Pesti Napló, 1868. szeptember (19. évfolyam, 5504–5528. szám)

1868-09-01 / 5504. szám

napi gyűlésben, a balázsfalvi pronunciamenté e­lfogadása mellett is emelkedtek hangok, másnap azonban maguk az indítványozók is jobbnak . A~‘*■“4 •* a munkatársáról, ki „A kSélentén^’czlmlapot akar indítani így ir : „Ha a megindítandó lap tartalma » ily ügyetlen lesz, s azt az elvtelenség P ^sna tükröztetni, mely e programm (az előfizetési felhívás) minden sorából kirikit, amk0rp6m J^80 hatunk Deki jövőt.“ — Azután : „tanuljon előbb egy kis közjogot, meg egy kis statistikát és nemzetgazdászatot, mielőtt lapot akarna szerkeszteni.“ — Ily hálátlanság. O r­­m­ó­d­i, a „M. U.“ munkatársa, a szélső­bal hu­­moristikus lapjának, és a „M. U.“-ban oly sok­szor fölmagasztalt lapjának tapintatos, szikrázó életű­, egészséges humorú szerkesztője volt, s mivel most azt cselekszi, a­mit már máskor is cselekedett, és elhagyja zászlaját, kósza „M. U.“ anathemája ! Bizony, bizony, a sárkány fogak, melyeket elvetett a turini­táson, kikeltek, az óriások (?) meg is termettek, s a meséhez képest fel is falják egymást. — Az „Aradi Lapok“ az „anyagi érde­kek“ rovata alatt, utolsó számában befejezi­k a „Pest-aradi vas- és rézbánya műve­let­i társulat“ alapszabályainak ismertetését ), vállalatra, mely Arad megye érczekben gaz­dag egyik hegyi vidékét akarja gyümölcsözővé tenni, felhívjuk olvasó közönségünk figyelmét. Aradon szombaton tartottak a ro­mán görög-keleti egyház vllági és egyházi fér­­fiai a f. é. September 2- án Szebenben tartandó egyházi congressus választásai tekintetében con­ti­rentiát, a conferentia elnöke Ivacskovics Prokop püspök ur és mlga volt, s a megállapo­dás abban történt, hogy esperesi kerületek sze­rint fog a választás eszközöltetni s minden espe­resi kerület egy egyházi és 2 világi képviselőt választand a congressusra. A Reitte­r-cs­a­t­o­r­n­a-b­izottmány szükségesnek mondta ki, hogy e csatorna és a pest-szegedi csatorna torkolata össz­e­sék. Wal­­land és Reitter kiküldették, hogy az ügyet a mi­nisztériumnál szorgalmazz­ák.­­ A budai polgári lövész-egylet tegnap előtt tartott ülésében E­özhegyi allövész mester indítványára elhatározta, hogy rendes évi ünne­pélyes czellövést, melyre minden magyarországi lövész egyletet meghívnak, september hó 13 án tartja meg. Ez alkalommal tánczvigalmat ren­deznek, mely hihetőleg látogatott leend. — Varsói kirándulások. A lengyel­­országi viszonyokat nagyon jellemzi a hivatalos „Dzien. Vars.“ egy híre, mely szerint Berg­­lek megengedi a varsóiaknak, hogy vasár és ünnep­napokon kirándulh­asanak Skiewernize vasút­állomáshoz, a nélkül, hogy e kirándulásra útle­véllel kellene magukat ellátniuk, mindazáltal az igazolási jegyet okvetlen magukkal vigyék. — Felső Eőrről augustus 28 köról úgy értesülünk, hogy H­o­rf­á­n Ernő állam­itkár és orsz. képviselő választói közt megjelenvén, a nagy számmal összesereglett lakosok által egy­hangú lelkesedéssel fogadtatott. — Komjáthról írják nekünk: „Augusztus hó 2-án a reggeli órákban támadt nagy tűzvész községünkben 81 házat, 20 pajtát 32 melléképületet, és számos gabna-, széna- és szalmakazlat pusztítván el, annál na­gyobb kárt okozott, mert a gabona nagyrészt még ki sem volt csépelve. A szegény tüzkárosul­­­tak nyomorát igen enyhítette a földesuraság méltó báró Wodianer Mór nagylelkűsége, ki a legszegényebbek közt azonnal 500 ftot osztatott ki ajándékképen, s a csekélyebb birtokosoknak, nehogy az ily alkalmat felhasználó nemtelen uzsorások kezeibe essenek, 10.000 (tiz­ezer) forintig nyitott kölcsönt 6 évre kamat nélkül, melyet az illetők évenkinti rátákban tartoznak visszafizetni.