Pesti Napló, 1868. január (19. évfolyam, 5307–5330. szám)

1868-01-03 / 5307. szám

1 i , -SOS, évre /re 6 ft, •! -,.ostahiva­­., Beleznay által. *) -81i takarék­­. -Li.“-ban olvassuk — E .~­Tény-tökéj­ét uj részvény­egy millió forintra emeli. Az in- * ágálná százszorosan meghaladja az ed­­?i részvé­­­tekét s e körülmény teszi szüksé­gé ezen intézkedést. Az uj részvények 1200­­ fognak szólni, mely összeg négy év alatt Vende be, és pedig minden évben 25%. A c 'eségben a részvények a befizetések mértéke­k'nt fognak osztozkodni. ^Közegészségügyi viszonyunkhoz. S.M.-ország“ írja : A szegény betegek száma so­­rsunkban még­ soha sem volt oly nagy mint je* Sf­r • valamennyi kórház túl van terhelve betegek­­L­eginkább túl van terhelve pedig a Rókus köz­­ü, .i.­hol a betegfelvétel korlátlan lévén, mint 90 jelentkezőt be kell fogadni, akár van hely, nincs. Jelenleg a betegek létszáma sokkal T *bb, mint az ágyaké, s ezért a szobák zül­­dé­sége mellett még a földön és folyosókon i­ ilenek feküdni a szerencsétlenek. Képzelhetni m­ost azt a légkört, hol ennyi mindenféle , tik­us kipárolgást terjesztő egyén együvé h­an­folva. Óhajtandó, hogy a tanács gondos- fél­e baj orvoslásáról, annyival is inkább e­gy a teendőkkel túlterhelt segédorvosi szet közül már többen betegen feküsznek, állapot aog néhány napig így tart, félő, hamennyiben betegek lesznek, a­mikor mn tudjuk, ki fogja ápolni azon tömén­­eget. Mindenekfelett pedig óhajtandó, alább a hagymázjárvány tartamára ad­­kórházi orvosoknak annyi fizetést, mely­­ban háromszor meleg ételt ehessenek, gi fizetésök még erre sem elég. halmy János emlékiratát, a Hegyalja terüle­tnek úrbéri voltát s hogy mentesítésére csak az e tekvi­­ngszerte követett ut lehet méltányos ese­ti bortermelők e hó 15-dikén tartott tanácskozmányukban mago­st, kinyomatni, s a kormánynak feltér­­határozták. A debreczeni főiskolában a Ka­­alapítványból kitűzött jutalmakért pályá­iké­ntt kettő részesült jutalomban, egy szerzőtől, György Endre jogász­ai gyült a tragicum elmélete. A pályá­­k birálaton aluliaknak nyilváníttattak, z­á­r­o­l­a­t. A „P. N.“ f. hó 13-kai U átvévén a „Magyar Ujság“nak egy avat­ . M-l­lt fiigönyét, mely szerint Sza-J ' ga felkérte a minisztériumot / . jddete visszavonáséra, ezt azon­­.­.világosn­é megjegyzéssel kiséri, hogy a mi­­niszterium nem bocsátott ki ujonczozási rendel I tét, csak a várhaó (?) ujonczozásnak előkészi­­sét hagyta maeg- Minthogy e közlemény által gy törvénylatóság határozata elferdítve hozá­st köztudom­ásra, éshiva érzem magamat kije­­l­enteni, hogy Szabolcsmegye a honvédelmi m­i­­ni­szteriu­be 114­1 sz. a. intézett felterjesztésé­­en­nen az ujonezozási rendelet visz­­zavontáighanp­­ ujonezozás czéljából el­­endelt lelkes munkalatokra nézve az egyutu­­­lő orsz.gyűlés felhatalmazásának kieszközlé­­ére, atjeig pdig intézkedésének felfüggesztésér­e kérte fel a rendelkező minisztériumot. — T­­áin­, 187. dec. 20. Korányi Miklós, csemege főjegyzője. , , o­r­os­z o­r­s­z­á­g­b­a­n, mint tudva van, s ig­­­an a kormány több községi jegyzőt füg­­gesztített fel állomásától. E jegyzői helyek egyeőre betöretlenül maradtak, s annak bizony­igád, hogy a kormány erre nézve a községben per nem akr nyomást gyakorolni, a zágrábi ipok jelentik, hogy ez állomásokat a községek­­ s­­­zabad választás utján fogják betölteni. " ‘ — Akanizsa­ zágrábi vasutvonal­a a szerződés mint a „Horv. Nov."-et Pestről dósitják, a Weikenheim-Bontour-házzal már­­ le van írva,­­ e vonal kiépítése azonnal meg f­og kezdetni. — A p­esti j­ó­t­ék­o­n­y nőegyesület­­tal évenkin rendeztetni szokott álarczos bál, anely mindig különféle értékesebb tárgyak kisor­­kolásával val összekötve, a jövő farsangban január 19-én a vigadó termeiben fog megtartat­ni Ezen rendesen a legszebb és legkedélye­­b­b mulatságra a közönséget jó eleve akartuk­­elmeztetni. — Budin összesen 128 honvéd lakik; no hivatalt viselnek.