Pesti Napló, esti kiadás, 1869. április (20. évfolyam, 73-97. szám)
1869-04-01 / 73. szám
czélzó eszközök; 2. a rákbetegségek külön helyi kezeléseinek értéke; e betegség általános kezelésének valódi értéke ; 3. a lósebek kezelése s vonatkozásai a hadi tudomány haladásához s a jelenlegi nemzetközi jogviszonyokhoz ; 4. a kórházak hygiéniai viszonyai; 5. a vasutak befolyása az emberek egészségi állapotára ; 6. azon mozzanatok, melyek a népbetegségeket nagy városokban előmozdítják ; elhárító módok ; szomszédos folyók vagy a tenger hatása ez irányban; 7. az orvosok jogai és kötelességei a külön országokban, s ezek óhajtandó, okszerűen elősegítendő javítása . KÖZGAZDASÁG. Az országos közmunka és közlekedés. A m. kir. közmunka- és közlekedési magas minisztérium, a megyékhez bocsátott azon felszólításával, miszerint az országutak építési teendőit s a közmunka-kezelést — a nyilvános megyei országutakra nézve — bocsássák a közmunka-minisztérium rendelkezése alá. Hogy valóban minő kor- és időszerű előleges gondoskodást tett az országszerte elhanyagolt közlekedési ügyben, ezt Pest megyének a közműnk leszolgáltatása- s az útépítkezés körül tanúsított eddigi hátrányos eljárásával indokolhatom. Kiviláglik ebből az is, hogy az elkorhadt, s magát túlélt megyei intézmények szerint fönálló közigazgatás, valamint több más tekintetben, úgy e czélra nézve is többé meg nem felelnek. Igaz, hogy Pest megye 1848. előtt is az országutak építésére az egész országban legkevesebb gondot fordított, pedig a természet egy-egy megyét jobban meg nem áldott az iteitéshez megkívántató alkalmas anyagokkal, mint épen Pest megyét. Azonban az absolut és provisoris kormányok időszaka alatt Pest megyében több, mint 70 mértföldre terjedő megyei mű-országutak építtettek, ide nem értve az államutakat, s a fönálló utak mindenütt virágzó és jó karban adattak át az alkotmányos hatóságnak. Mit csinált Pest megye két éven át az országiakkal ? Azt, hogy egyik évnegyedes gyűléstől a másikig küldöttséget nevezett ki, tanulmányozni a, építési teendőket, még pedig a leggyakorlatlanabb egyénekből, így már most az országutak az egész megyében elpusztulva vannak, a sok tanulmányozás mellett. Továbbá Pestmegye bizottmányi közgyűlése 1868-ik évre a közmunka megválthatását felettébb csekély áron elhatározta, pro domo sua, az 1844-ik IX. t. sz. 22-ik §-a világos rendelete ellenére. És ez nem volt törvénysértés, mert amor incipitur ab ego. Következménye ennek pedig az volt, hogy a megyei közmunka-köteleseknek nagyobb része meg is váltotta magát egész megyeszerte. A csekély árra határozott váltságdíj mellett is jelentékeny összeg folyt be, de az sem utak, sem hidaképi„Föltekinték a szép holdra: Ragyogó volt és derült; Egy pillantás, s sötét fátyol Borult rája — felhőfátyol — A világra gyász terült. Egy pillantást vetett reád, Szép arczodra, gyöngy leány, S felhőfátyolt vont magára, Hogy ne lásson fájdalmára, S szégyenére egyaránt.“ A szerelmi dalokon kívül számosak az ily, az arab költészet történetében úgynevezett „rögtönzések,“ a bordalokat illetőleg is. J a ha így kiált föl, tele pohárral kezében: „Minden hibám külforrása a pohár, Hogy nem sülyed hullámiba El a világ, de nagy hiba, Ó, de kár!