Pesti Napló, 1868. szeptember (19. évfolyam, 5504–5528. szám)
1868-09-16 / 5516. szám
Zágráb, sept. 14-én. A mai ülés elejét újon választott képviselők igazolása tölte be. Ez után elhatározta a ház, hogy a szerb kormány iránt Horvátország részvétének ad kifejezést azon gyászos esemény miatt,mely Szerbiát Mihály fejedelem galád meggyilkoltásában érte. Végre, mint sürgős tárgy, a fiumei követek óvása került melyben a horvát tartománygyűlés illetékessége ellen tiltakoznak. A tartománygyűlés a tárgy sürgősségét elismervén, hat tagú bizottmány elé utasította, mert valószínűleg a legközelebbi ülés 15-kén beadja jelentését A legközelebbi ülés kedden lesz. Hatósági élet B.-Gyarmat, sept. 12. A honvédelmi minisztérium által, az ujonczozás tárgyában valamennyi törvényhatósághoz intézett körrendeletnek a felmentési tárgyalásokra vonatkozó részét, melynek habár csak a megtörténendő kihirdetés után leendő foganatosításában, a minisztérium előleges intézkedése folytán, egy némely megye, illetve város sérelmet keresett, megyénk első alispánja eléggé fontosnak tekintvén arra, hogy csupán e tárgy megvitatása végett közgyűlést hirdessen, ezen rendkívüli közgyűlés mai nap megtartatván,igen érdekes volt, nemcsak a megjelent közönségnek szép száma, de magának a tárgynak két ellenkező oldalról lett megvitatása által is, melyre nézve az ellentét abban nyilatkozik, hogy míg a Deák-pártiak Puszky Ferencz vezérszónoklata mellett a minisztérium rendelkezését, mely már az országgyűlés által meghozott, ő Felsége által szentesített törvényen alapul, s mely a felszólamlásokat csak a megtörténendő kihirdetés utántól rendeli folyamatba vétetni, teljesen jogosultnak, s egyszersmind a nép érdeke iránt méltányos és ildomosnak bizonyitá, megjegyezvén mikép Nógrádmegye közgyűlése ez ujonczozási összeírást már előbb elfogadván, a közgyűlés e részbeni határozatát az augustusi közgyűlés is helyeselvén, s az összeírás tettleg foganatosítva lévén, a hivatatt miniszteri rendelet első alispán ur által folyvást végrehajtható teendő, s így a jelen közgyűlés összehívása csakis első alispán ur a közönség irányában tanúsított leyális figyelmének köszönhető, másrészről az ellenzék Szontagh Pál védbeszéde mellett ugyanazon rendeletet formahiányosnak és törvénytelennek lenni állitó, de ezen nagy zenékkerítéssel előadott, szokott sérelmi szóvirágokkal spékelt Verbőczyszagu elmefuttatására nézve leginkább Fráter Pál, Balogh Antal, Muzslay Sándor, gr. Gyürkys Ábraháza, Fudeczky Lajos I. alispán és Pulszky Ágost magvas feleleteik által tökéletesen megcáfolva jön, a túlnyomóan nagy többség kivonatára elnöklő első alispán úr a végzést a tett indítvány értelmében oda mondá ki, miszerint a minisztérium körrendelete végrehajtás végett az első alispánhoz utasíttatik, s ennek folytán a felzólamlási bizottságok tagjai járásonkint kineveztetvén, a gyűlés elnöklő első alispán urra hangoztatott lelkes éljenzések közben szétoszlék. Csalomjai. *) Lásd mai számunk első csikkét. Sz. Szegzárd, Sept. 12. Az ujonczozás tárgyában kibocsátott miniszteri leirat miatt, melynek el, vagy el nem fogadása a pártok erejének megmérkőzéséül az egész országot feszült figyelemben tartja, mai napra hirdetett nagy bizottmányi gyűlés megtartatott. Tolna megye azon megyéknek egyike, mely mikor és ha kell, ernyedetlenül az ellenzék zászlója alatt küzd. S ez renden is van, mert alkotmányos országban politikai életet ellenzék nélkül képzelni nem lehet, mely a felelős parllamentáris kormány mellett nélkülözhetlen szükség is, hogy annak minden tette felett éber szemekkel őrködjék. S erre épen az alkotmány védbástyáin jelzett