges ide oda rakása,és széthordása, némileg túlhangzotta a szerzeményt, a melyről tán hallgatni legjobb, mert mi is alig hallhattuk. E. —■ Megjelent és beküldetett szerkesztőségünk­höz : Költemények, irta Z­i­­­a­h­y Imre. A korán elhunyt fiatal írónak ez összegyűjtött köl­teményei is tanúságot tesznek a veszteségről, melyet benne szépirodalmunk szenvedett. A la­pokban, az utóbbi évek alatt elszórva megjelent s már akkor figyelmet ébresztett költemények s kisebb fordításokból ez szigorúan válogatott sze­m­elvény csak. Eszmék és érzelmek gazdagsága, néhol küzdve még a formával, de néhol azt sze­rencsésen meg is találva, továbbá változatosság a műfajokban, teszi érdekessé a gyűjteményt. Egy évre terjedő költői beszély, Alvó szerelem, mely tavaly a Kisfaludy-Társaságnál „Margit“ czím alatt figyelmet gerjesztett, — nyitja meg a kötetet. Balladák, dalok, ódák, műfordítások vál­togatják azután egymást s köztük nem egy, va­lódi irodalmi becsesei biró. A fiatal költő pályá­jának még kezdetén volt s még ezután várhattuk volna tehetségei kifejlését. — A kötet ára 1 ft. Ajánljuk a közönség figyelmébe s pártolásába. — Zalamegye gazd. egylete mart. 12 kén tartja közgyűlését Zalaegerszegen. Előtte való nap délután az igazgató választmány ülésez. — A lelenczház javára a budai nép­színházban mártius 3 -án ismét álarczos bál lesz. — Pest polgármesterévé — mint hallani — Szentkirályi Mórt akarják választani, s ez egy tudakozódó küldöttségnek ki is jelen­tette, hogy a rá esendő választást elfogadná.­­ Az országgyűlési gyakor­nokok testülete f. hó 3-kán délelőtt 10 órakor az országházban közgyűlést tart. Tár­gyai az ügykezelési szabályok hitelesítése, be­­csü­letszéki szabályok megvitatása, és titkár­választás. — A pesti polg. lövész-egylet bohócz-estélye f. hó 3-dikán (vasár­nap) fog a vigadóban megtartatni — mire ugyan a mulatni vágyókat fölösleges, a visszavonulni szeretőket pedig kár figyelmeztetnünk. — Cramer elméleti és gyakorlati zongoratanár, magyarra fordítva Adelsberg Vilmos által, és K­o­v­i­c­s Károly budai kapitány­nak ajánlva, csinos kiállításban Kugler László mű- és hangjegykereskedő kiadta. 64 ivréta lapra terjed, s ára 3 ft. — Helmesberger kitűnő négyes hangversenyei mart. 11, 13. és 15-dik napjain fognak megtartatni a vigadó kisebb ter­mében. __A városligetbe vezető ló­vasút előmunkálatai már folynak a kerepesi utón. __ A helyi gőz­ö,sok mától fogva is­mét közlekednek Pest és Ó Buda között. _ A hírhedt borvit rab­­­ó­t, Ud­­manicsot, kinek fejére 2700 ftnyi díj volt kitűz­ve, zágrábi tó sürgöny szerint üldözés közben meglőtték. Ő két zsandárt terített le, kik közül egyik ott halt. — K­o­p­p­a­­­y Frigyes magyar nemességet és Harkányi nevet nyert. — A Nógrádmegyében újból építendő két takarék mag­tár költségeire eddig készpénzben 1041, kötelezvé­nyekben 553, összesen tehát 1594 főnyi adako­zás folyt be. *• \ — A n­a­g­y­k­a n­i­z­s­a­i i­f­j­u­s­á­g, Walb­ach Mór és Ebenspanger Lipót indítványára „ma­gyar kört“ alakított, melynek feladata az lesz, hogy a város műveltebb osztályainak, rang- és valláskülönbség nélkül alkalmat nyújtson a ma­gyar nyelv alapos megtanulására és tiszta kiejtésére. E végből a tagok írásbeli munkákat dolgoznak, s azokat egymás között megbírálják. Helyesen jegyzi meg tudósítónk, hogy czélszerű volna jeles magyar műveket, különösen költe­ményeket fejtegetni, könyv nélkül betanulni és elszavalni. — A magya­­r mérnök-egylet központi választmánya vasárnap azaz március 3 án reggeli 10 órakor az Akadémia palotájában rendes havi gyűlést tart, melyre az érdeklettek annál inkább meghivatnak, miután abban az egyletnek már­is bekövetkezett engedélyezésé­nek ügye fog szőnyegre kerülni.