Pesti Napló, 1867. július (18. évfolyam, 5158–5183. szám)

1867-07-02 / 5158. szám

A jótétemény megérdemli, hogy mind a köz­gyűlés előtt, mind hírlapokban közzététessék, és adományozója nyilvános elismerésben részesít­­tessék. Ezek valónak azon tárgyak, miket a jelen közgyűlés előtt leplezetlenül feltárni, és arról a közgyűlést értesíeni kötelességének ismerte a választmány. — „A baj nagy, de a hal vagy a baj, ott a segedelem“, mondja az írás, és a választmány mit sem késend a baj rvoslására a mentőszerek felkutatásában és felhasználásában — tőkét kellene teremtenie, mely nemcsak a jelenlegi jogosult igényeknek feleljen meg, hanem a jövőt is lehetőleg bizto­sitsa, — s midőn itt a közgyűlés minden egyes tagját fölhívja, hogy jóakarata közreműködésé­vel őt czéljaiban, törekvéseiben jövőre is támo­gassa, magát ezúttal a tisztelt közgyűlés bizal­mába ajánlja. Jegyzetté : FELEKI MIKLÓS, nyugdíj választmányi jegyző. 1867. junius 23-án tartott XIV. közgyűlés jegyzőkönyve. Jelen voltak a választmány részé­ről: Elnök m­éltóságos Ürményi József, Soms­­sich Pál, Rudnyánszky Béla, Paulai Ede, Tóth József, Vass András urak, és Feleki M. jegyző. A nemzeti színház részéről: Méltó­­ságos Radnótfáy Sámuel úr, Felekiné Flóra, Szathmáryné Eliza, Paulainé Júlia, Niczkyné Róza, Hirtling Mária asszonyok, Szigligeti Anna és Jolán kisasszonyok , Szigligeti Eduárd, Csep­­regi Lajos, Ádám Ferencz, Nagy Ignácz, Réthy Mihály, Lendvay Márton, Komáromy Alajos, Náday Ferencz, Egressy Árpád, Kesztghy Ká­roly, Ormay Ferencz, Mártonfy Frigyes, Erkel Gyula, Sántha Antal, Campilli Frigyes, Palotay Gyula, Pauli Richard, Kaczvinszky János, Róka János, Bodorfi Henrik, Mészáros Gábor, Bognár Ignácz. Az ének és tánczkar képviselői: Korcsek Pál, Morvai János, Szalai Kelemen, Paksi, Balázsi, Ádám. A zenekar képviselői: Saphir, Spá­ler, Weidinger, Pisinger, Krausz. 47. Elnök Ö­slaga a tagok szíves üdvözlete után örömét fejezi ki a felett, hogy a nyugdíj­­képes tagok ily szép számmal jelentek meg, a miután a karok választott képviselőiket bemu­tatták, a közgyűlést megnyitottnak nyilvánította, jegyzőt az éves választmányi jelentés felolvasá­sára szólítván fel (lásd v­álaszt. jelentés.) A felolvasott jelentést a közgyűlés figyelem­mel végig hallgatván, meggyőződött azon elter­jedt hit alaptalanságáról, mintha az eddigi nyug­díjak és segélyezések az alaptőke megcsonkítá­sát idézték volna elő. Fájdalmas tudomásul vette azonban, hogy az alapszabályilag tőkesittetni rendelt összeg 9169 ft 9 krig a mostoha évek miatt be nem hajthatott 9942 ft és 38 kr kamatlhátralékban fekszik. Helybenhagyta a választmánynak a kamat­hátralékok behajtására teendő erélyes intézke­dését, valamint a hiányzó évi szükséglet és tőke­­szaporitás iránt előterjesztett véleményezését. 48. A tőkeszaporitás eszméjénél fogva indít­ványba tétetett koronkénti hangversenyek ren­dezése. A választmányra bízatott e tekintetben a kí­nálkozó vagy kedvező alkalmat felhasználni. A nemzeti színház igazgatósága pedig addig is kerestessék meg, hogy azon nemzeti színházi tagoknak, kik hazai vagy külföldi művészek ál­tal rendezendő hangversenyekben közreműkö­désre kéretnek fel, a közreműködést oly felté­tellel kegyeskedjék engedélyezni, hogy azért az illető hangversen rendező bizonyos rész jövede­lemmel járuljon az alaptőke szaporításához. 49. Szigligeti Ede nyugdíjképe a tag indítvá­nyozza : 1- e1. Nyomattassék ki az adományozók és az intézet által nyugdíjazottak és segélyzettek neve egy könyvben. 