Pesti Napló, 1868. január (19. évfolyam, 5307–5330. szám)
1868-01-22 / 5322. szám
kély fontosságú tárgyban meggyőződését alaptalan aggodalmaknak? A mondottakból ítélje meg a tisztelt olvasó, mennyire mondanak ellent maguk a tények a tisztelt bíráló okoskodásának. Nem hagyhatom észrevétel nélkül azon fénypontot sem , melyre tisztelt tagtársam lelkes büszkeséggel hivatkozik. Szerinte annak, hogy Pest megyére 51 megye most is büszkén tekinthet, egyik oka az, hogy Pest megye administratiója jó kezekben van. Távol vagyok attól, hogy egyeseket Pest megye administratiójáért felelőssé tegyek, nem állítom, hogy Pest megye közigazgatása felette hiányos, de hogy e részben még sok kívánni való van, ezt bátran merem nyilvánítani. Ez, meggyőződésem szerint, a megye eddigi közigazgatása irányában nem túl szigorú ítélet. Hogy ezután miként lesz, azt majd meglátjuk. Gr. TELEKI SÁNDOR. m n A delegatiók A magyar delegatió 1. ülése. Bécs, jan. 20. A királyi fogadtatás után a magyar delegatio tagjai majdnem teljes számmal a kijelölt ülésteremben d. u. 2 órára összegyűltek. E terem, mint már ismételten említve jön, a volt m. u. kanczelláriának, a bank utczára szolgáló egyik első emeletbeli, 3 ablakos, karzatnélküli, és a terem nevét alig érdemlő szobája. A főbejárással szemben egy szerény emelvény az elnök helyét képezi; ettől balra egy jegyző és három kormány képviselő, jobbra pedig három gyorsíró számára van hely kijelölve. A delegátusok hat, 10 ülőhelyes padban foglalnak helyet; ezek mögött a közönség, az elnöktől balra pedig, a felső két ablak mentében, a tudósítók számára van, és ugyancsak igen szűk hely fenntartva. A delegátusok első két padját többnyire főrendi tagok foglalták el; a képviselőház balpárti tagjai a középső padok bal felén ülnek. Pontban 2 órakor Zsedényi felhívja a bizottság legidősb tagját, Majláth Antal grófot, hogy foglalja el mint korelnök az elnöki széket; a korjegyzői tisztségre pedig Bethlen Gábor gróf szólittatik fel. Majláth gróf elfoglalván székét, következő beszédet intézett a gyülekezethez : Mélyen tisztelt bizottság ! A kornak nem irigylendő joga nyújtja nekem ma a szerencsét, a magyar delektió tagjait összesen és fejenként üdvözölhetni. Teszem azt azon hazafias buzgósággal, melyet a jelen pillanatnak magasztossága és fontossága tőlem igényel. Mi a törvényhozás által az 1867. XII. tez. életbeléptetésére lévén kiküldve, minden iparkodásunk, fáradozásunk oda lesz irányozva, hogy ezen törvény írott igene maradjon, de életbelépvén, életképességének bizonyságát nyújtsa ; másrészről pedig ő Felsége Lajthán túli országainak népei győződjenek meg arról is, hogy minket nem csak a pragmatica sanctio rendeletei, de különösen a nemzetgazdászati érdekek, az alkotmányosság, és a mi legfőbb, a közös szabadság érzete vonz hozzájok Szabadjon tehát nekem az egek Urának áldását e munkára kikérni és reményleni, hogy az 1868. év szabadságunkra nézve epochalis leend, olyan mely a jelen kor elismerését, a jövőnek pedig háláját fogja kiérdemelni. Hogy pedig mi az előttünk álló munkát minél előbb megkezdhessük, tiszteletteljesen van szerencsém felkérni a tisztelt delegatiónak tagjait, méltóztassanak mindenekelőtt verificatiót és utána a rendes elnök választását elrendelni. (Élénk éljenzés.) Ezután felolvastatnak a delegatio tagjainak választásáról szóló felső- és képviselőházi jegyzőkönyvi kivonatok. — Lipthay Béla báró, Csengery Antal, Radich Ákos, Klapka György, Hertelendy Kálmán, Széky Péter, Bottka Mihály, Tisza Kálmával volt. Ez utóbbira nézve Ghiczy jelenti, hogy