Pesti Napló, 1867. december (18. évfolyam, 5286–5305. szám)
1867-12-01 / 5286. szám
A magyar irók segély-egylete. A magyar Írók segélyegylete igazgató-bizottságának meghagyásából közöltetnek az évnegyed a számadások e folyó év három első évnegyedéről. Im, itt következnek: I. Kimutatása a magyar Írók segélyegylete pénztárforgalmának az 1867. év I-ső negyedéről. Öaazeseu 75,211 Levonva a kiadást a bevételből, marad pénztári készlet .... 169 79 Részletes befizetések kimutatása: I. Ala ti t vá nyi 18 k e : 1. Ocskay Ignácz 200 ft. 2. Ferenczy Lios 200 ft. összesen100. II. Alapítványi tőke kamatai: I Adamovics Jámio-1200 ft után 1866-ra 10 f1. 2. Nagy Bánya vára a 200 ft után 1866-ra l. ft. S.Frhlich Gustáv 200 ft után 1801- ra 10 fi. 4. Béési kaszinó 200 ft után 1865—66 ra 20 ft. 5. Ierczeg Batthyány Füöp 2000 ft után 1866- ra 100 fi. G- Tanory Anasztiz 200 ft után 1JS 17-re 10 fi. 7. Szatmár Németi kir. város 400 ft mán 1866-ra 20 ft. 8. Forgách lován gróförökösei 200 ft után 1866-ra 10 ft. 9. Filbercer Rezső 200 ft után 1865 -66 ra 21 ft. 10. Tolcsvai Nagy Gedeon 200 ft után 1867-re 10 ft. 11. Horváth Lajza 200 ft után 1867 re 10 ft. 12. Kun József 200 ft után 1866—67-re 20 ft. 18. Oszterhuber József 200 ft után 1866-ra 10 ft. 14. Bezerédj Lajos 200 ft után 1866-ra 10 ft. 15. Hőgyész Pál örökösi 200 ft után 1866 ra 10 ft 16. Ocskay Izácz 200 ft után 1866 ra 10ft. 17. Ugyanaz 1867 re 84 kr. 18. A miskolczi takarékpiztár 200 ft után 1865 második felére. 1866 — 67 évekre 25 ft. 19. Csapó Vilmos 200 ft után 1866 ra 10 ft. 20. Szeged sz. k. város 200 ft után 1866-ra 10 ft. 21. Pécs sz. k. város 200 ft után 1864—65—66-ik évekre 30 ft. 22. Gróf Andrássy Aladár 300 ft után 1866 ra 15 ft. 23. Gr. Batthyány Lajosné 200 ft után 1866-ra 10 ft. 24. B. Vécsey József 200 ft után 1866 ra 10 ft. 25. Ernuszt Kelemen 200 ft után 1867-re 10 ft 26. Gr. Pejachevich László 500 ft után 1866- ra 25 ft. 27. Néhai Petrich Sándor 500 ft hagyatéka után 1866. utolsó feléről és az 1867-i . évre 37 ft 50 kr. 28. Néhai gr. Zelinszky László örökösei 200 ft után 1867-re 10 ft. Összegen 483 ft 84 kr. II. Évdijak. 1. Ajtay Sámuel 186% 1866- ra 12 ft. 2. Zalavári apátság 186% 1866ra 12 ft. 3. Zalavári apátság második évdija 1866-ra 12 ft. 4. Faludy József 186% 1865 —66 ra 24 ft. 5. Csacskó Imre 186% 1866- ra 12 ft. 6. Gyurikovics József 186% 1863- ra 12 ft. 7. Garán Dániel 186% 1865-re 12 ft. 8. Elek Pál 186% 1863—641-435 és 66 ik évekre 48 ft. 9. Salamon Ferencz 186% 1865-re 12 ft. 10 U Imán Károly 186% 1866 ra 12 ft. 11. Lelkes András 186% 1866-ra 12 ft. 12. Galgóczy Károly 186% 1865—66—67-ik évekre 36 ft. Összesen 216 ft. IH. Adományok és rendkívüliek. 1. Scherrenlechner Sebestyén mexikói államtanácsos küldeménye 5 ft. 2. Schrecker Ignácz fényképész 27 ft 10 kr. 3. Lestyán János aradi vendéglős 38 ft 7 kr. 4. Névteln egy db aranyban 6 ft. 5. Gr. Károlyi György e nmltga a nagykárolyi vendéglője termének sz ni előadásokra átengedésért fizetett összeget újra az Írói segélyegyletnek küldi. 6. Hermann Manóné Szakácsról 5 ft. 7. Rironszéest tánczvigalom jövedelméből Sleibacker László ur által a pesti hölgydiv til szerkesztősége utján 20 ft. 8. N. J. betűk alatt Weiss B. Ferencz ur által 40 ft. Összesen 171 ft 17 kr. kelt Pesten, 1867. ápril 1-jén. Szathmáry Lajos, pénztárnok. II. Kimutatása a magyar írók segélyegylete pénztár forgalmának az 1867 ik év II ik negyedéről. Bevétel: fr. kr. I. Alapítványi tőke. 1. Weisz János a „Pester Lloyd“ volt szerkeszője 210 ft. 2. Harkányi Fülöp 200 ft. 3. Pesti takarékpénztár 20.0 ft. 4. Frankenburg Adolf úr és a titkár által 1867 april 22-én rendezett szavalati és zeneakadémia jövedelméből egy alapítvány 500 ft. 5. Kisorsolt záloglevél beváltása, s helyette más számú záloglevél vásárlása által előállott tőke szaporulat 127 ft 50 kr. Összesen 1237 ft 50 kr. II. Alapítványi töke kamatai. 