Pesti Napló, 1869. január (20. évfolyam, 5516–5540. szám)
1869-01-14 / 5525. szám
des segélyezésekre 7050 frt. A rendkívüli segélyeket részint a maradékból, részint a hátralékkamatokból és rendkívüli bevételekből reméli fedezhetni. 5. Olvastatik Görgey István, az egylet ügyvédének levele, mely szerint 85 frtnyi öszszeget, mely részint ügyvédi munkadíj, részint az egylet pörös ügyeiben a sajátjából tett költség, az egyletnek ajándékoz. Jegyzőkönyvileg köszönet szavaztatik Görgey István urnak, ki az egylet érdekében annyi áldozatkészséget tanúsít, s ez nyilvánosan is kifejeztetni határoztatik Kelt Pest, jan. 6. 1869. Gyulai Pál, titkár. A nyíregyházai ágostai evangelika egyház tanácsától. A „Pesti Naplódnak decz. 31-töl kelt számában Nyíregyházáról beküldött, s a volt országgyűlési követ. Bánó József urnak számot adására vonatkozó czikkének politikai irányától eltekintve, mely mi ránk nem tartozik, csupán és kizárólag az utolsó előtti két pont az, mely egyházunkat érinti, tehát erkölcsi kötelességünknél fogva kénytelve vagyunk ezen két pontra nézve kijelenteni, miszerint : 1- er. A nyíregyházai evangelika egyház saját körében semmiféle pap változtatásról mit sem tud, s teljesen meg van elégedve most működésben lévő lelkészeivel, úgymint nagytiszteletű Bartholomaidesz János főesperes lelkész és öcscse. Bartholomaidesz Károly másik lelkész úrral, s kijelenti, hogy ezek műveltsége tekintetében illetékes bíró nem lehet a nyíregyházi egyik vagy másik politikai pártbeli magánember, hanem a közvéleménye a magyarhoni összes protestáns közönség egyeteme, mely előtt — bátran kimondva — felemlített főesperes lelkészünk nem olyan térkép ismeretes, mint ahogy azt a pártszenvedély sugallata után a czikkíró bemutatni akarta. 2- szor. Ami illeti az Asztalos és Jesenszky féle bújtogatásokat, erre nézve egyházunk kijelenti , miszerint ezen egész pont rágalmazó valótlanság. Nagyt. főesp. lelkészünk és társa, a Jeszenszky által feldúlt békét egyházunkban teljesen helyreállította, s az egyház ezen béke áldásait mai napig is élvezi, s bár sokszor nehéz helyzetben , de a nevezett lelkész urak nyílt egyenes eljárása következtében ezen béke mai napság is áll, s holmi Jeszenszky féle bujtogatásokat Nyíregyházáról csak a politikai pártszenvedély insinuálhat, de tettleg az egyházban ilyesmit senki sem ismer, s ilyesmiről legkisebb tudomása sincs. Egyébiránt egyházunk egyszer s mindenkorra tiltakozik az ilyetén egyházunk beléletét illető, de a mellett avatatlan tollú magán tudósítások ellen. Ezt az átalános közigazság, de lelkészeink szeplőtlen állsának igényeinél fogva is kijelenteni kénytelenek voltunk, mit is becses lapjába felvétetni kérünk, kijelentvén azt, miszerint ezen czikkünket egyúttal a „Hon“t. szerkesztőségének is beküldtük, kérvén ennek más lapok útján is közöltetését. Kelt Nyíregyházán 1869. január hó - án tartott egyház tanács ülésünkben. Mányik József egyház felügyelő által. Választási mozgalmak. Nagyszombat, jan. 12. A Deákpártnak e városban és vidéken levő tagjai, azon meggyőződéstől vezéreltetnek, hogy hazafiui kötelességük mindinkább tömörülni és szervezkedni, hogy ilykor rendszeres és szerény tevékenységet fejthessenek ki. E czélból még a folyó hó 9-én tartott értekezlet alkalmával s erről már szerencsém volt jelentést tenni — 26 tagból álló bizottmány választatott, mely tegnap szervező gyűlését tartá. E bizottmányban elnökül Nekanovich Miklós vártanácsos egyhangúlag kikiáltatván a következő határozatok keltek : 1) Czélul a Deákpártnak szabad eszmecsere és kölcsönös felvilágositás utján leendő támogatása tűzetett ki, mi végből a bizottmány magát állandónak nyilvánítja, rendes üléseit saját helyiségében minden szombaton tartandja; 2) megalakultáról a Deákpárti orsz. központi bizottságot értesítendi s magát ezzel érintkezésbe teendi; 3) Négy albizottságra oszlik, melylyek a választókerület illető részeivel érintkezvén — tevékenységüket azokéval egyesítve — a főbizottmánynak időnkint jelentést tesznek. 