­­ A pesti főreáltanodánál az első félévi magánvizsgálatok f. évi mart. 4 kén tartatnak, reggeli 8 órától 12-ig, és dél­utáni 3 tól 5-ig. A bejegyzett magántanulók, ha katholikusok, egyházi személytől nyert rendes hitoktatásról, ha más vallásnak, hittan­­vizsgá­latról szabályszerű bizonyítványt tartoznak be­mutatni, mely nélkül a vizsgálatra nem bocsát­hatók. Kelt Pesten, 1867-diki febr. 6 kát­. Ney Ferencz, igazgató. — A budai keresk. és iparbank­nak febr. 24 kén tartott alakitó közgyűlése al­kalmával történt választások eredménye . Elnök : Lónyay Menyhért, alelnök: Iványi Mihály; igaz­gatók : Jálics Kálmán, Fischer Károly, Neuwelt Armin; választmányi tagok : Beliczay Imre, Róth Károly, Áldássy Antal, Nagy J. M., Blum János, Ostori Miklós, Magyar Gyula, Wahrmann Mór, Reitter Ferencz, Andorffy Károly, Mandl Ferencz, Herzl Jakab, Hugm­ayer János, Schwarz Ármin, Hirsch Jakab, Kluseman K., Kalán Henrik, dr. Siklósy K, Schngert F. X., Kortsák József, Kerstinger Gy., Kerntler Ferencz, Unger József, Bauer Miksa, Sebük N., Gyarmathy G., Kohen Jakab, Tausig József, Fischer Gyula, Holländer Bern., Taberman L., Kopel M. L., Hunfalvy János, Lövy Gottlieb, Peringer Ferencz, Popo­vits László; választmányi póttagok: Kameter Antal, Dikmayer Konrád, Ott János, Ellenberger M., Schmiedlechner Gy., Szelestey Géza, Dörf­­linger Ádám, Szabó József, Feldhoffer Imre, Stojanovits Jenő, Hannig M. L., Hatsik Mór; számvizsgáló bizottság: Ellenberger Henrik, Fleischl S. D., Cullmann Ignácz, Leitner M. L., Posner Károly Lajos, Rupp Zsigmond, Tutzingen Ferencz. ----Jótékonyság. A múlt évben meghalt Horváth Dániel őrnagy végrendeletében többek között Jókai és Pompéry uraknak 100—100 forintot hagyott, mely összegeket a nevezettek a szegény­ gyermekkórháznak engedtek át. Ezen összegek 10 százaléknak mint örökösödési adó­nak levonásával e napokban fizettettek be a gyermekkórház pénztárába. — Kiszomboron az ottani nyék javára 23-kan sorsjátékkal kapcsola­tos tánczvigalmat tartottak, mely a felebaráti czélra 116 ft tiszta jövedelmet hajtott. — „Szent Márton győr megyei Sabáriában s­z­ü l­e t­e­t­t.“ Ez a czime egy 148 lapra terjedő könyvnek, melyet Pokorny Frigyes, pannonhegyi kenczés áldozár és főgym­nasiumi tanár irt Lakner Endre „Sz. Márton“ toursi püspök valódi születése helyének földerí­tése czimü értekezésére. A munka tartalmát czi­me mutatja, s csak azt jegyezzük még hozzá, hogy Győrött nyomtatták, s ára 80 kr. — A „M­agyar­ország Képekben“ czimü honismertető folyóirat Il­ik, februári fü­zete a napokban hagyta el a sajtót, s több hon- és népismertető czikk, leírás és elbeszélés mellett összesen 28 hazai tárgyú képet tartalmaz. A fü­zetet egy nagyobb,érdekes közlemény nyitja meg: „A magyar Duna és melléke“ (Kenessey Albert hajóskapitány ügyes és szakavatott tollából), mely a királyi folyamnak hazánk határain belől tett 130 és néhány mérföldnyi futásáról, s a mel­lette fekvő történeti vagy más nevezetességű helyekről részletes leírást nyújt. Ez első közle­ményhez, mely Dévénytől Győrig terjed, van ad­va : Dévényvár romjának rajza, Pozsonyról és kiválóbb épületeiről 5 kép, Győrről 6 kép. Ez­után következnek : „A magyar faluk templomai,“ dr. Henszlmann Imrétől (3 képpel); János Zsig­mond és Kemény János erdélyi fejedelmek élet­rajza, az utóbbi Szilágyi Sándortól; Gyöngyösi István, a „Murányi Venus“ szerzője, s gr. An­­drássy Gyula élet- és jellemrajz (mindenik arcz­­képpel) Továbbá: „A kendi-lónai körösfa,“ „Vaj­­da-Hunyad vára“ (Lukács B.