Pesti Napló, esti kiadás, 1869. május (20. évfolyam, 98-120. szám)
1869-05-28 / 118. szám
11. szám Péntek, május 28-kán /Mi. 20. évifolyam. Kiadóhivatal: Ferencziek-tere 7. sz. földszint. Előfizetési díj: Postán küldve, vagy Budapesten házhoz hordva reggeli és esti kiadás együtt: 1 hónapra ..............................2 frt. 3 hónapra ...............................6 „ 6 hónapra.......................... . 12 „ Az esti kiadás különküldéséért felülfizetet havonkint...............................30 kr. ESTI KIADÁS. Szerkesztési iroda: Ferrencziek-tere 7. sz. Az előfizetési- és hirdetmény dij a lap kiadó-hivatalába küldendő. E lap szellemi részét illető minden közlemény a szerkesztőséghez intézendő. Bérmentetlen levelek csak ismert kezektől fogadtatnak el. Pest, május 28. 1869. A Deák-párt ma, pénteken (május 28.) délután 6 órakor fontos tárgyban tart értekezletet, melyre a párt minden egyes tagjának szíves megjelenését kéri Justh József. A váltótörvényszékek biráinak alkotmányszerű kinevezése is megtörtént, az országgyűlés erre vonatkozó határozatához képest. Kineveztettek nevezetesen a váltófeltörvényszékhez : Elnöknek: Kis András, a váltófeltörvényszék eddigi elnöke; bíráknak pedig : Mendelényi István, Sarlay János, Szloboda Ferencz, Hegedűs Pál, Ybl Lajos és Karap Ferencz, eddigi váltófeltörvényszéki bírák; továbbá Regner Tivadar, a pénzügyifeltörvényszék ülnöke ; Bay Sándor, Pataky Ignácz és Polgár Ignácz, pesti e. b. váltótörvényszéki bírák. Az első biróság a váltótörvényszékhez elnöknek : Szalay Ágoston; a sopronihoz : Csirnetzky József; a debreczenihez : Csorba Sándor, mint az említett e. b. váltótörvényszékek eddigi elnökei. Egyúttal megengedte ő Felsége, hogy Kray Miksa, udvari tanácsos s az eperjesi váltótörvényszék elnöke, ezen hivatalától, buzgó szolgálatainak elismerése s ellátási igényeinek épségben tartása mellett,felmentessék; helyette pedig az eperjesi e. b. kir. váltótörvényszék elnökévé Cellén József, királyi személynöki ítélőmester kimveztessék. Kineveztettek továbbá : Kossako János, volt királyi ügyigazgató a pozsonyi első bírósági váltótörvényszék elnökévé. Az ideiglenesen fölállítandó vegyes bíróságok elnökeiül kineveztettek : a nagyszombati vegyes bírósághoz észnolák Károly, a magyar királyi tábla eddigi közbirája; a kőszegihez : Bobest Lajos, a dunántúli kerületi táblabirája; az eperjesihez : Bornemisza Antal, a tiszáninneni kerületi tábla elnöke; végre a debreczenihez : Sárváry Ferencz, a tiszántúli kerületi táblabirája. Hajdu Lajos, magyar királyi táblabíró pedig a pénzügyi feltörvényszék bírájává neveztetett ki. A munkáskéz-hiányra vonatkozólag a hivatalos lap csütörtöki számában a következő hirdetményt olvassuk a földmivelés-, ipar- és kereskedelmi minisztérium részéről: „A mezei munkáknál tapasztalt munkáskéz-hiányon a kormány úgy a munkaadók, mint a munkakeresők érdekében a munkások tovaszállításának könnyítése által is segíteni óhajtván , a hazai közlekedési vállalatokkal a jelen év egész tartamára engedélyezett következő fuvardíjmérséklést állapította meg, u. m. : „1-szer. A magyar királyi északi vaspályán oly naponkénti vegyes vonatok rendeztettek be, melyeken a munkások a 3-ik osztályú kocsikon fejenkint és mértföldenkint 10 kr. vitelbérért szállattatnak, mihez még a bélyegilleték és agró számittatik. „2-szor. A cs. kir. szabadalmazott