Pesti Napló, 1868. április (19. évfolyam, 5381–5404. szám)
1868-04-22 / 5397. szám
állapíttatik meg. 2. §. Ezen törvény végrehajtásával a pénzügyminiszter bizatik meg. Lónyay Menyhért b. k., pénzügyminiszter. Törvényjavaslat a bor- és húsfogyasztási adó iránt. Addig, míg a bor- és húsfogyasztási adó iránt kimerítő törvény alkottatnék, következő rendeltetik : 1. §. A bor- és húsfogyasztás megadóztatása iránt, az ide vonatkozó törvény meghozataláig, a jelenleg fennálló rendszabályok és árszabások érvényben és hatályban maradnak. 2. §. Jelen törvény végrehajtásával a m. k. pénzügyminiszter bizatik meg. Lónyay Menyhért s. k., pénzügyminiszter. Törvényjavaslat az arany és ezüst áruk finomsági tartalma, ellenőrzése és fémjelzése iránt. Az 1867-ik évi január 1-je napjától hatályban levő, s az arany és ezüst készítmények finomsági tartalma ellenőrzését, és e végett eszközlendő fémjelzését tárgyazó szabályok addig, míg ez iránt törvény alkottatnék, érvényben maradnak. 2. §. Ezen törvény végrehajtásával a pénzügyminiszter bizatik meg. Lónyay Menyhért s. k., pénzügyminiszter. Törvényjavalat a lottójövedék iránt. 1. §. A lotojövedék iránt jelenleg fennálló szabályok, addig, ma arra vonatkozólag kimerítő törvény nem alkottatik, érvényben maradnak következő módosításokkal. 2. §. A lottógyűjtők által a magyar koronához tartozó országok területén beszedett játékbetétesek, arra való tekintet nélkül, hogy a játékbetétek a magyar korona alá tartozó országokban, vagy ő felsége többi országában történő léttohozásokra tétettek, a magyar királyi kincstárba fognak befolyni, valamint ezen betétekre eső nyereményeket is az fizetendi ki; valamint ellenben a magyar kir. kincstár ő felsége többi országában magyarországi lottohúzásokra intézett játékbetéteket nem veszen igénybe, úgy az ezek után előádható nyereményeket sem fogja kifizetni. 3. §. Ő felsége által jótékony czélokra engedélyezett, s a bécsi lotto-igazgatóság által rendezett államsorsjátékok jegyei a magyar korona országaiban is, valamint ha magyar kormány által jótékonysági államsorsjáték rendeztetnék, ennek jegyei, a viszonosság alapján, ő felsége lobbi országában is árulhatók. 4. § Jelen törvény végrehajtásával a m. k. pénzügyminiszter bizatik meg. Lónyay Menyhért s. k., pénzügyminiszter. Aképviselőtníz april 2 ki üléséből. Törvényjavaslat a szeszadóra vonatkozólag, mely szerint a különben fennálló rendszabályok a szeszfőzdékre nézve módosíttatnak. Addig is, míg az égetett szeszes italok készítésének megadóztatásáról kimerítő és rendszeres törvény alkottatnék, rendeltetik: 1. §. Nagyobbszerü szeszfőzdék, melyekben t. i. az erjesztő edények összes ármérete legalább is harmincz alsó austale, ha a szeszes italok lisztes terményekből, répából, avagy czukorüledékből állíttatnak elő, a fogyasztási adót megváltás útján (átalányban) fizetendik. A lisztes termények, közé tartoznak : a burgonya, csicsóka, továbbá a gabonafélék és hüvelyes vetemények. 2. § Az adómegváltás vagy átalánozásnál irányadó a gyár termelési képessége. A pénzügyi hatóság a termelési képességet oly módon határozna meg, hogy azon esetben, ha szeszfözésre : a) kizárólag vagy részben ezukorüledék használtaik, az erjesztő edények összes Űrméretének kétharmadát; b) ha pedig más anyagok használtatnak, az említett erjesztő edények Űrméretének felét veszi alapul. A naponkinti termelési képesség az egész szeszfőzési idény alatt az ekképen kiszámított árméretnek minden osztakója után két fok szesznyereményben (a 100 fokú szeszmérő szerint) határoztatik meg. A mely szeszgyárban kizárólag nyerő répa dolgoztatik fel, ott a szesznyeremény 6 fokkal vétetik (el az Atalánozás alapjául. 