2- or. A pénzalap kezelésére a r. m. magyar minisztérium keressék meg. 3- szor. Számv­zsgáló bizottmány neveztes­sék ki. A közgyűlés többsége ez indítványokat helye­selvén, elvárja az indítványozótól, hogy indítvá­­nyát javaslat alakjában indokolva beadja. A 31 ik § értelmében egy bizottmány feladata lévén a közgyűléseken el nem vetett indítványok megvitatása, e bizottmány tagjaiul Szigligeti Ede, Benedek József, Ádám Ferencz, Krausz Adolf, Mártonfy Frigyes, Csepregi Lajos és Lendvay Márton urak kérettek fel, kik a megvitatott ja­vaslatokat véleményezésükkel a választmánynak beadják. Számvizsgálókat kineveztettek Ádám­ Ferencz, Benedek József és Mártonfy Frigyes urak. 50. Elnök­i méltósága jelenti a közgyűlésnek, hogy jún. 22-én magához vett két választmányi taggal a pénztárt megvizsgálván, ezt teljesen rendben találta. Tudomásul vétetett. 51. Ezután felszólító elnök úr a közgyűlés tag­­jait, ha nem volna-e még valaki, kinek az intézet érdekében indítványozni valója lenne? s miután senki sem szólalt fel, rövid de megható szavak­ban jelenté a közgyűlésnek , hogy bokros fogla­latosságai miatt a nyugdíjintézetnél eddig viselt állásáról lemondani kénytelen . Ígéretet téve azonban, hogy mint magán­ember is, az intézet érdekét tehetsége szerint mindig és mindenhol előmozdítani igyekezend. A jelenlevő személyzet nevében méltóságos Radnótfáy Sámuel úr emelt szót és kérte elnök­i méltóságát, hogy helyét a választmányban to­vábbra is megtartani kegyeskedjék ; de miután elnök úr szigorúan ragaszkodott nyilvánított le­mondásához, intendáns­ul érzékeny szavakban­­ köszönte meg az intézet megalapításánál a fenn­­­­állása óta mai napig tett lelkiismeretes fáradal-­­­mait, kérte egyszersmind, hogy e szegény inté­zetet továbbra is tartsa meg pártoló kegyében és hathatós befolyásával annak érdekeit ezután is előmozdítani kegyeskedjék. Erre az intézet tagjai , méltósága érdemeit, ki a nyugdíj­intézet ügyeit a legválságosabb idők­ben is a legnagyobb tapintattal és buzgósággal vezette, jegyzőkönyvbe iktattatni kérték, és fájó szívvel vettek búcsút a 15 év óta az intézet­ért , dekét annyira szívén hordozó elnöküktől. 52. Ezután a lemondott elnök, s az alapszabá­lyok értelmében még kilépendő két vál­­tag he­lye betöltendő lévén, a beszedett szavazatokból kitűnt, hogy a 42 szavazat közül: Jókai Mór 35, Udvarhelyi Sándor 37, Nikolics S Sándor 41 sza­vazatot kapott. Az igy megválasztott 3 új választó tag azokás szerint a jegyző által értesiltetni, és a közelebb­ről magát szervezendő *) választmányi ülésbe megindutni rendeltetett. Ezzel az ülés befejeztetett Jegyzetté: F­e­l­e­k­i Miklós, vál. jegyző. H­ivatalos­(A „B. K.“-bőL) Személyem körüli magyar miniszerem elő­terjesztése folytán Löw Frigyes pozsonyi la­kos s vendéglőtulajdonosnak, az utóbbi hadjá­rat idejében szerzett érdemei elismeréséül az arany érdemkeresztet adományozom, e rész-­­­ben egyszersmind Ferencz József rendem kan­­czellárját kellőleg utasítván. Kelt Laxenburgban, 1867. évi június hó 21-dikén. Ferencz József, s. k. Gróf Festetics György, s. k. Személyem körüli magyar ministerem előter­jesztése folytán Jármy Menyhért nyíregyházi polgármesternek, a közü­gyek előmozdítása kö­­­­rül szerzett érdemei elismeréséül Ferencz Jó­zsef rendem lovagkeresztjét adományozom, e részben egyúttal említett rendem kanczellárját kellőleg utasdván. Kelt Laxenburgban, 1867. évi juniushó 22-én.­­ Ferencz József, s. k. Gróf Festetics György, s. k.