Pesti Napló, 1868. szeptember (19. évfolyam, 5504–5528. szám)

1868-09-16 / 5516. szám

Zágráb, sept. 14-én. A mai ülés elejét újon választott képviselők igazolása tölte be. Ez után elhatározta a ház, hogy a szerb kormány iránt Horvátország részvétének ad kifejezést azon gyászos esemény miatt,mely Szerbiát Mihály fe­jedelem galád meggyilkoltásában érte. Végre, mint sürgős tárgy, a fiumei követek óvása került melyben a horvát tartomány­gyűl­és illetékessége ellen tiltakoznak. A tartománygyű­­lés a tárgy sürgősségét elismervén, hat tagú bizottmány elé utasította, mert valószínűleg a legközelebbi ülés 15-kén beadja jelentését A legközelebbi ülés kedden lesz. Hatósági élet B.-Gyarmat, sept. 12. A honvédelmi minisztérium által, az ujonczo­­zás tárgyában valamennyi törvényhatósághoz intézett körrendeletnek a felmentési tárgyalá­sokra vonatkozó részét, melynek habár csak a megtörténendő kihirdetés után leendő foganato­­sításában, a minisztérium előleges intézkedése folytán, egy némely megye, illetve város sérel­met keresett, megyénk első alispánja eléggé fon­tosnak tekintvén arra, hogy csupán e tárgy megvitatása végett közgyűlést hirdessen, ezen rendkívüli közgyűlés mai nap megtartatván,igen érdekes volt, nemcsak a megjelent közönség­nek szép száma, de magának a tárgynak két el­lenkező oldalról lett megvitatása által is, melyre nézve az ellentét abban nyilatkozik, hogy míg a Deák-pártiak P­u­­­s­z­k­y Ferencz vezérszónok­lata mellett a minisztérium rendelkezését, mely már az országgyűlés által meghozott, ő Felsége által szentesített törvényen alapul, s mely a fel­szólamlásokat csak a megtörténendő kihirdetés utántól rendeli folyamatba vétetni, teljesen jo­gosultnak, s egyszersmind a nép érdeke iránt méltányos és ildomosnak bizonyitá, megjegyez­vén mikép Nógrádmegye közgyűlése ez ujon­­czozási összeírást már előbb elfogadván, a közgyűlés e részbeni határozatát az augustusi közgyűlés is helyeselvén, s az összeírás tettleg foganatosítva lévén, a hivatatt miniszteri rende­let első alispán ur által folyvást végrehajtható teendő, s így a jelen közgyűlés összehívása csakis első alispán ur a közönség irányában ta­núsított leyális figyelmének köszönhető, más­részről az ellenzék S­z­o­n­t­a­g­h Pál védbeszéde mellett ugyanazon rendeletet formahiányosnak és törvénytelennek lenni állitó, de ezen nagy z­enékkerítéssel előadott, szokott sérelmi szóvirá­gokkal spékelt Verbőczyszagu elmefuttatására nézve leginkább Fráter Pál, Balogh Antal, Muzs­­lay Sándor, gr. Gyürkys Ábraháza, Fu­deczky Lajos I. alispán és Pulszky Ágost magvas felele­teik által tökéletesen megc­áfolva jön, a túlnyo­móan nagy többség kivonatára elnöklő első al­ispán úr a végzést a tett indítvány értelmében oda mondá ki, miszerint a minisztérium körrendelete végrehajtás vé­gett az első alispánhoz utasít­ta­t­i­k, s ennek folytán a felzólamlási bizott­ságok tagjai járásonkint kineveztetvén, a gyű­lés elnöklő első alispán urra hangoztatott lelkes éljenzések közben szétoszlék. Csalom­ja­i. *) Lásd mai számunk első csikkét. Sz. Szegzárd, Sept. 12. Az ujonczozás tárgyában kibocsátott minisz­teri leirat miatt, melynek el, vagy el nem fogadása a pártok erejének megmérkőzéséül az egész országot feszült figyelemben tartja, mai napra hirdetett nagy bizottmányi gyűlés megtartatott. Tolna megye azon megyéknek egyike, mely mikor és ha kell, ernyedetlenül az ellenzék zászlója alatt küzd. S ez renden is van, mert alkotmányos országban politikai életet ellenzék nélkül képzelni nem lehet, mely a felelős par­­llamentáris kormány mellett nélkülözhetlen szükség is, hogy annak minden tette felett éber szemekkel őrködjék. S erre épen az alkotmány