­­— Nyíregyházán társulat alakult, ely felruházza azon szegény gyermekeket, kik [ha hiánya miatt nem járhatnak iskolába — Indulfi GeszLőrincz, mozlimval­ásu budai lakos, 2130 ft 75 krt tett le a buda­i jóság kezébe a honvédalap számára. Emlék-­ nek eladásából gyűjtötte e nevezetes összege, buzgóságával sok lassú hazafit megszégyi­­het. Budavárosa 1868-dik évi költs­ég­­e /S­é b­e egészségi, jótékonysági és tudomá­­yos czélokra 20,226 ft 52 krt vett fel, ülése jegyzőkönyvének 8-dik pontját, mely így szól : „Olvastatik a folyamodásokat vizsgáló bizott­ság jelentése Vajda János ur kérelmét illető­leg. Vajda János ur a titkár bejelentése sze­rint 200 forintnyi kölcsönt kér oly adós­sága kifizetésére, mely miatt executióval fe­­nyegetik. A kölcsön visszafizetésére nézve ajánl­ja Heckenast Gusztáv úr biztosítását, ki az ál­tala szerkesztett „Nővilág“ szerkesztői díjából, mint kiadó, havonként 10 forinttal lassanként az egész kölcsönt le fogja törleszteni. A bizottság oly természetűnek találja e kölcsönt, mely nem igen tartozhatik a szabályok alá, kivált a pénz­tár jelen állásában, de a­mennyire tehetségében áll az egyletnek, segíteni kívánván a kérelme­zőn, megbízza a titkárt, hogy vegye reá Hecke­nast urat magát a kölcsönre, úgy is egyik lapja szerkesztőjéért tenné s teljesen biztosítva. A tit­kár jelenti, hogy Heckenastnál volt, de ezt nem hajlandó a kölcsönre, minthogy már elég sokat tett Vajda János úrért. — Határoztatik, hogy a folyamodó kérelmét az igazgató bizottság nem teljesítheti a fentebbi okokból, azonban meg­bízza a titkárt, hogy az egylet nevében a hitelező ügyvédét beszélje reá az egyletnek ajánlott ha­vonkénti 10 forintos törlesztés elfogadására.“ Eddig a jegyzőkönyv. Én másnap elmentem a hitelező ügyvédéhez, ki az egylet iránti tekin­tetből a dolgot kívánságunk szerint eligazítani ígérte. S csakugyan néhány nap múlva egész örömmel jelenthettem Vajda János úrnak, hogy az executió felfüggesztetek, a hitelező elfogadta a 10 forintos törlesztés ajánlatát. Mindebből kitűnik, hogy Vajda János úr köl­csöne nem tartozott az alapszabályokban kitett kategóriák alá. A magyar írók segélyegylete sem nyugdíj, sem kölcsönintézet, s nem a pénz­zavarban levő írók számára, hanem a betegség vagy sors csapásai miatt ínségbe jutottak, s ezek családja és vagyontalan maradékai felsegélésére alapíttatott. Az igazgató­bizottság, szorosan vé­ve, nem tartozott Vajda János uron segíteni, azonban kötelességén felül is tett, a mit tehetett, sőt annyiban egészen eleget tett Vajda ur kérel­mének, a mennyiben kiemelte e zavarból, az executiót közbenjárásával felfüggesztette s épen oly feltételeket fogadtatott el hitelezőjével, mint a minőket az egyletnek maga Vajda ur ajánlott. íme az irói segélyegylet igazgató-bizottságá­nak politikai vagy személyes rokon- és ellen­szenvei ! Pest dec. 30. 1867. Gyulai Pál, az irói segélyegylet titkára.­­ (Felhívás.) Miután a borsodmegyei hon­védsegélyező testület 1861-ik évi alelnöke sem a kezelése alá bocsátott egyleti pénzekről, sem pedig különösen a honvédsegélyezési alap növelésére fel­sőbb jóváhagyás mellett 1861-ik évi augustus hó 26-ára rendezett tánczvrgalomhoz kibocsátott s kizárólag általa kezelt sorsjegyek hová for­dításáról számolni nem akar, ezen 1861-ks év­ben kibocsátott sorsjegyek ezennel érvénytele­neknek nyilváníttatnak, s az ily sorsjegyek jóhiszemű birtokosai tisztelettel felkéretnek, hogy azokhoz­ való birtokuk jóhiszeműségét iga­zolni s azokat újabb sorsjegyekkel egyletünk elnökségénél, Miskolczon, jövő 1868 évi január hó 28-áig becserélni ne terheltessenek, mert ezen határidőn túl jogigényeik tekintetbe vétetni nem fognának, s viszkeresetü­k csak a kérdésben for­gó 1861-ik évi testületi alelnök ellenében marad­na fenn. Kelt Miskolczon 1867-ik évi dec. hó 22-dikén. A borsodmegyei honvédegylet bizottság. — Körlevél Magyarország művé­szeihez. Az országos magyar képzőművészeti társulat az 1868. évben tagjai közt kiosztandó 3 albumlapra pályázatot nyit minden lap­ra egyenkint. 