1. 61 200 ft m. földhitelintézeti záloglevél 1867 ik év első felére 50% kamatra 1683 ft. 2. Szabó Károly 200 ft után 1866-ra 10 ft. 3. Ranolder János püspök 200 ft után 1867-re 10 ft. 4. B. Vécsey Sarolta 200 ft után 1867-re 10 ft. 5. Papp Hon, néhai Papp Vincze örököse 400 ft után 1867-re 20 ft. 6. Botka Tivadar 200 ft után 1867-re 10 73,287 157 300 64 írt I. Alapítványi tőkéből. . . • 400 II. Alapítványi tőke kamataiból. 483 III. Évdijakból . . . . • • 216 IV. Adományokból és egyéb rendkívüliekből....................................101 Ideiglenes kiadásokból . . . 100 — Összesen 1370 51 Hozzá adva a múlt évi pénztármaradványt.................................... 74010 Telt az egész forgalom 76,381 Kiadás. I. Ideiglenes ... II. Segélyezésekre . . III. Tiszti fizetés . , IV. Vegyes és rendkívüli kr. 34 17 66 17 98 40 38 I. Alpitványi tökéből .... 1237 50 II. Al pitványi töke kamataiból 2243 — III. Érdijkból ............................... 36 — IV. Adományokból s egyéb rendkívüliekből................................................ 486 38 V. Ideiglenes kiadásokból. . . . 300 — Összesen : 4302 80 Hozzáadva az I-6 negyedévi pénztármaradványt......................................... 169 79 Tett az egész forgalom . 4472 67 Kiadás: I. Ideiglenes ........ 2110 — 11. Lepérezésekre . . ... . . 1474 98 111. Tiszti fizetésekre . . . . . 300 — IV. Vegyes és rendkívüli . . . 1928 Összesen 3904 26 Levonva a kiadást a bevételből marad pénztári készlet....................... 568 41 Részletes befizetések kimutatása: ft. 7. Gr. Károlyi István 10,000 ft után 1867-re 500 ft. összegen 2243 ft. III. Évdijak. 1. Szegszárdi takarékpénztár 1862—67 évekre való kötelezettséggel 1866-ra 12 ft. 2. Zorn Vilmos 1862—67. évekre 1866-ra 12 ft. 3. Kiszvártonyi Ede 1862—67. 1867 re 12 ft. Összesen 36 ft IV. Adományok és rendkívüliek. 1. Kaki helységből névtelenül 1 frt. 2. Névtelen a titkár utján 4 frt. 3. Frankenburg Adolf és a titkár által 1867. év ápril 22 én rendezett zene és szavalati akadémia jövedelméből a közpénztár javára 460 ft 17 kr. 4. A közpénztári ■vagyon után kamat 66 kr. 5. A „Pesti Napló szerkeztősége 1t. 6. Nagy Károly feörmendrnl 5 ff. 7. B. Eötvös József 2 Vap értéket 14 ft 55 kr. Összesen 486 ft 38 kr. Kelt Pesten, 1867. jul. 30. Szathmáry Lajos, pénztárnok, III. Kimutatása magyar irók segélyegylete pénztár-forgalmának az 1867 ik év III. negyedéről. Bevétel. I. Alapítványi tőke .... 1900 ft okr. 11 Alpitványi töke kamatai III. Evdijak............................... 136 „ 66 „ „ IV. Adományok és vegyesek 661 „ 64 „ V. Ideiglenes kiadásokból 500 „ — „ 0 iBb-en 321 fj U 30 kr. Hozzáadva a II-dik negyedévi pénztár maradványt . . . 568 fi 41 kr. Összes forgalom 3/7« n 71 kr. Kiadás. I. Ideiglenes.............................. 1425 ft — kr. II. Segélyezések .... 1349 „ 98 „ III. Tiszti fizetés .... 300 „ - „ IV. Vegyes................................ 58„ - „ Összesen 3132 ft 98 kr. Levonva a kiadást a bevételből, maradt pénztári készlet . . 645 ft 73 kr. A részletes befizetések kimutatása. 