­­ A­mily páratlan e nemes tett, oly kimondhatatlan e jótétemény a szegény kárvallottakra nézve, kik könnyek közt áldják jótevőjüket.“ — Nagyfaluról, Hontmegyében, írják ne­künk : „E hosszasan tartó szárazságnál, mely vidékünket majdnem kétségbe ejti, egyedül bő és jó termést ígérő szelleinkben találunk vigasz­talást, mi­­ annyival örvendetesebb, mivel bo­raink, ha hegyünknek kiterjedése csekély is, minőségükre igen jelesek: úgy Kardhordó Jó­zsef ur buzgó törekvéseinek sikerült e nyár folytán Ipolyságon, megyénknek és környékünk­nek számos igen jó bort termő hegyeiről, me­lyek közé Neszmély is felvétetett, egy kiállítást rendezni, melyen 60 nál több kiállított borok között fehér faj­okból Jankovics Antal, ország­gyűlési képviselő és szécsénykei s nagyfalusi földbirtokos urnak e hegyünkben termesztett rieszling bora nyerte el, mint legkitűnőbb, az első helyet. E bornak a talaj és fajta által beirt ki­tűnőségét, még nagyon emeli az igen tiszta s czél­­szerű kezelés. Szécsényke szomszéd­ község részéről elismeréssel kell még említenünk, hogy ugyancsak Jankovits Antal és neje szül. Zaitvai Cornélia asszonyság e nyár elején, ott egy kisdedóvodát állítottak fel saját költsé­gükön, mely tudtunkkal e megyékben az első falusi óvoda. — A nemzeti színház mű­sorozata. Kedd 1-én Afrikai nő. Szerda 2-án Ál jó emberek, 1-szer. Csüt. 4 án Mártha, Helvei Ilka k. a. föllépteül. Péntek 4-én Ármány és szerelem. Szomb. 5-én Don Carlos. Vas. 6-án Gyöngéd rokonok. Hétfő 7-én Erdő szépe. (Külföldi hírek.) Victor Hugo fele­sége aug. 27-én meghalt Brüsselbe; óhajtásá­hoz képest Francziaországban Villequierben fog eltemettetni. Victor Hugó és két fia a franczia ha­tárig kisérendik. A párisi és brüsseli lapok me­leg részvéttel emlékeznek meg a hírneves szám­űzött költő fájdalmas veszteségéről.­­ A „Bri­tish Association“ Norvichban tartott ez idei köz­gyűlésén Miss Lydia Becker is tartott felolvasást. Értekezésének tárgyát a férfi- és nőnem­ész tehetségének kü­lönbsége képezte. Ezen társulat először engedte meg, hogy hölgy tartson ülésében felol­vasást. Az értekezést a jelenlevők általános tet­széssel fogadták. — A Vezúv ismét zavarog. — Az Aumali­ng Rochefortnak Twic­enheimban menedéket ajánlott. Irodalom. Emlékiratok, irta Frankenburg Adolf. Az emlékira­toknak általában — hacsak nem valami ki­vételes lángelme vagy nagy szellem emlékira­tai, annyiban van érdekük és jelentőségük, a mennyiben a nevezetesebb társadalmi vagy politikai eseményeket egy individuális élet kere­tében mutatják be s úgy mig egy részről azt sa­játságos és sokszor egészen új világításban tün­tetik elő, másrészről reánk egyes emberekre nézve azon események felfogását és méltatását megkönnyítik. Ezen szempontból nagy érdekkel fogtunk Frankenburg emlékiratainak olvasásához, miután ő 48 előtti irodalmunknak és különösen journalistikánknak egyik buzgó tagja és mond­hatnék beharczosa lévén, igen sokat és érdekes ada­­t szolgáltathatott akkori irodalmi viszonya­ink megismertetéséhez, kétségkívül az emlékira­toknak erre vonatkozó része a legérdekesebb é­s legbecsesebb. Nem lehet ugyan tagadni, hogy azon réél­ek, melyek a szerző ifjúságát, magán és családi viszonyait tárgy­alják, sem épen érdek­telenek vagy legalább is elég érdekes­é vannak írva, hanem ezek közöl némely tárgyak talán kelletén túl is vannak nyújtva, mások pedig egyáltalán nem is tartoznak az emlékiratok kö­rébe és kihagyásuk csak előnyére vált volna a mű érdekének. Hanem ezen dolgok nagyon csekély részét képezik az emlékiratoknak és ezeken is a köny­­nyü és kellemes irály mellett minden megbotrán­kozás nélkül átsiklik az ember A szerző fiatalkori életéből legérdekesebb