50 darab arany tűzetvén ki tiszte­lőidőül a következő feltételek mellett: 1. Sem a szakma, sem a tárgy ki nem jelöltetvén, az a művész szabad választására hagyatik, s lehet a mű­ történ­­i, vagy a népéletből merítve, lehet tájkép, állatcsoportozat s művészeti becsű épí­tészeti tárgy stb. 2. Tárgyát szabadon választ­ván a művész annak kiviteli modora sem hatá­­roztatik meg, ugyanazért lehet az kőrajz, kő­vagy fametszet, kő- vagy rézkarca, s ha a b­ü­­vész maga kinyomatás alá el nem készíthetné művét, arra jeles szakértőt ajánlhat, kivel ez­iránt ő egyezkedik. 3. Pályázhat minden ere­deti mű, modor és nagyság tekintetbevétele nél­kül, mndazoktáltal figyelembe veendő az album­lap kviteli nagysága, m­ely csekély eltéréssel 12 és 17 hüvelyk mértékben lévén tartandó,ennél az eredeti mű kisebb ne legyen. 4. A verseny­zésre beküldendő mű mellett a kivitel neme és az arra ajánlkoz­ó művész neve is bejelen­tendő A müszerző neve­­. Jigés levélben le­­pecs­elve nyujtissék be, az ajánlati­k pedig nyitott levélben csatoltassanak a mü mellé, meg­­tartitván egyébként a versenyzés szokott szabá­lyai­t. Az 50 darab arany tiszteletdij csak a nyantatásra elkészített műért adatik ki. 6. A pályamű beküldésinek zárhatáridejeül 1868. évi mártius 31-ike tűzetik ki, mely napon déli 12 óráig azok a társulat titkári hivatalában (aka­démia palota) elfogadtatnak. — Kelt Peste­n, az igazgató választmány 1867. évi december 2-án tartott üléséből. T­e­­­e­p­y Károly , társulati titkár. — A társulat 3 ki albumlapul az építé­szeti szakmából is óhajtana valamely művészi belbecsét­el biró tárgyat sorozni albumai közé, ezennel felkéri az építész urakat, hogy az e tárgyban már több ízben tett felszólítását ez alkalommal különös figyelmükbe venni szíves­kedjenek. ey ez fiaik !­r.­ ­ Felvilágositás. . A „Magyar Újság“ dec. 21-ki számában Vis­ János ur a „Pesti Napló“ szerkesztője elen .­lemizálván, s előadva okait bizonyos fájlse­gyszerüségének, jónak látta felhozni a madar so­k segélyegyletét is, s közvetve mintegy lvá- A ig­azgató-bizottságát, hogy a segélyké­p igazgató-bizottságát, hogy a segélykét­p az alapszabályok, hanem politikai, a sy­emélyes rokon- és ellenszenvek szerint szkta ■szavazni.­­Tarda János úr ugyanis, miután elmondja,­­ minden jövedelem forrásából kifogyja, a mai közintézeteknél és lapoknál kereset al­pi­ázást, de sehol sem talált, igy folyatja . js­irói seppi élethez is folyamodtam csekély­­ ,é­s ö­n s Heckenast Gusztáv úr istálló­ -­­érkezett, hogy a kölcsönt v­i­s­s­z­a­fi­z­z­­e önök elutasítottak." ny magában igaz, de csak igy pusztán ra, könnyen félreértésekre adhatna al­­azért, mint az irói segélyegylet titkára, ,­a­k tartom a tényt fel­világosítani, kifolni. Egyszerűen idezero­lt a bizottság 1864. febr. 28-dikán mártott ,ok­t. szerkesztőségei kéretnek a közlés fel­-- P á 1­y­á­za­t. Az országos Erdészeti Egye­sület Losonczon tartott f. évi közgyűlése 200 frt pályadijj. tűzött fel egy az alsóbb rendű műszaki segédüzeme­ket tanításéra sz­.