Pesti Napló, esti kiadás, 1868. október (19. évfolyam, 1-27. szám)

1868-10-01 / 1. szám

patrióta az álladalmi kérdések megoldását tisztán társadalmi szervezkedések alakulására feltételezi. Nézetünk szerint a kettőnek karöltve kell járni, s ha ez nem lehetséges, a­mennyiben a társadal­­mi rendezkedésnek az előítéletekben, korlátolt felfogásban, s a műveletlenebb tömegek közvet­lenebb befolyásában számos akadály támadhat, akkor épen n­m a társadalmi szervezkedésnek alája kellene rendelni az állami szervezkedést, de sőt az állam vezetésére hivatott férfiaknak az ügyek élére kellene állaniuk, s a lassúbb moz­gású társadalmi szervezkedést is előre tolniuk. Szó sincs róla, hogy a concret viszonyok tekin­tetbe vételének szükségét tagadni akarjuk, de mindennek van határa, s valamint nagy baj vol­na, ha a cultusminiszter üdvös intenzióit a nép­nevelési törvényben a felekezetesség, s a parti­­culáris érdekek meghiúsítanák, úgy a fentebbi ügyre előáll a quid tunc kérdése, ha p. o. az egyházak szervezkedése az autonómia alapján (a zsidókat s katholikusokat tekintve) meghiúsulna? Országgyűlési tudósítás: A képviselőház oct. 1-jé­n tartott ülése. Elnök : Szentiványi Károly, jegyzők: Bujanovics Sándor, Mihály Péter. A tegnapi ülés jegyzőkönyvének hitelesítése után elnök jelenti, hogy Freisseisen Gyula képviselői állásáról lemondott. P­a­t­a­y az elnök által figyelmeztetni kívánja a hivatalt vállalt képviselőket, hogy mondja­nak le. Bejelentetett több kérvény, és áttétetik a kér­­vényi bizottsághoz. Kihirdettetik ezután a nép­nevelési törvényjavaslat tárgyában választott 25 ös bizottságra nézve történt szavazás, követ­kező eredménye : Diemitrievits Milos (219), Podmaniczky Frigyes (219), Manojlovich Milán (218), Simonyi Lajos b. (218), Szaplonczay Jó­zsef (218) Szilády Áron (218), Thalabér Lajos (218) Bezerédy László (217) Csengery Antal (217), Nyáry Pál (217), Trefort Ágoston (217), Tisza Kálmán (217), Nagy Péter (215), Véghs­ Gellért (215), Kerkápoly Károly (214), Hun­fa­lvy Pál (212), Sebestyén László (212), Szolga Miklós (212), Bartal György (211), Pap Zsig­­mond (211), Rónay Jáczint (211) Székács Jó­zsef (210), Zichy Antal (210), Szelestey László (209), Fabritius Károly (170). Elnök kéri a házat határozatilag kimondani, hogy az osztályok vegyék tárgyalás alá az úr­béri örök­váltságról, a kisajátításról és az uzsora­­eltörléséről szóló törvényjavaslatot. Helyeseltetik. Olvastatik ezután a következő indítvány : Miután a fausztató Béga csatorna és a krassó- és temesmegyei kincstári erdők bérbeadását tar­talmazó, a királyi pénzügyminisztérium és Bai­­ersport­s Blach bécsi kereskedők közt f. é. áp­­ril 12-én tíz évre kötött szerződés, a kincstári ja­vak bérbeadási módját megállapító rendszeres szabályok ellenére a nyilvánosság kizárásával, árverés vagy zárt ajánlatok beküldésére felszó­lító hirdetés nélkül köttetett, miután ezen szerződés ellen, mely vélemé­nyem szerint az államra nézve nem hasznot, de tetemes kárt eredményezene, Temes és Torontál megyék és Temesvár városa az összes miniszté­riumhoz, Krassó megye pedig a képviselőházhoz felterjesztést intéztek, indítványozom : szólítsa fel a képviselőház a pénzügyi minisz­ter urat, hogy a felidézett szerződésre vonatko­zó minden hi­vatalos iratokat megvizsgálás vé­gett a képviselőház elé terjessze. Pesten sept. 25-én 1868. Beadja N­i­k­o­l­i­c­s Sándor s. k., Torontálmegye párdányi válasz­tókerülete képviselője. N­i­k­o­l­i­c­s indo­kolván indítványát, kiemeli, hogy a lapok bő vitatásaiból a tárgy elegendő­­képen ismeretes, és így tényekre lehet szorít­koznia. Megemlíti, hogy a megkötött szerződés nyilvános árverés nélkül jött létre. Szembe állít­ja azzal az idevonatkozó rendszabályokat, me­lyek a hivatalos lapban is megjelentek és úgy találja, hogy ezek meg vannak sértve, miután