Pesti Napló, esti kiadás, 1869. április (20. évfolyam, 73-97. szám)
1869-04-08 / 79. szám
sa, Genf.) A német szabadelvű nemzeti párt (National-Liberalen) közlönye, az „Alig. Berliner Corr.“ oly húrokat penget, minektől eddig óvakodott; majdnem azt állíthatnék, hogy felmondja Bismarcknak a barátságos viszonyt, melyet eddig annyi áldozat árán táplált és föntartott. Egyik minapi czikkében ugyanis ezeket mondja : „Az államcancellár az utóbbi időben gyakran még csak eljárása okát sem akarta előadni a birodalmi gyűlésnek. Midőn a birodalmi gyűlés és porosz országgyűlés egyidejű összehívásának, midőn a szólásszabadság elintézésének kérdései kerültek előtérbe, kijelentette az államcancellár, hogy indokait nem adhatja elő. Ilyen eljárást néha-néha eltűrhet a párt, de ha gyakran teszi, elveszti a párt jelentőségét és állását, és servilis eszközzé aljasul egy dictator kezében. B.Starck úr útjai nem azok az utak, melyeken a liberális többség haladhat. Azon törekvése, mely szerint mindent kezébe akar öszpontosítani, egyenesen ellenkezik minden parlamentáris kormánynyal, és minden önkormányzattal.“ A franczia törvényhozó test folytatja a budget feletti vitát. Gueroult szólott, nem ugyan a budgetről, hanem azon kérdésekről, melyeket Thiers indított meg. Baroche felelt Gueroultnak. Frére-Orbán naponkint értekezik Lavalette-vel és Roucherral; a vegyes bizottság — a „France“ szerint — még nem neveztetett ki. Portugálban egy királyi decretum a képviselők számát 179-ről 107-re szállította le. Ezen intézkedés roppant izgatottságba helyezte a lakosságot, úgy, hogy következményei be sem láthatók. Néhány befolyásos politikai egyéniség, többi között Va 1a damarquis és Calheiros, kérvényt nyújtottak át a királynak, melyben az izgatottságra utalva, a decretum visszavonását és a minisztérium elbocsátását kérték. A király azt válaszolta, hogy legbensőbb óhaja, népével egyetértésben élni, a decretumot azonban nem vonja vissza. Ez, természetesen, még növelte az izgatottságot. A válság kimenetele felől még nem érkezett tudósítás. A németalföldi képviselőházra igen érdekes munka várakozik, ugyanis az alkotmány szerint minden öt év lefolytával revista alá vonandók a választókerületek. Ez idő szerint ezen feladat annál fontosabb, minthogy a lakosság szaporodása folytán öt új választókerület alkotandó. A képviselőháznak a nehéz munkán mielőbb át kell esnie, miután június havában az új választások lesznek, és ekkor a reformnak már létesültnek kell lenni. Rómából írják az „A. A. Z.“ nak, hogy a zsinat elnapolása szóba jött, miután a franczia szabadelvű püspökök sok aggodalomra adnak okot. A genfi mozgalom még nem ért véget; egy része a munkásoknak ugyan felvette a munkát, de az internationálisok által ismét a munka megszüntetésére kényszeríttettek. Pest, április 8. j Kilöntélete. Tegnapelőtt udvari ebéd volt, melyen, minthogy ő Felsége a király Gödöllőre rándult vadászni, a királyné ült első helyen; mellette jobbról gr. Bauist közös miniszter, s balról gr. Festetich, miniszter. A jelenlevők száma összesen csak 16 volt. A királyné, vendégeivel az ebéd alatt legnyájasabban társalgótt. — A toscanai nhg — hir szerint — Gödöllőn telket fog venni. — Az országgyűlés korelnökéül békés-gyulai képviselő, Boczkó Dánielt emlegetik. — Tóth Ágost, volt honvéd-ezredes (a helyszinrajz történetének szakképzett szerzője), és gr. Pongrácz, cs. k. százados, a magyar oktatásügyi minisztérium által tanároknak neveztettek ki a pesti egyetemnél, katonai tantárgyakra. — A hir. lapban olvassuk, hogy ifjabb gróf Zichy József, a pozsonymegyei szerepczi kerület országgyűlési képviselője, választói kivonatának eleget