védbástyáin jelzett megyék hivatják , hogy minden oly kormányrendelet ellen, mely akár sark**latos , akár egyéb hazai törvényeinkkel ellentétben állani látszatik, nemcsak kitartó erélylyel mindenkor felszólalhassanak, hanem szükség esetében azt országos sérelmi tőkéül fel is használhassák. De a politikai eszélyesség méltán megvárja és követeli tőlök, hogy a megtámadott kormány ellenében csak oly állást foglaljanak el, mely a felelősség eszméjével összeegyeztethető legyen és ne képzeljék magukat omnipotentiának, melynek a parliamentáris kormány is alárendel­tetve lenne. Mert így kormányozni nem lehet, és minél túlfeszítettebbek az ellenzéknek igény­rohamai, annál inkább megérik azon politikai szükségesség, hogy a megyei autonómia a fele­lős kormánynyali öszhangzásba hozatal tekinte­téből a korszellem igényéhez idomítva mielőbb módosíttassák. E vezérnézetből indult ki Tolna megye a hi­vatkozott leirat tüzetes tárgyalásakor , s bár „alaki“ szempontból azt még most idő előttinek elismerte is, mert oly törvénynek óhajt fogana­tot*) szerezni, mely még országgyűlésen kihirdet­ve és az országos irattárba beigtatva nincsen és igy még kötelező erővel nem bir. Miután az korántsem az ujonczozás keresz­tül vitelét rendeli, hanem csak az előkészüle­tekről szól , melyeknek megtételével épen a néposztálynak érdekében teszünk kedves szol­gálatot, mert módot és alkalmat nyújtunk nekik, azoknak előbb megismertetésével, a fiaik mel­letti felszólamlási igényüket meg nem késve (mert a napokban már kihirdetendő törvény életbeléptetésénél a foganatosítási idő miatt igen rövid határnapok tüzetnék ki) érvényesíthetni. Tolna megye jeles fiának Bartal György­nek indítványára azon törvényes óvással, hogy az ujonczkiállításba, míg az erre vonatkozó törvény kötelezővé nem vált,­­ bocsátkozni nem fog, a miniszteri rendeletet egyhangúlag elfo­gadta, a az előkészületeknek a rendelet szelle­­mébeni teendőivel tisztviselőit megbízta. Ezen h­a­tározat újabb contestatiója azon őszinte bizalomnak, melylyel megyénk alkotmá­nyos kormánya iránt nemcsak viseltetik, hanem annak a haza javára ezélzó működésében kész támogatóul is szolgál. E jó szellem megmérge­­zésére emelkednek ugyan itt is mozgalmi kör­jelek, melyek a közel kilátásban lévő követ­választásokra gyűjtik meghasonlásra törő izga­tásokban és soha be nem váltható ígéretekben öszpontosu­ló küzderejüket; de jeligéjük: „nem kell jobb­oldali követ“ a nép józan része által támogatott és összetartó értelmiség ellenében testté alig váland. Aenundeus. Vidéki tudósitások. F.­Izegh, sept. 9-én. Tisztelt szerkesztő úr! Azon reményben — hogy e soraimnak a nyilvánosság elé hozatala által a magas igazságügyministerium figyelmét egy a vidéken nagyon elharapódzott s a köznép botrány­osságára szolgáló megyei pandurság té­ves és önhatalmú eljárásának fékezésére vonni sikerü­lend, bátorkodom tisztelt szerkesztő urat következő adatoknak becses lapjábani felvéte­lére kérni: Mint budai lakos, rokonaim s jóbarátaimnak meglátogatása végett ide rándultam ; tegnap, mint Kisasszony­ napján búcsú lévén, a község lako­­sainak tudtára adatott a városi hatóság által, miszerint esti 10 óra után a korcsmákbani tar­tózkodás és mulatság befogatás terhe alatt tilta­­tik, d e végből a kerületi pandúrok mintegy öten ide rendeltettek portyázás végett, különben pe­dig hogy ezek a netán előfordulható csend- és békezavarokat is rendre utasítsák.