­­ Személyem körüli magyar miniszerem elő­terjesztése folytán R n p­p Nép. János, kir. tanácsos, pesti egyetemi tanár, s ez egyetem e. i. rectorának, a tanüegy körül szerzett érde­mei elismerésein, maga és törvényes házasság­á­ból származó utódai részére az „illodai“ előnév­­ használhatásának engedélyezése mellett, a ma­­j gyar nemességet adományozom. Kelt Laxenburgban, 1867. évi június 23-kán.­­ Ferencz József, s. k. Gróf Festetics György, s. k. Személyem körüli magyar ministerem elő-­­ terjesztése folytán Molnár András munkács egyházmegyei, s Gerzanits Péter unghvári székesegyházi énekésznek, az egyházi és nép­nevelési téren szerzett érdemeik elismeréséül, és pedig az előbbinek a koronás arany-, az utóbbinak pedig a koronás ezüst érdemkeresz­tet adományozom, e részben egyúttal Ferencz József-rendem kanczellárját kellőleg utasítván. Kelt Laxenburgban, 1867. évi junius 23-án. Ferencz József, s. k. Gróf Festetics György, s. k. Magyar országos pénzügyministerem előter­jesztésére ezen minister­um­hoz osztálytanácso­sokká kinevezem Kaim Kamill pénzügyi ta­nácsost és pesti pénzügyi felügyelőt, C­z­­­ur­­­c­h Sándor főpénzügyi tanácsost, Wettstein József, Andreánszky Alajos, Leeb Pé­ter és André Lajos pénzügyi tanácsosokat. Kelt Bécsben, 1867. junius 16-án. Ferencz József, s. k. L­ó­n­y­a­y Menyhért, g. k. A liverpooli cs. k. ügynökségnek folyó évi junius hó 12 én 228. szám alatt kelt értesítése szerint egy Liverpoolban állítólag előfordult keleti marhavész eset következtében, a vágó­marhák forgalmára nézve szigorú óvintézke­dések létettek. Különfélék. . Pest, jul. 1. — Az ő felségük által kezdeményezett honvéd alaphoz Steiszel Lajos pest-megyei 1. fő­orvos 25 frtot ajándékozott. Nyilatkozat. Minthogy az „1848“ utolsó számában Deák Ferencz ellen intézett támadás meggyőződésemmel homlokegyenest el­lenkezik, ezennel kilépek e lap belmunkatársai sorából. Kelt Pesten, 1867. jul. 1 -jén P­u­­­s­z­k­y Ágost. — Pest városa hatóságának julius 3-án a vigadó termében reggeli 9 órakor tar­tandó közgyűlésén a következő nevezetesebb tárgyak kerülnek elő, u.­ra. Weisz Bernát kép­viselő indítványa a közgyűléseknek eszveli órák­ban történendő megtartása végett.— Simon Flo­­rent képviselő indítványa a nemzeti színház telke ügyében;— több szervezeti ügy,—nyug­­i dijazási kérvények,— bizottsági jelentés a faül­tetésekről. a magyar irók segélyegylete javára teendő alapítvány — Diescher József építész­nek pótkövetelése és Reitter Ferencz főmérnök­nek újabb díjazása a Dunarakpart kiépítésére,— a városligeti tó haszonbérlőjének bérleengedést kérő folyamodványa, a Rókus kórháznak, és a városi közegészség­ügynek rendezéséről szóló bizottmányi javaslat, bizottsági jelentés a köz­gyűlési házszabályok átvizsgálásáról. — A zala­szent-gróti kerület Hertelendy György helyére Vukovics Sebő, 1848-beli igazságügy minisztert óhajtja ország­gyűlési képviselőjének megválasztani­ és pedig annyival inkább, mert tudva levő, hogy Vukovics­­csal a Deák párt gyarapodnék. •— A 1 ó­­­­­r­a 11 ezernel tisztelettel figyelmez­teti a „Magyar Történelmi Társulat“ választmányi tagjait, hogy a választmányi ülés ma kedden julius 2-án d. u. 5 órakor tartozik a m. tud. Akadémia palotájában, a történelmi bizottság termében. Thaly Kálmán, ideigl. titkár. — A vt. k. egy. da­­ egy­­­e­t által juliushó­z, a polgári lövölde helyiségeiben tánczvigalom­­mal egybekötött dalestély műsorozata: 1) „Édes lánykám“ Huber Károlytól, előadja az egy. da­lárda. 2) Ária Rigoletto czímű dalműből, előadja Térey Antonia kisasszony. 3) „Zarándokok kara.“ Tanhauserből, előadja az egy. dalegylet. 