Pesti Napló, 1868. április (19. évfolyam, 5381–5404. szám)

1868-04-01 / 5381. szám

t­a. (Nagy zaj. Perczel Mór közbeszól: De azért m­a nem volt honvéd.) Rákóczi János tiltakozik Perczel kifejezé­sei ellen, miket a bizottmány tagjai irányában használt. Elismeri Perczel érdemeit, hanem az érdemeknek csak akkor van becsük, ha nem magunk mondjuk el magunkról, hanem mások mondják el rólunk. Tagadja, hogy Perczelnek joga lett volna a központi bizottmányt felosz­latni. Visszautasítja a Kossuth elleni vádakat, s meg van győződve, hogy Kossuthot a magyar nép mindig megváltójának fogja tartani. (Felki­áltások a baloldal Éljen Kossuth! A jobbol­dalon: Éljen Perczel! Elnök csenget.) Dien­es Lajos szintén tiltakozik Perczel szavai ellen, a központi bizottmány többsége ha­tározott, d e határozat előtt Perczelnek meg kel­lett hajolnia. új Heves ellenmondás jobbról, he­lyeslés balról.) ’ V­i­d­a­c­s János nagyon csodálkozik Perczel­­azon állításán, hogy nem a többség, hanem a kisebbség határoz. (Perczel Mór közbeszól :J Ezt nem mondottam!) Ő is csak úgy megtette köte­lességét a szabadságharczban , mint Perczel. (Zajos ellenmondás a jobbról.) Mikor Perczelt néhány hét előtt Szegedre kisérte, kinyilatkoz­­tatá ünnepélyesen, hogy Perczelt most is vezé­­rének­ ismeri, s a zászló alatt állam­, melyet Per­czel a haza védelmére lobogtani fog, kötelessé­gének tartja. Tiltakozik Perczel vádjai és kife­jezései ellen s kinyilatkoztatja, hogy ő és társai ez ügyben szavazni nem fognak. (Éljenzés balról.) N­a­g­y­ Jenő előadja, hogy a központi bizott­mány tagjai azért hitták Perczelt Stréter ezredes lakására értekezlet tartása végett, mivel tudták, hogy P­erezel lakása igen szűk, s így nem akar­tak neki alkalmatlankodni. (Perczel Mór közbe­szól: A ti martyrtok sohasem volt szűkén !) Az ügyet az összes honvédegyletek gyűlése elé ki­­kivánja terjesztetni. V­a­y László gr. helyesli Perczel eljárását, s felkéri a közgyűlést, hogy a tábornok eljárását helyeselje. (Éljenzés jobbról.) Elnök sajnálja, hogy ezen egész magán­természetű ügyből ily roppant zaj keletkezett. Ezt azok okolták, kik honvédbaj­társaikat nem is tekintik olyanoknak, mint a kikkel egy zászló alatt, egy czélért küzdöttek, hanem egymás kö­zött pártoskodást akarnak előidézni, s politikai pártokra kívánják az egyletet szakasztani. — Felkéri a közgyűlést, hogy az egylet bizottmá­­­nyának véleményét magáévá tevén, Perczel tá­bornoknak a központi bizottmány feloszlatását rendelő eljárását helyeselje. (Nagy zaj.) Vidacs János, Patay István és társaik fennhangon til­­takoznak, s óvásukat a jegyzőkönyvbe felvétet­ni kívánják. A nagy többség azonban Perczel eljárását helyesli s a tábornokot vállalta elm­űve, lelkes éljenzésekben tör ki. Az ülés ezután esti 7 óra­kor eloszlott. Bécsi dolgok. A bécsi lapok ismét bőven tárgyalják az állí­tólagos miniszteriális differentiákat, s a régi „Presse“ tőle telhetőleg igyekszik a közönséget megnyugtatni. A felsőház vallásügyi bizottsága vasárnap conferentiát tartott, melyben Auers­perg miniszterelnök az elmondhatókat elmondá a budai expeditióról. E szerint ő társával nyug­talanító álhírek folytán hivatott meg a császári udvartartás helyére, mely hírek „más oldalról“ juttattak oda a mártius 21. és 22 -e közé eső éj eseményeiről. A vallásügyi törvé­nyek szentesítése kétségbe egy perezre sem vo­natott. Ezenkívül még jelentéktelen részleteket adott elő a miniszterelnök,úgy hogy aggodalomra többé senkinek semmi oka. A régi „Presse“ hitelesen értesül arról, hogy a