Pesti Napló, 1869. szeptember (20. évfolyam, 200–224. szám)
1869-09-01 / 200. szám
Bujánovica és Svetec felolvassák a jegyzőkönyvet s ezzel az együttes ülés d. u. 1 órakor eloszlik. Két órakor a magyar delegatio saját helyiségében összeült Rajner Pál olvassa a közös költségvetést, úgy a mint az legfelsőbb megerősítés alá terjesztendő. Fölolvastatván a jegyzőkönyv és a bizottsági költségvetés, helyben hagyatik,s az elnök megbizatik netalálni hátralékos kiadások teljesítésével. Erre az ülés esti 53/8 óráig elnapoltatik. Belföld, Pest, aug. 31. ) A Deákpárt két helyen győzött ismét az új képviselő választásoknál. Mint Kecskemétről távirják, Horváth Döme megválasztatott orsz. képviselővé nagy többséggel, Baghi László baloldali ellenében; hasonlókép Hodossy Imre deákpárti megválasztatott Sárosmegye nagyszebeni kerületében. Pest, aug. 31. [Ered. tud.] (Megyei évnegyedes bizottmányi ülés.) Pestmegye bizottmánya ma délelőtt tartotta évnegyedes közgyűlését. Elnök Beöthy Lajos alspány delüll órakor nyitván meg az ülést, olvastatott az alispáni évnegyedes jelentés, mely kikerekített képét adta a megye törvénykezési, közigazgatási és közrendészeti állapotának az utolsó évnegyedben. Mi az utóbbit illeti, sok megnyugtatót hallottunk az alispáni rendeletben, de annál roszabb színbe helyezték a két elsőt az évnegyedes jelentés adatai. A számok denique oly hangosan szólnak, hogy nem lehet elnémítani őket holmi üres frasisokkal. Midőn az alispáni jelentés elbeszéli, hogy ehhez a vidéki szolgabirósághoz ennyi és ennyi száz ügydarab érkezett be, s ennek csak fele, vagy épen harmadrésze, sőt néha még ennyi sem intéztetett el (p. u. a pilisi járás egyik szolgabirája Szilágyi 700 ügydarabból 500-at hagyott elintézetlenül) ekkor már a legszebben hangzó frázisok sem elegendők, hogy a figyelmesen gondolkodónak aggodalmait eloszlassák törvénykezési és közigazgatási állapotaink e jelenségei iránt. Az évnegyedes jelentés után a megürült ügyészi állomások ideiglenes helyettesítése felett támadt vita után egy személyes ügy került szőnyegre, mely csaknem az egész ülés folyamán áthúzódott. Gr. Ráday László főjegyz felhíván a gyűlés figyelmét, az alispányi jelentésben is érintett két nagy hazafi, Teleki és Széchenyinek Barabás által festett arczképére, indítványozza, hogy harmadiknak festesse le a megyei Nyáry Pált. „Ismeretes — úgymond — országszerte azon gúnyos szólásmód, hogy Pest megye c’est Nyáry Pál; legalább mutassa ki ez által a megye, hogy e gúnyt dicsőségének tartja. Tegye ezt a megye addig, mig hatalmában áll, mert napjai úgyis már megszámlálják, s tán nem éli túl Nyáry Pál földi létének tartamát sem.“ — Az indítvány pártolásra talál. Csak a kivitel módozata iránt támad véleménykülönbség. Mármár határozatba megy, hogy Nyáry Pál arczképe Pest megye pantheonjába fölfüggesztetik. De most feláll a jelenlevő Nyáry Pál. Tiltakozik az inditvány ellen, s kijelenti, hogy azon pillanattól kezdve, midőn ezen inditvány határozatba megy, a megyeház termének küszöbét többé át nem lépi. És lett erre általános zavarodás, mely közt Ráday László gróf, Nyáry Pál „fia és tanítványa“ még meg is leckézteti mesterét. Végre határozatba megy jegyzőkönyvbe igtattatni, miszerint az indítványt osztja ugyan a gyűlés, de kivitele ezúttal bizonytalan időre elhalasztatik. Ezután a megyei költségvetésben fennforgó nehézségek elintézésére kiküldött bizottság jelentése kerül olvasás alá. E kevésbé mulatságos ügyben azonban már minél kevesebben kívántak részt venni. A terem