dunagőzhajótársaság pécs-barcsi vaspályáján a közönséges vonatokon, a munkások fejenkint és mértföldenkint 9 krért szállíttatnak. „3-szor. A cs. kir. szab. államvaspálya, a cs. kir. szabad, déli vaspálya, a tiszai vaspálya és az első erdélyi vaspálya-társulatok, minden vonalaikon és minden közönséges vonataikkal való utazásnál a munkásokra nézve azon kedvezményt nyújtják, hogy ha valamely állomásnál egyszerre legalább 10 egyén jelentkezendő továbbszállíttatás végett, kik hatósági bizonyítványnyal igazolják azt, hogy mezei munkák vállalása végett utaznak hazulról, vagy ily munkák teljesítése után kívánnak hazatérni, fejenkint következő feltételek alatt szállíttatnak : a császári királyi szabadalmazott államvaspályán mértföldenkint 10 krért; a cs. kir. szab. déli vaspályán mértföldenkint 12 krért; az első erdélyi vaspályán mértföldenkint 12 krajczárért; és végre a tiszai vaspályán fejenkint és mértföldenkint 10 krajczárért, mihez mindenütt és mindenkor hozzászámítandó még a rendes bélyegilleték. „Mi is azon figyelmeztetéssel tétetik közhírré, hogy azok, kik ilyes mezei munkához vállalkozván, a kedvezményt élvezni akarják, magukat utazásuk czélját igazoló hatósági (a szolgabiró vagy városi kapitány által kiállított) bizonyitványnyal lássák el.“ * Engedélyezések. A m. kir. közmunka- és közlekedési minisztérium visontai Kovách Lászlónak s társainak a párkányi Dunaparttól Tárkány, Nána, Kőhid-Gyarmath, Kéménd, Nagy- és Kis-Bény, Csata, Kis Oroszka, Lekér, Débusc, Zselicz, Mikola, Szede Nagy- és Kis-Sajó, Óvár, Léva, Tenér, Sz.-Benedek, Uj-Bánya, Zsarnócsa, Szénásfalva, Geletnek, Vieszka Ladomer, Jalma, Zólyom, Hajnik és Kremnicska érintésével Beszterczebányára vezetendő lóvonatú vaspályára, a Nánától az állampálya esztergom-sánai állomásához irányuló szárnyvonalra az építési s üzleti engedélyt 50 évre megadta. — Elláttattak a bemutatási záradékkal a magyar kir. kereskedelmi miniszter által az aszódi takarékpénztár, a Temesváron alakult délmagyarországi gőzmalomrészvénytársaság, és a temesvári Fischhoff-féle szeszégető, finomító és olajgyár-részvénytársulat alapszabályai. „A bizottság legszentebb kötelességének ismerte a fönálló egyházi törvények alapján, híven és részrehajlatlanul járni el küldetésében , hanem fájdaloma legmegfeszítettebb törekvései dácsára sem boldogulhatott a tugságig felizgatott elemekkel szemben. Mert panaszló egyháztagok a helyett, hogy vádjaik bebizonyítására a nyomozó bizottság előtt megjelentek volna — a mit pedig legfőbb érdekükben álló kötelességül kell vala tekinteniük — mindennap újabb meg újabb törvénytelen feltételek és kifogásokkal állván elő, ez által nem csak hogy az* ügy kiderítését megakadályozták, hanem minden egyházi törvények lábbal tiprása és a* nemzet becsülete beszennyezésével, magukat minden egyházi hatóság alól független tvén, a legmegvetendőbb erőszakos tényt követték el lelkészük, t. Koós Ferenczczel szemben, midőn őt papi lakásán megrohanták, annak ajtait befeszegették és kényszerítették, hogy bántalmazásaik elől családjával az ablakon meneküljön. „Midőn ezen, a vandalizmussal határos tény előidézője, Czelder Márton és az ezt elkövető egyháztagok ellen a nemzeti becsület legfőbb ítélőszéke elébe hivatkozunk , egyszersmind kötelességünknek ismerjük kijelenteni, miszerint valameddig a bukaresti ev. ref. eklézsia mélyen szomorító helyzete felett