3. §. A keverő kádak (Vormaischbottiche) és a bütübárkák kivételével, mindazon edényeknek, melyek a czefrének élesztővel bekeverése és az erjedés kezdődése előtt évesretartányul szolgálnak, összes űrmérete, a naponkinti termelési képesség kipuhatolása tekintetéből alapul felvett erjesztő edényeknél legfölebb 15 százalékkal lehet több; azon esetben pedig, ha azok összes ármérete még ezen nagyságot is fölözné, a füles nagyság fele része a naponkinti termelő képesség alapjához hozzá számítandó. 4. §. A czdremelegítő csak azon esetben nem vétetik erjesztő edénynek, ha a szeszfőző készüléknek kiegészítő részét képezi, ha alszesztartóval (Butterbehälterr el van látva és űrmérete nem míg jobb, mint a mennyi a kazán egyszeri és akképein megtöltésére szükségeltetik, hogy a kazánnak legalább is egy negyed része üresen maradjon. 5. §. Az erjesztő edények bemondásánál és űrméretek felvételénél, valmint a naponkinti termelő képesség kipuhatolásánál netalán előforduló nem egész akó egész akónak veendő. Az ekképen felvett Űrmérettel és a megállapított termelési képességtől a gyár működésének egész ideje alatt, ha pedig az egész éven keresztül folyvást dolgozik, hat hónap elforgása alatt eltérni, illetőleg azt tágabbra vagy szűkebbre venni nem szabad. 6. §. Az előbbi §. szerint felvett termelési képesség alapján, a gyár működése havonkint bejelentendő legalább is 3 nappal az illető hónap kezdete előtt, a felgyártandó anyag megnevezése és az azon hónapra eső adóátalány megjegyzése mellett. 7. §: Ha fölfedeztetik, hogy be nem jelentetett , ennélfogva adóval meg nem rótt czukorüledék vétetett fel gyártás alá, ez, mint jövedék csorbítást képező kihágás, birsággal fenyitendő, mely tizszerte nagyobb összegből áll, mint azon hónapra, melyben a kihágás elkövettetett, a czukorüledék után járó adóátalány lenne. 8. §. Az üzlet folytonossága feltételeztetvén, a hó minden napja az átalány kiszámításának alapjául szolgál. 9. §. Ha az idény kezdeténél a gyár működése nem a hónap első napján kezdődnék, és az idény végével a hónap utolsó napján végződnék, az ezen 2 hónapra eső adóátalány megállapítása csakis az üzletre fenmaradó napok összes száma szerint történik. 10. §. A havi adóátalány megszabása következő módon történik : a) a 2-ik §. rendelete szerint kiszámított napi eredmény soroztatik az azon hónapra a 8 vagy 9. §. értelmében eső napok számával; b) az ekképen mutatkozandó szeszfokok öszszege a fogyasztási adóként megállapított 6 krral szorzandó. 11. §. Azon szeszfőzők, kik liszt tartalmú terményeket, répát vagy czukorüledéket dolgoznak ugyan fel, de a kiknek erjesztő edényei 30 adónál kisebbek, vagy a kik szeszes italokat más, mint a fent érintett anyagokból állítanak elő, adósokat a pénzügyi hatósággal kötendő szabad egyezkedés utján a fennálló minden szeszfok után járó 6 kvnyi adótétel szerint róhatják le. 12. §. Ha ily egyezkedés nem jöhetne létre, a szeszfőző köteleztetik a fogyasztási adót az 1862. évi october 30-ig ez érdemben fenállott pénzügyi rendeletek és díjszabályzati tételek szerint fizetni. 13. §. Csikszéknek és Oláhfalu községének kivételkép megengedtetik, hogy pálinkát liszttartalmú anyagokból is kisebb üstökön, melyek egy alsó ausztriai akónál nagyobbak, a pénzügyminiszter által megszabott feltételek mellett főzhessenek, ha minden egyes egy alsó-ausztriai akós üst után 4 ftot, minden egyes alsóausztriai fél akós üst után két ftot fogyasztási adóátalány fejében fizetnek. 