Pesti Napló, 1868. november (19. évfolyam, 5466–5490. szám)

1868-11-01 / 5466. szám

k nem a bunkózásnak szüksége esetében minden kártalanítási igénytől elutasítan­­dók. f) Ha valamely falkában akár hajtás akár vasúton szállításkor vészes vagy bár gyanús eset fordul elő, az egész falka azonnal megállítandó s egy félreeső s el­különített helyen veszteglés alá veendő. Midőn a közönséget ezen s az általános­­ szabályokból folyó, vagy a helyi viszo­nyok között sikereseknek ígérkező egyéb intézkedések megt­­elére felhívom, nem mulaszthatom el kifejezni azon reménye­met, hogy ez ügynek komolyságát telje­sen méltányolván, semmit nem fog elmu­lasztani, hogy e csapás az országtól el­­háríttassék, vagy a lehető legkisebb mér­tékre szoríttassék. Vannak tapasztalásaim, hogy egyes hatóságok erélyes intézkedése majd­nem teljesen biztosítja a sikert, az ország méltán várhatja, hogy e komoly s a nemzeti vagyont oly nagy mértékben érdeklő ügyben minden törvényhatóság­ban a legnagyobb erély és buzgalom, a legnagyobb pontosság és szigorúság fog kifejtetni. Pesten, 1868. évi oct. hó 29-én. GOROVE ISTVÁN. „ Hiteles kutforrásból értesülünk arról, hogy a közgazdasági minisztériumnál legközelebb folyamodványt nyújtottak be, egy mezei hitel­bank engedélyezése czéljából. Tagadhatatlan, hogy ezen intézet, mely 6°/0 és kisorsolható záloglevelek kibocsájtása mellett 200—5000 forintos jelzálogkölcsönöket szavazna meg, nagy mértékben lendíthetne kissebb földbirtokosaink hitelviszonyain; főleg, ha meggondoljuk, hogy ezen osztály eddig alig tudott a szükségelt pénz­tőkére szert tenni, és maga a magyar földhitel­­intézet csak 1000 ftnál nagyobb előlegeket ad meg. Ezen jelzálogbank az első magyar általá­nos biztosító társaságba bekebeleztetnék, mi által az illető folyamodványoknak az egész ország­ban elterjedt társasági ügynökök által történen­dő elintézése mellett, mind idő, mind költség megtakarittatik. Az első magyar általános biztosító társaság, mely fenállása óta annyi jelét adta már közhasz­nú fáradozásának, és sikerdús működése által a közönség bizalmát méltán kiérdemelte, ezen üzletág művelése által kétségkívül új érdemeket szerzene magának a gazdai közönség körül. Pesti gabnatőzsde, october 31-én. Bú­zában lanyha üzlet. Árak fentartják magukat forgalomba jött ára 10.000 mérőre tehető és ré­szint malmok, részint külföld számára kelt el Búza bánsági 84314 fontos 4 ft készpénz Tisza­­vidéki 8592 fontos 4 ft 30 kr háromhóra 88 font 4 ft 80 három hóra. Fehérvári rész minőségű 86*10 font 4 ft 10 kr. Mindez vám mázsánkint. A r p a­ kedveltebb, forgalom 20—12000 mérő mely mennyiség 2 ft 25—2 ft 55 krval minőség szerint kelt el. Kukoricza szilárd 5000 mérő máj.júniusra 2 ft 32 kra kr. készpénz. Zab 50 ftra mázzálva több ezer mérő kelt el 1 ft. 70 kr. E s t i z á r 1­a t Élénk hangulat uralkodik főleg a magyar biztosítást illetőleg, melynek rész­vényei 610 fttal keltek. Pesti közút IH-ik kibo­csátás 120 ft, kőbányai serfőzöde keresve 120 ftért kelt Tramway lanyha, 104 ft. fizetve, 104 lte ajánlva. Pesti értéktőzsde, oct. 31-én. Igen élénk hangulat mellett az árakban erőt emelkedés állott be, a malompapírokból kevesebb jött forgalom­ba. Kereskedelmi bank 625—635 frt mellett nyert 5 frt. Magyarhitelbank 87—­ST’fo frt után ’[4 frtot. Angol-magyarbank 1111 f2—112 frt kel­ve 1 frtot. Budai takaréktár, 452—455 frt mellett 4 frtot. Pannoniamalom kezdetben 1450 frt, utóbb 1440—1460 frton vétetett, nyert 10 frt. Királymalom 520—525 frt után nyert 5 ftot. Luiza 200—201 frt árkelet mellett 3 frt nyer. Ellenben budai gyártelep 135—138 frton vétetve vesztett 5 frtot. Királyserfőződe 195—196 frt. után vesztett 1 frtot. I. magyar szeszgyár