kezdett kiürülni. S még az elnök felhívása e fontos ügy végighallgatása iránt sem volt képes eszközölni, hogy az obuigát személyeken kívül mások is részt vettek volna a további tanácskozásban. Pest, aug. 25. (Jelentés a közös ügyek tárgyalására 1869. évben kiküldött magyar országos delegatió hadügyi albizottságának a közös hadügyministeriumnak 1870. évre szóló költségvetése tárgyában. (Folytatás.) XVI. czím. Ellátási ügy. Bármennyire súlyos legyen is a teher, mely a régi előléptetési és nyugdijjazási rendszer vagyis inkább rendezetlenségből ered, a már megszerzett nyugdíjakra nézve ezen változtatni nem lehet; azonban az albizottság határozottan kimondja, hogy az elfogadott fizetés felemelés átalában a nyugdíjasokra nem terjedhet. Tájékozás végett az albizottság üde mellékeli a nyugdíjasok lajstromát az 1868. 1869. és 1870-ik évre, amelyből kilátszik, hogy a nyugdíjasok száma 617-el és a rokkantaké 660-al növekedett. Az első szaporodás többnyire a katonai feleknél és hivatalnokoknál kerül elő, mi abból magyarázható, hogy az újjászervezés és egyszerűsítés következtében a többé nem használható egyének nyugdíjaztattak. Az egész tárgyra a bizottság kiterjesztette figyelmét. A nyugdíjasok lajstromát a seregben aktív szolgálatban levő tisztekkel és katonai felekkel összehasonlítván, kitűnik , hogy azok majdnem ugyanazon számban vannak, és hogy az ellátásokra szükségelt összeg egy hetedét képezi az egész előirányzatnak. Ez oly aggasztó állapot, melyen segíteni okvetlen szükséges. Azonban ezen segély inkább a jövőben mint a jelenben várható, mert mindazon megtakarítások, melyek a közigazgatásban történhetnek azáltal, hogy a közegek létszáma leszállíttatik, és a kezelés egyszerűsíttetik, mind ezen rovat terhére esik. Azért is az albizottság e czimnél csakis az ily czimnél szükségképen előkerülő üresedéseket vevén tekintetbe,10,925.588 forint helyett 10,745.000 forintot előirányoz. Ígyra vonatkozólag az albizottság vélménye szerint az előléptetési és nyugdíjazási gí°íeretforfálja az első teendő vol-Ka feltendónak vélt azért a hadügyért, hogy ebbeli előterjesztését minél előbb a két ministerum utján a törvényhozásoknak benyújtsa. XVII. czim. Fegyintézetek. A fegyenczek élelmezését is az albizottság czélszerűbben gondolná eszközölhetőnek, ha az, mint a többi fegyenczházaknál történik, bérbe adatnék. Az albizottság e tekintetben némely érdekes felvilágosítást nyert, melyek ezen véleményében csak megerősíthették. Azonban minthogy ily átalakításra időre és tájékozásra van szükség, és minthogy a testbeli büntetés eltörlése a fegyenczek számát szükségkép szaporította, az albizottság e czimet változatlanul meghagyja, és a kívánt 75.575 forintot megszavazza. XVIII. czim: Különféle kiadások. Ezek külön egymással semmi összeköttetésben nem lévő tételeket tartalmaznak. Az első illetőleg 115. tétel a külföldi követségnél alkalmazott tisztekre vonatkozik, ennek szükségét átlátván az albizottság, azt megajánlja; úgy hasonlóképen a 121-ik, a távsürgönyök átalányát tartalmazó tételt is az albizottság megszavazza. A 120-ik tételt, mely az úti költségeket foglalja magában a központi vezetésnél és a katonai parancsnokságoknál, az albizottság leszállítja 45 000 írtról 35.000-re; úgy hasonlóképen a 118. tételt, mely a jutalomdíjakat és segélyezéseket tartalmazza 64.000 írtról 50 000-re leszállítja. A 116-ik tételt pedig, mely a „Militär-Zeitschrift“ nevű hírlap szerkesztőségének költségét tartalmazza, továbbá a 117-ik tételt, mely a katonai tudományos