Pesti Napló, esti kiadás, 1868. október (19. évfolyam, 1-27. szám)
1868-10-01 / 1. szám
patrióta az álladalmi kérdések megoldását tisztán társadalmi szervezkedések alakulására feltételezi. Nézetünk szerint a kettőnek karöltve kell járni, s ha ez nem lehetséges, amennyiben a társadalmi rendezkedésnek az előítéletekben, korlátolt felfogásban, s a műveletlenebb tömegek közvetlenebb befolyásában számos akadály támadhat, akkor épen nm a társadalmi szervezkedésnek alája kellene rendelni az állami szervezkedést, de sőt az állam vezetésére hivatott férfiaknak az ügyek élére kellene állaniuk, s a lassúbb mozgású társadalmi szervezkedést is előre tolniuk. Szó sincs róla, hogy a concret viszonyok tekintetbe vételének szükségét tagadni akarjuk, de mindennek van határa, s valamint nagy baj volna, ha a cultusminiszter üdvös intenzióit a népnevelési törvényben a felekezetesség, s a particuláris érdekek meghiúsítanák, úgy a fentebbi ügyre előáll a quid tunc kérdése, ha p. o. az egyházak szervezkedése az autonómia alapján (a zsidókat s katholikusokat tekintve) meghiúsulna? Országgyűlési tudósítás: A képviselőház oct. 1-jén tartott ülése. Elnök : Szentiványi Károly, jegyzők: Bujanovics Sándor, Mihály Péter. A tegnapi ülés jegyzőkönyvének hitelesítése után elnök jelenti, hogy Freisseisen Gyula képviselői állásáról lemondott. Patay az elnök által figyelmeztetni kívánja a hivatalt vállalt képviselőket, hogy mondjanak le. Bejelentetett több kérvény, és áttétetik a kérvényi bizottsághoz. Kihirdettetik ezután a népnevelési törvényjavaslat tárgyában választott 25 ös bizottságra nézve történt szavazás, következő eredménye : Diemitrievits Milos (219), Podmaniczky Frigyes (219), Manojlovich Milán (218), Simonyi Lajos b. (218), Szaplonczay József (218) Szilády Áron (218), Thalabér Lajos (218) Bezerédy László (217) Csengery Antal (217), Nyáry Pál (217), Trefort Ágoston (217), Tisza Kálmán (217), Nagy Péter (215), Véghs Gellért (215), Kerkápoly Károly (214), Hunfalvy Pál (212), Sebestyén László (212), Szolga Miklós (212), Bartal György (211), Pap Zsigmond (211), Rónay Jáczint (211) Székács József (210), Zichy Antal (210), Szelestey László (209), Fabritius Károly (170). Elnök kéri a házat határozatilag kimondani, hogy az osztályok vegyék tárgyalás alá az úrbéri örökváltságról, a kisajátításról és az uzsoraeltörléséről szóló törvényjavaslatot. Helyeseltetik. Olvastatik ezután a következő indítvány : Miután a fausztató Béga csatorna és a krassó- és temesmegyei kincstári erdők bérbeadását tartalmazó, a királyi pénzügyminisztérium és Baiersports Blach bécsi kereskedők közt f. é. ápril 12-én tíz évre kötött szerződés, a kincstári javak bérbeadási módját megállapító rendszeres szabályok ellenére a nyilvánosság kizárásával, árverés vagy zárt ajánlatok beküldésére felszólító hirdetés nélkül köttetett, miután ezen szerződés ellen, mely véleményem szerint az államra nézve nem hasznot, de tetemes kárt eredményezene, Temes és Torontál megyék és Temesvár városa az összes minisztériumhoz, Krassó megye pedig a képviselőházhoz felterjesztést intéztek, indítványozom : szólítsa fel a képviselőház a pénzügyi miniszter urat, hogy a felidézett szerződésre vonatkozó minden hivatalos iratokat megvizsgálás végett a képviselőház elé terjessze. Pesten sept. 25-én 1868. Beadja Nikolics Sándor s. k., Torontálmegye párdányi választókerülete képviselője. Nikolics indokolván indítványát, kiemeli, hogy a lapok bő vitatásaiból a tárgy elegendőképen ismeretes, és így tényekre lehet szorítkoznia. Megemlíti, hogy a megkötött szerződés nyilvános árverés nélkül jött létre. Szembe állítja azzal az idevonatkozó rendszabályokat, melyek a hivatalos lapban is megjelentek és úgy találja, hogy ezek meg vannak sértve, miután már áprilisban