Pesti Napló, 1869. január (20. évfolyam, 5516–5540. szám)

1869-01-13 / 5524. szám

Úgy látszik, hárman fognak föllépni. Kettő már programmot is tett közzé. Első Prileszi P­r­i­­­e­s­z­k­y Tádé. Tehetséges férfiú, ki a me­gyét jól ismeri, de a kit a megye is ismer, jó szónok, ki a megyegyűléseken sikeresen szere­pel, bár azt, mely párthoz tartozik, minded­dig ki nem lehet­ venni. Programmja ellenmondás, határozatlanság, ide-oda kacsint­­gatás, hazafias szólamok meggyőződés nélkül, ízelítőül : „Az államnak életrevalóságát nem találom polgárainak szolgaias megalázásában, fejlődését nem, ha még annyira dicsőített párt­vezér akaratához való föltétlen odaadásban, sőt inkább : azon nemes függetlenségi törekvés­ben tartom rejlőnek, mely nem átallja a kor­mányt intézkedéseinek netalán téves voltáról őszintén fölvilágosítani, az ország jóllétét min­den pártérdek fölé emelve.“ Prileszky e szerint baloldali. Ez azonban tévedés, mert Prileszky Tádé egészen jobboldali: „Hazánknak jelen államjogi törvényes alakultát elismerem, állan­dósítását kívánom. Ezért a jelen minisztériumot mindaddig támogatni fogom, míg az a haladás útján járva, a jólét és az értelmiség emelése által, minket a szabadság révébe vezérelni törekedend.“ E részben ismét jobboldalistico­­baloldalianus. Mi mindenekelőtt határozott pro­grammot kívánunk, hogy tudjuk, kivel van­ dolgunk. A második programm Balázs­ovich Jó­zsefé. Ő városunk fia, Fatal Kora daczára Nyit­­ramegye törvényszéki ülnöke. Szép tehetsége, kitűnő képzettsége, széles jogismerete és lelki­­ismeretes működése által mindenki tiszteletét kinyerte. Programmja néhány sorban össze­síthető : „Ezennel ünnepélyesen fogadom, hogy mint képviselő, mindenkor azon politikai zászló alatt fogok helyt állani, melyet rövid, de legjobb kifejezéssel: a szabadelvű haladás zászlajának­ hívnak, és melyet a Deák-párt fennen lobogtat e hazában.“ Ebből már értjük, kivel van dol­gunk. A harmadik párt most ülésez, a panszlávok pártját értem, melynek nem csekély contingen­­sét egy helybeli gymn. tanár és néhány vidéki plébános képezi. 65-ki jelöltjök, Blahó bog­, danóczi plébános, mint halljuk, nem lép föl. K­it­ fognak fölléptetni, majd megválik. Holnap esküdtszéki tárgyalásunk is lesz. A nyitrai alispán , Rudnay a vádló, O­r­d­ó­d­y földbirtokos ellen. ? Torontál, jan. 6-A torontálmegyei biliéti választók­erületben is megindultak a választási mozgalmak, s megkez­dődtek az e kerületben határozott kisebbségben levő baloldaliak erőlködései. A baloldali jelölt bizonyos P r i­c k úr, ki azonban a körülmények­hez s hallgatóinak politikai meggyőződéséhez képest, itt-ott már Deák-párt­ szellemben is nyilatko­­tt. A volt képviselő, Rőser Miklós, az ünnepek alatt látogatta meg választókerületét, nyomatott jelentésén kívül, élő szóval is számot adván a lefolyt ülésszak alatti működéséről a helységen­­kint összegyűlt választók előtt. Fogadtatásából következtetve, ismétt megvá­lasztatása biztosítottnak mondható. Még Perjá­­moson is, hol a baloldali kapacitások legtöbb sikerre találtak, hosszabb beszédét a pártkü­lönbség nélkül összegyűlt választók általános helyeslése kísérte; s midőn Deák Ferenc? .nag­y hazánkfiának érdemeit fölsorolva, az azáltal képviselt elvek tántorithatlan hívének vallotta magát, még az addig leghatározottabb baloldali választók is helyeslő fölkiáltásokba törtek ki. A „Hazánk“ tegnapi számának napi hí­rei közt Szaplonczay Józsefet mint Máramaros megye főisp­ánj­át mutatja be. Mi