egylet segélyezéséről szól, a 119-iket, mely katonai értesülésekre vonatkozik a külföldön, és végre a 122-ik tételt, mely a százafeletti írnokokra kívántatik, az albizottság törlendőnek véli. Éz pedig az elsőt, mert egyátalában nem tartja az újságoknak az állam általi segélyezését ezégszerűnek ; a másodikát, mert ennek költségei a képző intézetek javadalmazásából lennének fedezendők; a 3-ikát, mert ezek a külügyi költségvetésben előkerülő 500.000 frtnyi titkos kiadásokra szánt összegből lennének fedezendők ; végre az iket, mert az albizottság a közigazgatási ágaknál alkalmazott kezelési személyzetet úgy is sokalja. Ennélfogva az albizottság ezen czímre mindössze 280.706 helyett kerek számban 160.000 frtot ajánl meg. XIX czim. Határőrvidék. A határőrvidékre nézve az albizottság fentartja magának egy külön jelentés beadását. XX. és XXI. czim. Élelmezési és legénységi eledel. Ezen két czimre vonatkozólag az albizottság egy választmányt küldött ki, azon czélból, hogy 1. vizsgálják meg, vájjon összeütnek-e az előirányzatban felvett átlagos árak azon árakkal, melyeket ők mint valóságosokat kinyomoznak ? 2. Ezen árakon szereztettek-e be csakugyan az illető termények és anyagok, és ezen árakon köttettek-e a szerződések. 3. Hogy a választmány véleményt adjon, mennyiben lehet a jövő évre az élelmezésnél előirányzott árakat mérvadósul elfogadni. A választmány azt találta, hogy az előirányzatban kimutatott 10 évi élelmezési árak átlagai átalában nem egyeznek a piaci árak átlagával, azoknál a legtöbb helyen magasabbak lévén. Ez nevezetesen a kenyérnél, zabnál és szénánál azaz a fö élelmezési czikkeknél mutatkozik, melyre a választmány figyelmét különösen irányozta. Ennek okát a választmány főképen abban keresi, hogy a szállítási szerződések tavaszkor és őszkor történnek csak, midőn a termények ára legmagasabb szokott lenni, és hogy a kitűzött árlejtési napot megelőző 4 heti helybeli piaci árak vétetnek fel mérvadókul. Minden szállítónak érdekében lévén ilyenkor az árakat felcsigázni, ez leginkább a kisebb helyeken meg is történik. Továbbá a választmány nem helyeselheti, hogy a piaczi átlag árak egy bizonyos százaléka a bérlő előnyére mint bevásárlási pótlék számíttatik. Ezen százalék rendesen a gabonánál és zabnál 6%, a szénánál pedig 5%-ot teszen és az idén a kenyér lisztnél épen 10° é--et tett. Átalában a választmány azon meggyőződésre jött, hogy az élelmezési eljárás és szabályok nem felelnek meg többé a kor igényeinek, és hogy az egész élelmezési rendszer bérbeadás útján sokkal jutányosabban és czélszerűbben rendeztethetnék el. Ami a jövő előirányzatban felvett 10 évi átlagos árakat illeti, a választmány valószínűeknek tartja azokat. Az aratás eredményét tekintve, az 1869-iki termés átalában legfeljebb középszerűnek mondható, a takarmány ellenben a tavaknál sokkal csekélyebb, így tehát inkább magasabb mint olcsóbb árakra lehet számítanunk. A választmány tehát mindezeknél fogva az előirányzott árakat elfogadandóknak véli, és csakis azt javasolja, hogy már e folyó évben az átlagos piaci áraknál magas szerződési árak elkerülhessenek, és a nem indokolt beszerzési pótlékok megszüntettessenek, valamint az élelmezésre megszavazandó összegeknél az átruházás egyátalában ne engedtessék. Az albizottság a választmány nézetét osztván, az élelmezési költségek fedezésére előirányzott 12.155.625 forint helyett 12.000.000 ajánl meg kerek számban, a legénységi eledel cziménél pedig 8.687.912 forint helyett 8.600.000 kerek számban. Az