nyitás­kor 499—502 frton, zár­latkor 503—508 fton kelt 5 frt. nyereség mellett. Magyar biztosítás ismét nyert 12 forint, 592—600 forint után. Azon hir, hogy ez intézet üzletkörét zálog­levelek kiadása által nagyobb standja , igen élénkítette az üzletet e részvényekben. Láncz­­hid 7 forintot, 475—480 után. Pesti közút kezdetben 400 ft, utóbb 395—398 fton kelve nyert 15 ftot. I. vontató 253—255 ft után 1 ftot. Be nem jegyzett részvények. A földi vaspálya 147 — 148. Éjszak keleti vasp. 137—138. Pesti közút u. 393—395, III. 112— 114. Tramway 105—105 s/2.Kőbányai serföz. 115. Magyar gőzhajóz. II. 15—10. Pest-bécsi vontató 18—20- Flóra gyertya- és szappangyár 4 's/—6. Oschwind 4—2 p. a. vesztett 6 ’ft. Gyáratott fo­nalgyár 15—12 p. a. alatt nyert 2 ft. Elizabet Mint a vallás- és tanszabadság természetes 10 part alatt, nyert 5 ft. Hengermalom 355—360 ft nyeret 5 ft. Drasche téglagyár 58 ft, után nyert 3 forint. Kimutatások: Az o­s­z­t­r. szab. nemz. bank heti kimutatása oct. 28. Bank­jegyforgalom 264,520,110 frt. Ebből a banknak a hó végén készpénzben kifizetendő követelése a jelzálog­­utalványüzlet bizomány­­szerű kezeléséért (alapsz. 62 §.) 2,044,500 frt; marad 262,475, 610 frt. Fedezet: Fémkész­let 111,226, 951 frt, évetben fizetendő váltók 38,114,644 fr, a bank tulajdonát képező államje­gyek 1,702,367 fr, leszámítolás 93,422,516 frt, kölcsön 21,102,600 frt, földteherm. kötvények beváltott szelvényei, 13,617 frt, 8,273,200 frt be­váltott záloglevelek 66*1, «Vk»1­5,515,467 frt. Összesen 271,098,162 frt. E héten a leszámítolás ismét 4,644,757 frttal növekedett, úgy, hogy a váltótárcza állása, a fel­váltók kizáratásával, 93,422,515 frtnyi, szokat­lan, s már több hó óta nem tapasztalt magasságot ért el. Ennek megfelelően a jegyforgalom 6,007,560 frttal s­aporodott, mi azonban részben a bank 523,790 fttal növekedett követelésének tu­lajdonítandó. A lombard ellenben ismét 6300 frt, az államjegybirtok 147,378 frt, a készpénz 96000 frttal csökkent; a felváltó-tárcza 16,810 írttal gyarapodott. — A magyar földhitelintézet negyedévi kimutatása 1868. September 30 -án. Activum : 1. Jelzálogi kölcsönök(67,405,285 ft 19 krt érő jelzálogok által fedezve) : a) zálog­levelek s jövedékjegyekben 20.050,224 ft 42 kr, b) készpénzben (a 163. szerint) 264,316 ft 38 kr, összesen 20.314,540 ft 80 kr. 2. Rendelkezésre álló összegek : a) készpénzkészlet 249,853 ft 63 kr, váltókészlet 250,120 ft, c) pénzintézetek­nél rövid felmondásra 375,000 d) különféle ér­tékpapírok 1.901,563 ft 35 kr, e) előlegek inté­zeti értékpapírokra 177,124 ft 56 kr, összesen 2.953,661 ft 54 kr. 3. A kölcsönös jótállási alap záloglevelei 139,400 ft. 4. Intézeti ház vételára 250.000 ft. 5. Felszerelés leszállított értéke 3.000 ft. 6. Alapítványi kötelezvények 1.477,800 ft. Az egész öszszeg 25.138,402 forint 40 krajczár. Passivum: 1. Záloglevélforgalom (59.494,716 ft 45 krt érő jelzálogok által fedezve) és pedig : a) sorsolás alá eső záloglevelek forgalma 19.647.000 ft, b) kisorsolt záloglevelek forgalma 157.000 ft, összesen 19.804.000 ft. 2. 10 éves jövedékjegyek forgalma (3.814,231 ft 72 krt érő jelzálogok által fedezve) 556,700 ft. 3. 5 éves jövedékjegyek forgalma (16,403 ft 84 krt érő jelzálog által fedezve) 400 ft. 4. Pénztári jegyek forgalma 1.052,350 ft. 5. Lejárt kamatszelvé­nyek forgalma : a) záloglevelek után 11,283 ft 25 kr, b) 10 éves jövedékjegyek után 1,440 ft, összesen 12,723 ft 25 kr. 6. Intézeti tartozás folyó számadásokra 112,242 ft 36 kr. 7. Intézeti adósoktól teherfizetésekre visszatartva 149,290 ft 51 kr. 8. Biztosítási alapok : a) kölcsönös jót­állási alap (a 108. §. szerint) 212,011 ft, b) az alapítványi és tartaléktőke (az országos alap által befizetett o. é. 500,000 ft belefoglalásával) 2.177.000 ft, c) tiszta üzleteredmény 1868. jú­nius 30-ig 264,910 ft 12 kr, összesen 2.653,921 ft 12 kr. 10. Több számla egyenlege 796,775 ft 11 kr. Az egész összeg 25.138,402 ft 34 kr.