ánt és az erdészet alapvonalait MpSZertt nyeken röviden fejtegető kézikönyvre, névnek tartalmi 4—8 nyomatott ívre terjedhet, egy 8zt tárgyalhatván, minek ismerete az érintett t-részeti szenélyzet számára mulhatlanul szükséges. Az idegen ré­szel leíratott pályaművek a szer­ző m­ét tartalmazó ég bepe­­csétrit jeligés levelek kíséretében le­később az 1868. évi Julius 3.igaz országos Erdts^ti Egye­sület igazgató válaszmányához Pestre kü^ndök. Az említett datári­a eltelte után érkező ^vek pályázatra nem bocsttatnak. A nyertes mü-,zer­zöje sajátja marad s daa Debreczenben tartató 1663- évi közgyűlésen*^ kiadatni. Az ország^ Erdészeti Egyesület int,gztmánya nevében. Pes­ten, decemb. 21. B­e­d­ő Al,rt egyesületi titkár. (R. J.) Színház. A színfalak mögül kiszökő pillantások gyakran nem hamisabbak, mint a hirek, melyeket onnan kapni. Bérezik A. uj vígjátéka nem felelt meg azon várakozások­nak, melyeket a színfalak mögül jövő hírek s a rőfös, egyenes vonalban és szöglet alakjában nyomtatott falragaszok keltettek. A „Bach-huszárok“ genre-vígjáték, mint a fertálymágnások. Feladatul tűzi ma­gának egy bizonyos fajt több-több oldalról több alakban bemutatni. E vígjátékban három Bach-huszárral (Krk, a szegény „amtsdiener, kit mindig transferál­­ják,­ legfeljebb csak Bach-baka) találkozunk. Itt is meg van azon organikus hiba, hogy a da­rab hősei nem közvetlen kerekét képezik a cse­­lekvénynek, ép mint a fertálymágnásokban, en­nélfogva nagy hátránya a műnek, hogy a figye­lem megoszlik a mellékszemélyek által vitt fő­­cselekvény s a mellékcselekvények és episodok­­ban brillírozó főszemélyek közt. E mellett a cse­lekmény bele van fojtva a tárcza szylben tartott genre festésbe, mi csak szóval történvén, nem cselekvény, sem helyzet által, minden elméssége mellett is, hosszadalmassá, fárasztóvá. Legna­gyobb hátránya pedig a műnek az, hogy fősze­­mélye nem vígjátéki, nem komikus alak, ha­nem gyűlöletes karrikatúra. Karrikatúrává is csak a játék teszi. Indokai nem nevetséges hi­bák, hanem megvetendő vétkek, a­mik ellensú­lyozhatók volnának például az­által, ha az illető annyira ostobának volna festve, hogy azt sem tudja, mit csinál, s ostobasága volna garan­­ciánk arra, hogy itt­­azon időben, midőn a hon­védatilla elég volt arra, hogy valakit örökre szerencsétlenné tegyenek az erre hivatottak vele, a­milyennek szerző korát festi) nem az ember vétkes, hanem egy filkó oly arrogáns, hogy mint új dán Quixotte, egymaga indul egy nemzet kipusztítására. De Hrbanek szolgabirói segéd­eszes, és oly intri­us tervet készit, hogy akármelyik chablone drámába beillenék csel­­szövőnek. Természetes tehát, hogy az egész nyomasztólag hat a közönségre. Ezúttal itt még egyre figyelmeztetjük fiatal vígjátékírónkat, ki ha ezúttal meg is csuszam­­lott, de el nem bukott a síkos pályán: arra, hogy a fődologban törekedjék kissé több változatos-íme , a három fertálymágnás: Frivolszki Oszkár (Várhidi), Borostyán Alfréd (Molnár) és lógósa Zsonyi Vili (Tímár); s íme a három Bach-huszár: Fellner szolgabiró (Várhidi),Hrba­nek segéd­ és lógósa Puff dijnok (Tímár.) A két első (Frivolszki és Fellner) közt ugyan nincs hasonlatosság, sőt Fellner nemcsak jobb vigjátéki alak, mint Frivolszki, hanem határo­zottan legjobb alakja Bérezik új vigjáté­kának Várhidi e szerepet gonddal és igen kitűnően adta. Övé az est dicsősége. Molnár gyűlöletes segédet nem tudta sympathikussá tenni (hogyan is!), vigjátéki jogosultságát a alaknak az által mentette meg, hogy carrigi-i rolta. Tímár igen mulatságos Puff volt,­­ különösen vasárnap nagyon megnevetette k­­­zönséget. Mariskát, a szende leányt, a­ki utoló hajszáláig hasonlít a „Fertálymágnások“ Ba­rnájához, első nap B­o­é­r E., második np Kocsisovszky Borcsa játszó, elsődik helyesebb felfogással, mindkettő sok sikerrel. Virág Erk hivatalszolgát remek masquetál személyessté. Császárné szépen játsott, s a többi szereplők is megte­tték a magukét.Teg­­nap harmadszor ismételték a darabot. Nemzeti színház. Január 1-ére van kitüve: „A király házasodik.“ Eredeti vígjáték 3 alv. Budai népszínház. Január 1-ére van kitüve: „A költő Zrínyi.