concordatum revisióját határozottan visszauta­sították Rómában. Hogy a nápolyi királynénak a budai udvarnál lehet erre nézve küldetése, azt senki kétségbe vonni nem akarja, így állanak az ügyek s a bécsi felsőház meg­kezdi tárgyalását az iskolatörvény felett. A leg­lényegesebb módosítás, a­mit a felsőház bizott­sága az alsóház javaslatán eszközölt, az volt, hogy a 2. §-hoz hozzá­téve, hogy a „valláser­kölcsi nevelés“ az egyház felügyelete alá he­lyeztessék ; ezt azonban még a fentebb említett bizottsági ülésben úgy módosították, hogy a „vallás­gyakorlás.“ A vitára feljegyzett szónokok nagyobb része a feudal-clericalis párthoz tartozik, s ugyan­azok, kik a házassági törvény ellen szálltak síkra. A szabadelvűek soraiban új szónokok Wickenburg gróf, Rokitanszky tanár, Hock báró. Természetes, hogy ma is többet beszéltek a concordatumról, mint az iskolákról. Új mo­mentumot nem tüntetett fel az ülés, és terünk szűke nem engedi, hogy a beszédeket, habár csak kivonatosan is közöljük. Az alsóház szintén tartott hétfőn ülést, mely­ben Herbst igazságügyér törvényjavaslatot terjesztett elő a napi­díjak szabályozásáról s az első bíróságoknál alkalmazott segéd­hivatalno­kok fizetésének felemeléséről. Indokolja továbbá ugyancsak az igazságügyér a végrehajtás rendezéséről szóló tör­vényjavaslatot. Ezután a nemzetgazdasági bizottság tett je­lentést. N­­i v­i­t­a­t­o­s. — Személyem körüli magyar miniszterem elő­erjesztése folytán Ferencz József, víz­aknai református elemi tanítónak, a népnevelés terén 64 éven át szerzett érdemei elismeréséül a koronás ezüst-érdemkeresztet adományozom. Kelt Budán, márc. 25. 1808. Ferencz József, s. k. Gr. Festetics György, s. k. — Földmivelés- , ipar- és kereskedelem­ügyi magyar miniszterem előterjesztése folytán Heim Péter miniszteri fogalmazót a nevezett minisztériumhoz titkárrá nevezem ki. Kelt Budán, márc. 24. 1868. Ferencz József, s. k. G­o­r­o­v­e István, s. k. földmivelés-, ipar- és kereske­delemügyi m. kir. miniszter. ~ Nossek Ferencz pétervásári adóhivatali ellenőr vezetéknevének „Noszvai“-ra kért átvál­toztatása f. é. márt. 23-án 6742. sz. a. kelt bel­ügyminiszteri rendelettel megengedtetett. — Hopfer Adolf, Nagyszombat-városi dijnok vezetéknevének „Komlósi“-ra kért átváltoztatása i. é. mart. 23-án 6696. sz. a. kelt belügyminisz­teri rendelettel megengedtetett. — Weisz Adolf gyöngyösi lakos saját, úgy Ignácz, Samu és Péter gyermekei vezetékne­veknek „Fehér“-re kért átváltoztatása f. é. mart. 23-án 6577. sz. a. kelt belügyminiszteri rende­lettel megengedtetett. — Kleinhart Lajos hold-mezővásárhelyi lakos vezetéknevének „Beregi“-re kért átváltoztatása f. é. mart. 23-án 6559. sz. a. kelt belügyminisz­teri rendelettel megengedtetett. — A vallás- és köz­oktatási magyar királyi miniszter Aiben Mátyás, szathmári kath. főgym­­násiumi helyettes tanítót, ugyanoda rendes ta­nárrá nevezte ki. — Geiger János legéndi községi jegyző veze­téknevének „Hegedűsére kért átváltoztatása I. évi mart. 23-án 6550. sz. a. kelt belügyminisz­teri rendelettel megengedtetett.