eddig Szaplonczay Józsefet, mint a balközép férfiát ismertük; a lefolyt országgyűlésen mint Máramaros megye egyik kerületének képviselője a balközépi elveknek volt határozott támogató­ja." Nem lenne szives a „Hazánk“ csupa colle­­gialitásból minket az iránt felvilágosítani, váj­jon minő változásnak tulajdoníthatjuk ezen új acquisitiót ? Mikor neveztetett ki Sz. J. már­a­­marosi főispánnak, s mikor mentetett fel ezen méltóság terhei alól Mán József? A „Magyar Újság“ szintén tegnapi számának „Választási mozgalmak“ rovatában elsorolva a Nyitra megyei baloldali képviselőjelölte­ket, ezek közt a tapolcsányi kerületben gr. Berényit is említi. A mi tudomásunk sze­rint gr. B­e­r­é­n­y­i határozott jobboldali, tehát mint baloldali jelölt Tapolcsányban sem szerepelhet; reclamáljuk őt! Breznóbánya, jan. 10. Egy névtelen jónak látta a „Pesti Nap-­­­ó“-nak ez idei 6-ik számában Zólyom megyé­­nek követválasztási mozgalmait a maga üvegén keresztül megvilágítani.------— „Audiatur et altera pars“ ! . . . . Ő azt állítja, s ezen állításával az egész megyének politikai jel­lemét sérti, hogy Zólyom megyének választási irányzataiban nem a politikai pártalakulás, ha­nem csak a személyes viszonyok és összeköttetések mérvadók, s így eshetőleg­ a jobboldali elvek vallói baloldali képviselőt fognak választani. ily állítást nem szabad egy perczig sem a megyét compromittálólag tűrnünk és ezennel sietek azt megczáfolni, — s mindenekelőtt hatá­rozottan kijelenteni, — hogy : Zólyom megyének összes köz­hangulata tisztán jobboldali szellemű, — s ezt következőleg ele­mezem . B r e z n­ó­b­á­n­y­a annyira jobboldali, hogy a biztos sikertelenség kilátásában baloldali je­lölt ott fel sem mer lépni. B­eszterczebányán már hónapok előtt nyilatkozott a közvélemény, é­s az addigi képviselő Ruttkay Lajos helyébe azért lép­tették fel közmegegyezéssel Halasy Gyulát, mert amaz baloldali volt, — s a bányaváros H­a­­lasy által, érdekeihez méltólag kor­,­mánypárti képviseletet kíván, — kívüle Cal­­derovits urat is említik és Szumrák Ede is nagy tevékenységet fejt ki, — azonban az előbbi Zsarnóczán Barsban választatik meg, és a­ baloldali Szumrák nem bir Halasy­val mérezni. A szliácsi kerületet illetőleg jónak látta a czikkíró minden többi jelöltet ob­­scurus, ismeretlen embereknek előtüntetve, — ezen lealacsonyított lapályból annál feltűnőbben kiemelni azon ormot, melynek tetején A­m­­man­n Arzén főügyész és volt provisoenta szolgabiró mint portentum tündököl. Az ő politi­kai színezetét nem tartotta szükségesnek kikür­­tölni,­­ mert van a választókerületben egy balpárti töredék is, melynek, a­mint a hír mondja, Ampán úr ígéreteket tett. Fellépett e kerületben a fönmondott bizonyta­lan szinü nagy emberen kivül! Radváns­zki Károly, egyike a legvagyonosabb és legelőbb ké­­lőbb megyei birtokosoknak , a­ki mint a főis­pán unokaöcscse, valószínűleg jobboldali pro­grammot adand. Továbbá fellépett : H­u­d­o­b­a Antal, mint baloldali jelölt, sok évig Belgiumban élt s industriával foglalkozott. Thurzó Lajos ügyvéd, mint a balpárt képviselőjelöltje lépett fel s különösen az ethnográfiai hajlamokat re­­praesentálja. Ifjabb P­­­a­­­t­h­y­­ György a megye első aljegyzője, nem sok reménynyel bir, hogy sikert arathasson, d­ különben éles bal­oldali. Leghatározottabban nyilatkozott azonban ed­dig Petényi Ottó, a megyének tiszteletbeli fő­jegyzője, ki 1861-ben, midőn a megye mármár belenyugodott volna kifogás nélkül az octoberi diplomába, tűnt fel