­tól) , ,A keresői vár“ (Deák Farkastól) ; „Világosvár és a vilá­gosi tér,“ az 1849-diki fegyverletétel színhelye ; „Árva vára“ — mind a négy vár Keleti Gusztáv rajza szerint. Török Károly­tól a „Magyar alföldi lakodalmi népszokásokról“ veszünk ismertetést; „Vén halász“ és „Az Ér mellett“ czimü csinos genreképeket Lotz festménye után, s az elsőhöz szövegül a „Tiszai est“ cz. költeményt Arany János „Bolond Istókjáéból; a másodikhoz Arany Lászlótól az „Iratosfü­vet szedő leány“ cz. népéleti rajzot; Tolnai Lajostól „A Krisztus barátja“ cz. népies elbeszélést, szintén egy népéleti képpel. Végre a „szerémi rácz menyecskék“ és „felső­bányai fazekas-asszonyok“ ismertetését képben és leírással. E folyóiratból egy-egy füzet ára 70 kr. Előfizetés: negyedévre 2 ft, félévre 4 ft.Ki­­adja Heckenast G. szegő- A „P. Napló“ távsürgönyei. New-York, febr. 28. Johnson elnök tiltakozni szándékozik a déli államok ka­tonai kormányzatára vonatkozó bili ellen. A canadai alkirályság felállítása ellen a képviselőházban resolutio adatott be, egy­úttal megkerestetvén az elnök, hogy adjon e tárgyban felvilágosítást. Mexikó, febr. 24. A democraták el­vágták a fővárossal való összeköttetést, s a fővonalakon fegyverkeznek. Belg­rád, mart. 1. Biztosan állítják, miszerint a porta hajlandónak mutatko­zik a szerb várak kiürítésére, beleértve Belgrádot is, azon feltétel alatt, hogy Szerbia az évenkint fizetendő adót emelje fel, a nemzeti őrsereget fegyverezze le, az aktív hadsereg létszámát szállítsa le, és hogy a párisi szerződést aláírt hatalmak garantírozzák a porta souverainitásának Szerbia részérőli további elismertetését, valamint azt, hogy a szerbek a szomszéd török tartományok irányában békésen vi­­selendik magukat. Úgy hírlik azonban, hogy Szerbia nem hajlandó ezen feltéte­leket elfogadni. Szent­ Pé­ter­vár, mart. 1. A Kon­stantinápolyban levő orosz követ, Igna­­tiev tábornok, a rendezett viszonyok helyreállítására azt tanácsolá a portának, hogy Kandiát engedje át Görögországnak. A „Pesti biztosító intézet“. „ Emlékezetünkben vannak még ama méltatlan­­ eszközök, melyeket évek előtt az irigy vetélke­­­dés mozgásba hozott, hogy az „Első magyar ál­­­­talános biztosító társulatiak — mindjárt kelet­kezése után fennállása megnehezíttessék. Hazai vállalataink ellenségeit, fájdalom, nem látszik lehűteni azon tapasztalás, miszerint az efféle cselszövények czéljukat tévesztik, miután a „Pesti biztosító intézet“ irányában ugyanazon gonosz ellenségeskedés utálatos látvá­nyát látjuk színre hozatni; pedig hát világos, hogy az ezen intézetre vonatkozólag az utóbbi időkben forgalomba hozott kedvezőtlen hírek minden tényleges alapot nélkülöznek, és mind az „Egy alapító és részvényes“ állítólagos körirata képen szorgosan terjesztgetett névtelen rágalmazó gúny­­irat, mind pedig az arra következőleg némely újságlapokban megjelent hamis hírek csak go­­noszakaratú szándékon alapulnak, s tulajdonkép csupán csak azért adattak át a nyilvánosságnak, hogy ezen intézet — némelyekre nézve egészen váratlan — gyors felvirágzásának gát vettessék, miközben e czél gyorsabb és biztosabb elérhetése végett, több rendbeli megtámadások is intéztet­nek az ezen társulat élén álló egyes személyisé­gek ellen. Miután ez intézet igazgatósága a közgyűlést már közelebbre ö­szehivandotta , melyben az 1866 iki számadástétellel a lefolyt üzletévre vo­natkozó üzletjelentés is a részvényesek elé lesz terjesztendő , — ez által legmegfelelőbben fog megerőtlenittethetni a sok panasz, a mi ez ifjú intézet ellen különféle, de mindenesetre méltat­lan indokokból a világba szóratott. Az Országos magyar iparegyesület párto­lóihoz.