“ Látványos harczijáték ma­gyar és szerb dal és tánczokkal. KÜLFÖLD Francziaország. December utolsó napjaiban Pária nagya iz­gatott volt, s ünnep másod napján a tőzsde em­berei egészen elvesztették fejüket. Sok tervező is működik össze arra, hogy Francziaorságot kellemetlen helyzetbe hozza. A törvényhezi tes­tület többsége is zavarban van a hadügyi tör­vényjavaslat miatt, tudva a képviselők azt,hogy választóik nem rokonszenveznek azzal, ám­ vi­szont a kormány a ház feloszlatásával fejtege­­tődzik annak meg nem szavazása esetére, s ek­ként végre is bele kell harapniok a savan­y al­mába. Ha a törvényhozó test feloszlattatok, a­mit nem hiszünk, tizennégy nagyobb mérvi tör­vényjavaslatot hagyna hátra elintézetlenül ezek között a sajtóügyre vonatkozót. Nem is lesnek az ellenzéki franczia és a német lapok , tör­vényjavaslatok ily felhalmozásáért tétlenéggel vádolni, míg viszont annak orgánumai a vádat az ellenzékre hárítják vissza, mivel szeintük az gátolja őket működésükben folytonos kadé­­koskodása által. A belügyi helyzet kellemetlen­­ségének emeléséhez nagy mérvben hozájárul még a rosz­termés miatti szükség nap­kénti emelkedése. A külföld magatartása is elég gon­dot ad, mivel a franczia kormány nem fogja békén tűrni azt, hogy a poroszok a Mafiát át­lépjék, azt sem akarja, hogy az olaszok Rómát elfoglalják s az orosz vágyaknak is haározot­­tan útjába állani szándékozik, azonban e ezér­tók csakis egy nagy, állandó hadsereg felállí­tása által elérhetők, mihez viszont na­gyon sok pénz kívántatik. Ez az az­tán, a mi a tőzsdét izgalomba hozza, meg pénz­­elcsis beálltától tart, ha a fegy­v­eres béke állan­­dósíttatik, természetesen eme aggályokat az el­lenzéki sajtó teljes erejéből igyekszik növelni, a­mint az kitűnik a „Liberté“ azon czikjéből is, melyet lapunk tegnapi számában közöltünk. Az árfolyamok lenyomására spekuláló tőzsde­üzé­rek is mindenféle híreket koholnak a kedélyek nyugtalanítására. Az ünnepek alatt, tapasztalva azt, hogy a pápa haláláról elterjesztett hírek nem találnak hitelre, azzal ütöttek nagy zajt, hogy a római terület határain önkéntes csapatok mutatkoztak újólag. Ebből persze egy szó sem igaz, azonban mégis sokan hitelt adtak annak, jól érezve azt a nagy közönség is, hogy O­asz­­országban az izgatottság mindaddig csillapulni nem fog, míg Francziaországban Roucheréhez hasonló hangokat pengetnek. A franczia külpo­litika ellen élesen kikel a kölni újság , azt mondja : „Azt állítják a francziák, hogy nem gondolnak Németországgal, s naponként ismétl­­ik, hogy a Majna Francziaország határvonalát képezi, melyet nem lehet átlépni az ő jogai­nak sértése nélkül. ” Olaszország eb­be tör­vényeket szabnak és csodálkoznak , ha ott azok elhn óvást tesznek.­­ A keleti ügyek­ben teljes következetlenséggel járnak el; egy nap simogatják a törököt, a másik nap va­karják mint egy lovat lóvakaróval, de irányá­­bani eljrásuk épen nem olyan, a minőt egy nagyhatalommal szemben szoktak gyakorolni, no de el Egyptommal kaczérkodnak. A­ki azon­­ban igen sokat akar, az rendesen keveset ér el, pedig az az a szerep, melyet a franczia csá­szárság visz 1860 óta Keleten és Nyugaton.“ A törvényhozó testület utolsó előtti ülésé­ben njilag oly jelenet fordult elő, mely köny­­nyen veszélyessé válhatott volna a kormányra nézve, s melynek következtében majdnem el­­ejtetet a kilencz évi hadi kötelezettségről szóló javaslet. Ugyanis azon indítvány ellenében, hogy a hadkötelezettség ideje alább szállíttas­sák, Shmiral szólalt fel, védve a bizottság több­­ségének kilencz évi szolgálatidejében való meg­­állapodását, azonban azon szerencsétlen ötlete jött, hogy az ügyet védve,a fősúlyt a többség meg­álmodására fektesse, s annak helyességét indo­kolva, különösen hangsúlyozva mondá : „A mi véleményünk legalább azon érdemmel bír, hogy a kormány tetszésében részesül.