a mozgalom közepette, fel­rázva álmából a szunnyadó hazafiságot s Mózes püspöknek nagy vonást húzott számadásán ke­resztül. Ő akkor a megye első aljegyzője volt s szabadelvű feliratai által is kedveltté téve magát; azóta az ipar mezején mozog, számos vállalatot hozott létre, s mi tőle mint technikus­­tól különösen a megye közlekedési s ipari ér­dekeinek megóvását várjuk. A „tarján-szucsáni“ vasút ügyében, mely megyénken keresztülvisz, ő fáradozott eddig leginkább, sőt e czélra egy igen tekintélyes angol consortiummal is szövet­kezett. Ö, midőn, épen a vasút ügyében járt a megyében, már ez őszszel felszólíttatott a fenálló törvények hivei által a­ jelöltségre, bejárta az­­összes kerületet s kiadta két nyelven programm­­ját. A korponai kerületben id. Plathy György első alispán lépett fel mint baloldali je­lölt, hanem úgy látszik, P­­­a­c­h­y Lajos eddigi jobboldali képvisel­ő­n­e­k semmit sem árt, mert ez egyhangú újra választatásának néz elébe. Be van tehát mutatva, hogy a jobboldal je­löltjei vannak átalános előnyben, s Zólyom megye jövő képviselői a létező adatok szerint­ lesznek: Lehoczky Egyed, Halassy Gyula, Petényi Ottó és Plachy Lajo­s. *) Csáktornya,jan. 7. Muraköznek Csáktornya kerületbeli választói ma itt összegyűltek, meghallgatandók országgyű­lési volt képviselőjüknek beszámoló jelen­­tését. Az újból épült díszes városház tágas tanács­teremében szép számmal jelent meg a helybeli s vidéki választó közönség — köztük nem egy izraelita honfitársunk, mint a múlt országgyűlés haladó irányának egyik élő tanúbizonysága. Szabó Imre volt országgyűlési képviselőnk híven s kimeritőleg ecsetelé a befejezett ország­­gyűlés folyamát, s részletezé a hozott törvénye­ket, melyek egyebeket elhallgatva, tettleg vissza­­álliták ősi alkotmányunkat, melynek alapján a már kiegyengetett utón tovább haladva, kívánal­mainkkal biztos révpárthoz juthatunk ; mert a haza ügyeinek elintézése most már a nemzet kezébe jön letéve ; reményét fejezé ki arra néz­ve, miszerint választóinak­­elveit híven követte akkor, midőn képviselői állásában, a Haza böl­cse által kibontott lobogó alá sorakozott s ezzel megköszönve a 3 év előtt reá ruházott bizalmat abbeli óhajtásának adott kifejezést, mely szerint arra kérte a választókat, hogy bár­kit fognak a jövő országgyűlésre bizalmukkal megajándé­kozni, képviselőjüket mindenesetre a Deák-párt­ból válaszszák. A feszült figyelemmel kísért s a hazafias lel­kesedés szűnni nem akaró kitöréseivel befejezett beszéd után, H. G. választó­polgár­unk megható szavakban köszönő még a kerületbeli válasz­tók elveinek hű képviseltetését s Szabó Imrét átalános helyesléssel a jövő országgyűlésre is a kerület képviselő­jelöltjéül kiáltá ki, ajánlván neki különösen, miszerint a múlt or­szággyűlésen tapasztalt és választó­kerületét ki­elégítő elvek mellett harczolva oda is töreked­jék , hogy országszerte közbotránkozást keltett azon kinövésnek, mely szerint több képviselő a legfontosabb ügyek tárgyalásából kimaradni, s ez­által választóikat a megillető befolyástól iga­zolatlanul megfosztani nem pirultak, meggátlá­­sára szolgáló ház­szabályok leendő felállítását eszközölje.