­­ A vallás- és oktatásügyi magyar királyi miniszter dr. Hasenfeld Manó, szliácsi fürdőor­vosnak és bécsi egyetemi magántanárnak enge­délyt adott, hogy a magyar kir. egyetemnél a fürdő-gyógyászatból magántanári minőségben előadásokat tarthasson. — P. é. mártius 12-én a csabai m. kir. távirdai állomásnál, további intézkedésig, a teljes napi szolgálatnak korlátolása rendeltetett el. — Neu Bálint abaligeti tanító saját, úgy Má­ria, János, Karolina, Katalin és Anna gyermekei vezetéknevüknek „Uj“-ra kért átváltoztatásai, évi martius 24-én 6801. sz. a. kelt belügyminisz­teri rendelettel megengedtetett. — Fuhrmann György, kenyheczi tanító veze­téknevének „Szekeresi“-re kért átváltoztatása i. é. mart. 23-án 6543. sz. a. kelt belügyminiszteri rendelettel megengedtetett. — Jakobovics Gábor, budai lakos, hites ügy­véd vezetéknevének „Jakabfi“-ra kért átváltoz­tatása folyó évi martius 24-én 6811. szám alatt kelt belügyminiszteri rendelettel megenged­­tetett. — Baranyamegyei Hosszuhetény községben az évenként május 2-kára eső országos vásár ez évben ugyan e hó 4-dik napján fog megtar­tatni. Pesten, 1868-ik évi martius 29 én. A földmivelés-, ipar- és kereskedelmi m. kir. minisztériumtól. A Temesmegyében kebelezett Rittberg köz­ségben tartandó idei tavaszi vásár folyó évi april 5-kén fog megtartatni. Pesten, 1868-ik évi martius hó 29-én. A földmivelés-, ipar- és kereskedelmi m. kir. minisztériumtól­ vettetek ki, és 10 millió forint áru részvé­nyek visszaváltása határoztatok el. Kö­­nigswarter indítványa, ho­gy 250.000 forint azon esetre letéteményeztessék, ha­­hogy a vagyonadó törvény életbe lépne, és hogy az adófizető évekre a tarta­lékalap szüntettessék meg, pártoltatott és a jövő közgyűlésre a napirendre tü­zelek ki. Pár­is, mártius 31. Grenobleból érke­zek távirat szerint tegnap rövid időre za­vargások fordultak elő; 300 fiatal ember a praefectura és a püspöki p­alota előtt a marseillaiset énekelte. A zavargók nem sokára önkényt szétoszottak. A „Patine“ írja : A Rómából tegnap érkezett sürgö­nyök aggályokat keltettek a pápa hogy­­léte iránt. Washington, martius 30 John­son perének tárgyalása ma ke­zdetett meg. Genf, martius 31. A mestere­k és a munkások közt megk­érlett kiegyezke­dés meghiúsult; sokan a munkát félbe­hagyták. A helyőrség elővigyázatból meg­­erősittetett. A „P. Napló“ távsürgönyei. Bécs, martius 31. Az urak háza mai ülésében az iskolatörvény felett folytatta­tok a tárgyalás. Miután a közoktatási miniszter a kormány álláspontját kifej­tette, a kisebbségi javaslat az összes sza­vazatokkal 19 ellenében elvettetek és a részletes tárgyalás kezdetett meg, mely­ben a bizottság az 1-ik és 2-ik (az állam­felügyeleti jogra és vallásos nevelésre vonatkozó) pontokat az alsóház szerke­zetében lényegileg visszat­ttá és azok elfogadását ajánlá. — Az egész tör­vény a többségi vélemény­­szerint fogad­tatok el. Bécs, mártius 31. A hitelrészvénye­­sek közgyűlésében 613 forint osztalék Pesti áru- és érték­tőzsde, martius 31-én, Siprsjegy»k. Temesvár Raziász Baziás Temesvár , Szeged „ Czegléd „ Pest „ Érsekújvár „ Pozsony „ Bécsba érk. Binda—Kanizsa. Buda Sz.-Fehérvár „ 8 „ 60 Kanizsa érk. 1 „ 60 „ d. n. 6 Kanizsa—Duda. Kanizsa ind. 1 A. 22 p. d. n. 9 Sz.-Fehérvár „ 6 „ 66 „ „ 6 Buda érk. 7 „ 68 „ este. 8 Buda—Bécs Inda ind. 6 6.35 p. reg. 1 Bécs Bécs—Baziás. Pest— Bazlép. Szeged—Pest.9 Szolnok „10 Hétfő, pént.­e. 9 é. 45 p. 1 Kedd. szomb. r. 2 A. 16 p. P.Ladány „ 1 Bécs . Pozsony Érsekújvár Pest . Czegléd . Debrecz. Miskolcs „ 1 Kassa érk ind. 6 6. 35 p. regg. 6 6. 20 p. esta. l'Cz.egléd . 6 , 6 A. 45 „ 12 „ d. Bécs —Buda ind. 76.46 p. reg­ény , 2 „10 „ dói „ 2 „ 20 „ reg. i Sz.-F.-var „ 5 „ 55 „ este' érk. 8 „ 17 „ este | Buda érk. 7 „ 58 „ „ I. p. reg 7 „ 10 6 i,fi 12 „ 19n 1 „ 67 IJ 4 „ 48 n„ d 6 „ 47 „este 8 ti 40 „este d. ti. estei Kassa Miskol Debreczen „ P.Ladány „ 1szolnok „ Czegléd érk. Pest érk. Pest—N.-Várad Pest ind. 6 6. 31 p- regg- Czegléd „ 9 „ 49 „ „ P.Ladány „ 2 „ 6 „ d. n. N.