14. §. A 10 ik §-ban említett adótételek a következők : a) ha liszttartalmú termények, úgymint: burgonya, gabonafélék és hüvelyes vetemények, továbbá e végre alkalmas répafajok és czukorüledék használtatik, az erjesztési edények űrmérete szerint minden osztrák akó után 38 kr. bba alma, körte, som s egyéb bogyós gyümölcsök, továbbá gyöknövények és sorházi hulladékok használtatnak, 25 kr; c) szőlőtörkölynél 19 kr; d) magvas gyümölcsöknél, amilyenek: a cseresnye, szilva, baraczk, továbbá borseprő, szőlő- és gyümölcsmust használatánál 38 kr, és pedig a, b, c és d pontban megnevezett anyagok menynyisége szerint minden ausztriai akó után; e) végre, ha főzésre magasabb czukortartalmu és tartalomdús folyadékok használtatnak, akkor maga a szeszgyártmány megrovatik akónkint és fokonkint, minden szeszfok után 6 krajczárral. 15. §. A szeszadóra nézve különben fennálló rendszabályok, melyeket jelen törvényjavaslat nem érint, további intézkedésig hatályban maradnak. Lónyay Menyhért s. k. pénzügyminiszter. Vidéki tudósítások. Kalocsa. Mikor lesz már mi ránk sárköziekre több gond fordítva, hogy gyönyörű szép és termő földjeinket az árvíz el ne pusztítsa? A kétségbeesés hangján vagyunk kénytelenek így felszólalni, mert ha tovább is védtelenségben kellettk rettegve élnünk, tökéletesen koldussá leszünk téve, csupa elhanyagolásból. De hogy ne jajdulna fel ezen szép vidék, mely Pest megyében egyedüli jó és termő földdel van ellátva, a többi része a megyének csak homokbuczka’; és Pesttől Bajáig e hosszú vonalon 20 mértföldön nehány száz ezer hold legjobb minőségű földdel s egy pár száz ezer szorgalmas néppel képviseltetik; midőn 1862. évtől kezdve, folytonosan a Duna árvize, közbe aszály és fagy csapások által létetik semmivé ennyi nép szorgalmas munkája és évi kenyere, anélkül, hogy valaki iparkodnék e szomorú helyzeten sikerrel segíteni! Mert siker nélkül tesznek ugyan néha valamit, különösen ha a körmükre ég, olyankor a megye sem mulasztja el a mérnököt zavarni, de abban nem sok köszönet van. Mert a töltésekre szánt pénz kiadatik ugyan, egy egy falu népét meg is zavarják ilyenkor a közmunkára, de azért ha a Duna csak 12 láb magasat áradjon is, a töltés tetején jön be a víz, s olyankor csupa szakértő segedelmével lesz az egész vidék semmivé és koldussá. — Itt aztán lehetetlen kímélettel szólnunk tovább is, mert ennyi adózó nép, s az állam érdekében egyaránt a hallgatás káros és bűn volna. Még 1861-ben a provizorialis megye akkori erélyes szolgabirója utján a vidéken alakult comite segítségével folyamodtak a helytartó tanácshoz, Pesttől Bajáig egy szilárd Duna-védtöltés országos elkészítéséért, mely töltés egyúttal pestbaja országaiul szolgálna. A helytartótanács megvizsgáltatván a dolgot , helyben hagyta, és annak készitésére az 1866 ig ínséges évben az országos alapból 80 ezer ftot utalványozott oly feltétel alatt, hogy a töltés magassága, aránylagos szélességben 24 láb legyen, hogy a legmagasabb áradásnak is ellent állhasson. A megyénél azonban elegendőnek tartották a 20 láb magasságot is, mivel azon fölül a Duna soha sem áradt. Ezen költség fedezéséhez mint érdekeltek, hozzájárultak a kalocsai érseki és káptalan uradalmak részint 10, részint meg 20 ezer fial Az 1866-ik Ínséges évben e vidéken alakult Ínséges bizottmány utosó filléreit, mely szép összeget képviselt,arra használta,hogy a nép olcsó munkáját a nevezett védtöltés elkészítésére használja. Nem is volt hiány a mindenfélfik buzgóságban, csak hogy egyrészről az éhes népnek munkát adhassanak, más részről a védtöltés kívánt eredményét megnyerhessék, mindent elkövettek, hogy a vállalkozó és felügyelő mérnökök közbenjárásával a rég óhajtott töltés elkészíttessék. — Ennyi pénz és millió kéz foglalkozása mellett, nyugodtan nézett a nem értő vidék népe a jövő elébe. — Mert a munka csakhamar bevégeztetvén, a felügyelő mérnök