már áprilisban is fennállottak. Szabály, hogy kisebb bérbeadásra árverés hirdettessék, nagyobb pedig a „Közlönyben“ közzé tétessék, lehetsé­gessé tétetvén mindenkinek pályázása. Bírálat alá akarja venni a szerződésnek hivatalos rész­ről hirdetett nagyszerű előnyeit. Nem akarja a házat számokkal untatni, hanem kívánja az összes iratok előterjesztését. A szerződés 10 évre van megkötve, de a munkabér emelkedése tíz év alatt el fogja nyelni az évenként 40 kray- T A R C 7 A. Földrengés Peruban és Ecuadorban. A „Panama­ Star“ sept. 1-én megjelent száma következőleg írja le e szörnyű eseményt. „E ha­sábok talán a legszomorubb s legmeghatóbb tu­dósításokat foglalják magukban mindazok kö­zött, melyeket valaha olvasóinkkal közöltünk. Ezer és ezer emberi életet az örökkévalóságba küldeni egy perez műve volt; egész városok és falvak tűntek el a földszinére , míg számtalan hajót a legénységgel együtt a háborgó tenger nyelt el. Kallaoból érkező hírek szerint, a­me­lyek egész aug. 22-ig szólanak, e katastropha borzasztó volt. Végtelenre megy azok száma, kik életük vagy vagyonuk, avagy mindkettővel adóztak a szörnynek, s a rombolás, nyomor és elhagyottság valóban rémítő. Városok és falvak, melyek előbb általánosan ismer­tek voltak Peru belsejében, és több fontos kikötő helyek a tenger­partokon nem léteznek többé. Iquiqué-t teljesen elsodorta az ár, s most csak romjai láthatók. Az emberélet-veszteség igen jelentékeny , tüzetes adatok erre nézve azonban még nincsenek. Me­­sillones, Picaqua, Irica és Ilshala kikötő városok szintén Iquique sorsára jutottak. Arequipa a szó szoros értelmében a földdel egyenlővé tétetett, s egyetlen ház sem maradt benne fenn. A pompás székesegyháznak csak egy része áll meg. Az Arequipa közelében fekvő Aboquequa hasonlóan összeomlott. Takna 60 ház összeomlásával szeren­csésen megmenekült. Islay közelében egy várost 500 lakossal a habok tökéletesen elsodortak, s csak 20 ember tudta életét megmenteni. Khalában a tenger visszahúzódott,s három ízben 50 láb magas vízoszlop zuhant le a városra, tizen­két hatalmas rázkódás által kisérve, melyek há­rom másodperce, sőt egész két perczig tartottak. Csodálatos képen csak igen kevés emberélet esett áldozatul. Islayban a vagyon­veszteség 80 ezer dollárra becsültetik. Maldendában minden ház s minden gondolható vagyon tönkre jutott. 11­0 kikötő városban egy ember sem maradt életben, s a vagyon­veszteséget 100,000 dollárra teszik. Ravellion Juan bányavidéken valamennyi város romba dőlt. E vidéken roppant az emberi életveszteség. Arequissá­ból érkező későbbi tudósítások e város teljes szétrombolásáról szóla­nak. Az életveszteség azonban nem oly tetemes, mint kezdetben gyanították, de a kórházi be­tegek s a börtönökbe zárt foglyok mind elvesz­tek. Az éj lefolyása alatt 19 hevesebb vagy gyengébb rázkódtatást vettek észre. A föld a völgyekben megnyílt, s több helyütt víz jött fel. A házak betű szerinti értelemben darabokra tö­redeztek. A holt­testek még most sincsenek elte­metve.“ A Pacifik gőzhajózási társulat ügynöke a kö­vetkezőket írja: „Arika többé nem létezik. Aug. 13-án délutáni 5 órakor borzasztó földrengés tört ki körülöttünk. Én családommal az utczára me­nekültem, s alig néhány perczc­el később házam már romokban hevert. Egyidejűleg megnyílt a föld mintegy 3 ujjnyi szélességben S a rémítő zaj között nagy mennyiségű port okádott ki, a mely kiállhatatlan puskabűzzel törte el a jéget. Az ég elhomályosodott, úgy, hogy német s gyer­mekeimet nem voltam képes látni oldalam mel­lett. E kiokádás szerencsére csak két perczig tartott, különben mindnyájan megfuladtunk vol­na. Omladozó házak között a halmok felé nyitot­tunk magunknak utat. Körülöttünk száz és száz ember agyonüttetett vagy sérülést szenvedett a romok által. Egyszerre borzasztó jaj­veszéklés üté meg füleinket: „A tenger visszahúzódik!