**) Ezek után nyomban D. E. ügyvéd, mint a za­­lamegyei Deák-kör itteni kerületének helyettes elnöke megnyitá a Deák-párti tanácskozmányt, mely ez elnöki minőségben őt meghagyva, a párt szervezését megállapító, programmját szét­osztó, a bizottmányi tagokat megválasztó s ám­bár itt alig van reá szükség, teendői felett részle­tes határozatokat hozott. Itt tehát, valamint Muraköz másik két kerüle­tében s Zala megye egyéb részeiben pártunknak állása, elveink győzelmét hirdető előjelül tekin­tethetik. A Deák-párti értekezlet befejezése után a helyb­éli nagy fogadó termében rendezett barát­ságos ebédre gyűltünk össze, hol lelkes felkö­szöntések a koronás királyi párra, Deák Ferencz­­re a honvédség országos főparancsnoka József kir. herczeg ő fenségére s a t. képviselőnkért, a hazafias ellenzékért, a megyei főispánért és tisz­tikarért hazafias eszmék s humorral vegyítve történtek, és a kedélyes társas ebéd fényoldalát képezték; nem hagyhatom említetlenül követje­löltünk által felhozott azon­ körülményt, misze­rint Deák Ferencz nagy hazafia Perlakon beld. Csesznák ügyvédnél volt patvarista, mire azon megjegyzés létetett, hogy most meg mi mind­nyájan az ő patvaristái vagyünk. Tegnap utazott városunkon át B e­d­e­k­o­v­i­c­s Kálmán m. kir. horvát miniszter, kit a mura­közi nép élén az összes értelmiséggel, az indó­­háznál szívélyesen fogadott, honnét a miniszter magyar nemzeti zászlókkal ellátott muraközi lovasok elől s két ifjú diszlovag oldal lovaglása mellett folytonos taraczklövések közt több mint 50 diszfogat kíséretében a fogadására ide jött varasdmegyei küldöttséggel Varasdra ment, hol a város által kitűnő lelkesedéssel­­fogadtatott, s fényes kivilágítással és fáklyás zenével tisztelte­tett meg. Éljen a haza !­1 M. K. Párt-ny­ilatkozat. T­á­p­i­ó-B­i­c­s­k­e, jan. 10. A higgadt hazafiui, vagy ha úgy tetszik Deák-párti szellem, mely községünk nagy szá­mú intelligentiájának — igen kevés kivétellel — mindig sajátja volt: a napokban tettben nyilvánult. Szemben ugyanis a már erősen folyó balolda­li korteskedésekkel , körünkben határo­zott D­e­á­k-p­árt alakult, mely feladatául tűzte ki a népnek élő szó, — s ha a szükség úgy kívánná — sajtó utjáni felvilágosítása által ellensúlyozni a baloldali törekvéseket , s a választás alkalmával Deák-párti jelöltnek sze­rezni diadalt. A párt, melynek elnökévé Bicskey Ala­jos, jegyzőjévé pedig K­é­t­h­e­n egyhangúlag lőnek megválasztva, első teendőjéül ismeri meg­alakulását az országos Deák-párt központi bi­zottmányának ezennel bejelenteni;— kedves kötelességéül ismeri a d­a­b­a­s­i választó kerü­let Deák-párti t. polgárait hazafias­­bizalommal felhívni, hogy velünk együtt szintén határozot­tan alakuljanak, s a kölcsönös érintkeztetés, és egyöntetű működtetés végett, alakulásukról bennünket értesíteni szíveskedjenek. Pártunk Halász Boldizsár, és Bicskey Kálmán baloldali jelöltekkel szemben Madass Ká­rolyt élteti, azon hitben, hogy három év előtt vallott Deák-párti elveihez hű marad. *) A Deák-pártnak jan. 9-én tartott értekezle­téből. Kutheni B­i­c­s­ke­y Al­a­j­o­s, „ jegyző, elnök. Gyöngyös, jan. 7-én Városunkban az ingerültség hetek óta tart s ez ingerültséget a képviselő választás mozgalmai okozzák. Két párt küzd egymással, egyike gr. Almásy György volt képviselő, másika a baloldal jelöltje, Berecz Ferencz körül csoportosult.s Csodálatos dolog. Berecz pártján vannak a Madarász és Csiky-féle szélsők mind a kénytelenségből, mert a nép által csak tűrhető egyént se tudnak maguk közül felállítani Al­másy György ellen, kit a város minden rendű és rangú lakossága tisztel, szeret. A valódi bal­oldalisták, kiknek száma itten gyér, és a szélső párt szenvedélyei ál­tal terrorizált kétségesek(zwei­­felnde) nem mernek miattok az lenni, a­mik,lettek tehát Berecz Ferencz köpenye