Pesti Napló, 1867. október (18. évfolyam, 5234–5260. szám)
1867-10-09 / 5241. szám
égezetül az összes tárgyiratokat oly megjegyzssel van szerencséje a bizottmánynak 2/. alatt felterjeszteni, miszerint az ezek alapját képező ügyekben, amennyiben e tanácsnak már érdemleges határozatai vannak, ezek közgyűlésien is jóváhagyandóknak s illetőleg fenntartandóknak véleményeztetnek, a mennyiben pedig még ily határozatok nem léteznek, a tanács további eljárásra utasítandó lenne. Kelt Pesten, a jogügyi és sérelmi bizottmánynak 1867. oct. 1-jén tartott hitelesítő üléséből. Agarasztó Miklós, többe, mint bizottmányi elnök. Derlóczy Károly, főjegyző. Az ügy kiegészítéséül felolvastatott még Thaisz Elek főkapitánynak a városi tanácshoz intézett azon beadványa, melyben Szentkirályi Mór főpolgármesternek lemondási nyilatkozatában személyére és hivataloskodására vonatkozólag foglalt vádakat, alaptalan ráfogásoknak és tényelferdítéseknek nyilvánítja, s addig is, míg ezekre részletesen felelne, kéri ezen beadványát a közgyűlés elébe terjeszteni. — a tanács az előterjesztést megtette, de megjegyzi, hogy a főpolgármester lemondási nyilatkozatában Thaisz Elek hivataloskodását illetőleg foglalt indokokat alaposoknak tartja", s amennyiben itt a tanács factumairól van szó, viszszautasítja a főkapitánynak azon kifejezését, mintha a főpolgármester vádjai ráfogások és tényelferdítések lennének; végre felolvastatott Taisz Elek főkapitánynak a közgyűléshez intézett igazoló nyilatkozata, melynek végén részint azon óhajtást fejezi ki, vajha a főpolgármestert és a közgyűlést meggyőzhetné arról, hogy ő a főpolgármesteri állás iránt nagy tisztelettel viseltetik, részint ígéri, hogy jövőre nem fog rajta múlni, hogy azon egyetértés, mely a közszolgálat sikeres teljesítésének nélkülözhetlen feltétele, a békés szándék komolysága és kölcsönössége mellett, ismét helyre álljon és fennmaradjon. A tárgyiratoknak nagy figyelemmel végighallgatott felolvasása ezzel véget érvén, szót emel Simon Flória képviselő, s legelőbb is kérdést intéz a közgyűléshez, nem kivánja-e a főpolgármester lemondási nyilatkozatát és a főkapitány által letett esküt is felolvastatni; a közgyűlés nem tartja szükségesnek; szóló ennek folytán megkezdi hosszú beszédét, melyben az iratokban előforduló tényeknek tüzetes bírálatéhoz fog, élesen kiemeli Thaisz főkapitánynak hibáit s a közjogi sérelmeket, azzal vádolja különösen Thaiszt, hogy ő független és korlátlan hatalomra törekszik, aki a múltban elkényeztetett, és oly hatalomkörbe sodortatott, melyből nem tud kibontakozni, azért most önkényszerűleg akar eljárni, mit alkotmányos szabad polgárok nem tűrhetnek, alkotmányellenes tetteit súlyos beszámítás alá esőknek mondja, és ezért nem érthet mindenben egyet a jog- és sérelmi bizottmány véleményével, és a következő formulázott indítványt terjeszti elő: „Jelentse ki a közgyűlés, miszerint a tanács eljárását és intézkedéseit ez ügyben, valamint a főpolgármesterét — amennyiben az előfordul — helyesli; ellenben a főkapitányét határozottan rászalja, és ez okon a főkapitány ellen a tiszti keresetet el is rendeli, annak eldöntéset pedig öt hivatalától felfüggeszti, s egyúttal a Weicberger-féle feladás ügyében vizsgálatot rendel " el, s annak teljesítésére saját kebeléből egy öttagú bizottmányt küld ki, azon felhatalmazással, melyet annak a bizottmány jelentés adatai javasol. Egyébiránt helyesli és elfogadja a bizottmány azon javaslatát, mely szerint nem a tanács hatásköre, mit a hazai