Pesti Napló, 1868. augusztus (19. évfolyam, 5480–5503. szám)
1868-08-01 / 5480. szám
Se nem elbizakodó kedvtöltés, sem hiú vagy másokat mulattatni az, mi e szószdre léptetett. Hanem egy magasztos hivatás öntudata azon ügy bevégzésére, melyet az összes nemzet szine előtt saját gyermekemnek vallok. Nem magát ajavaslatot akarom ezen kifejezésem által értetni. A magyar hadügy üdvös elintézése, melynek 1848—49-ben a tettek mezején összes valóm feláldozásával iparkodok dicső fényt és derék hitelt szerezni, és tudom, hogy szereztem is, még azért is kiparancsolt a sorompóba, mert midőn e haza határait átléptem, az első szavak egyike, melyet az engem üdvözlőknek válaszul adok: a magyar hadsereg volt és ezen szó volt az is, melyet az általam még csak néhány hét előtt is elég magasan lobogtatott zászlóra felktélt. Zalaegerszegi választóimnak ép úgy, mint régi bajnoktársaimnak megigérem, hogy legfőbb törekvésem leszen az államiság mellőzhetlen postastáraának érvényesítése, egy magyar hadsereg előállítása. Ezentúl a t. képv. urak emlékezni fognak, hogy 1867 dec. 8-án, az e teremben ülő bajnoktársaim nevében is egy hosszasban motivált interpellációt intéztem a miniszterelnök úrhoz, az iránt,várjon vagyon-e szándékában a kormánynak még a folyó ülésszak alatt a honvédelemről a ház elébejavaslatot terjeszteni. S nem tagadható, hogy ezen interpelláció következtében indult meg azon munkásság és fejlesztési processus, melynek eredménye jelenleg a ház előtt fekszik. Kötelességemben állónak ismerem el ezeknél fogva, hogy véleményemet, nézeteimet a tárgyalás alatt lévőjavaslat érdemére nézve egész őszinteséggel s tétovázás nélkül kijelentsem. (Halljuk! Halljuk!) Már e helyen is ünnepélyesen tiltakozom ama bár látszólag csinos mondat ellen,mintha ezen tjavaslat elfogadtatása folytán a nemzet biztonsága veszélyeztetnék és jövőre kockáztatnék. (Helyeslés.) Nekem is vannak ezen tjavaslatot illetőleg némi észrevételeim, engem sem elégít ki az tökéletesen. Sok és nagy benne az előny, a vívmány, a hasznos és szükséges. De van gyenge oldala is, nem egy hiány lelhető fel benne. Sok, de nem minden. De véleményem kimondását az iránt, várjon ajánlható-e a tárgyalás alapjául való elfogadtatása, beszédem végére vagyis akkorra halasztom, mikor annak jó és rosz oldalait, előnyeit úgy vívmányait taglalva és a mérlegserpenyőbe vetve, magamat és képviselőtársaimat is elegendőkép tájékoztam és a meggyőződéshez szükséges informatióval elláttam. Igen helyesen téve az előttem szóló képr.ár, midőn hol a történelemre hivatkozott, hol ismét a jóslás mesterségét gyakorlá. A jó, a hivatott törvényhozó első kelléke és tulajdona , hogy ismerje a múltat és éles szemekkel behasson a jövőbe. — Csak az igaz jós, és az avatott történész lehet magas értelemben legislator. Magam is, hahogy képes leendők illőn kifejezni gondolatimat, vissza fogok pillantani a múlt történeteire, és előidézendek néhány eseményt, és cselekvést a történelemből. De bizonyára nemcsak egy oldalát, és a képlet nem csupán egyik felét fogom bemutatni. Még jósolni is fogok, de nem roszat, kárhozatost, nem komort és szerencsétlenségét hazánknak, hanem üdvöt és boldogságot. A magyar nemzet azon ösvényen áll és halad ma, az iszonyatos korszak után, hogy tekintetbe véve a kiállott szenvedéseket, a physikai és erkölcsi elgyengülést és elismerve azt is, hogy az 1849-ben bekövetkezett rettenetes katastrophának saját magunk hibái és vétkei nem kevésbé voltak előidézői, mint maga az irgalmatlan idegen hatalom absolutisticus törekvései: nemcsak gratulálhatok nemzetem szerencséjének az