Pesti Napló, 1867. május (18. évfolyam, 5108–5133. szám)
1867-05-30 / 5133. szám
mondott beszédekbe csupán kísérteni jár néha egy vigyázatlan túlbuzgó ajkiról, ki azután alkalmat ad a közvélemény orgánumainak, hogy a „denique defendam esse“ t elmondják, mint legújabban is a régi „Presse.“ A „Reichsrathts-Correspondenz“ szerint a két — alsó és felsőházi — bizottmány feliratai közt lényeges különbség lesz. Az alsóház a főérdekű pontra, a kiegyezkedésre nézve elfogadja a kormány politikáját, s ezen legális eljárást azzal fogja ellensúlyozni — mert hiszen ellensúlyozni kell — hogy az alkotmány felfüggesztésére, az utóbbi időkbeli finánc kezelésre köszörül éles kés", valamint meg fog emlékezni a számtalan könnyű szerrel pazarolt vasúti concessióra, végre tüzetesen tárgyalandja a concordatum kérdését is. A felsőház is kitalálta, hogyan maradhasson mégis a régi, mert estipostánse szerint kész szemet hunyni a kormánynak az alsóház által ostorzandó ballépései felett, miről csak úgy mellékesen fog megemlékezni, mig a kiegyeztedés iránt nem fog oly békülékenynek mutatkozni, mint az alsóház, s így valóban sikerül a réginek maradnia, s mi a legjobb akarat mellett is kénytelenek vagyunk szintén a réginél maradni, mondván, „denique censeo .. . stb.!“ A főrendek feliratuk elkészítésével Auersperg Antal grófot bízták meg. A lengyelek csoportja most is hazátlanul bolyong: a „Gaz. Narod.“ azt tanácsolja neki, hogy készítsen külön programmot, mely szerint aztán következetesen s egyetemlegesen eljárjon. Tanácsosabb volna, hogy érdekeik jó megfontolása mellett a főkérdésre nézve, mely a jelenlegi ülésszak voltaképeni feladatát képezi, oda csatlakoznék, hol a sikeres kiegyenlítésre a legalaposabb kilátás van, mert e huzavonával oda jut a birodalmi tanács, hogy nem lesz csak relatív majoritása, mely pedig nem competens a törvényhozásra. 1 A kormány hír szerint mindaddig nem fog semmiféle javaslatot a birodalmi tanács elé terjeszteni, míg a többségi minisztérium kinevezve nem lesz. A hivatalos „Wiener Zig“ tegnapi száma közli az Ausztria, Belgium, Spanyolország, Éjszak amerikait Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Olaszország, Német-Alföld, Portugál és Svézia közt egyrészt s a marokkói szultán közt más részt kötött a Spartel fokán lévő világító torony fenntartásának kezelésére vonatkozó szerződést. Országgyűlési tudósítások. A képviselőhöz május 29 -én tartott ülése. Elnök : Szentiványi Károly, az ülés jegyzője : Horváth Lajos. A tegnapi ülés jegyzőkönyvének hitelesítése után elnök az érkezett irományt- ikát mutatja be következő sorozatban : Tolna megye Izegh mezővárosa lakosai az úrbéri faizási robotszolgálatok tárgyában hozott törvényes szabályokat viszonyaikra alkalmaztatni kérik. Papp József, debreczeni szücsmester a magyar hadsereg számára készített nyeregbundákért esett összeget törlesztetni kéri. Hadviga és Briestya Turócz megyebeli községek elöljárói a földesurak által osztott földbirtokban megkárosodásukat orvosoltatni kérik. Mindezen kérvények a kérvényi bizottsághoz utasittatnak. A mai ülés tárgyát a közös ügyekre vonatkozó törvényjavaslat egész szövegének végmegszavazása képezvén , mindenekelőtt ezen törvényjavaslat olvastatott fel egész terjedelmében. Ezután elnök úr felteszi a kérdést: „a közös viszonyokra vonatkozó törvényjavaslat szerkezetét a ház elfogadja-e ?