törvények már úgy is megszabtak, hanem — az egyes és főbb úgynevezett oszlophivatalok és tisztviselők hivatalköre szabatosan körülhassék, s a tisztviselők a tanács iránti törvényes engedelmességre szoríttassanak, minden közvetlen érintkezéstől és levelezésektől más hatóságokkal, a tanács tudtán kívül, hivatalvesztés terhe alatt, eltiltassanak, s végre a belügyminiszterhez a javaslatba hozott felirat felterjesztessék, nemkülönben az 1861 ik évi rendőri szabályok átvizsgáltassanak, addig is hatályba tétessenek, a fennforgó ügyekben, a mennyiben a tanács jogérvényesen határozott, ez továbbra is érvényben hagyassék, a mennyiben pedig még nem határozott volna, határozathozatalra utasíttassék.“ (Nagy éljenzés.) Xurányi János Simon Florent előadására cáfoló megjegyzéseket tesz, Thaiszt védelmezi, egyébiránt pártolja a bizottmányi véleményt. (Helyeslés.) Busbach Péter a jó és roszhiszeműség közt különbséget kíván tenni, Simon indítványát nem pártolhatja, és előadását észrevételezi, a tárgyiratokból ide adatokat; a főpolgármesternek a Weinberger-féle ügyben tett intézkedését és irmodorát nem kárhoztatja ugyan, de nem is helyeselheti, valamint nem helyesli a tanácsnak ezen és a dinnye-árulási ügyben tett intézkedéseit sem ; mentegeti a főkapitányt, hivatkozik az 1861. évi rendőri statútumokra, melyek a főkapitánynak bizonyos jogokat adnak ; ezekre ugyan az mondatik, hogy expediálvá soha sem váltak, és életbe sem léptettettek; nézete szerint azonban a tanácsnak mégis kötelessége lett volna azokról tudomást szerezni, s mint az alkotmányos hatóság által alkotott szabályokat, szem előtt tartani; óvakodjék a közgyűlés a részrehajlástól, azon meggyőződése van, mit a jogi bizottmány kimondott, pártolja ennek véleményét, habár az szigorú is. (Helyeslés.) Fabinyi Teofil nagy figyelemmel végig hallgatott és hatásos beszédét azzal kezdte, hogy a tisztviselő a municipiumtól el nem választhatja magát másutt nem kereshet orvoslást, mint a törvényhatóságnál, helyteleníti azért a főkapitánynak azon tetteit, midőn a municipium mellőzésével a kormányhoz folyamodott, pártolja a bizottmányi véleményt, és ezért, de annálfogva is ellene szavaz Simon indítványának, mert a főkapitány mentségére több körülmények szolgálnak , mert a közkeresetet magának a közgyűlésnek érdekében nem tartja helyesnek, amennyben olyan intézkedést tenne, minek—tekintettel arra, hogy a főkapitány részéről posi■iv törvények vagy szabályok megsértése nem forog fenn, eredménye nem lenne. (Élénk helyeslés és éljenzés.) Steiger Gyula nem tartja helyesnek, hogy az előtte szólók a részletekbe bocsátkoztak, ezeknek bírálata nem tartozik a közgyűléshez, a közgyűlés csak a közjogi részét tárgyalja az előterjesztett ügyeknek, constatálja az elkövetett sérelmeket, e sérelmeket szónok igen nagy tetszésnyilvánítások kíséretében ejtegeti, különösen hangsúlyozza azokat, miket a főkapitány elkövetett beszédét azzal fejezi be, miszerint az így eldöntésénél irányadó az lehet: tévedett-e vagy vétkezett a főkapitány ? (Élénk helyeslés.) Mátyus Austid nem osztozik Simon Flórent nézetében, nem tartja czélszerűnek a főkapitány felfüggesztését a jövő szempontjából, nézete szerint a tanács és főkapitány hibázott, különben az egész ügyben egy hátlapot is lát, mit nem akarnak megmozgatni (felkiáltások: Mi az, halljuk, elő kell vele állni, pártolja egyébiránt a bizottmány véleményét. (Nagy zaj, szavazzunk.) Elnök többe kijelenti, hogy addig nem bocsáthatja szavazásra az indítványokat, míg