betegeskedése miatt nem jelenhetett meg, de ezen akadály megszűntével azonnal meg fog jelenni. A delegatio többi tagja igazoltatik ; olvastatik ezután a képviselőház elnökének átirata, melyben jelenti, hogy Bartal György lemondása folytán Szitányi Bernát legtöbb szavazatot nyert póttagot szólította fel a Bécsbe menetelre. Sommssich Pál ez eljárást nem ugyan a törvénynyel ellenkezőnek, de formailag hibásnak tartja, és a jegyzőkönyvben felemlíttetni kívánja, hogy jövőben hasonló lemondások egyenesen a delegációhoz intéztessenek. E felett vita fejlődik ki. A küldöttség végre Ghiczy Kálmán azon véleményét fogadja el, hogy megalakulása előtt, e részben sem hozhat határozatot, megalakulásáig tehát az ez iránti intézkedés is elhalasztandó. Ezután Somssich Pál szólalt fel. Mélyen tisztelt országos küldöttség! A második kérdés, melyet korelnök ő excellentiája megpendített, az elnök és tollvivő választása volna. Én úgy hiszem, hogy e kérdésben is a törvény szavait kell követnünk A törvény így szól: A bizottságok mindegyike külön, saját kebeléből szabadon választja elnökét és tollvivőjét, s amennyiben szükséges lesz, más hivatalos személyzetét is, s annak minden tagját maga állapítja meg ügyrendjét stb Ha tehát kétség támad valakiben az iránt, vájjon mit kell előbb elvégezni, az ügyrendet vagy az elnök választást, a törvény szavai kell hogy irányadók legyenek. Minthogy pedig a törvény szavai az elnökválasztást az ügyrend megállapítása előtt említik meg, természetes, hogy a választásnak kell az ügyrend megállapítását megelőzni. E választásnak azonban mégis bizonyos szabály szerint kell történni, s minthogy az ügyrend csak a választás után állapíttatik meg, bátor vagyok erre nézve egy rövid javaslatot tenni. Ez így hangzik: „Mihelyt a megválasztott tagok igazoltattak, a bizottság azonnal hivatalnokainak megválasztásához fog. Legelőször az elnökre történik titkos szavazás következőképen : A jegyző betűrendszerint felolvassa az igazolt tagok neveit, azok egyenként megjelennek és a korelnök előtt kitett ládába teszik szavazati jegyeiket. Az első felolvasás alkalmával jelen nem voltak neves szavazataik beadhatása tekintetéből végül még egyszer felolvastatnak, s ekkor a korelnök felügyelete alatt a jegyző az ülés színe előtt megszámlálja a szavazatokat. A korelnök ezután kimondja az eredményt. Ha törvény követelte többség nincs, a szavazás azon két tag felett ismételtetik, kik mellett aránylag legtöbb szavazat nyilvánult. Ezután az előbbi módon egy rendes és egy helyettes tollvivő egyszerre választatik. A megválasztottak helyeiket elfoglalván, az elnök kinyilatkoztatja, hogy a bizottság megalakult.“ Ha ezen javaslatot a választási rend iránt elfogadni méltóztatnak, az ideiglenesen, míg t. i. az ügyrend végkép megállapíttatik, szabályul fog szolgálni. E szerint holnap a választás már foganatosítható lenne. (Elfogadjuk.) Ezen indítványhoz hozzászól Várady Gábor, Tisza Lajos, Bónis Samu, Zsedényi Ede, Széchen Antal, Ivánka Imre, Szontágh Pál. A baloldal tagjai e kifejezést „a törvény követelte többség,“ ezzel kívánják felcseréltetni „a törvény követelte absolut többség,ami végre el is fogadtatott. Zsedényi Ede felszólal az ezen kifejezésből netalán vonható azon következtetés ellen, mintha a delegatív határozatot nem is hozhatna, hacsak abba 31 tag bele nem egyezik. A baloldal tagjai kijelentik, hogy e kérdés érdemleges tárgyalása máskorra való. Somssich indítványa a fentebbi változtatással elfogadtatván : korelnök felszólítja a küldöttségi tagokat, hoznák el magukkal a holnap d. e. 1 