“ A kérdés helyeseltetvén, a szavazás — minthogy mindkét részről megkívántató számú képviselők névszerinti szavazást kívántak , névszerint rendeltetett el, és történt meg. A névszerinti szavazás következő eredményt mutatott: igennel, vagyis a törvényjavaslat mellett 209 nemmel, vagyis a törvényjavaslat ellen 89; jelen nem volt 83 képviselő, és így a miniszteri előterjesztvény 120 szótöbbséggel elfogadtatott. A jelen nem voltak feltűnően nagy száma, egy általános helyesléssel fogadott indítványra szolgáltatott alkalmat, hogy ti. elnök úr szólítsa fel a hiányzó képviselőket képviselői kötelességeik teljesítésére. Közöljük a szavazóknak , valamint a jelen nem voltaknak is névsorát, ezen utóbbira megjegyezve, hogy többen, s nevezetesen Csengery Antal, Ghiczy Ignácz bejelentették , kik betegség miatt gátolják a megjelenésben, olyok, mely őket a fennebbi módon felszólítandók kategóriájából kiveszi. Meg kell még a jelen nem voltakra jegyeznünk, hogy van olyan is köztök, ki az országgyűlés egész szaka alatt nem jelent meg, ettől csakugyan szabad volna kérdeni, hogy hát mi czélból választaná magát képviselőnek ? Az általában és részletesen tárgyalt, és elfogadott négy törvényjavaslatra a végszavazás péntekre, d. e. 11 órára tűzetvén ki, valamint a ma megszavazott törvénycikknek a főrendekhez leendő átvitelével Joannovich György jegyző megbizatván, az ülés eloszlott. „Igen"-nel szavaztak. Almássy György gr., Ambrózy Lajos ifj. báró, Andrássy Gyula gr., Andreánszky Boldizsár, Apponyi György gr., Armbruszt Péter, Ballomiri János, Bartal György, Bartal János, Barinyay József, Bay György, Bánffy Albert br., Bánó József, Bánó Miklós, Bencsik György, Berényi Ferencz gr., Berde Mózes, Berzeviczy Tivadar, Besze János, Bethlen Farkas gr., Bethlen János gr., Bethlen Sándor gr., Bezerédy László, Binder Mihály, Bittó István, Boér János (udvarh.) Botka Mihály, Botka Tivadar, Branovácsky István, Bujanovics Sándor, Borcsányi János, Bohatiem Sándor, Beteg Kelemen, Buócz Kálmán, Bernáth Lajos, Cebrián László gr., Conrád Mór, Császár József, Csengery Imre, Csik András, Csörghe László, Cséry Lajos, Dapsy Vilmos, Dáni Ferencz, Dániel Pál, Deák Ferencz, Dedinszky József, Dellimanics István, Detrich Zsigmond, Doboczky Ignácz, Domokos László,*Dózsa Dániel, Dózsa Elek, Draskóczy Gyula, Drottleff Tamás Vilmos, Decáni Károly, Eitel Frigyes, Eötvös József báró, Eötvös Tamás, Erős Lajos, Faragó Ferencz, Fábián Gábor , Fehdenfeld Frigyes, Fehér János, Fest Imre, Fisser István, Hrideczky Timót, Földváry Miklós, Gajzágó Salamon, Láz János, Gál Miklós, Gecze János, Geduly Lajos, Glatz Antal, Gorove István, Gozsdu Mária, Gyene Károly, Hedry Ernő, Horváth Antal, Horváth Boldizsár, Horváth Döme, Horváth Károly Horváth Lajos, Hosszú József, Hunfalvy Pál, Huszár István, Huszár Károly b., Ihász Rezső, Inkey József, Ivácskovics György, Ivánka Zsigmond, Jankovich Antal, Jekelfalusy Lajos, Jendrassik Miksa, Joannovics György, Justh József Kacskovich Ignácz, Kalauz Pál, Karácsonyi Ferenc, Kardos Kálmán, Kaucz Gyula, Kálnoky Pálrót, Kemény Gábor b., Kemény Zsigmond b., Kerkápolyi Károly, Királyi Pál, Kiss Jakab, Kovách László, Kuba János, Kudlik István, Kvassay László, Lang Gusztáv, Lator Gábor, Lónyai Gábor, Lónyai Menyhért, Lázár Sándor, Lázár Kálmán gr., Madocsányi Pál, Majthényi József b., Máday Lajos, Mátyása József, Mell. Válmos, Mihályi Péter, Mikó Imre gr., Mikó Mihály, Milutinovics Szvetozár, Miske Imre b., Moldován János, Molnár József, Molnár Pál, Nagy Károly, Németh Károly, Ocsvay Ferencz, Onossy Mátyás, Opitz Sándor, Orczy Béla b., ^“PP^sigmond, Perczel Béla, Perényi Zsigmond b., Pethe András, Pillér Gedeon, Puskany János, Pulszky Ferencz, Paizs Andor, Ranmcker Jakab Ráth Péter, Reviczky István, Rónayáros, Tunai Lajos, Rónay Mihály, Rudics József ifjú báró, Rudnyánszky Flórián, Rónay Jáczinf, Sebestyén László, Semsey Albert, Siklóssy Károly, Simay Gergely, Simon Pál, Siskovics József, Somsich Pál, Stephanidesz