az illetékes egyházi főhatóságok véghatározatukat ki nem mondandják, mindaddig Koós Ferenci — bár a pártos egyháztagok hivatala folytatásában gátolják, a papi lakból elűzték—a bukaresti ev. ref. ekléziának törvényes rendes lelkésze. „Teszszük pedig e nyilatkozatot azért,nehogy valaki a függetlenkedők ámításainak hitelt adva, az általuk üresnek híresztelt bukaresti ref. papi állomást elfogadni ígérkezzék,és ez által az ügyállást—bár akarata ellenére—még bonyolultabbá tegye. Bukarest, 1869. máj. 22-én. Az erdélyi helv. hitüek egyházi főtanácsától kiküldött biztosok : Székely János 0. k., k.-vásárhelyi ref. pap. Zoltáni Elek, léczfalvi ref. pap." A bukaresti magyar reformata egyház villongásai. Bukuresti testvéreink igen szomorú eseményről tudósítanak bennünket. Gyakrabban találkozik az olvasó ez ügygyel a magyar s az oláh lapok hasábjain, s minden magyarnak vérzik a szive, ha látja, hogy eredendő bűnünk: a visszavonás és szenvedélyes pártosodás, külföldre is elkísér bennünket. A bukaresti magyarok hazájukkal Csak egyházuk által vannak közvetlen összeköttetésben. Az oláh törekvések találtak Czelder Mártonban eszközt, mely ez egyetlen lánczot is eltépni törekedjék, hogy így véreink tőlünk egészen elszakittatván, menthetlen elveszszenek az oláh fajban. Czelder Márton újabb hős tettéről szól a következő „Nyilatkozat,“ melyet közlés végett küldek be hozzánk. A nyilatkozat — nincs többet mit hozzá tennünk — elég ékesen szól kárhozatos bűnünkről, mely nyegle haszonkeresők hatalmába tömegesen ad át bennünket, hogy romlásunk annál bizonyosabb legyen . igy hangzik: „Nyilatkozat. A bukaresti ev. ref. eklézsia tagjainak egy része panaszt emelvén Koós Ferencz lelkész ellen az erdélyi helvét hitűek egyházi főtanácsa mint törvényes főhatóság előtt , az egyház-főtanács alulírtak személyében egy bizottságot küldött ki nevezett eklézsiába, a panaszban felmutatott vádak kinyomozása, és a fölkeltett zavargások lecsendesítése végett. Országgyűlési tudósítás. A képviselőhöz május 28-ban tartott ülése. Elnök : Somssích Pál; jegyzők : Fodróczy Sándor és Széll Kálmán. A kormány részéről jelen vannak : Andrássy Gyula gr., miniszterelnök , Gorove István, Bedekovics Kálmán, Horvát Boldizsár, Eötvös József b., Lónyay Menyhért, Wenckheim Béla b. és Mikó Imre gróf miniszterek. Ülés kezdete d. e. 10 órakor. A múlt ülés jegyzőkönyve felolvastatván, hitelesitettik. Napirend folytán felolvastatik a II. bíráló bizottság jelentése , mely szerint Drágffy Sándor, váci kerületi képviselő választása ellen vizsgálat rendeltetett el. A VI. biráló-bizottság Degenfeld Béla gróf, Szathmármegye krasnókerületi képviselőt igazolta. A VIII. biráló-bizottság Halász Boldizsár választását megsemmisítette, mivel az összeirás a pestmegyei körrendelet alapján az 1848-iki V. törvényczikk rendeletével ellenkezőleg hajtatott végre. A költségesben végre Pest megye kp. bizottmányának azon tagjait marasztalta el a bizottság, kik a körrendelet készítésére befolyással voltak. (Derültség.) Papp Lajos kijelenti, hogy ő, mint a VIII. bizottság egyik tagja, különvéleményének jegyzőkönyvileg adott kifejezést (Felkiáltások : „Nem ide tartozik!“) A felolvasott jelentés tudomásul vétetvén, Pest megye dabasi kerületében új választás fog elrendeltetni. 1 . Madarász József határozati javaslatot ad be: Utasítsa a hűz a biráló bizottságokat, . / as/ .