*) Hazánk politikai sorsának jobbrafordulása és a törvényes miniszteri kormány óhajtva várt életbeléptetése remélnünk engedi, hogy az o­r­­szágos magyar ipar­egyesület nemcsak alakulása, hanem közelben megindí­tandó tevénysége körül is mindazon támogatás­ban fog részesülni, melyre szüksége van, hogy működése mind az egyes iparosokra, mind a haza összes lakosságának jóllétére nézve üdvös hatású legyen. E reményünk mindazonáltal csak akkor lehet alapos, ha nem pusztán a felülről várható támo­gatásban bizakodva, a magunk erejéből is meg­teszünk mindent, mi az iparegyesület meg­alakulását nem csak gyorsítani, de szilárd ala­pokra is fektetni képes lesz. Az egyesület legszi­lárdabb alapja a közönség lehető tömeges csat­lakozásában és leendő tagjai minél nagyobb szá­mában rejlik. Csak ha az i­par­e­gy­e­s­ü­l­e­t oly tekintélyes számmal indul meg, mely a haza iparosainak legnagyobb részét sorolhatja tagjai közé, csak akkor lehet igazán országosa­n, de csak akkor számíthat arra is, hogy a magyar kormány az egyesület óhajait, mint az ország egyik legfontosabb nemzetgazdasági tényezőjétől eredőket számba is venni, teljesíteni is hajlandó lesz. Minthogy tehát a várt tömeges részvét egy egyelőre csak az aláírásokban nyilatkozhatik, fölszólítjuk hazánk iparosait és iparpártolóit, hogy az ország minden vidékeire szétküldött 600-nál több aláírási íveken nevüket mielőbb feljegyezni siessenek. Egyúttal felkérjük az or­szágos magyar ipar­egyesület képvi­selőit, hogy az aláírások folyamáról mielőbb je­lentést tenni, annál inkább szíveskedjenek, mert alapos a kilátás, hogy az alakító közgyű­l­é­s nem június hó folytán, mint a január 13 -án tartott előleges gyülekezet szándékolta, hanem jóval korábban fog megtartatni. Az aláírók könnyebbsége kedvéért tudatjuk, hogy Budapesten valamennyi czéh­ elöljárói, min­den nagyobb iparosok, kereskedők és buzgó ma­gánosok, valamint a helybeli lapok szerkesztő­ségei voltak szív­esek aláírási íveket vállalni. Az Ipar­egy­esü­let vidéki képviselői és ivtar­­tói lajstromát mielőbb közölni fogjuk. Kelt Pesten, 1868. mártius l-jén. Az országos m­. iparegyesü­let ideiglenes el­nöksége megbízásából. Keleti Károly id. titkár. KÜLFÖLD. Angolország. A „Times,“ melynek politikai jellemét talán nem szükség ecsetelnünk, igen kedvezőleg véle­kedik Vilmos porosz királynak az éjszak-német parlament megnyitásakor mondott trónbeszédé­­­ről. Hőse természetesen Bismark gróf, kiről kö­vetkezőleg elmélkedik : „Könnyen láthatni, hogy Bismark gróf hű ma­radt az „őszinteség“ politikájához, melyben legnagyobb ügyessége rejlik. — Törekvésének czélja Németország egyesítése. Ennek rendel alá minden egyebet, úgy a fejedelmek, mint a népek jogait, osztályok és pártok érdekeit, saját maga­tartását Éjszakkal és Déllel szemközt, saját bél­és külviszonyait. Önkényes és alkotmány­ellenes irányokat, ariszokrátiai és feudális hajlamokat lob­­bantottak szemére. De mi hajlandóbbak vagyunk azt hinni, hogy ő az embereket csak eszközök­nek tekinti, és csak annyiban becsüli, a­mennyi­ben előtte hasznos eszközöknek látszanak saját czélja­ira. Poroszországban a conservativ párt bizonyos erővel és tömörséggel bír, és egy leg­becsesebb és leghatályosabb eszköz Bismark ke­zében.