iránt, hogy az állami lét leglényegesb tényezője, a hadügy iránt intézkedhetik és törvényt alkothat, de bizton merem állítani, hogy visszatartozhatlanul elérendi a véget ért, szabad és boldog leend. A ház elé terjesztettjavaslat a honvédelemről bár három külön fejezetet foglal magában, mégis egyetlen egész rendszert képez. Czélszerűnek hiszem e külön fejezeteknek megfordított rendbeni taglalását. (Halljuk.) A harmadik, vagyis a „népfelkelésről“ szólójavaslat már a ház által véleményezés végett kiküldött bizottság megállapodása szerint is lényeges módosítást szenvedett. Ez többé nem a kényszerűség, nem a kiparancsolt kötelesség teljesítésének elveire, hanem az önkénytes hazafias akaratra és lelkesültségre van építve. (Helyeslés jobbról,) úgy hiszem ezen tvjavaslat lehetőleg kielégítő és senki által sem fog megtámadtatok A második törvényjavaslat a „honvédségről“ intézkedik. (Halljuk !) Honvéd mily dicső emléket és részemre mi kedves múltat és nagy elégtételt idéz fel és nyújt ezen nevezet. Hogy ez a „honvédségről“ szólójavaslat által úgy, mint az előttem szóló kikiáltá, a honvéd név fényes múltja meg lenne tagadva s meggyalázva, azt kereken tagadom. Vizsgáljuk a honvéd nevezetet ethymologice és látni fogjuk, hogy sehogy sem áll az, mit némelyek gúnyosan reá akartak fogni, azt állítva, hogy itt már most a honvéd nem egyéb, mint „Landwehr.“ A Landwehr földvéd, tartományvéd vagy legfeljebb országvéd , míg a honvéd ma is mint minap, hazafik, hazafivédet jelent és igy lép ismét uj életre (Zajos helyeslés jobbról.) Ezen nevezet tehát az Ethymologia értelmezésével ép úgy, mint varázsánál fogva is igen helyesen alkalmaztatik emejavaslat czimét il. És én tudom, hogy ép oly józan eszű, mint háladatos nemzetünk úgy fogja azt fogadni, mint a múlt honvédség új felelevenítését és megtestesítését. (Helyeslés.) De hát nézzük át és analysáljuk röviden ezen honvédségről szólójavaslatnak főpontjait. Itt egy 82 zászlóalj és 32 lovas századból álló honvédség állíttatik elő. Ezen honvédségnek nyelve, vezénylete, jelei tisztán nemzetiek és magyarok (közbeszólása a szélső balról: „Épen az nem jó ! Az a baj!“ A szónok a szélső bal felé fordul.) Épen most szólalt meg itt balról egy képviselő, azt mondva: „épen ez nem jó !“ Ezzel azt igazolja, hogy kimondhatatlanul jó. (Zajos éljenzés jobbról. Ellenmondások a szélső balon. Zaj) 1648 ban azon hires martiusi napokban itt Pesten a fiatalság elbizakodva a fölött , hogy már mindent kivívott, sőt azt hive, hogy a mártius 15-diki promenáddal csakugyan ő szerzé meg azt egy 25 éves jeles korszak alatt száz meg száz derék hazafi buzgósága, oda áldozása és ernyedetlen munkássága kivívott, oszlopot akart emelni mártius 15-ke emlékére, mig más részről Pozsonyban — ott, hol a hon atyái székeltek, s befejezték azon ezredéves törvhozási cyclust, mely méltán sorakozik bármely európai parlamentnek életéhez — ezek megfeledkezve arról, hogy a bennünket öldöklő, és ránk nézve bizonyára ellenséges systemát élethalál harczra hívták ki a minisztériumot megállapító törvények által, ahelyett, hogy a honvédelemről gondoskodtak volna, vaspályákra, közlekedési eszközökre tíz milliót ajánlottak fel. Akkor én elkeseredve azon tapasztalaton, hogy nemzetem ismét régi hibájába kezd esni, és pedig már az új korszak első perczeiben, és pedig azon hibákba, melyek őt a XIII-ik században a tatárdúlásnak, a XVI. században a török invasio veszélyeinek martalékául ejtették; látva azt, hogy ismét ki elbizakodó, ki félősdi, ki irigykedő, ki cselszövő s aljaskodó; a pest megyei és városi gyűléseken és egyéb nyilvános