átruházást e két czim közt az albizottság nem engedi, és a választmány által az élelmezés kezelésében mutatkozó hiányok orvoslására felhivja a hadügyért. XXII. czim. Ruházat és ágyneműek. Az albizottság tájékozni kívánván magát e címre nézve, hasonlóképen egy választmányt küldött ki, hogy az ujjonan kötött ruházási szerződést megvizsgálja, és az iránt véleményt adjon. Ezen választmány jelentése ide mellékeltetik. E vélemény, melyet az albizottság is oszt, oda járul, hogy bár a szerződés több tekintetben éppen nem kifogástalan, ez nem lenne elvetendő, hanem csak oda módosítandó, hogy a hiányok orvoslása mellett a kötött szerződés oly előnyössé váljék, amilyet a fennforgó körülmények közt elérni lehetne. A fő hiány, mely e tekintetben kijelöltetik az, hogy az egész hadsereg felszerelése egyetlen consortiumnak adatik át, amelyből a kisebb vállalkozók, kik ez előtt a legnagyobb részét a szükségletnek fedezték, ki vannak zárva. Ez által az olcsóság mint nemzetgazdászati tekintetben oly üdvös szabad verseny kizáratik és pedig nem csak a jelenben, hanem a jövőben is, mert ezen kisebb vállalkozók nem találván többé gyáraikra nézve foglalkozást az öt év alatt, melyekre a szerződés szól, kényszerülve lesznek gyáraikat átalakítani és más czélokra berendezni úgy, hogy az öt év lefolyta után nem lennének többé képesek ajánlatot tenni. Ellenben ha egy része a készleteknek p. o. egy negyede nem a consortiumnak adatnék, hanem szabad versenynek engedtetnék át, ez nem csak túlzott árak ellen egy nagy biztosíték lenne, hanem egyszersmind a honvédség felszereléséből eredő munkával együtt elégséges lenne arra, hogy a kisebb gyárak magukat fentarthassák, és az öt év lefolyta után ismét versenyezhessenek. E mód sokkal jobb biztosítékot nyújtana minden évben az árszabásnál mint az, melyet a szerződő hatóság ajánl t. i., hogy a nyersanyagnak az előbbi éven át létezett árai vétessenek alapul, ezeket kipuhatolni alig lehetséges, és ezenfelül october havában, melynek árai az irányadók, mindig hatalmában leend egy nagyobb pénzerővel bíró consortiumnak az árakra tetemes befolyást gyakorolni. Ha ez a választmány által ajánlt és az albizottság által pártolt módokat elfogadtatnék, elég lenne egyszerűmind téve mindazon jogos kivonatoknak, melyek mind a két állam terület gyárosaitól az albizottságnak benyújtattak. Azonban minthogy a hadügyér nyilatkozata szerint a szerződés az egésznek kockáztatása nélkül alig lenne lényegesebben megváltoztatható, az albizottságnak véleménye oda járul, hogy legalább a szerződés oda módosíttatnék, hogy a jövő évi árak meghatározásánál nem egyedül a nyersanyagoknál az előtte való év átlagos árai legyenek irányadók, hanem egyszersmind a monarchia nyugati fele Landwehrének felszerelésénél elért árak is tekintetbe vétethessenek. Végre az albizottság sokkal czélszerűbbnek A katonai közigazgatás saját bevétele. Ezen bevételek kimutatása az eddigi előirányzatokban igen hiányos volt, a hadügyministérium kezelése alatt lévő nagy alapoknak abban semmi nyoma nem lévén. E tekintetben az idén nevezetes haladás történt, a delegációk kívánságát ugyanis tekintetbe vévén a hadügyér, mind ezen kezelése alatt levő alapokat elősorolja. Azonban az albizottság véleménye szerint ezen kimutatás nem történt, sem oly mérvben, sem oly módon, mint az kívánatos lett volna. Egyedül a helyettesítési alap bevételeit és kiadásait lehet abból ugyanis megítélni; a többi alapokra nézve a tőke és abból folyó kamatok kimutattatnak ugyan, de a jövedelemnek