alatt szinte szél­dalok. A nagy többség ugyan Almásy Györgyé, de a szélsők boros kulacsai, nagy lármájú egyénei azt hitetik el az emberrel, hogy ők is tekintélyes párt. Ma est­e Almásy György tiszteletére mint­egy 800—1000 fáklya fénye mellett éjjeli zene volt, melynek megzavarására mindent elkövet­tek a dalok, de furcsán jártak, mert a méltán felbőszült nép, melyet csendes és ünnepélyes tisztelettételükben belekiabálásaikkal amazok ingerlenek, nekik fordult az égő fáklyákkal, s csak a polgármester erélyes és ügyes közbe lépésének sikerült őket, t. i. az insolenskedő dalokat megmenteni az elpáholtatás és meg­­pörköltetéstől, ki, nehogy nagyobb baj legyen belőle, hírt adott a katonaságnak, mely azonnal kiindult a kaszárnyából, és felállott a tisztelgő és ácsorgó tömeg közé, a balok védelmére, kik aztán el is hallgattak, és el is vonultak. Almásy György pártja példás türelemmel tűri folytonos ingerkedéseiket s a többség érzetének méltóságával utasítja vala vissza eddig minden insultusokat, most azonban csordultig a pohár s türelmünk szakadni kezd.**) Almásy György megválasztatása bizonyos­­nak mondható, mert a nép szereti, tiszteli s ra­gaszkodik hozzá. r. 1. Nyil­atkozat. Nagy megütközéssel olva­sók azon valóban vakmerő hirt, mely a „Hon“ január 5-iki számában az ó-kanizsai választó kerületről közöltetett, mintha t. i. e kerületben tek. Kiss Jakab pesti ügyvéd ur jelöltségé­ről, a ki az 1865/8-iki országgyűlésen a kor­mánypárton “képviselte kerületünket,­­ többé szó sem lenne, sőt egyértelműleg baloldali kép­viselő választása határoztatott volna el. Ezen minden alapot nélkülöző, és jól tudjuk minő forrásból merített éretlen koholmány ér­demleges megbélyegzésére szavakat nem talál­hatván; az igazság érdekében ezennel ünnepé­lyesen kijelentjük , miszerint az ó-kanizsai vá­lasztó­kerület értelmes többsége egyenesen teli. Kiss Jakab ügyvéd urat óhajtja jövőre is képviselőjéül, és nem csak hogy el nem határoz­ta baloldali jelölt választását, hanem másuthatlan jelszavául tűzte ki: Éljen Deák Ferencz, a szeplőtlen jellemű nagy hazafi! Kelt Ó-Kanizsán, 1869. január 9-én. Többen. A „Hon“ újság f. hó 12-iki reggeli lapjában egy valótlan közlemény tétetett közzé a f. hó 9-én Albertin tartott Deák-párti értekezletről, mely közleményt az igazság felderítése érdemé­ből ime, következőleg kiigazítani sietek. Először az értekezlet nem Irsán, hanem Al­bertin tartatott meg. Másodszor az értekezleten száznál többen je­lentek meg, s a gr. Szapári által adott ebéd 50 személyre volt számítva, de — mivel többen jelentek meg, mint a­mennyire számoltak, a mellékteremben is téríttetni kellett. Ezek után állítom, hogy a magát híressé tenni szerető Bicskey Kálmán úr nemcsak éltetve nem volt, hanem még csak szóba sem hozatott a neve. A­mi a birkaczombokat illeti, erre nézve meg­jegyezzük, hogy pártunk képviselvén a valódi de­­mokrátiát és a birtokos osztályt, ilyen falatra ez a párt nem szorult, ha azonban igaz az, hogy az emberek arról beszélnek legszívesebben, a­mit leginkább szeretnek, úgy azt hiszem, hogy a köpönyeg alatt irkáló sereg handabandáz bir­­kac­ombokért. *) Szívesen nyitottunk tért e helyreigazításnak, habár hiányosnak látjuk azt, a c­áfolatul felvett Miksics működésére vonatkozó czikk legszembeötlőbb tételének elhallgatása miatt. Szer­k. **) Ezen szabályok a képviselőház három utolsó ülésében megalkottattak, s hiszszük is,­ogy ezek foly­tán az itt jelzett panaszra jövőben nem leend­ők. S­z­e­r­k. *) Némely