Pesti Napló, esti kiadás, 1869. január (20. évfolyam, 1-24. szám)

1869-01-14 / 10. szám

közgyűlése, általánosan szeretett és tisztelt főis­pánunk gyöngélkedése miatt rendszerinti alis­pánunk, Ormós Zsigmond elnöklete alatt meg­tartatott és befejeztetett. Az elnöki megnyitó-beszéd után felolvastatott főispánunknak a megyei bizottmány által köz­gyűlési határozat folytán hozzá intézett részvét­iratra adott válasza. Ezen válasz felolvasása után felolvastatott belügyminiszter úrnak a képviselő-választási elő­munkálatok megtétele végett az ország összes törvényhatóságaihoz intézett leirata. Ezen kormány­ rendelet előterjesztése után a baloldal egyik vezérszónoka interpellálta a me­gyei alispánt azért, hogy miután a megyei köz­gyűlés tárgyainak előleges megvitatása végett folyó hó 10-dik napjának délutáni 3 órájára pártszínezet nélkül conferentia hivatott össze az alispán által, mi módon történhetett az, hogy az alispán e conferentiát meg nem tartotta, hanem a kijelölt helyen és órában a Deák-párt tartott értekezletet ? Elnöklő alispán úr megígéri, hogy mihelyt a tárgyalás alá kitűzött miniszteri rendeletre vo­natkozólag a szükséges intézkedések megtétel­nek, az interpellációra felelni fog. Ezután a tanácskozási sorrendben felvett mi­niszteri rendelet tárgyalás alá jővén, Aczél La­jos b­­ár bemutatja a Deák-párti conferentia ál­tal a középponti választmány tagjaiul ajánlott egyének névjegyzékét, melyet, mint a helyi ér­dekeknek s a törvény kitételeinek megfelelőt, elfogadás végett melegen ajánl. Erre a baloldal részéről négy tag által nyuj­­tatik be négy névjegyzék, melyek közül meg­említésre méltónak tartjuk a Missies János úr által benyújtottat, mely, hogy pártszinezetre te­kintet nélkül állíttatott össze, kitűnik abból, hogy az ajánlott 73 egyénből egy, mondd, egy csu­pán Deák-párti, a 72 közül pedig 48 szerb és román. Elnök a benyújtott névjegyzékek felolvasása után fölteszi a kérdést, hogy miután a két párt részéről nyújtattak be névjegyzékek, a Deák-, vagy a balpárt által beadott névjegyzéket fo­gadja-e el a közönség ? Habár a túlnyomó többség a Deák-párton lát­ható is volt, mindamellett alispán úr a névszerinti szavazást enunciálván, a névszerinti szavazás az imént érintett módon föltett kérdésre nézve meg­kezdetett s eredménye jen, hogy a jelen volt 173 megyebizottmányi tag közül 127 a Deák-párt által elterjesztett névjegyzék mellett szavazott. Nem hagyhatom fölemlítés nélkül, hogy mi­dőn Missies urnak abbeli nyilatkozatára: „Deák­­féle-párt“ a jobboldal egyik szónoka kiemelte volna, miszerint a megyei jobboldal azon fér­fiú elvei mellett küzd, kinek színarany becsülete és hazafisága a legnagyobb biztosítékot nyújtja elveinek tisztaságáért. Deák Ferencz nevét per­­czekig tartó lelkes érjenekkel hangoztatta a megyei bizottmány túlnyomó része. Missies úr ez alkalommal a párt első vezére szerepéről lemondott s Damaszkin János úrnak jutott a szerencse, bemutatni magát, mint az el­lenzék vezérét. A baloldal néhány tagjának abbeli indítvá­nya, hogy a választók összeírása ambuláns kül­döttség által eszközöltessék s a választási helyek megváltoztassanak, elvettetvén, a gyűlés befejez­tetett. Z­a­l­a-E­g­e­r­s­z­e­g, január 12. (Megyebi­zottmányi ülés, Osterhueber J. te­m­­e­t­é­s­e.) A követválasztási központi választ­mány alakítása végett mai napra összehívott igen népes bizottmányi nagygyűlésben, a főis­­páni megnyitó-, s a befejezett hongyűlés vívmá­nyait minden megnyitás nélkül a valósághoz híven feltüntető lelkes beszéd, a közönséget több ízben viharosan kitörő éljenzésekre ragadta. Nagy Károly ügyvéd a baloldaliak részéről hevesen indokolt óvását kívánta volna jegyző­könyvbe igtattatni az ellen, mintha a múlt törvényhozás működésének eredményeire néz­ve a főispáni beszédben kifejtett nézeteket a megye közönsége egyáltalán osztaná; előadása azonban oly erős resensust