4) Az izraelita tagok ideiglenesen külön albizottmányt alakitnak s oda törekesznek, hogy vallásbelieik, kik ezúttal első ízben vesznek részt a képviselő választásban —a Deákpárt érdekeinek előmozdítására csatlakozzanak. 5) A bizottság a párt képviselőjelöltje Balázsovich Józsefnek megválasztatására fog törekedni. A bizottság elnöke, mint halljuk — több taggal — még egy népirodalmi vállalatra is szövetkezett, mely — szláv nyelven, kateceticus alakban szerkesztendő füzetek kiadásában fog állami, s hivatva volna, a feladatot megoldani, hogy a kerületbeli szláv ajkú lakosok a Deákpárt öntudatos híveivé váljanak s a netán más párthoz tartozó szláv választóknak — mit az iskola tenni mulaszt — alkalma nyíljék, a pártkülönbség helyes megértéséhez jutni. Nem vagyunk hajlandók hitelt adni azon meglepő hitnek, hogy több, e kerülethez tartozó megyei tisztviselő oly irányú tevékenységet fejt ki a választási mozgalom terén, mely irány egyelőre még csak pártunkétól eltérőnek jellemeztethetik. Egyidejűleg fendeírt bizottmányi ülésünkkel — a helyben levő úgynevezett „Panszlávok“ Kutlik V. ügyvéd és Chovanetz T. tanár (a helybeli, magyarnak alapított, évs. gymnasiumon) vezérlete alatt, választási értekezlete gyűltek össze s magukat elvben halpártiaknak nyilvánították. A személy kérdést egyelőre függőben hagyják s úgy látszik hogy még Prileszky Tádé programmját sem tartják eléggé „bal“-nak, különben az utóbb nevezett jelölt alig nyerne általuk többet 20— 25 szavazatnál. Balázsovich József képviselőjelöltünket már több kerületbeli község hívta meg ; mindenütt lelkesedéssel fogadják. Gyújtó beszédei nagy hatást idéznek elő s az értelmiség és nép osztatlan tetszésével találkoznak. Nemcsak városunkban, de számos község tornyán is lobog már a Balázsovich-párt zászlaja. MR, Pozsony, jan. 12. A közel kilátásban levő követválasztásokhoz szükséges előintézkedések megtétele végett Pozsony megye bizottmánya tegnap a megyeház nagy teremében ülést tartott ,első alispánunk Bittó Kálmán elnöklete alatt; a megye főispáni helytartója gróf Pálffy József akadályoztatva lévén betegeskedés miatt az elnökség vezetésében, megválasztattak a középponti bizottság tagjai számra nyolcvanan, minden kerületre tíz-tíz tagot számítván Volt a közben némi vita is, a választási módozat iránt, némelyek csak kiegészítését kívánták az előbbi választások alatt működött bizottságnak, mások ismét az egészben való újjáalakítást sürgették, a bizottmányi tagok névsorának felolvasása mellett felkiáltás által. A vita nem nagy érdekű lévén, hosszadalmassága mellett mondhatom, fárasztó is kezdett már lenni; végre abban állapodott meg a többség, hogy választókerületenkint hozassanak az egyes tagok által a központi bizottság tagjai javaslatba; ily módon aztán lehetőleg gyorsan végbe is ment a megalakítás; alig volt itt ott valami ellenmondás. Történt továbbá néhány üdvös intézkedés az árvás ügyek vezetése körül, miután a bizottmány a másod alispán által tett jelentés folytán ennek szükségéről meggyőződött. Délután öt órakor egy nem kevésbé fontos tárgyban gyűltek össze a bizottmány tagjai, nem ugyan mint ilyenek, de mint a Deákpárt hívei, pártalakulás czéljából. Alig hibázott valaki a bizottmányi ülésben a jelen volt tagok közül, úgy hogy örömmel jelenthetem, mikép Pozsony megyében