hováfordítása sehol sem tűnik ki, ámbár ez itt ott a számadásokban felvétetett. Oka ennek, hogy a hadügyér nézete szerint ezen alapoknak külön rendeltetésök van és ez a hadügyministériumra lévén bízva , ezen alapok a budgetbe nem tartoznak. Az albizottság ezen alapok megvizsgálására egy választmányt küldött ki, mely az alapítványi leveleket a hadügyministériumnál átvizsgálván, e tekintetben véleményt adjon. E választmány jelentését az albizottság magáévá tévén, az albizottság javasolja, hogy mindazon alapok, melyek nem kétségen kívül magán természetűek, jövedelmeikkel és kiadásaikkal az előirányzatba bevézessenek és hogy jövőre ez alapok kezelése a közös pénzügyminisztériumnak átadassék. Mint a közös budgetbe valókat az albizottság a következőket találta: 1. A helyettesítési alap. Ez alapnak tőkéje, bevételei és kiadásai ki vannak ugyan már is mutatva az előirányzatban, de mint egészen külön czélra szántak. Mint ilyen külön czélra szántat az albizottság a helyettesítési alapot el nem ismerheti. Van ugyan ennek egy része, mely az előbbi védrendszer szerint belépett önkéntesek és helyettesek díjazására és végkielégítésére szükséges és ezt az albizottság mint ezen egyének tulajdonát tekinti, de erre a hadügyér számításai szerint csak 7.065,200 ft szükséges készpénzben,ezen öszszeg állampapírokban 70°10 számítva 10,093,100 forint tőkét képez, melyet az 1868. végén vagy meglévő 33,592,631 ft 31 krból levonva, marad, mint egy 23,493,884 ftnyi összeg, mely közös czélokra használható lenne. A nélkül tehát, hogy az albizottság a kielégítések után fennmaradó összeg rendeltetése iránt e pillanatban véleményt adna, ez alapbevételeit jövőben a hadsereg bevételei közt és az abból fedezett kiadásokat a kiadási rovatokba beveendőknek véli. 2. Az átalános rokkant alap. Ez már fel van véve 292.000 forintban a hadügyminisztérium saját bevételeiben. 3. Az átalános kórházi alap. Ez is már fel van véve 54,400 ftban. 4. Egy helyőrségi kórház építésére szánt Erre nézve az albizottság azon felvilágosítást nyerte a hadügyértől, hogy az egész tőke kamatokkal együtt épen fentartatik és annak idejében fedezetkép fog használtatni, és ha a kóroda építése megengedtetik, az abbeli szükséglet azon vélné, ha az árszabásnál egyet nemértés esetében a feltáló bizottság, nem mint a szerződésben állapíttatott meg, a hadügyminisztérium közegeiből állana, hanem szakértőkből, kik ugyanazon számban választatván a két fél által, maguk választanák elnöküket. Ezek sokkal inkább lennének alkalmasak ily biráskodásra, mint a hadügyminisztérium közegei, kik az üzlet titkaiban aligha oly jártasak, mint a gyárosok maguk. A nyolcz kérvényre nézve, mely nála e tárgyra vonatkozólag beadatott, t. 1. a cseh- és morvaországi katonai posztógyárosok képviselői által; 2. a Cseh- és morvaországi középipar képviselői által; 3. a humpoleczi község és posztókészitők által Csehországból; 4. a Csehországban fekvő Neuhaus községe és posztókészitői által; 5. a Morvaországban fekvő Battelau községe által; 6. Potacsek községe által; 7. Triesch „ „ 8. Resch Henrik, pesti polgár és háztulajdonos által, az albizottság ajánlja, hogy a kérvények a hadügyérnek figyelembevétel végett átküldessenek. Ami az e czim alatt előirányzott 6,506,359 forintnyi összeget illeti, az albizottság, tekintve a nyersanyagok, főképen a gyapjúárnak leszállása, mely a serződés szerint a jövő évi árak megszabására nézve irányadó teend, 6,400,000 frtot ajánl meg. XXIII. czim. Pótló szerzés. Erre 954,250 frt kívántatik, és ezen a tavakinál nagyobb összeg az által indokoltatik, hogy a lovak ára külföldi vevések folytán igen felszállott. Az albizottság méltányolván ez indokot, mely előtte is ismeretes, kerek számban 954.000 frtot megajánl, időközi költségvetésben fog felvétetni. 