feljegyzett szónokok vannak, s mivel a szállásra még többen jelentkeztek, a közgyűlést türelemre kéri (Szavazzunk.) Ráth Károly indítványozza, hogy az idő előre haladta miatt, és azon oknál fogva, mert a tárgyhoz még többen — ő is — szólni kívánnak, de a szavazás maga is annyi időt veend igénybe, hogy a befejezés és véghatározathozatal ma már lehetetlen, közgyűlés folytatása hétfőre halasztassék, roppant zaj és felkiáltások a szavazás mellett követték ez indítványt, de mivel a közgyűlési tagok nagy része az indítvány után 1/2 órakor a teremből eltávozott, a főbíró a közgyűlés folytatását hétfőn délután 4 órára tűzte ki. A hétfőn délután tartott közgyűlés e kérdés feletti tanácskozása késő estig folyt; leírását a tárgyalásnak holnap adjuk, itt röviden csak az eredményt emeljük ki. A közgyűlési tanácskozási szabályok személyes kérdésben titkos szavazást rendelvén, elnök először is Simon Florent közkereseti és felfüggesztési módosítványát bocsátó golyózás alá; ennek eredménye jön, hogy az indítványozott módositvány 82 szóval 68 ellenében elfogadtatott. Különfélék. Pest, oct 8. — Háromszék szepsi - miklósvári kerülete e hó 1-jén utolg Berde Mózsest választotta meg, nagy többséggel, orsz. képviselőjének. — A „Pesti Napló“ i. e. 228 dik számában felemlíttetik , miszerint a „Pester- Lloyd“ összes szerkesztősége új évre elhagyja e lapot, 8 új lapot, az „Ungarischer Lloyd“-ot alapúja , s azon, a közlő által önmagának tett kérdéshez, hogy nem tudja, várjon a társulat folytatja-e a maga „Lloyd“-ját? hozzá teszi: „jobban tenné, ha nem folytatná , mert az a „Lloyd“, mely a közönség részvétét kivívta, szóval az igazi „Lloyd“ az „Ungarischer Lloyd“ lesz. Felvilágosításul van szerencsénk tudatni, hogy a Lloyd-társulat a „Pester Lloyd“-ot igenis fogja folytatni, s pedig oly erőkkel, melyek az eddigi szerkesztőségét ha túl nem szárnyalják, de azzal legalább is egy vonalon állanak. A „Pester Lloyd“ eddigi iránya és szelleme a társulat által határoztatok meg, s nem a szerkesztőség által, mely a Lloyd-társulat intenzióinak magyarázója volt. Ezen irány és szellem szerezte meg és biztosította a „Pester Lloyd“-nak jó nevét és tekintélyét úgy a hazában, mint külföldön ; a társulat lapjának eddigi hazafias irányát jövőben is megtaztandja, habár a közönség irányában más nevek is fognák azt képviselni. A „Pester Lloyd“ hírlap-bizottsága. — Vetter töb nyílt levelet bocsátott hazája fiaihoz, mely a „Bon“ban jelent meg, kinyilatkoztatván , hogy visszatért azért, hogy szükség esetén a nemzetnek ismét felajánlhassa szolgálatát, s visszatért azon politikai színezet és elv nyilvánításával, melyet 1848-ban a hon zászlajára hűségi esküjével szentesített.“ — Görgey Arthur a „Hon“ ban részletes adatokkal mutogatja, hogy a Kossuth rendelete folytán az orosz fővezérhez intézett két államirat nem czélozhatott hadi eredményekre, s a hadi eredmények csakis a magyar sereg példátlan kitartásának tulajdoníthatók. — A ferencziek templomában oct. 5-dikén tartott gyászmisét Damjanicsért nyomban Batthyány Lajos grófért tartó gyászmise követte. — Ugyancsak a ferencziek templomában tegnap (oct. 7-én) a budapesti honvédség mondatott ünnepélyes gyászmisét a kiszenvedett bajtársakért. — László Károly hazánkfia Éjszakamerikából haza érkezett, s ezután Pesten fog lakni. Ő az, ki a magyar akadémia palotája számára azt a nagybecsű mahagonitát küldte, melylyel a nagy és kisebb terem utai és ablak-közei boritvák. — Vörösmarty „Hymnusa“ zenére téve Langer