Henrik, Sümeghy Ferencz, Szabó Imre (pápai), Szabó Imre, Szabó Sámuel, Szakál Lajos, Szász Károly, Szentiványi Adolf, Széchényi Béla gr., Széles Dénes, Szilágyi István, Szirmay Géza, Szirmay Pál, Szitányi Bernát, Szolga Miklós, Szabó Miklós, Szlávy József, Szontagh Pál (gömöri), Sera Károly, Szemző István, Thury Sámuel, Tolnay Gábor, Tóth Lőrincz, Tóth Vilmos, Török Sándor, Trauechenfels Emil, Trifunácz Pál,Turbás János, Urbanovszky Ernő, Vadász Manó, Vadnay Lajos, Vass Sámuel gr., Vécsey Oláh Károly, Tatolay József, Vojnics Lukács, Wlad Alajos, Wodiáner Albert b., Wuchetics István, Zerdahelyi Incze, Zeyk József, Zeyk Károly, Zichy Antal, Zichy Jenő gr., Zichy József id. gr., Zichy József ifj. gr., Zichy Nándor gr., Zsarnay Imre, Zsámbokréti József, Zsedényi Edvárd, Neill-Aniel sxilvaxtak Almássy Sándor, Angyal Pál, Ács Károly, Baranyi Ágoston, Beliczey Istv, Beniczky Gyula *), Beniczky Ödön Bernáth Zsigmond, Bethlen Gábor ifj. gr. Bogyó Sándor, Bónis Samu, Böszörményi László, Cseh Sándor, Csiky Sándor, Darvas Antel, Deáky Lajos, Desewffy Ottó, Degenfeld Gusztáv gr., Domahidy Ferencz, Döry Ádám, Eöry Sándor Eszterházy István gr., Gábriel István, Gál Péter, Ghyczy Kálmán, Gubody Sándor, Halász Boldizsár, Hevessy Bertalan, Horváth Elek, Ivánka Imre, Jámbor Pál, Jókay Mór, Kállasi Ödön gr. Károlyi Ede, gr. Keglevich Béla, dr Kemény István, Kende Kanut, Kiss Lajos, Kis Miklós Kuprusz Imre, László Imre, Luksich Bódog br. Luzsénszky Pál, Lükö Géza, Madarassy Mór g ,Madar,Gaz József, Makray László, Manojlovics Milán Markos István, Maróthy János, Mocnoco Antal, Mocsonyi György, Milkovics Zsigmond, Nagy Ignác*, Nánássy Ignácz, Nikolics Sándor, Pál, Odescalchy Gyula herczeg, Oláh Miklós, Papp Lajos, Papp Pál, Papp Simon, Patay István, Perczel István, Pétery Károly, Podmaniczky Frigyes br., Prónay József, Ráday László gr., Rutkay István, Salamon Lajos, Soldos Imre, Somossy Ignácz, Szapronczay József, Szentkereszti Zsie. br., Szilády Aron, Szluha Benedek, Szontagh Pál (nógrádi), Széki Péter, Talabér Lajos, Thúry Gergely, Tisza Kálmán, Tisza László, Ujfalusy Lajos, Varga Antal, Vályi János, Váradi Gábor, Véghsy Gellért, Vidacs János, Zsitvay József. Távol voltak: Ányos István, Babes Vincze, Batthyányi Géza gróf, Békássy Lajos, Binder Lajos, Bobory Károly, Boczkó Dániel, Borba Zsigmond, Balamén Simon, Csanády Sándor, Csengery Antal, Csernoves Péter, Csiky István, Csorda Bódog, Damaszki János, Dimitrievics Milos, Dobrzanszky Adolf, Eszterháy Kálmán, Fáy Gusztáv, Fülöpp Lipót, Fabricius Károly, Ghiczy Ignácz , Hertelendy György, Hodossin József, Hollán Ernő, Ibrányi Lajos, Illéssy János, Justh Kálmán, Karácsonyi János, Koller Antal, Komáromy György, Kossuth Pál, Kurcz György, Lázár Dénes, Lehoczky Ede, Lovassy Ferencz, Lukács György, Macellariu Illés, Maniu Aurél, Médán Endre, Miletics Svetozár,Miskolczy Lajos, Mocsáry Lajos, Mocsonyi András,Mocsonyi Sándor, Morscher Károly Paczolay János, Peley Lajos, Pethes József, Podmaniczky Ármin b., Popovics Deleanu János, Popovics Zsigmond, Prugberger József, Petykó Lázár, Román Sándor, Simonyi Lajos b., Sípos Orbán, Somsich Indre gr., Sulyok Mór, Kwaszics Gábor, Szabadfy Sándor, Szemző Mátyás, Széchényi Imre gr., Székács József, Székely Gsergely, Sztratimirovics György, Szelentey László, Sipos B J Ferencz, id. Teleki Domos gr . Teutscu György Tolnay Károly, Tóth Kálmán, Treffort ) Beniczky Gyula képv. az országgyűlés kezdete óta a Deák-párt tagja, a párt közelebbi értekezletén előre motiválva kijelentette, hogy e kérdésben kételyeit le nem győzhetvén, pártja ellen lesz kénytelen szavazni. A tudósítói Ágoston, Varga Flórián, Varró Sámuel, Vay Béla