tanácskozásokban, amint az akkori „Pesti Hirlap“-nak gondolom alt vagy 12-ik számában olvasható, indítványt tevék,hogy ne oszlopemelésről, ne vaspályákról gondoskodjunk, hanem intézkedjünk mindenekelőtt a honvédelemről ; indítványt tevék arra nézve, hogy a minisztérium, azon minisztérium, melynek akkor Kossuth Lajos volt lelke (Éljenzés a szélső balon, Pisszegés jobbról) és vezetője, hogy azon minisztérium két magyar hadsereg kiállításáról rendelkezzék. És azt mondottam ekkor: vigyázzon a nemzet, mert similis causae similis effectus, a 13 ik században a tatár, a 16-ikban a török vonta be és pusztítá el hazánkat, most pedig akkikben az orosz veszélyezteti nemzeti létünket és államiságunkat. És jóslatom csakugyan beteljesedett. Hogy pedig nemzetünk nem esett örökre és nyomorultan áldozatul, ez valóban nem azoknak köszönhető, kik akkor az első minisztériumban, a kormány csúcsán állottak, nem bizony, hanem éppen azon működésnek, mely azon férfiú ellenében, ki azon minisztériumnak lelke volt, az országgyűlésen, az első népképviselőkből álló országgyűlésen kifejtetett, s amelyben az előttem szóló Madarász József t. képv. ur velem egy padon, egy zászló alatt küzdött. Abban, hogy azon eszmének testet is szerezzek, indítványba hoztam száz honvéd zászlóalj kiállítását. Elmenék Gróf Teleky Lászlóval Fényes Elekhez, Battyányi Lajos akkori miniszterelnökhöz. Sok, temérdek nehézséggel kellett küzdenünk, amint neki is nehéz volt állása; s végre, ha nem is bírtuk kivinni a 100 zászlóaljt, de kivittünk tizet. S ki meri tagadni, hogy ezen tiz zászlóalj magva és gyökere volt a később kifejlett magyar hadseregnek, azon hadseregnek, mely nemzetünket ha nem is tudta megóvni a bukástól, de megmentő a gyalázatos védtelen megadástól és az evvel járó örökös haláltól, mely a nemzetnek rendkívüli világhírű dicsőséget szerzett, minek köszönhető, hogy még ma is itt vagyunk és törvényt alkotunk. S ime most ezenjavaslatban nem 10, hanem 52 zászlóalj, illetőleg Magyarország számára Erdélylyel együtt 78 zászlóalj és 28 escadron terjesztetik elő! Már most kérdem, ha akkor, midőn a nemzetnek, mondhatni, közel harczi múltja sem volt, nem volt, mert közel száz éven át, mondhatni, végkép ignorált Európa bennünket, s csak a 48-ki ágyúzás ébresztette figyelmét ránk, mégis oly fényes eredményeket vívhatott ki; most azon nemzet, mely ki bírta állani a 18 éves kínzást és zaklatást, azon nemzet, , melynek oly dicső parlamentáris múltja van, mint a minő kevés másnak Európában, mely az 1823— 1848-ig terjedő páratlan parlamentáris élettel, eme igaz aranykorszakával a magyar ezeréves nemzeti létnek, dicsekedhetik; mi bennünket a semmiségből, a tökéletes apathiából, levertségből s feledékenységből kiemelt s azon dicső pontra vetett fel, a hova 1848. tavaszán értünk: várjon kérdem, nemzetünk ezen múlttal, azon tényezőkkel, melyeket most nyert, nem fog-e elegendő erőt, elegendő hatalmat érezni magában arra nézve, hogy magát fenntartsa, s mindazt, amire szüksége van, kinyerhesse? (Tetszés.) Első beszédemben, melyet ez országgyűlésen tartottam, kimondottam, hogy nemcsak nem osztozom azok véleményében, kik az 1867. XIL. czikkben lefektetett transactiót árulásnak, a nemzet önállása elvesztésének, elsikkasztásának bélyegezték, sőt ellenkezőleg azt hirdetem, hogy a nemzet ezáltal ismét oly politikai tényezők birtokába jutott, aminek képessé teszik és fegyvert nyújtanak neki mindannak kivívására, amire még szüksége, és mihez joga van. Most pedig, midőn ezen honvédelmi törvény által a nemzet egy új tényezővel gazdagodik: most miért reménytelennek lenni ? miért kétségbe esni ? miért a kétségbeesést hirdetni az országban, melynek inkább reményre, lelkesedésre, bizalomra van szüksége ? (Élénk helyeslés.) Ezen honvédelmi törvények másik nevezetes monumentuma az, hogy a honvédsereg csak nagyobb, magasabb mérvű hadtestekben fogna háború esetén alkalmaztatni, és így meg van óva a honvédsereg attól, hogy egyes kisebb csapatokra szétosztatva ne vívhassa ki magának azon hitelt és tekintélyt, melyet, hiszek nemzetem jellemében és vitézségében, hogy az első alkalommal ki fog vívni. Van még oly momentum, melyet kimondhatlan erkölcsi vívmánynak tekintek, melyet úgy jelezek, mint igazolását és dicsőítését a múltnak, melyet úgy fogadok, mint a fejedelem részéről legünnepélyesebb elismerését annak, hogy a mi háborúnk 1848—49-ben tökéletesen jogosult, tökéletesen honvédelmi háború, nem pedig ú. n. forradalom volt. (Helyeslés.) Ez azon provisio, mely szerint a régi honvédek közül a honvédtestület első alakításánál mindazok, kik alkamasak, bevételni fognak.Hogy ezen §.ban nem mehetett tovább sem a kormány, sem pedig a bizottság és azon hozzátételt használó, hogy csak az almásak alkalmaztassanak , az természetes, mert csakugyan érdekeink kívánják, hogy aki akár erkölcsileg, akár physikallag alkalmatlan, az ne alkalmaztassák (Helyeslés.) Átmegyek ezek után ezenjavaslatnak legfontosabb részére, az első fejezetre, mely állandó hadseregről szól és amelynek czime:tjavaslat a véderőről (Halljuk ?) Ezenjavaslatnak kétségen kívül vannak oly gyengéi és több hiányai, melyek nem felelnek meg teljesen sem a nemzet állami jogainak, az általalam nem egyszer elidegeníthetleneknek címzett államjogoknak, de meg nem is egészen az 1867: XII. czikkben kifejezett eszméknek. És itt vagyok most, azon stádiumnál, a hol midőn először is ezenjavaslatnak gyengéire terjeszkedend ki tárgyalásom, azután át fogok menni a lefektetett előnyökre. (Folytatása következik.) A főrendek julius 31-ki ülése. Elnök: Majláth György országbíró. Jegyzők: B. Nyáry Gyula és gr. Ráday Gedeon. A kormány részéről jelen vannak Lónyay Menyhért és K. Wenckheim Béla miniszter urak. Gr. Károlyi György átnyújtja a pénzügyi bizottságnak a jövedelmi adóról szólójavaslat iránti jelentését, mely felolvastatik. Elnök: A jövedelmi adóról szóló törvényjavaslatot kivánják-e a mértó főrendek felolvastatni és általában és lényegében elfogadni. Általában elfogadtatott s azután szakaszonként olvastatik. Cziráky János gr.: az 5-dik §-nál a 2-dik pont végébe az „intézetek“ szó után kívánja e szavakat: „társulatok“ tétetni. Miután nemcsak jótékonysági intézetek, de ily társulatok is vannak, és kívánná a törvényben világosan kimutatni, hogy ezek se fizessenek jövedelemadót. Sóny ag :ajavaslat ezt is magában foglalja és azt hiszi, hogy ezt a 9. pont világosan kifejezi. Cziráky : megnyugtatva érzi magát a miniszter úr szóbeli felvilágosítása által és azt hiszi, hogy ajavaslatot pótolni fogja. Cziráky : a 25. §-nál felvilágosítást kér az iránt, hogy miért vétetik most a kilecezednél 6 évi jövedelem, miután ezelőtt csak 3 évi vétetett. Lónyay : Ez intézkedést méltányosabb és igazságosabbnak látván, Cziráky a pénzügyminiszter feleletében megnyugszik. A 34. és 35. §. által Cziráky János gr. az egyéni szabadságot látván korlátra : e §§. kihagyatni óhajtja. Lónyay : a 30. §. által az egyéni szabadságot e tekintetben teljesen megóva találja s megjegyzi, hogy ha e §§-ok kihagyatnak, az egészjavaslatot meg kell változtatni s ismét elővenni a régi rendszert, mert a czél elérése eszközöket igényel s azért a §§. megtartását ajánlja. Cziráky a 