­­ A bécsi statistikai tanács folyó hó 17-dikén tartott ismét ülést. A bécsi egyetem új tanára, dr. Schäfle, mint rendkívüli tanácstag, egyhangúlag elfogadtatott. Dr. Ficker jelentést tesz a magyar statistikai hivatal által közzétett közlemények második füzetéről, melyből kiderül, hogy a népesedési mozgalom, igazságszolgálta­tási statistika, népszámlálás és ipar­statistika mindkét birodalom­ félben hasonló elvek szerint fog folytattatni. A tanács által kiadott statistikai táblákból az első és ötödik füzet („Népesedés és hajózás Ausztriában 1860 — 1865.“) már elhagy­­ta a sajtót. Schmidt igazgató jelentést tesz azon összeállításokról, melyek a szakosztályban a gyár- és bányamunkások számára fennálló segély­­ző intézmények kimutatása czéljából elkészíttet­tek, mely munkálat 220,000 munkás ember viszonyait ismertetvén, különös érdekeltséggel fogadtatott. E kimutatások vonatkoznak élelme­zés, lakás,betegségbeni gyámolítás- és gyermek­oktatásra, és vagy a kereskedelmi minisztérium által vagy pedig az említett tabelláris munkában fognak kinyomatni. — Végül jelenti dr. Ficker, hogy a statistikai felolvasások e téren is fognak folytattatni. Az előadók : dr. Neumann (propae­­deutika) 3 órán át, dr. Ficker (nemzetisme) 3 órát, míg az akadémia statistikai közleményei­ben közzétett munkálatai által nálunk is ismert dr. Schimmer 7 órát fog olvasni a népesedési mozgalomról. Egyúttal fölemlítjük, hogy e tan­­folyamok berendezésénél a magyar statistikai tanács eljárását utánozták Bécsben, a­mennyiben t. i. e felolvasásokat nem szorítják többé — mint történt tavaly — pusztán hivatalos körökre­ közre .A nemzethez! Miután a Kadixban kezdődött forradalmi mozgalomnak fegyverrel kezünkben vetettünk véget oly kormány ellen, mely az engedelmesség és tisztelet minden köte­lékeit lassanként oly mérvben feloldotta, hogy bukása néhány nap alatt megtörténhetett, miu­tán a junták küldetése véget ért és a hatóságok felállíttattak : czélszerű és szükséges, hogy a honi politikai viszonyokat gyökerestől megvál­­toztatott események folytán alakult ideigl. kor­mány a közvélemény különböző nyilvánulásait egybegyűjtse, melyek diadalmas forradalmunk anyagi küzdelmei alatt napfényre jöttek. A pa­nasz és harag perc­ei elmúltak; illő tehát, hogy az önmagára utalt nemzet az ideigl. kormány szavára hallgatva, nyugodt megfontolással vizs­gálja saját valóságos igényeit és szükségleteit, melyeknek rövid idő alatt kielégítést kell nyer­niük. Nem volna méltó a spanyol nép ama drá­gán szerzett szabadságra, ha ez ünnepélyes pil­lanatban, a midőn hagyományos politikai, val­lási és társadalmi végzetét kezében tartja, sza­bad menetet akarna engedni ösztöneinek s egé­sz­­ a lelkesedésnek adná át magát a kivívott győzelem fölött, mely noha előre bizonyos volt, mind a mellett meglepett bennünket. De hogy kívánataink minél előbb czélt érje­nek, az ideigl. kormány kötelességéül ismeri, ki­fejteni és megállapítani a közvélemény igazi kö­vetelményeit, melyek a dicsteljes nemzeti felke­lés különböző pillanataiban, különféle alakban jelentkeztek.A forradalom kiindulási pontját alap­elveinek nyilvánítására oly ténynyel kezdette meg, mely visszaszerzett szabadságának szilárd alapja gyanánt tekinthető t. i. oly dynastia trón­tól megfosztása és elűzésével, mely a század szel­lemével kiáltó ellentétben minden haladást lehe­tetlenné tett. Az ideigl. kormány önmaga iránti tiszteletből csak néma szánalommal