alig van más párti, mint csupán Deákpárti értelmiség. A párt tehát mint Pozsony megyei Deákpárt tényleg megalakult, ideiglenes elnökül gr. Pálffy Istvánt, jegyzőül, Gervay Nándor ügyvédet kérvén fel, kik is a közkívánatnak engedve e tisztet zajos éljenzések között elfogadták. Az elnök rövid megnyitó beszéde után elrendeltetett a jelenvolt tagok összeírása, s az aláírási íveknek köröztetése további hozzájárulás és a tagok száma szaporításának czéljából. Megválasztatott a pártnak egy kilencz tagból álló központi választmánya is, melynek kiváló feladata leend a választási mozgalom körül minden egyes kerülettel összeköttetésbe lépni, s a Deákpárt jelöltjeinek többségét legális és törvényes eszközökkel biztosítani igyekezni. Vannak természesen már nekünk is minden egyes kerületben követjelöltjeink, id. gr. Zichy Józsefnek a szentjánosi kerületben nem jelentkezett eddig még semmi ellenjelöltje; megválasztatása szinte bizonyosnak mondható, a stamfai kerület eddigi képviselőjének Luksits Bódognak (baloldali) azonban akadt más két Deákpárti ellenfele, a másodalispánt Öllé Lajost, és Beck Antal ügyvédet emlegetik. Mind a kettőnek többséget jósolnak a volt baloldali képviselő ellen. Azért neheztelnek egy részt mint mondatik reá, hogy a porosz hadjárat alkalmával okozott károkért járó kárpótlásokat nem eléggé szerencsésen szorgalmazta volna és más részt, hogy annak idejében mint deákpárti választatván meg magát, átment a baloldalhoz. A szempczi kerületben ifj. gr. Zichy Józsefnek még eddig nincsen ellenjelöltje, volt eleinte egy, Szülő Géza személyében, ki erősen is agitált ellene tüzes baloldali ígéretekkel; de minthogy viszhangra nem talált az agitatió , átcsapott a szomszéd bazini kerületbe versenytársul Borcsányi János ellen, de itt már mint mondják deákpártinak valja magát, pedig ott épen nincs szükség Deákpárti ellenjelöltre, mert az előbbi képviselő Borcsányi János újra fellépett, a választók megvannak vele elégedve, a nép mindenütt lelkesen fogadta, az intelligentia is csakhamar felismerte a különbséget a két jelölt képességei közt, s azon hirtelen átcsapó, a baloldali agitatióról a jobboldaliságra is igen sokakat gondolkodóba ejtett ott, s alig hiszszük, hogy az eddigi képviselő ellen többséget nyerhessen. A galántai kerületben akadt Sebestyén Lászlónak is egy baloldali versenytársa , Nagy János ügyvéd, mint mondják, hatalmasan agitál, azaz hogy máris borral az a baloldali programm, különösen az ottani kerület számos apró birtokú nemességnek a fülét csiklandoztatja az a nem adózunk jelszó, más alakban ugyan, de ugyanazon jelentőségben, csak föl-föléled még most is a múltból népszerű kortesfogásnak, járja eközben a bor is bőven! Nagyszombatban három jelöltet emlegetnek : Prileszky Tádét, Balázsovits Józsefet, mind akettő Deák-párti, és bizonyos Borik panszlavot, annak idejében Bach-hivatalnok, most szélsőbali, specifice nemzetiségi képviselőnek készül, nem hiszem hogy többséget nyerjen Prileszky Tádé ellen, ki legtöbb népszerűséggel bír ott. Az alsó- és felső-csallóközi járásokban akadt Barta Jánosnak eddigi Deák-párti követnek egy baloldali ellenjelöltje, Krascsenits Ferencz ottani ügyvédben, és Olgyay Lajos eddigi baloldalinak is viszont egy jobboldali ellenjelöltje, de nem tudjuk, hogy a sok közül melyik áll majd elő, véglegesen még egyben sem állapodtak meg. Volt a baloldalnak is egy alakuló conferentiája a fogadó termében, hol elnökül Földes Gyulát választották; hogy mit határoztak, annak elmondását a baloldali lapokra bízom. Fehér megye sárkeresztúri választóinak intelligenciája f. hó 10-én Székesfehérvárott értekezletet tartván, báró Splényi