megyék hivatják , hogy minden oly kormányrendelet ellen, mely akár sark**latos , akár egyéb hazai törvényeinkkel ellentétben állani látszatik, nemcsak kitartó erélylyel mindenkor felszólalhassanak, hanem szükség esetében azt országos sérelmi tőkéül fel is használhassák. De a politikai eszélyesség méltán megvárja és követeli tőlök, hogy a megtámadott kormány ellenében csak oly állást foglaljanak el, mely a felelősség eszméjével összeegyeztethető legyen és ne képzeljék magukat omnipotentiának, melynek a parliamentáris kormány is alárendeltetve lenne. Mert így kormányozni nem lehet, és minél túlfeszítettebbek az ellenzéknek igényrohamai, annál inkább megérik azon politikai szükségesség, hogy a megyei autonómia a felelős kormánynyali öszhangzásba hozatal tekintetéből a korszellem igényéhez idomítva mielőbb módosíttassák. E vezérnézetből indult ki Tolna megye a hivatkozott leirat tüzetes tárgyalásakor , s bár „alaki“ szempontból azt még most idő előttinek elismerte is, mert oly törvénynek óhajt foganatot*) szerezni, mely még országgyűlésen kihirdetve és az országos irattárba beigtatva nincsen és igy még kötelező erővel nem bir. Miután az korántsem az ujonczozás keresztül vitelét rendeli, hanem csak az előkészületekről szól , melyeknek megtételével épen a néposztálynak érdekében teszünk kedves szolgálatot, mert módot és alkalmat nyújtunk nekik, azoknak előbb megismertetésével, a fiaik melletti felszólamlási igényüket meg nem késve (mert a napokban már kihirdetendő törvény életbeléptetésénél a foganatosítási idő miatt igen rövid határnapok tüzetnék ki) érvényesíthetni. Tolna megye jeles fiának Bartal Györgynek indítványára azon törvényes óvással, hogy az ujonczkiállításba, míg az erre vonatkozó törvény kötelezővé nem vált, bocsátkozni nem fog, a miniszteri rendeletet egyhangúlag elfogadta, a az előkészületeknek a rendelet szellemébeni teendőivel tisztviselőit megbízta. Ezen határozat újabb contestatiója azon őszinte bizalomnak, melylyel megyénk alkotmányos kormánya iránt nemcsak viseltetik, hanem annak a haza javára ezélzó működésében kész támogatóul is szolgál. E jó szellem megmérgezésére emelkednek ugyan itt is mozgalmi körjelek, melyek a közel kilátásban lévő követválasztásokra gyűjtik meghasonlásra törő izgatásokban és soha be nem váltható ígéretekben öszpontosuló küzderejüket; de jeligéjük: „nem kell jobboldali követ“ a nép józan része által támogatott és összetartó értelmiség ellenében testté alig váland. Aenundeus. Vidéki tudósitások. F.Izegh, sept. 9-én. Tisztelt szerkesztő úr! Azon reményben — hogy e soraimnak a nyilvánosság elé hozatala által a magas igazságügyministerium figyelmét egy a vidéken nagyon elharapódzott s a köznép botrányosságára szolgáló megyei pandurság téves és önhatalmú eljárásának fékezésére vonni sikerülend, bátorkodom tisztelt szerkesztő urat következő adatoknak becses lapjábani felvételére kérni: Mint budai lakos, rokonaim s jóbarátaimnak meglátogatása végett ide rándultam ; tegnap, mint Kisasszony napján búcsú lévén, a község lakosainak tudtára adatott a városi hatóság által, miszerint esti 10 óra után a korcsmákbani tartózkodás és mulatság befogatás terhe alatt tiltatik, d e végből a kerületi pandúrok mintegy öten ide rendeltettek portyázás végett, különben pedig hogy ezek a netán előfordulható csend- és békezavarokat is rendre utasítsák. A kerületi főszolgabíró urnak e tapintatos eljárását csak méltányolni és dicsérni lehet, de nem úgy a kirendelt pandúrok eljárását, kik főfeladatuknak tartották magukat leinni, s ittas fővel hatáskörüket nem ismerve, méltóságukat a nép botrányára durva eljárásaikkal