órakor tartandó ülésbe úgy a rendes elnök, mint a tollvivőre nézve a szavazati jegyeket. Végül a korelnök jelenti, hogy a miniszterelnök a küldöttség kívánatéhoz képest ő Felségének a királynénak tudomására hozta, hogy a m. delegátió személyesen kívánja ő Felségét üdvözölni. A királyné e kívánságot igen szívesen vette és sajnálja, hogy mostani állapota nem engedi annak teljesítését. (Élénk éljenzés.) — Ezzel az ülés eloszlott. Tegnap történt a delegatiók fogadtatása a császár által; ma, mint hírlik, udvari ebédre lesznek hivatalosak a két delegatio tagjai. A magyar országos delegatió elfogadása a következő módon ment véghez : Az elfogadásra meghatározott időben a delegátió tagjai az udvari főhelyiségek a második előszobájában gyűltek össze. A tagok mindnyájan egybegyülvén, a titkos tanácsosi terembe vezettettek, hol a legmagasabb trón előtt fél kört képeztek. A nevezett teremben a birodalmi kanczellár, a közös miniszterek, továbbá a miniszterelnök foglaltak helyet, a főudvari kamarás és a testőrségi kapitányok már előbb megjelentek. Erre a főudvari kamarás ő Felségének a delegátiót bejelentette, mire ő Felsége a főudvari kamarás, a tábornok-segéd és szárnysegéd kíséretében a titkos tanácsosi terembe lépett, és a trón előtt levő és az ajtótól jobbra eső emelvényre át. A testőrségi kapitányok, a főudvari kamarás és a tábornok-segéd a trón körül szokott helyeiket foglalták el. A miniszterek és a miniszterelnök az emelvény mellett balra állottak. A főszertartásmester és a szárnysegéd az elfogadási terem ajtajánál maradtak. Erre a korelnök ő nagyméltósága ő Felségéhez beszédét intézte, melyet már tegnapi számunkban a távirati után közöltünk, mire ő Felsége válaszolt. A beszéd befejeztetvén, a miniszterelnök a delegatió egyes tagjait bemutatta. A Lajthán túli delegatió. A közös ügyek orgánumának lajthántúli fele vasárnap tarta első, alakuló ülését. Az ülésteremről (lucus a non lucendo) nem sok jót tudnak beszélni. Inkább iskolaszobának mondható, melynek négyszöget képező hat festett padjával szemben áll az elnök cathedrája. A rögtönzés minden nyomai és kellemetlenségei üldözték az egybegyűlt delegátusokat. Beust az újon festett padon ragadt, s a delegátió tagjai igen jól tették, hogy e calamitást megállták káröröm nélkül, mert midőn fel akartak állani, rajtuk is ugyanez történt. Az ülés maga különben kellemesebb benyomást tett, mint az ülés terme. Beust a következő szavakkal nyitotta meg az ülést : „Tudatnom kell a magas gyülekezettel, miszerint ő Felsége fenntartotta magának, hogy a delegátiókat összegyülekezések alkalmával saját felséges személyében üdvözölje.Részemről nekem csak azon alázatos kérelmet kellő eminentiájához, Bécs városa bíbornok érsekéhez, mint ház korelnökéhez intéznem, szíveskedjék egyelőre az elnökséget elfoglalni, s a szükséges tárgyalásokat megindítani.“ Erre Rauscher bibornok rövid beszéddel melyben a delegátiók fontosságát emeli ki, elfoglalja az elnöki széket, s a két legifjabb tag, dr. Tornán és Gzartomszky herczeg, a jegyzői üléseket. Elnöknek egyhangúlag Auersperg Anta gróf, jegyzőnek Kaiserfeld Mór választatik meg. Az ülés hátralevő részében öttagú bizottság bízatott meg a házszabályok és ügyrend kidolgozásával. Ezután még azt jelenti Beust, hogy ő Felsége hétfőn d. u. 3 órakor fogadandja a cislasbanus delegatiót. Végre elhatározzák, hogy ezentúl üléseiket az urak házában fogják tartani. Ősz-Hétfőn d. u. 3 órakor a delegatió tagjai szegyültek a fogadtatásra. Ő Felsége beléptekor háromszoros „hoch“ harsant fel, mire Auersperg Antal a