­­ A kerületi főszolgabíró urnak e tapintatos eljárását csak méltányolni és dicsérni lehet, de nem úgy a ki­rendelt pandúrok eljárását, kik főfeladatuknak tartották magukat leinni, s ittas fővel hatáskö­rüket nem ismerve, méltóságukat a nép botrá­nyára durva eljárásaikkal éreztetni Mintegy 11 óra tájban Schwabek Ferencz festőmester s városi vagyontulajdonos jóbará­­tomnál tartózkodva,az ablakon történt zörgetésre és lármára nyugalmunkból felijesztve, azon hir­rel lepettünk meg, hogy ennek kocsisa, ki az egyik korcsmában ittas fővel mulatott, s tiz óra után a pandúrok által meglepetvén, az első fel­szólításra el nem távozott, halálra verettetett s a város börtönébe hurczoltatott. Schwabek úr erre azt mondván, úgy kell neki, miért nem jött haza, mert nem is gondolta, hogy a megveretés olyan legyen, mint a minőnek lenni állították ; azonban, hogy magának az esetről bizonyosságot szerezzen, általam és egy más vendége meg fivére által kisértetve, a városházához ment, hol nagyobb néptömeg és az illető pandúrok lévén, illőleg felkérte a pandúrokat, mondanák el neki, hogy történt az eset, s mutatnák meg a megsértett kocsist, hogy ha szükséges, orvosi segélyt adathasson neki. Ezen barátságos fel­szólítására azonban a zabolátlan pandúrok által iszonyú kiabálások közt, kiknek egyike foly­tonosan hangoztatá : „Én a tekintetes főszolga­­biró ur személyit viselem, nem tartozók senki­nek felelősséggel, csak a tekintetes főszolgabíró urnak, durva kifejezésekkel illettetvén, a még az ittas pandúrnak kézzeli gesticulatioi közben vagy kétszer mellbe is löhetett, valamint hogy a pandúr fegyverét válláról levéve, azt folytono­san Schwabek urnak unszolá, hogy vegye el és legyen hát ő pandúr. E közben Schwabek ur a város biráját kéret­vén a hely­színére, s midőn az megjött, a hős pandúrok által ép úgy fogadtatott, mint Schwa­bek úr, egyik pandúr kézzel hadonázva, a bírót is eltaszita magától azon kifakadással : „Nem parancsol nékem a bíró sem, mert én a tekinte­tes főszolgabíró urnak személyében vagyok itt.“ Mi ezt látva, eltávoztunk, s odahaza a ház előtt beszélgetéssel töltöttünk egy kis időt, később azon pandúrok a ház előtt elmenve, újból hal­lották, hogy ők a tekintetes főszolgabíró szemé­lyét viselik, mire a jelenlevők által kikac­ag­­tattak. Még csak azt érintem meg, hogy azon kocsis, ki megveretve, az éjjel a város börtönében tölté, reggel 8 órakor bocsáttatván ki, száraz vérrel elbontva, én sebét megnéztem, a homlok feletti főkoponyán mint­egy félhüvelyknyi területű seb mutatkozott, feje dagadt, bal karja és háta, me­lyeken mintegy nyolcz puskatusát jellegző kék zöld foltok,­­ több bottal ütött helyek vannak, eléggé mutatják, hogy a megveretés baromias volt, s hogy azon embernek, ha nem is életébe, de hosszabbi betegeskedésébe kerülend. A meg­sebesült jelenleg fekvő beteg, különösen fájlalja balkarját, melyet még felemelni sem bír. Mint értesülve vagyok, ezen kocsis egy, a községben közbecsülésben álló becsületes szelíd ifjú, s csakis ittassága lehetett oka, hogy a tilalmat megszegte, de mint szemtanuk állítják, a pan­dúroknak magát ellen nem szegezte, csak még egyet inni akart, ez volt a „species facti.“ ítélje meg a t. olvasó, helyén volt-e a pandúroknak fentebb elsorolt eljárása, melynek hitelességéért jót áll Schiffer F., budai lakos. Törvényjavaslat a polgári törvény­kezési rendtartás tárgyában. KILENCZEDIK CZIM. Az eljárás némely eltérő módjairól. (Folytatás.) 553. §. Az 548. és következő §§-ban szabályo­zott eljárásnak van helye akkor is, ha valamely fél az általa kiállított meghatalmazványt kéri bí­­róilag hitelesíttetni. A meghatalmaz­vány, mely nem ügyvédek ré­szére, vagy ügyvédek részére ugyan, de nem törvénykezési ügyletekre, avagy a meghatalma­zott személyre való tekintet nélkül, az országon kívül használatra állittatik ki, mindig hitele­sítendő. 