b., Vietorisz János, Vojnics Barnabás, Vay Sándor b., Zámory Kálmán, Zichy Ferraris Victor gr., Zimmerman József András. Magyar Tudom. Akadémia. Philosophiai, törvény- és történettudományi osztálygyülés május 27-én, Lónyay Menyhért másod elnök elnöklete alatt. Az első felolvasást Karácsony Mihály levelező tag tarta : „Budapest történelméből,“ mintegy folytatásául az általa egy korábbi alkalommal tartott „Aquincum“ czímű értekezésnek. Hosszú bevezetéssel szól Pest hajdani magyarságáról, utóbb, a török uralom korában bekövetkezett, a jelen század elejéig tartott elnémetesedéséről — „midőn az Alföldről feljövő magyar embernek tolmácsra volt szüksége, midőn a magyar szülő nem taníttatható hazai nyelven gyermekét, midőn a torony-öt idegen nyelven kiáltá le az éji órát,“ s aztán az 1825. ótai örvendetes nemzetiségi mozgalmakról. — Majd áttér az ősidőkre. Elsorolja a hunok hódításairól hazai krónikáinkban fennmaradt adatokat, a Kézai által említett Kelenföldi cratót, s a különböző, régen ismert kútfők bizonytalanságaiban „discordantium concordantiát“ igyekezvén eszközölni, azon időpontot, midőn Etele Aquincumot, Etelvárát vagyis Budavárát elfoglalta, 377-re teszi. Utána Wenzel Gusztáv folytatá a május 13 diki ülésben megkezdett fejtegetését „II. Géza koráról.“ A jelen alkalommal II. Gézának a nyugati hatalmak iránti viszonyairól értekezett. A politikai pártok — úgymond — bármely nemzetre nézve csak akkor lehetnek üdvösek, ha nem önző czél, hanem hazafiul lelkesült buzgalom indítja őket; azonban ez II. István korában nem így volt: a pártok egymás elnyomására és haszonleső hatalomhoz jutásra törekedtek, mellőzve a hon javának előmozdítását. Hazai institutióink épen alkalmasak voltak arra — folytatja tovább — hogy a pártokat kellően fékezzék, a nélkül azonban, hogy az uralkodónak tyranni hatalmat adnának, idézi Frisingeni Ottónak ismert helyét, mely szerint a király a rendekkel mindenről tanácskozni szokott, s ennek folytán kiemeli, hogy a zsarnoki absolutizmus valamint soha, úgy ezen korszakban sem tudott a magyarok közt mély gyökeret verni — mely nyilatkozaton annyival inkább csodálkoznunk kell, mert a múlt alkalommal felolvasott első részénél épen az ellenkező állítás ellen kellett Toldy úrnak felszólalnia. — A külviszonyokban hatalmasnak tüntetipl II. Gézát az értekező. Megtámadja a német publicisták által már annyi alakban és oly rég hirdetett azon tételt, mintha a magyar királyokon a német császárok vagy német birodalom valamely felsőséget gyakoroltak volna. A múlt századi német historicusok ezen hűbéruraság korát Péter és Aba Sámuel magyar királyok, vagyis Henrik császár idejére szerették tenni — újabban II. Gézát akarják hasonló viszonyba helyezni I. Fridrik császár irányában. Kivált két adatra támaszkodnak e tekintetben : egyik a Fridrik által Boricsnak adott segély, s az igy szerzett befolyás a magyar ügyekre; a másik azon adat, hogy Géza 600 sagitariust küldött Fridrik táborába, s ez által elismerte annak a felette való hűbéruraságát. Azonban értékeit úgy véli, hogy ezekből a szövetségesi viszonynál egyéb nem következtethető : a Borics által nyert befolyást Géza ellensúlyozó, s a 600 íjászt Géza puszta jóindulatú szövetségből küldé, miután Európaszerte a magyarok voltak ezen időben a legügyesebb nyilasok. És ez adatokkal szemben van két hatalmas adat, melyek II. Gézának souveraine uralkodói állását bizonyítják. Elseje ezeknek azon roppant had, melylyel Géza rendelkezhetett ; az annyira emlegetett Frisingeni Utó írja ugyanis, hogy „midőn a király hadjáratra megy, mindenki ellenmondás nélkül összegyűl; a falusiak közül kilenct a tizediket, vagy hét a nyolczadikat, vagy szükség esetén még kevesebben is, minden hadi szükséglettel ellát, s a többiek földművelés végett otthon maradnak.