Viktortól, egész zenekarra és zongora kivonatban, Kóbor Almos által kiadva, megjelent, s minden műkereskedésben kapható 40 krajczáron. — A magyar gőzhajótársaság septemberben 18,252 személyt és 24,590 mázsa terhet szállított, s öszes bevétele 24,360 frtra rúgott. — „Ungarische Correspondenz“ czime alatt oct. 15-dikétől kezdve kőnyomatu lap indul meg, melynek czélja a külföldet részrehajlatlanul értesitni a magyar ügyekről. Mutatványszáma, mely tegnap jelent meg, teli van érdekes újdonságokkal. Ezek közül kiemeljük, hogy a londoni, párisi, berlini és sztambuli követségek mindegyikénél egy-egy magyar tiszt fog alkalmaztatni követségi titkári ranggal ; továbbá, hogy a bécsi angol követ, Bloomfield 1. a követség egyik tagját közelebb Pestre küldi, hogy az itt felállítandó angol főkonzulság iránt az előleges intézkedéseket megtegye. — A vallás- és közoktatási miniszter ezentúl csak vasárnap d. e. 10 órától 1-ig fogad el. — A városi szegény gyámolda „Elisabethineum“ javára f. hó 10 dikén csütörtökön a német színházban „Deborah“ hozatik színre, melyben a czimszerepet Bulyovszky Lilla asszonyság volt szives a jótékony czél iránti tekintetből díjtalanul elvállalni. — Egerből sürgönyzik a „Hon“-nak, hogy Heves megyébe kir. biztost küldenek Rajner Pál főispán személyében. E hó 14-kére a megye bizottsága rendkívüli gyűlésre van öszszehiva. — A pesti lövöldében oct. 6-dikán tartott széllövéskor szeget lőtt Oszvald ur Wendlandt urnák, négyes közt Ryffur magának, Eckel ur Wetzer urnák, Tarcsay ur Kimer urnák, Grund ur magának, Schiefner ur Medetz urnák, Eckel ur Wetzer urnák, Klein ur magának, Mautner ur Gussmann József urnak, — Polgáron (Hevesben) a volt zsandári kaszárnyát a belügyminiszter népiskolául engedte át — Sátoralja-Ujhelyben sept. 29-ke óta távirda működik korlátolt nappali szolgálattal. — Az izraelita népiskolák számára Bauer és Kohányi szerkesztése alatt egy magyar meg egy német ábéczé- és olvasókönyv jelent meg, melynek jövedelme részben a magyar izraelita tanító egyletnek van felajánlva. Egy-egy keménytábláju könyvecske ára 20 kr. Színház. Erkel „Dózsa György“ ismét felvétetett a játékrendbe. Mint halljuk, szerző négy felvonásba dolgozta át, ami mindenesetre előnyére lesz a műnek. — A budai népszínháznak legközelebbi újdonsága Offenbach nagy operetteje, a „Gerolsteini nagyherczegnő“ lesz, mely szombaton adatik először fényes kiállítással. A czímszerepet felváltva Hetényi Antonia és Feketéné fogják énekelni. Ez operettet Párisban folyton adják, s az előadások száma a 200 at meghaladta. Bécsben a wiedeni színházban már három hét óta mindennap tele házakat csinál. — Színi felhívás: Folinusz János az aradi dalszíntársaság igazgatója egy kartanitót keres, az ajánlkozó bérmentes levelével keresse meg Aradon. Pest, 1867. oct. 4. — A nemzeti szinház műsorozata oct. 9 töl 19-ig . 9. Halottak emléke. 10 Hunyadi László. 11. Fehér,hajszál. (Ketten Henrik ur hangversenye.) 12. Ördög Róbert. 13. Régi dal régi gyülölségről. (1-szer.) 14. Régi dal régi gyülölségről. (2-szer.) 15. Éjszak csillaga. 16. Két özvegy. (Ketten Henrik ur hangversenye.) 17. Linda. 18. Tündér ujjak. 