554. §. A forditmánynak az eredetivel való megegyezése hatóságilag meghitett tolmács által bebizonyittatik. A tolmács köteles a forditmány végén, ennek az eredetivel való megegyezését, esküjére hivat­kozva bizonyítani, a fordítmány készítésének évét és napját megjegyezni, s mindezeket aláírá­sával és pecsétjével megerősíteni. Ha az okirat azon helyen kívül használt­atik, hol a tolmács lakik, akkor aláírása azon biróság által, mely­nél feleskettetett, azzal a hozzáadásai hitelesíten­dő, hogy ő mint tolmács, bíróilag meg van es­ketve. 555. §. Ha a tanú vagy szakértő csak olyan nyelven tudja magát kifejezni, melyet a ki­hallgatásnál jelenlevő bírói tagok nem értenek , a kérdések és feleletek lefordítására meghitelt tolmács használtassák. A vallomás ez esetben mind a tolmács által a tanú vagy szakértő nyelvén, mind a tollvivő által a tolmács fordítása szerint a bíróságnál használt nyelven jegyzőkönyvbe iktatattik. Ugyanezen szabály alkalmazásából van helye eskületétel esetében is a 242. §-ban foglaltakra nézve, ha a bíróság tagjai nem értik az illető fél nyelvét. 556. §. A felek mindazon kifogásokat, melyek a szakértők személyisége vagy nyilatkozataik ellen léteznek, a tolmács ellen is használhatják. 557. §. a hiteles helyek, hiteles okiratok ki­állíthatása tekintetében, a fennálló törvények és törvényes gyakorlat mellett, tovább is fennha­gyatnak. 558. §. A közhatóságok és hiteles helyek tar­toznak megkereső parancs nélkül akár az egyes felek egyszerű kérelmére, akár a bíróságok meg­keresésére, a gondviselésük alatt lévő okiratok­ról a hiteles kiadványt annyiszor a mennyiszer alkalmazandó, 500 ftnyi pénzbírság terhe alatt kiszolgáltatni. VII. Fejezet.Örökösödési eljárás. 559. §. Az örökösödés azon időpontban nyílik meg, melyben az örökhagyó elhunyt, vagy jog­érvényes ítélet által holtnak nyilváníttatott. 560. Az örökösödés megnyíltával a bíróság egyedül a következő esetekben tartozik hivatal­ból fellépni: a) Ha az örökösök közt kiskorúak, elmebete­gek, vagy általában olyan személyek vannak, kik gyámság vagy gondnokság alá tartoznak; b) ha azok közül, kiket az örökség szerződés végrendelet vagy törvény alapján valószínüleg illetni fog, egyik vagy másik távol van; c) ha egyezség hiányában a hivatalos beavatkozást az érdeklettek közül valamelyik kérelmezi; d) ha az érdekeltek a bíróság előtt ismeretlenek, vagy örökös egyáltalában nem létezik. 561. §. Azon halálesetek, melyek az 560. §. szabályaihoz képest hivatalos beavatkozást tesz­nek szükségessé, a bíróságnál haladéktalanul feljelentendők. 562. §. A haláleset feljelentésére maguk az örökösök, illetőleg azon község elöljáró, kinek hatósági körében a haláleset történt; felvételére pedig, községekben az elöljáróság illetőleg ár­vák atyja, s szab. kir. és rendezett tanácsú váro­sokban az e végre rendelt hivatalos közegek vannak hivatva Halálesetek felvételéről a hivatalos jelentés megyékben az illető járás szolgabirájához,­­ ott a­hol külön gyámi szolgabíró van, ehhez a városok­ban különbség nélkül a törvényszékhez illetőleg ennek gyámhatósági osztályához intézendő, mely a jelen fejezetben foglalt előleges intézkedések megtételére van hivatva. Az örökösödési perek bírói illetőségét a 37. §. határozza meg. 563. §. Ha senki se létezik, a kinek kezei­nél és felügyelete alatt az örökhagyó lakásán ta­lált javak veszély nélkül hagyathatnának, azon hivatalos személyek, kik a haláleset felvételé­vel vannak megbízva, — addig is, mig jelenté­­sök folytán bírói intézkedés tétethetnék, a ha­gyatékot zár alá vétel, lepecsételés és megbíz­ható gondnok alkalmazása által azonnal bizto­sítsák. 564. §. Minden végrendelet a bíróság által kihirdetendő még akkor is, ha hivatalos beavat­kozásnak nincs helye az öröködésnél. E végre a végrendelet az eljáró bíróságnak bemutatandó. Ha az valamely hatóságnál van le­téve, a kihirdetést ugyanazon hatóság teljesíti. 