73. §. a fennebbi okoknál fogva szinte kihagyatni kívánja, minek ellenében L an y a y a §-t az általa szintén előbb felhozott okok folytán megtartatni ajánlja. Elnek feltevén a kérdést: a jövedelemadó irántijavaslat a főrendek által általánosságban és részleteiben elfogadtatik, miről a képviselőházat értesíteni fogja. Ezután hitelesíttetvén a mai ülés jegyzőkönyve. Elnök a jövő ülésre a múlt főrendeknek teljes számú megjelenését kéri, miután — meglehet — hogy a véderőre vonatkozó nagyfontosságújavaslat név szerinti szavazást tesz szükségessé. Egyszersmind eszközökről is kellene gondoskodni, hogy az engedély nélküli elmaradások meggátoltathassanak. Egyéb tárgy nem lévén, az ülés 12 és 9 órakor eloszlik. Bécsi dolgok. A lövész-ünnepély oly szépen foly le, ahogy csak legjobb barátai kívánhatták. Már kezdenek arról is beszélni, hogy a legközelebbi ünnepélyt hol üljék meg, s eddigelé Lipcse és Berlin kerültek szóba. Beust jegyzékéről az ítélet egyhangú és kedvező. Vannak ugyan, kik nem találják elég szigorúnak, azonban azt hiszszük, ezek nem annyira szigorúnak, mint inkább gorombának kívánták a jegyzéket. Semmi okot sem látunk arra, hogy a jegyzék érdeméből hajszálnyit is levonjunk. Mind hangja, mind tartalma, s egész fogalmazása oly kitűnő diplomatiai okmánynyá teszik, mind régen indult világgá a bécsi külügyi hivatalból. A „Daily News“ a cseh püspököknek az új törvények tárgyában készített feliratát elég komoly hangon írottnak ismeri ugyan el, de nem tartja egyébnek gyermekes tüntetésnél. Ilyen formán mondja a nevezett lap - kárhoztathatta volna az osztrák császár a solferinoi ütközet után a vontcsövű fegyvert, avagy Theodoros király húsvéthétfőn a Snider féle lőfegyvert. E jó püspökök kétségkívül elhitetik magukkal, hogy bírák, de a világ igen jól emlékszik reá, hogy az utolsó 20 esztendőben egyebek sem voltak azon nagy hadsereg közkatonáinál és tisztjeinél, mely Rómában tartja főhadiszállását, s a földkerekség minden vidékén lobogtatja zászlóját, mely azonban legélénkebb harczainak terét mindig nyugati Európában leli. Az ausztriai iskola és házassági törvény nagy vereség jele és oka, melyet a római udvar s a hierarchia oly mezőn szenvedtek, melyen eddig nem egy sikert arattak. Tizenkét évvel ezelőtt a császár szoros szövetséggel tett próbát a római udvarral, s azt találta, hogy az nem gyarapítja az egyetértést, a békét és a fejedelem hatalmát. Azóta népeihez fordult, melynek első követelménye, hogy a kormány Ausztria világi selemét érvényesítse. A „P. Napló“ távsürgönyei. Bécs, jul. 31. A lövész-ünnepély mai bankettjén Vogel beszélt Frankfurtból. Pártom jelszava, úgymond, hogy Ausztria nélkül nincs Németország. Poharat emel egy szabad, egységes Németországra. Eckhardt Bécsből élteti Sveiczot, mely bebizonyitá, hogy a szabadság fölül áll a nemzetiségen. Gryf Sveiczból köszönetet mond a sveicziak nevében a szives fogadtatásért s poharat emel Németország fényes jövőjére. Bécs, jul. 31. A magyar éjszak-keleti vasút részvényeire az aláírás csak august 8-án nyittatik meg 145 frtnyi kibocsátási árral. Az angol-osztrák és az angol-magyar bank részvényeseinek előjoguk van az éjszak-keleti pálya részvényeire. Minden 5 angol-osztrák bankrészvényre vagy 10 angol-magyar bankrészvényre esik egy magyar éjszak-keleti vasútrészvény. Belgrád, jul. 81. A porta követének tiszteletére Milán fejedelemnél ma udvari ebéd tartatott, melyen valamennyi méltóság és a diplomatiai testület jelen volt. Páris, jul. 81. A senatus a kölcsöntörvényt elfogadta, mire az ülésszak befejeztetett. Lissabon, jul. 31. A kamarák rendkívüli