1. Alapítványi tőke. 1. Néhai Devill János hagyatéka 300 ft. 2. A koronázási alalommal az akadémiai ablakok haszonbérletéből befolyt 1405 ft 40 krból egy alapítvány 1000 ft. 3. Sathmár-Némethi kir. város alapítványa 400 ft. 4. Lukács Mór alapítványa 200 ft. Összesen 1900 ft. II. Alapítványi tőke kamatai: 1. Ledniczky Mihály 200 ft után 1867-re 10 ft. 2. B. Patheány József 200 ft után 1867-re 10 ft. 3. Gr. Széchenyi János 200 frt után 1867-re 10 ft. 4. Királyi Pál 200 ft után 1867-re 10 ft. 5. Somoskeöy István 200 frt után 1867-re 10 frt. 6. Roskoványi Boldizsár 200 frt után 1867-re 10 ft. 7. Szathmár Németi kir. város 400 ft után 1867. jan. 1-től, 1867. jul. utóljáig, mikor a töke befizettetett, 11 ft 66 kt. 8. Károlyi László 200 ft után 1867-re 10 ft. 9. Herceg Pálffy Antal 200 ft után 1867-re 10 ft. 10. Ferency János 200 fő után 1867 első felére 5 ft. 11. Gr. Teleki Sándor 200 ft után 1867-re 10 ft. 12. Almássy Pál 400 ft után 1867-re 20 ft. 13. Lukács Mór 200 ft után 1867-re 10 ft. Összesen 186 ft 66 kr. Ill. Évdijak. 1. Gr. Dessewffy Marcell 1867 1867-re 12 fr. IV. Adományok és vegyesek. 1. Ideiglenesen elhelyezett közpénztári tőke után kamat 3 ft 55 kr. 2. Gr. Haller Ferencz küldeménye 5 ft. 3. Frankenburg Adolf úr és a titkár által rendezett szavalati Zeneakadémia jövedelméhez pótlólag érkezett 18 ft 9 kr. 4. A koronázás alkalmával az akadémiai ablakok bérletéből befolyt 1405 ft 40 krből a közpénztár javára 405 ft 40 kr. 5. Gr. Károlyi György nagyméltósága a nagykárolyi vendéglője termének színi előadásokra átengedéséért fizetett összeget újra az Írói segélyegyletnek küldte 34. frt. 6 Földváry Károly Olaszországból a „Pesti Napló“ utján 22 frt. 7. 1867. aug. 27-dikén Uj Pesten tartott zeneestély jövedelme 173 frt 66 kr. — Összesen 661 frt 64 kr. Kilt Pesten 1867. sept. 30 án. Szathmáry Lajos, pénztárnok. Az igazgató bizottság nevében egyszersmind tisztelettel felszólittatnak az egylet, alapitó és évdíjas tagjai, hogy részint hátralékaikat, részint az évi illetőségeiket az egylet pénztárnokához (Sándor-utcza 16. szám.) beküldeni szíveskedjenek. Kelt Pesten, nov. 20. 1867. Gyulai Pál, ideigl. titkár, vivhat ki oly eredményt, mely egyesek tördelt, szétforgácsolt törekvéseivel idők során át daczolhatna. Buzdítsunk, tegyünk, munkálkodjunk. Buzdítsunk másokat, kik körünkön kívül állanak, de buzdítsuk egymást is. Erre igen alkalmas biztatásul szolgálhat az oktatásügyi miniszter e nagyméltóságának az egylet tisztelgő küldöttségéhez intézett azon kegyes nyilatkozata, hogy nagyon fog örülni, ha az egylet szövéseket vond, melylyel bevilágítsa a gyakorlati teendők ösvényeit. Törekedjünk ezen várakozásnak meg is felelni. De ez csak úgy történhetik, ha minél többen, ha mindnyájan sorakozunk. Engedjék remélnünk tisztelt ügyfeleink, hogy rövid időn alig lesz tanférfin széles e hazában, ki ezen üdvös czésű egylet tagja nem volna. Azért tisztelt ügyfeleinkhez azon édes reményben juttatjuk a szentesített alapszabályok idő mellékeltével jelen felszólításunkat, hogy nem sokára tömegesen üdvözölhetjük soraink közt a haza ifjú nemzedékének vezetésével megbízott szellemi erőket, testvéri bizalommal várván az illető szakosztályok számára majdan beküldendő dolgozataikat is. A túlsó lapon levő aláírási ív, melyen a választandó szakosztályt, vagy osztályokat is megjelöltetni kérjük, s. évi december végéig lesz beküldendő az „Országos középtanodai tanáregylet“ első titkárához (Buda,vár, Országházutcza 95. sz.) a végből, hogy idején megtudhassuk: hány példányban kelljen a tagok illetményéül kiszolgáltatandó egykts „Közlönyt“ nyomatnunk. Ébtrség! Egyetértés ! Együttműködés 1 Az „Országos középtanodai tanáregylet“ 1867-ki october 29 én tartott választmányi ülésének határozatából. Kelt Budapesten, 1867-ki november 