4) „Nem tudom én“, dal Zimay Lászlótól, énekli Schwarz Róza kisasszony. 5) Liszt induló, szerző és zongorán játszsza Sipos Antal úr. 6) Magyar népdalok, Huber K.-tól, énekli Térey Antonia kisasszony. 7) Sextet Luciából, előadják Holzer Hennik és Schwarz Róza k.­asszonyok, Frivaldszky Sándor, Hegedűs Endre, Gesztesy János és Schaurek Bódog, dalegyleti tagok. 8) Kilenczet ütött az óra, népdal négyes­­­­re alkalmazta Bors Emil egyleti kar igazgató,­­ előadja az egy. dalegylet. Térey Antónia, Hol­­j­zer Hermin és Schwarz Róza kisasszony és Si­­­­pos Antal ur a jótékony czél iránti tekintetből s szivesek közreműködni.­­ *) Már meg is történt: Somssich Pál elnökké, Feleki­iklós jegyzővé választattak. — A szilágy- csehi kerületben egyhangú választással b. Wesselényi József belügyminisz­teri fogalmazót választották meg képviselőnek. — Térey Antóniák, a­ Pesten időz — írják egymásután a lapok — és felszólítják a nemzeti színház intendánsát, hogy : „mert éne­kesnőre a színháznak szüksége van, a t. mű­vésznőt léptesse fel, miután az, legutóbbi fel­lépte óta a berlini, hamburgi, bécsi és prágai színházaknál köztetszés közt énekelt, s igy le­­hetlen, hogy operánknak méltó tagja ne lenne.“ — A lelenczház alapitói közé léptek újabban: Pálffy János gr., Kár Mátyás, Szűcs Lajosné 100—100 fttal; rendes tagjai közé Déry Mihály, Ráth József (Pestről), Ráth József (Bu­dáról), Eberling József, Frank Károly, Dessewf­­fy Ottó, Perczel István 6 ft évi járulékkal. — „E­gy­e­n­­­ö­s égi kör“ van alakulóban, melynek feladata lesz a főváros polgári elemé­nek politikai képzése. Tegnapelőtt ez ügyben tanácskozmány volt Szentkirályi Mór elnöklete alatt s a tervezett alapszabályokat vitatták. —.Nógrád megye gazdasági egyletének igazgató választmánya augusztus 5-én Balassa- Gyarmaton egy, még a folyó év őszén rende­zendő gazdasági kiállítás tárgyában ülést fog tartani , melyre a választmány tagjai ezennel meghivatnak. Laszly Albert, egyleti titkár. — „Honvéd“ czim alatt augusztusban hadá­szati folyóirat indul meg Bethlen Olivér gróf szerkesztése alatt. Előfizetési ára havonkint 50 kr, e szerint a folyó év hátralévő részére 2 ft 50 kr. — Borsodmegye csáti vár. kerületű Vay Lajos b. helyébe Édes Albert­ ref. lelkészt választotta meg országgyűlési képviselőjének. — A „Sárospataki Füzetek“ idei IV — V-dik szállítmánya szokott gazdag tartalom­mal megjelent. — Szen­t-G­r 61 , a V. S. Tartózkodási helye London, még nem érkezett meg. 61, Stanhope-Street. Budai színkör. Szerda julius 3-án 1867 a párisi „Po­rte S­t. Martin“ színházban egy­másután 300 előadást ért új látványos nézőjáték először. „SAMIL 'vagy a CSERKÉSZ NÉP SZABADSÁG HARCZA.“ 4 felv., 5 kép­pel, zene, ének és tánczokkal, csataképekkel. Irta Menric, fordította Feleki M. A darabban előforduló látványok. Első kép : „A nép vezér ifjúsága.“ Második kép : „Sa­­m­i 1 2000 orosz ellen.“ Harmadik kép : „A honáruló és az oroszoknak a vízbe való szorittatása, a híres kossoui vízesés.“ Negyedik kép : „A 11­­­1 a k­a­r­d­­ja.“ Ötödik kép : „Tiflis égése.