éreztetni Mintegy 11 óra tájban Schwabek Ferencz festőmester s városi vagyontulajdonos jóbarátomnál tartózkodva,az ablakon történt zörgetésre és lármára nyugalmunkból felijesztve, azon hirrel lepettünk meg, hogy ennek kocsisa, ki az egyik korcsmában ittas fővel mulatott, s tiz óra után a pandúrok által meglepetvén, az első felszólításra el nem távozott, halálra verettetett s a város börtönébe hurczoltatott. Schwabek úr erre azt mondván, úgy kell neki, miért nem jött haza, mert nem is gondolta, hogy a megveretés olyan legyen, mint a minőnek lenni állították ; azonban, hogy magának az esetről bizonyosságot szerezzen, általam és egy más vendége meg fivére által kisértetve, a városházához ment, hol nagyobb néptömeg és az illető pandúrok lévén, illőleg felkérte a pandúrokat, mondanák el neki, hogy történt az eset, s mutatnák meg a megsértett kocsist, hogy ha szükséges, orvosi segélyt adathasson neki. Ezen barátságos felszólítására azonban a zabolátlan pandúrok által iszonyú kiabálások közt, kiknek egyike folytonosan hangoztatá : „Én a tekintetes főszolgabiró ur személyit viselem, nem tartozók senkinek felelősséggel, csak a tekintetes főszolgabíró urnak, durva kifejezésekkel illettetvén, a még az ittas pandúrnak kézzeli gesticulatioi közben vagy kétszer mellbe is löhetett, valamint hogy a pandúr fegyverét válláról levéve, azt folytonosan Schwabek urnak unszolá, hogy vegye el és legyen hát ő pandúr. E közben Schwabek ur a város biráját kéretvén a helyszínére, s midőn az megjött, a hős pandúrok által ép úgy fogadtatott, mint Schwabek úr, egyik pandúr kézzel hadonázva, a bírót is eltaszita magától azon kifakadással : „Nem parancsol nékem a bíró sem, mert én a tekintetes főszolgabíró urnak személyében vagyok itt.“ Mi ezt látva, eltávoztunk, s odahaza a ház előtt beszélgetéssel töltöttünk egy kis időt, később azon pandúrok a ház előtt elmenve, újból hallották, hogy ők a tekintetes főszolgabíró személyét viselik, mire a jelenlevők által kikacagtattak. Még csak azt érintem meg, hogy azon kocsis, ki megveretve, az éjjel a város börtönében tölté, reggel 8 órakor bocsáttatván ki, száraz vérrel elbontva, én sebét megnéztem, a homlok feletti főkoponyán mintegy félhüvelyknyi területű seb mutatkozott, feje dagadt, bal karja és háta, melyeken mintegy nyolcz puskatusát jellegző kék zöld foltok, több bottal ütött helyek vannak, eléggé mutatják, hogy a megveretés baromias volt, s hogy azon embernek, ha nem is életébe, de hosszabbi betegeskedésébe kerülend. A megsebesült jelenleg fekvő beteg, különösen fájlalja balkarját, melyet még felemelni sem bír. Mint értesülve vagyok, ezen kocsis egy, a községben közbecsülésben álló becsületes szelíd ifjú, s csakis ittassága lehetett oka, hogy a tilalmat megszegte, de mint szemtanuk állítják, a pandúroknak magát ellen nem szegezte, csak még egyet inni akart, ez volt a „species facti.“ ítélje meg a t. olvasó, helyén volt-e a pandúroknak fentebb elsorolt eljárása, melynek hitelességéért jót áll Schiffer F., budai lakos. Törvényjavaslat a polgári törvénykezési rendtartás tárgyában. KILENCZEDIK CZIM. Az eljárás némely eltérő módjairól. (Folytatás.) 553. §. Az 548. és következő §§-ban szabályozott eljárásnak van helye akkor is, ha valamely fél az általa kiállított meghatalmazványt kéri bíróilag hitelesíttetni. A meghatalmazvány, mely nem ügyvédek részére, vagy ügyvédek részére ugyan, de nem törvénykezési ügyletekre, avagy a meghatalmazott személyre való tekintet nélkül, az országon kívül használatra állittatik ki, mindig hitelesítendő. 