565. §. A végrendelet kihirdetésére, a­mennyi­ben lehetséges, az érdeklettek megidézendők ; ha ezek távol vannak, vagy ismeretlenek, a ki­hirdetés két tanú jelenlétében történik. A biró a kihirdetés idejét magára a végrendeletre fel­jegyzi s aláírásával bizonyítja. 566. §. A végrendelet kihirdetéséről jegyző­könyv vétetik fel, melyben előadandó : a) a talált végrendeletek száma és kette ; b) ki által nyujtattak be azok a bíróságnak; c) az okiratok felbontva, vagy lepecsételve nyújtat­­tak-e be; d) kik voltak jelen a felbontásnál és kihirdetésnél; e) ha a felbontásnál a pecsét megsértve találtatott, vagy magán az okiraton valamely aggály vétetett észre. E jegyzőkönyvet mind a biró, mind a jelenle­vők aláírják. 567. §. Ha a végrendeletben hagyományok foglaltatnak, s ha végrendeleti végrehajtó van nevezve , erről a bíróság mind a hagyományoso­kat jogaikra felügyelés végett, mind a végrende­leti végrehajtót azon utasítással értesíti, hogy a megbízás elfogadása iránt zárhatáridő alatt nyi­latkozzék. 568. §. Az 560. §. eseteiben köteles a bíróság a leltározást haladék nélkül eszközölni, s arra nézve, hogy az örökség foglalás, elrejtés vagy eltékozlás ellen biztosítva legyen, a kellő ideig­lenes intézkedéseket megtenni, s szükség esetére zárgondnokot rendelni. 569. §.Az ingó és ingatlan vagyon leltározása és becslése végett a biróság vagy ennek kiküldött­je a szükséges szakértőkön felül két házbelit vagy szomszédot, vagy ezek hiányában más al­kalmas két egyént mint tanút hívjon meg. 570. §. Azon ismeretes örökösök, kik a leltár, felvétele helyén jelen, vagy oly közel vannak, hogy megidézések késedelem nélkül történhetik , továbbá a netán kirendelt hagyatéki gondnoka úgyszintén a végrendelet végrehajtója, — a mennyiben kinevezve és a biróság előtt tudva volna, hivatalból megidézendők. 571. §. A leltár mindazon ingó és ingatlan ja­vaknak, melyeknek birtokában volt halála ide­­jekor az örökhagyó, pontos és teljes jegyzéket és becsértékét tartalmazza. Az örökhagyó birtokában talált s állítólag idegen tárgyak a leltárba szintén felveendők ugyan, de mindenkor annak megjegyzésével, hogy ki által és mi czimen igényeltetnek. Az örökhagyót illető, de mások kezénél lévő tárgyak is befoglalandók a leltárba, s a mellett azon ok, melynél fogva ezek egy harmadiknál léteznek, előadandó: 572. §. A szakértők véleményének arra is ki kell terjednie: váljon a birtok természetben fel­osztható-e és miképen, továbbá az örökrész hasz­nálata végett van-e szükség és mily szolga­lomra ? 573. §. A hagyatéki adósságok összege és mi­nősége a leltárba beiktatandó, úgyszintén azok kamatai, adók és egyéb folyó fizetések hátra­lékai is, melyek az örökhagyó halála napjáig kiszámítandók. Ha az örökösök kívánják, az ismeretlen hitelezők összehívására határnap tű­zendő ki. 574. §. Ha az örökhagyó javai több járásban vagy megyében feküdnének , azok összeírása, megbecslése és biztosítása a megelőző §§-ra való tekintettel, átküldő levél mellett eszközlendő. Az eljárás megindítása azonban ez esetben is az 562. §-ban említett bíróságok jogköréhez tar­tozik. 575. §. Az 560. §. a) b) eseteiről, a­mennyi­ben ott az említett személyek törvényszerűen kép­viselve még nem volnának, a bíróság — ha ez nem volna egyszersmind gyámhatóság is — a leltár átküldése mellett az illető gyámhatóságot azonnal értesítse , melynek kötelessége leeni ezen személyek képviseltetéséröl a legközelebbi rokonoknak, ilyenek nem létében vagy távollé­tében pedig azoknak, kikől tekm—'javaslata örökhagyóval jó viszonyban éltek,­­ .. . folytán gyám, illetőleg gondnok kirendelése által intézkedni. .. .. u*1 . 