Henriket kérte fel a képviselői jelöltség elfogadására. B. Splényi késznek nyilatkozott az elfogadásra és ékes beszédben kifejté, hogy a pragmatica sanctioból és az 1848-ki törvényekből kifejtett 1867-iki transactionalis törvények alapján akar tovább építeni és haladni,de nem rontani és visszamenni. Beszéde sok tetszéssel fogadtatott és a győzelemre sok a kilátás. A bodajki kerületben eddig ifj. Szőgyényi László az egyedüli, még eddig deákpárti jelölt. A ráczalmási kerületben gróf Zichy Nándor lép fel, ellene mintegy 4—5 ellenjelölt is síkra lépett, ezek között van egy miniszteriális hivatalnok is (Északi Károly), de ellenzéki programmal. A vaáli kerületben Zuber József többe, mint deákpárti fog mérkőzni Salamon Lajossal, az eddigi képviselővel. Végre a csákvári kerületben két jelölt van : ___________ ____ _____ ___ ____ ezek közül három a Deák-párthoz tartozik és ugyan Kenessei Kálmán, Fekete János és Földváry Károly. Kívánatos volna, hogy a jó ügy érdekében a pártban helyre állna az egyesrtés. Aranyos-Maróth, jan. 10. Még múlt deczember 28-án több száz lévai választó jelent meg Várady János volt országos képviselő lakásán, kijelentvén eddigi törvényhozási működése fölött teljes megnyugvását és bizalmát, valamint azon óhajtását, hogy a lévai kerület képviseletét a jövőre elvállalni szíves legyen. E bizalmas megtiszteltetést Várady János köszönettel fogadta, és a jövőben is eddigi elvei alapján neki megfelelni, polgári kötelességének jelentési. Jan. 10-én a megye bizottmányi tagjai központi választmány alakítására Aranyos-Maróthon a megye székhelyén megjelenve nagy számmal a lévai kerület értelmisége legnagyobb része egyesülve és teljes egyetértésben hasonlóan fölkereste volt képviselőjét, Várady Jánost, és úgy mint a föntebb érintett lévai polgárság képviselőjének eljárása fölött teljes megelégedését nyilatkoztatva, őt a képviselőség ismétt elvállalására fölkérte, mely fölhívást az illető, mint a legnagyobb bizalom jelét, készséggel fogadván, legmélyebb köszönetét fejezte ki. Minthogy pedig ezen kerületben eddigelé más jelöltségről mit sem tudunk, Várady Jánosnak a lévai kerület részéről, — mely kiválóan Deákpárti — megválasztatása bizonyosnak tekinthető. M—m—imggaMMBHWMBiHffiwiSiamaMagyar Hatósági élet. Pestmegye rendkívüli közgyűlése 1869. jan. 13-án. — Harmadik nap. — A lapunk esti kiadásában hozott tudósításunk a gyűlés folyamáról — a helyettes főispán indítványáig bezárólag — szól. Ez indítvány, melyben az elnök a közgyűlést a vita félben hagyására kérte, úgy látszik, elhangzott. Kiss Miklós és utána a szónokoknak hosszú sora sietett véleményének nyilvánítására. A vitában, mely mind inkább szélesebb alapot nyert, sűrűen érték egymást a gyanúsítások és azoknak (határozott vagy határozatlan) visszautasítása, a kölcsönös félreértések és egy-egy bocsánatkérés. Ráday László gr. újra előállott az ő 100 akó borával, Bossányi sem maradt adós és nyilvánosan megnevezett egy korteskedő tisztviselőt, mire viszont ez törekedett magát igazolni. — Fáy Béla, Szapáry István gr. és Horváth Döme, főügyész, Nyáry Pál ellen polemizáltak, kinek mintha veleszületett gyengesége volna az, hogy minden szabadelvüséget a baloldalnak vindikáljon s a kit — általánosan ismert bölcs higgadtsága daczára — ezúttal nem tudjuk gyengesége vagy bölcsesége-e annyira elragadt, hogy nem tartotta méltósága alatt állónak, néhány pestmegyei deákpárti választónak összejövetelét „zug-konferencziának“ keresztelni. — Egyáltalában a gyűlés egész menete nem illett a zöld asztalhoz. A hosszúra nyúlott vitának végre Fáy Béla vetett véget azáltal, hogy az általa javasolt 10 egyént — csak mint arra