“ A .T. Napló“ táv,sürgönye- Bécs, jul. 1. A mai húzáson kihúzat­tak: Hitelsorsjegyek: 3390 sorozat 87 sz., nyer 250.000 ftot; 1217 sor. 31 sz., nyer 40.000 ftot; 3524 sorozat 96 sz., nyer 20.000 ftot; 3524 sor. 4 sz., nyer 5000 ftot; 2231 sor. 56 sz., nyer 5000 ftot. •— Duna gőzhajózási sorsjegyek: 24,700 sz. nyer 60,000 ftot; 1149 sz.nyer 5000 ftot. KÜLFÖLD. Miksa császáról. Különféle magány távsürgönyök, egy s más kedvező híreket hoztak a szerencsét­len ifjú fejedelem utolsó tetteiről é­s az azokat követő eseményekről. Emliték, hogy Lopez, kit kegyeivel halmozott el, mily alávaló módon árulta el; aztán hogy katonai törvényszék­ek­be állították, hogy perét elhalasztották, hogy száműzték, hogy már útban is van Euró­pa felé — mindezekről azonban hivata­los tudósítás elfogatása óta nem érkezett — és most, midőn reméltük azt, a­mit óhajtottunk, hogy ma vagy holnap ismét az európai partokra száll, s ma holnap­­ visszatérhet szülőföldére és kedves Mira­­marejába, most a távsürgöny azon bor­zasztó hírt hozza, hogy : Miksa csá­szár agyonlövetett! Hitelt érdemlő kutforrás után írjuk, hogy „Miksa császár jun. 19-én agy­onlövetett/ mondják az esti la­pok, s még azt is megnevezik, hogy­­ Groller nevű kapitány vitte meg New­­­ Yorkba a szomorú halálhírt. Hasztalan volt tehát Európa összes kormányainak s a császári családnak és­­ az Egyesült­ Államok főnökének közbenjá­rása, a nemes ifjú fejedelem áldozatul esett , áldozatául először egy politikai tévedésnek, és másodszor a felbőszített pártoskodás vak szenvedélyének, mely győzelme pillanatában, nem tudva magát mérsékelni, a mexikói nép történelmét másodszor is elhomályosítá. Miksa császár a léleknek oly fényes és szép tulajdonaival bírt, fenkölt szellemé­nek a népek boldogítását czélzó nemes törekvéseinek annyi, s oly világos jeleit adá, hogy tragikus halálának hite egy­­iránt lesújtó lesz azoknál, kik a nemes szivü fejedelmet közelebbről ismerek, és azoknál, kik benne a szabadság és hala­dás ügyének jelentékeny s biztos sikert ígérő tényezőjére számítottak. Ezúttal szívesen kétkednénk a táviró hítének hitelességében, nemcsak azért, mert egy szellemgazdag életerőt tudnánk megmentve az emberiség számára, s nem­csak azért, mert az ifjú élet reménydús jövőjéből néhány derengő nap monar­chiánkra is mosolyoghatna, hanem azért is, mert a mexikói köztársaság történelme ekképen egy véres folttól lenne meg­ Az éjszak-sch­leswigi ügy. Több ízben volt már a hírlapokban és távira­tokban szó bizonyos alkudozásokról, melyek Po­roszország és Dánia közt Éjszak-Schleswig dán részének visszaengedése iránt folynak. Most las­­san kint szellőztetni kezdik a fátyolt, mely eddig ezt az egész ügyet takarta, s melyről mind a franczia, mind a dán és német lapok annyiféle versiokat hoztak forgásba. Következő jegyzék, melyet Heydebrand porosz követ a kopenhagi udvarnál a dán külügyminiszterhez intézett, nagy világot vet az ügy állására: „Koppenhága junius 18-kán 1867. Alulirottnak ismételve volt szerencséje bizalmas értekezés hozta királyi dán miniszter­elnök figyel­­mét azon kérdésekre vezetni, melyek a Poroszor­szág és Ausztria közt m. é. aug. 30-kan Prágá­ban kötött békeszerződés V. czikkének foganato­sításával vannak kapcsolatban. Ez alkalommal alulirt azon óhajtást fejezé ki kormánya részé­ről, hogy ez a kir. dán kormánynyal barátságos egyezkedésre jusson bizonyos előkérdésekre néz­ve, melyek Schleswig egy része visszaengedésé­­nek szükségkép való feltételét képezik, s ezen előkérdéseküt alulírt az azon területen lakó né­metek védelmére adandó garantiákat és a her­­czegségeket terhelő adósság bizonyos arányos részének átvállalását jelölé ki. A miniszter­elnök úr késznek is nyilatkozott e pontokra nézve tárgyalásokba bocsátkozni, s ő felsége a (porosz) király kormánya azt várhatta, hogy a kir. dán követnek Berlinben mód fog nyujtatni kormánya szándékait mind a két tekintetben kijelenteni. „Legnagyobb sajnálatára a porosz kormány a követ legújabb nyilatkozatában, melyet a követ Frigs miniszter Quaade úrhoz intézett bizalmas