­­ Az úgynevezett szabadelvű párt nem hallgat az ész és rend szavára (megjegyzendő, hogy a „Times“ szól, mely Königgrätz előtt nem talált szavakat a porosz miniszter illő ócsárlására), s ő szükségesnek látja vas kéz­­zel kormányozni őket.­­ Csak Poroszország vola képes egységes Németországot alkotni . Poroszországot tehát oly mértékben kell erősí­teni, miszerint minden ellenszegülést legyőzhes­sen. Elodázhatlanul szükséges vola tehát a han­noverai királyságot megsemmiteni, holott Szász­országot megalázni elegendőnek látszik. Czél­szerű volt Éjszakát absorbeálni, de a politikai ildom azt kívánta, hogy Dél kiméh­essék. Meg­lehet, hogy Bismark nemzeti vágyai határtala­nok, de a lépések, melyeket azok valósítására tesz, szükségkép óvatosak és lassúk. Ő nem köti magát tervhez, nem rabja bármely rendszer­nek, nem terheli magát akár kételyekkel, akár elvekkel. Ő jól tudja, mit akar,­­ világosan *) A hazai lapok e felszólítás szíves közlésére tiszte­lettel kéretnek, látja a czélt, melyre törekszik, s legksebb ellenvetése sincs, hogy az egész világ lássa és tudja. Meg lévén győződve törekvésének becsületes és magasztos voltáról, tiszteletet kö­vetel annak mindenkitől, a királytól kezdve a legtúlzóbb demagógig, a legmakacsabb frank­furti pénztözsértől a legféltékenyebb európai fejedelemig. Ő azonban épen oly hajlandó adni, mint venni. Ha mindent elért, a­mi háború által elérhető volt, szívesen eltűri, hogy békére beszéljék rá, vagy épen kényszerítsék. Ő nem tanítványa annak az iskolának, mely vagy min­dent akar, vagy semmit. Ő nem akar két háborút vonni egyszerre nyakára; ő nem drezol egy uj ellenséggel, míg be nem fejezte számolását a ré­givel. Ha Ausztriát Németországból már kiszorí­totta, szívesen megkíméli Bécset, s Szászország sértetlenül állhat fenn tovább is, feltéve, hogy hűbéressé sülyed.. . . Volt azonban gondja rá, hogy egy óhajtásainak tökéletesen megfelelő éjszak-német parlament alakuljon. — Huszon­két államból álló szövetség van benne kép­viselve 297 képviselő által, kik közt van 235 porosz Van ezek közt igen sok con­servativ, kik nekik erős többséget adnak. — Az újonnan bekeblezett tartományok és a szö­vetséges államok képviselői közt vannak ugyan szabadelvűek és secessionisták , de a szabadel­vűek nagyon az egység mellett vannak; a seces­sionisták közt pedig sokan vannak, kik a rend emberei, s még a porosz annexiót is elébe teszik a csecselék uralmának. Ekkor az ellenséges pár­tok neutralizálják egymást, s a legfőbb hatalom végre is a miniszter akaratának jut. Mi nem va­gyunk Bismark gróf határtalanul önkényes mo­dorúnak csudálói ; állandó kormányrendszernek a Bismark-féle uralom elviselhetlen volna ; de a­mit ő most alkot, az nem a végérvényes német építmény ; ez csak az építő állvány, s ha kissé idomtalannak, kellem nélkülinek látszik, nem kell rész néven venni. Az éjszak német szövet­ség nem az, a­mit a német tanárok „német hazá­nak“ (Farherland) neveznének , de a százados álom valósulását sokkal inkább megközelíti, mint bármi, a­mit eddig elérni lehetett.“ A „Globe“ meleg óhajtásokat fejez ki az éj­szaknémet szövetség jövője iránt. Szerinte Né­metország teljes egyesítése hihetőleg még egy háborúba fog kerülni, de az eredmény megér­­demlendi az áldozatot A „Globe“ vallási érzülete teljességgel nincs megsértve az által, hogy az éj­szaknémet parlament megnyitása vasárnapra esett, mert az a német nemzet szemében bizo­nyos tekintetben szent ünnepély volt.