gondolhat ez uralkodó házra. De e tényt mindamellett konsta­tálnia, a népfenség kifolymányául elismernie és a forradalom által inaugurált uj korszak alapjául elismernie kell. Nem szükség, hogy gyökeres átalakítás czélszerűségét hosszasan bizonyít­gassuk. — Teljes igazolást nyert ez azon tet­szészajban, melyre azon szomorú alternativa kö­zepette talált,midőn az ország oda kényszerítt­etik, hogy becstelenség avagy fegyver között kellett választania. Csak a legnagyobb erőfeszítés ment­hette meg a nemzetet s szerezhette vissza szá­mára a műveit világ becsülését. Ez erőfeszítés megtörtént; néhány nap elég volt e nehéz igáz úgy összetörni, hogy csak átkozott emléke ma­radjon meg.­­ S miután minden akadály el­len hárítva s nyitva állt az út, a forradalom kikiál­totta az általános szabadságot, mint a népfönség legfélreismerhetlenebb nyilvánulását, így szilár­dítja a közvélemény határozott és igazi, nem pe­dig korlátolt és hazug támogatása az új kormányt és intézményeink az ön végzetéért felelős nép él­tető lehellete által új, még nem ismert erőt, szi­lárdságot fognak nyerni. A jövő kormányforma alapelveinek proklamálása után, a­mely alapel­vek a szabadság legszélesebb talapzatán s a ko­­dixi programm szerint választott összes junták elismerésén nyugosznak: az ideigl. kormány a közvélemény világosan kifejezett és átérzett nyilvánulásait a következőkben véli egybefog­lalhatni : Mindenek között legfontosabb intézmény, mint a­mely Spanyolország százados szervezetében lényeges átalakulást idézett elő, a vallás­­szabadság helyreállítása. Az idő folyása, a­mely mindent módosít és megújít, létünk fel­tételeit gyökeresen megváltoztatta és kibővítette, s ha Spanyolország a modern eszmék logikai lánczolatát, a­melyben gyógyírt keresett, meg­szakítaná, oly elvet kell elfogadnia, melylyel szemben minden ellenállás meghiúsul. A mély gyökeret vert hit nem fog megsértetni, mert mi minden más­­ állás szabad és békés gyakorlását a katholika vallás előtt engedélyeztük. Sőt el­lenkezőleg szilárdulni fog a küzdelemben , eré­lyesen ellene szegül a vallási közönyösség szí­vós befolyásának, mely ez erkölcsi érzületet annyira megtámadja. — Ez politikai helyze­tünk egyik szükséges feltétele s tiltakozás a theokratiai szellem ellen, mely a most megbuk­tatott kormány által védve, megátalkodott ügyességgel még intézményeink lényeges részei­be is bemenetelt tudott szerezni magának. A forradalmi junták egyszersmind, az indokolt elő­vigyázat ellenállhatlan ösztönének engedve, mindjárt kezdetben parancsoló szükség gyanánt tekintették a vallásszabadság elvét mint bizton­sági rendszabályt nehéz, de nem lehetetlen eshe­tőségek ellen felállítani. Második reform, melyet a forradalom követelt s melyet az ideig­, kor­mány haladéktalanul létesített, a Önsz­abad­­s­á­g. A közelebbi évek kihágásai, melyeket a vak reaktió az emberi szellem önkéntes nyilvá­­nulásai ellenében elkövetett, széltében üldözve e nyilvánulásokat a szószékekről minden tekin­tet nélkül törvényes jogainkra, egész a családi tűzhely és a lelkiismeret szentélyéig ; e sötét in­­quisitió, mely a gondolat ellen sza­k­adatlanul tartatott, oda utasították az ideigl. kormányt, hogy az oktatásügyet oly alakban oldja meg, miszerint a felvilágosodás fáklyáját ne ő legyen kénytelen keresni, hanem a nép maga keresse fel. kifolyását, kimondotta továbbá az ideigl. kor­mány a sajtószabadságot, mely nélkül e vívmányok valódi árnyképek maradnának. A sajtó a szellem harsány­ hangja, mely nem hal el soha. Ezt lekötni, annyit tenne, mint a gondolatot megcsonkítani a az emberi értelem nyelvét erő­szakkal kitépni. Megcsonkítva s a hazug toleran­­tia nyomoru határai közé szorítva, mint a jog