is fennállottak. Szabály, hogy kisebb bérbeadásra árverés hirdettessék, nagyobb pedig a „Közlönyben“ közzé tétessék, lehetségessé tétetvén mindenkinek pályázása. Bírálat alá akarja venni a szerződésnek hivatalos részről hirdetett nagyszerű előnyeit. Nem akarja a házat számokkal untatni, hanem kívánja az összes iratok előterjesztését. A szerződés 10 évre van megkötve, de a munkabér emelkedése tíz év alatt el fogja nyelni az évenként 40 kray- T A R C 7 A. Földrengés Peruban és Ecuadorban. A „Panama Star“ sept. 1-én megjelent száma következőleg írja le e szörnyű eseményt. „E hasábok talán a legszomorubb s legmeghatóbb tudósításokat foglalják magukban mindazok között, melyeket valaha olvasóinkkal közöltünk. Ezer és ezer emberi életet az örökkévalóságba küldeni egy perez műve volt; egész városok és falvak tűntek el a földszinére , míg számtalan hajót a legénységgel együtt a háborgó tenger nyelt el. Kallaoból érkező hírek szerint, amelyek egész aug. 22-ig szólanak, e katastropha borzasztó volt. Végtelenre megy azok száma, kik életük vagy vagyonuk, avagy mindkettővel adóztak a szörnynek, s a rombolás, nyomor és elhagyottság valóban rémítő. Városok és falvak, melyek előbb általánosan ismertek voltak Peru belsejében, és több fontos kikötő helyek a tengerpartokon nem léteznek többé. Iquiqué-t teljesen elsodorta az ár, s most csak romjai láthatók. Az emberélet-veszteség igen jelentékeny , tüzetes adatok erre nézve azonban még nincsenek. Mesillones, Picaqua, Irica és Ilshala kikötő városok szintén Iquique sorsára jutottak. Arequipa a szó szoros értelmében a földdel egyenlővé tétetett, s egyetlen ház sem maradt benne fenn. A pompás székesegyháznak csak egy része áll meg. Az Arequipa közelében fekvő Aboquequa hasonlóan összeomlott. Takna 60 ház összeomlásával szerencsésen megmenekült. Islay közelében egy várost 500 lakossal a habok tökéletesen elsodortak, s csak 20 ember tudta életét megmenteni. Khalában a tenger visszahúzódott,s három ízben 50 láb magas vízoszlop zuhant le a városra, tizenkét hatalmas rázkódás által kisérve, melyek három másodperce, sőt egész két perczig tartottak. Csodálatos képen csak igen kevés emberélet esett áldozatul. Islayban a vagyonveszteség 80 ezer dollárra becsültetik. Maldendában minden ház s minden gondolható vagyon tönkre jutott. 110 kikötő városban egy ember sem maradt életben, s a vagyonveszteséget 100,000 dollárra teszik. Ravellion Juan bányavidéken valamennyi város romba dőlt. E vidéken roppant az emberi életveszteség. Arequissából érkező későbbi tudósítások e város teljes szétrombolásáról szólanak. Az életveszteség azonban nem oly tetemes, mint kezdetben gyanították, de a kórházi betegek s a börtönökbe zárt foglyok mind elvesztek. Az éj lefolyása alatt 19 hevesebb vagy gyengébb rázkódtatást vettek észre. A föld a völgyekben megnyílt, s több helyütt víz jött fel. A házak betű szerinti értelemben darabokra töredeztek. A holttestek még most sincsenek eltemetve.“ A Pacifik gőzhajózási társulat ügynöke a következőket írja: „Arika többé nem létezik. Aug. 13-án délutáni 5 órakor borzasztó földrengés tört ki körülöttünk. Én családommal az utczára menekültem, s alig néhány perczcel később házam már romokban hevert. Egyidejűleg megnyílt a föld mintegy 3 ujjnyi szélességben S a rémítő zaj között nagy mennyiségű port okádott ki, a mely kiállhatatlan puskabűzzel törte el a jéget. Az ég elhomályosodott, úgy, hogy német s gyermekeimet nem voltam képes látni oldalam mellett. E kiokádás szerencsére csak két perczig tartott, különben mindnyájan megfuladtunk volna. Omladozó házak között a halmok felé nyitottunk magunknak utat. Körülöttünk száz és száz ember agyonüttetett vagy sérülést szenvedett a romok által. Egyszerre borzasztó jajveszéklés üté meg füleinket: „A tenger visszahúzódik!