ülésszakra hivattak egybe. A miniszteri tanács elnöke kijelente, hogy felhatalmazást fog kérni a hivatalnokok létszámának leszállítására, továbbá, hogy több rendbeli pénzügyi rendszabályt hozhasson. — Híre jár, hogy kölcsön van készülőben. Különfélék. Pest, julius 31. — Ő Felsége Rjecska község iskolaházának újbóli felépithetéséhez magánpénztárából 1000 forintot adományozott. — Tompa M ihály az éjjel Hanván meghalt. E szomorú esemény nem jön ugyan váratlanul, hanem azért nem kevésbé fájdalmas az nemcsak a költő közvetlen barátaira és tisztelőire, hanem az egész nemzetre nézve, a mely költészetének egyik leghivatottabb munkáját veszté el benne. Lebegjen béke a nemes test porai felett, a melyeket egy nemzet közfájdalma és részvéte kisérnek az örök nyugalom helyére! — A központi honvéd bizottmány 1000 frt díjt tűz ki Beniczky felkutatására és felszólítja a honvédegyleteket, hogy az összeghez adakozásokkal járuljanak. A „Magyar Újság“ szerkesztősége bomladozik. A lap belmunkatársai nem akarják tűrni, hogy a szerkesztő Simonyi Ernő defavoyálta tegnapelőtti otrombaságukat, s ezért együttlegesen felmondták a szolgálatot. A szegény szerkesztő igen nagy zavarban lehet ebben a napszámos-szűk világban! — A budai drabantok, egy, szintén budai majorost kisértek be, ki a városi örökre többszörösen rásütötte pisztolyát. A kereset megindittatott ellene. —■ Wodianer Albert bajor consullá neveztetett ki Pesten. — Az omnibusz-társaság szerződést kötött a lánczhíd igazgatóságával, melynek értelmében minden keresztül menő kocsijáért,akár üres, akár nem, 10 krt fizet. Az omnibusok által szállított személyek számát eddig 1500 emberre tehetni. — Erdélyben Bolcza körül petróleum forrásra bukkantak. A kutatás megkezdődött, mint írják, a legjobb remények közt. — Az óbudai lóvonatu vasutat Szentendréig akarják kinyújtani. — Pozsonyból érkezett hivatalos távsürgöny tudatja a budai városhatósággal, hogy ott egy pinczért fogtak el, kinél nevezetesebb pénzösszeget találtak. E pénzösszegről ő azt mondja, hogy azt egy, a Svábhegyen szolgáló leánytól kapta. A hatóság legnagyobb szigorral indította meg a nyomozást, miután azonban a Svábhegyen semmi nagyobb tolvajlás nem követtetek el, hihetőleg más bűntény fog napvilágra derüüni. — Visegrádon egy kőszállító hajón szolgálatban levő fiú 14 éves nővérét egy, tréfából ráirányzott fegyverrel agyonlőtte. A szerencsétlen fiú a visegrádi erdőségbe bujdosott. — Beniczky Lajos ügyében tegnap Polgár főkapitány hosszasan értekezett Beniczky Ödönnel gr. Ráday rendőrfőnök úr és Patay Ist-ván jelenlétében. Még eddig semmi positiv vagy legalább a nyilvánosság elé való adat nincsen. — Pest városa egy újabb terv szerint a régi német színház helyén új városházat fogna építeni a most neki ajánlott számos kölcsön valamelyikéből. A mostani városházat a kormánynak adnák el, például törvényszéki palotának. E tervek szerint a legközelebbi közgyűlés elé terjesztetik. — A pestiházbéremelésekhez érdekes adatok gyanánt közöljük, hogy a mostani évnegyedre Haas és fiainak boltja a Deák utczában 1600 fttal emeltetett; a váczi utczai Drasche-ház bére 11,000 fttal, úgy hogy abban némely boltra 800 ftnyi béremelés esik. A Wurm ház (most már négy emeletes) 65,000 ftot jövedelmez. — A Pestvárosi adóhivatal tegnap 115.000 ftot fizetett be az állampénztárba; az Összeg egy hét alatt adókból folyt be. — Ezeréves fennállásunk emlékére valaki egy nagyszerű egyptomi-féle gúlát indítványoz a Rákosra. — Jelentés. Alálirt választmány a két utolsó császárfürdői bált fényesen óhajtván kiállitani, az utolsó előtti bált az esőzések miatt el kelle halasztani és igy azt szombaton f. é. augustus 1-én, az utolsó bált pedig szerdán, augustus 12-én fogja megtartani. A bálrendező bizottmány. — A nemzeti szinház műsorozata aug. 1-től, aug. 9-ig. Szombat „Hunyady László.