1870-ben a kamatösszeg hihetőleg még egész mérvben tőkésíttetni fog. 5. A József-akadémia könyvtár alapja. Ezen alap, ha a József akadémia megszűnvén, magánigények fenntartása mellett az egészségügyi rovat fedezésére lesz fordítandó, költségvetésbe fel nem vehető, mert az alapítók szándéka szerint más rendeltetése leend. Mindezeknek az 1871-dik előirányzatba való beosztatására szólítja fel az albizottság a hadügyért. Viszont magán természetűeknek látszanak a következő alapok: a) a Schwarzenbergféle alap, b) az ezredi alapítványok, c) elkülönített katonai alapok, d) az állat-gyógyintézet alapja. A határőrvidéki átalános vagyon alap és a határőrvidéki nevelési és képződési alapok mint a határőrvidék tulajdona sem közös, sem katonai nem lévén, a határőrvidéki igazgatással átveendők lesznek, azonban jelenleg ez is a hadügyminisztérium kezelése alatt állván, mindenesetre beszámítandó a határőrvidék oktatásügyi budgetjébe. Addig is, míg ez megtörténne, az albizottság ezen alapokra nézve külön kimutatást kívánt, mely ide mellékeltetik. k) A többi alapok mint a kisebb rokkant alapok, melyek 500 különféle alapból állanak és a katonai képződési alap, mely 112 kisebb alap egyesítéséből ered, megvizsgálását az idő rövidsége nem engedte, azonban ezen alap jövedelmeinek azon része, mely a hadügyér véleménye szerint a közös költségvetésbe beveendő volt, a már az előirányzat 30. lapján lévő növendékek táplálati átalányokban fel van véve. A ludoviccumi alapra nézve, mely ezek közt fordul elő, az albizottság az előbbi delegátiók részéről kifejezett jogfenntartást, mely szerint az egészen elkülönítendő, és mint Magyarország tulajdona tekintendő, nemcsak ismételve kifejezi, de minthogy a közös hadügyminiszter részéről azon biztosítást nyerte, miszerint aziránt, hogy ezen alap eredeti hivatásához képest a mayar kormánynak átadassék, elvi nehézség nem fordul elő; elvárja az albizottság, hogy a ludoviceumi alap többé a közös alapok közé fölvétetni nem fog. Egyáltalában a hadügyminisztérium saját bevételei 60,000 forinttal előbb vannak előirányozva, mint 1869-re. Ez annak tulajdonítható, hogy a haszonvehetlen tárgyak eladásából eredő bevétel csekélyebb, és így a bevételek 3,174,000 helyett csak 3,114,000 írtra vannak számítva. Átruházás. Az albizottság javaslata szerint az átruházásnak (Virement) az egyes czimek között helye nem lenne, kivévén a X. az „ellátási ügyre“ vonatkozó czimet, mely között ugyanis, és a rendkívüli költségvetés VIII. a „számfelettieket“ illető czime között, az azok között létező összefüggésnél fogva, az átruházás megengedtetnék. Kelt Bécsben, 1809. aug. 22. Bittó István s. k., a hadügyi albizottság elnöke. Éber Nándor s. k., a hadügyi albizottság előadója. Brünn, aug. 29. (II. József/Császár emlékünnepe.) Mai nap tartatott meg azon emlékezetes tény ünnepe, midőn II. József császár az ekeszarvát kivette a földmives kezéből s maga szántott néhány barázdát. A klerikálisok és cseh nemzeti pártiak mindenkép igyekeztek az ünnepélyt meghiusitani, de ez nem sikerült nekik s az ünnepély nagyszerűen ment véghez. Miután Károly Lajos főherczeg mint ő Felsége képviselője, továbbá gr. Potoczki és Giskra miniszterek s számos más főbb tisztviselő a helyszínen megjelentek, közel 