teendő, a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi minisztériumban brit osztálytanácsosi állásáról való lemondását beadta. Mindazok, kik Zichy grófnak minden tekintetben kiváló hivatalos működését ismerik, őszinte sajnálkozással látják őt a haza szolgálatának ezen pályájáról lelépni. — A Királyhágón túli iskolák főigazgatójává kormányszéki titkár és kir. tanácsos, Páll Sándor neveztetett ki. — Buda város közgyűlése egyhangulag helybenhagyta a tanács jelentését, mely szerint a budai közúti vaspályának megengedtetik a gőzmozdonyok használata a szegények házától a zugligetig. A gőzmozdonyoknál azonban megkivántatik, hogy 8 ölnyire megállíthatók legyen, hogy kéményük szikrákat ne hányjon, hogy a kereszt-utczáknál jeladók alkalmaztassanak, s hogy magán a mozdonyon is jelharang legyen. A kereszt-utczáknál a vonatnak csak percenkénti 40 öl sebességgel szabad haladnia. A pestvárosi tegnapi közgyűlésen engedélyezett bazárt az engedélyesek 20.000 forinton építik, azon kötelezettséggel, hogy azt a város tulajdonába engedik át, és évenként 5000 ftnyi bért fizetnek használatáért. — Séta utcza 5-dik szám alatt tegnap este egy L. nevű fiatalember, gépvezető egy helybeli vállalatban, ismeretlen okból agyonlőtte magát. — Salvinak múltkor vissza kellett fizetni az előre váltott belépti díjakat és kárpótolni a veszteséget. Egy helybeli lap felteszi a „Magione“-t pártoló körökről, hogy ha ez nem jól üt ki, kárpótolni fogják a színházat. — Nagy tőkepénzesek négy millióért tőkével papírgyárakat akarnak felállítani ; jövedelmes vállalat lehet, miután ez idő szerint sok pénz megy papírért külföldre. — A marhavész temesmegyei Szent - Miklós községben is kiütött. Vágysz találni? egybe mond ki! — Keresem a fehér lánykát, keresem a lányt — fehéret! — Hajh! nem leled e faluban, Hajh! nem leled öt e házban. Hajh! férhez ment, elveszett ő, Hajh! a férje őrzi szörnyen! — Ép most veri, öt, a kedvest, Olajággal, malvaággal ; Hajh! mert várja kedvese öt, Hajh! mert kedvese öt várja, Gyors pataknak forrásánál, Tiszta patak völgyölében, Mely aranyhullámmal futkos.“ -f (Napoleon megszabadulása Hámból.) A Dentunél „Lettre á un électeur“ czim alatt megjelen röpirat, melyről már volt lapunkban szó, Napóleon császár egy érdekes levelét közli, melyben a bami várból való megszökése részleteit írja le. A levél így hangzik : „Kedves Degeorge ! Azon ohaj, hogy atyámat e földön még egyszer láthassam, vitt a legmerészebb vállalatra,a melyre fejemet valaha adtam, és amelyhez több bátorságra volt szükségem, mint Strassburg- avagy Boulognenál; mert minden áron el akartam kerülni azon nevetségességet, mely azokat éri, kik álruhában fogatnak el; ha részül sikerül a dolog, soha nem tudtam volna elviselni. De közlöm önnel menekvésem egyes részleteit.Mikép Ön tudja,Ham erődöt 400 ember őrizi, s hetenkint künn és benn 60 ember szokott őrt állani; ezeken kívül a börtön ajtaját három porkoláb tartja őrszemmel , kik közül kettő mindig talpon állott. Mindenekelőtt tehát ezek előtt kellett elhaladni, azután a belső udvaron a parancsnok ablakai alatt átmenni ; ide érve a kapun kellett áthatolni, hol egy káplár és egy katona, a kapus, az őr, és végül 30 emberből álló őrcsapat állomásozott. Minthogy én a legénységgel egyetérteni énen nem akartam, természetesen, álruháról kellett gondoskodnom.Mivel azon épületnek, amelyben laktam, épen több szobáját igazíttatták, könnyű volt egyik munkás ruháját megszereznem. Az én hit és jó Thélin Károlyom egy blouset és fsczipőket szerzett, én levágtam bajuszomat, és egy deszkát vettem vállaimra. Hétfőn reggeli 6 órakor több munkást láttam az erődbe jöni. Munka közben Károly