554. §. A forditmánynak az eredetivel való megegyezése hatóságilag meghitett tolmács által bebizonyittatik. A tolmács köteles a forditmány végén, ennek az eredetivel való megegyezését, esküjére hivatkozva bizonyítani, a fordítmány készítésének évét és napját megjegyezni, s mindezeket aláírásával és pecsétjével megerősíteni. Ha az okirat azon helyen kívül használtatik, hol a tolmács lakik, akkor aláírása azon biróság által, melynél feleskettetett, azzal a hozzáadásai hitelesítendő, hogy ő mint tolmács, bíróilag meg van esketve. 555. §. Ha a tanú vagy szakértő csak olyan nyelven tudja magát kifejezni, melyet a kihallgatásnál jelenlevő bírói tagok nem értenek , a kérdések és feleletek lefordítására meghitelt tolmács használtassák. A vallomás ez esetben mind a tolmács által a tanú vagy szakértő nyelvén, mind a tollvivő által a tolmács fordítása szerint a bíróságnál használt nyelven jegyzőkönyvbe iktatattik. Ugyanezen szabály alkalmazásából van helye eskületétel esetében is a 242. §-ban foglaltakra nézve, ha a bíróság tagjai nem értik az illető fél nyelvét. 556. §. A felek mindazon kifogásokat, melyek a szakértők személyisége vagy nyilatkozataik ellen léteznek, a tolmács ellen is használhatják. 557. §. a hiteles helyek, hiteles okiratok kiállíthatása tekintetében, a fennálló törvények és törvényes gyakorlat mellett, tovább is fennhagyatnak. 558. §. A közhatóságok és hiteles helyek tartoznak megkereső parancs nélkül akár az egyes felek egyszerű kérelmére, akár a bíróságok megkeresésére, a gondviselésük alatt lévő okiratokról a hiteles kiadványt annyiszor a mennyiszer alkalmazandó, 500 ftnyi pénzbírság terhe alatt kiszolgáltatni. VII. Fejezet.Örökösödési eljárás. 559. §. Az örökösödés azon időpontban nyílik meg, melyben az örökhagyó elhunyt, vagy jogérvényes ítélet által holtnak nyilváníttatott. 560. Az örökösödés megnyíltával a bíróság egyedül a következő esetekben tartozik hivatalból fellépni: a) Ha az örökösök közt kiskorúak, elmebetegek, vagy általában olyan személyek vannak, kik gyámság vagy gondnokság alá tartoznak; b) ha azok közül, kiket az örökség szerződés végrendelet vagy törvény alapján valószínüleg illetni fog, egyik vagy másik távol van; c) ha egyezség hiányában a hivatalos beavatkozást az érdeklettek közül valamelyik kérelmezi; d) ha az érdekeltek a bíróság előtt ismeretlenek, vagy örökös egyáltalában nem létezik. 561. §. Azon halálesetek, melyek az 560. §. szabályaihoz képest hivatalos beavatkozást tesznek szükségessé, a bíróságnál haladéktalanul feljelentendők. 562. §. A haláleset feljelentésére maguk az örökösök, illetőleg azon község elöljáró, kinek hatósági körében a haláleset történt; felvételére pedig, községekben az elöljáróság illetőleg árvák atyja, s szab. kir. és rendezett tanácsú városokban az e végre rendelt hivatalos közegek vannak hivatva Halálesetek felvételéről a hivatalos jelentés megyékben az illető járás szolgabirájához, ott ahol külön gyámi szolgabíró van, ehhez a városokban különbség nélkül a törvényszékhez illetőleg ennek gyámhatósági osztályához intézendő, mely a jelen fejezetben foglalt előleges intézkedések megtételére van hivatva. Az örökösödési perek bírói illetőségét a 37. §. határozza meg. 563. §. Ha senki se létezik, a kinek kezeinél és felügyelete alatt az örökhagyó lakásán talált javak veszély nélkül hagyathatnának, azon hivatalos személyek, kik a haláleset felvételével vannak megbízva, — addig is, mig jelentésök folytán bírói intézkedés tétethetnék, a hagyatékot zár alá vétel, lepecsételés és megbízható gondnok alkalmazása által azonnal biztosítsák. 