érdemeseket — kérte a központi választmányba felvétetni. A közgyűlés ezután a 10 új tag felvételében rövid vita után megnyugodott; ezeken kívül egyes m. bizottmányi tagok javaslatára még néhány választót tettek meg a központi választmány tagjának, úgy hogy ezek összes száma közel 200 ra rúg. A választmány Beöthy Lajos első alispán elnöklete alatt első ülését hétfőn fogja megtartani. Végül a közgyűlés a központi választmány költségeinek fedezése iránt intézkedett. Ülés végett kettőkor. Pécs, jan. 8-án. Ma hitelesíttetett évnegyedes megyei közgyűlésünk jegyzőkönyve, s most összefoglalhatom tudósításomban e gyűlés főbb mozzanatait. Perczel Miklós főispán ő méltósága nyitotta azt meg f. hó 4-én egy érdekes beszéddel, mely tetszést aratott. A múlt országgyűlés tevékenységének ismertetése után áttért szónok a kiegyezkedés történetére, s csodálkozását fejezte ki azon heves ellenzés felett, melyben most az 1868. évi XII. törvényczikkely részesül, holott annak idején csak kis töredék volt az, mely a kiegyezkedés e politikáját roszalta. „E kis töredék alatt — úgymond — a szélső balt értem, mely többnyire csak másodrendű egyénekből áll, s melynek számát főleg azok növelik, kik az országban épen nem magasztalható politikai múlttal bírnak.“ Zajos helyeslés követte e szavakat. A főispáni megnyitó beszéd után az alispáni és főügyészi jelentések következtek, melyekből örömmel győződtünk meg arról, hogy az illető hatóságok munkásságán nem múlt a befolyt ügyek elintézése. Jeszenszky Ferencz első alispán jelentése szerint 46 katona-elbocsátási, 346 nősülési, 111 telekdarabolási, 63 kézbesítési és végrehajtási, 7 panaszos, 68 fegyverengedélyi és 298 vegyes ügy érkezett be. Ezek közül 918 intéztetett el, és 21 vár elintézésre. A közbiztonsági állapot általában megnyugtató. A múlt évben 738 rab fordult meg a megye börtöneiben, ezek közül meghalt 4, szökést 3 kísérleti. Jelenleg 208 rab van. Az egészségi állapot kielégítő. Ocskay Antal másodalispán jelentése szerint 22,254 polgári árva- és telekkönyvi ügydarab jött be. Elintéztetek 21,901. Törvénykezésünk valóban megérdemli azon jó hírt, melyben felsőbb helyeken is áll. Bánffay Simon tiszti főügyész jelentése szerint a fenyító ügyek száma ez évben tetemesen csökkent. 1405 ügy fordult elő, hátralékban csak 2 van, melyek a legutóbbi napokban érkeztek be. A belügyministérium dec. 23-iki 24129. számú leirata értelmében megválasztatott a követválasztásokat intéző központi választmány, túlnyomólag Deák-pártiakból. Zúgolódnak is miatta a szélsők, kik eddig uralkodtak a közp. választmányban. A belügyministérium dec. 18-iki 20325. számú leiratában megyénk jövő évi költségvetése 165,137 ft és 30 krban állapittatik meg. A vasutakra vonatkozó leirat indokul szolgált egy felterjesztés elhatározására, melyben a pécs-mohácsi vasúti menetrend szabályozása, s a szeszély és önkény alóli kiszabadítása sürgetőleg fog kérelmeztetni. A vasasi és mohácsi úgynevezett olvasókörök, helyesebben szélbaltámító tanyák, melyek souverain módon ignorálták a minisztériumot, alapszabályaik felterjesztésére, illetőleg átdolgozására utasíttattak. A közgyűlések gyér látogatásának egyik okát abban látván a bizottmány, hogy azok jan., ápr., juh és oct. elején, jobbára alkalmatlan időben tartatnak, elhatározta a közgyűlések napjainak áttételét febr., máj., aug. és nov. elejére. Út rendőri szabályzat és haszonvehető cselédrendszer készítésére bizottságok küldettek ki. A cselédek általános romlása és haszonvehetetlensége bizony régóta érezteti alkalmas cselédrendszer hiányát. A hatóságok átiratai tudomásul vétettek. A siklósi járásban esküdtnek Kóbor József, a