“ A város felé pillantottam s láttam, amint a hajók a tenger felé rohantak. Egyszerre feltorlódott a tenger s egy méltóságteljesen emelkedő 50 láb magas viz­oszlop mindent magával ragadott. Egy pillanat alatt a hajók részint darabokra zúzva úszkáltak a hullámok között, részint a tenger fenekére sü­­lyedtek.­ A perui hadihajó „Amerika“ 85 emberrel együtt tönkre jutott. Az amerikai hadigőzöst „Watercé“-t egynegyed mértföldnyire űzték a szárazföldre a habok. Az amerikai hadihajó „Fredonia“ egész legénységét elvesztette. — A britt bárka „Chanarcillo“ Liverpoolból legény­ségének fele részével elveszett. Számtalan hajó hajótörést szenvedett. Harra, San Pablo, Atuntagin és Imoutad vá­rosok Ekoadorban romba dőltek. Hol egykor Kotokachi állott, ott most tó terül el. Harra, Otovala és Kotokachi városok összes lakossága elveszett. Quitóban a földrengés nem volt oly dühöngő, de az épületek többnyire mind roppant károkat szenvedtek. Több zárda, templom és székesegyház összeomlott. A Quitóval szomszé­dos városok, Perucho, Luellero, és Kachingun­­go csaknem egészen eltűntek a földszinéről. Az elhaltak száma Quit­ban aránylag csekély, de a többi városokban 20,000 ember veszett el. Es­­meraldában roppant a kár a házakban és a va­gyonban. A városok lakói többnyire odahagyták házai­kat s künn laknak a szabad ég alatt. A rázkódások a partok mentében Halaptól délfelé egész Kubijiáig egyenlő hevességgel érezhetők minden ponton , majd mindegyik ki­kötő város romban hever. Mennyire terjedt a földrengés befelé a szárazföldön, még eddig nem tudjuk, de úgy hiszszük, hogy romboló hatása egész a kordillerák belsejéig haladt. Kalaóban aug. 14 én nagy tűz volt, mely ál­tal egy millió értékű vagyon lett a lángok mar­talékává. Szárnyi hasznot, miután a vágás és usztatás az államot terheli. Kár ez az államra és az alsó vidé­kekre nézve. Temes, Krassó, Torontál nem ala­mizsnát hanem igazságot kérnek. Fontos okok lehettek, hogy ezek daczára megköttetett a szer­ződés. Az okokat nem ismerjük, a képviselőház tekintélye és az alsó vidék nyugalma (zaj) fel­világosítást kíván. L­ó­n­y­a­y örömmel megragadja az alkal­mat, hogy az egész ügyet számos részleteivel együtt a képviselőház ítélete alá bocsáthatja. Nikolics c­áfolgatásába ereszkedvén, terje­delmes és mégis tömör beszédében felkarolja az egész tárgyat, behatóan fejtegetvén minden rész­leteit. Beszédét kezdte 1/2 11 órakor, s esti kiadásunk bezártakor még folyton folytatta. Holnap egész terjedelmében adjuk. Zágráb, sept. 26. A mai tizedik ülésben az elnök bemutatta a magyar országgyűlés képvi­selőházi elnökének üdvözlő táviratát a magyar - horvát egyezkedés szerencsés befejezése alkal­mából. Hasonló üdvözletek érkeztek Pl­ Vuko­­várról és Zágráb városból. Mücke festő a horvát történetből meríti. A két festményét az országgyűlés 1000 forinton, megvette, és az országos múzeumnak ajándé­kozza. A lonjskopolji mocsárak kiszárítására vonat­kozó indítvány csekély vita után en bloc elfo­­gadtatik. Végre felolvastatik és elfogadtatik az ő felsé­géhez terjesztendő és a befejezett kiegyezkedési és a fiumei ügyre vonatkozó felirat. B­é­c­s, sept. 30. A cseh lapok azt terjesztik világgá, hogy a cislajb­ánus minisztérium erizise csak elnapolva, de megszüntetve nincs. Neveze­tesen Plener, Hatner és Herbst a botránykő a cseh patrióták szemében. Kellersperg tudvalevő­leg a cseh tartománygyűlés egyik utolsó ülésében olyat mondott, hogy ő „oly minisztériumban soha sem fog ülni, melynek tagja Herbst.“ Ez válasz lett volna egy kacsára, mely szerint Beust a cseh helytartót tárczavállalásra szólí­totta volna fel, mit különben már maga Keller­sperg is demontírozott. A „Reichenberger Zei­tung“ azonban indíttatva érzi magát, Kellersperg fentebbi nyilatkozatával szemben azon megjegy­

Next