kigúnyolása, lassan és fokozatosan fosztatott meg a spanyol genius eredetisége és életéből. De reméljük, hogy szemfedelét széttépve, a szabadság keteléből Lázárként fog élet­­­re támadni ismét. Az egyesülési és társulási jog békés szabadságát, a tevékenység és haladás örök forrásait, melyek más nemzetek nagyságára oly jótékony befolyással voltak, a spanyol forra­dalom szintén alapelvül fogadta el. Az ellenté­es vélemények, érdekek és külön törekvések hara­czai, melyek a nyilvánosság által szoktak ma­guknak utat törni, megtanították az erélyes nem­zeteket, miként kelljen önmagukat kormányoz­ni, jogaikat védeni s erőiket minden fájdalmas társadalmi rázkódtatások nélkül gyakorolni. Spanyolország szintén csak igy haladhat szilárd léptekkel előre. Az egyesek, községek, tartomá­nyok , a nemzet így ismét a nekik kimutatott körben fognak mozoghatni a­nélkül, hogy az á­­­lam féltékeny közbevetése erőit lyukasztaná vagy életnyilvánulásait gátolná. A spanyol nép­nek nem lesz oka ezután, mint eddig, az állam elviselhetlen nyomása ellen panaszkodni. Nagy­­korúsitva s kivéve minden hivatalos gyámkodás alól tág tér nyílik a nemzet előtt, melyen rég szunnyadó tevékenységét ismét felvillanyozhat­ja. A szabadság kötelességgé "teszi a tevékeny­séget s szükséges következményül magába zár­ja a felelősséget. Mától kezdve a spanyol nép felelős, mivel szabad s nemes kitartás és rende­zett tevékenységgel az elvesztett időt még hely­­repótolhatja és helyre is köteles pótolni. Azután keletkezett érdekek határain belől a gazdasági téren is különböző üdvös reformok fognak élet­be lépni, melyek a termelés akadályait elháríta­ni s a kiszvagyonosság növekedését előmozdíta­ni képesek legyenek. Az utóbbi években mé­lyen sülyedt hitelünk gyökeres és jól átgondolt rendszer által újból fel fog virágozni, mert az ideigl. kormány szilárdul eltökélte magát, nogy átalakító tevékenységében egy perczig sem en­gedi magát tévútra vezettetni s e terén is mint egyébütt, pontos tolmácsa leend a nemzeti akarat kifejezésének. Tengerentúli tartományaink szin­­tén ugyanazon arányban fogják élvezni a forra­dalom által kiküzdött előnyöket, mint a melyek szintén a nagy spanyol család tagjai s ép oly joguk van mint nekünk, az országos politikai, közigazgatási és társadalmi kérdésekhez hozzá­szólani. A szabadság és bizalomra támaszkodva, nyugodtan várhatja be Spanyolország azon kor­mányforma végleges megállapítását, mely viszo­nyai és szükségleteinek leginkább megfelel. Az ideiglenes kormány távol van attól, hogy ily fontos és bonyodalmas kérdésben prapjudikálni akarna, s mindamellett kötelességének tartja egy jellemző symptomát, mely a lelkesült moz­galom alatt nyilvánult, felemlíteni. A junták, e mozgalmak természetszerű képviselői, új poli­tikai szervezkedésünk fő alapelveit mindnyájan elfogadták, a monarchiai intézményre nézve azonban nem nyilatkoztak és pedig nem előle­ges inspiratió vagy bemondás, hanem valódi hon­fiúi bölcseségből. Eddig, mint a szenvedély első rohamában rendesen történni szokott, elun­ták soha nem tévesztették össze a dolgokat a személyekkel, sem a dynastia külseleinek elvesz­tését a legfőbb hatalommal. E különös tünemény magára vonta az ideigl. kormány figyelmét, mit is ezennel mint zsinórmértéket a fontos kérdés megoldására s nem mint kedvező argumentumot közöl a spanyol nemzettel. Igaz ugyan, hogy jeles férfiak keltek a köztársasági kormányfor­ma védelmére, támaszkodva a spanyol nép ere­dete és jellemének különféleségére, főleg pedig azon csodálatra méltó példára, mely a csak tegnap lapított hatalmat a világ csodálata és irigylése tárgyává teszi. De bárminő fontos­ságot tulajdonítsunk e véleményeknek, még­sem nyomhatnak