“ Mily nagy lehetett tehát az igy gyűlt had, s hihető-e, hogy ha a hűbérviszony csakugyan, bármily kevéssé is létezett volna, azon óriási seregből gytk 600 íjászt küldjön ura segélyére. Még er sebb amásik adat: az t. i. hogy az 1159-ki pápaválaztási hirbedett ügyben, midőn Fridrik III. Sándor pápa (Bandinelli Boland) ellenében oly hetesen küzdött IV. Vicetor pápaságod, papagyar király, II. Géza, egyenesen III. Sándor pártját borttjdja, ami hűbéres sohasem tehetne. De egyenes példa ig maradt fenn, melyben Frigyes is „Amicus grajsatapadnak nevezi II. Gézát, a mi ismét nem a hűbéri megállítás. A többi európai hatalommal nemben, természetesen még függetlenebb viszonybanáll II. Géza— bár ezekkel is majdnem szakadatlanul jó barátságban.A franczia királyfjal, VII Lajossal, akkor ismerkedett meg, midőn ez a kersztes háborúba utazott, s úgy látszik, nemcsak ismeretséget, hanem barátságot is kötöttek A pápaválasztás körüli viszályoknál — az érseki 7/5 úgy véli — határozottan szövetségben, s folytonos titkos egyetértésben lehettek . Lajos király III. Sándornak volt heves pártfogója, s ugyanezt ismerte el II. Gáza is. És mert az angol király , szintén Lajos közbenjárása folytán, a maga részéről is Sándort tekintő valódi pápának, ebből értekező arra következtet, hogy az angol uralkodóval 13 szövetségesi viszonyban állt Géza. Még határozottabb baráti viszonyban állt a siciliai fejedelemmel, II. Vilmossal (a normann házból, aki 1176-ban valódi koalitiót kötött Gézával Fridrik ellen. IgY, nagyjából vázolván felolvasó a külföld rántó viszonyokat, a jövő alkalommal még tovább fogja fűzni If. Géza korának fejtegetését. Ekkor az Osztályülés összegüléssé alakult, s az elnök jelenti, hogy Dóra Szilárd Pécsből 1000 frtos alapítványt tenni ajánlkozott az akaremiánál, oly czéllal, hogy a tőkeösszeg kamatai összegyüjtetvén, időnként 50 vagy 100 aranyos utalmak tűzessenek majd ,a kereskedelem köréből rátt tárgyú tudományos értekezésre. Csengery kvatfeozíse az akadémia azonkorábbi határozati1'», mely szerint minden pályázati alapítvány, ' □lelőtt apcak kezelése az akadémia által elfo-t 'adtatnék, egy bizottság által megvizsgálandó; 1 - ennek folytán tehát az ajánlat az állandó bi- zottságnak, melyhez még Kautz és Weninger álasztattak, kiadatott. A titkár előterjeszti, hogy a gróf Nádasdy poszt pályázatra a határnapig, f. hó 26-ig, következő pályamunkák érkeztek : 1/ A brentai nympha dalai. 2. Bárcza. 3. Perény. 4. Álmos. 5. A brentai nympha regéje ; ugyanaz a mi az eső, de némi kijavítás miatt újonan beküldve. A jeligés levelek szokott módon lezárattak. Ugyancsak a titkár olvasá a mathematicai és természettudományi osztály ülésének jegyzőkönyvét, melyből kiemelendő, hogy jövőre az osztály értesítőknél külön szerkesztője lesz a mathematicai és külön a természettudományi szaknak. Majd az akadémia kiadványai iránt beérkezett kérvényekre vonatkozólag olvastatott fel az állandó bizottság jelentése. Ismét egy egész hosszú sorozat azon nyilvános , félnyilvános, vagy épen nem nyilvános könyvtárak száma, melyek az akadémia minden kiadványát ingyen megküldetni kérik, s melyektől azokat az eddigi gyakorlat nyomán megtagadni nem is lehet. Ezért tehát a bizottság, elejét veendő annak, hogy minden oly intézet, mely mind anyagi erejével képes, mind czéljánál fogva hivatott volna az akadémia kiadványait megvásárolni , folytonosan ingyen példányban részesüljön, a következő két indítványt teszi : 1) A további ingyenes adományok az 1867. év végével szüntessenek meg. 2) A nagymélt. vallás- és közoktatásügyi