következő beszédet mondá el: „Felséges úr! Felséged magas meghívását követve, gyűltek össze a birodalmi tanács delegátiójának tagjai a székvárosban, hogy alkotmányos munkájukhoz lássanak. Túlboldogoknak érzik magukat, hogy annak első óráiban a legmagasb trón zsámolya előtt tiszteletteljesen hódolhatnak. Kötelességszerű hivatásának tudatában, félre nem ismerve kitűzött feladata nagyságát, de nehézségeit is, a legmagasabb trón iránti hűségben és ragaszkodásban, testvéri érzettel a birodalmi másik fél képviselői iránt, odaadással és kitartással fog e delegátió igyekezni, hogy hatáskörén belül közreműködjék ama feladatok üdvös megoldásához, hogy Felséged jóakaró szándékai beteljesüljenek, az összmonarchia érdekei tartósan megóvassanak, s és ez által a birodalmi tanácsban képviselt országok, királyságok és népek jóléte biztosittassék s megerősittessék. Fejlődjék ki és mutatkozzék ez uj intézmény a közreműködők hazafias összetartása által üdvösnek, termőnek az egy egészre nézve, s uralkodjék minden kérdésben, mely az összeség jólétét illeti, azon loyális egyetértés, melylyel mi itt összegyűltek mindnyájan kiáltjuk: Isten tartsa, Isten áldja és védje meg Felségedet!“ A gyülekezet ismét háromszoros harsány éljent kiálta. Ő Felsége így válaszolt: „Azon örvendetes bizalomban üdvözlöm a reichsrath által kiküldött első delegatiót, hogy hazafias, a monarchia erejét és jólétét czélzó fáradalmainak sikerülnie fog az eleje az alkotmány által utalt feladatot gyors és kielégítő megoldásra segíteni. Meg lehetnek arról győződve, hogy tanácskozásaiknak ilyetén eredménye lényegesen elősegítendi azt, hogy Ausztria népeinek bizalma az újon alapított intézmények iránt gyarapíttassék, s et az alkotmány terén szabadságaik számára ij meg uj biztosítékokat találjanak.“ Háromszoros éljen követte e szavakat. Ezután ő Felsége néhány szót váltott meg az elnökkel, úgyszintén minden jelen volt egyes delegátussal is és eltávozott ismétlődőzés közt is éljen- Hatósági élet. — Szabadka, jan. 10. Nem kétkedtünk soha egy pillanatra sem ügyeink vezérférfiainak akár lelkesedése, akár törhetlen tettereje felett, de midőn meghallottuk, hogy az alkotmányos hatóság 58 fttal vette át a provisoriumtól a városi pénztárt, mely provisorium az utóbbi években felhalmozódott roppant és állandó terhek mellett még tisztviselői, szolgai díjak és egyéb régi jegyzékekben 40.000 forintot hagyott maga után fizetetlenül, aggodalom szállotta meg legjobbjainkat is, hogy a közeljövőben a város közjavára, anyagilag elhanyatlott állapotában valamit tenni lehessen, annyival inkább , mert Szabadka vagyona legnagyobb részben haszonbéri rendszer szerint kezelt földbirtokban állván, a haszonbér hitelét az utóbbi mostoha évek és a kereskedői világtól elszigetelt helyzetünk tönkre tették. Annál nagyobb örömmel lepett meg mindnyájunkat az első közgyűlések egyikében hozott határozat eredménye, melyet a városi földeknek 5 lánczonként készpénzfizetés melletti bérbe adása eszközölt. Ugyanis az eredmény jön, hogy aug. végére nemcsak a fentebbi 40.000 forint tűnt el a fizetetlenek rovatából, hanem az ez ideig folyóvá lett tetemes terhek és kiadások fedezése mellett a pénztár még 27,000 ftot tevő összeggel rendelkezhetett, november 7-dikén pedig 60,000 fttal múlta fölül a bevétel a kiadást. És ekkor első és legédesebb gondja volt helyhatóságunknak a köznevelés ügye, nemzeti létünk és jövőnk egyetlen tényezője. Kiemelni tanodáinkat az elhagyottságból, a neveléstan elvei szerint rendezni a tanítást, lehetőleg biztosítani és nyugodtakká tenni a