12-én. Ney Ferencz, Mészáros Nándor, elnök, első titkár. Gregus Gyula, alelnök. Az orsz. középtanodai tanáregylet a következő felhívást intézte az Ügytársakhoz: Tisztelt ügyfeleink! Hazánk alkotmányának helyreálltával tanügyünk vezérlése is magyar kezekre kerülvén, a nemzeti és állami élet érdekében egy szebb jövő hajnalsugarai hasadoznak fel egünkön. Mi, kik a tanügygyel gyakorlati téren közvetlenül foglalkozunk, hivatottaknak érezhetjük magunkat, hogy a tapasztalatilag észlelt hiányokat beható, elfogulatlan s az eszmény tökélyéhez emelkedni törekvő elmélet segélyével gyéríteni s lehetőleg megszüntetni iparkodjunk. Ne engedjük, hogy rajtunk múljék, ha tanodáink szellemi s anyagi helyzete az eddiginél szebbre, jobbra ne fordulna ; de ne is engedjük magunkon száradni a tétlenség foltját, ha a tanügy általában jobbá, tökélyesebbé fordulna — a mi eszmei hozzájárulásunk nélkül! Semmit rólunk nélkülünk! Az intéző hatalom köréhez tartozik a gyakorlati végrehajtás, de nekünk , tanférfiakut kötelességünk a végrehajthatás útjait egyengetni. Amaz kénytelen megalkudni a körülményekkel, a lehetőséggel : a mi szemeink előtt csak a legjobb, az eszmény lebeghet. Engednünk kell nekünk is a pillanat szabta viszonyok kényszerűségének, de kapcsolatban a folytonos, soha meg nem állapodó haladás sürgetésével. Az „Országos középtanodai tanáregylet“ előtt, mely i. é. augustus 23-án megalakult, megnyílt a szellemi verseny, a testvéries együttműködés tere. A közgyűlésileg megállapított alapszabályok és megválasztott tisztviselői s választmányi testület a vallás- és közoktatásügyi m. királyi minisztérium f. é. September 20 án 10,277. sz. alatt kelt helybenhagyása és megerősítésével érvényre jutván s működésre feljogosittatván, felhívjuk ezennel önöket. ügyfeleink, a munkás, tevékeny csatlakozásra! Egyesülésben van erő, egyesülésben van élet. Egyesült szellemi erő alkothat általánosabb becsű művet; egyesült erő könnyebben, hamarabb Hivatalos. A „B. P. K.-ból, Magyar belügyminiszterem által, a vezetése alatti ministérium létszámának a földtehermentesítési alapigazgatóság teendői ellátása végett javaslatba hozott kiegészítését jóváhagyom, s előterjesztésére Szalay István udvari tanácsost és a földtehermentesitési alapigazgatóság elnökét e minőségébeli meghagyása mellett miniszteri tanácsossá, Gálffy Györgyöt osztálytanácsossá és Romy Vinczét titkárrá a nevezett minisztériumhoz ezennel kinevezem. Kelt Schönbrunnban, 1867-ik évi november hó 19-kén. Ferencz József, s. k. B. Wenckheim Béla, s. k belügyminister. Magyar kir. igazságügyministerem előterjesztése folytán Popovics Serviánt, az erdélyi hgf. törvényszék titkárát, a szebeni főtörvényszék tanácsosává ezennel kinevezem. Kelt Bécsben, 1867-ik évi november 21 én. Ferencz József, s. k. Horváth Boldizsár, 8. k. m. k. igazságügyminiszter. Körrendelet az erdélyi összes törvényhatóságokhoz.n 0 cs. s Apostoli kir. Felségének f. évi oct. 5. napjáról kelt legfelsőbb k. kir. elhatározása, 8 az országgyűlés mindkét házától nyert felhatalmaztatásom alapján kiadtam a Magyarországban f önálló telekkönyvi intézménynek Erdélyre leendő kiterjesztése végett szükséges előmunkálatokat tárgyazó rendeletemet, mely az illető hatóságoknak tudomás és kellő alkalmazkodás végett hivatalos úton megküldetett. Már évek óta több ízben terjesztettek fel legfelsőbb helyre, az erdélyi kir. főkormányszék, gazdasági egyesület, sőt egyes törvényhatóságok részéről is e tárgybeli javaslatok és kérvények, melyekben a birtokviszonyok rendezetlensége, a tulajdonjog védelmi eszközeinek, s a pangó ipar