minisztérium keressék fel, hogy a tanintézetektől befolyó tanpénzeket, miután ezeknek üdvösebb rendeltetésük eddig nem volt, fordíttassa az akadémiai kiadványoknak az illető intézetek számára megvásárlására, amiért viszont az Akadémia 20% leengedést tegyen kiadványai bolti árából. Ez indítványok, többnemű véleményezés után Csengery javaslatára akként módosítva fogadtattak el, hogy az első tétel egy időre hagyassák függőben, a második tételre vonatkozólag pedig, mielőtt az a közoktatásügyi minisztériumhoz felterjesztetnék, keressék ki az elnök, b. Eötvös véleménye. Balla Károly bev. tag, bizonyos meteorológiai észleletekhez szükséges eszközöket kér, — ezek azonban, miután az észleldében akként vannak állandóan beépítve, hogy kimozdításuk igen sok munkába kerülne, ki nem adatnak. Ekkor az ülés zárt üléssé alakult, melyben a Fekésházy-alapítvány került tárgyalás alá. A következő, június 3 diki ülésben Györy Sándor fog a „Felsőbb egyénietek gyökeiről“ értekezést tartani. Hatósági élet. ■ Komárom, máj. 16. Folyó hó 15-én tartóiított meg Komárom városa választói részéről a tisztújítást befejező zárt ülés, melyben a törvény és előre megállapított rendszabály értelmében a ■ megválasztott alkotmányos tisztikar és képviselői testület lett volna felesketendő ; a tisztikar egy része azonban egy ide intézett kérvényében az i ' eskü letételét megtagadta, indokul hozván fel, ■ ■ hogy a főkapitánynyá választott L. J. nem jog* , végzett, s az ideiglenesség alatt közte és egy hivataltársa között illetlen szavakban nyilvánuló személyes súrlódás történt, mi feljelentetvén, állomásaiktól mindketten felfüggesztettek ugyan, de felsőbb helyről csak rehabilitáltattak, s állomásaikba helyeztettek. Jóllehet, hogy a fent jelölt főkapitány a törvényes formák legszigorúbb megtartása mellett titkos szavazati általános többséggel választatott meg, mind az általa kérvény benyújtó tisztviselők kijelentik, hogy a törvényes formára nézve minden kifogás nélkül megválasztott főkapitányt hivataltársuknak el nem ismerik, s mig annak megválasztását a magyar kis belügyminisztérium meg nem semmisíti, az esküt le nem teendik és hivatalos állásukat sem foglalják el. Ekkér Kontárom városa jelenleg azon, valóban megdöbbentő abnormis helyzetben van, hogy miután az ideiglenes hivatalnokok, mint ilyenek állomásaikról leköszöntek, s a nép bizalma hiányában hivataloskodásukat nem folytathatják városunk tisztviselő nélkül, így az anarchia minden veszélyeink kitéve van. Nagy felelősséget ragára a tisztikar kérvényező része, midőn a törvényben nem alapuló fentebbi indokból az eskü letételét és hivatalos8 állása elfoglalását ily válságos időben viszszautasította. Mert különös, a fennálló alkotmányos rend szabályaival ellenkező eljárást tanúsított a kérgénypző tisztikar akkor, midőn egyedül a választóképes nép jogából isifolyó, s ennek gykorlatba vételével forma hiánynélkül érvényesitett tisztválasztikt birályt alávette, mivel lm a megválasztott tisztviselőség e jogot, mely fsi iitzt illeti, feltétlenül gyakorolhatja, úgy a polgárod aldottp Gip? választási szabadsága merő illusio, a törvényesen eszköztrt választás érvénye a népakaratán kívül egyesek érdekében mindenkor meghiusittathatik. Köztiszteletben álló P. L. másodalispán ur azon közvetítő indítványt tett, hogy a városi összes lakosság jogai megóvása és érdekei kielégítőe végett, a kérlés alá vont főkapitány kivételével, ennek elyettesítése mellett, az alkotmányos tisztikar tegye le hivatalos esküjét és foglalja el illető hatáskörét. A megválasztott főkapitány kijelente, hogy ezen a tissvetítést elfogadja, azonban N. V. S. a ndlkjól, hogy megjiatalmaztatását igazolta