szült, hogy a foly­vást áradó-apadó, izgatott hangulatú zajongás miatt beszédét abbanhagyni, s czéljának ke­resztülvitele iránti szándékával felhagyni kény­­telenittetett. Főispán ur ő méltósága a gyűlés folyamát napirendre terelvén , a központi választmány megalakítása végett mind a jobboldali, mind a a baloldali részről a választmány leendő tagjai­nak egy tejes névsora terjesztetett elő , melyek mindegyikére szavazás történt, s 295 szavazattal 111 ellenében a Deák-párti névsor fogadtatott el, s e szerint a követválasztási középponti választ­mány kizárólag Deák-párti eremből alakít­tatott. Holnap Zarányi, előbb Osterhueber József ur­nak, Deák Ferencz ur sógorának, s a közügy tiszta lelkű s köztiszteletben és szeretetben ál­lott 77 éves régi barátjának temetésére, a két órányira fekvő puszta-szent-lászlói községben főispánunkkal együtt seregesen kirándulni fo­gunk. Deák Ferencz ur távirati utón tudata, hogy jelent kedvezőtlen egészségi állapota mi­att boldogult sógora hült tetemeinek eltakarítta­­tásában részt nem vehet. H. F. K­ülföld. A c­o­nferentia második ülése; Magne pénzügyi jelen­tése; a „France“ Ausztriáról; társadalmi szabadság Porosz­­országban;Laboulaye Edouard, Egyesült­ Államok.) A conferentia tehát kedden, január 12-én, második ülését tar­totta. Rövid, tartalmatlan ülés volt, alig voltak a követek háromnegyed óráig együtt, és az ülés egyedüli tárgyát az előbbi ülés jegyzőköny­vének hitelesítése képezte. A conferentia sok parlamenti gyülekezetét fölülmúl­ó semmitte­vésben és halogatásban. A tétlenség oka pedig az volt, mert Rangabe, az athénei kor­mány képviselője nem jelent meg az ülésben. Rangabe, mint tudva van, egyenlő rangot kívánt a conferentiában a török követtel; ezen kívánsága megtagadtatván, utasításokért Athénéhez folyamodott; az utasítások pedig sem kedden, sem szerdán nem érkeztek még Párisba. Rangabe­ur tehát, a görög állam kép­viselője, az európai hatalmasságokat meggátol­ja, hogy a béke művének éljenek. A „Journal Officiel“ és utána valamennyi franczia lap Magne miniszternek a császárhoz intézett pénzügyi jelentését közli, mely a bör­zére sem tette meg azon hatást, melyet korábbi évekhez képest várni lehetett. A porosz félhivatalos sajtónak Ausztria elleni megtámadásaira a „France“ következő meg­jegyzést tesz: „A poroszok rész kedve oly is­meretes dolog, hogy rosz ízlést árulna el, ha csak szóba is ejtenék. Ki ne tudná, mi nagyot vétett Ausztria Poroszország ellen ? Hisz bátor­ságot vett magának ismét fölemelkedni, szabad intézményei alapján oly állást foglalni, mely történetének megfelel és jövőjére nézve nagy­reményű kezesség!“ Az „intelligens“ Poroszországban vizsgálat foly a­miatt, mert egy magánzó, Hoverbeck, a nem régiben meghalt példás jellemű T a d d e k, igazságügyi tanácsos sírja felett szónoklatot mert tartani. Egy királyi rendelet a harminc­as évekből megtiltja ugyanis a nem papoktól eredő temetkezési szónoklatot. Ennyire még az impe­­rialisticus Fancziaországban sem vitték, mert ott ezen szónoklat, az emberi kebel természetes ömlengése, nincs tilalom alatt. Laboulaye Edouard, a „Paris en Ame­­rique“ és „Prince Caniche“ szellemdús szerzője, meghívást nyert Amerikából, hogy menjen kö­zibük és tartson előttük előadásokat. Az utazási költségek megtérítésén kívül 800 frankot kap egy-egy előadás után. Laboulaye, Amerikát tárgyazó művei által kiváló népszerűséget szer­ett Amerikában, megjelenése tehát valóságos diadalmenet lesz. A huzalsürgöny meghozta minap azon hírt, miszerint az Egye­sült­ Áll­amok congressusa túlnyomó többséggel elhatározta, hogy a hiva­talok elbocsátására vonatkozó bili, mely annak idejében Johnson megszorítására alkot­tatott, és mely az elnök elleni perben oly kiváló szerepet játszott, visszavonatott. E határozat előleges bizalmi szavazat Grant mellett, kit a congressus fölöslegesnek tart a nevezett bik­ét