azon viszony, a­melyben Széchenyi Istvánhoz állott. — Széchenyinek patvaristája volt; de nem igen tudtak egymással megbarátkozni. — Fran­­kenburgot sértette a gróf nagyurias bánásmódja és úgy látszik minden szívfájdalom nélkül bú­csúzott el szolgálatából. Ezután katonának állt be, de ezt csak hamar megunván, elvette szive választottját és Somogyba ment gazdálkodni, mig végre a gazdaság sem igen akarván menni, 1836-ban Pestre jött fel, még pedig az Akadé­miához írnoknak. Itt a második kötettel kezdődik iodalmi működése; sorban jönnek egymás után az ifjabb irók küzdelme az idősbek, Schedel, Bajza ellen; az akkori hírlapviszonyok, a nem­ színház megnyitása és első küzdelmei, a 38-ai árvíz, az akkori társadalmi viszonyok rajza. Azután később az „Életképek“ megindítása és pályafutása a censura és a szerző hivatali főnö­kei és egyébb ellenségei által felállított bar­­ikádokon át.­­ Később ismét előkerül a nemz­­színház, az irodalmi viszonyok és a védegylet keletkezése, a vége,pedig az, hogy a kormány megsokalván az „Életképek“ szabadelvűségét, miután egyébb kísérletei meghiúsultak, azzal akar a dolognak véget vetni, hogy Frankenbur­­got kinevezi a bécsi magy. kir.udv. kan­celláriához tolmácsnak az addiginál tetemesen jobb fizetéssel. Frankenburg családja miatt elfo­gadja ez állást és az „Életképek“ szerkesztését 1847. évi májusban Jókainak adja át. — Ezzel fejezi be az „Emlékiratok“ harmadik kötetét, a­melynek a szerző bécsi eleményei folytatását ké­­pezendik. Ezen kis rajzból is látszik, hogy az Emlékiratok ezen utóbbi része nagyon sok ér­dekes tárgyat érint meg, és tanulságos olvasmá­nyul szolgálhat mindenkinek, a­ki azon átalaku­lási korszak viszonyait és kivált a censura bilin­cseiben nyögő hírlapirodalmunknak nyomorúsá­gos vizözönelőtti állapotát közelebbről meg akar­ja ismerni. — Megjelent az „Egri képes naptár“ 1869-dik évre. Ára 20 kr. u. é. Minden 10 pél­­dányra egy tiszteletpéldány adatik. Megrendel­hető : Egerben az egri érseki lyceumi nyomdá­­ban. Pesten a Szent-István Társulat ügynöksé­génél. — A „K ö z v e l e m é n­y“. Ily czimű he­tilap megindításával kanyarodik Ormódi Ber­talan, ki a „Presse“-nél kezdett pályafutását a „Magyar Ujság“-nál folytatta, a józanabb maMBgwT aBreisggp Pesti áru- és értéke tőzsde, aug. 31-én -én Bécsi börze, augustus 29 -én. Vasuti közlekedés. Gőzingók menetrende. ” órakor reggel. Pestről Bécsbe .* naponkint órakor este. e»v . Bécs­ből Pestre, naponkint 6 *, regg — 9 *»'8* wMSftw 4 » este. Pestről Mohácsra és Eszékre 67 . d. 38 . d. u­­ . d. u. Eg­­este naponkint 6 órakor reggel. Eszékről Pestre : naponkint 5­ órakor reggel. ---- órakor d. u. reg. Pestről Zimonyba: vasán, ké­sőn, kedden, pénteken és nos beton 9 órakor reggel. Pestről Orgovára és a Dunafej­delem­­­ségekbe: (hajó változtató sál Orsovánál) szerdán A órak reggel.­­ “S10mrt"' d. u. Orsó­várói Oláhországba i „­­teken délben.­­ regg. Orsováról Zimonyba és Pesti pénteken délelőtt. Zimonyból Pestre : vasán, hí kedden, szerdán és szombatot , ór. este s pénteken este. o. Szegedről Zimonyba : szerdán szombaton reggel, Zlmonyból Szegedre, vasán és csütörtök délben. Első m.görh. társaság. Pestről Eszékre: naponkénti 6 •/ reggel. Eszékről Pestre : napo­nc ér. reggel. d este regg­­d. e . reg. d. u. regg d. a Pest —.— . 9 , P.Ladány, 2 , 6 , N.-Várad—Pest N.-Várad 10 ó. 27 p. d. e. P.Ladány érk.12„ 66 , Czegléd , 6 „ 46 , Fest—Arad Pest Ind. 6 ó. 31 p, Czegléd , 9 „ 34 , Szolnok, 10, 48 , Arad—Pest, . cLm­­lArad ind. 10 ó. 16 p. d. a (Szolnok , 4 . 80 , d. Czegléd érk. 6 , »1 . testei • v.adzsH ■a bánsági 8* fontos * 8ii , r 86 . , • „ « » • • tr.­M'ai uj s­e « • . 