“ A város felé pillantottam s láttam, amint a hajók a tenger felé rohantak. Egyszerre feltorlódott a tenger s egy méltóságteljesen emelkedő 50 láb magas vizoszlop mindent magával ragadott. Egy pillanat alatt a hajók részint darabokra zúzva úszkáltak a hullámok között, részint a tenger fenekére sülyedtek. A perui hadihajó „Amerika“ 85 emberrel együtt tönkre jutott. Az amerikai hadigőzöst „Watercé“-t egynegyed mértföldnyire űzték a szárazföldre a habok. Az amerikai hadihajó „Fredonia“ egész legénységét elvesztette. — A britt bárka „Chanarcillo“ Liverpoolból legénységének fele részével elveszett. Számtalan hajó hajótörést szenvedett. Harra, San Pablo, Atuntagin és Imoutad városok Ekoadorban romba dőltek. Hol egykor Kotokachi állott, ott most tó terül el. Harra, Otovala és Kotokachi városok összes lakossága elveszett. Quitóban a földrengés nem volt oly dühöngő, de az épületek többnyire mind roppant károkat szenvedtek. Több zárda, templom és székesegyház összeomlott. A Quitóval szomszédos városok, Perucho, Luellero, és Kachingungo csaknem egészen eltűntek a földszinéről. Az elhaltak száma Quitban aránylag csekély, de a többi városokban 20,000 ember veszett el. Esmeraldában roppant a kár a házakban és a vagyonban. A városok lakói többnyire odahagyták házaikat s künn laknak a szabad ég alatt. A rázkódások a partok mentében Halaptól délfelé egész Kubijiáig egyenlő hevességgel érezhetők minden ponton , majd mindegyik kikötő város romban hever. Mennyire terjedt a földrengés befelé a szárazföldön, még eddig nem tudjuk, de úgy hiszszük, hogy romboló hatása egész a kordillerák belsejéig haladt. Kalaóban aug. 14 én nagy tűz volt, mely által egy millió értékű vagyon lett a lángok martalékává. Szárnyi hasznot, miután a vágás és usztatás az államot terheli. Kár ez az államra és az alsó vidékekre nézve. Temes, Krassó, Torontál nem alamizsnát hanem igazságot kérnek. Fontos okok lehettek, hogy ezek daczára megköttetett a szerződés. Az okokat nem ismerjük, a képviselőház tekintélye és az alsó vidék nyugalma (zaj) felvilágosítást kíván. Lónyay örömmel megragadja az alkalmat, hogy az egész ügyet számos részleteivel együtt a képviselőház ítélete alá bocsáthatja. Nikolics cáfolgatásába ereszkedvén, terjedelmes és mégis tömör beszédében felkarolja az egész tárgyat, behatóan fejtegetvén minden részleteit. Beszédét kezdte 1/2 11 órakor, s esti kiadásunk bezártakor még folyton folytatta. Holnap egész terjedelmében adjuk. Zágráb, sept. 26. A mai tizedik ülésben az elnök bemutatta a magyar országgyűlés képviselőházi elnökének üdvözlő táviratát a magyar - horvát egyezkedés szerencsés befejezése alkalmából. Hasonló üdvözletek érkeztek Pl Vukovárról és Zágráb városból. Mücke festő a horvát történetből meríti. A két festményét az országgyűlés 1000 forinton, megvette, és az országos múzeumnak ajándékozza. A lonjskopolji mocsárak kiszárítására vonatkozó indítvány csekély vita után en bloc elfogadtatik. Végre felolvastatik és elfogadtatik az ő felségéhez terjesztendő és a befejezett kiegyezkedési és a fiumei ügyre vonatkozó felirat. Bécs, sept. 30. A cseh lapok azt terjesztik világgá, hogy a cislajbánus minisztérium erizise csak elnapolva, de megszüntetve nincs. Nevezetesen Plener, Hatner és Herbst a botránykő a cseh patrióták szemében. Kellersperg tudvalevőleg a cseh tartománygyűlés egyik utolsó ülésében olyat mondott, hogy ő „oly minisztériumban soha sem fog ülni, melynek tagja Herbst.“ Ez válasz lett volna egy kacsára, mely szerint Beust a cseh helytartót tárczavállalásra szólította volna fel, mit különben már maga Kellersperg is demontírozott. A „Reichenberger Zeitung“ azonban indíttatva érzi magát, Kellersperg fentebbi nyilatkozatával szemben azon megjegy