19. Dózsa György. A „P. Napló“ társürgönye. Bécs, oct. 8. A birodalmi tanács követekházának mai ülésében az állampolgári jogról szóló törvényjavaslat felett általános vitatkozás folytattatott. Tornán felszólítja a kormányt, hogy nyíltan vallja be mily elveket követ az ausztriai államviszonyok alakítását illetőleg, várjon a központosításnak vagy az autonómiának hódol-e ? — Beust válaszolja , így egymással ellentétbe állítva a kormány sem a központosítást, sem az autonómiát nem tűzte czélul, mert ha központosítanánk, nem volnának tartománygyűléseink. A delegatív törvényre utal , melyben az egyes tartományok igényeinek teljesen elég van téve. A kormány ildomos autónómia-igényeknek nincs ellenére, de nem vallhat bizonyos irányzatokat magáéinak, melyek az autonómiát a birodalmi egysége fölé helyezik. A kormány az autónómiát érdeklő előterjesztésekhez beegyezését adta, mindazonáltal kérdés : a múlt hetek eseményei után, hogy a kedélyek megnyugtatva legyenek s a kölcsönös bizalom lábra kapjon várjon ez előterjesztések elfogadásra, vagy elvetésre tarthatnak-e számot ? A holnapi ülésben a vita folytattatik. KÜLFÖLD. Róma a hibás. E czim alatt a „France“ a következő czikket hozza: A franczia forradalom egyik legnagyobb szónoka egy ihletett órájában így beszélt a convent szószékéről : „Nem hallottátok e helyen vagy más helyt az embereket kiabálni. Ha a kenyér drága, a Temple az oka; ha a pénz kevés, ha sergeink roszul vannak élelmezve, a Temple az oka, ha szükség, éhség van, az ok bizonyosan a Templeben van. „Pedig akik így beszélnek, jól tudják, hogy a kenyér drágaságának, a pénzforgalom hiányának, a seregnél a rosz administratiónak egészen más okai vannak, mint a Temple .... „Ki kezeskedik nekem, hogy ugyanezen emberek még erőszakosabb hangon nem fogják egykor kiabálni : Ha a kenyér drága, a convent az oka, ha a pénz kevés, ha sergeink roszul vannak élelmezve, a convent az oka, ha szükség, éhség van, az ok bizonyosan a conventben van.__“ Az „Opin. N.it.“-nak a római kérdésről irt czikkei V e r g n i a u d-nak e szavait juttaták eszünkbe. Tudják-e önök valóban, hogy honnan származnak a helyzet nehézségei ? Kérdezzék a tisz ■ teletreméltó Gueroult urat. Ha „végtelen zavar szállta meg az embereket,“ ha „az eszmék elhomályosultak,“ ha „az értelem ingadozni, kétkedni kezd“ mindennek oka Róma. Ha Francziaország lángszelleme elpuhul, meglankad, ennek oka Róma. Ha hazafi érzelmeinket a tizennyolc év óta rágódó jezsuitizmus rozsdája gyengíteni kezdi, ennek oka Róma. Ha a pénzügyminiszter nem akar elég pénzt adni a közoktatásra, ennek oka a világi hatalom. Ne kérjetek, hogy bizonyítsam — kiált Gueroult úr — én semmit sem tudok, de bizonyos vagyok benne. Tudom, hogy e dolgok benső öszszefüggésben vannak. „És ez igaz, csak hogy még sok más dolog van benső összefüggésben. Ha Olaszországban izgalom van, ha a pénz kevés, ha a pénzügyek zavarban vannak,ennek oka mind Róma stb stb. stb. . . . íme, a különbség, Gueroult ur és azon 1792-ki Temple kiabálók közt, mert azok nem hitték, a mit mondanak. Gueroult ur a bizonyosságra benső szemlélet utján jutott el. Ezt ő maga mondja nekünk. Pártfogoltatva nem tudjuk minő kegyek által, ő tudja, ami a halandók többi része előtt rejtve marad. Tudja például, hogy nálunk a „hatalmasok környezetében“ rejtett küzdelem foly a tudatlanság érdekében, s hogy az illetők leginkább a divatos társadalomra hatnak, még pedig a nők által, a lehető bárgyúságban s a mellett könnyelműségben nevelvén azokat, hogy így mindig gyóntatóik kezei közt maradjanak. És ez évek óta tart — folytatja Gueroult úr— s mi engem illet, oly tisztán látom e föld alatti küzdelem munkáját, hogy nem félek kimondani, miként a közoktatási budget nem fog illendő menynyiségre emeltetni mindaddig, míg a világi hatalom meg nem szűnt létezni. Tehát csakugyan bűnös valami az a világi