“ Vasárnap „Czigány.“ Hétfő „IV. Henrik.“ Kedd „Afrikai nő.“ Szerda „Londoni koldusok.“ Csütörtök „Zampa.“ Péntek „Semmittevő.“ Vele. „Borúra derű.“ Szombat „Troubadour.“ Vasárnap „Szökött katona.“ A Juhász féle rablóbanda minap revolverekkel és duplapuskákkal felfegyverezve, egy izraelita családra rontott Ecsényben, s miután pénzt és értékpapírt összeszedtek, háborutlanul s egész lélek nyugalommal tovább állottak. Kolozsvárott péntek este 10 órától szombat reggeli 10 óráig folyton villámlott és dörgött. Kolozsvárott ugyan nem tett kárt, de a szomszéd Szucság helységben meggyujtott a villám egy házat és egy szint. — Az egyetem rektorává a jövő tanévre főt. Pollák János úr választatott meg. — Az esküdtszéken tegnap Adler, a „Kobold“ szerkesztője, egy más vádló ellenében ismét vétkesnek találtatván, 8 napi fogság és 20 ft perköltségek megtérítésére ítéltetett. (A vízvezetéki bizottság)ehó 30-án a főpolgármester elnöklete alatt ülést tartott, melyben a csőlerakás iránt beérkezett ajánlatok felett tanácskoztak. Lindley vezérmérnök levélben tudatta, hogy legközelebb ide érkezend. — A Kolozsvárott szervezendő egyetem ügyében szorgalmasan foly a munkálat a minisztériumnál, de elhamarkodott azon hír, mintha szervezése és életbeléptetése néhány rövid hét alatt már lehetséges volna. — A „Grál-féle „temetkezési vállalatot“ a hatóság még nem engedélyezte. A lapokban erre vonatkozólag elterjesztett hir tehát rész forrásból származott. — A víziszony (hydrophobia) elleni gyógyszer. Mely illető 1. helyen előfordult (l. „Budap. Közlöny“ f. é. 139, 138 sz.) és mely által ápril óta Pesten egy, s alsó Némedin is egy egyén a víziszonytól meggyógyult, használati utasítással két vagy több forinton megszerezhető Pesten orv. tr. I v a n o v i c h A. gályán deleji gyógyintézetében, (gürvély és más avult betegségek számára) Erzsébet tér 7. sz. és Jármay Gusztáv ur gyógyszertárában az oroszlánhoz. — Budai népszínház. Tegnap lépett fel utójára az „April-feje“ czímű vígjátékban Habonai Ida, a conservatorium növendéke, s mintegy fél év óta a budai népszínház tagja. A közönség igen melegen fogadta, és sikerültebb jeleneteinél megérdemlett tapsokkal jutalmazta a fiatal színésznőt, ki most Fehérvári színtársulatához távozik Tordára, s onnan a térre Kolozsvárra. A társulat szép reményű és jó színésznőt nyer benne a naiv szerepkörre. Felelős szerkesztője. Kemény ZsigiuonD, Paris.ftp A Nyílt-tér KÜLFÖLD. Szemle. (ren) Most, midőn a franczia törvényhozótestület befejezte jelen ülésszakát, lehetlen, hogy működésére vissza ne tekintsünk. Mióta H. Napoleon ül a franczia trónon, még oly élénk viták nem folytak a franczia parlamentben, mint az épen lefolyt ülésszak alatt, az ellenzéknek habár kis számú, de erős phalanxa oly határozottan, oly merészen nem mert fellépni, mint ahogy azt most téve. Nem tagadhatjuk azt sem, hogy Favre és társai elemezve a császári kormány politikáját, mint a tenger fenekére leszálló búvárok sok drága gyöngyöt, ők is az igazság és szabadelvűség sok drága gyöngyét hozták napfényre. Talán nem túlságos azon hitünk, hogy maga III. Napóleon is titkos irodájába vonulva, helyeselt sokat azon elvek közül, amelyeket az ellenzék érvényre juttatni törekedett. Ezt feltehetjük, ezt fel kell tennünk az egykori hazni fogolyról, a politikai íó Napóleonról, fel azon franczia császárról, ki az