30,000 ember jelenlétében megindult az ünnepi menet, az emlékoszlophoz, mely ez alkalomból helyreigazittatott s mintegy 21 láb magas; egyik oldalán a császár nevének kezdőbetűit, babérkoszorút és a morva sast viseli, a másikon egy gabnakévét, s három oldalán latin, német és cseh felírást. Károly Lajos főherczeg körüljárván az emlékoszlopot, szentmise olvastatott, melynek végeztével a tömeg harsányan élte be Ferencz József ö Felségét. Ezután következtek az ünnepi szónoklatok b. Wildmanntól, a Slavikoviczi elöljárótól s b. Pocnié helytartótól, mire a főherczeg maga elé vezettető ama földmives unokáit, kinek kezéből József császár az őket kivette; a főherczeg gazdagon megajándékozta őket, s ezután déli 2 órakor kezdődött a diszebéd. Ennél jelen volt Károly Lajos főherczeg, Ramming táborszernagy, a slavikoviczi elöljárók s számos más kitűnőség. A felköszöntések természetesen sűrűn folytak, s roppant lelkesedést keltett a föherczeg toastja, melyet Morvaország és lakossága jóllétére mondott; utána Giski a miniszter szólott roppant éljenzés közt s ebéd után a föherczeg s a fényes vendégkoszoru meglátogatón a népünnepet, este a tömeg riadó üdvözlései közt haza oszlottak. Különfélék. Pest, aug. 31. Személyi hírek.. . Rudolf koronaherczeg rég nyilvánította óhaját, hogy nagyobb gyalog kirándulást tehessen, s erre múlt szombaton a kedvező idő beálltával felséges szüleitől engedélyt nyervén, Latour ezredes kíséretében útnak indult, s részint gyalog, részint kocsin körül járta az Atter-tavat. — Gr. Festetich György miniszter jelen leend a horvát bán beiktatásánál, mint ő Felsége képviselője; a magyar minisztériumot Lónyay Menyhért fogja képviselni. — Jozefine, özvegy svéd királyné Salzburgba érkezett. Kerkápoly Károly honvédelmi államtitkár hir szerint közelbb Erdélybe utazik választói körébe. — Hodossy Imre pesti ügyvéd és deák-párti, hir szerint, országgyűlési képviselővé megválasztatott a kir. táblabírává kinevezett Semssey Pál helyett. — Gr. Ráday Gedeon kir. biztos e napokban Zomborba érkezett, a rablók ellen teendő intézkedések végett. Drasche Gusztáv kőszénbánya és téglagyári vezetőnek ő Felsége a Ferencz-Józsi rend lovagkeresztjét, Gál József, az erdélyi földtehermentesítési alapigazgatóság előadójának pedig miniszteri titkári czímet adományozott. — Gablenz báró lovassági tábornok, és magyarországi főhadparancsnok hir szerint od. elején fogja állomását elfoglalni. Fővárosi hírek. Majáth György és Somssich Pál, mint az országgyűlés két házának elnökei, következő felhívást bocsátanak ki : „Horvát-, Szlavón- és Dalmátországok bánjának beiktatási ünnepélyét rendező bizottság, a magyar országgyűlés mindkét házának elnökeihez intézett levelében annak tagjait a folyó évi September hó 8-án és 9-én tartandó ez ünnepélybeni részvétre szívélyesen felkérvén, miután az országgyűlés jelenleg szünetel, alulírott elnökök az országgyűlés mindkét házának tagjait e meghívás felől ez után értesíteni kötelességüknek tartják, a végett, hogy a nemzeti ünnepélyen minél számosabban megjelenni és ezáltal annak fényét növelni méltóztassanak.