hatalom. A Temple ellen intézett támadások, melyet a girondi követ emlékezetbe hagyott, csak csekélységek Gueroult úr vádjai mellett. De miután az „Opinion Nationale“ szerkesztője ily nagy mértékben veszi magára a vádló szerepét, óhajtandó volna, hogy ne tartsa egyedül magának a felvilágosítás jótékonyságát. Miután ő oly tisztán érzi e föld alatti munkát, s miután kezei közt tartja e jezsuitikus összeesküvés fonalszálait, jó lenne azzal végezni, hogy az ország közvéleményét is értesítse és felvilágosítsa. Ily nagy veszélylyel szemben nyíltan kell szólani, s miután ép a bizonytalanságnak és kétkedésnek izén hadat, kerülje ezt saját beszédében. — Ugyancsak a „France“ Gueroultnak egy másik czikkét is igyekszik persiflirozni; e czikknek czime: .,a szív függetlensége,“ a szív alatt Gueroult úr Rómát érti; meg kell vallanunk, hogy czikkeiben igen sok fontos eszme kerül szőnyegre, s a „Francéinak teljes erejére és minden fegyverére van szüksége, hogy elhallgattassa, vagy legalább meggyengitse czikkeinek hatását. * Olaszország. — Olasz lapok írják oct. 4 én, hogy a pápa a diplomatiai testület előtt kijelenté, mikép minden esetre Rómában fog maradni. — Oct. 6-ról pedig az írják, hogy az ellenkező hirek daczára, a pápai területen mlég mindig vannak felkelő csapatok, s azon reményt táplálják, hogy előbb utóbb be fognak jutni Rómába; a határokon is folytonosan újabb és újabb csapatok jelennek meg, s a pápai katonák és az olasz kormány sergei perczig sem szüntethetik meg az éber vigyázatot és tevékenységüket. Távirati tudósítások — Róma, oct. 6. Cortese mellett újabb felkelő-csapatok törtek be. Kétségbeesett harcz után tegnap Bagmorea ismét visszafoglaltatott, mely alkalommal 70 garibaldista elesett, 100 elfogatott A pápai csapatok nyil helyeken is győztesek maradtak. Bellázadásról szó sem lehet, a lakosság mindenütt hűnek bizonyul a kormányhoz. — Augsburg, oct. 6. A bajor haladáspárt ma tartott gyűlésében 1000 egyén vett részt. Marquardsen tanár jelentést ten a stuttgarti határozatokról, melyek egyhangúlag elfogadtattak. Cramer-Doos az ultramontan-párt mozzanatai ellen szólal fel. Era rd (Nürnbergből), azon bajokat ecseteli, melyeket a vámszerződés visszavetése az országra hozna. Völk az északi szövetséghez való csatlakozást pártolja. Beck (Lindauból) szabadságot óhajt egység által, és Németország összetartását a külföld támadásaival szemben. Fischer (Augsburgból) a társadalmi törvényhozás mellett szólal fel és eredményesen védi a bizottság határozatait a roszlelkű megtámadások ellen. Stauffenberg a hadseregnek a porosz rendszer szerinti reformját ajánlja. Az eddigi bizottság újból megválasztatott. — Augsburg, oct. 6. (Esti 5 óra.) A porosz király és neje, kik ma délelőtt hagyták el Sigmaringent, az itteni pályaudvaron a bajor király és számos közönség által fogadtattak. Az ebéd a pályaudvaron tartatott. — Aulendorf kastély (Würtemberg) oct.6. A porosz felségek oct. 10-én Weimarból Badenbe utaznak. A kiséret egy része már az utóbbi helyre elindult. — Nürnberg, oct. 6- A porosz királyi pár éjjeli 10 órakor érkezett ide. A felségek a „Hotel de Baviére“-ben szálltak meg. — London, oct. 6. Derby lord új év után valószínüleg leköszön. — A „Morning Post“ azon híre, mely szerint Paget washingtoni, és Fané florenci követül fogna kineveztetni, nem valósul. — Florenc, oct. 5. (Éjjel.) A „Diritto“ levelezője jelenti Bagmoreából, hogy a pápaiak 21 fogolyt hagytak hátra; a felkelőkből 3 meghalt, 2 megsebesült. A lapok jelentik, hogy