lapok által terjesztett azon hírt, mintha Bicskey Kálmán is a jobb­oldal jelöltje volna , egy­szerűen tévesnek nevezzük. Valamint Konkoly Fe­rencz fellép­éséről sem értesültünk eddig, ki a f­alpár­­tok embere. *­*) Jó lesz erősebbre fonni, a többség tudata eb­ben segitni fog. Szerk. Annyit végre, hogy a Deák-párt érdek nélkül halad előre, azaz , hogy a szeretett haza jobb jö­vője forog szeme előtt, s e jövő elérése érdemeiből egyes kislelkű szájhősök lármájától visszaijedni nem fog, hanem e szavakkal „A népszava Isten szava!“ „Éljen Deák és a haza“ fennlobogtatja Madas Károly ur zászlóját. Irsán, jan. 12-én 1869. Kovásznai Kovács Gyula értekezleti tag. Hatósági élet. Pestmegye rendkívüli közgyűlé­se 1869. jan. 12-én. Elnök: L­i­p­­­n­a­y Béla b. főispáni helyettes; jegyző: Ráday László gr. Az ülés folyamáról — déli 12 óráig ■—lapunk esti kiadása szól. Az át- és közmunka megváltásának, illetőleg a megváltás összegének kérdése körül támadt vita — telve untató ismétlésekkel — csak fél kettőkor ért véget. A vitát, melyben körülbelül húszan vettek részt, csak fővonásaiban vázoljuk. G­u 1t­n­e­r Gyula Rádayt pártolj­a; Kiss Miklós a Nyáry-Lovassi indítvány mellett szól. Battha Andor, főszolgabíró, a kecskeméti járásban tett tapasztalásai folytán,azon meggyő­ződését fejezi ki, hogy a közmunka váltságdíjá­nak leszállítása daczára sem fogják az alól ma­gukat többen megváltani. A szakmányba való dolgoztatás ellen neki is vannak scrupulu­­sai, de azért még­is Rádayt pártolja. Halász Boldizsár szerint a törvény csak azt mondja ki világosan, hogy az egész úrbéri felekzetbíró gazda évenkint 12 napot tartozik szolgálni. Óhajtaná, hogy minél többen váltsák meg a közmunkát, de addig, míg az országgyű­lés ez iránt intézkedni fog, legczélszerűbbnek tartja, ha a bizottmány a régi gyakorlat és vált­ságdíjak (2 fogatú 80, 1 fogatú 40, gyalog nap­szám 20 kr.) mellett maradna ; megjegyzi egy­úttal, hogy ha már szakmányban lehet dolgoz­tatni, akkor az illetők a munkára kényszerít­hetők is. Lipthay Béla b. főispáni helyettes a na­gyobb váltságdíj mellett van. Nézete szerint nem volna méltányos dolog, ha a birtokos osztály valami nagyon csekély összeg lefizetése által igyekeznék a közmunka alól kiszabadul­ni; nem volna méltányos szemben a szegényebb­­ sorsúakkal, a­kik magukat egyáltalán meg nem válthatják. A közmunka — e közös teher — váltságdíjának felemelése által­­csak a tör­vény nyer nagyobb szentesítést. Ha már a vagyoni aránytalanság miatt az általános meg­váltás be nem hozható, a megyei bizottmány járjon legalább a lehetőleg méltányosan el. Ré­széről a Ráday által javasolt váltságdíjat is keveseli. ✓ Szapáry István gr. azt hiszi, hogy ha va­laki a köteles 12 napot le nem szolgálná, annak leszolgálására, illetőleg megváltására a követke­ző évben is kényszeríthető. Nyáry Pál nagyon is hosszúra nyúlt be­szédben a Halász B. által mondottakat c­áfol­­gatja. Hivatkozik egyúttal a törvényre, mely tiltja a munkára való kényszerítést. Beöthy Lajos 1-fő alispán meggyőződése, hogy az utak roszaságán csak úgy lehet segít­ni, ha a törvénynek szükség esetében katonai­lag is érvényt szerezne­k. Még Ivánka Imre, Horváth Döme (a kisebb váltságdíj és a szakmányban való dolgoz­tatás mellett) Ráday L. és többen szólaltak fel; végre a tárgy nagyon is ki lévén merítve, az elnöklő főispáni helyettes a kérdést feltette ; a megyei bizottmány többsége Lovassynak Nyáry Pál által is elfogadott indítványa mellett