sürgönyének alapján tett, a remélt határozott nyilatkozatok helyett nem talált egyebet, mint utalásokat a fennálló törvényekre és szerződések­re, melyeket a miniszter úr oly tökéletesen elég­ségeseknek tart, hogy minden további garantia felesleges, sőt veszélyes volna. „Alulírt kormánya ezen előleges nyilatkozatát nem akarja a királyi dán kormány végleges nézetének tekinteni. A kir. dán kormány bővebb meggondolás után nem fogja maga előtt titkol­hatni azon sajátságos természetű viszonyokat, melyek a porosz kormányra nézve lehetetlenné teszik a fennforgó külön körülmények közt ama területeken beérni a törvényekre való utalással és egy kétségbe nem vont jó­akarat általános megígérésével. A dán kormány természetesnek fogja találni, hogyha ő felsége a (porosz) ki­rály késznek nyilatkozott, bizonyos éjszak-schles­­wigi alattvalóknak netalán Dániával való vi­­szontegyesü­lésre irányzott óhajtásait valósítani, az érintett területen lakó német alattvalók ö fel­sége előtt nem kisebb jelentőséggel bírnak. A prágai szerződés nem kötelezte Poroszországot arra, hogy német községeket akaratuk ellen és minden nemzeti sajátsághoz való joguk elvesz­tésével egy idegen államnak engedje át, s oly veszélyeknek tegye ki,melyek miatt az aggodalom a múltra való visszaemlékezésben önmaguk közt elég hangosan nyilvánul. A királyi kormány a békekötésnek épen azon czikke által mutatta meg, hogy a lakosság óhajtását és nemzetiségét lehetőleg tekintetbe kívánja venni; e mellett azonban kötelessége e tekintetet mindenek előtt saját földjeire nézve szem előtt tartani, s nem szabad felednie, mikép a régibb időkben fenn­állott jó egyetértés megzavarásának okai épen azon körülményben rejlettek, hogy a dán király ő felsége kormánya, a monarchia régibb alkot­mányának átalakítása után, nem volt többé ké­pes a dán korona német alattvalóinak nemzeti­ség és nyelv tekintetében ugyanazon oltalmat megadni, melyben ők annak előtte részesültek. Ő felsége a dán király kormányának, az utolsó évek eseményeinek és harczainak utóhatása a­­latt még inkább mint az előtt attól kellene tar­tania, hogy Schleswig német lakosainak pana­szai, melyek az előtt Németországban természetes viszhangra találtak, jogosan ismétlődnének, ha Éjszak-Schleswigben német községek minden alkotmányos biztosítékok nélkül helyeztetnének oly kormány alá, melynek, ha legjobb akarata volna is német alattvalóinak igazságot szolgál­tatni, mindenek előtt egy dán nemzeti népkép­viselőség­ alkotmányos hangulatának kifejezésé kell számításba vennie. Dán király ő felsége kormánya kétség kívül osztani fogja alálírt meggyőződését, miszerint a Németország és Dá­nia közt mindkét részről óhajtott barát­ságos viszonyok biztosítása tanácsossá teszi, nem hinteni el megint olyan viszályok magvait, mint a­milyenek azok voltak, melyek azelőtt a két ország békéjét, s az által Európáét is veszély­be hozták. „Alulírt tehát kormánya által oda utasíttatott, hogy a miniszter­elnök úrhoz hivatalos kérdést intézzen : képesnek hiszi-e magát a királyi dán kormány oly intézkedéseket tenni és rendszabá­lyokat helyezni kilátásba, melyek a netalán át­engedendő területrészekben egyesen vagy közsé­gekben lakó németek nemzeti sajátságainak ol­talmára és biztosítására határozott biztosítékokat fognának szolgáltatni, s minek lesznek e bizto­sítékok egyéni, helybeli és községi tekintetben? Vagy a jövő német alattvalók nemzeti sajátsá­gainak e tekintetbe vételét s fenntartását lehe­tetlennek tartja-e,­­vagy legalább végleg vonako­dik-e e tárgyra nézve előre határozottabban nyi­latkozni ? „Nem szükség megjegyezni, hogy a megsza­­vaztatás, illetőleg átengedés kiterjedése az ezen kérdésekig, adandó választól függ, s minél mele­gebben óhajtana a kir.