azok annyit, mint azon álta­lános tartózkodás, melyet a junták e fontos kér­déssel szemben tanúsítottak. Ilyen kísérletek meghiúsulása Európa több tartományában, melyek a forradalom útján meg­előztek, felhívja a gondolkozást, mielőtt az is­meretlen és homályos téren útnak indulnánk. Bármi történjék azonban, habár az ideiglenes kormány feltevését a monarchiai államformára vonatkozólag nem is igazolnák az események, a nemzetnek, szabad tanácskozás és souverainitása alapján kifejtett óhajait az ideiglenes kormány el fogja fogadni. Addig is őrködni fog az ideiglenes kormány a nemzet által reá bízott szent hagyomány fölött, és sértetlenül meg fogja óvni minden támadás ellen. Meggyőződve hatalma törvényessége felöl mely a kadixi manifestumon, ezen város juntájá­­­nak elismerésén, Spanyolország együttes felkelé­sén, a győzelem jogán és szentségén, a félsziget öszszes juntáinak elismerésén, végre a nemzet sanctióján alapszik: bátran fogja a kormány KÜLPOL­D. (A spanyol ideig 1. kormány.)­­ F. hó 25-én ily tartalmú manifestumot bocsátott " Festi ária- és érték­tőzsde, octob. 31-én !­*•"' 'matzsts&j&z.i&i­­. "Bécsi bürze. octob. 30á-n. Vasúti közlekedés. 9.- 480.— 412. 93. 16.— 91.60 1864-ki teljes­ítSdzési 100 frttal Földtehermentesitési köti magyarországi . bánsági .... erdélyi .... kurvát . . BéZSTtajek. Bankrészvény . . Hitelintézet . . Alac­aneet. ege. bank Északi vasút (osztrák) Állam . ... Déli . . . . Tiszai „ . . . Magyar északi vasút Dunagözhatózág ! Lloyd .... Bécsi zálogkelezen ját. Pesti lánczhid • Zálogh­ Telek. Nem*, bank ez. 6. kis. 5% , s­­• W«- 5% K. Földhitelint Buda 87.-Fehérv*r Kanizsa 0 9 tk 20 p. arte 5 » » 3 r 'W K*nlz!W—BsO*.. ’ ' Cegléd’ Kanizsa lud. 1 5. 22 p, d-­u. V 6­­ p. ,te 87.-Fehérvf r ü £ „ 56 „ 5 . t Jgm Buda érk. 7 „ 68 , este. • , 12 , d. 5.60 5 61—I Buda—Bét» Bét»—Buda — •*" — —(Buda ind. 6 6.36 p. reg. j Béé* ind. 7 6. p. reg. 9.26—» 26*1187.-F.-vái „10. - „ nl.Jüj-Snöny » S n 10 „ ijn‘ —.— — ——il.z 8»y t * r 25, ddLISz-F.-vsz. 5 „ 68 , estet­padlnok 114.26 114 1 S4j-B4rk.S„ 17„ este|Bnda érk. 7 „ 58 azon utat követni, melyet kötelessége eléje szab. Az össznép akarata viszhangjának tartván ma­gát, nem l­yugodni, mig az or­azág minden óhaja teljesítve nem lesz és újjászületésünk művét ál­landó, rendíthetlen alapon be nem végzi. Ezen nehéz feladat megoldásában a kormány a nemzet bizalmára szám­ít, azon bizalmára, mely a közrendben és csendben nyilatkozik és melyet csak a nemzet gaz és álnok ellenei törekednek felforgatni. ..a­g­y A kormány azon meggyőződésében, számít e bizalomra, hogy nem­ fog senki sem találkozni, a­ki megzavarni, fkarná azon egyetértést, mely ezen nagy lelkű, jogainak teljes birtokában levő nem­zet és lábbal tiptott szabadságának helyre­állítói között fennáll. Ha mégis találkoznék vala­ki, a­ki ezen merényletre vetemednék, ha a­ for­radalom fenséges folyamatát álnokság, bűnös ki­hágások és zavarok által akarnák megháborítani, akkor az ideiglenes kormány, a nemzet becsüle­tének őre, szigorúan meg fogja fenyíteni a nemzet becsülete ellen vétkezőket. Az ideiglenes kormány számot fog adni annak idejében a certesek előtt eljárásáról és ezt azon érzettel teendi, melyet a legjobb akarattal és a legbecsületesebb szándékkal teljesített köteles­ség kölc­önöz. Madrid,,1868. okt. 25.(Következnek a miniszte­ek aláírásai.—. U— n­—i —­Nemzeti szinház. Nov. 1-ére van kitűzve: „IV. László.