-Várad érk.4 „ 31 „ d. n. N.-Várad—Pest stj.-Várad 10 A. 27 p. d. « ] jp.Ladány érk. 2 „ 68 s 5 „ 37 Pest érk. 8 „ 40 Pest—Aran Pest ind. 6 6. 31 p p. este ; Czegléd „ 9 r 34 r „ re­g. Szolnok „10 „ 42 „ Arad érk. 4 „ 40 . Arad —Pest. Arad ind. 10 a. 16 p. d. e. Szolnok „ 4 „ 30 Czegléd érk. 5 „ 31 Pest érk. 8 „ 40 d. u. este este I Gőzhajók menetrendé. a. e. d. u d. a. este 41 . 67 33 6 24 66 Kassa—Pest in’.. 5 6. 12 T”""i»est_Kassa Pestről Bécsibe; naponkint Gy. ,Pest ind. 6 A. 31 p. reggel órakor reggel.­­Bécsből Pestre: naponkint 6 V, Arakor reggel. Pestről Mohácsra : naponkint 6 órakor reggel. Mohácsról Pestre : naponkint 2­0­, Arakor d. n. Pestről Eszék- és Zimonyba : vasárnap, hétfőn, kedden, szer­dán pénteken sé­g szombaton 6 órakor reggel. Pestről Orsovára és a Dunafeje­delemségekbe: (hajó változtatás­sal Orsovánál) szerdán 6 órakor reggel. Zimonyból Orsovára: csatártak reggel. Orsováról Oláhországba : pén­teken délben. Orsováról Zimonyba és Pestre pénteken napkeletkor. Zimonyból Pestre : vasárn. hétfő kedden, szerdán, pénteken és __­ szombaton 6 ér. este. pate!Mohácsról Eestre : naponkint 21/, * 6. éjjel. rock­ ^Sziszekről Zimonyba: hétfőn regg. [Zimonyból Sziszekre : csütörtök | délelőtt. Első m. gőzh társaság. Pestről Eszékr : naponként 5 V. ér. reggel. Eszékről Pestre : naponként 6 ér. reggel. Batlonaárak Bána, bánsági 84 fontos , n 85 . * . 86 . . 87 86 87 88 84 85 84 65 86 87 81 86 » n 86 n n 87 Kivitelre való búza vmázsája Kétszeres Köze 78—80 mng. A,j­­a, sorfö -' re való „ flP— "­­ fontos Zab C6- ■ V „ . Kukoricca, h »sági. Bab............................ KB­ 3» . . . . Káposítareji M­g . Bárgárd­ „ „ tiszai » ■ • i» - bár okai « n „ fehérvári I) n ro m n , pesti Idő­jár Ak : szép. Dunaviz-álás : 7' 10" 0 felett. IUWrő : -(- 9°. Légsulymerő : 28“ 9'‘ fa. ausztr. u PmCh» 6.-----6 16.35-6 16.50—6 16.25— 6 6.60—6 6.70—6 5.90- 6 6.----6 6.90— 6 6.--6 6.25— 6. 6 60—6. 5 90—6. 6.----6. 6.25— 6. 1.60—6 . 20—6. 4.80—4. 2.65— 2. 2.40-2­­.65— 1. 5.25— 6. 8.20—3. .87 % 6. 16.76—6 .20 —46 .60 .40 .60 .80 .20­­.20 87 Magyar értékpapírok Adva Tartva exkerete. Magyar vasúti kölcsön . 97,26 97.85 Pesti kereskedelmi bank 645.­660.— Budai keresk. s iparbank 206 — 210.— Pesti iparbank 237.-240.— Magy. ár. hitelbank biz. . 79 50 80.— Pesti takarékpénztár. 1550 —1600.— Budai „ . . 438 — 442 —­­ Budai „ 77 -80 — Pesti hengermalom . . 1280. —1290 Pannónia gőzmalom . 1980. —1990­­Első budapesti gőzmalom. Budai gyártelep . . •­815 — 825 430.—434 — Concordia gőzmalom. 880.— 885.— Budai király-gőzmalom 685.— 590.— Pesti Victoria gőzmalom 360.— 366 — Szegedi gőzmalom 815 — 825 — I. magyar szeszfinomitó 684 — 688.— Uj-Pesti szeszfinomitó 625.-630.— Magyar bizt. társulat­­ 692.— 696.— Pannónia viszonbizt. , 268.— 272.— Pesti biztosító intézet 260.— 265 — „Haza“ életbiztosító bank. 215.— 218.— Magyar északi vasút 70.50 76.75 Pesti közúti vaspálya 583.— 585.— R.»Murányi bánya 3600 --- .--­Mátrai bányarészek . 8.76 9.— Kereskedelmi épület . 390.— 400.— Budapesti lánczhid . s 388 — 390.— • F­elsőbbe, köt. 90.61' 91.60 Alagút ......................... 5 V,7„ m. földh. záloglev. 71.­72.— 90.50 91 — A pesti ker. bank záloglev. 96 26 96.76 Bécsi börze, mart. 30-ban. Közadósság. 6*/» nemzeti kölcsön n apr. oct. h. 6% m­etalliqnon „ máj.—nov. kamat 4V */ * '» 'o » ■ 1389-ki sorsjegy, teljes n „ ötödrész 1854-ki „ . . 