564. §. Minden végrendelet a bíróság által kihirdetendő még akkor is, ha hivatalos beavatkozásnak nincs helye az öröködésnél. E végre a végrendelet az eljáró bíróságnak bemutatandó. Ha az valamely hatóságnál van letéve, a kihirdetést ugyanazon hatóság teljesíti. 565. §. A végrendelet kihirdetésére, amennyiben lehetséges, az érdeklettek megidézendők ; ha ezek távol vannak, vagy ismeretlenek, a kihirdetés két tanú jelenlétében történik. A biró a kihirdetés idejét magára a végrendeletre feljegyzi s aláírásával bizonyítja. 566. §. A végrendelet kihirdetéséről jegyzőkönyv vétetik fel, melyben előadandó : a) a talált végrendeletek száma és kette ; b) ki által nyujtattak be azok a bíróságnak; c) az okiratok felbontva, vagy lepecsételve nyújtattak-e be; d) kik voltak jelen a felbontásnál és kihirdetésnél; e) ha a felbontásnál a pecsét megsértve találtatott, vagy magán az okiraton valamely aggály vétetett észre. E jegyzőkönyvet mind a biró, mind a jelenlevők aláírják. 567. §. Ha a végrendeletben hagyományok foglaltatnak, s ha végrendeleti végrehajtó van nevezve , erről a bíróság mind a hagyományosokat jogaikra felügyelés végett, mind a végrendeleti végrehajtót azon utasítással értesíti, hogy a megbízás elfogadása iránt zárhatáridő alatt nyilatkozzék. 568. §. Az 560. §. eseteiben köteles a bíróság a leltározást haladék nélkül eszközölni, s arra nézve, hogy az örökség foglalás, elrejtés vagy eltékozlás ellen biztosítva legyen, a kellő ideiglenes intézkedéseket megtenni, s szükség esetére zárgondnokot rendelni. 569. §.Az ingó és ingatlan vagyon leltározása és becslése végett a biróság vagy ennek kiküldöttje a szükséges szakértőkön felül két házbelit vagy szomszédot, vagy ezek hiányában más alkalmas két egyént mint tanút hívjon meg. 570. §. Azon ismeretes örökösök, kik a leltár, felvétele helyén jelen, vagy oly közel vannak, hogy megidézések késedelem nélkül történhetik , továbbá a netán kirendelt hagyatéki gondnoka úgyszintén a végrendelet végrehajtója, — a mennyiben kinevezve és a biróság előtt tudva volna, hivatalból megidézendők. 571. §. A leltár mindazon ingó és ingatlan javaknak, melyeknek birtokában volt halála idejekor az örökhagyó, pontos és teljes jegyzéket és becsértékét tartalmazza. Az örökhagyó birtokában talált s állítólag idegen tárgyak a leltárba szintén felveendők ugyan, de mindenkor annak megjegyzésével, hogy ki által és mi czimen igényeltetnek. Az örökhagyót illető, de mások kezénél lévő tárgyak is befoglalandók a leltárba, s a mellett azon ok, melynél fogva ezek egy harmadiknál léteznek, előadandó: 572. §. A szakértők véleményének arra is ki kell terjednie: váljon a birtok természetben felosztható-e és miképen, továbbá az örökrész használata végett van-e szükség és mily szolgalomra ? 573. §. A hagyatéki adósságok összege és minősége a leltárba beiktatandó, úgyszintén azok kamatai, adók és egyéb folyó fizetések hátralékai is, melyek az örökhagyó halála napjáig kiszámítandók. Ha az örökösök kívánják, az ismeretlen hitelezők összehívására határnap tűzendő ki. 574. §. Ha az örökhagyó javai több járásban vagy megyében feküdnének , azok összeírása, megbecslése és biztosítása a megelőző §§-ra való tekintettel, átküldő levél mellett eszközlendő. Az eljárás megindítása azonban ez esetben is az 562. §-ban említett bíróságok jogköréhez tartozik. 575. §. Az 560. §. a) b) eseteiről, amennyiben ott az említett személyek törvényszerűen képviselve még nem volnának, a bíróság — ha ez nem volna egyszersmind gyámhatóság is — a leltár átküldése mellett az illető gyámhatóságot azonnal értesítse , melynek kötelessége leeni ezen személyek képviseltetéséröl a legközelebbi rokonoknak, ilyenek nem létében vagy távollétében pedig azoknak, kikől tekm—'javaslata örökhagyóval jó viszonyban éltek, .. . folytán gyám, illetőleg gondnok kirendelése által intézkedni. .. .. u*1 . 