megkötni. Pest, jan. 14. K­ülönfélék. Miksa, néhai mexicói császár [emlékére Triesztben fölállítandó szobor költségei födözésére Szászvárosszékben adako­zások utján eddigelé 112 ft 20 kr. gyűlt össze, mely összeg rendeltetése helyére küldetett.. . A s­z­a­m­o­s-u­j­v­á­r­i fegyinté­zetnél egy kath. lelkészi állomás állittatik föl, 800 ft évi fizetéssel s 120 ft lakbérrel. Az erdélyi kath. püspököt az igazságügyminiszter fölhívta, hogy 3 alkalmas egyént terjeszszen föl ez állomásra, s a püspök e czélból múlt évi deczember 31-én körrendeletet bocsátott ki, melyben ez állomást elnyerni akarókat jelent­kezésre szólította föl. — A magyar királyi honvé­delmi minisztérium tudatta a tör­vényhatóságokkal, hogy újabb határozat sze­rint, 1869 dik évben a katonai beszállásolások­nál őrmestertől lefelé 14­2 kr. fog személyen­­kint fizettetni. — A napokban Budán egy bérkocsi-tulajdo­nost, midőn bort szállított volna, 3 útonálló, köztük egy pisztolylyal kezében, támadtt meg; a gazda és a vele levő szolgájának erélyes fel­lépése által sikerült a gazokat megfutamítani, kik a homályban eltűntek szemeik elöl. A pisz­toly, melyet a frakkere­ vett el az illetőtől, a ka­pitányságnak adatott át, mely is a nyomozások iránt intézkedett. — Karán-Sebesen határőröket fogtak el a napokban, kik 1 és 5 frtos bankjegyek készíté­sében gyakorolták magukat. — Román Ferencz h. ügyvéd s Bereghme­­gyének 1848-ks egyik országgyűlési követe, kö­zelebb Munkácson elhunyt. Könyvtárát és képgyűjteményét végrendeletileg a munkácsi gymnasiumnak, összes vagyonát pedig a m. t. akadémiának hagyta. — P­a­p­p Simon, volt képviselő Jókainak a választóihoz intézett levelében mondott ezen passusokra, hogy : „a felirati javaslat részletes tárgyalásakor csak a nemzetiségi képviselők támadták meg a feliratot“; és hogy : „a megye­rendezés kérdésénél a baloldalból még egy tö­redék vált külön : a szerb és román ajkú képvi­selők," azt jegyzi meg, hogy a különváltak „a rajongók és a reactió eszközei“ voltak. Ezeken kívül azonban vannak és voltak, kik „a haza érdekét fölébe helyezték és helyezik a nemzeti­ségi ábrándos igényeknek.“ Mondanunk sem kell, hogy Papp Simon ezek közé számítja magát. ” Ballagi Mór a következő torok köz­lésére kért fel bennünket: „E napokban a la­pok azt a hírt közlötték, hogy én Pest városa tanfelügyelőjéül volnék kiszemelve. Tudtommal az illető körökben erről szó sincs, de ha volna is, ki kellene jelentenem, hogy én ez idő szerint nem vagyok oly helyzetben, hogy akárminemű hivatalt elfogadhassak.“ — Pusztovnik Mátyás, buda-krisztina­­városi segédlelkész a primás által krisztina-vá­­rosi plébános-helyettesnek kineveztetett.­­ A műegyetemi dalárda dalestélye f. hó 16-áról ugyane hó 23-ára tétetett át, és erre nézve a meghivó-jegyek részben már szétküldettek, s azon uraságok, kik meghívó-je­gyekre igényt tartanak és még nem kaptak, le­gyenek szívesek ezt a műegyetemi épület dalár­da-irodájában, — mely naponta délután 4—5 óráig nyitva áll — bejelenteni. — Nemzeti színház. Pest, csütörtökön, január 14-én 1869. „A sevillai borbély.“ Víg opera 2 felvonásban. Zenéjét szerzette Rossini. Személy­zet : Gróf Almaviva, Pauli. Bartolo, orvos, Or­­may. Rosina, gyámleánya, Hóman Olga. Basi­­lio, zenemester, Bodorfi. Figaro, borbély, Simon. é­v. (A H. álarca és báli méltó utóda az elsőnek, s önkéntelenül azon gondolatra visz bennünket, hogy a hal(l)hatlan „apróságok“ disponibilitásban levő írójának mégis igaza volt, midőn azon vádat dobta a magyar fiatalság szeme közé, miszerint idő előtt megöregedett s nincs benne semmi élet, semmi kedv. Tegnap a redoute termei csakugyan kongtak az üresség­től, még a „néző“ közönség is csak gyéren volt képviselve, míg azok, a­kiknek a szerepeket kellett volna vinniök, úgyszólván teljesen hiá­nyoztak, legalább kedélyileg, szellemileg. Az egész társaság semmi életet, semmi vidámságot

Next