nyilatkozott, mint a­mely a felmerült javasla­tok közt a közép­ uton halad. Végül a megyei bizottmány az át- és köz­munka megváltásának határidejéül máju­s 1 - ét tűzte ki, ezzel az ülés eloszlott. A képviselőház rendszabályai. II. FEJEZET. Az igazolásról. A képviselőház mindazon képviselői válasz­tások iránt, melyeknek érvényessége bármely tekintetből kérdésbe vétetik, az 1848. V. t. ez. 47-ik §-a értelmében önállóan intézkedvén, az ily választások igazolására vonatkozó eljárást a következőkben állapítja meg. Első czim: Az igazolási eljárásról. 26. §. A ház alakulása­ után azon képviselők, kik a 18 §. értelmében abba befolytak, hét hét tagból álló kilencz — megkülönböztetés végett folyó számmal megjelölendő b­­­r­á 1­ó bizott­­ságot titkos szavazattal választanak azon képviselők közül, kiknek választása ellen sem­mi kérvény nincs beadva, és választási jegyző­könyveik is kifogástalanok. 27. §. Azon megbízó levelek, melyek ellen kérvény ugyan nem adatott be, de a melyek akár tartalmukra, akár kiállításukra nézve az osztályokban kifogás alá vétettek, azokhoz so­roztassanak, a melyeknek érvényessége ellen kérvény adatott be, s azok ez esetben ez utób­biakkal egyenlő módon tárgyaltatnak. 28. §. Az igazolási állandó bizottság maga választja elnökét, jegyzőjét és előadóját; hatá­rozat­hozatalra legalább hét tag jelenléte szük­séges s a jelenlevők általános többsége határoz. Jegyzőkönyveit a bizottság időről-időre a ház­nak bemutatni tartozik. 29. §. A 26. §. szerint megválasztott bíráló bi­zottságok tagjai a terem közepén az elnöki szék előtt állva, nyílt ülésben a következő esküt te­szik le : „Én...........esküszöm, hogy az előttem tár­gyalandó képviselő-választási ügyekben a képviselőház megállapított szabályai szerint s az azokban kijelölt megbízatásom köré­ben részrehajlás és mellékes tekintetek nélkül járok el, minden igyekezetemet az igazság föl­derítésére fordítom, s a törvény és lelkiismere­tes meggyőződésem szerint igazságos ítéletet mondok. Isten engem úgy segéljen !“ 30. §. Ezután a választások érvényessége el­len beadott kérvényeket, s a 27. §. szerint bő­vebb vizsgálatra utasított megbízó leveleket a ház elnöke a gyűlés színe előtt sorshúzás útján az egyes bíráló bizottságok között lehetőleg egyenlő számmal kiosztja, s a következő nap­nak délelőtti 10 órájára az igazolási állandó bi­zottságot ülés­tartás, a bíráló bizottságokat pe­dig alakulás végett, üléseik helyének nyilvános kihirdetése mellett meghívja. (Folytatás követ.) A P. Napló magán-távirata. B.-Gy­ar­m­a tb, jan. 12. Nógrád me­­gye központi bizot­mánya ma választa­tod­ meg. Ha­bár a balpárt minden erejét megfeszíté, mindamellett a Deák-párt lett győ­ztes. Temesvár, jan. 12. Temesmegye központi választá­si bizottmánya ma vá­lasztatott meg. Az eredményt a Deák-párt részén van, még pedig nagy majoritással. N.­B­ecskerek, jan. 12. A közp­onti bizottmány választása a Deák-párt részére dönti el a győzelmet. A baloldalnak azon indítványa, hogy a választási hely más­hova helyeztessék át, megbukott. A Deák párt győzelme teljes. Kaposvár, jan. 12. A központi bizottmány holnap választatik meg. A Deák-párt győzelme biztosítottnak tekint­hető. Z­o­m­b­o­r, jan. 12. Mind a városi, mind a megyei központi választói bizott­ság ma választatott meg. A győzelem a Deák-párt részén van. A szélső­bal­ párt­ból egyetlen tag sem választatott. Nagy-Som­kút, jan. 12. A kővárvi­­déki bizottmányt fölterjesztést határozott a kormányhoz intézni, melyben