“ Eredeti tragoedia 5 felv. Népszínház. Vasárnap nov. 1-én 1868. ,Samil“ vagy : „a Tcserkesznép szabadság har­­cza“ Hétfőn nov. 2-án a Népszínház zárva lesz. Városi vigadó. Vasárnap, november 1-én. Untban Herrmannak, a karok nélkül született hegedűművésznek MÁSODIK HANGVERSENYE, a cs. k. b. Gerstner-féle gyalogezred zenekarának közreműködése mellett, Salaba karmester úr vezérlete alatt. Különösen figyelemre méltó: zeneegyveleg „Faust“ból, Gounodtól, „Oberländer“ Gangb­ól, „Künstlerleben,“ keringő Strausztól, előadja Untban Herrmann ur. Helyárak : Páholy 6 ft. — Körszék és karzati ülés 1 ft. 50 kr. — Zártszék 1 ft. — Bemenet 60 kr. Jegyek kaphatók Szemek és Mayer uraknál, ezelőtt fedett, s a vigadó pénztáránál. Pénztárnyitás­­1,5 órakor. Kezdete 0,6 órakor. Vízállás Felelős szerkesztő B. Kemény Zsigmond. Nyílt­ tér. Végeladás. Üzletünk feloszlatása miatt, mindenféle aranyáruk és órák a vételáron alól el­adatnak. Egyúttal felkérjük t. ez. vásárlóinkat, kik velünk összeköttetésben állanak, minél előbb, de legfeljebb 3 hónap alatt velünk leszámolni szíveskedjenek. Nyitrai és Társa, Hatvani­ utcza, 15. szám. A t. ez. közönség figyelmébe ajánlom „Csak a j­ó sör“ czimü hirdetésemet. ______Springer M. Nyilvános köszönet. A folyó évi September hó 6-án bennünket sú­lyosan ért tűzveszély alkalmával gőz és vízi műmalmunk bolszerkezete az ott levő gabona és liszt készletekkel együtt, melyek a „Hungá­riánál“ biztosítva voltak — a lángok mar­talékává lettek. A kárfelvétel már a tűz­vész utáni napon megkezdetett, s daczá­ra a tárgyak bonyolult voltának, gyorsan eszkö­­közöltetett oly formán, hogy a részünkre legna­gyobb megelégedésünkre megállapított kárészlet teljesen és készpénzben a mai na­pon lefizettetett. Kedves kötelességünknek tartjuk azért ezen valóban igazságos és pontos eljárásáért a „Hungária“ biztosi­tó bank Tekinte­tes Igazgatóságának Pozsonyban, valamint ennek temesvári képviseleté­­tek hálás köszönetünket nyilvánosan kimondani, ezen hazai intézetet mindenkinek a l­e­g­­jobban ajánlani. Temesvár, 1868. évi oct. hó 20-án. Sänger műmalom társaság Temesvárott. Lapunk m­ai számának hirdetési rovatában megje­lent Fáczányi Ármi­n hites gyógyszerésznek Pesten, igen érdekes fogpapir hirdetésére különösen figyelmeztetik a t. ez. olvasóközönség. Gőzhajók mem rend 19' « agg- 4 „ eete. 57 „ d. «. 33 „ d. u. 5,i a­­’ 8 a cogg. S4 „ nte 4­* , reg. apon'i­­ Pestről Györb­ i órakor reggel, aafej. Gydrból Pestre, naponkint 71 órakor reggel. Pestről Mohácsra le tf, kedd,szi cen­t, pont-azom. 7 órakor reg Eszékről Pestre , vi a. kedd. cat pont. 2 órakor de. u. Mohácsról Pestre vai. hétf. szí psat. pont.SROM.Ü 6 akor d. a. P « et­r­öl Zimonybu: hf fön’ 8Berdán. szttör. és szói ím­. 6 ó. 21 r.jg.j balon 7 órakor°reggei. .. „ 1, 4. u. jPestről Orsová a és a Dunáid * a anB * de!a“',é»0kb8 r(hajó változtatt * V *? " d u’í 8al Orsovájjal) szerdán 7 órai j­­.á y lu " -------1 . 10 . 26 PLsdány . í „ 53,4 u.jj «ste' 9 A , LreS8el­» ejjeLj/ijBonyból Ormára • Bpütör « 0. ,1 p. ',«..iOn­oT»p«l3an.D,b.p,.ro„, t, f baton reg. i. ZiTn­arsyból P^bre ; ke den, 1 vaB.6 óra reg. d. o. Szegedről Zlmenyba : m rdá b; szombaton reggel» t -t Xizzunyból Szegedre; v sár ; és csütörtök délben. ’ r,'Sg. '4-t Elsö m.gőzb. tarté sig. , Pestről Essék­re: naponké­nti 6'/ s reggel. 4- *.­ Eszékről Pestre ma,,ok.5­­. « őr. reggel. ■«'s! Oct. 30. Pesten...................... Oct. 30. Pozsonyban Oct. 29. Máramaros-Szigeten. Oct. 29. Sz. Németiben . . ka *0. ’Kalsa—PawS Fest ind, Cejléá­s P.l­adány „ 2 „ N.-Várad—Pest N.-Várad 10 ó 47 p. P.Ladányérk.12. 68 .­­ 5 * 46 „ Pest—Arad ind. 3 ó, 31 j. Fetr Czegléd 9 9 „ 3* Szolnok „10 „ .m Arad—Pest.­­Arad ind. 10 ó. 15 p, 4­­ 20 lCzeglédérk 6 „ 31 0 felett időjárás 3 8 felhős 4 6 esős 4 3 felhős 1 8 száraz i hova Izak lánsági 84 fontot • 86 . . 86 . . arai uj 86 „ . Is. snsztr. m. *3.70^8795 (3.95—1.20 4.25—4.40 4.40—4 55 4.35-4 50 4.t©—4.6­­1­ 4.65—4.76 13.70-8.95 8.95-4.20 [3.80—4.06 *4.