81 . . , 68 . . . biesk&i Há „ . ■ ■ 86 a • fehérvári 84 . . • . SS . ■ ■ 86 . • „ 87 . . • pesti 84 . . a . 8S . . • • 86 . «7 . . 88 „ . a. ausstr. ed- 3 • a • .» Lói uj toi álfa, eorfő isre való , #8— 0 fontos Zab ‘6--S8 „ . . . Kukon­d­a, l­»nsá ' ■ „ pesti 82 fontos Bab ...... KB lm .... Káposstarepuv * . , Bánsági „ 7 »-8 ♦ 6-4 14.47-4 4 56—4 4 40-4 4 56—4 75-4 74— 4. 6 -4 70-4 6 -4 40-4 4.65- 4 8 70-8 5 —S 4*- -4 66—4 75- 4 ----1 40—­ 2 10 2 1.66— 1 2.36—2 2.30—2 2 1 40—2 6.-----6 4 76 4 Időjárás : kevés eső Dunavia-állás s 6' 6" 0 felett Hévm'-rö : + 8". Légsolymire 28' 8" -------fcl.i.m­tfl.fi M» rfar fer hetein-Via­yar vasúti kölcsön . i'esti varosfeedelmni bank. budai keresh. » iparbank .'esti iparbank­ol így. át. hitelbank ki». . f­ ibti takarékpénztár. budai 9­6 Budai p­­ esti hengermalom . anioni» göamalom • • ildö budapesti gönmalom. Budai gyártelep . . noncordia göemalom. itudai király-gösmalom i­ nsti Victoria göamalom . isegedi göamalom ■ ■ 1 II-Pesti saesaftnomita m­agyar biat társulat 1 Pannónia visaoubiat. r*esti biztositó intézet . „Hasa* életbiztosító bank. l magyar északi vasút Pesti közúti vaspálya U -Horányi bánya Mátrai bányarészek . . Kereskedelmi épület . Budapesti lánczhid . • s s­elsfibbs. k8i Uagut........................ V,7, m földh. záloglev. 4 pesti kér. bank záloglev Adv# IVirtv* '9« — 97.­«30 -'38 — *03 -2< 6 —m 65 — 91 E0 93 -i: 6o ---, — 440.—450 — 103 — ilfiO -l75.~ 1410.-1430 -640 -660 — 366 -3 8.­bSO —650 rOd.—605 -300, ~ 310 -600 -6l0 -641 —566.-46 560 6 8 -680 -248 -í8>.— | *8i>._ *85 — 235 —230.— ti 60 82.-416.-42).— 3700 9.— 10.­m -400.-436.—445.­. 91 60 88.— 1 95.— 98,— 92.— 93. V, 96 50 97 - nOs«a t«aaág. 6 7. nemzeti kölcsön „ apr­o«t. iu 6% matalliqnes , mi..—nov kamat *v/. . • ■ • 1S39~ki sorsjegy, teijas . • ötödrfca td&ér­k. „ ... 1060-ki „ telje? „ . ötödréss . 1834-ki s 100 írttal Földtehermov.tesitési hötv. magyarországi bánsági , . erdélyi . . horvát , . vérsvén­yek. .tankrészvény . . .hitelintézet 1 lsó-ans*t. esc. bank iSsaaki vasút (osztrák) Áriam s ... . ... részat „ ... jángyar északi vasút Un­agtíznai csás Lloyd ....................... Bécsi zálogkölcsön int Pesti lánczhid . . . Záloglevelek, Nemz. bank ez. é. kis. 57. s . o. é. kis. 67. M. Földhitelint. . . . Magyar jövedékjegyek . Attva le ttvn 6J 2 6 . 85 62 30 6a iív *8 3. 68.3. 6o 4 52.6. 52. 169 -189.50 .6a 2. 6­ 7. 17.60 7a,— 8l 4084 60 92 .60 78 — 9b 9096 10 76.60 77. 173.­78 6­­1.60 12 60 76..­76 — 727 -730 2 al 9 *12 lu 86 ^87. —1867 1860 *46 60846 8 i65 Guia& at 61 —58 -82 —84 —­­ 82 —•34 — *40 —24*.-140.26440.7t 488.-442 — 98 30 88.60 93.80 94.— ti 76 92 2b -­Elsőbbtótel MJtr-rvyelt Aiam va.pálya 1857-ki sorom 37, déli vasut V, o . Tiszai vamn'. . . . Magyar északi vasút, dun­agőzhaj­ózási t­esti lánczhid , Sorstergely hitelintézeti . 100 frtos. Dunagőzhajózási 100 r­esti .... 100 Budai .... 40 tiszterházy heres. . tó ’alm • 40 árffy • • ■ 40 • ilary .... 40 ■it. Geno­a . . 40 Windischgrötn , 30 Waldstein . . 80 -iegleviek • 10 Váltók (8 hó) m­gsb. 100 déln. ft. . . f’rankfurt 100 déln. frt . ,o.idon 10 f. »téri. Párie 100 fros. . . , Vert pénj, 0». arany • . . ■ Korona • • « • • Napoleon »dór . . . Orosz imperiale . . . Kk­fSt a • e • « « 4 30, 8 8 Adva 93 — 136 — 93— 08 — 81 - 163.­ 87 — 38 60 32.61 81 — 20 — •a — 14 6« 36 — 96.- 114.40 46 80 5.41 8~27. —12 25 Tartva 94 -­86 60 18 60 20. 82.— 173- 88.— 34 60 83 82 21 — 22.— 16 60 96 36 96 8 114.66 46 80 6.43 s0­áv, Gyorsvonatolz. Pest—Bécs. Bács—Pest. Mindennap r. 7 ó. a4 p. Minde­­nap d.u.86. 86p Pest—Basia*. 8*egea—Pest tietre, pént. e. 9 ó. 16 p.