volnja, az összes öregválasztoitt tisztikar és képviselő testület nevében a kszzvetítő javaslatot is visszautasította. , Megjegyzendő, hogy az eskü megtagadási kérvényt több oly tisztviselő is aláirta, kik az ideiglenesség alatt L. J. fökapitánynyal, mint szintén ideiglenes hivatalnokkal, egész mostanáig szolgáltak. Látni val/ mindezekböl, psikép Kopjárooj városában azon szokatlan eper állóit Lorry felsőbb helyen a többségnek kell a kisebbség ellen orvoslást keresni, mi meg is történt oly formán, hogy egy nagyszámú népgyűlés utasítása folytán a magas magyar kir. belügyminisztériumhoz több tagú küldöttség indíttatott, mely a dolgok e viszás helyzetéről kellő felvilágosítást adván, a tisztelt minisztérium gyors és erélyes intézkedését kéri ki, s alig hiszszük, hogy a kedélyek minden irányban leendő megnyugtatása és a választási jogok érvényének tiszteletben tartása egy, a nép bizalmát bíró kormánybiztos mielőbbi kiküldetését ne tépné szükségessé. Többen.Aradvármiegye tisztújítása május 24 én következő eredménynyel ment véghez: a fő alispán Nagy Sándor szótöbbséggel; másod alispán felkiáltás utján Popovics Zsigmond; úrbéri alispán, ki egyszersmind a törvényszék első ülnöke, felkiáltás utján Spech Imre; főjegyző Tabajdy Károly; főügyész Ebesfalvay György; főszolgabirák: az aradi járásban: Konstantiny György; a világosi járásban : Sánka Lajos; azak.-Várad, május 24. Városi tisztujításunk f. hó 1- től a tegnapi napig terjedő egyheti időköz alatt befejeztetett. Reményeinkben nem csalatkoztunk, mert valójában értelmes polgáraink a kijelöltek közül oly tapintatosan ki tudták választani a legérdemesebbeket, hogy a megválasztottak egy részének már átalánosan ismert múltja s a közjó irányában működése, más részének pedig alapos készültsége eleve biztosítékot nyújt arra, hogy szegény és sok mostoha felsőbbség alatt sietett városunk, valahára ügyeit szívén viselő s a közhajtás szerint elintézni képes egy d-1 kormányzata alá jutott. Különösen a 112 tagálló képviselő testületbe csaknem kivétel nélkül minden a régibb, úgy boldogabb, nehéz időkben magukat számtalíviszoí kitüntetett, valamzint a közügyek isént érdekeltséget tanúsított ifjabbak beválasztattak. De lássuk a tisztujitás eredményét. Polgármesterül a lakosság osztatlan nézetét és tiszteletét bíró Lukács György 1861-ki polgármester, s valamint azon időben, úgy jelen országgyűlési képviselőnk választatott meg egyhangúlag, fölig-ó : Körösy Sándor. Főkapitány : Mezey Ferencz. Tanácsnokok : Illő János, Balogh Lipót, Cseh Zsigmond, Szacsvay Béla, Kovács Márton és Tomsek Ferencz. Alkapitányok : Szerényi Gusztáv és Mészáros Dániel. Főgyző: Annay Géza. Aljegyzők : Holnaldy József és Boros Emil. Főügyvéd : Tokody Ágoston. Alügyvéd : Jelenteik István. Főorvos: Meyer Ágoston. Alorvos: Pollák László. Főszámvevő : Hajdú Ferencz. Pénztárnok : Novobaczky Ferencz. Ellenőr : Marta ferencz. Levéltárpok : Rédli Alajos lett, rész ’nt egyhangúlag , részint szavazattöbbséggel iss választva. A tisztujitás után elővett folyó ügyek fájdalom, első helyet foglalt el a szomszéd kesd és Szakadár községekben kiütött kereti marhavész, minek folytán a további intézkei a marhavágár betiltatott, s a megye által irandó küldöttséggel magát összeköttetésbe dö öt tagú választmány neveztetett ki az . kedések megtételére. e Választási mozgalmak. — Bsácsmegyében két párt állomás ellenében, egyiknek isi alispáni jelöltje a tetőtől talpig alkotmányos érzelmű hazafi, Bácsmegye 61-ki első alispánja, Pál Antal, a i ’ é Szalmásy Ferencz 48 diki m. kormány azóta egészen magányba visszavonni ípl 103 hazánkfia. — Tekintve pindkét jelölmét, érdemeit a polgári és politikai multié, h azan individuális viszont, ipely, i' megyei vagya,u tekintélyeinek jó része, a , len m. intelligent, képviselőinek pedig túl többsége nyni rokopszenvénél fogva minden választásnál döntő szokott lenni, hiszszük, hogy Bács Bodrogmegye volt alkatra. 