­­ (porosz) kormány ezen ügy elintézése által mind a lakosság hangulatá­val számot vetni, mind a kir. dán kormánynak tanúbizonyságot adni barátságos indulatairól, annál inkább várhatja meg, hogy a kir. dán kor­mány megfelelő közeledés által ez ügy gyorsítá­sát könnyebbíteni fogja. „E tárgygyal kapcsolatban alulírt szabadsá­got vesz magának a bizalmas értekezésekben is már érintett második pontot, t. i. a herczegsége­­ket terhelő adósság egy arányos részének átvál­­lalását illetőleg is, határozott nyilatkozatot kérni. „A­ki egyébiránt stb.“ algíri kereskedelmi törvények módosítását vették tárgyalás alá.­­ A francziák nagy ünnepélyekkel készülnek fogadni az osztrák császári párt, a többek közt marquis Maria egy szindarabotlett zsiglyhek tárgya a magyar koronázás, és e darabokigirigy személyek Fontaineblauban fogják előadni, hol egy ünnepély különösen a magyar királyné tisz­teletére fog rendeztetni. — Az európai körutazást tevő Rajner főher­­czeg is e hó folytán nejével együtt Párisba fog érkezni, és unokatestvérével az osztrák császár­ral egy időben fog Párisban lenni. — E hó 4-én nagy hangversenyt rendeznek az ipar­palotában, hol 1200 zenész fog működni, s a világ legjelesebb zenészeinek műveit fogják előadni. A karókat képezik 300 nő énekes, 500 kardalnokné és 1500 kardalnok, tehát a működő összes személyzet 3500 tagból fog állani.­­• A „Constitutionnel“ egy bohókás tartalmú levelet közölt Pestről, melyben a többek közt ez áll: koronázás alatt a Nemzeti Színházban (?) a Szép Helénát adták magyar fordításban. Az operában pedig az Afrikai nőt, és hogy ennek helyi színezetet adjanak, az előforduló tánczok­­ban csárdást tánczoltak (?) Ezen hírek nevetsé­ges absurditását nem csökkenti azon körülmény, hogy a csárdásról egész hymnusz ír a jámbor le­velező. Mai számában már a „France“ is azt mondja, hogy a koronázási díszelőadást Pesten a „Szép Helena“ képezte. Valóban mulatságos jelenség ez a franczia alaposság! •— A luxemburgi ágyukat Mainzba szállítják.­­ — A török szultán már Párisba érkezett. — A krétai ügyben a török kabinet azt felelte a hatalmaknak, miként reményli, hogy egy hó­nap alatt az egész lázadást megszünteti. Ez idő elteltével a harcz nem fog folytattatni, s ekkor nem fogja ellenezni a török kormány, hogy a sziget főbbjei összehivassanak tanácskozás vé­gett — az európai nagyhatalmak közreműködé­sével­ mentve, melyet azon a józan szabadság félretolásával az erőszak gyilka ejtett. F r a­n­c z i­a o r­s­z­á g. — Bethmont az alsóházban egy interpellatiót adott be, melynek tartalma szerint szükség van egy bizottság kiküldésére, mely a katonáskodási rendszer szervezését úgy rendezné, hogy az ipar érdekeit szem előtt tartsa. Ez interpellatióra nézve az osztályok a ház­elibe tették vélemé­nyüket. Kilencz osztály visszavetette. Azután az Távirati tudósítások. — Bécs, jul. 1. Ide érkezett tudósítások sze­rint, melyeknek hitelessége — fájdalom — sem­mi kétséget sem szenved, Miksa császár jun. 19-én agyonlövetett! — Pár­i­s, jun. 30. A török szultán ma délu­tán ideérkezett, s a pályaudvarban a császár, Napoleon herczeg, a miniszterek és sok notabili­­tás által fogadtatott. — Róma, jun. 28. A 18 százados ünnep fényesen tartatott m­eg; 100000 idegen volt je­len. A pápát örömmel ü­dvözlék. — Kons­tantinápoly, jun 29. A hivata­los török lap meghazudtolja