hegyhátiba Náray Gyula; tiszteletbeli esküdtnek Benyovszky Elemér, Nagy Jenő és Dittmayer Jakab választottak meg. 17-Kolozsvárt, jan. 9-én. Kolozs megye állandó képviselő választmánya a mai napra soron kívül jön összehíva. Daczára annak, hogy az összehívás sietve történt, szép számmal gyűltek össze a tagok, mi mindenesetre a közügyek iránti érdekeltségre mutat; jól esett néhány nemek megyei, de országos politikai notabilitást is látni a gyűlésben. Főispán gróf Eszterházi Kálmán ur megnyitó beszédében röviden előadá, hogy jelen gyűlést a következő országgyűlésre megválasztandó követválasztás elintézésére szükséges megyei középponti választmány megválasztására hívta össze, s csak is ez leend tárgya a gyűlésnek s még némely sürgetősebb rendeletek felolvasása, s kihirdetése. Mielőtt a napirendre tért át a gyűlés, főispán váltsága örömmel jelenté, hogy a múlt gyűlésen megválasztott főjegyző B. Orbán Balázs a főjegyzőséget elvállalta, s csak néhány havi szabadságidőt kért, mig némely elvállalt kötelezettségeinek eleget teend. A jelentés örömmel fogadtatott, miből látszik, mily roszul volt értesülve a „Hon“ tárczairóla, midőn Orbán Balázs életirásában — a Székelyhonról irt munka ismertetése közben, felhozá, hogy ez állomást el nem fogadá, mivel Kolozsmegyében a baloldaliak üldöztetnek. Olvastatott a főméltóságu magyar királyi belügyminisztériumnak idei 24.129. rendelete az 1869/72-ik évi országgyűlési választások elintézéséről és a középponti választmány megalakításáról, a választásokra vonatkozó utasításokkal kapcsolatban. A főispán váltsága legelőbb is tanácskozás tárgyául kitűzi, hogy a megye egy választó kerületet képezzen-e, és vagy két választókerületre osztassák , mint a múlt alkalommal. Biró Pál jónak látja az eddigi gyakorlat megtartását, hogy a megye két választókerületet képezzen, mivel oly távol feküsznek a két kerület választási falvai, hogy azok lakóit egy bizonyos helyre összegyűjteni lehetetlen. Tisza László azt hiszi, hogy a felett nem is kell vitázni, miután az imént felolvasott utasításban az áll, hogy minden választókerület csak egy követet válaszszon, miből önként következik, hogy egy kerület két követet nem választhatna. Zelk Károly államtitkár és volt képviselőnk megjegyzi, hogy Tisza László úr megjegyzése nem áll, mert az idézett hely nincs az utasításba, hanem meg van írva az 1848-ik törvényczikkekben, hogy a gyűlés hatáskörébe tartozik a választó kerületek megállapítása, — tehát a megyei gyűlés ezen törvény erejénél fogva, állít meg két választó kerületet, — mi határozatkép elfogadtatott. A középponti bizottmány száma 40 tagban állapíttatott meg, a tagoknak titkos szavazat útjáni megválasztása elintézésére, illetőleg a szavazatok beszedésére egy bizottság neveztetett ki. Olvastattak a közelebbről megküldött országgyűlési törvényczőknek s kihirdetetteknek tekintettek. Olvastatott azon felsőbb rendelet, mely szerint megyénkben, többszöri fölterjesztések folytán, egy fő számvevői állomás rendszeresítetett 600 főt évi fizetés mellett. A középponti választmány-tagságra szavazattöbbséget nyertek az esküt le is tették. r. 1. záló bizottságnak, annak megalakulását követő három nap alatt beadni tartozik. — Ennek elmulasztása azon szándéka nyilvánításának vétetik, hogy megválasztatását védeni akar , a. 37. §. A 31, 32, 33. §§. értelmében nevezett meghatalmazottak az illető felek által maguk közül, vagy az ország más, önálló polgárai közül szabadon választhatók, lehetnek nem választók is, de képviselők nem lehetnek. Ha azonban ők, illetőleg a választást személyesen védeni kívánó választók , már a bizottsági előleges tárgyalásokban is részt kívánnak venni, Buda-Pesten jelen lenni, s ottani lakásukat a ház irodájában bejegyeztetni tartoznak. 