“ A mór dicsőség és hatalomnak napja a X. és XI-dik században volt délpontján. A mór uralom előtt meg nem hajló spanyolok Asturia hozzáférhetlen havasai közé szorulva, nem igen merték háborgatni a mórok viruló s jól védett telepeit. Európa megtanulta tisztelni e népet, mely a békét annyira fel tudta használni szellemi s anyagi jólétének előmozdítására, s a harczban oly ellenállhatlan volt. Déli télére, vagy legalább kiigazittatásokra nem fordittatott,hanem anélkül, hogy eddig nyilvánosságra hozatott volna, eltűnt. Holott pedig a föntebb idéztem törvény 44. §-a rendelete folytán — a kir. helytartótanácsot jelenleg képviselő m. k. közmunka-minisztérium felügyelési jogánál fogva — Pest megyét e kérdésben felelősségre vonhatná. A meg nem váltott 1868. évi közmunkának leszolgáltatása iránti határozathozatal egyik gyűléstől a másikig halasztatván, utóbb pedig egyenesen a szolgabirákra bízatván ; jelenleg is szolgálatlanul van. Szintén folyó 1869-dik évre az országutak kiigazitása védett mindeddig semmi intézkedés nem létetett; holott pedig a már említett IX. d. 26. §-a a közmunkák leszolgáltatását mindig a sürgős mezei munkák idején kívül rendeli teljesítendőnek. Pedig az éges megyében az országutak járatlanok, és elpusztult állapotban vannak ; már pedig a lefolyt kedvező téli hónapokban elég alkalmas idő lett volna az útépítéshez megkívántató kavics-anyagokat a kavics-bányákban elkészíttetni, s az utak tatarozásához szükségelt kavics-halmokat kiszállíttatni; és akkoron a közmunka-köteleseknek is kevesebb hátrányukkal történt volna a leszolgálás, mint kaszálás vagy aratás idején. De a kiküldött tanulmányozó megyei küldöttség még csak az ápril havi közgyűlésre adandja be jelentését ; meglehet, hogy vagy további tanulmányozásra újra kiadatik, vagy a közmunka-leszolgáltatás— a közjó elég kárára— épen kaszálás és aratás idejére fog esni; vagy az talán még inkább hihető, hogy az országutak az égi gondviselésre bizattatván, jelenlegi állapotukban maradandóik. Már most ebből átlátható, hogy a közjó és közügy szempontjából indulván ki, minő kívánatos volna, hogy ha Pest megye a magy. kir. magas közmunka-minisztérium felhívására — nehogy a megyei fönálló országutak végképen elpusztuljanak, az építkezési s rendelkezési teendőket a közmunka-minisztérium rendelkezése alá bocsátaná addig is, mígnem a jövő törvényhozása nagyfontosságú kérdésnél törvényhozásilag intézkedni fog, és mindenesetre azokat a közmunka-minisztérium rendelkezése alá helyezendi. —x — bejegyzések olvashatlanok, hanem azokra az újabb bejegyzés már teljesen fehtetlenné vált. De másrészről a 15 évi folytonos használat alatt az egyes években történt változások (tagosítás,tulajdon- és zálogjogok, ezeknek változásai és kitörlései stb.) által a telekkönyvi nyilvánosság, illetőleg a telekkönyvi állapotnak bárki általi könnyű felismertetése annyira kétes, hogy gyakran az e szakmában jártasabbaknak is csak hosszas böngészet után sikerül a több ívre terjedő megszűnt bejegyezvények közül feltalálni keresetjogaikat. Adná az ég, hogy addig is, míg az országgyűlés által az a nélkül is kezdetleges állapotban levő telekkönyveinknél már ily nagy mérvű nehézségeken segítve lenne ; a telekkönyvi állapot összesítése, vagyis a rendes betétek alkalmazása vétetne foganatba; mert itt az idő, amidőn még költség- és személyszaporítás nélkül csupán a jelen alkalmazott telekkönyvkezelő személyzettel lassan kint megmenthetők azon, a hazának több millióiba került nemes intézmény alkotta foszladozó szálak, melyeknek épségben tartásától hazánk hitele, s ennek alapján anyagi jobblétünk függ. A telekkönyvekről. Telekkönyveink most már 15 éven át vannak folytonos használatban, és akinek volt alkalma ezekben keresgélni, az tudja, hogy mennyire látszik meg az idő vasfoga, az a nélkül is vékony papírra, sápadt tintával irt iveken; olyannyira, hogy a gyakrabban használt ivekről, melyek elkopva, elszakadozva s eltisztátlanodva lévén, nemcsak az ezelőtt reá vezetett régibb Francziaország, Savoya, Piemont, Sweicz látták a hódító arab csapatokat, sőt 960-ban a szent Bernát hegyén tűzték ki diadalmas lobogójukat. A békés harcz szerencséjének szükséges következményei lettek az anyagi s szellemi jólét. A sevillai, badajozi, soleroi és granadai kisebb államok vetélkedtek