­­ A jamaicai ügyben az előleges vizsgálat febr. 23 -án fejeztetett be. Miután a vádlók ta­núi kihallgattattak, s Jamaica törvényeire nézve, a­mennyiben a fennforgó esetben tekintetbe jö­hetnek, különféle nyilatkozatok tétettek, a vád­lottak ügyvédei védenczeik szaba­don bocsátását sürgették, miután az ügy további tárgyalásának nincsen elengendő jogalapja. A bíró, Sir Th. Henry azonban eltérő nézetben volt, s úgy véle­kedett, hogy ez esetben mind a jogi szempont, mind a kereset alá vett tények tekintetében ké­tes kérdések forognak fenn, minélfogva a vádlot­takat, J. J. Nelson ezredest és Brand tengerész­hadnagyot a régi kezesség mellett az aprili tör­vényszék alatt tartandó bünfenyitő törvényszék elébe utasította. Francziaország. A porosz király trónbeszédjét főleg a kormány­­körökhöz közel álló lapok kedvezően fogadták. Az „Etandard“ Németországot már ez által egyesítettnek látja, s ha ezen egyesítés a beszéd­ben kifejtett feltételek szerint hajtazik végre, akkor a világ csak szerencsét kívánhat a porosz fegyverek által kivívott eredményhez, s a német nemzetiség, mely ez által az őt megillető állás­ba helyeztetik, azt szívből üdvözölheti. Hason­lóan nyilatkozik a „Patrie“ ; az „Opinion Nat.“ pedig ezen beszédet a legjobbnak állítja, mit uralkodó ily alkalomra valaha mondott; ennek minden része jól át van gondolva és megfontolva; minden szó, minden tétel egyenesen a czél felé tart, s arra törekszik, hogy a német népben a rokonszenvet és hazafiságot emelje. A franczia féltékenységnek egyébiránt a hangsúlyozott ön­érzet, melylyel a porosz uralkodó a német egy­ség épületének megkoronázását kilátásba helyzi, majdnem kihívónak tetszik, de azért ama be­szédnek a külföld irányábani békés jellemét a „Presse“ is elismeri, habár Németország déli és éjszaki részének jelenlegi külön­állását már túlhaladottnak hiszi. Az „Avenir. Nat.“ a király­nak azon biztosításában, hogy a németek lénye­gesen békés nép, sikerült iróniát lát a franczia dicsekvésnek azon gyakran előforduló szavaira, hogy a franczia nép lényegesen katonai; megdi­cséri tovább a király szabadelvű ígéreteit, mert ritkán történik, hogy egy győzelmes király a sza­badságnak hódoljon. Ezzel ellentétesen a clerica­­lis „Gazette de France“ kiemeli, hogy a beszéd­ben ezen szó „szabadság“ csak egyszer fordul elő, s akkor is igen feltételes modorban; egyébiránt a beszéd jelentését néhány szóban véli kifejezhetni, hogy t. i. az éjszaki parlament csak egy nyug­­pont a német egységhez, és hogy ezen egységet Poroszország hozza létre. A törvényhozásért üléseiben a febr. 5-diki császári decretum iránti interpellátio felett foly a vita. Hogy a kormány, s utána legislatív többsé­ge miként értelmezi az engedményezett interpel­­lálási jogot, azt legott a kérdést tevő beszéde folyamában lehetett észrevenni; az interpelláló, mihelyt kitért az alkotmány oly pontjaira, me­lyekre deductiójának szüksége volt, az elnök­öt azonnal rendre utasitá ; ezen eljárás a szabad­elvű sajtónak természetesen nem tetszhetik, s azért — bár tartózkodással, de mégis figyelmez­tetik, miszerint az interpellatio nemcsak a kér­dést kifejező szavakból áll, de azon indokokból is, melyek egy vagy más tény által az ország polgárainak politikai, vagy egyéb jogainak csor­bulását