“ A ház ez indo­­ko­s ellen zajosan felszólalva óvakodott, s a zaj még nagyobb jön, mikor Dumaril azzal fe­­jeze be beszédét, hogy mindenki, a­ki a javas­lati egész teljességében el nem fogadja, az az ellnzék kezére dolgozik. Végre sikerült Rouher szmoki tehetségének a vihart lecsillapítani. — Lavet törvényjavaslata, melyben nyolcz évi szolgálati időt ajánlott, nagy többséggel elvet­­te ezt. — Az úgynevezett gyakorló hajóraj Toulouban, melynek rendeltetése a Középtenger felett őr­lődni, tetemesen szaporittatott, s jelenleg 3 osz­­tly pánczélhajóból áll, melyek összeállítása kö­­vetkező : „Solferino,“ a hajóraj parancsnokának Ujója. 1-ső osztály : parancsnok Bosse el­­lntengernagy. Fregatteok : „Heroine“ admiral­­aja, „Revanche,“ „La Valareuse,“ 2 ik osztá­ly : Ixelmans ellentengernagy. „La Norman­­sie“ admiralhajó, „Lonvencible,“ „La Gloire.“ 13-ik osztály : Porthuau ellentengernagy. „La Klouronne“ admiralhajó, „La Magicienne,“ „La Provence.“ A hajóraj, melyhez azonfelül „Caton“ jelző közés adatott, teljesen fel van szerelve, s bár­mikor tengerre indulhat. Minden jelenség mutat­ja, hogy ezen hajóraj legközelebb Keletre fog indíttatni. — M­o­n­­­a­c ellentengernagy, ki a levantei osztály eddigi parancsnokát fogja­­ Py­raeusban felváltani, külön táborkari főnököt Roch fregatte-kapitányt és külön utasításokat visz magával. l­ asxorsxftg. A „Constitutionnel“ a „Times“ egy czikke ellen polemizálva, a lehető legkíméletlenebb, kikel az olasz kormány azon határozata ellen hogy ezentúl nem fogja fizetni a pápai adósság reá nehezülő részének kamatait. E czikk anná nagyobb figyelmet érdemel, mivel az állítólag Contitól, a császár kabinet-főnökétől ered. A fél hivatalos lap a francziák egykori szövetségesére fentebbi czikkében igy szól: „Nem fürkészszük ha várjon talál-e Olaszország jogczimet arra, hogy a pápai adósság azon részét visszautasítsa mely az általa elvett tartományokra esik, de nem tűnik e ez eljárás banquerotte színébe fel a hitelezők előtt, kiknek az umbriai és emiliai tartományok bizonyos tekintetben zálogul szol­gáltak és lehet-e valami gyűlöletesebb, mint Olaszország ily eljárása? De mindezt mellőzve — mondja tovább — elfeledhetjük-e azt, hogy a pápai adósság elvállalása egy, az olasz senatus és törvényhozó testület által elfogadott, s Euró­pa színe előtt aláírt szerződés következménye ? A „Times“ sajnálkozik az Olaszországban lábra kapott fejetlenség felett, de azt hiszi-e, hogy ez állapotból az által ránthatja ki magát, ha a népjogot lábbal tapossa és minden nemzetközi kötelezettségen túl teszi magát?“ „Miért ne — mondja végül keserűen — ha ez eszközül szol­gálhat a Rómáhozi juttatáshoz, és arra, hogy Francziaországnak kellemetlenségeket szerez­zen!“ A „France“ florenci tudósításai szerint való­színű, hogy Menabreanak sikerülni fog rövid idő alatt megalakítani a minisztériumot. A­mint látszik, a közép emberei és a clericalisok meg­bánták, hogy a minisztérium ellen szavaztak. Intézkedések a fe­niek ellen. Az ünnepek alatt mi sem zavarta a csendet sem Londonban, sem az ország bármely részében is. A rendőrség talpon volt, s­­két meeting megtar­tását Clerkenwell-Greenben megakadályozta, jóllehet a meetingeket azért tervezték, hogy „a félnek áruló tettei iránti undornak kifejezést adjanak.