tanerőket , tűzettek ki szempontokul. A város különböző pontjain elosztott nyolcz elemi tanodában a fitanulók a leányokkal a vízözön előtti módon együvé zsúfolva taníttatván, kimondatott a kétnemű tanulók szétválasztása, s négy helyütt az elválasztás már e tanévben végre is hajtatott, más négyben pedig csak alkalmas helyiség hiánya miatt maradt el a jövő évre; két uj tanyaiskola-tanítói állomás rendszeresittetett; a múlt években elnémult kereskedelmi iskola új életre ébresztetett, s szegény elemi tanulók könyvei beszerzésére 100 forint utalványoztatott. Eldöntöttek a főgymnasium ügyei is, még pedig minden szabadelvű ember örömére akkép, hogy jövőre a tanári állomások szabad verseny útján lesznek betöltendők; minden rendes tanár 10—10 évi szolgálat után 100 — 100 forintnyi jutalék, 30 évi szolgálat után pedig rendszeres nyugdíjban részesül; az intézet természettani szertára 2000 forintot érő kísérleti eszközökkel szaporíttatott, s hogy e főiskola általában a kor követeléseinek mindenben megfelelhessen, a testgyakorlat és műének taníttatására az intézeti tanerő egy igen ügyes tornászmesterrel, és a dalai után némi hírrel is bíró Állaga Gézában egy énektanárral egészíttetett ki. Nem lesz talán itt érdektelen megemlíteni, hogy Szabadka összes tanodáira évenként többet költ 40.000 forintnál. Nagy örömmel constatáljuk e helyütt azt is, hogy hatóságunkat, elől oszlopos férfiaival, minden intézkedéseiben a valódi felvilágosultság és szabadelvűség szelleme vezérelte. Megmutatta ezt a nyugdíjazás kérdésében, meg különösen abban, hogy a kereskedelmi iskola vezetésére és egyik kisdedóvodában egy ápolónői állomásra, megelőzve a törvényt, zsidó vallású polgártársaink közül választott egyéneket, megmutatta végül abban, hogy a helyhatósági jogok épen tartása mellett a kormányt nehéz feladatában, intézkedéseinek hű teljesítése által mindig támogatta, s hiszszük, fogja is támogatni. Kiterjedt a figyelem nemzeti közczélokra is, mert azonfölül, hogy az 1848-ban a város részéről felfogadott honvédek eddig még kifizetetlen hadfogadói díja — mintegy 30,000 forint — kifizettetni határoztatok, az országos honvédalap növelésére is öt év alatt fizetendő 10,000 forinttal járult a város. Egyéb nagy számú, s leginkább helyi érdekű intézkedések felemlítése nem érdekelhetvén a nagyközönséget, még csak annyit jegyzünk meg, hogy ha mind politikai, mind törvényszéki, rendőri és egyéb ügyeink menetét az eddig tapasztalt szigorú lelkiismeretesség, pontosság és méltán mondhatjuk hazafias lelkesedés fogják jellemezni, mivel különben se az azon ügyeket vezénylő férfiak ismert jelleme, se a derék és munkás tisztikar kétkednünk nem enged, akkor elmondhatjuk, hogy Szabadka polgárai közreműködésével a hozzá már oly közel álló szép jövőben méltón fogja helyét betölteni. Legközelebb társas életünk mozzanatairól leszek bátor a „Napló“ tisztelt olvasóit értesíteni. # Hivatalos. Magyar belügyminiszterem előterjesztése folytán Torkos László tiszteletbeli titkárt valóságos miniszteri titkárrá ezennel kinevezem. Kelt Bécsben, 1868-ik évi január 11-kén. Ferencz József, s. k. B. Wenckheim Béla s. k. belügyminiszter. Magyar országos pénzügyminiszterem előterjesztésére Vakanovich Antal, horvát-skótországi országos pénzügyigazgatósági főnöknek a miniszteri tanácsosi czimet és a rangot díjmentesen adományozom. Kelt Bécsben, 1868-dik év január 4-kén. Ferencz József, s. k. Lónyay Menyhért s. k., pénzügyminiszter. Az 1867-dik évi XII. törvény értelmében a vasutak és csatornák építése végett létesítendő kölcsön f. hó 28., 29., 