38. §. A biráló bizottságnak azon tagja, ki az ahhoz megbirálás végett utasított megbízó levelekre nézve a 13. §-ban körülirt kifogások valamelyike alá esik, ezen bizottságnak tagja nem lehet. 39. §. Az illető bíráló bizottsági tag köteles az igazolást állandó bizottságnak tudomására juttatni azon körülményeket, melyek az előző 38 §-ban említett kifogásra ellene alapul szolgálhatnak. E tekintetből a választás ellen kérvényezőknek, s az érdeklett képviselőnek meghatalmazottjai a választást védő választók, illetőleg meghatalmazottjaik, sőt a ház mindegyik tagja is bármely bzottsági tag ellen az igazolási állandó bizottság előtt kifogást tehetnek. 40. §: Ezen nyilatkozatokat, illetőleg kifogásokat az illetők az igazolást állandó bizottság elnökének, ezen bizottság által a 30 §. értelmében tartandó ülés megnyitása előtt, vagy magának a bizottságnak ezen ülésében, délelőtti 11 óráig írásban bejelenteni tartoznak. Későbben tett jelentés, illetőleg kifogás tekintetbe nem vétetik. 41. §: Az igazolást állandó bizottság a telt bejelentéseket, illetőleg kifogásokat az illető feleink, s más, a fenforgó tényekről tudomással bíróknak, amennyiben mindezek rögtön kihallgathatók, meghallgatásával azonnal tárgyalásba veszi, s ha a kifogást figyelembe veendőnek találja, a kifogás alá esett bizottsági tagot más bíráló bizottsághoz osztja be, ennek egy tagját pedig a kifogás alá esettnek helyébe teszi át, s ha a tett bejelentések és kifogások mindegyikére nézve intézkedett, a bíráló bizottságokat működésük azonnali megkezdésére hívja fel. (Folytatása követ.) A képviselő úr rendszabályai. II. FEJEZET. (Folyt.) 31. §. Azok, kik valamely választás érvényessége ellen a képviselőházhoz kérvénynyel járulnak, abban a kérvénynek nevekben leendő védelmére egy vagy két meghatalmazottat tartoznak megnevezni; a meghatalmazott azonban a kérvénynyel megtámadott képviselő ellenjelöltje nem lehet. 32 §. A képviselőnek, kinek választatása ellen kérvény adatik be , joga van megválasztatását védeni, vagy nem védeni; azon esetre mindazonáltal, ha választatását védeni akarja , ezt személyesen nem teheti, hanem a végett szintén egy vagy két meghatalmazottat köteles nevezni. 33. §. Azon választók, kik a megtámadott választást védeni akarják, erre szintén jogosítva vannak, akár védi az illető képviselő megválasztatását, akár nem. Tehetik ezt személyesen is, de ha kettőnél többen vannak, vagy ügyöket személyesen védeni nem akarják, e végre részükről hasonlóképen egy vagy két meghatalmazottat tartoznak nevezni. 34. §. A kérvényezők részéről kiállítandó meghatalmazást a 83. §-ban említett tíz kérvényező, a választást védő választók részéről kiállítandó meghatalmazást pedig ezek, vagy ha számosabbak, közülök legalább öten írják alá. Mindezen aláírások, valamint a megválasztatását védeni kívánó képviselőé is, a polgári törvénykezési rendtartás szerint hitelesen kiállított s a megbízottak állandó lakhelyének kijelölését is magában foglaló meghatalmazványokkal igazolandók. 35. §. Ezen meghatalmazványokat a kérvényezők mindjárt a kérvényhez csatolják , a választást védő választók és érdeklett képviselő pedig az alább következő 39-ik §. esetében az állandó igazolási bizottságnak adják be, mely azokat annak idejében az illető bíráló bizottságokhoz teszi át. A bíráló bizottságok megalakulása után azonban, az ily meghatalmazványok egyenesen az illető bíráló bizottságokhoz is benyújthatók. 