1860-ki „ teljes „ „ ötödrész 1864-ki „ 100 írttal Földtehermentesitési kötv. magyarországi bánsági . . . erdélyi . . horvát Részvények. Bankrészvény Hitelintézet Alsó-ausst. esc. bank Északi vasút (osztrák) Állam „ ... Déli „ . . . Tiszai „ . . . Magyar északi vasút Danagőzhajózás b­loyd .... Bécsi zálogkölcsön int. Pesti lánczhid Záloglevelek. Nemz. bank ez. é. kis. „ „ o. é. Ms. M. Földhitelint. . . Magyar jövedékjegyek 5% 8% Adva Tartva 63 20 63 30 63.20 63 30 66 26 66 40 1­­57.50 57 60 50 30 50.60 171 50172 50 171.—171.50 76.— 75.50 81 90 S1 10 91.­­91 50 85.— 85 20 71.— 71.50 70.— 70.60 66.25 67 76 70.25 70 75 704.—706 —­­ 188.70188 90 585.—687.— 1780 1735 250.90251.10 196 40196.60 147.—147 — 80 — 82 — 188.—490 .- . 2.9 —211.— 125.26128.76 383. —386 — 94­— 94.30 89 50 89 75 90 60 91 — --- --­--- . --­Elsőbbségi kötvények. hamvaspálya „ 1867-ki soroz. . „ déli casut Budai Clary St. Genois . WindischgrSt» Waldstein Regtevich Válték (3 kéj 100 10o 40 40 40 40 40 40 20 20 10 Frankfurt 100 déln. frt. London 10 f. szerl. Páris 100 fres. Vert pénz. Cs. arany Korona .... Napoleonsdor Orosz imperiale . Ezüst . Adva Tartva 1 114775116.26 112.50113.— 97.­97 50 2­4.—205.— 98 — 94 — 1.81 40181 70­­ 93.— 93.50 120­­121.— 26 — 26 60 181.—185.— 83.— 33.50 26.75 26.26 27.50 28.50 24.25 24.75 17.60 18.60 21 — 21.— 14.75 16.26 96 5 96 60 . 96.40 96.70 116.60115.70 45 89 46 96 15.467, 6.48 9 25 9.26 9 45 9 46 ,113.26113.60 Vasuti közlekedés.G­yorsvonatok­. Pest—Bécs. Bécs—Pest. ind. 7 6.23P-TM gg-8 6. — p,este. . 10n 24n » 10 . ft1 .. . 1r 46n d. u. 1f> ó t „regg' . 6n 19n d. n6 » 31 ,n „ 7r 64n este.9 z 11 neste. . 12n 12n éjjel2 r 66 „d. u. » 3 f>66n reg.7 - 17 . este. érk. 9 r>10«d. 0.JaReenováif Itazlás—Itéos. ind. 6 A. 65 p. d. n. „ 10 „ 40 „ éjj. 7 . 2 . 26 „ „ 12 r r> 3& v reg. o ? » 55 „ rogg. 9 t „ 62 „ d. n. 1 4 „ 33 „ d. u. 3 6 „ 36 oste 6. 26 p. ragg. k 58 „ d. u. „ 21 „ ente. „ 30 „ este. v 8 * éjjel, n 57 „ regg. ragg' Különfélék. Pest, mart. 31. — a császári Apostoli királyi Felsége folyó évi martius 18-tól kelt legmagasabb lhatározá­­sával az 1865. jun. 30-ról „erdélyi­ ínségkölcsön“ czimen legfelsőbbleg engedélyezett 80,000 frt tényleg fel nem használt 26,700 frtnyi részének a tavalyi keleti marhavész következtében Er­délyben feltűnni kezdő ínség enyhitésére történt utalványozását, a sürgető szükség tekintetbevé­telével, utólagosan jóváhagyni méltóztatott.­­ A magyar királyi pénzügyminisztérium ré­széről közhírré tétetik, miszerint a magyar föld­hitelintézet felhatalmaztatott, magyar- és erdély­­országi földtehermentési kötelezvényeket kisor­­soltatásuk után azonnal, h úgy magyar-, erdély- és horvátországi még le nem járt, de legfeljebb hat hónap után esedékes földtehermentesitési ka­mat szelvényeket leszámítolhatni (escomptiven.) — Azilahi Deák-kör beküldé hozzánk programmját. Kiemelve, hogy a szövetség, me­lyet a pragmatica sanctio alapított, és az 1848 ki törvények nyíltan említenek, rendezettebb és részletesebb kifejezést nyert az 1867-ki törvé­nyek által és mint két szabad ország és nép egyenjogú szövetsége fenntartandó — áttér a program, azokra, miket ez idő szerint a pol­­gárisultság és alkotmányos szabadság politiká­jától követel , szabad szellemű parlamentáris igazgatást, azzal megegyeztethető municipális élettel épséges községi rendszerrel, a közgazda­ság és kereskedelem igényeinek megfelelő köz­lekedést, és kereskedelmi érdekeinknek külső, úgy mint belérdekei előmozdítására, valamint a mezőgazdasági és ipar fejlesztésére szolgáló czél­­szerű intézkedéseket, a jelenkor műveltségének színvonalán álló gyors és olcsó törvénykezést, személy