30., 31. és február l-ső napján bocsáttatik aláírásra. A magyar koronához tartozó tartományokban az aláírások és befizetések elfogadására a közvetítő bankár által felhatalmaztatak : „a magyar földhitelintézet“ „az 1-ső magyar általános biztositó társaság“, és „a magyar általános hitelbank“. Kelt Budán, 18684. évi január 19-kén. A magyar kir. pénzügyminisztériumtól A magyar királyi pénzügyminiszter Devics Ferenczet, ifj. Danczkay Antalt és Máhr Somát, volt honvédhadnagyot I., III. osztályú adóhivatali tisztekké nevezte ki. Somogy megyebeli Babocsa mezővárosban minden csütörtökön tartandó hetivásár engedélyeztetvén, az ezennel közhírré tétetik. Pesten, 1868-ik évi január 17-én. A földmivelés-, ipar és kereskedelmi m. kir. minisztériumtól. A vallás- és oktatásügyi magy. kir. miniszter dr. Mariska Vilmos rozsnyói lakos, köz- és váltóügyvédet a kassai kir. jogakadémiához helyettes tanársegéddé s könyvtárnokká nevezte ki. A magyar királyi pénzügyi minisztérium Takács Ede h.doroghi adószedőt debreczeni jövedéki fő- és adóhivatali ellenőrré, és Krausz Lajos nagykállói adóhivatali tisztet, ugyanazon jövedéki fő- és adóhivatali tisztté nevezte ki. A magyar királyi postaigazgatóság megengedte, hogy az alábbszállított porta-illeték mellett szétküldendő nyomtatványok (keresztkötésű szállítmányok szélei ) végett, miszerint az olvasó figyelme a közlemény valamely helyére tereltessék, vonallal megjelöltethessenek. Sáros megyebeli Héthárs mezőváros közönsége évenként január 10-én és július 4-én tartandó országos vásárok tarthatására nyervén engedélyt, ez azon kijelentés mellett tétezik közzé, hogy ott a kitűzött vasárnapok heteinek csütörtöki napján marhavásár, a következő napon pedig sátoros vásár fog tartatni. Pesten, 1868-ik évi január 5-én. A földmivelés-, ipar- és kereskedelmi m. kir. minisztériumtól. Ií a I ö is fé S . k. Pest, jan. 21. — Muzulmánok keresztelése Budán. A honvédsereg orvoskari főtisztje, Schneider orvostudor, ki 19 év előtt Bem tlikkal együtt menekülvén, a nehéz viszonyok közt a török földön szintén muzulmánná lön, most családostól a ker. kath. egyház kebelébe óhajtott visszatérni. Szombaton a hgprimás várbeli házi kápolnájában nejével együtt letevén az apostoli hitvallást, sz. gyónás és áldozás után török nejévek frigyét keresztény kath. házassággá változtatta ; vasárnap pedig hat gyermeköket maga a főm. hgprimás a keresztség szentségében volt kegyes részesíteni. Tiz órakor harangzúgás és taraczkok durrogása között érkezett eggsége a buda-krisztinavárosi plébánia templomba s mindenekelőtt a keresztelés vette kezdetét. A 11 éves Fatime, Stefánia nevet nyert, keresztanyja volt Majláth Györgyné, sz. Prandau Stefánia palotahölgy ő exolája. — A 6 éves Semilla, Krisztina névre kereszteltetett, keresztanyja Wenckheim Krisztina grófhölgy. — A 4 éves Lucia, Mária jön, s keresztanyául Cziráky Constance gróf kisasszonyt tiszteli. — A 9 éves Izmail, István lett, keresztapa gróf Károlyi István. — A 6 éves Rikkó, László nevet kapott, keresztapa gr. Győry László. — A 2 éves Carlo Alberto, Simon jön, keresztapa b. Révay Simon. 