­­ Kedd. szomb. r­­­6.16 p Bécs—BaziAfu Bécs . . ind. 7 ó. 46 p. regg . ó. — p. mtd. Pozsony Érsekújvár Pest . . Csegléd Szeged Temesvár Baziás . Pest érk. 10 1 87 18 3 9 24 38 19 64 12 66 10 10 d. u. 1 d. u 6 este. 9 éjjel 2 reg. 7 61 64 81 14 66 47 Bazián Temesvár Szeged Czegléd Pest Érsekujvá Pozsony Bécsbe Basiá»—Bées. d. o. Jaazenováig. 'Hl •este d. u. este. ind 6 6. 66 p. d, u. • 10 . 40 . éjj. 7ó. *6P-regg• * . «• , • 13 . «8•d. a í! « „ 36 , reg.6 , 21Weste.• 9 , 66 , regg.9 . 30•este.0 1 , 62 . d. n.1 . 8•éjjeL9 4 , 83 , d. u.8 . 67•regg. érk. 6 . 36 . este6 Buda—Kaulzsai Pest—Kassa 1842 1 Minkül esa Oebrecsen Buda lúd. 6 6. 36 p, regg. 6 6. 20 p. este. 87.­Fehér»k­ , ! » M . „ 9.6. „ Kanizsa érk. 1 . 60 . d. n. 6 . A . regg. Kanizsa—Buda. Kanizsa Ind. 1 ó. 22 p. d. n. 9 ó. — p. este. Sz.-Fehérvár .6. 66 .. 6. 46 . reg. Buda érk. 7 . 68 . este. 8 . 12 . d. Buda—Bécs Bécs—Buda Buda ind. 6ó.36p.reg.[Bécs ind.7ó.46p. reg 47.-F.-vir .10, —. d.e. Uj-Szíjny . 2 „ 10 (Jjlözőny ,8. *5, diál. 87.-F.-var . 6,68, est 112.60 Bécs érk.8, 17» est»|Buda érk. 7,68 , . P Ladány .Szolnok 12. , 7 8. 1 1* 10 .66 20 , 19 ) . 26 , éjj 1 . 67 . (L 4 . 48 Pest^-N.-Virad ind. 6 6. 31 p. 49 „► d. n ind. 6 6. 81 p. regg. „ 6» “ Czegléd „ 9 . » 8 Szolnok . 10 , P.Ladány. 1 „ Debrsoz. . 8 .­­ . _ ------­» . • 48 . regg. Mohácsról Pestre naponkint 81 Miskolon „ 7 , 24 ---- — J­­a Wz *«. Kassa—Pest flanea in I. 6 e. 81 p. pártok felé. Egy másfél oldal hossza előfizetési felhívásban vonaglik és vergődik a szegény, s felhordja a nemzet minden hibáit a törvényke­zés, az ipar, kereskedelem és társadalom, neve­lés terén, hogy elleplezve saját elvhiányát, mely­nek e felhívás megc­áfolhatlan okirata, hogy elleplezhesse saját tanulatlanságát, melyről nem­csak ortographiai, de grammaticalis hibák is csa úgy tesznek tanúságot, mint értelmi no­n­­sens. Ő azt hiszi, hogy a nemzet szemére hányt „roppant és szégyenítő hátramaradásunk“ em­legetésével indokolta az általa megindítandó lap szükségességét, holott egy ily lap, minőnek ki­állítására és szerkesztésére ő képes, documen­­tálná legkirívóbban azt a „hátramaradást“. A szégyenletes a dologban az, hogy Ormódi hiszi, hogy foghat praenumeránsokat, kiknek költsé­gén át tábláztathatja magát a szélső baltól mér­sékeltebb párthoz. Átalában igen felötlő, s nem kevésbé szánandó jelensége a szélső bal pusztu­lásának, hogy párthívei közt kiütött a polgárhá­ború, s a patkányok tömegesen hagyják oda a hajót. Áldor is kezd mérsékelt húrokat pengetni a „Nép Zászlójáéban, melynek lapvezérsége alól Madarászt „felmenteni“ készül. Vajda hihe­tőleg főmunkatársa lesz. Ez lesz körülbelül a 4 —5-ik zászló capitulatiója, melyet kiszolgáltak ezek az urak. Az csak a kérdés, hogy miként fogadják őket az új táborban? Kossuthnak nagy gyönyörűsége lehet leveleinek, életíróinak, pró­kátorainak eredményében. Ily emberek mellett Böszörményit valóban martyrnak kell elismer­nünk , de nem az ügy martyrja ő, hanem martyr­­ja azoknak, kik czege alatt üzletet nyitottak, s hogy most vége a vásárnak, felszedik sátorfá­jukat. Egyletek és intézetek. — Kimutatása a magyar kir- egyetem jog- és államtudományi karánál tartott tudori szigorla­tok, vitatkozások és avatásoknak az 1867—68. tanévben. I. Államtudományi (észjog, politikai tudományok és statistika) szigorlat a téli félév­ben volt 27, a nyáriban 20, összesen 47. Pót­vizsga (egy vagy más tantárgyból) mind a két félévben 5. II. Jogtörténelmi (római, egyházi és ma­gyar magánjog) szigorlat a téli félévben 23, a nyáriban 15, összesen 38. Pótvizsga a tanév­ben. 2. III. B­i­r­ó­s­á­g­i (austriai magánjog, polgári törvénykezés, büntető és váltó kereskedelm