és vagyon­bátorságot, esküdtszéket, szabad sajtót, a­zon minden ajkú polgárával egyenlően közös népnevelést, tan- és vallás­sza­badságot, rendezett pénzügyeket, a gazdaságot és ipart nem nyűgöző czélszerű és igazságos adó­nemekkel, és végül állami létünk és érdekeink megvédését biztosító honvédelmet. Miután a kör ezeket az országgyűlési többség és Deák Fe­rencz politikája által képviselve, sőt nagyrészt már valósítva is látja, daczára a roppant akadá­lyoknak, csatlakozik hozzá, s a többség kebelé­ből támadt kormányt támogatni fogja, míg az az alkotmány és közélet fejlesztésére irányítja működését, annál is inkább, mivel az ország fejl­ődése vezetésére, a Parlamenta­rismus megszilárdítására egy, a többségre támaszkodó, hazafias, de erős kormány mélhatlanul szük­séges. — Tisza Kálmán a „Hazánk“ mai számá­nak élén kiemeli az országgyűlési teendők közt az erdélyi ügyek rendezését, s élesen megtámadja a kormányt ebbeli mulasztásaiért. Már-már vár­juk, hogy Tisza Kálmán — persze, szokása ellenében — belebocsátkozik amaz ügyek érdem­leges tárgyalásába és — ismét szokása ellené­ben — kifejti, hogy hát tulajdonképen mit mu­lasztott, miben hibázott a kormány. Mindezek helyett azonban néhány non b­alanccal odavetett átalános phrasis után csakhamar fordul a czikk, s kiemelve, hogy az erdélyi viszonyok megisme­résére szükséges az erdélyi lapok olvasása, ki­fejti, mennyire jó volna, ha több előfizetője vol­na a „Magyar Polgárnak;“ azért is egyesek, de különösen körök és társulatok csak praenume­­ráljanak rá. — Említettük nem régen, írja a „K. K.“ hogy hazánkba a románokhoz intézett izgató procla­matiókat csempésztek be, magunk is több pél­dányát láttuk vidéken e lázító soroknak, s öröm­mel irhá­juk, hogy e különös szerencséhez mind­annyiszor románok által jutottunk, kik nevetve mutogatt­a , aztán úgy bántak el vele, mint ér­demelte : szétszaggatták. Mint halljuk, azonban Kolozsvárit járta elhasítatlanul is, legalább a hír szerint, tegnapelőtt a rendőrség néhány da­rabot lefoglalt. — A tegnapi akadémiai üléssel és Gyulai pályázati jelentésével már megismertettük olva­sóinkat. Ezúttal még Henszlmann indítvá­nyára kell visszatérnünk. Figyelmezteti az aka­démiát, hogy a P­u­­­s­z­k­y-féle gyűjtemény, ha nem biztosítjuk magunknak, már néhány nap múlva külföldön fog elárvereztetni. Indít­ványoz kérvényt az országgyűléshez és gyűj­tésekez. Ez utóbbinak kezdeményéül maga letett egy bankjegyet az elnöki asztalra, megemlítve még, hogy körülbelül 3000 ft várható a képző­művészeti társulattól 13 (lásd ide vonatkozó teg­napi tudósításunkat). A kérvényt pártolják mind. De a gyűjtés ellen van T­o­­­d­y, mivel biztos si­kert vár a kérvénytől, míg ha mind a két esz­közhöz folyamodunk, mindenik sikerét koc­káz­­tatjuk. De Csengery kiemeli a gyors­segély szükségét; szerinte a budget tárgyalására két hónapig kell várnunk, a kérvénynek pedig az országgyűlés csak akkor felelhet meg. Hunfalvy Pál és János is pártolja az in­dítványt, és ez elfogadtatik, miután elnök Ru­bin­y­i A. kiemelte, hogy szép siker várható a gyűjtéstől is:Henszlmann maga ezer fzót tett le kezeihez. A gyűjtemény 240,085 ftra van becsülve, és ez összeget a „british museum“ haj­landó érte megadni. De a nemzeti museumnak P­u­­­s­z­k­y átengedné 90,000 ftért azon szép ál­dozatkészséggel, melylyel például minden kár­pótlás nélkü átengedte több ezer forintnyi ér­tékű könyvtárát az akadémiának. — A primás elnöklete alatt — írja a „Hir­­nök“ — a magyar püspöki kar a kath. egyház autonómiájára