olasz egység létrejöttének teremtője. Hogyan lehet tehát, hogy mégis mindenütt korlátok közé igyekszik szorítani az alkotmányosságot és a kormányzás gyeplőit nem ereszti ki kezei közül? Mit jelentsen az, hogy az ellenzék, mely a hatalom ellen küzd, végre is belenyugszik a helyzetbe. Szerintünk ennek egyszerű a megfejtése és ez az, hogy mindkét fél ugyanazon egy természetű nyomás alatt szenved, ami nem más, mint fenyegető európai kérdések és bent a hazában a pártoskodás által előidézett bonyodalom. Alig van franczia, kinek ne fájna, hogy oly nagy hadibudget nehezedik az országra, de egyszersmind hiszszük azt, miszerint alig képzelhető higgadt franczia politikus, aki komolyan helyeselné azt, ha a kormány költségkímélés kedvéért nagyobb mérvű sereg leszállításokat léptetne életbe most, mikor Oroszország,200,000 , Poroszország 800,000 katonával rendelkezik. Nem lenne-e koczkára vetve ezáltal Francziaország tekintélye? Nem nyílnék tág tér a pártoknak fondorlatokra. Érzi ezt az ellenzék értelmes része és a túlságos kiadások ellen óvását minden alkalommal kifejezni nem mulasztja el, hanem azért a jövőért belenyugszik a kormány jelen eljárásába. Újabban felmerült hírek szerint a szt.-pétervári kabinet nagy mérvben comproiittálva van a bolgár felkelési kísérlet által. Napfényre kezd jönni ugyanis az, hogy több bolgár forradalmi comité Beszi,rabiában székel, mások viszont orosz pártfogás alatt Moldva-Oláhországban folytatták működésüket. Nagy fontosságú, ha valósul,azon tudósítás, miszerint a porosz kormány is megsokalta már az orosz üzelmeket, melyek keleten kiszámíthatlan következményű bonyodalmak kütforrásaivá válhatnának. Zokon veszi azt is, hogy az orosz kormány minden áron igyekszik eloreszítani a balti tenger mellett lakó németeket. Ez utóbbi ügyben a berlini kabinet állítólag erélyes lépésre készül, másrészről pedig fel akar szólalni azon vexatiók ellen, melyeknek a Poroszországból Oroszországba kivándorló németek itt egy idő óta ki vannak téve. A porosz félhivatalos lapok már is nyilatkoznak e tárgyban s különösen arra intik a németeket, hogy senki se vándoroljon ki közölök Oroszországba. Belgrádi távirati tudósítás szerint ma, jul. 31-én hirdettetek ki a szultán beigtatási beratja nagy ünnepélyességgel. Ezen berat az 1850-ki beratra hivatkozik, mely által az Obrenovics család örökösödése biztosittatik, és pedig az elsőszülöttségi jog megállapítása mellett, még a nemzeti dynastia mellékágaiban is. A berat felolvasása után a kormányzóság beszédet tartott a Porta követeihez, melyben utalván azon válaszra, melyet Mihály fejedelem annak idejében a császári berat átvételekor adott, hasonlóképen kijelenti, hogy Milán fejedelem is meg fogja őrizni a souverain iránti lovalitás és hűség érzelmeit, valamint a nemzet jogai és intézményei felett is féltékenyen fog őrködni. A kormányzóság felkéri a Porta követeit, hogy adják tudtára a szultánnak háláját a kegyelmes előzékenységért. Az ostromállapot, Belgrád kivételével, az égész országban megszüntettetett. Nemzeti színház: aug. 1-ére ki van tűzve az „Afrikai nő“ opera 5 felvonásben. Budai népszínház szombat aug. 1-én még csak négyszer az „ördög pilulái“. Tüneményes látványosa ég - vizán Pesten julius 31. 7' Pozsonyban julius 31. 7' Sz.-Németiben jul. 31. 0' Tokajban julius 31. 0' Szolnokon julius 31. 0' Szegeden julius 31. 2' Aradon julius 30. p-Becskereken jul. 30. 0' Eszéken julius 31. 5' Sziszeken julius 30. p Mitroviczon julius 30. 4' Zimonyban julius 30. 6' áa. 0" 3" 0" 0" 0" 6“ 4“ 9" 0" 3" 10“ 1" 0 felett. i> n n y> n n n * alatt. felett. alatt felett