jog) szigorlat a téli félévben 22, a nyáriban 21, ösz­­szesen 43. Pótvizsga a tanévben 7. IV. Kánon jogtudori szigorlat a tanév­ben volt 2. V. Tudori vitatkozása téli félévben volt 18, a nyáriban 19, összesen 37. VI. Tudori felavatás (promotio)­a téli fél­évben 18, a nyáriban 19, összesen 37. Közgazdaság. Gabnaüzlet. Piaczunkon a múlt hét fo­lyamában még fogyasztóink, a gőzmalmok, vol­tak irányadók. Kivitelünk, nem tekintve az árpa s egyéb gabnanem iránt nyilvánuló külföldi ke­resletet, meglehetősen alsórendű szerepet játszik, s csak akkor fog nagyobb jelentőséggel bírni, ha hazánkból tetemes mennyiség talál külföldön keletre. A Rozsban készlethiány miatt nem fej­lett ki nagyobb üzlet. Az árak 10—15 krral fel­szöktek. — Kiviteli forgalmuk főtárgyát e héten az árpa képezé. A vevők emellett valamivel töb­bet is szívesen adtak a rendes árakon felül. — Zab folyton kedvelt áru volt, Kukanicza fogyasz­tásra és tovaszállitásra egyaránt kerestetett. Árak: búza 88 fns 4.90—5. 87 fns 4 80—90, 86 fns 4.80—70/85 fns 4.25-45, 84 fns 3.80—4, vámo-­s készf.; rozs 80 fns 3.20, 78 3.10—20 ; árpa elsör. serfözésre való 2.65—80, sőt közben 3, középszerü 2.45—60, etetésre va­ló 2 25—40 ; zab kész áru 165—75, uj. szept.­­oct.-re 1.63—65; kukoricza; bánsági 2 42—50, mérőnk, tiszai 2.35—45, mér.­és 2.50—55, mázs. pestv. 2.15—35,­mérőnkint­i 2.40—2.50, vámm. A gabo­na árak ugyanazok maradtak ma is, a melyek e hó 29. voltak. Búza, árpa és kukoricza ára szilárdan áll. Zab hiányzik a piaczon. Az értékpapírok közül csak is közúti vasut­­rész­vények voltak keresettek. A pesti első kibo­­csátványok 425 frt. Második 412 frt. vétettek. Harmad kibocsátványuak a tőzsde megnyitá­sánál 126—127 frt. vétettek, utóbb 129-re emel­kedtek. Tramvay 1733/* és 1747a ingadoztak. Zárjegyzés 174. Malomrészvények iránt szintén érdek mutat­kozott. Bl­u­m féle 545 frt. kelt. Buda­pesti 640. Újabb vállalatokra nézve kevés érdekeltség mutatkozott. Magyar vasúti kölcsön 96—97. Pesti takarék­­pénztár 1560. Budai 440. Ó­budai 103 pénz. 106 áru. Magyar szeszfinomító gyár 545 frt. Pannónia viszontbiztosító-intézet 228. Pesti biztosító 280. Haza 225. Magyar éjszaki vaspálya 81 % frt. K­ÜLFÖLD. Pest, aug. 31. A lapok minden tényleges adatok hiányában a legkomolyabb színben tüntetik fel a helyzetet. Ha hitelt kellene adni ezen felfogásnak, őszi vagy téli hadjárattól kellene tartanunk. Közöl­jük a kölni újság párisi levelezőjének nyugtala­nító sorait: „Annak idejében a császárnak plom­­bieresi tartózkodása alatt határoztatott el Ca­­vourral az olasz háború. Most is történt ilyesmi Plombieresben, a­mi a diplomatia nyugtalansá­gában, a félhiva­talos sajtó ellentmondó, ingerült nyilatkozataiban elárulja magát. Francziaország szövetségeseket keres,hogy az Olasz- és Poroszor­szág közötti elhidegülést növelje Bécs és Berlin közeledését meggátolja, a muszka-porosz szövet­ség hitét terjeszti. Hire járt, hogy Rómával kí­nálta meg Olaszországot, ha ismét hű szövetsé­gesének szegődik.“ Ha az utóbbi hetekben nem szoktuk volna meg ezt a hűhót, még jelentőség­gel bírónak tarthatnék. Mikor a conseils generaux összeültek, azt hitték, hogy Persigny elnöki szerepét arra fogja felhasználni, hogy beszédet mondjon, az egykori miniszter nyilatkozatát a helyzetről kíváncsian várták; elmaradt, úgy látszik, a párisi udvar feladására. A többi elnökök is megelégedtek a stereotip üdvözlettel és nem érintették meg a politikai kérdéseket. Utólag veszünk arról tudó­sítást, hogy N­­­e­­ hadügyminiszter nem szalasz­totta el az alkalmat egy pár chauvinisticus phrá­­zis előadására. Örömmel constatálta, hogy a sereg oly jó hangulatban és szervezetben van, mikép egyedül Francziaország mondhatja el magáról, hogy az európai béke vagy háború ura. A „Pays“ következő félhivatalos közlemény­­nyei kedveskedik: „Kötelességünknek ismerjük, mindazon híreket forma szerint meghazudtolni, melyeket a börzei üzérkedés helyezett a császár egészségi állapotáról forgalomba. A császár egész­ségi állapota semmi kívánni valót nem hagy, és soha virágzóbb ne­m vala.