576. §. A távollevő örökös vagy örökösük, mennyiben tartózkodási helyök a bíróság ismeretlen lévén, személyesen nem értesitenek, egy évi határidőre hirlapi hirdetvényt azzal a megjegyzéssel idéztetnek, hogy azon esetben, ha vagy személyesen, vagy meghatalmazott által meg nem jelennének, a részekre és veszélyekre kinevezett gondnok közbejöttével fog az osztály megtétetni, és netalánt osztályrészük, amennyiben bírói letétre nem alkalmas, gondnok által kezeltetni. 577. §. Az örökösök nem kényszeríthetők arra , hogy vagyonközösségben maradjanak. A vagyonközösséget azonban és annak feltételeit egyezség által megállapíthatják és szabályozhatják. 578. §. Az örökösödés megnyíltával mindazok kérhetik az osztályt, akiket szerződésnél, végrendeletnél, vagy törvénynél fogva bizonyos meghatározott részben örökösödés illet. 579 §. Ha az érdekeltek mindnyájan nagykorúak, az osztálynak bírói beavatkozás nélkül és egyezség útján leendő megállapítása és foganatosítása szabadságukban áll. 580. §. Midőn az örökség tárgyát ingatlan javak is képezik, az illető örökös vagy örökösök, habár hivatalos eljárás nélkül egyeztek is ki, az illető birtokbiróság előtt igazolni tartoznak: a) hogy az örökség kizárólag őket illeti; b) hogy végrendelet esetében az öröklési joghoz kötött netáni feltételeknek eleget tettek, a hagyományosok pedig kellőleg értesítvék. A birtokbíróság mindazokat, kik az örökség tárgyát képező ingatlan vagyonra nézve netán örökösödési joggal bírnak, ennek érvényesítése végett 45 napi határidőre hírlapi hirdetvény által oly megjegyzéssel idézi, hogy meg nem jelenésök esetére az örökség tulajdonjoga a folyamodók nevére fog bekebleztetni illetőleg azoknak átadatni.A jelentkező örökösök keresetüknek az 589. § szerint kitűzendő zárhatáridő alatti beadására utasitandók. (Vége következik.) Hivatalos. — A magyar kir. pénzügyminiszter a pesti m. kir. pénzügyigazgatóság területén létező fogyasztási adóvonal-hivatalokhoz pénztárnokokká : Murgács Mihály, Bechinger Ármin, Béli János, Pirker János és Jelinek Gusztávot; ugyanazon hivatalokhoz ellenőrökké : Jablonszky István, Kosztenwein Károly és Ritterbacher Jánost, segédtisztté pedig Sikorszky Ferenczet nevezte ki. F ő cs. s apost. kir. Felsége f. évi jul. 23 án kelt legfelsőbb határozványával legkegyelmesebben megengedni méltóztatott, hogy Simor János herczegprímás a siciliai királyi sz. Januarius-rend nagykeresztjét, gr. Széchenyi Ödön és Almásy Vincze aranykulcsos pedig a szent sírról nevezett rend középkeresztjei elfogadhassák és viselhessék. — O cs. s apost. kir. Felsége f. évi aug. 29 én kelt legmagasb elhatározásával, a közös külügyminiszter előterjesztésére, gr. Wempffen Bódogot, a porosz királyi udvarnál lévő rendkívüli követét és teljhatalmú miniszterét, díjmentesen belső titkos tanácsosi méltósággal méltóztatott felruházni. — Helmeczy Ferencz a m. kir. pénzügyminiszter által adóhivatali segédtisztté neveztetett ki. A . P. Napló“ társfiigenyel Kiel, sept. 14. A király este ide érkezett és lelkesen fogadtatott. — A polgármester beszédére válaszolá a király, hogy nagy várakozással nézett elébe azon pillanatnak, midőn a harczegségekbe lépend. Azon mély befolyás, melyet az utóbbi évek a herczegségekre gyakoroltak, remélhetőleg üdvösek lesz. Kiel, sept 15. Az egyetemi rectorbeszédére, ki a tsztelgésnél meghangsulyozá, hogy a béke fenntartás óhajtandó, azt válaszolá a király, hogy a béke fenntartása iránti óhajt senki sem oszthatja inkább mint ő, mert a fejedelemre nézve legnehezebb