576. §. A távollevő örökös vagy örökösük, mennyiben tartózkodási helyök a bíróság ismeretlen lévén, személyesen nem­ értesi­te­nek, egy évi határidőre hirlapi hirdetvény­t azzal a megjegyzéssel idéztetnek, hogy azo­n esetben, ha vagy személyesen, vagy meghata­l­mazott által meg nem jelennének, a részekre és veszélyekre kinevezett gondnok közbejöttével fog az osztály megtétetni, és netalánt osztályré­szük, a­mennyiben bírói letétre nem alkalmas, gondnok által kezeltetni. 577. §. Az örökösök nem kényszeríthetők ar­ra , hogy vagyonközösségben maradjanak. A vagyonközösséget azonban és annak feltételeit egyezség által megállapíthatják és szabályoz­­hatják. 578. §. Az örökösödés megnyíltával mindazok kérhetik az osztályt, a­kiket szerződésnél, vég­rendeletnél, vagy törvénynél fogva bizonyos meg­határozott részben örökösödés illet. 579 §. Ha az érdekeltek mindnyájan nagy­korúak, az osztálynak bírói beavatkozás nél­kül és egyezség útján leendő megállapítása és foganatosítása szabadságukban áll. 580. §. Midőn az örökség tárgyát ingatlan ja­vak is képezik, az illető örökös vagy örökösök, habár hivatalos eljárás nélkül egyeztek is ki, az illető birtokbiróság előtt igazolni tartoznak: a) hogy az örökség kizárólag őket illeti; b) hogy végrendelet esetében az öröklési joghoz kötött netáni feltételeknek eleget tettek, a ha­gyományosok pedig kellőleg értesítvék. A birtokbíróság mindazokat, kik az örökség tárgyát képező ingatlan vagyonra nézve netán örökösödési joggal bírnak, ennek érvényesítése végett 45 napi határidőre hírlapi hirdetvény ál­tal oly megjegyzéssel idézi, hogy meg nem jele­nésök esetére az örökség tulajdonjoga a folya­modók nevére fog bekebleztetni illetőleg azok­nak átadatni.A jelentkező örökösök keresetüknek az 589. § szerint kitűzendő zárhatáridő alatti be­adására utasitandók. (Vége következik.) H­ivatalos. — A magyar kir. pénzügyminiszter a pesti m. kir. pénzügyigazgatóság területén létező fo­gyasztási adóvonal-hivatal­okhoz pénztárnokok­ká : Murgács Mihály, Bechinger Ármin, Béli János, Pirker János és Jelinek Gusztávot; ugyanazon hivatalokhoz ellenőrökké : Jablon­­szky István, Kosztenwein Károly és Ritterba­­cher Jánost, segédtisztté pedig Sikorszky Fe­­renczet nevezte ki. F ő cs. s apost. kir. Felsége f. évi jul. 23 án kelt legfelsőbb határozványával legkegyelme­­sebben megengedni méltóztatott, hogy Simor János herczeg­prímás a siciliai királyi sz. Janu­arius-rend nagykeresztjét, gr. Széchenyi Ödön és Almásy Vincze aranykulcsos pedig a szent sírról nevezett rend középkeresztjei elfogadhas­sák és viselhessék. — O cs. s apost. kir. Felsége f. évi aug. 29 én kelt legmagasb elhatározásával, a közös külügyminiszter előterjesztésére, gr. Wempffen Bódogot, a porosz királyi udvarnál lévő rendkí­vüli követét és teljhatalmú miniszterét, díjmente­sen belső titkos tanácsosi méltósággal méltózta­tott felruház­ni. — Helmeczy Ferencz a m. kir. pénzügymi­niszter által adóhivatali segédtisztté nevezte­tett ki. A . P. Napló“ társfiigenyel Kiel, sept. 14. A király este ide érke­zett és lelkesen fogadtatott. — A polgár­­mester beszédére válaszolá a király, hogy nagy várakozással nézett elébe azon pil­lanatnak, midőn a harczegségekbe lépend. Azon mély befolyás, melyet az utóbbi évek a herczegségekre gyakoroltak, re­mélhetőleg üdvösek lesz. Kiel, sept 15. Az egyetemi rectorbe­szédére, ki a t­sztelgés­nél meghangsulyo­­zá, hogy a béke fenntart­á­s óhajtandó, azt válaszolá a király, hogy a béke fenn­tartása iránti óhajt senki sem oszthatja in­kább mint ő, mert a fejedelemre nézve legnehezebb és legtöbb felelőséggel