és forgalom élénkítésére szolgáló hitel hiánya s mindezek miatt a naponkint fenyegetőbb mérvben terjedő elszegényedés femkutatásával volt a telekkönyvi intézmény, mint e bajok egyik kétségtelenül hathatós gyógyszerének szükségessége indokolva, s kéretett annak haladéktalan létrehozatala. Okom van tehát hinni, hogy érintett intézkedéseim folytán Erdély értelmes lakosságának egy régen táplált óhajtása indul valósulásnak, s hogy e tárgybeli rendeleteim foganatosítása az illetők buzgó erkölcsi és anyagi támogatásával fog találkozni. Azonban a nagy közönségnek nem minden rétege bírván a jólét e tényezőjének s hordereje nagyságának kellő ismeretével, felkérem a közönséget, sőt hivatásához tartozó alkotmányos kötelességérzetétől megvárom, hogy minden tagja, különösen pedig néppel gyakoribb és közvetlen érintkezésbe jövő tisztviselői, jó példaadás, felvilágosítás és bizalmas oktatás útján hassanak oda, hogy a földbirtokosok minden értelmi fokozatú osztálya megismerkedjék a telekkönyvi inézmény lényegével, czéljával és hasznaival, s az őt illető segédkezés előzékeny és buzgó teljesítése által mozdítsa elő a kormány e tárgybeli intézkedéseinek foganatba vételét. A telekkönyvi intézmény ismertetésében a következő alapeszmék szolgáljanak vezérfonalul: A tulajdonjogot, valamint annak netalán idegenek dologi jogai által való korlátozottságát, ingatlan vagyonra nézve, egyedül a telekkönyvi intézmény képes biztosan kimutatni. Ez nyújt alkalmat arra, hogy a régi törvényeink értelmében még mindig csak a birtok (possessio) fogalma alá sorozható ingatlan iránt támasztott minden igények, követelések végérvényesen tisztába hozatván, a telekkönyvik, bejegyzett tulajdon-, valamint egyéb dologi jogok többé senki által meg nem támadhatólag biztosíttassanak. Ebből foly a telekkönyvi intézménynek egy második haszna, mely szerint egyedül ez szolgáltatván biztos alapot a dologi hitelnek, megnyitja annak forrásait, a mezei és közmű ipar fejlesztésére. Rendezetlen birtokviszonyok között mindenki tudja, mily nehéz kölcsönhöz jutni , ha sikerül is, csak nagy áldozattal s rövid tartamú felmondásra. Ennek fő oka kétségen kívül a jelzálogos biztosítás hiányosságában rejlik. Telekkönyv nélkül a tőketulajdonos csak azt látja, hogy a biztosítékul ajánlott ingatlan az illető birtokosnak kezein van, de arról nem lehet biztos tudomása , hogy várjon azon ingatlanhoz nincsen-e harmadik személyeknek a tényleges birtokost egészen kizáró vagy kisebb nagyobb mértékben korlátozó jogigénye; vájjon nem testvérekkel osztatlan örökség, vagy a birtokos hitvesének saját vagyona, vagy pedig ősiségi intézményünkből folyólag még mindig visszaváltható zálogos birtok-e ? De kétségtelen a telekkönyvi intézmény hatása az ingatlan vagyon forgalmi értékének emelésére is. Mert éppen azon okénál fogva, melyek fennebb a hitelre vonatkozólag érintettek, igen természetes, hogy minden eladóvá tett ingatlanra sokkal nagyobb lesz a venni szándékozók versenye, s következőleg magasabb a vételár, ha a vásárló azon ingatlannak nemcsak terjedelméről, minőségéről és becsértékéről, hanem arról, hogy az, ha megveszi, jogi útán senki által meg nem támadható tulajdonává válik, mint szintén arról, hogy vannak e harmadik személyeknek azt terhelő és mily természetű dologi jogai, teljes hitelességű adatokból szerezhet tudomást és meggyőződést. A telekkönyvi intézmény ily kézzel fogható szükségessége és jótékonysága milett is, annak létrehozatala igen kis mértékben veszi igénybe az egyes birtokosok segédkezését Az előmunkálatok végbevitelére alkalmazandó egyének pénz