felszólította őket, hogy jöjjenek szobámba egy pohár borra, így akarván őket utamból elhárítani az egyik porkolábot is felhívta, míg dr. Conneau a másik kettővel beszélgetett. Azonban alig hagytam el szobámat, midőn egy munkás megszólított s utánam jött, minthogy pajtásának tartott; a lépcső végére érvén, az egyik porkolábbal állottam szemben. Szerencsére arcza elé tartottam a deszkát, igy sikerült az udvarra jutnom, miközben a deszkát folytonosan az őrök és szembejövők arcsa elé tartottam. Midőn az első őr előtt elhaladtam, pipám leesett; én lehajoltam és fölemeltem. Ezután az őrtiszttel találkoztam, ki egy levelet olvasott s engemet észre sem vett. Az őrcsapat katonái előtt öltözetem,ugy látszik, feltűnt, s különösen a dobos több ízben felém fordult, a kapus azonban kinyitotta a kaput, s én kijutottam az erődből; itt két munkással találkoztam, kik felém tartottak és figyelmesen vizsgáltak. Én elébek tartottam ismét a deszkát, de ők oly kiváncsiaknak mutatkoztak, miszerint azt hittem, hogy nem leszek képes többé megmenekülni, a midőn egyikök felkiáltott: „Ah! hisz ez Berthold!“ „Az erődből kiszabadulva, gyors léptekkel St.-Quentinnek tartottam. Kévés vártatva jött Károly is, ki előtte való este egy kocsit bérelt számomra, s melyen aztán St.-Quentinbe értünk. Én gyalog mentem a városon keresztül, miután j Ay, con varillas de malva ! j Ay, que su amigo 1‘ espera! i Ay, que su amigo 1£ aquarda! A1 pié de una fuonte fria, A1 pié de una fuonte clara, Que por el oro corria, Que por el oro manaba. “ A nevezetes asturiai telivér spanyol körtánczon (dansa prima) kívül általánosan el voltak még terjedve egyéb többé-kevésbé mór erdetű tánczok. Ilyenek: a canas, fandaugos, malaguennas, rondennas,sa tisztán mór eredetű zorrico. A táncz-dalok legkedveltebb alakjai pedig: a seguidilla, mindig visszatérő rimeléssel (estribillo); a copia, melyet ketten váltakozva énekelnek;a boleroaseguidillához hasonló, lassú menuette-tánczczal; az arragoniai jota, mely a fandagosnak újabb alakja. Említést érdemelnek még: acanchucha, zar* patendo, vito, polo, panadero. Ezek azonban irodalomtörténelmi szempontból sokkal kevésbbé nevezetesek, mint a föntebb említett asturiai körtáncz. Megemlítjük azonban őket, mint melyek a spanyol népköltészetet szintén fejlesztették, s még napjainkban is szerepelnek. Ezen táncz-énekek szövege a dallammal egy tárcza. Az arab és spanyol lantos költészet. V. A spanyol költészet. E dalok mellett érdekes olvasmányt szolgáltatnak még a táncz-énekek, melyek a nemzeti tánczok alkalmával szoktak énekeltetni. E táncz énekeket ismét az asturiai havasok szolgáltatták ősi tisztaságukban, melyek leginkább meg voltak óva az arab befolyástól. Ejeknek hangulata, mint minden a castellandalé, szintén balladaszerű. Alkatuk legtöbbnyire agyes trochaeus. Ez ének-tánczok ős alakjának, a sarabandenek egyik faja az asturiai körtáncz (dansa prima). E tánczhoz hasonló, magyar népünknél még mai napság is használatban van. A spanyol eredeti két — férfiak és nőkből álló — forgó körből állt, melyek a dialogok szerint felváltva énekelt dal ütemei szerint mozogtak ellentétes irányban. Mutatványul közlünk egy ily táncz-dalt. — „A falunak szép legénye, Szép legénye itt e háznak! Mondd, kiért vagy szived ? mondd, kit A spanyol eredeti. — j „ Ay, un gálán d‘ esta villa! J Ay, un ga!an d£ esta casa! i Ay, diga lo gu‘él gueria ! ; Ay, diga lo gu‘él buscaha ! — j Ay husco la blanca nina! j Ay, busco la nina blanca! — i Ay, gué no l‘hay n‘ esta villa! i Ay, gue no J‘ hay n‘ esta casa! j Ay, del marido perdida! j Ay del marido velada ! i Ay, bien, gue la castiga ! Ay, con varillas de olíva!