hitelesített munkálatát beadta az ínséges bizottmánynak azon jelentéssel, miszerint az elvállalt 18 láb magas védtöltés tökéletesen kész a maga szilárdságában, mely bármely áradásnak sikerrel ellent álland. Az ínséges bizottmány a hitelesített szakmérnök munkálatát nyugodtan és örömmel vette. Nem mulasztotta el azonban a bizottmánynak nagyérdemű és fáradhatlan elnöke. Antunovics kanonok úr, kétszeri kérdéssel is figyelmeztetni a felügyelő mérnököt, — miszerint a védtöltés kellő magassága, azaz 18 láb meg van-e és nem szükségeltetnék-e azon még némi javítás és erősítés, mert pénz még van — a nép is óhajtana még munkát ? Mire a felügyelő mérnök igennel felelt, s a munka tökéletessége felől biztosította. Midőn azonban a rá jövő 1867- diki tavaszon, a sok esőzés következtében, a Duna áradni kezdett, és még alig érte el 12 láb magas állását; mikor az alsó vidéki Dunok és Csanád községek elöljárói kétségbeesetten szaladtak Kalocsára segedelemért, hogy „a viz már a töltés tetején jön be.“ De biz ott az áradás oly rohammal jött, hogy az már magának utat csinálván, annak elejét venni többé nem lehetett, s igy lett e roppant vidék termése s az azelőtti évben tett minden munkája, egy pillanat alatt, 12 láb magas vízzel, mely későbben 15 lábig nőtte ki magát , semmivé téve és nagy része koldussá. Pedig soha könnyebben és olcsóbban nem lehetett volna a védtöltést megcsináltatni, mint ezen évben, mert pénz, munkáskéz és hozzá való idő volt elegendő rendelkezésükre. Most már csak azt az egyet vagyunk bátrak kérdezni, hogy ennyi temérdek pénzkiadás, és ennyi sok nép munkája, hogyan és hová fordíttatott, ha a védtöltés sem a kellő magasságban, sem szélességben, sem szilárdságban a kötelezettségnek meg nem felelt ? S hogyan hitelesítette a megyei commissió a felügyelő mérnök munkálatát a szobában — anélkül, hogy a helyszínen próbát tett volna, és hagyta helyben a válalkozónak számodását, ha a valótól ennyire eltért ? Az ínséges bizottmányt tévútra vezette, anélkül, hogy ezen elkövetett hibáért valaki felelősségre vonatott volna. Ezt nem értjük. És kérem szépen, így állunk még ma is, ugyanazon szerencsétlen helyzetben, amelyben hagyott a hiba tavaly. Mert a tavalyi árvíz által megrongált töltéseket, minden közmunka felhasználása mellett, máig sem volt képes a megyei hatóság annyira kijavíttatni, hogy az emelkedő Duna vize azon be ne jöjjön, vagy a múlton okuljon. Most ismét ugyanazon szerencsétlenségnek vagyunk kitéve, mert az idén is, 12 láb magas vízzel, ismét a tetején jött be a víz, s Csanád és Dusnok egy részét el is borította. Anélkül, hogy a megyei hatóság ezt annak idejében megvizsgálta, vagy csak fáradságot vett volna magának, ebből lelkiismeretes kötelességet csinálni. E szomorú helyzetben százezerek jóléte, és ily gyönyörű vidék, több figyelmet érdemel, mint amennyiben részesül. — Hiszszük, hogy e felszólalás nem fog a pusztában elhangzani, hanem az illető helyen figyelmet ébresztend — és a m. kormány erélyes intézkedése gyors orvoslást eszközlend, — s a kis Holland példájára, e szép vidéket egy hatalmas védtöltés által jövőre az árvíztől és az ezáltal okozott nyomortól biztosítani, a gazdászat és kereskedés előmozdításával a vidék jólétét elősegíteni, legkedvesebb kötelességei közé fogja számítani. Azt pedig a következő móddal gondoljuk és tanácsoljuk elérhetni: 1-er. Ha a kormány számba veszi az ország minden vidékének szükségeit és hiányait, úgy Pest megye Sárköz vidékéét is, azokat országos ügygyé ismervén el, ott, a hol szükséges, az országos pénzalapból eszközli gyors és sikeres orvoslását. Moly által kettős czél éretik el. 1-er Az évnek azon szakában, t. i. ősztől aratásig, midőn a dolgozó népnek semmi, vagy kevés munkája van, munkát és kenyérkeresetet, s ezáltal jólétet fog szolgáltatni. 