egymással az anyagi s szellemi productivitásban; Granadát illeti azonban mégis mindegyik fölött az elsőség. Ennek földjén éltek az arab lantos költészet matadorjai csaknem valamennyien. E korszakban legtündöklőbb nevek: a királyi Ab-Motamid, Ibn Ammiar, Ibn Lebbun, a zsidó származású Zidun Ibn ul Pachar. Mindegyiket felülmúlja azonban az arab Petrarca: Ibn Zeidun (1003—1071.) Szerencsétlen szerelme Vallada iránt, mely egész éltén keresztül édes-kinos teherként csüng lelkén, igen rokonszenves alakká teszik őt. Vallada királyné, elérhetlen csillag tehát a beteges lelkű költőre nézve. De lányképzelme beszárnyalja az elválasztó űrt, s az „Az Zahara”-ban már is lábai elé akar borulni imádottjának. Utaznia kell tehát, legtöbbnyire követi minőségben. De a költő nem feledhet. Vissza-visszajő a kedves helyekre ; az „ Az-Z a ha ra“ magába fogadja kínjaival. Ez az omajidák félig rombadőlt tündérkertje, hajdani fénynek foszlányaival, de még* B. G. Bécsi üzletjelentés. Petroleum. A külföldi petroleum üzlet hanyatló iránylatot követett s mind az európai, mind az amerikai főpapírok jelentékeny árcsökkenést mutatnak. Csak a hét közepe felé emelkedtek némileg ismét az árak, hihetőleg a speculatióból történt nagyobb bevásárlások következtében, raktárak számára, miután a forgalom rövid idővel előbb egyedül csak a fogyasztásra szorítkozott. Az itteni piaci üzlet elég jelentéktelenül folyt le,és itt is csak a fogyasztás volt képviselve. Az árak szilárdul megmaradtak, mivel sem galicziai áru nem érkezett, sem a nagy agró mellett nagyobb mennyiségű külföldi áruhoz nem lehetett jutni. Az amerikai áru Triesten át valamivel jutányosabb áron kapható, a német áru szintén olcsóbban kel. Jegyzett árak : galicziai fehér petroleum 16—16 *1^, amerikai 18—1994, német 163^—16 frt innen. Vas. Az üzlet minden ágban élénken foly, noha a belföldi gyárak semmi nagyobb külföldi megrendeléseket nem kaptak, így aztán e gyárak árleengedésekre hajlandók ; de a nyersvas magas árai mellett mindamellett sem tehetnek oly nagy engedményeket, miszerint a külföldi versenynyel sikeresen szembeszállhatnának; s hol nem szükség valami különösen jó minőségű vasat alkalmazni, még mindig nagymennyiségű rudvasat hoznak be Bajor-,Francziaország- és Belgiumból. A vestfáliai sodronyból szintén napon mint többet hoznak be. Magyarországból mindinkább több megrendelés érkezik tengelyekre, lemezekre, ekékre, kengyelekre stb.A kasza kelendőségéről Oroszországban nem a legkedvezőbb hírek érkeznek. A nyersvas ára változatlan. A magy nyersvas mindig hiányzik piais fenségesen áll, mint egy szétdúlt paradicsom. Éz, mint a költő lelke. Ez leginkább öszhangzik lelkével; napokon és éjeken át bolyong tehát lúgosai közt. „Itt bírta verseiben bizonyságul a csillagokat, melyek látták szenvedéseit emésztő kínainak.“ „Ha a világ általános hite szerint a szerelem mélységes tengere, édes álmai s emésztő fájdalmai Petrarcában találtak eget a 8 scusabb kifejezésre, Ibn Zeidunról meg el lehet mondani, hogy benne pedig a legelső méltó kifejezést. Ő — leszámítva a külalak művészetét — nem áll hátrább, sőt időben jóval megelőzte a vandusi költőt.“ Ez Schach ítélete Ibn Zeidunról. De nemcsak a költészet virult az arab uralom fénykorában. A tudományok és szépművészetek szintén nagy haladásnak örvendettek, sőt hasonlíthatlanul felette álltak e tekintetben a többi európai népeknek. Az utóbbit illetőleg csak a spanyolországi s sziciliai építészet-, festészet- s szobrászatra utalunk, melyeknek nyomait még most sem volt képes kitörölni az idő az emlékezet könyvéből. A tudvágypedig a kor kitűnőségeit mind a Tajo partjaira űzte. Itt okultak II. Sylvester pápa, a cremonai Gherardo, Michael Scott és a német Hermann. Avicenna, Averroes voltak mestereik.