járó az, midőn kényszeritve van a következ­­ménydús szót: „háború“ kimondani, de vannak oly körülmények, midőn a feje­delem ily felelősség alól ki nem vonhatja magát, de nem is szabad magát kivonnia. Egyébiránt egész Európában nem lát okot a béke megzavarására. Ez szolgál­jon önök megnyugtatására. A­mi pedig önöket még inkább fogja megnyugtatni, az egy pillantás hadseregem és tengeré­­zsetem itt egybegyűlt képviselőire, ha­zánk ezen erejére, mely bebizonyítá,hogy nem vonakodik a kényszerített harczot elfogadni és kivívni. Triest, sept. 15. Faragut amerikai consul ideérkezett és 10 napot tölt itt. Bu­karest, sept. 15. Az ülésszak meg­­nyitásakor felolvasott fejedelmi üzenet a senatusnak a vasúti törvényt, és az 186°­­re szóló előterjesztett költségvetést ajánlja tárgyalás alá vétetni. J­­ ár is, sept. 15. A „Moniteur“ írja: „ „ Toste“ czímű lap vezérmunkatár­sának tudtára adatott, hogy az engedély­től elesik, miután a Francziaország és Al­­gir közh tenger alatti huzalra nyert en­gedélyben nyert feltételeket nem teljesi- Különfélék. Pest, sept. 15. Személyi hírek. — Albrecht főhg.teg­nap reggel 7 órakor tovább utazott Kassára.__ Gr. G r­ü n n e cs. kir. fölovászmester ma reggel ide érkezett, s rövid tartózkodás után a királyi palotában, Gödöllőre ment, megteendő az elő­készületeket ö Felségek fogadására. _ Lónyay pénzügyminiszter urat ma várták vissza Pöstyénből. — Gränzenstein..állam­titkár ur tegnapelőtt érkezett haza. — Ökrös osztálytanácsos ur visszatért bajorországi körút- Abél melyet a palatinatusi törvénykezés tanul­mányozására tett. —Szögyényi Mari­ch László fehérmegyei főispán nejénél f. hó 13-án, mint névnapján, számosan tisztelegtek a megye értelmisége közül. — Azt újságolják, hogy P­e­a­b­old­y G­y­ö­r­g­y, a jótékonyságáról világ­hírű amerikai, jövő tavaszszal Pestre jönne lakni ; e hirt a„Hon“-ból v­ezszük, a jótállást is rajta hagyjuk.£öjjerczeg alcsöült nádorunk szob­ra ""újabb hír szerint oot. lő én fogna felállit­tatni! A magyar kir. honvédelmi minisztérium ^ •^ísíjíss­­két írják: „A magyar hadsereg on , . veztetik s 120,000 emberből fog állam. Az uj egyenruha már meg van állapítva s a magy. kor­mány ügynökei megérkeztek Párisba, hogy a franczia riteránsokkal értekezzenek az egyenru­hák minél gyorsabb kiállítása végett. — Béni tábornok emlékszobrának felál­­litási éhségeihez Károly-Fehérvár műkedvelői előadások rendezésével akar járulni. Tíz elő­adást terveznek, s eddig már kettőt tarto­ttak meg teljes sikerrel. — Lapunk mai számához volt mellékelve a „Pesti Hetilap“ előfizetési felhívása. A poli­tikai hetilapok szükségét közönségünk régen érzi, mert azoknak, kik viszonyaiknál fogva kevesebb időt fordíthatnak az olvasásra, és azon érdekeltségnél fogva, melylyel minden hazafias érzelmű polgár a közügyek iránt viseltetik, még­sem ignorálhatják a nyilvános mozgalmakat, szükségük van oly közlönyökre, melyek minden hét jelentősebb mozzanatának teljes és kimerítő áttekintését adják, s miután lépést tartanak az eseményekkel, sok tekintetben pótolják közön­ségüknek a napi­lapokat. De a „Pesti Heti­lap“ nem csak ez általános követelményeknek tesz eleget, hanem a többi hetilapok közt kivált az által tűnik ki, hogy a szabadelvűjét a hala­dásnak és a Lberaliamus nagy princípiumainak előmozdításában keresi, nem pedig a létezőnek lerombolásában, könnyű és könnyelmű ellenzé­­keséiben, mely hatást vadászván az éretlenek előtt, minden áron opponál a kormánynak, már csak azért ss, mivel a kormány. A „Pesti Heti­lap“ is felismervén, hogy csak úgy haladhatunk a liberalismus kérdéseiben, ha tisztába jövünk A közjogiakkal, épen azért tartózkodás nélkül acceptálta közjogi alapunkat. De a „Heti Lap“ nem csak irányánál, hanem tartalmánál fogva is ajánlható, a­mennyiben csakugyan nem túl­zottak a felhívás e sorai: „Lapunk a haza és világ állásán­­ nemcsak tájékozza, hanem fel is világosítja közönségét, ha bel- vagy külföldi politikában egy-egy n­agyobb horderejű kérdést vetnek fölszínre az idő és a viszonyok, s hogy e tekintetben oly országos nevű férfiakat sikerült munkatársukul megnyernünk, minőkkel kívü­lünk egy hetilap sem dicsekedhetik, bizonyság erre lapunk háromnegyedévi folyama.