11 órakor kezdődött a szentmise, melyet maga a hyprimás mutatott be a Mindenhatónak, s aztán felmenvén a szószékre, beszédet tartott. — A pesti vízvezeték ügyében az a haladás történt, hogy a létesítése érdekében ide hívott angol mérnök, Lindley megérkezett. Véleményét, mint hallani, három hét alatt adja be. — A katonatisztek, mint hallani, engedélyt kapnak polgári ruha viselhetésére szolgálaton kívül. Ideje. — A japáni társulat képviselőjét az elmaradt vasárnap délutáni előadásért a városi kapitányság 50 főig megbírságolta. — Székely „Egri női“ Bécsből visszaérkezvén, az orsz. magyar képzőművészeti társulat helyiségeiben vannak kiállítva, s örömmel értesülünk, hogy a hevesi hölgyek e szép művet csakugyan megveszik a nemzeti múzeumnak. — Az egyetemi dalárda a jogászi és orvosi segélyegyletek javára holnap (szerdán) a lövöldében tánczvigalommal összekötött dalestélyt rendez, melyet mind a jótékony ezér, mind a vonzó műsorozat tekintetéből ajánlunk a közönség figyelmébe. Az estély 8 órakor kezdődik. — A fővárosi kereskedelmi testületek által a vigadó termeiben febr. 4-ikén tartandó bálra az előkészületek nagy mérvben folynak, s a jegy-aláírások, eddigi számuk után ítélve, szép eredményt ígérnek, s a bálnak szintoly fesztelen, mint kedélyes és fényes végbemenetele, biztosan várható. — Ajándék külföldre. Magyar hölgyek értékes billikomot küldtek Reitzenstein szász tánoknak, ki 1866-ban a sebesült magyar katonákat ápolásban és vigasztalásban részesitette. A szász tánok meleg sorokban köszönte meg a szives megemlékezést. A pozsony megyei gazdasági egylet rendes téli közgyűlését f. hó 26-án d. u. 3 órakor Pozsonyban a megyeház termében tartja meg. E közgyűlés tárgyai lesznek : 1. Elnök Károlyi Alajos gr. székfoglalása. 2. Az uj alakulással összefüggő ügyrend megállapitása, szakosztályok és vidéki bizottmányok megalakítása. 3. Az egyleti hágó bikák vétele és elhelyezése feletti határozat, és a szarvasmarhákra törzskönyvezés behozatala. 4. Az 1868. évben megtartatni tervezett kiállítások, versenyek, díjazások iránti határozat. 5. Az igazgatóválasztmány jelentése az „Uj magyar parasztgazda“ czimű, a magyar orvosok és természetvizsgálók által 100 aranynyal pályadijazott, és az egylet részére 100 aranyon megszerzett korszerű népies olvasókönyv kinyomatása iránt. 6. Az 1867-ki számadás és 1868-ki költségvetés elfogadása. 7. Uj tagok felvétele. 8. Egyéb netáni indítványok. Kelt Pozsonyban, 1868. jan. 18-kán. Földes Gyula, titkár, úr— Nyilvános köszönet. Az ... szágos magyar iparegyesület vagyonához a következő tagok az itt elsorolt adományokkal járultak : Blum János ur egy képet ajándékozott, Dittmár R. ur 3 lámpát, Feivel Lipót ur egy diszes karosszéket vasból, Frankel F. ur 2 képet, Haas Fülöp és fiai urak szőnyegeket az ülésterembe és lépcsőre, Holländer József ur egy csinos fáskosarat, Knopp és Steiner urak egy nagy czímtáblát, Králik Sámuel ur egy fali órát, Kramer Sámuel ur egy igen diszes elnöki széket, Osterlamm Károly ur 3 képet, a pest-budai bútorkézmüzet a titkári iroda összes bútorzatát, u. 2 íróasztalt, egy divánt, 1 állószekrényt, 1 állványt, 2 fogast, 4 széket és 1 köpőládát, Pfeiffer Nándor ur 6 képet, Posner Károly Lajos ur 1 elnöki csengetyűt, 4 gyufatartót, 1 fali naptárt, 1 leltárt, Schulz Náthán ur 1 tintatartót angol modorú levélmérleggel, Spitzer Gerson ur 2 képet, Tausig József ur 1 tükröt. Midőn ezen adományokat ezennel közhírré tennék, kedves kötelességünknek ismerjük a hazai ipar emelkedése és működésünk iránti érdekeltség ezen tanujeleiért őszinte köszönetünket kijelenteni. Pest, 1868. jan. 18. Az orsz. m. iparegyesület nevében Keleti Károly s. k. az egyesület belügyiének vezetésével megbízott igazgatósági tag, Mudrony Soma s. k., titkár.