2-or. Ezen kölcsönkiadással és gyors munkával megmenti a gazdaközönséget a csapások veszélyeitől, földjét biztosítandja, a gazdászat szorgalmát előmozdítja, és lehetővé teszi azt, hogy az állam iránti terhes kötelezettségeit minden polgár örömmel teljesítendi. Azért kérjük a magyar kormányt, ne mulaszsza gyors és erélyes intézkedésével a vidék helyzetéről, a vidék értelmeséteivel értekezvén, magának tudomást szerezni, s a szükséghez képest az itteni földbirtokosokkal és szakértőkkel egyetértve, egy szilárd Duna-védtöltéssel további aggodalmunknak véget vetni, a következő módon és alapon : 1- er. A Duna áradásához képest egy szilárd védtöltés, mely legalább 20 láb magas Dunaárvíznek ellentállhasson, aránylag a maga szélességében, hogy aa pest-bajai országúinak is használtassák. 2-or. Éjszak-Kelet felől az úgynevezett Orjeg vizének, mely másrészről ha a Dunába nem folyhat szinte áradással fenyeget, Foktűtől egész Szt. István-Bajáig, hol már a természettől a Vajas, Árpás és Orjeg vizek lefolyásának medrei úgy is léteznek, kevés fáradsággal és költséggel egy pár zsilippel ellátva, csatornát ásatni, mely először tenné azon szolgálatot, hogy ha a Duna árad, az Orjeg vizét flfogná és az áradás ellen biztosítana. — 2 pr. Fokta helységtől Bajáig lenne ezen csatorna által a Duna összeköttetésben, mely hajózásnak szolgálna, a kereskedést virágzással előmozdítaná és jövedelmezéssel jutalmazná. Ezen kiadást, a m. kormány, bármily nagy lenne is, csak előlegezné, mert e hosszú vonalú vidék, ekként megmentve az árvíz veszélyeitől, igen szívesen és örömmel róná le adóképen minden illető földbirtokos árvízmentesített földje tartozását. Ez az egyedüli mód, hogy elhagyott vidékünk jelen aggasztó helyzetén gyorsan és sikerrel segítve legyen. Az úgynevezett megyei közmunkák, ezen elkészült védtöltés és az országutak jó karban való fenntartására használtassanak, a megye erélyes felügyelete mellett. így bizton hiszszük, hogy idővel áldás lesz hazánkon, de ha a régi mit sem tevést, úri kényelmet és folytonos üres oppositiót gyakoroljuk, akkor menthetetlen elveszünk. Rudy János, kalocsai földbirtokos. Hivatalos. — Vallás- és közoktatási magyar miniszterem előterjesztésére a szepesi székeskáptalannál Kézmarszky Román éneklőkanonoknak az olvasókanonokságra, Maday József őrkanonoknak az éneklőkanonokságra, Janecskó János székesegyházi főesperesnek az örkanonokságra, Kucsma András árvai főesperesnek a székesegyházi főesperességre, Grusz Sándor liptói főesperesnek az árvai főesperességre, Berzák József nyolczadik kanonoknak a liptói főesperességre, Liptay Ferencz kilenczedik kanonoknak a nyolczadik kanonokságra, és szentandrási Andreanszky Boldizsár tizedik kanonoknak és országgyűlési képviselőnek a kilenczedik kanonokságra leendő fokozatos előléptetését jóváhagyván, az ezáltal megüresedett tizedik kanonokságot Pisch Károly papnöveldéi helyettes igazgató- és szentszéki ülnöknek adományozom. Kett Budán, 1868. ápril 9-kén Ferenci József s. k. B. Eötvös Józef, s. k. — Bács-Bodrogmegyebeli Ó-Morovicza közégben évenkint József-napja hetében Wifon,vábbá julius utolsó és november első benéjén országos, minden szerdán pedig hetyrok fognak tartatni; mi ezennel közhírre tetetik. Pesten, 1868 ik évi april 14-kén. A földművelés, ipar és kereskedelmi m. kir. minisztériumtól. — Sztripszky Sándor, Vasady Gyula és Csuttkay Alajos volt honvéd, a magyar kir. pénzügyminiszter által adóhivali tisztekké nevezteti ki. — Boér József, volt honvéd, a magyar királyi pénzügyminiszter által adóhivataltisztté