61-ki alispánja fog ismét megválasztatni. Most bezárnák sorainkat, ha nem volna egy megbízásunk, ugyanis a „Szalmásy-párt“ több tagja egy felhívást küldött szét, melyben június 2-kán pártconferentiát indikál,am székhelyén, Zombor vámosában megtartón, egész meghívás formáját tekintve, hajlangyank hinni, hogy a meghívás lénye, in merítő“ tévedésen alapul; de ez le nem tartozik, javítsák ki azok, kik kiljpták, azonban Czorda Bódog, Lénárd M. és Péter urak által fel vagyunk hatalmazva í teni, hogy az ő névaláírásuk ez alkaloma beleegyeségökkel használtatott, é.e nem egya a Hivatalos. (A „B. K.“ ből.) Királyi meghívó levél Fiume és kerületének J|közönségében: Mi, első Pepencz Józef stb. stb. Népeink boldogitására törekvő atyai hivünk azon őszinte óhajtása által indíttatva, hogy a fennálló törvények értelmében eszközlendő királyi felavatásunk, ünnepélyes megkoronáavatásank és királyi hitlevelünk kiállítása által a szeretet azon köteléke, melylyel kedvelt Magyaror- Folytatása a mellékleten. A rándi járásban: Ormós Sándor; a borosjenői járásban : Kövér József; törvényszéki ülnökök: Szakolczay Lajos, Ambrus József, Missits Manó, Hesz József, Kosztolányi Antal, Varga Flórián, Avarffy Károly, Antonovics István ; szolgabirák: központi: Ormos Péter; pécskai: Fischer Miklós ; radnai : Mihálovics Lázár; tótváradi : Halka György ; ágriai: Bartha Ferencz; szentannai: Varjasy Jakab ; simándi : Bázel János ; miskei: Spech István; csermei: Vásárhelyi Géza; eleki: Nikola Dávid ; borosjenői: Czárán Antal; borossebesi: Habik Tódor; jószáshelyi: Paguba Vazul ; esküdtek : központi: Szentes Károly ; pécskai : Kiss Zsigmond; aradi járás : Kozma Gyula; radnai: Papp György ; tótváradi: Halbendienszt Gusztáv ; világosi: Rosbu Gusztáv; szentannai: Török Béla ; ágrisi: Luka János ; simándi: Raskó István ; kisjenöi: Ferku Sebők; miskei: Szmekál Alajos ; csermei: Meszlényi László ; eleki: Szabados István ; borosjenöi: Drága Pál; borossebesi: Janeska Tódor; butyini: Novák István; jószáshelyi: Hornos György ; főpénztárnok lett Hets János ; letéti pénztárnok : Dániel László; alügyészek: Jankó József, Rózsa Jenő; főszámvevő: Szathmáry István; alszámvevők : Bajla Péter, Rodiczky Adolf, Csolthy János, Czápos Pál; levéltárunk : Novák Imre; pénztárnok : Krintyory Zoltán ; aljegyzők : Goldis János, Vásárhelyi Dezső, ifjabb Szerb Tivadar, Balás Máté, Péczely Ferencz; főorvosok : dr. Kéry Imre és dr. Roth Albert; járási orvosok: világosi: Nyisztor Sándor; simándi: Löw Simon ; borosjenei : Horváth János; butyini : Oppenheimer Mór; pécskai: Munkácsy Antal; radnai: Helis Márton; soborsini : Horovitz Lipót; kisjenei: Bronts Miklós ; csermei: Gyurkovszky István ; állatorvos : Lindtner János; mérnök : Schenovitz Frigyes; várnagy : Sörényi István; selyemtenyésztési biztos: Kosztolányi Sándor; csendbiztosok : pécskai: Karányi Balázs; radnai: Fekete György; simándi: Kripp József; galsai: Stetina Kálmán ; borosjenei : Bene József; butyini: Németh Sándor; nadabi : id. Dienes István; csermei: Pittner Péter; középponti: Fischer Ede. Ezután főispán úr kinevezte: közigazgatási igtatónak: Lichtenstein Hugót, tiszteletbeli aljegyzői czímmel; közigazgatási kiadónak : Neszly Józsefet ; levéltárnoki segédb írnoki fizetéssel: Rácz Kornél; törvényszéki igtató: Dancs Boldizsár; törvényszéki kiadó : Schauer János; pénztárnoki segédb írnoki fizetéssel: Schmutterer Nándor; a bábák megmaradtak.