fizeését az állampénztár viseli; a birtokosok csak szállás , fűtés- és világítással kötelesek őket ellátni, s a szükséges szolgákattételről gondoskodni. ,A főbirtokosok ezt nehézség nélkül teljesítik; saját érdekük ösztönzi erre, hogy mentül hamarább szabaduljanak e csekély tehertől is, s minél előbb legyen telekkönyvük. Midőn a közönséget a telekkönyi intézméynek a fennebbi irányeszmék szerinti népszerűsítésére felhívom, helyén lesz egyúttal megemlítenem, hogy a behozatalára szükséges helyszínelési munkálatok nem fognak Erdély egész területén egyszerre megkezdetni, hanem törvényhatóságról törvényhatóságra lesznek kiterjesztendők. A kellő vezetés és ellenőrzés, h így a munkálatok gyorsabb haladása, egyöntetűsége és hibátlansága ez után könnyebben valósítható, mintha nagyobb számú, gyakorlatlan, s a munkába vett terület nagyobb terjedelme miatt nehezebben ellenőrizhető közegekkel minden törvényhatóságban egyszerre kezdetnének meg. Azonban gondom leene, hogy amint a kezdet nehézségei le lesznek győzve, s több-több e szakmába begyakorlott egyénnel rendelkezhetem, a helyszínelés koronként egyszerre több törvényhatóságra is kiterjesztessék, s a sorban legkésőbb jövő törvényhatóságnak se kelljen hosszasan várnia a czélba vett intézmény életbeléptetésére. Addig, míg a sor azon közönségre kerülne, csak a telekkönyi intézménynek jelen köriratom által szándékolt ismertetésére kérem fel a . . . közönség közremunkálását. A helyszínelés alkalmával szükséges hivatalos segédkezés, valamint egyes községek birtokosai részéről megkívántató teendők iránti intézkedések, e tárgybeli rendeltem értelmében, akkor lesznek foganatositandók, midőn a helyszínelésnek azon törvényhatóságban leendő megkezdése névszerint kitüzetik s hivatalosan tudtul adatik. Kelt Pesten, 1867. évf. nov. 10 én. Horvát Boldizsár, s. k. magyar kir. igazságügyminister. A földmivelés-, ipar- és kereskedelmi m. k. minisztériumtól. A keleti marhavész, f. é. novemb. első felében beérkezett hivatalos jelentések szerint biharmegyei varsányhelyi pusztán megszűnt, de pestmegyei Abonymezővárosában, s a trencsénmegyei Gbellán és Oscsadnicza községekben újból kiütött.A vész tehát jelenleg Magyarországon a jázkerületi sz.-lászlói és békésmegyei kondorosi pusztákon, pestmegyei Nagy-Kőrös és Abony, békésmegyei Vésztő és trencsénmegyei Gbellán és Oscsadnicza községekben uralt. A három községekben valamint a sz.-lászlói és kondorosi pusztákon (a Trencsénmegyében kiütött vész állása még fel nem jelentetett.) a járvány kiütésétől kezdve, 11,900 marhalétszámból 20 udvarban összesen 2537 darab betegedett meg; ezekből 1752 meggyógyult, 756 elhullott, 10 lebunkóztatott és 19 darab november 15-én két községben és két pusztán, mint beteg orvosi ápolás alatt maradt. Az évrendszabályok pontos és szigorú foganatosítása elrendeltetett, s a vész terjedésének megadására a fertőztetett jászkerületi sz.-lászlói pusztának és a nagykőrösi határnak egy részén a szigorú elzárolás folytonosan katonaság által tartatik fenn. Pesten, 1867. nov. 16 án. A cs. kir. belügyminisztérium értesítése szerint a keleti marhavész folyó évi november hóig gácsországi kalászi, bialai, borszezovi, rohatini, ropczyei, rudkiei, stryi, dalinai, staremiastoi, zydaczei, litkoi, wadoviczi, lembergi, przemyslei, hussiatyni és sokoli járásokoz tartozó 49 községben uralgott. Morvaországban a misteki járáshoz tartozó Braunsberg és Mistek helységek vannak fertőztetve. Sziléziában a wagstädti, königsbergi és troppaui járásokhoz tartozó 5 községben fordult elő a rész. Pesten, 1867-ik évi november 13-án. A földművelés-, ipar- és kereskedelmi m. kir. ministeriumtól. Különfélék. Pest, nov. 30. — Ő Felsége a király tegnap Gödöllőről Budára érkezvén — ma este Bécsbe utazott.