neveztetett ki. . . — A magyar királyi pénzügyminiszter Sípori Balás Vincze budapesti m. kir. faraktárgondnokot budakeszi- kezelő m. kir. főerdésznek és Roller Adolfot, nagymarosi m. k. erdészt budapesti m. kir. faraktárgondnoknak nevezte ki. — A m. kir. pénzügyminisztérium a kanizsai m. kir. pénzügyi felügyelőség adóügy-osztálya számára karánsebesi Nádasdy Eleket pénzügyi biztossá és Gabriely Sándort pénzügyi fogalmazóvá nevezte ki. — A m. kir. pénzügyminiszter által a m. királyi központi állampénztárhoz kineveztettek, és pedig: Igazgatóvá: Schauschek Ignácz, ellenőrökké: Nászti Rezső és Rosztoczky János, pénztári segédekké: Axaméty János, Weidinger Károly, Bárth Henrik és Kummer János. Pénzkezelőkké : Benkhárd József, Kemény István, Trübswetter Ferencz, Lakner Nándor, Ernyei Lipót, Kiáltossy Károly, Bozóky Bonaventura és Genszky Zsigmond; I-fő osztályú pénztártisztekké: Záborszky Ferencz, Csábel József, Bátori József, Schilberszky Károly, Steiger János, Dörfler József, Bringman Károly és Kulcsár Károly; Il-od osztályú pénztári tisztekké: Halács János, Villés Pribék László, Komár Antal, Csippik Károly, Fleischbauer József, Papus Nándor, Engelmeier József, Jancsura József, Halczl Alfréd, III dik osztályú pénztári tisztekké: Hubalovszky Károly, Ruzsicska Antal, Pilszky Anttl, Perczel Kálmán, Kolonicz László, Váry György és Péterfy Miklós; végre díjas gyakornokokká: Morvai Ferencz, Kovács Zsigmond és Tichy Miklós. A , JP. Napló“ távsürgönyok Bécs, ápr. 21. A budgetbizottság albizottsága az előadó véleményezése ellenében elhatározta, hogy az államadósságok convertálása iránt előterjesztett kormányjavalat részletes tárgyalásába belebocsátkozik. A törvény módosítását következő szempontokból fogja megkísérleni: A kamatreductio nem mellőzhető el, ha tehát az államadósságok convertálása útján volna a kamatok redukálása eszközlödő, akkor a convertálásnk kényszerítettnek kell lenni. A kamatreductio a törvényben világosan fejeztessék ki. A pénzügyminiszter az osztályokban előterjesztette az 1868-ra szóló budgetet a sommás átnézettel és a pénzügyi törvényjavaslattal. 335,083 450 frt szükséglet ellenében fedezetnek 284,167,953 frt van kimutatva. London, ápr. 21. Tagnap a parlament ismét megnyittatott. A fentek pere megkezdetett. Mind a hat vádlott védője a nembűnöst kívánta kimondatni. — A walesi bg pénteken tér vissza Dublinből. Pár is, apr. 21. A ..Moniteur“ jelentésében constatálja, hogy a brazíliaiak murt. 23 ig Paraguay fővárosa ellen még nem kezdtek semmit, hogy azonban azok figyelő magatartást követnek ismét. Killafea«ék. Pest, april. 21. — Személyi hírek. O Felsége tegnap általános fogadást tartott. — O Felsége a királyné a „Spen. Zeit.“ szerint a nyáron a franczia császárnét látogatná meg. Ugyanazon lap szerint király ö Felsége is elkísérné a királynőt. — Ő cs. kir. felségek Rajner, Károly Ferdinánd és Ernő fuherczegek, Chamborder, a parmai és modenai herczegek múlt csütörtökön Konstantinápolyba érkeztek. Útjukat Pestnek vettek volt. — Türr téik áprilisi járat a lapokkal. A mult héten még kocsit vezetett a városligetben, néhány nap múlva írták róla, hogy — megérkezett. De mentirozták — néhány lap még tegnap is hogy bizony meg Pallanzában van , pedig vasárnap már ismét Pesten volt, és ha másutt nem, a hangversenyekben mindig látható Görgei trokkal együtt. így jelen voltak Soupper tegnapi hangversenyén is, mely igen szépen sikerült. — Lónyay pénzügyminisztert ő Felsége tegnap délután három órakor magához hivatta, és a Lipótrend nagy keresztjével lepte meg. — Andrássy miniszterelnöknél tegnap diplomatikus ebéd volt. — Vámbéry Árminhoz Hundostanból több levél érkezett, melyben