“ Ama forgalomba helyezett hírek tudni akarták, hogy a császár néha elveszti eszmé étét. Athénéi hitek szerint Bulgaris minisztériuma nem rendelkezik a kamara többsége felöl, mihez képest miniszteri válság várható. Az athenei lapok a britt követ levelét közlik a krétai felkelők vezéreihez.­­ Ezen levél újab­ban hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a török birodalom integritása csorbát ne szen­vedjen. (Schweitzi ügyek.) A Schweitz és Né­metország közötti postaszerződés ratificatiója aug. 26 án ment végbe. A szerződés sept. 1-én lép életbe , Genf­ben nevezetes mozgalom ural­kodik az állam és egyház elkülöníté­sének érdekében. A haladó párt e kérdést leg­közelebb alkotmányos útón megoldatni óhajtja. (Angolországi ügyek.) Az irhoni ál­lamegyház kérdéséről, mely a választások ide­jében a programmok f­árgyát képezi, az „Ind. béig.“ londoni levelezője következőkép nyilat­kozik: „A világ nem fog csodálkozni, ha Dis­­raelinek a reformkérdés körüli köpeny­egforga­­tását számba veendi, hogy a szőnyegen levő nagyfontosságú kérdésben is oly állást veend a miniszterelnök, mely eddigi nyilatkozataival és eljárásával homlokegyenest ellenkezik. Tudva­levő hogy még mielőtt Aladstone előállott az ír államegyház körüli indítványaival, Russell kezdeményezésére egy királyi bizottság nevez­tetett ki, mely az ír államegyház kérdésének komoly megfontolása után indítványt tartozik tenni a fenforgó sérelmek orvoslása érdekében. Disraeli, midőn Glastone bilijeit ellenző, minden alkalommal ezen bizottságra hivatkozott, arra utalván, hogy nem kell ezen fontos kérdésben hirtelenkedni, és hogy legalább is a bizottság munkálkodásának eredményét c­élszerű­ lesz be­várnia. Mint hallatszik ezen bizottság oly neve­zetes és gyökeres reformokat készít elő, melyek teljesen kielégítendik a haladó párt többségét. Hogy többet ne említsünk, elég lesz arra utal­nunk, hogy a püspökök száma felényire fog le­­szállítalni. Disraeli magáévá teendi ezen javas­latokat, és a parlamentet választásra hívja fel Gladstone bilije, s ezen reformjavaslatok között.“ A parlamenti választások november elején fognak végbe menni, november vége felé összeül a parlament, és keresztül esik a megalakulás stádiumán. Lehet hogy az oppositio, ha többsége kétségbevonhatlan lesz, bizalmatlansági szava­zattal kezdi meg az ülésszakot. A jelenlegi spe­­acher kétségkívül újra meg fog választatni. (Lamarmora és Cialdini) Florenczből írják, hogy a király a két tábornokot maga elé idézte San Rossore kastélyába Pisa mellett ad audiendum verbum regium. Victor Emanuel vé­get akar vetni azon botránynak, mely Olaszor­szág legkiválóbb két tábornoka között fenforog. Cialdini a következő gúnyos szavakkal zárja be utolsó röpiratát: „Soha tábornok szerencsétlen csaták után oly vigaszt nem nyert, mint Lam­­marmora tábornok : Olaszországnak megszerezte a várnégyszöget és Velenczét. Lammarmora megnyughatik ebben a vigaszban. “­­ (Francziaországi ügyek.) A jövő hó­napi választások jelöltjeire nézve végleges meg­állapodásra jutottak a pártok. Varban a kor­mány jelöltje , Pont Peyrac, a touloni kereske­delmi törvényszék elnöke, az ellenzéké Apal­bert Philis, kit Jules Favre vett ajánlata alá- Nicoreban az ellenzék Chambonra fog szavazni, egykori képviselőre, a kormánypárt Bourgoucy Fülöp, a császár lovászmestverére. Mot­elben a, conservativ és kormánypárt Lejoindre mérnö­köt választotta jelöltnek, az ellenzék Pougnetet. — A „L i b e r t­e“ legújabb háborús hím a következők : A franczia katonaság azon had­gyakorlatokat viszi ez idő szerint végbe, melyek rendszerint csak a télen járnak, ez az egyik hír. A másik pedig az, hogy Pi­poli az olasz kor­mánynak igen nyugtalanító híreket jelentett a helyzetről.