*) Polgártársak! Hazánk az átalakulás válságában él. Talán közelebb, mint hinnék a megpróbáltatás pillanatja, mely határozni fog, hogy itt élnünk vagy halnunk kell. Kiszívott hazánknak az újra születésnél életerős ifjúságra van szüksége. De hol van ez? Hol a jel, ha van ? Egységben van az erő. Erősek leszünk, ha egyek leszünk. Egyesüljünk hát! A zátony, melyen a jóakarat eddig megtört, el lesz kerülve, ha önök követik egyletünket; ez felragadta a zászlót, melyre a haladás van írva. Egyedül egyletünk azon nyilvános ifjúsági egylet, melyet nem a jótékonyság czimen tűrnek e hazán, s az, mely az önképzési czélon kívül politikai színezettel is bir. Egyedül birja, nem állván a hatóság hatalma alatt, a kellő függetlenséget. Az ország") Kéretnek a t. szerkesztőségek jelen közlemény szives átvételére.P P á n K — A budai dalárda f. é. januá 3-án és 12-én működő és pártoló tagjai által tartott közgyűléseiben, az egyleti tisztviselőket és bizalmi férfiakat megválasztván, a választmány az 1868. év tartamára megalakult. A választás eredménye következő: Elnök: Nagy Ágoston, alelnök : Madarassy Pál, karmester Knahl Antal, jegyzők: Schmidt Ferencz és Nagy Jenő, Levéltárnok Pillér József, pénztárnok : Paldt Ferencz, gazda Titl István, bizalmi férfiak Dolánczky Antal, Fischer István, Hartmann István, Hoynigg József. Az elsőbb, a működő tagok által tartott közgyűlésen, a tiszteletbeli tagok sorába közfelkiáltással választatott Arad polgármestere, Atzél Péter úr, ki néhány nappal azelőtt a múlt évi aradi dalárünnepély kedves emléke zálogául, becses karácsonyi ajándékkal tisztelte meg a budai dalárdát, midőn kiválóan sikerült arczképét, mely a tisztelt polgármester urat és az „Aradi dalárda“ köztiszteletben álló elnökét egész alakjában, a koronázási ünnepély alkalmával viselt díszruhában ábrázolja, az egylet szerény érdemeit méltató szívélyes sorok kíséretében megküldte. A budai dalárda, működő és pártoló tagjainak nagy számát tekintve, egyelőre nem rendelkezvén eléggé tágas helyiséggel arra, hogy táncrvrgalommal összekötött dalestélyt tarthasson, kedden, i. é. január 28-án a budai „Fáczán“ czímű teremben, kizárólag az egyleti tagok számára tánczestélyt rendez. Február közepe táján azonban a népszínházban„farsangi dalestélyt“ fog rendezni, mely alkalommaltöbbek közt egy igen csinos víg dalárdaoperette „Incognito“ czim alatt fog az összes működő tagok által zenekar kiséret mellett előadatni. — Gyászjelentés. Apor Lázár b. val. b. t. tanácsos e hó 16-dikán élete 84-dik évében Bécsben elhunyt. — „Gyászvirágok“ czim alatt Maczánek Amáliától Budán vers jelent meg Miksa mexikói császár gyászos kimultának emlékére. — A makói izr. hitközség az egyenjogositás öröméből f. hó 18-án ünnepélyes hálaisteni tiszteletet tartott. Az örömérzelmek még az által nyertek nagyobb kifejezést, hogy a hitközség a honvédalap gyarapítására 500 forintot ajánlott fel. Ezen eljárásával a honvédek iránti tartozását akarja némileg leróni, meg lévén győződve, hogy ez örvendetes esemény is azon eszmék és elvek üdvös következménye, melyekért a honvédek oly hősiesen csatáztak és véreztek. Egyszersmind közgyűlésileg határoztatott, hogy dec. 28. napjának évfordulója, mint azon nap, melyen az egyenjogosítás törvénye szentesittetett, a makói izr. hitközségben mindig hálaisteni tisztelettel és hitszónoklattal, a tanuló ifjúság által szünnappal ünnepeltessék meg. — Czáfolat. Bécsi lapok azon Hírét, mintha Festetics György gróf tárczátlan miniszterré fogna kineveztetni, hiteles értesülés folytán alaptalannak nyilatkoztathatjuk. — Párkány városkában az egyenjogositás örömére olvasó egyletet alakítottak, melynek létesítését különösen a nagyobbára zsidókból álló kereskedő osztály tette lehetővé. Az üdvös eszme tervezője s közvetlen foganatosítója Mittermayer Alajos gyógyszerész.