mutatják ki. Az interpellálásnak már maga a decretum elég akadályt gördített útjába, viszás dolog ezen akadályokat még elnöki aka­dékoskodásokkal is szaporítni, kivált midőn áll az, hogy a kormány mellett szónokló képviselők bármily extravagáns beszédet az elnök által nem utasítatnak a napirend korlá­ti közé. Esti posta. — A franczia törvényhozó testület huszonha­todikén fejezte be a január 19. decretum feletti vitatkozásokat. F­­vre Gyula elragadó szónoklata után Roulier kötelességének tartotta a császár­nak abbeli érdemét kiemelni, hogy a január 19. cselekvény önkéntes jóakaratából eredett, és őszintén tűzi ki ezélul a szabadság kifejlesztését. Élénken kikelt egyszersmind az ellenkező véle­mények ellen, kiknek nézeteit barre tolmá­csolta. • Rouchernek ezen, saját és társai nevében ki­­mondott nézete nagy tetszéssel fogadtatott. A napirend 244 szavazattal 25 ellenében elfo­gadtatott. Az államtanács 25 rendkívüli gyűlést tartott a tuileriák palotájában a sajtótörvények tárgya­lása végett. A törvényjavaslat paragraphusainak majdnem fele elfogadtatott. A sajtóüzlet szabaddá tétetett, s habár a franczia sajtószabadság még messze mögötte marad a belga és angol sajtó­­szabadságnak, de az e részben előhaladást ta­gadni mégis nem lehet.­­ Az angol alsóház 23-kán ismét szőnyegre hozta a választási reformról szóló kérdést, azon­ban az ez ügyre vonatkozó telegrammok egy­másnak ellentmondanak. Egyik állítja, hogy Walpole oda nyilatkozott, miszerint a kormány vagy fenntartja a bilit, vagy azzal együtt fog megbukni. Másik szerint: Disraeli kész volt arra, hogy a határozat nagyobb részét visszavonja. A Matamorasból február 7-től jövő tudósí­tások megerősítik Zacatecasnak Miramon általi bevételét és Juarez megszaladását. A Juarez elfogatásáról szólló hírek még épen nem bizonyosak. — Egy, febr. 28 kán kelt berlini távirat sze­rint az éjszak német parlamentben már 166 vá­lasztás van igazolva. Az elnökválasztás márt. 2-kán megy végbe. — Az Egyesült Államokból legújabban érke­zett hírek közül még a következőket tartjuk meg­említésre méltóknak : Kansas állam törvényhozó gyűlése akkér mó­­dosította az állam alkotmányát, hogy a szövegből a „feket­e“ és „f­é­r­f­i“ szó kihagyatván, mind a feketék, mind a nők szavazatjoggal n­­háztatnak fel. A Louisianára nézve elfogadott törvényjavas­latot illetőleg pótlólag megemlítjük, hogy e bik­ szerint a szövetségi elnök a kormányzót és ál­lamtanácsot csak egy évre nevezheti, ki, vala­mint az ezek által összehívandó államgyűlés is csak egy évre választhatja meg a többi tisztvi­selőket és a törvényhozó gyűlés tagjait. A párt­­ülés bűnrészesei feltétlenül ki vannak zárva nemcsak a hivatalokból és a törvényhozó gyű­lésből, de a szavazatjogból is, s e kivétellel a szavazatjog szín- és fajkülönbség nélkül min­denkire ruházandó. Ha az állam ezen alapokon új alkotmányt fogad el, a congressusba megint be­­fogadtatik, s addig is a polgári kormányzó támo­gatására egy katonai parancsnokot kap, s joga lesz a congressus képviselőházába delegátot kül­deni. Egy washingtoni sürgöny szerint ha az el­nök e törvényjavaslatra vétót vetne, akkor a Con­gressus múlhatlanul szükségesnek tartaná az el­nök perbefogatását. Surratt erős fedezet alatt Amerikába érkezett. A bímnkereset ellene a Lincoln orgyilkolásában való bűrészességért, a rendes törvényszékek előtt fog megindíttani és lefolyni. Nerkseti nlián, Mart. 2-ikára van kitűzve : „TÉVEDT NŐ.