­5-4.3© 14.86—4.50 [4.60—*65 !3 80—4.05 ]4.05—4.30 [4.36—4.6© ;4.60-4.65­­* 65-4 75 12.90—3__ 12.45—2.70 12.20—2 40 ?1. 65-1.75 —2.46—2.50 11. 30—2.40 *‘4.60—5.*— PS.40~9.60 i6.25~6.50 h. 87*1,6.­Magyar értékpapír** érkda«. Magyar vasúti kölcsön . Pesti kereskedelmi bank. Budai keresk. ■ iparbank Pesti iparbank . . Magy. át. hitelbank kis. . Pesti takarékpénztár. . Budai „ • * Ó-Budai , Pesti hengermalma . • Pannonie*, gőzmalom . ■ Bis. budapesti gőzmalom. Budai gyártelep . . • Concordia gőzmalom. ■ Budai király-gőzmaloma Pesti Victoria gőzmalom . Szegedi gőzmalom ■ • I. magyar szeszfinomitó . Új-Pesti szeszfinomitó . Magyar bizt. társulat ■ Pannónia viszonbizt Pesti biztositó intézet ,,Hazai életbiztosító bank, Magyar északi vasút Pesti közúti vaspálya IL-Murányi bánya Mátrai bányarészek . . Kereskedelmi épület . . Budapesti lánczhid . , p­­­elsőbbs. köt Alagút ..... 6 7,7, m. földit. záloglev. A pesti ker. bank záloglev. Adva 96 60 625 - 205 - 275 - 87.76 1470 — 462 — 105 1190 1440 - 685 — 165.— 660.— 620.— 25» — 6­3- 495.- 692 - 186 - 270 87­— 395.— 4000— 8- 400- 475.- 91.60 98.— 91 — 96 — Tartva «6.— 635 — 206 — 87.50 1600— 466 108 -1460 — 880.— 166.— 670. 602.— 825 — 608­­- 600 - 600 _ 95.­180 -200. 87.60 £47«d­ eeág. nemzeti kölcsön a apr. od­. k, 6% metalliques . „ máj.—név kamat áV.Ve • • • ' 1839-ki sorsjegy, ioljec a , 518-k­é' 1864-ki a . . . 1880 ki Adva (8*80 62.60 57 80 68. 0 61.75 171 26 171 2 79.26 84.10 94.30 í 8.08 76.76 74.76 70.60 76 25 ,791 — 212 40 648 - 1898 262 80 lb7 10 148 524 235 187.60 473. 97 76 98.1 01.— 966,0­ Magyar jövedékjegyek Tartva 6840 62.60 5770 68.50 519 172.76 1723 8076 84.35 9450 99.0. 7« 76.25 71.26 7616 392 212.60 145 1892 262.90 18730 149 526 1­237 138 477— 88.. .8.26 811t ElseftSwegl lötrfvy­k Államvr­spálya • • • ■ 1967-H «eres. 3% déli vasút .... 8% . ».................... Tiszai vasút Magyar északi vasút. , Dunagőzhajót és i. Pesti lánczhid • • Sersjegyellő Hitelintézett •­­ 100 fr'm­­. Dunagözhajótésti 100 , Triesti ... 10.­­ Budai . ■ fi ( Eszterházy kerez. ■ '0 ^ Salm . 40 , Pálffy .... 40 , Clary . . •­­ 40 , St. Qeno D . • * Windiechgrits „ Wald­stein . . , Keglevíeh • • H . Váltók (8 hé) Augsb. 100 déln. A . . „ Frankfurt 130 déln. fii j’/, London 10 f. «teA . j Párig 100 fres. . . , r V­ rt pé*T. Os. arany .... Korona .... Napoleonsdor .... Orosz imperizle .... .................................. 123 85 117.25 98.60 212.60 98.53 Adva Tartva 121 — 117.76 99 — 213.­94. 188 26 91.60 118— 31 — 166 - 40.­29.60 36.60 31.60 21.75 21.50 14 60 96.30 16.60 115.80 46 86 189.76 9*.— 120— 31.60 160— 41— 80.60 36. bO 32.50 22.25 22.6C 16.60 Ogorzironatofc. ' f e«t—Bées. Béés— RSu­dannap r. 7 a. $4 p. 'iniade.in.ajj d. u.2 £. £ Pest—Baziás, Szeged—Pest Hétfő, pént. e, S 6 48 p.­­ Kedd. szomb. r V ó •• Béea—BaziÁs, Bét* . , Pozsony Érsokujvni Pest , . Czegléd Szeged Temesvár »6.60 96.90 116.80 46.90 hl Baziár Temesvár Szeged „ Czegléd Pest „ Érsekújvár ( Pozsony , Bécsi)« érk. ind. 7 6. 46 p. regg.' .© 6. — «ftte. 1, IC » 24 „ % 10 „ 51. „ „„ 1 s 23 „ d. u. 1 regg. f 5 „ 19 „ d. u « r «1 v * 1 7 , 64 „ este. 9 b 14 „ este. » 1 2 * 12 » éjjel 2 , 66 „ n. u. , 3 „ 65 „ reg. 7 , 47 „ ste. ik. ? , 10 , d. e.Jaezenováig. üssláf?—Béjis. led 5 e 66 p d. 0. Mb k­ilón éjj. 10 „ *0 „ * . 28 . . * * 35 . »cg-9 » 66 „ regjj. 1 t­62 , d. a. 4 , 33 s a. u. 6 ■ 36 „ este Bho—KaHxsfc ind. 6­6, 35 p. ,»»» , * v 60 „ . érk. 1 ■ 50 « d. u. 7 12 ,8 9 1­3 * 6. 15 p. . 23 . »21 „ » '«10 , . 67 _ r*«6­ d. u. •rste. éjjel. Pest—K»Tit~ ind. 6 6. 31 p Cz .'gléd „ % , n 8 , Bzdsok ,10 „ Pladány, 1 r Debrecz. a „ 3 Kar ss. Kifel­e Deb reczen én

Next