­­ A „Constitutionnel“ felel azon lapoknak, melyek csodálkozásukat fejezték ki a felett, hogy a császárné a minisztertanácsokban részt vesz. Arra emlékeztet, hogy az 1856. júl. 17. senatus consultum által a cs számot kormány­zónak nevezi ki fia kiskorúsága idejére, a mi a régibb franczia közjog felfogásának is megfe­el. „Jövőnk biztonságáról van szó, így folytatja Henri Baudrillart, ha a cs­ázár élettársa szaka­datlan gyakorlat által elkészül a kormányügyek kezelésére. Az ország érzi ezt és sértve érzi ma­gát, ha ezen az alkotmányon és a dolgok termé­szetes fejlődésén alapuló rendelkezést megtámad­­ják. Azon méltó népszerűség, melynek a csá­szárné örvend, azon tiszteletteljes bámulat, mely­ben Francziaország részesíti ama támadásokat, kellő világba helyezik. (Krétai ügyek.) Azon kevés angol lapok egyike, mely a krétai felkelést meleg részvéttel követi, a „Daily News“ még mindig nem tud doktrináris népszabadító eszméjétől szabadulni és további vérontásra serkenti a szerencsétlen szigetet. Könnyen megmagyarázható tehát, hogy e lap gyapontja a görög krétai törekvéseknek. Újabban ismét közöl egy tudósítást Hillary Skinner, philhellentől, mely aug. 8-ig terjed és a csatározások szomorú rajzát tartalmazzák. A tudósításból ki lehet venni, hogy a felkelők már csak csekély számmal vannak és folyton élelmi hiányban szenvednek, a­mi a csapatok összpon­tosítását nagyban gátolja. Nagyobb ütközetekről szó sincs, és az egésznek csak az a c­élja, hogy a háborúskodás egészen meg ne szűnjön. (Görögország.) A görög kormány, úgy lát­szik végre reálépett az anyagi haladás terére,mely egyedül volna képes Görögország békéjét és fel­virágzását biztosítani. Egy belga társasággal szerződést kötött az ország vasúti hálózatának elkészítésére. A szerződés szerint a munkálatok két év alatt befejeztetnének; a kormány a leg­nevezetesebb előjogokkal ruházta fel a társa­ságot. Nemzeti színház. Septé­l­ére van kitűzve „Az afrikai nő.“ Opera 5 felvonásban. Budai népszínház és színkör: Kedden september 1-én . „Bem hadjárata az oroszok ellen“ első nemzeti harczijáték 4 felvonásban. V i s á 11 & a. Felelős szerkesztő B. Kemény Zsigmond. Pesten aug. 31. 7' 4" . . 0 felett. Pozsonyban aug. 31. 6' 1" . • b­ n Sz.-Németiben aug. 31. 0' 10“ . a » Tokajban aug. 31. 0' 0“ . a n Szolnokon aug. 31. 0' 4“ . . „ alatt Szegeden aug. 31. 0' 0" . . „ felett Aradon aug. 30. 1' 7“ . . „ alatt N-Becskereken aug.30. 0' 7“ . . „ felett Nyilt-tér. Nyilatkozat. A f. hó 27-én megjelent „Pester Journal“ 199-ik számának egy vezérczikkében megjelent , más lapoktól is átvett, több, közelebbről meg nem nevezett helybeli tekintélyes bankintézetnek gyanúsítása, mintha azok a náluk letétben levő Tramvey (Bécsi közúti vaspálya) részvények idekölcsönzése ált­­ ez értékpapír tőzsdei ellen­­képleinek (Contremineurs) segélyezésére vissza­élést követtek volna el, azon nyilatkozatra kész­tet bennünket, miszerint nálunk ilyen eljárás sem a legutóbbi időben és egyáltalában soha nem történt; a miért is e gyanúsítást, a­meny­nyiben ránk is vonatkoztathatnék, a leghatáro­zottabban visszautasítjuk. Pest, 1868 augustus 31-én Magyar­­általános hitelbank.

Next