megköszönik neki, hogy oly részletesen feltárta a veszélyt, mely Indiát az oroszok részéről fenyegeti. Érdekes hogy az egyik levél ide érkezett Siamból, anélkül, hogy czimzetén ország vagy állam meg lett volna nevezve. — Közgazdászati minisztériumunk fáradhatlan tevékenységének egyik bizonysága az élénk mozgalom a pos naügy terén. Gervay, a postaosztály főnöke Bécsbe utazott, hogy részt vegyen a tanácskozásokban a Dunafejedelemségekkel kötendő postaszerződések felett. Visszatérése után hasonló tanácskozások fognak Pesten folyni szerződések iránt Szerbiával jó végből ide fognak jőni a bécsi minisztérium és a szerb kormány képviselői. Folyamatban vannak hason irányú tárgyalások a svájczi és belgiumi kormányokkal is. A sürgős levelekre nézve is bő intézkedést találand olvasónk „hivatalos“ rovatunkban. Egy füst alatt megemlíthetjük azt is, hogy a nagy postaházat csakugyan a Károly-kaszárnya hátsó részén emelik. A kereskedelmi ügyér és katonai kincstár már megegyeztek. Az épület három emeletes lesz, egy részét tiszti lakások, katonasági kaszinó stb. foglalják el, a másik részét a kereskedelmi minisztérium hivatalai, posta, távírda. Az evang. templom felé eső Barkót nem lehet most még fölépíteni, mivel azt a kinő ^ évre adta át a bérlőknek, kik emel ^ építettek ottan, s azért 150,000 ftot tek. Ennyit persze nem lehetett adni. E* a r hát majd csak 1884-ben építik ki. Pe a hadászati minisztérium figyelme más irány terjedt. A consulatusok és névszernt azo , melyek Keleten és Oroszországban vannak, ma hó közepén utasítást vettek, hogy tekintette a magyar kereskedés igényeire, tudósítsanak rendesen arról, hogy állanak a vetések, mily a készletek, milyen a kivitel. Az első tudósítást május elején, a másodikat június közepén kötelesek beküldeni. A nyugati consulatusoknak pedig meghagyatott, hogy a gabna- és lisztkészletről a vetések állásáról és a bevitel körülményeiről adjanak május 1-től kezdve tudósítás 80 —.Két kitűnő honfitársunk ismét igen érdekes csikkekkel lépett az olvasóközönség elé. Az egyik Türré a „Hazánkéban. Azt mondja többek közt, hogy „ezelőtt bizonyosan és őszintén erős támaszt lehetett ígérni egy magyar mozgalomhoz; ma ezt józanul és tiszta lelkiismerettel nem lehet többé tenni . Továbbá „minden nevezetes politikai átalakulást oly párt szokta követni, melynek eleme a túlzás és rombolás. Ha Kossuth az eszmét, melyet a debreczeni nyilatkozatban kimondott, szerencsésen megvalósította volna, nem kétlem, hogy ellene is akkor rögtön egy ily romboló ellenzék támadott volna.“ A másik érdekes czikk Horváth Mihály, Kossuth egykori miniszterének egy levele a „Szegedi Híradó“ utolsó számában, melyet mai számunkban egész terjedelmében közlünk. — Minisztériumunk a legélénkebben foglalkozik a honvédelmi kérdéssel. Tegnap e tárgyban 8 szakértő jelenlétében ismét két értekezletet tartott. — A bécsi minisztérium is utasitotta már az alatta álló hatóságokat fennakadás nélkül elfogadni magyar nyelven irt hivatalos átiratokat. — Vasárnap ülte meg a „Nemzeti Casinó“ Pesten gr. Széchenyi Istvánnak végrendeletszerü évünnepét. A diszebéd negyven terítékre volt. Jelen voltak a magyar miniszterek is a Széchenyi nemzetség nehány tagján, s az üdvözültnek Ödön fián kívül. — Az emlék-áldomást gr. Károlyi György mondta, kinek Teleai Domokos és Zichy Mannó grófok feleltek, Deák Ferenczre Inkey emelte fel a Széchenyi serleget. — A „Pester Lloyd“ nemzetgazdája és finansztekintélye „(H)a válaszol múltkori czikkünkre, de a nevezett lap érdemdús szerkesztőjének nagy boszuságára illedelmes hangon. Ez a „P. Lt.