az Abruzzo hegyláncz alján és Frosinone tartományban felkelő csapatok alakulnak, s hogy már több összeütközés fordult elő kedvező eredménynyel a felkelőkre nézve. Római sürgöny megerősíti a pápaiak vereségét Bagmoreában, Sabina, Valentano és Mormonéban a felkelők megverettek. — Bukarest, oct.6. Fejedelmi határozattal a törvényhozó testület oct. 25-re (görög időszámítás szerint) rendkívüli ülésszakra hivatik egybe. — New York, sept. 24. Brownlow és a nashvillei polgármester közt meghasonlás keletkezett, Brownlow katonai interventióval fenyeget. A polgármester a rendőrséget szervi ellentállás végett. Komoly összeütközéstől tartanak. Sea-Island és Déli-Carolinában a gyapotaratást a hernyók megsemmisítették. — Bécs, oct. 8. Az alsóház mai ülésében az igazságügyminiszer törvényjavaslatokat terjesztett elő az értékpapírok és földtehermentesítési kötvények amortisatiójáról. Beust kormányelőterjesztényeket nyújtott be a Magyarországgal való kiegyenlítés és a kereskedelmi szerződés megkötéséről. Grosz kérdést intézett a hitbizottmány elnökéhez a végett, hogy mennyire haladtak a concordatum megszüntetése végett beadott kérvények feletti tanácskozásokkal. Rechbauer elnök válaszolja, hogy a bizottmány munkálatai majdnem egészen befejezvék s még e hét folytán a ház elé fognak terjesztetni. A bizottmány oda törekszik, hogy az iskolák függetlenségét az egyháztól, tökéletesen érvényre emelje. Ezután következett a bírói hatalom feletti törvényjavaslat elfogadása második felolvasáskor, s a végrehajtási hatalom feletti törvényjavaslat a bizottmány szerkezete szerint elfogadatott. — Kopenhága, oct. 7. Az országgyűlés ma trónbeszéd nélkül megnyittatott. A landsthingban B o u u n , a folkethingben Breguidal választatott elnökké. — Kairo, oct. 7. A Krétában állomásozott egyptomi csapatok tegnapelőtt Alexandriába érkeztek. Esti posta. — Legutóbbi postánk érdekes híreket közöl. Strossmayer püspökről már a múltkor tettek oly történetkék körutat a lapokban, melyeket botrányosságuk miatt tartózkodtunk közölni. Ma a „Narodni Listy“ újdonságolja azt, hogy a diakovári püspök sequestrum alá helyeztetnék, s ez a múltkori dolgoknak sok valószínűséget kölcsönöz, mert azok sok költséggel járó dolgok voltak, s a diakovári püspök a horvát közintézetek iránt sem volt soha fukar, s ily kettős költség mellett — ha a rovására írt agitatio költségeit számba sem veszszük, ugyancsak jól kell gazdálkodni, ha a bukást, s illetőleg a sequestrumot ki akarjuk kerülni. Ugyancsak a „Narodny Listy“ írja, hogy Ljubics a dalmát követ tartózkodni fog a szavazástól, míg a kiegyezés szavazás alá nem kerül. Ekkor óvást fog tenni a háromegy királyság nevében, minthogy az sem a magyar országgyűlésen, sem annak küldöttségében képviselve nem volt. — A varjak várják az áldozatot: Beust bukását, írja az új „Fremdenbl.“ — Már Belcredi Eckert is megjelent Bécsben, de még Beust az ő kedvéért nem lép le. — A tészta kelni kezd, a kovász működik. Három nevezetes kérdés foglalkoztatja az európai közvéleményt a római, a németésake- ei, s miután Francziaország mindhárom kérdésben érdekelve van, az egész világ szeme Biarritz felé fordul, hol, mint mondják, sűrű tanácskozás foly, s a császár elhatározta, hogy a tevékenységi politikát fogja követni. Egyelőre a lapok még nem mondhatnak biztos híreket, s a tények közölhetésére még néhány napi várakozás teend szükséges, de már szállongnak a sejtelmek, gyanúsítások és a valószínű következtetések. Feltűnő, hogy a félhivatalos