azon hirt, mintha az angol kabinet is csatlakozott volna a többi ha­talmak Krétára vonatkozó ajánlatához. — Azt is alaptalannak mondja, mintha a tö­rök kormány határozott időre tűzte volna ki a krétai lázadás elnyomását. — B­u­kar­e­s­t, jun. 29. A miniszteriális Rómá­­nul szükségesnek mondja a képviselők össze­hívását már szeptember hónapban, mint hogy fontos teendők kerültek szőnyegre. —■ Ne­w-yo­r­k, jun. 28. Marquez tábornok egy kiáltványa szerint Miksa császár az ifjú Itur­bide részére köszönt le.' // — München, jun. 30. Ő felsége az osztrák császár és császárné ma délután 2 órakor Re­­gensburgból ide érkeztek. f Ő Felsége a császárné azonnal, ő Felsége a császár pedig 4­ órakor tovább utazott Possenhofen­be­— Uj-Strelitz, jun. 29. Ma hirdették ki az éjszak-német szövetségi alkotmányt. A nagy­­herczegi pátensben az mondatik: „A vám- és kereskedelmi ügyet illetőleg további intézke­désig a fennálló törvények érvényben maradnak. Esti posta. — A „Wiener Zeitung“ vasárnapi száma több legfelsőbb kéziratot és nagyfontosságu kinevezést tesz közzé. Az első kézirat igy szól: Kedves báró B e u s t. Midőn Önt ezennel bi­rodalmi kanczellárommá kinevezem, meghagyván önt eddigi hivatalában, mint a császári ház és a külü­gyek miniszterét, egyúttal megbízom önt, hogy azon idő­pontig, midőn az államjogi viszo­nyok magyar koronám országai és többi király­ságaim és országaim között véglegesen szabályoz­va lesznek, továbbá vezesse az ekkoráig önre bí­zott elnökséget a minisztertanácsban; egyszer­smind azonban felhatalmazom önt, hogy az utóbb említett hatáskör teljesítésére nekem egy helytar­tót hozzon javaslatba. A második kéziratban, mely gróf T a a f f e hoz intéztetik, a minisztertanácsi helyettes elnökség ezen arra ruháztatik. Egy harmadik kézirat igy szól: Kedves lovag K o m e r s ! Saját kérelmére felmentem önt igaz­ságügyminiszteri állásától és Lipót-rendem nagy­­keresztjének díjmentes adományozása mellett tel­jes elismerésemet fejezem ki önnek, hű készséggel tett szolgálataiért. Egy negyedik kézirat von Hye lovagot igaz­ságügyminiszterré nevezi ki a reichsrathban kép­viselt királyságok és országokra nézve. —■ A vallás és oktatásügyi minisztérium ideiglenes ve­zetése szintén Hye lovagra bizatik. Továbbá olvassuk: Kedves báró Kussevic! Midőn báró Sokcevic József társznagyot saját kérésére hivatalától, mint bán, főkapitány, Hor­­vát és Tótországok kormányzója, zágrábi parancs­nokló tábornok, Fiume kormányzója és a zág­rábi báni tábla főelnöke, kegyelmesen felmentem s egyúttal rendelkezési állapotba helyezem, an­nak hű szolgálatai elismerése fejében Lipót ren­dem nagy keresztjét díjmentesen adományozom. Ő Felsége ezenfelül junius 27-ki legmagasabb elhatározással báró Rauch Levint báni helytar­tónak, Kralj­evic Frigyes pozsegai másodalis­pánt pozsegai főispánnak kinevezni méltóztatott. Zlataro­vic Robert báni táblai titkár, horvát­tót helytartósági udvari tanácsossá, Vinjcovics János körösm megyei főispán szintén horvát-tót hely­tartósági tanácsossá kineveztetett. H­o­rv­á­t­h Péter varasdmegyei volt alispán, a horvát kanczelláriá­­nál ideiglenesen előadónak osztatott be. FftbMit Httkstutii: B* Kemény Zsigmond. A nyílt-tér. 585IF" Előfizetési felhívás a „M­a g­y­a r U­j­s á­g“ politikai napilap 1867. II. félévi folyamára. Elő­fizetési feltétel­ek : postán küldve : 1 hóra 1 frt 50 kr. — 3 hóra (jul.—septo 4 frt fr0 kr; 6 hóra (jul.—dec.) i i frt. A pénzes levelek a „Magyar Újság“ kiadóhivatalához intézendők, Pest, egyetem­­utcza 4. sz. a. 930

Next