“ szerkesztőjének intenzióin kívül állt, amiért is „a dolgot nem hagyhatja abban,“ hanem megtoldja munkatársa czikkét egy „kedve szerinti“ válaszszal Szörnyűn felboszanta a különben phlegmaticus szerkesztő urat a feletti sajnálkozásunk, hogy a „P. Lt.“ ily tollakra bízza a nemzetgazdasági kérdések tárgyalását, s nemes indignátiójában annyira megfelejtkezik magáról, hogy kiszalasztja, miszerint ugyanezen toll dicsérte és védelmezte a kormányt a „P. Napi“ hasábjain. — Nos, ugyanezt tette a „F. Lloyd“ jelenlegi szerkesztője is, ugyancsak a „P. N.“ hasábjain, s ez őt ép oly kevéssé gátolja abban, mint munkatársát, hogy ha történetesen egy jó és alkalmas ötlete van, ebből czikket ne kanyarítson a kormány ellen. Ezzel nem bizonyított a „Lloyd“ szerkesztője többet, mint hogy egy iránt tudnak a kormány ellen, mint mellette írni, amint épen kedvük, érdekük, hajlamuk vagy szeszélyük, vagy isten tudja mink sugalmazza , mert gáncs és gáncsoskodás közt van külömbség, külömbözik a hang, külömbözik az intenzió által. Hogy nem tévedtünk, midőn e distinctiót tettük, mutatják a következmények, és sok köszönettel tartozunk a Lloyd szerkesztőjének azon felvilágosításáért, hogy jeles és „kiváló szerénységű“ munkatársa nem más, mint egy „Überläufer,aki iránt most már semmi kétségeink sem lehetnek arra nézve, hogy minő rugók ingerük öt oppositióra. E leleplezés által a tisztelt szerkesztő úr felmentett bennünket az alól, hogy ezentúl felelnünk kelljen neki. Az oly emberek, kiknek csak a „mot d’ ordre“-re van szükségök, hogy igy vagy amúgy írjanak, csak addig lehetnek veszélyesek, míg arczukat sisak fedi, s hátuk megött a lap tekintélye áll. Fáik elég vigyázatlan volt vitézét demasqueirozni a ez által etompította fegyverét.— Mikor a hajó sülyedőben van, menekülnek a patkányok. Vértesi Arnold, ki jó novellairó, de rosz politikus, a „Hazánk" tegnapi számában kijelenté, hogy az újabb excessusokkal szemben el kell fordulnia a szélső baloldaltól, s tesz is egy nagy ugrást a „Magyar Újságából a „Hon“ on át egészen a „Hazánkéba. Tudjuk, hogy Vértesy Arnold az istenben boldogult „Bécsi Hiradó“ munkatársa volt; tudjuk, hogy a „Magyar Újságánál is szélsőbb és balabb „Pesti Hírlap“ felelős szerkesztője volt; tudjuk hogy kiváló talentummal bir arra, hogy encyclopaedikus lapot is szélsőbaloldali sauceszal tálaljon fel, e szerint tudjuk, feltéve azt, hogy a „Bécsi Hiradó“-ba meggyőződése ellen irt, hogy szélsőbaloldali elveket vallott és hirdetett eddig minden kínálkozó és nem kínálkozó alkalommal, mi a bűnbánó Magdolna-szerepet, melyre ezúttal vállalkozott, felette probematicussá teszi. Valóban megérjük azt, hogy Aldor Imre is elmondja a pater peccavit. — A „Századunk“ szerint a két aradi lap szerkesztője nyilvános helyen, a színházban öszeveszett egymással úgy, hogy az egyik a másikat bottal fejbe ütötte. E téves értesülésen alapuló hírt megbízható adatok nyomán oda igazíthatjuk, hogy a baloldali Alföld“ szerkesztője, Tiszti Lajos, nem az „Aradi Lapok“ szerkesztőjét, hanem a költeményeiről ismert Dobó L-t támadta meg bottal kezében. Soupper Jenő tegnapi dalestélye az Európa szálloda termében fényesen síkomlt. A finom müszléssel választott dalokat a szép számmal jelen volt közönség nagy élvezettel hallgatta végig, sőt hármat ismételtetett A közönség a művészt szűnni nem akaró tapsviharral jutalmazta. Bogdanovics Krisztina k. a két költeményt meleg érzéssel szavalt el kivált jófít Püny°ru románczását az álmodó leányról meghatóan adta elő. A közönség többséri kihívással bátorította a felfedező művésznőt. — Megemlítjük még, hogy Soupper jövő Káif«’ a estélyén Schubertnek dalcy£át f • ‘ m t a „Szép molnárné“-ről. * Lát ^ előadni a binarmegyei ^Deákpár! május tenkint késztt megjelei,«na#