36. §. A megválasztatását védeni nem akaró képviselő ez iránti írott nyilatkozatát az illető ki KÜLÖNFÉLÉK. Pest, jan. 13. — Aradmegye először alkalmazta tettleg a nemzetiségi törvényt. A 11-iki közgyűlésen a román tagok kívánságára a jegyzőkönyv román nyelveni szerkesztése elhatároztatott. —• A honvédség szervezése folytán, mint egy bécsi lap írja, a közös hadügyminiszter felszólítást intézett a tettleges szolgálatban nem levő összes tisztekhez, hogy a honvédségi szolgálatra magukat bejelentsék.— Mint a „Somogyban“ olvassuk, a kaposvári kerület egyik helysége egy aranytoll átnyújtásával akarja Somssich Pál iránti tiszteletét kimutatni. — Zuvich Ilma kisasszonynak, a volt horvát képviselő lányának, Deák Ferencz egy általa készített levélnyomót küldött ajándékba. „Deák F. ajánlja ajándékát „Zuvich Ilmának“ van belé vésve. — Győrött nagy örömmel ünnepelték meg a légszesz-világitás létesültét. Azt mondják, hogy az uj világítás kitünően sikerült, sőt hogy a fővárosét messze túl haladja. — Mint halljuk, Magyarország prímása f. hó 20-ára váratik Budára, hol is személyesen fogja gr. Hunyady Imrét a bájos Győri Feliczia grófhölgygyel megesketni. — A kereskedelmi miniszter a „P. Lt.“ szerint két jeles képzettségű fiatal szakembert küld külföldre, hogy a chemiai és állatgyógyászati tudományokban magukat kiműveljék. — Figyelmeztetjük azon honvéd tiszteket, ezek özvegyeit, és árváit,kiknek részére a belügyminisztérium által Pest városához küldött öszvegből segély utalványoztatott, hogy miután a kiosztó bizottmány működését nagyobb részt befejezte, a hátralévők f. é. január hó 18-án a városházán 3-ik emelet 86 sz. a. délelőtt 10— 12 óráig, délután 3 és fél—5 és fél óráig anyival inkább jelenjenek meg, minthogy az azontúl fönmaradandó összegek a m. kir. belügyminisztériumhoz átküldetni fognak. — A „budai dalárda“ pártoló tagjainak f. hó 10 én tartott rendes évi gyűlésén Fischer István és Kummer János Urak választattak bizalmi férfiakká az egyleti választmányba. — A befejezett Kara gyorgyevics-perre vonatkozó iratok a pesti büntető törvényszék elnökének átadatta. — Mondják, hogy a Budán megürült krisztinavárosi plébánia elnyerésére legtöbb kilátása Rostaházi budai várplébániai káplánnak van. — Honvéry Antal és Wagner Ottó tervet készített Pestváros szépítését illetőleg. E tervezet szerint Pest szépítési munkálatai a felső Dunaparton találják kiindulási támpontjukat, s irányuk Lipótvárost nagy és tervszerű építkezések által, a rendetlenül beépített felső Dunaparti térrel hozni szerves kapcsolatba. E czél elérésére mindenekelőtt az új épület szétrombolása lenne szükséges, melyet azonban nagyszerűen fogna kárpótolni a tervezet alaprajza szerint, a helyén építendő, a Louvre-szerű kormányépület, mely 7 minisztériumnak szolgáltatna helyiséget. A kormányépülettől a Lipótváros felé húzódó paloták négyszöget képeznének a középen elterülő tért a koronázási domb és az országház foglalná el. E négyszög épületcsoporton át két út lenne átadandó a közlekedésnek. A négyszög épületcsoport háttal állna a Lipótvárosból jövő 3 korona-, 2 sas-, bálvány- és nádor utczáknak s az ezeket magába fogadó Széchényi térnek. A kormányépület homlokzata előtt vonulna el a tágas boulevard, míg éjszakról több rendbeli angol park, délről fákkal beültetett térség terülne el. Az egész tervezet költségvetése körülbelül 6 millió frtot tesz a kormányépületek kivételével, Pest szépítése azonban oly jelentékeny lendületet nyerne általa, hogy fővárosunk maholnap szégyen nélkül állhatna sorompóba a többi nyugat-európai fővárosokkal. — A kereskedő ifjak társulata vasárnap folyó hó 17-én délutáni fél három órakor fogja ez idei rendes közgyűlését megtartani. — Siegmond Vilmos ügyvéd úr a „pestbudai iodavizgyár-részvénytársulat“ eddigi el-