vonatkozó munkálatot folytatólag tárgyalás alá vette, azt több világi hívek jegyze­tei nyomán kiegészíté, s igy a munkálatot a kor­mány észrevételei kinyerése végett a magyar kir. cultusminiszter­­­extrájához tette át, — és csakis az igy egyetértőleg eszközlött terv nyo­mán fog a világiakkal tartandó vegyes tanács­­kozmány egybehivatni, minek határidejét még most meghatározni nem lehet. — A D­e­á­k-k­örben tegnap több új tör­vényjavaslat került tárgyalás alá ; a pénzügymi­niszter ezüst váltópénz vezetése iránt tett előter­jesztést, mely szerint 10 és 20 krajczárosok ve­zetnének, mint a­melyek leginkább megfelelnek a majd behozandó francoknak. Az előterjesztés figyelembe vette azon körülményt is, hogy ed­dig az agro felszökkenése rendesen az ezüst ha­tosok eltűntét voná maga után, s ez okból az uj váltópénz oly értékben vezetnék, hogy e baj be ne állhasson.­­ Az igazságügyminiszter az úr­béri maradványok iránti törvényjavaslatot nyuj­­tá be, mely élénk eszmecserére adott okot, mi­után hozzá kapcsoltatott a curialisok ügye is; ez utóbbi ügy egy 12 tagú bizottsághoz átasittatott. — Budára — hir szerint — újabban magas rangú vendégek váratnak a közel levő keresz­telőre, és pedig a moderni herczeg és herczegné, s — ha igaz — Napoleon herczeg. — Beküldetett szerkesztőségünkhöz Kovács Ferencz római joga. A szerző azon veszi ma­gát észre, „hogy a római jog korunkban mind inkább kezd átalános és kiváló figyelemben ré­szesülni.“ E megjegyzés, mely az előszó élén áll, furcsa világot vet a szerző jártasságára a római jog mivelésének és tudományának törté­netében. A mű csakugyan nem tarthat igényt tudományos méltatásra, compilatio az egész, me­lyet még az ügyes epithetonnal sem tisztelhe­tünk meg, német művekre támaszkodik, helyes választék nélkül. Sok helyütt, azt hiszi az em­ber, hogy a szerző mesét­­ ad, midőn ilyen ki­tételekkel találkozik: „ezelőtt azt hitték“ (209­­.), kik hitték ? mikor hitték? A felosztások scho­­lastikus ízetlenségben bővelkednek. A nyelvezet is elmarad tudományos nyelvünk színvonaláról; szerző forma helyett mindenütt „idomot“ hasz­nál, péld. „végrendeleti idomok,, (409. 1) Az uj „római jog“ nem fog a római jog tudományán len­dületet tenni. — Aszódnál a magy. éjszaki vasút 5. sz. vegyes vonatának elindulásakor az államvas­­ut egy üres teher­kocsija kisikamlott, miáltal a 4. sz. vegyes és 5. sz. tehervonat késedelmezett, minden további káros következmény nélkül. A kisikamlás okáról eddigelé nincs tudomás. Az ilyen rendetlenség az érsz. vasútnál igen gyakori.­­ A budapesti hajósegylet múlt vasárnap tartott évi közgyűlésén a jelentésből kitűnt, hogy az egylet vagyona tetemesen szapo­rodott, s hogy az ez idei regattára is már együtt vannak a dijak. — Rómából érkezett hírek szerint C­r­i­­velli grófnál 2000 darab névjegyet adtak be szerencsekivonat jeléül, midőn hírét vették az osztrák felsőház concordatum-ellenes szavaza­tának.­­ —Hirdetmény. A nagyméltóságu m. kir. közmunka és közlekedési minisztérium folyó hó 10-én 1761. évi. szám alatt kelt hirdetménye foly­tán a vasutüzleti gyakornokságra jelentkezett folyamodók sorából, az egyelőre meghatározott 50 állomás már betöltve lévén —■ a pályázat ezennel bezáratik. Kelt Budán, 1868-ik évi mart. 81-én. M. kir. vasúti felügyelőség. — Pesten egy török főkonzulság fog felállittatni. Ezt a „Z kunft“ újságolja s igen természetesnek találja, mert a központ Buda-Pest. A Z. azon hivatalos dementit szen­vedett hitét is fenntartja, hogy a porosz követ­ség magának állandó