“ Csak azt kell sajnálnunk, hogy a kiadó darab idő óta a „Hetilapra“ nem fogad el külön előfizetést és azt csak a „Magyarország és Nagyvilág“ mel­lett lehet hordatni, miután azonban e képes vállalat is nagy változásokon ment át és valóban ajánlható lappá lett, úgy hiszszük, hogy a baj inkább csak látszólagos és a közönség örömest fogja járatni mind a két lapot. — Gróf Tholdalagi Zsigmond elő­munkálati engedélyt kapott Maros-Vásárhely és Szász-Régen közt építendő lóvonatu vaspá­lyára. — Kovács József, egyetemi magán­tanár, a sz. Rókushoz czimzett közkórházban termet kapott, melyben kezelése alá a női ivarszervek bántalmaiban szenvedő betegek fognak elhe­­lyeztetni. — A közlekedési minisztérium megengedte Mohács városának, hogy a Cselepatak kifolyá­sáig a Duna partját jövő évben kiépíthesse. — Buda városának a koronázás alatt tett költségekért a kormány 6000 forintot utalvá­nyozott. — A szegedi „szabadelvű kor“ Horváth Mihály röpiratának olcsó kiadásából 200 példányt rendelt meg kiosztás végett. — Miletics Szvetozár sajtópere Gruics János ellen oct. 5-én fog tárgyal­tatni. — A »Hon“ sept. 8 -i számában egy nngi levelet közöl, mely többek közt írja, mintha Ve­­rle Gyula a legutóbbi választásnál a válasz­tási jegyzőkönyvet széttépte, ezen „bűnté­nyét“ önmaga bevallotta, s a kormány által jutalmul pénzügyminiszteri fogalmazóvá kine­veztetett volna. Vezerle Gyula úr egy hozzánk beküldött nyilatkozatban kijelenti, hogy sem a jegyzőkönyvet el nem tépte, sem azzal nem is vádoltatott, sem ezen állítólagos „bűntényét“ soha és sehol be sem vallotta. A „Hon“ külön­ben a kormány­nyal is úgy szokta tenni, hogy ha nincs épen, miért vádolni, ki talál valamit.­­ A belgrádi „Vidovdan“ (8/9.184. sz.) bécsi levelezője ezeket írja : „Az ellenzék Prá­gában , Brünnben és Lembergben nem kevés gondot ad államférfiainknak (a bécsieknek), jól tudván, hogy ily ellenszegülés által Ausz­tria újjáalakításának terve csaknem dugába dőlhet.­­ Jellemző a magyar államférfiak gondolkozására, hogy ők már jóval előbb taná­csolták, ma meg mindenkép azon vannak, mi­szerint a bécsi kormány feleljen meg a csehek és lengyelek jogos kívánatainak, elismervén már végre e népek jogait és szabadságát. E factum­­ból láthatják önök, hogy azok ott a Lajthán túl (t. i. a magyarok) nem kokettíroznak a sza­badsággal, hanem a valódi szabadság érzelmei­től áthatva, mindig készek a szabadságnak s a tiszta jogegyenlőségnek elvét pártolni és támo­gatni. Természetes, hogy az ily politika azonos Magyarország érdekeivel is, s a magyarok, az átalános haladva, jognak utján mindenütt,minden oldalon barátokra fognak találni, otthon meg oly erős közösséget és egységet fognak képezni, hogy képesek lesznek az idők és események minden eventualitásainak ellenállni. Fontos e dologból azon következtetés is, mikép a magya­rok korunk szellemében, a jog és szabadságnak értelmében fogják a nemzetiségi kérdést meg­oldani. A­ki az ellenkezőt hiszi, annak a combi­­natioja nem egyez meg a jelennel.“ — Bobory Káro­l­y is megsokalta a bla­­maget, melynek, mint az „új Korszak“ szerkesz­tője, annyiszor ki volt téve, és visszalépett e laptól.

Next