azt kérik, hogy Ujfalussy Miklós, ki a közbizalmat bírja, főkapitányi állásán továbbra is ha­gyassák meg. Madrid, jan. 12. Egy kormányi körlevél az összes polgárságot a válasz­tásokban való részvételre és hazafias gyá­­molításra hívja fel. E körlevél újólag ki­nyilatkoztatja a kormánynak azon óhaj­tását, hogy a nép képviselői állítsák fel a trónt, ellátva azt oly előjogokkal, melyek a versenyzést lehetet­enné, a rendet azon­ban lehetségessé tévén, a szabadságnak tartós oszlopai legyenek. — A csapatok veszteségét Malagánál 40 halottra és 1­7­4 sebesültre teszik. Pár­is, jan. 12. Ma délután konferen­­tiai ülés lesz. Biztosan állítják, hogy a hatalmat elhatározták: a Görögország által támasztott igényeket nem venni figyelembe, azon esetre, ha Görögország csakugyan ragaszkodnék azokhoz. Konstantinápoly, jan. 12. A kandiai ideiglenes kormánynak összes tagjai el vannak fogva, közülök négyen megöleltek. A levéltárak számos kompro­­mittálló levelezésekkel együtt szintén kéz­re kerültek. B­er­l­in, jan. 12. A követek­ házának költs­ég­vetési bizottsága helyben hagyta a köln-mindeni vasút részvényeinek álla­mi biztosítására vonatkozó törvényjavas­latot, — egyúttal indemnitást adott a kormánynak az ezen va­sttársulattal 1865 aud 10-kén kötött eladási szerződésre vo­natkozólag — miután a pénzügyminisz­ter kinyilatkoztatá, hogy a kormány elis­meri ugyan, mikép állam vagyon eladá­sához az országgyűlés beleegyezése szük­séges, — mindamellett nem engedheti meg, hogy ezen — amaz időben magas— állami érdekekből kötött eladási szerző­dés a helybenhagyás utólagos kikérése álól kérdésedé tétethessék, miért is ezen szerződést az 1868-ki indemnitási tör­vénynél fogva helyben hagyottnak te­kinti. London jan. 12. Az India ügyi hivatal a Peshaverben lévő brit biztostól egy táviratot kapott, mely szerint Abdul Bhaman khán tökéletesen megveretett. A részletes tudósítások hiányzanak. N­e­w­ Y­o­r­k, jan. 11. A cubai fő­kormányzó, Duk­e, kihirdeté a sajtós­a­­badságot. W­ashington, jan. 14. A képvi­­selőház 119 szavazattal 47 ellenében visszavonta a hivatalok betöltésére vo­natkozó törvényt. Távirati tudósítás a bécsi börzéről. Bécs, jan. 12. (Esti zárlat.)) Hitelrészv. 253.70. Éjsz. vasút 201.80. ÁllamvasutÉ 309.10. 1860-iki sorsj. 92.90. 1864-iki sorsj. 113.90. Napoleondor 9.55. Adóm. kölcsön —. —. Lombard 209.40. Magyar hitelrészv. 97.80. Fer.-József vasp. —.—. Pécsi vasp. . —. Anglo-Hung. 117-30. Inn­erb. vasp. 77. — . Zálogkölcsön —. —. Tramway 147.50. Anglo-Ausztrian 215.50. Galicziai vasút 215. -. Járadék 60.70. Szilárd. Frankfurt, jan. 12. Váltóárfolyam. 98T12. 1859-ki E. me aliques 63.­18. Uj ezüst kölcsön 593/4. Nemzeti köles. 531/8. Régi metál. —. Uj adómentes 5298. Amerikai 1882-ig 793/s Osztr. hitel részv. 247.—. Oszt. államv. 304.—. 1854-ki sorj. 68—. 1860-ki 78%. 1864 ki 113. F. Józsefv. —.— Oszt. bankrészv. 678—. Lom­­bárdos 205-ig. Meglehetős szilárd. P­­á­r­i­s , jan. 12. (Délben.) 3% járadék 70.25,47­% járadék —.—. Olasz járadék 54.30. Állam­vasút 641. Credit-mobil. —. Lombard. 436. Osztrák napra —. Osztrák időre —! Consol —.—. Magy. kölcsön —. Bágyadt. Berlin, jan. 12. Cseh-nyug. Vasút 68.__. Galicziai vas. 90318. Államv. 173718. Önkén­tes kölcsön. 117318. Metaliques 51318. Nemzeti köles. 54718. Hitelsorsj. 87%. 1860­ ki Borsi. 78%. 1864 ki sorsj. 633[8. Ezüst köles. 60V1. Hitelrészv. 106. Bécs 84. Szilárd. Berlin, jan. 12. Búza 63%, hiányzik, 63. Rozs 52*14, 5030, 5174.Zab 31%, 31%, 32%.

Next