“ Opera 4 felvonásban. — Távirati tudósítás a bécsi börzéről mart. 1 ról : 5% metalliques.................................61.70. Nemzeti kölcsön..........................72. — . Bankrészvény.......................... 756.— . Hitelintézet................................. 191.60. Londoni váltók................................127.40. Ezüst ........................................125.50. Arany................................................6.b/10 A pesti áru-b­örze hivatalos árjegyzéke. Mártius 1-én. Sereiós szerkeszti*: B. Kemény Zsigmond. N­Y I LT-T É R. Márczius 5-én jelenik meg a „PESTI HÍRLAP“ legolcsóbb magyar­ politikai napilap első száma Gróf I.ázár Kálmán szerkesztése alatt. Negyedévi előfizetési díj 3 ft 50 kr. Minden előfizető egy pompás kőnyomatú ranilapot kap ingyen kedvezményül, mely „a magyar felelős minisztériumot“ ábrázolja. — Ezen kép magában kapható az alólk­ot­taknál 1 frl 76 kr beküldése, vagy utánvét mellett. Deutsch testvérek, kiadó tulajdonosok­, (Pest, Dorottya-utcza ll-ik szám.) - gyógyító Ruvdi eselére — Kötelességül*!» Un­jeilttitsének némileg clin­áijavulása lenne olvasóink irányában, fia elmulasztanak azon példan­élküli bizonylatok sokaságára figyel mivitetnt melyek a slovalestiére túrását számos b­etegségeknek igazolják, melyek, kórjelenségek alatt igen fájdalmasak és meg­semmisítők­, ugyanazért nyakasságuk és tartós­águk miatt minden orvosi tudomány által m­egközelídetlenek maradtak, mint n­emé**t tétlenség , megzavart életműködések , dugulások , erős nedvek, görcsök , gyomorhév , hasmenések , az idegek ingerlékenysége, m­áj- és vese­betegségek, felfúvódások, kitágulások , szívdobogá­­sok, ideges fejfájások, süketség, fej és f­ilmgás, szédülés, vállás közt és a test majd minden részében­ fájdalmak, üdült gyuladáson és gyomorig sí­rátok, bőrkiütések, hidealáz , gör­velyek, megrom­lott nedvek, vérszegénység, tüdő és légzési csővek aszkoria, ki*­száradás, vízkór, csúz, köszvény, nád­ulláz ronullét *?**** * még a terhesség alatt is, evés után, vagy tengeren, leverte­, lép rész, általános gyengeség, szélh­üdés, köhögés, nehéz­­ mell feszülése, nyálka, nyugtalanság. Am­i eilenság,­ méhgörcsök, reszketés, társaság elleni idegenkedés, jelenség, elmegyengeség, vértódulás a fejbe, mélakór, alaptalan félelem stb. 60,000 igazolvány évenkint ■ .­­Ezen becses tánsgyógyszer bádog szelenczében Barry da Barry éa Társa jiccsetjétel­ét a Juuaálati lUasilkín ellátva adatik el - Ara : «/, font 1 Trt 30 kr; l font t frt 60 kr; t főni l Irt ?1 kr - 6 főm 10 frt ; 1* font *0 fit éa ** font Sz frt 60 kr.— Barry du Barry ia Társa n. Regont Street, London ; »1J, Fiate Vendome, Pari.; 1, Frelung. Sch­otlenhof, Béesben, és 10, Ross­­markt, Frankfurt a.M. Breslauban bc­hwaiU s U.-nél; Magde­­burgban Prevoi és Ham­mernél; Bt.-Frétervárott Stol éa Schmlttnél Alsó ausztriai mérő szerint Súly font szerint Leg- I alant­­­ár a Szíg­magas . é. Búza, bánsági . . ■ 86 -87 6 106 40„ bánsági . 88—89 6 666 75 „ tiszai uj . 86—87 6 206 50 „ tiszai uj . 88—89 6 706 80 „ fehérv­ári uj . 85—86— — n n “j - -87-88— — „ pesti­­ idők uj 85-86 5 906 20 „ pesti vidék uj 87-88 5 506 70 Kétszeres .... 80-81 4 604 80 Rozs uj ... 77-78 4 454 60 Árpa, serfőzésre 69-70 3 603 70 „ táplálék . 65—08 3 153 30 Zab, uj 44-46 1 831 87 Kukoricza, bánsági u .­­• 3 603 65 „ bánsági uj . 3 603 56 Bab, uj . . . --­­ 5 756 — Köles ....— 3 453 65 Káposztás repcze— 6 —6 25 Repcze, bánsági— 5 756 -Dunavizállas . 1 Idővir­á­s : 9' 7" derült

Next