“ —A törvényhatóságok közül hír szerint eddig Pestvár városa, Zala, Nógrád és Somogy megyék ígértek küldöttségileg részt venni a beiktatási ünnepélyeken. — Ma délben 1 órakor ment véghez a diszlakoma, mely Szigligeti „Szökött katona“ szinműve 100-dik előadása alkalmából, a szerző tiszteletére rendeztetett. Mintegy 80 vendég, részint az irodalom, részint a művészet köréből jelent meg Frohner vendéglőjében, hol a lakoma véghez ment. Mindjárt az első ételfogás után poharat emelt gr. Ráday Gedeon, a nemzeti színház bizottságának elnöke, s felköszönte lelkes éljenzések közt a királyi párt; utána Zichy Antal az ünnep hősét, Szigligeti Edét, mire ez meghatóban válaszolt, igyekezvén az érdemet magáról elhárítani, mit azonban a jelenvoltak éljenzése nem engedett; ezután sűrűn következtek még felköszöntések a nemzeti színház igazgatójára Radnótságra, Gyulai Pálra, egy poroszországi vendégre, Waldstein lapszerkesztőre, ki viszont csinos német toastban felelt, stb. Négy óra tájban a lakomának vége lett, s a társaság csoportokba oszolva még tovább mulatott derült hangulatban. Megemlítjük még, hogy lakoma közben Aradról, Follinus színigazgatótól is érkezett egy távirati üdvözlet. — Antunovics Mátyás, lapunk rendes levelezője, mint a „Sz.“ írja, e hó 27-én a boglaticzai pusztán politikai vitába ereszkedvén, ekközben Vojnics Dávid szélsőbali által késszúrások által életveszélyesen megsebesíttetett. A delegátiók közös ülésében, mint egy szemtanú közli, a kiváncsi hallgatók közt jelen volt Ghyczy Kálmán is. Ami X. különben e közös ülést illeti, noha eredménye előre látható volt, mégis nagy benyomást tett a bécsi közönségre. Midőn a sors által első közös elnökül kijelölt gr. Majláth Antal tisztes alakja az elnöki széket elfoglalta, s magyarul megszólalt, sajátságos zsibongás futott végig a termen s még fokozódott, midőn a szigorú fegyelemmel szavazó magyarokhoz több osztrák delegátus szavazata is járult, s az ügyet a mi javunkra döntötte el. A vége az, hogy egy némely bécsi lap ma még jobban dühöng ellenünk. — Béke jelenségek. A hírneves Krapp-féle ágyúöntödében meg van rendelve - 200 ágyú Románia, 137 Oroszország Smá? , úgy szintén nagy számmal Poroszország, Belgim, Angim és más államok részére. A békeszületSmi?baniejik’ hogy több esztendő get képestemül gz*r ’ ele-A két krajczáros levelezési Összesen 77.061,116 422,913 76.638,203 1.734,11675.004,086 A hadügyminis.elő minis.elő Czim A czimek megnevezése irányzata szerint Törlése az illetm. a leszállítások alapja Marad További törlése az albizott Marad tehát az engedélyezendő öszszeg 1 Központi vezeték 3.027,414 164,308 2.863,106 13,106 2.850,0002 A legfelsőbb udvarnál 158,599 4,243 154,356 7,356 147,0003 Felső parancsnokságok 1.605,677 25,274 1.580,403 80,403 1.500,0004 Csapat testületek 22.984,825 150,685 22.834,140 534,140 22.300,0005 Katonai szekerészet 27,813 3,005 274,808 24,808 250,0006 „ képző intézetek 1.088,016 9,354 1.078,662 23,662 1.050,0007 Élelmezési raktárak 563,956 19,330 544,626 94,626 450,0008 Ágy raktárak 49,737 740 48,997 10,997 38,0009 Ruházati rakhelyek 157,229 3,570 153,659 13,659 140,000 10 Tüzérségi hadszerügy 2,774,885 6,516 2.768,369 68,369 2.700,000 11 Szekerész,szer rakhely 138,480— 138,480 24,480 114,000 12 Utászati hadszer 29,500— 29,500— 29,500 13 Kát. építész, igazgatás 2.184,486 15,880 2.168,606 68,606 2.100,000 14 „ földrajzi intézet 308,012 1,380 306,632 1,620 305,012 15 „ egészségügyi int. 2.126,672 16,228 2.110,444 10,444 2.100,000 16 Ellátási ügy 10.925,388 2,400 10,922,988 177,98810,745,000 17 Katonai fegyintézetek 75,575— 75,575— 75,575 18 Különféle kiadások 280,706— 280,706 1*,706 160,000 19 Határőrvidék— — — —— 20 Természetbeni élelmezés 12,155,625— 12,155,625 155,62512.000,000 21 Legénységi eledel 8,687,912— 8,687,912 87,912 8.600,000 22 Ruházat és ágyneműek 6.506,359— 6.506,359 106,359 6.400,000 23 Pótlószerzés 954,250— 954,250 4,250 950,000