“ Azon hír, mely szerint a babeas corpus actát eltörölni készültek volna, alaptalannak bizonyul, sőt mint az „Observer“ mondja, a korona ügy­védei oda nyilatkoztak, miszerint a fennálló tör­vények tökéletesen elégségesek arra, hogy a fénnek titkos bandáját kellőleg űzőbe vehesse és büntethesse. A kormány ugyan azon lap szerint most már nyomára jött és ismeri az összeeskü­vés egész kiterjedését s szervezetét Angliában és Izlandban , várhatni is egy sereg új és fontos elfogatást, s a kormány végre nem fog semmi eszköztől visszarettenni, hogy a vezéreket az igazság büntető kezére szolgáltassa. Warringtonból (Liverpool mellett) táviratilag értesíték a kormányt, hogy négy szeszgyári mun­kást — egyike híres fém­ — azon kaptak, hogy az ottani szeszgyárt légbe akarták röpíteni. A clerkenwelli explosió alkalmával szeren­csétlenül járt négy egyént fe­bó 23-án temették el. Vagy 2000 ember kísérte őket a czinterembe. A rendőrség Londonban szigorú intézkedéseket tett a kormány és miniszteriális épületek bizton­sága érdekében, s a hadügyminisztérium hozzá érkezett „i­n­t­ések“ folytán indíttatva érezte magát arra, hogy Bristolba és Exeterbe két-két század katonát küldjön. A­mit a sodrony Warringtonról jelentett, az áll Glasgowra nézve is: kétséget nem szenved, hogy a fénnek előkészületeket tettek arra, hogy néhány ottani gázgyárt légbe röpítsenek. Amerikában közzé tették a fénnek hitvallá­sukat. Elnyilatkoztatják leplezetlenül, hogy ha­zájuk egyszerű engedményekkel semmi szín alatt be nem éri. A fénnek mozgalmának czélja: tökéletes elszakadás Angliától. E törekvés jogo­sultsága az elszigetelt fekvésben rejlik, s Izland egyház­ nemzeti szükségleteiben. A félnek tana különben az, hogy oly titkos hatalom által, melynek sem hadserege és baj óráj­a nincs, Anglia ellen az által viselhetni háborút, hogy a brit nép osztályainak minden elemeit tettleges ellensé­­geskedésre ingereljék, gyújtogatás, orgyilkosság, az ír katonák elcsábítása, s a bizalomnak az ír munkás­osztályból való tökéletes kiirtása által. Utolsó czél az ír forradalom is, mi azonban, te­kintve azt, hogy Izlandnak legalább is 2 millió­nyi lakosa tökéletesen megelégedettnek látszik az angol kormánynyal, s nem igen, vagy épen nem fogja a netáni forradalmat támogatni, csak ez amúgy is szegény országon fog nehéz sebeket ütni. Johnson felmentetése. Dec. 11-kén. A képviselőház 108 szavazattal 58 ellenében elvetette az elnök vád alá helyezé­sét. Minden oldalon halgatag egyértelműség uralkodott arra nézve, hogy az ügy mihamarább elintéztessék. A különböző irányzatoknak csak két szónoka szólalt fel : Boutwell a vád alá he­­lyezés mellett, Wilson ellene. Mindketten azon határok közt mozogtak, mely megfelelt a tárgy méltóságának. Boutwell beszéde nagy benyo­mást tett, mindazonáltal nem tudott azon meg­győződés érvényre emelkedni, hogy a jelen pil­lanatban ez czélszerű volna, mert az ország még csak nagyobb bonyodalmakba esnék. Wilson, a kisebbség előadója, ismétli mindazt, mit már je­lentésében mondott, hogy Johnson egyátalán méltatlannak mutatta magát e hivatal viselésére, de tagadta azt, hogy forognának fenn kellő tám­pontok. A vád alá helyezés ellen még a repu­­blicánusok többsége is szavazott, s ezzel a do­log el van intézve egyszer mindenkorra, ha csak az elnök újból fel nem idézi, mely esetben igen röviden fognak vele elbánni. Hogy az üzenetben foglalt fenyegetés befolyással volt volna a vég­eredményre, nem állíthatja senki sem. Mert ha fenyítő eljárás lett volna a határozat, Johnson­­nak alája kellett volna magát annak vetnie. Egy­­szerűen: nem akarnak vele foglalkozni, nem akar­­nak neki oly fontosságot tulajdonítani, melylyel nem bír, s meg vannak győződve­ arról, hogy hivatal viselésének még hátralevő idejében min­den nagyobb baj­szerzéstől vissza fogják tudni tartani. Drake képve azon indítványt tette, hogy az elnök üzenetének tiszteletlen hangja ^ miatt megrovassék; de nem talált viszhangra idő­nye­rés tekintetéből. ^ Távirati tudósitások. — Pár­is, dec. 31. A tegnapi kamraülésben a hadseregtörvény három első czikke elfogadta­tott. Picard kérdezösködésére a mozgó­örsere­­geknek a nemzetőrökhöz való viszonyát illető­leg Roucher azt válaszolta, miszerint a törvény czélja, hogy a nemzetőrség esetlegesen mozgósít­­hassék.