— Elutazása előtt d. u. 2 órakor a király elnöklete alatt minisztertanács tartatott. — Biztos forrásból értesülünk, hogy a magy. kir. közlekedésügyi miniszterium hajőkapitányságra készülők számára téli tanfolyamot nyitni szándékozik. Egyúttal nagyobb számú magyarul beszélni és írni tudó ifjút avatnak be a vasúti forgalmi üzletbe is, hogy ily módon a közlekedési intézetek igazgatásának nemzeti alapokra fektetése lehetővé tétessék. A zágrábi hivatalos „Narodne Novine“-nek táviratozzák Vukovárról, miszerint Szerémségben a képviselőválasztást december 14-dikére halaszták. — Kutinyában Malyevác Péter alispán , Eszék egyik kerületében Kugler István ügyvéd, egy másik kerületében meg Malác ügyvéd választattak meg képviselőknek.— Mind az unk emberei. — A képzőművészeti társulat különben is érdekes kiállítását még érdekesebbé tette Erzsébet királynénak sikerült arcképe, mely Wagner jeles testőt hazánkfia műve, s e napokban állíttatott ki. — A magyar KOR Regélyegy- 1 e t e dec. 8-dikán déli 12 órakor a m. Akadémia heti üléstermében közgyűlést tart. — A nemzeti színház dramaturgja — mint a „Föv. Lapok nek — Szigligeti lesz ; a rendezőség pedig három kitűnő színész közt lesz felosztva.. — Veszprém megye bizottsági közgyűlésén, mely nov. 4-dikétől 7-dikéig tartott, a katonaság elhelyezése tárgyában választmányt neveztek ki, mely javaslatot tesz előterjesztendő ez ügyben, hogy a katonatartó nép terhein mikép lehetne leginkább könnyíteni. A pápavárosi kövezetvámra nézve reményű a bizottság, hogy a minisztérium annak szedését Pápa városától el fogja venni A bizottság ezentúl két havonként tartja közgyűléseit. A megyei tisztviselők fizetését a provisoriumi állapotban hagyta a bizottság azon reményben, hogy a közel álló megyerendezés alkalmával e bajon úgy is országszerte segítve lesz. — Nagy-Szombatnak is lesz lapja, Bodnár Zsigmond fogja szerkeszteni, „Heti közlöny“ czma alatt. — Eperjesen „Felsőmagyarországi ipar- és hitelbank“ van? alakulóban, mely különösen azt tűzi feladatául, hogy közvetítő legyen termelők és fogyasztók közt. — Az 1868-dik évi ujonczozásra nézve — mint a „Hoti“ irja — Pest megyéhez leérkezett a honvédelmi minisztérium rendelje, mely az első ás második korosztályba tartozók összeírását hagyja meg. — A budai kereskedő testület keresk. vasárnapi iskolát állít. — A fadrágaság Budapesten fill vast nő. Egy öl tűzifa Pesten ma már körülbelül 20 fiba kerül, öttel több, mint tavaly. Azzal is kecsegtetnek, hogy nemsokára 25 fiba fog kerülni, daczára országunk erdőgazdagságának épen a főváros környékén. E fadrágaságnak két főoka van. Egyik, hogy a „Lloyd“ hire daczára, nincs bő készlet, a falusi fuvarosok indolentiája miatt, kiknek lévén most élelmi czikkük, a készpénz szerzésével nem nagyon törődnek, s hagyjuk künn a levágott fát, vagy annyit követelnek szállításáért, amennyit adni alig lehet. De van más oka is. Nevezetesen a fuvar illő mérséklésére eddig határzó befolyással voltak a kamara saját faraktárai, hol néha két forintnyi különbség is volt a magán raktárak áruihoz képest. Most e raktárak — fájdalom — nem léteteznek többé, mert a kamara fakészletét is Luczenbacher urnak adták át. Ekkor Luczenbacher úr e téren maholnap egyeduralkodó lesz, s az ő szabad tetszése bármily magasra fokozhatja a tűzifa árát. A kereskedés és ipar terén is a szabadság barátai lévén , a hatóság beavatkozását nem hívhatjuk fel, de