franczia lapok mélyen hallgatnak, s csak a más árnyalatú lapok szavaiból vehetjük ki a következendőket: 1. A római kérdésre nézve Olasz- és Francziaország a septemberi szerződést módosították, mely szerint Róma városán kívül az egyházi birtok az olasz állam birtokába megy át; némelyek szerint rögtön, mások szerint IX. Pius halála után. 2. A német kérdést illetőleg csak azt jegyezhetjük fel, hogy a franczia börze félelme és kétkedése, a porosz király déli látogatásai, a porosz félhivatalos lapok gorombaságai s a Biarritzból jövő hírek és katonai rendelkezések — mind együvé esnek, s rövid időn egy szigorú hangon tartott franczia nyilatkozat várható. 3. A keleti kérdést az orosz propaganda egy új verzióval gazdagította, azt írják ugyanis, hogy a görög király egyelőre Krétában nem boldogulván, Oláhország, Szerbia és Montenegro fejedelmeit szólította szövetségre és alkudozásokra; ha ez igaz, akkor ezen fejedelmek feleleteitől függ, hogy a keleti kérdés óriási nagyságában álljon előttünk. Nemzeti színház. Oct. 9-kére van kitűzve: „HALOTTAK EMLÉKE.“ Ev. dráma 3 felv. i pesti snibstrr.? hivatalos Oct. 8 án. ifkH» swkmxE : B. — Távirati tudósítás a bécsi börsérít' oct. 8-ról: 5* s metalliquee............................54.70 Nemzeti kölcsön Bankrészvény Hitelintézet . Londoni váltók . Ezüst .... Arany 64.50 678.-171.50 124.75 12225 5.96 4'*CM|BkW •wsrsit n a 1 f font os .-!n-I*£te o. 4 a*- uiriá# *. 86 87 5 95 6 05i 'tárcssági »8 81 6 15 6 55 ártaai aj 86 87 5 95 6 10 tínsaj Síj 88—89 6 16 6 65 •cár-árí *j 84 85 5 80 5 95 *«#fc -’idók aj 84 86 5 80 6 — 86 87 6 — 6 15 .ét* »JT'S— ___— sEc*s «1 78—80 4 25 4 30 irfss, narföwíw--68 70 8 — 3 20 „ sápláMk 68 70 2 75 2 90 v«b, aj 45 47 1 60 1 65 „ bánáti 6— 8 80 3 90 — — — — a«*., d — * ' 5 40 5 50 B051*:ey-— — Káí' «■!** . • SMI-. 6 12 6 — 5 87 6 — Hiubulli. «dójára* 4 10" ! Esős, hideg. N y i I 1 -1 é r. Figyelmeztetés. azokra nézve, kik jó órákat kedvelnek. . Nagyon sok oly órásaink vannak, kik azon megjegyzéssel, hogy az órák mind a cg. k. bécsi vizsgáldhivatal által a valódiságot ellenőrző jegügyel el vannak látvi, valamennyi lapban mint kitűnő és hires órásokat hirdetik magukat, valóságban pedig vagy nagyon keveset vagy épen semmit sem értenek az órás művésztetőDől. Ezennel főleg arra utalunk, hogy Magyarhonjai is a hivatalos bélyeggel (Punchung) láttatnak el a órák, mint minden arany és ezüst tárgy szinte, és csal azon szédelgésre figyelmeztetjük a közönséget, mer fődolog, ha valaki órát venni vagy javíttatni akar, hogy tudakozódjék, melyik órás hir szakmájában azon képzetgel, hogy kielégíthesse , és csakugyan gyorsan azon tapasztaláshoz jutana, hogy nem a Bécsben hirapiag magukat feldicsérő órások fognak ajánlatoi és egy nem szükséges árusok és bécsi órásoktól megszerezni azokat, hanem hogy vannak Magyarhonban is oly orások, kik sokévi munkálkodás és tapasztalás után, melyet maguknak a külföld és Schweicz legelső óragyásraiban szerzenek, képesek egy órát tökéletesen helyreállítani és azért való kezességet el is vállalhatni. Mért drágább egy óra javítása jó és szakavatott órásnál ? Ezt sokan meg nem akarják érteni, de mi ellenben azt kérdjük, előnyös--e egy órát olcsó áron roszul igazíttatni vagy pedig valami többletnél az óra tekintetében biztos lehetni. Philippe Kohn, a híres Brunsevetter János genfi örsgyárosok : Münchenben I. rend de Patek, Philippe és társa vizsgát tett és kitüntetett tanítványa. Chronometter- és mű órás PEST, Dorottya utcza 2. szám, Szegeden.