­­ A törvény által korántsem szabatik meg naponta a szolgálat, hanem csupán arról van szó, hogy a hadtestek nemzeti eventualitások esetére előkészíttessenek. Niel marschall a kül­földiek helyzetét veszi vizsgálat alá az ujonczo­­zásra vonatkozólag, s ezt mondja : Az első esz­köz lenne, nyilatkoztatni, hogy a külföldiek fiai, kik Francziaországban születtek, francziák, s ezen tulajdonságról le nem mondhatnak. __ Bécs, dec. 31. A mai lapok nagy öröm­mel üdvözlik a kinevezett minisztériumot. — Bécs, dec. 31. Henrik főherczeg katonai állásáról lemondva, Boczenbe vonult vissza, hol állandóan lakni szándékozik. A bécsi kereske­delmi kamara ma elhatározta a német kereske­delmi gyűlésből kilépni. Beust b. Brünn és Ol­­mütz díszpolgárává választatott. Giskra másod­rendű vaskoronarenddel diszíttetett fel. Brünn­­ben nagy előkészületek létetnek szombatra, Giskra és Beust elfogadására. A birodalmi ta­nács a delegátiók értekezleteinek befejezése után azonnal megkezdi üléseit. _ Fi o r e n c, dec. 30. Hir szerint gr. Ponza Turinba utazott, hogy elvbarátaival értekezzék a három piemontinak Menabrea által ajánlott miniszteri tárczák elvállalása ügyében. Ponza ez esetben belügyminiszter lesz. — Bécs, dec. 30. A mai esti lapok egybe­­hangzólag a következő miniszteri névsort köz­ük: herczeg Auersperg miniszterelnöknek, gr. Taaffe elnöki helyettes, országvédelmi és­ orszá­gos rendőrminiszter, Giskra belügy-, Herbst igaz­ságügy-, Brestl pénzügy-, Hasner vallás- és ok­tatásügyi, Plener kereskedelmi, Perger tárcza­­nélküli, gr. Potocky földmivelésügyi miniszter. A bécsi „Corr. Bureau“ jól értesült oldalról úgy hallja, hogy az új minisztérium névsora — melyet a lapok a fentebbiekben helyesen közöl­tek — csak újév napján fog hivatalosan közöl­­tetni. Az újonnan kinevezett miniszterek holnap (31-én) teszik le az esküt ő Felsége kezeibe. — Brüssel, dec. 30. A pénzügyminiszter — engedve a király kivonatának — elvállalta az új cabinet megalakítását. A király megengedi az egyházi és iskolai jószágok secularisatióját. A pénzügyminiszter megígéri, hogy az ország­védelemre vonatkozó törvényjavaslatot továbbá nem fogja ellenezni, sőt hogy azt a kamrák előtt még védeni is fogja. — Flórenc,dec. 30. Az „Opinione“ ír­ja: A király tegnap est­e volt megérkezendő. Azt hiszik, hogy Menabrea az új cabinet névso­rát eléje fogná terjeszthetni. Azt állítják, miként ez csak az előbbi minisztérium módosítása len­ne, Gualteris és Mari kilépnének. Cordova az igazságügyi, Scialoja a pénzügyi és Cambray- Dygny a belügyi tárczát venné át.­­ Később azonban új combinatiót kísérlettek meg, mely abban áll, hogy a cabinet oly módon alakíttassék meg, miszerint az állandó clubbot képező pie­­monti képviselők közreműködését biztosítsák. Donza grófot és San Martinót Menabrea hosszas értekezletre hívta meg.­­ Később új tanácsko­zás tartatott, melyre más politikai egyéniségeket is meghiztak. Ekkoráig még semmi határozat sem hozatott. - P­á­r­i­s, dec. 30. Nigra olasz követnek eltávozásáról szóló hír van itt elterjedve. Meg­­c­áfolják azon hírt, hogy Goltz gróf jan. 1-jén szándékoznék elutazni, a követ ur csak csütör­tökön fog elutazni. - P­á­r­i­s, dec. 30. A „Moniteur“ jelenti: A császár a pápai nunciust, Chigi monsgret, teg­nap magán kihallgatáson fogadta. Ezután a császár a bajor követet, Perglas bárót fogadá, ki átnyujtá visszahívó iratait. Leplay senator­­rá neveztetett ki. Felelős szerkesztő: B. Kemény Zsigmond­ Pesten Pozsonyban Szolnokon Szegeden Vízállás, dec. 31-től. . 7' 9" 0 felett felhős. . 1' 0" 1 alatt felhős. . 9' 0" 0 felett felhős. . 8' 7" 0 felett havas.

Next