épen ezért a sajtót kötelességének tartjuk arra is hatni, hogy egyebek előnyei ne szolgálhassanak a közönség kárára, s felhívni az illetőt a méltányos árszabásokra, melyeket a kereskedelem terén a soliditás követel. — Jegyek az esküdtszéki tárgyaláshoz. Mint értesülünk a politikai hirlap szerkesztőségek részére, vasárnap, decz. 1-jén adatik ki az esküdtszéki elnökségi irodában (Kerepesi ut 65. sz.) a közönség részére pedig hétfőn dece. 2 án a tárgyalás előtt fél órával, tehát fél 10 órától 10 óráig, s mint a latin mondja : „Qui potior tempore potior jure,“ aki előbb megy ezen időközben, minden rang és személyválogatás nélkül juthat a jegyhez és bemenethez. A díszes, fényezett, koczkatalajos terem, melyet három részre, aranyos szinre galvanizált vaskorlátok különítenek el, padok használatával csak 80, ülőhelyek nélkül 150 egyént képes befogadni, így a jegyek is, mint tudjuk, korlátolt számmal adatnak ki, és az ajtók csak 10 órakor, midőn már a 36 esküdt felett a visszavetési jogot felperes és vádlott gyakorolták, fognak a közönség számára megnyittatni. A pesti magyar philharmoniai társulat által Erkel Ferencz főzeneigazgató vezérlete alatt december 1 én déli 12 órakor a nemzeti színházban adandó II. philharmoniai hangverseny műsorozata : 1. Goldmark K. Kalidasa „Sakuntala“ czimü költeményéhez írt nyitánya (uj). 2. Mozart A. W. „Don Juan“ czimü operából nagy magándal zenekarkisérettel, é nekli Humacn Olga k. a. 3. Liszt Ferencz Faup -Symphoniájának második tétele „Margit“ (uj). 4. Lachner Ferencz „Suite“-je (lágy k.) négy tételben u. m. 1. Praeludium. 2. Menüszt. 3. Változatok és induló. 4. Bevezetés és Fuga (először). Humann Olga k. a. a nemzeti szinház tagja, szívességből vesz részt e hangversenyben. (A legközelebbi bérleti hangverseny december 15-én lesz.) — Hugó Károly tehát közrebocsátotta nagy francaid munkáját „Kettős képű csoda“ (La merveille en deux laces“) czím alatt: egyik kép „Le Cosmes fini,“ értekezés öt részben; a másik „L’Iliade finie,“ szomorujáték öt felvonásban ; amaz prózában, ez versben; az 139, ez 91 lapon. A kötet ára egy napoleondor, itt tehát — tíz agró mostani állása szerint — 9 ft 70 ft. „A jó nem drága,“ mondja Simon István. — Gibbon világhírű munkája a római birodalom hanyatlásáról és bukásáról, kétségkívül ismeretes olvasóink előtt. E nagy mű mely az angol irodalom első rendű remekei közé tartozik, s melyet az összes műveit nemzetek rég átültettek irodalmaikba, magyar átdolgozatban is megjelenend. Ha az eddig kijött első füzetből kitűnik, hogy az átdolgozó, Hegyesy Kálmán, ügyesen felelt meg nehéz feladatának, akkor lényeges szolgálatot tett tudományos irodalmunknak, mely külföldi jeles munkák átültetésében gazdagnak épen nem mondható. Az egész mű 4 kötetet, vagyis 8 füzetet teend, a Ráth Mór bizományára van adva. Kiállítása igen csinos lesz, és sorakozik Ráth Mór történeti kiadványaihoz. Áragy-egy füzetnek 1 ft 20 kr. Az első magyar általános biztositó társaságnál f. évi nov. hó végével életbiztosítások 17,350,222 ft 1 krig voltak érvényben. Január hó 1-től november hó végéig szintén az életbizto-sitási osztályban 603,906 ft 80 kr díjak folytak be. A november hóban kötött új biztosítások összege 306,900 ft. A dijfelvétel ugyan e hóban : 55,178 ft. ; —Chorinszky grófné megmérgezése. Münchenben nov. 23-án Chorinszky-Ledske Mathild grófné, gr- Chorinsky ausztriai cs. k. mérnökkari főhadnagy, az alsó-ausztriai helytartó fiának neje, lakásán halva találtatott, és pedig oly körülmények között, melyek a legszörnyebb bűntényre mutattak. A grófné meg volt mérgez-