és legtöbb felelőséggel járó az, midőn kényszeritve van a következménydús szót: „háború“ kimondani, de vannak oly körülmények, midőn a fejedelem ily felelősség alól ki nem vonhatja magát, de nem is szabad magát kivonnia. Egyébiránt egész Európában nem lát okot a béke megzavarására. Ez szolgáljon önök megnyugtatására. Ami pedig önöket még inkább fogja megnyugtatni, az egy pillantás hadseregem és tengerézsetem itt egybegyűlt képviselőire, hazánk ezen erejére, mely bebizonyítá,hogy nem vonakodik a kényszerített harczot elfogadni és kivívni. Triest, sept. 15. Faragut amerikai consul ideérkezett és 10 napot tölt itt. Bukarest, sept. 15. Az ülésszak megnyitásakor felolvasott fejedelmi üzenet a senatusnak a vasúti törvényt, és az 186°re szóló előterjesztett költségvetést ajánlja tárgyalás alá vétetni. J ár is, sept. 15. A „Moniteur“ írja: „ „ Toste“ czímű lap vezérmunkatársának tudtára adatott, hogy az engedélytől elesik, miután a Francziaország és Algir közh tenger alatti huzalra nyert engedélyben nyert feltételeket nem teljesi- Különfélék. Pest, sept. 15. Személyi hírek. — Albrecht főhg.tegnap reggel 7 órakor tovább utazott Kassára.__ Gr. G rü n n e cs. kir. fölovászmester ma reggel ide érkezett, s rövid tartózkodás után a királyi palotában, Gödöllőre ment, megteendő az előkészületeket ö Felségek fogadására. _ Lónyay pénzügyminiszter urat ma várták vissza Pöstyénből. — Gränzenstein..államtitkár ur tegnapelőtt érkezett haza. — Ökrös osztálytanácsos ur visszatért bajorországi körút- Abél melyet a palatinatusi törvénykezés tanulmányozására tett. —Szögyényi Marich László fehérmegyei főispán nejénél f. hó 13-án, mint névnapján, számosan tisztelegtek a megye értelmisége közül. — Azt újságolják, hogy Peaboldy György, a jótékonyságáról világhírű amerikai, jövő tavaszszal Pestre jönne lakni ; e hirt a„Hon“-ból vezszük, a jótállást is rajta hagyjuk.£öjjerczeg alcsöült nádorunk szobra ""újabb hír szerint oot. lő én fogna felállittatni! A magyar kir. honvédelmi minisztérium ^ •^ísíjísskét írják: „A magyar hadsereg on , . veztetik s 120,000 emberből fog állam. Az uj egyenruha már meg van állapítva s a magy. kormány ügynökei megérkeztek Párisba, hogy a franczia riteránsokkal értekezzenek az egyenruhák minél gyorsabb kiállítása végett. — Béni tábornok emlékszobrának felállitási éhségeihez Károly-Fehérvár műkedvelői előadások rendezésével akar járulni. Tíz előadást terveznek, s eddig már kettőt tartottak meg teljes sikerrel. — Lapunk mai számához volt mellékelve a „Pesti Hetilap“ előfizetési felhívása. A politikai hetilapok szükségét közönségünk régen érzi, mert azoknak, kik viszonyaiknál fogva kevesebb időt fordíthatnak az olvasásra, és azon érdekeltségnél fogva, melylyel minden hazafias érzelmű polgár a közügyek iránt viseltetik, mégsem ignorálhatják a nyilvános mozgalmakat, szükségük van oly közlönyökre, melyek minden hét jelentősebb mozzanatának teljes és kimerítő áttekintését adják, s miután lépést tartanak az eseményekkel, sok tekintetben pótolják közönségüknek a napilapokat. De a „Pesti Hetilap“ nem csak ez általános követelményeknek tesz eleget, hanem a többi hetilapok közt kivált az által tűnik ki, hogy a szabadelvűjét a haladásnak és a Lberaliamus nagy princípiumainak előmozdításában keresi, nem pedig a létezőnek lerombolásában, könnyű és könnyelmű ellenzékeséiben, mely hatást vadászván az éretlenek előtt, minden áron opponál a kormánynak, már csak azért ss, mivel a kormány. A „Pesti Hetilap“ is felismervén, hogy csak úgy haladhatunk a liberalismus kérdéseiben, ha tisztába jövünk A közjogiakkal, épen azért tartózkodás nélkül acceptálta közjogi alapunkat. De a „Heti Lap“ nem csak irányánál, hanem tartalmánál fogva is ajánlható, amennyiben csakugyan nem túlzottak a felhívás e sorai: „Lapunk a haza és világ állásán nemcsak tájékozza, hanem fel is világosítja közönségét, ha bel- vagy külföldi politikában egy-egy nagyobb horderejű kérdést vetnek fölszínre az idő és a viszonyok, s hogy e tekintetben oly országos nevű férfiakat sikerült munkatársukul megnyernünk, minőkkel kívülünk egy hetilap sem dicsekedhetik, bizonyság erre lapunk háromnegyedévi folyama.