lakhelyet keres Budán. KÜLFÖLD Franciaa­ország. A „France“ szerint nem igaz, hogy Spanyol­­ország pártmozgalmak által nyugtalaníttatnék, hogy számos spanyol katonatiszt, kik Spanyol­­országból eltávozván, Francziaországban tele­pedtek meg, most visszatér hazájába és a cata­­loniai felkelő sereghez csatlakozik. A „France“ közönségesen akkor áll elő demons­jével, mikor Spanyolországban zivatar készül. Különben nem hiszszük, hogy a jelen pillanatban sikere volna a felkelésnek Spanyolországban. Isambert, jelenleg a „Temps“ szerkesztője Rheimsban szabadelvű ellenzéki la­pot fog kiad­ni „l’Indépendent rémois.“ April­­­én Baudril­­lard veszi át a „Constitutionnel“ szerkesztőségét. A nizzai emlékünnep Al­xandrovitsch Miklós (f apr. 24. 1865.) halála forduló napján csak­ugyan végbe ment. A „Liberté“ tudni akarja, hogy II. Ferencz személyesen akarna a nápolyi területen rende­zendő felkelés élére állani. Ez csak előnyére szolgálhatna az olasz ügynek. Még mindig sokat beszélnek a törvényhozó testület feloszlatásáról, némelyek állítása szeri­t az septemberben fogna megtörténni, mások sze­rint a jövő év májusában, mindezen feltevéseket azonban időelőttieknek tartja a „L’independance belge.“ A „l’Opinion Nationale“ tudósítása szerint a „Messager de Sud Ouest“ sajtópere lejárt s 800 frank bírságra, valamint szintén az ítélet­nek a lap hasábjain egész terjedelemben való közlésére ítéltetett, egyszersmind meghagyatott a nerac. többi lapoknak is, hogy az ítéletet kivo­­natilag közöljék. Esti posta. Pest, mart. 31. — A franczia miniszteri tanács tegnap ülést tartott, melyben az ez év folytán megejtendő vá­lasztások voltak napirenden. A kormány és a többség egyik része minél előbb el akarná a vá­lasztásokat rendelni, hogy az új sajtó és egylen törvény kedvezőtlenül ne hasson a választási mozgalmakra. A császár e kérdésben habozott, most azonban, mint sürgöny útján jelentik, a mi­nisztertanácsban határozatba ment, hogy a tör­vényhozó testület idő előtti feloszlatásával fel­hagynak. Úgy látszik, hogy a katonai törvény által keltett zavargások befolyással voltak ezen határozatra. Különben azt hiszik kormánykörök­ben, hogy a sajtó és az egyleti törvény izgalmait a papi befolyás fogja ellensúlyozni. — Londonból sürgönyzik a tegnap éjjel tar­tott alsóházi ülésről. Gladstone az ír­ államegy­­ház megszüntetésére vonatkozó határozatot, Stanley az ismeretes módosítvánnyt indokolja. Miután mellette 10, és ellene is 10 szónok be­szélt, a vita elnapoltatik. — Florencből sürgönyzik mártius 31-ről. Az őrlés­ adó feletti vita elfogadása ügyéből a pénz­ügyminiszter kabinet kérdést csinál, s mellette szavaz a tengerészeti létszám leszállításának. A kamara elhatározza a részletes tárgyalást 182 szóval 164 ellenében. Nemzeti színház. „Thurzó János.“ April 1-jére van kitűzve: Történeti dráma 5 felv. Budai népszínház. April 1-jére van kitűzve: Az „Ördög pilulái.“ Látványos nagy operette 3 felvonásban. — A húsvéti ünnepek után elő­adandó újdonságok: „Milliomos leány.“ Eredeti vígjáték. „Nesze semmi, fogd meg jól.“ Eredeti vígjáték , és Laube új nagy színműve: „A rosz nyelvek“ 5 felvonásban. V­i­s á 1­1­á a. Pesten, mart. 31. . . 7' 10" 0 felett. Pozsonyban, mart. 31. .6' 9" „ „ Máramaros-Sziget, mart. 31 2 10" „ „ Sz.-Németiben, mart. 31. . 5' 0" „ „ Tokajban, mart 31. . .20' 4" „ „ Szolnokon, mart. 31. . . 19' 0" „ „ Szegeden, mart. 31. . . 17' 2" „ „ Aradon, mart. 30. ... 0' 5" „ „ Nagybecskerek, mart. 30. 0' 11" „ „ Felelős tzserkwit/j : B. Kemény Zsi­m­on(J.

Next