“ Csak azt kell sajnálnunk, hogy a kiadó darab idő óta a „Hetilapra“ nem fogad el külön előfizetést és azt csak a „Magyarország és Nagyvilág“ mellett lehet hordatni, miután azonban e képes vállalat is nagy változásokon ment át és valóban ajánlható lappá lett, úgy hiszszük, hogy a baj inkább csak látszólagos és a közönség örömest fogja járatni mind a két lapot. — Gróf Tholdalagi Zsigmond előmunkálati engedélyt kapott Maros-Vásárhely és Szász-Régen közt építendő lóvonatu vaspályára. — Kovács József, egyetemi magántanár, a sz. Rókushoz czimzett közkórházban termet kapott, melyben kezelése alá a női ivarszervek bántalmaiban szenvedő betegek fognak elhelyeztetni. — A közlekedési minisztérium megengedte Mohács városának, hogy a Cselepatak kifolyásáig a Duna partját jövő évben kiépíthesse. — Buda városának a koronázás alatt tett költségekért a kormány 6000 forintot utalványozott. — A szegedi „szabadelvű kor“ Horváth Mihály röpiratának olcsó kiadásából 200 példányt rendelt meg kiosztás végett. — Miletics Szvetozár sajtópere Gruics János ellen oct. 5-én fog tárgyaltatni. — A »Hon“ sept. 8 -i számában egy nngi levelet közöl, mely többek közt írja, mintha Verle Gyula a legutóbbi választásnál a választási jegyzőkönyvet széttépte, ezen „bűntényét“ önmaga bevallotta, s a kormány által jutalmul pénzügyminiszteri fogalmazóvá kineveztetett volna. Vezerle Gyula úr egy hozzánk beküldött nyilatkozatban kijelenti, hogy sem a jegyzőkönyvet el nem tépte, sem azzal nem is vádoltatott, sem ezen állítólagos „bűntényét“ soha és sehol be sem vallotta. A „Hon“ különben a kormánynyal is úgy szokta tenni, hogy ha nincs épen, miért vádolni, ki talál valamit. A belgrádi „Vidovdan“ (8/9.184. sz.) bécsi levelezője ezeket írja : „Az ellenzék Prágában , Brünnben és Lembergben nem kevés gondot ad államférfiainknak (a bécsieknek), jól tudván, hogy ily ellenszegülés által Ausztria újjáalakításának terve csaknem dugába dőlhet. Jellemző a magyar államférfiak gondolkozására, hogy ők már jóval előbb tanácsolták, ma meg mindenkép azon vannak, miszerint a bécsi kormány feleljen meg a csehek és lengyelek jogos kívánatainak, elismervén már végre e népek jogait és szabadságát. E factumból láthatják önök, hogy azok ott a Lajthán túl (t. i. a magyarok) nem kokettíroznak a szabadsággal, hanem a valódi szabadság érzelmeitől áthatva, mindig készek a szabadságnak s a tiszta jogegyenlőségnek elvét pártolni és támogatni. Természetes, hogy az ily politika azonos Magyarország érdekeivel is, s a magyarok, az átalános haladva, jognak utján mindenütt,minden oldalon barátokra fognak találni, otthon meg oly erős közösséget és egységet fognak képezni, hogy képesek lesznek az idők és események minden eventualitásainak ellenállni. Fontos e dologból azon következtetés is, mikép a magyarok korunk szellemében, a jog és szabadságnak értelmében fogják a nemzetiségi kérdést megoldani. Aki az ellenkezőt hiszi, annak a combinatioja nem egyez meg a jelennel.“ — Bobory Károly is megsokalta a blamaget, melynek, mint az „új Korszak“ szerkesztője, annyiszor ki volt téve, és visszalépett e laptól.