Pesti Napló, 1869. október (20. évfolyam, 225–251. szám)

1869-10-09 / 232. szám

III. A választási idő (megbízatási idő tarta­ma) szállíttassák le 3 esztendőre. IV. A felsőház egészitessék ki az országok és királyságok küldöttei által mikét a tartománygyű­lések választanak saját keblükből. Belföld. P . 81, october 8. Pest, oct. 8. (Az egyéves önkén­tesek ügyében.) A hivatalos lap mai s­zám­a a m. kir. honvédelmi minisztériumnak következő , valamennyi törvényhatóságokhoz intézett körrendeletét közli : „Oly ifjaknak, kik egy évi önkéntesekül fel­­i­rattassai kívánnak, de az e részben követelt tanulmányi képzettséget rendes iskolai bizonyít­ványokkal nem igazolhatják, szabadságukban áll : e hiányt, magasabb műveltségük igazolása tekintetéből, különös vegyes vizsgálati bizott­ságok előtt fölvételi vizsgálattétel által pótolni. Az e­gn kirendelt bizottságokban közremű­ködő tanároknak — mint polgári bizottsági ta­goknak — ezen fáradozásuk méltányos jutalom­­díjazására minden ily „fölvételi vizsgára“ je­lentkező védkötelezett p­ártot o. é. mint „vizs­gádat“ lefizetni köteles. Pest, oct. 8. (Felvétel a kelót­­monostori k. gazdasági inté­zetbe.) A közgazdasági minisztérium a kö­vetkezőket hozza a hivatalos lap útj­án a közön­­ség tudomására : A Kolosmon­ostoron létesített k. gazd. taninté­zetben az előadások folyó évi november hó első napján fognak megkezdetni, ugyanakkor a vá­rosban szállásolandó tanonczokon kívül 20, az intézetben lakó és táplálkozó tanon ez fog felvé­tetni. Általános felvételi feltételek a következők : 17 éves életkor; sikeresen bevégzett 6 reálisko­lai, vagy 6 gymnasiumi tanosztály; egészséges, munkaképes testalkat; jó erkölcsi magaviselet. A tanintézeti tanon ezek 150 frtnyi évi díjért el fognak láttatni: lakás, fűtés, világítás és élel­mezéssel. A felveendő 20 tanoncz közül tizen­egy szegényebb sorsú, erdélyi részekbeli illető­ségű, s jó tanulmányi és erkölcsi bizonyítvá­nyokkal biró ifjú, egyenkint 150 főnyi évi ál­lamsegélyben fog részesittetni; egy a gazdá­­szati téren már képzettebb pedig 200 forintnyi ösztöndíjat nyerene. A felvételi kérvények, úgy­szintén az ösztön­díjak elnyeréséért a kellően felszerelt folyamod­ványok oktober hó 15. napjáig a kolosmonostori tanintézet igazgatójához küldendők be. P­est, okt. 8. (A huszti választás ügyében.) „Bereghmegye mint delegált bí­róság“ aláírással a következő sorok közlésére kérettünk fel: „Beregh megye törvényszéke mint delegált bíróság által, a huszti képviselőválasz­tást megelőzőleg történt kihágások felett hozott ítéletet a „Hon“ 220 számában a galanteri czik­­kelv között közölvén a nélkül, hogy az ügy ál­lását, a az ítéletet kellőleg ismerné, azt botrá­nyosnak kereszteli, s egyúttal az igazságügymi­­nisztert s Máramaros megye főispánját ezen bot­rányért interpellálja. Az olvasó közönség nagyon megszokhatta m­­ár, hogy a „Hon“ a saját párt ügyeit — sérel­mét tapasztalván — elferdítve szokta előadni, épen azért meg vagyunk győződve, hogy ezen feljajdulással közlött czikk nem sok hívőkre ta­lált, s ez okból nincs szándékunk c­áfolatba bo­csátkozni, egyedül azt kívánjuk megjegyezni, hogy tapasztalás szerint sokszor nem hibátlanok azok, a­kik verekedés alkalmával sérülést szen­vedn­ek, s ily esetekben lehet, sőt van helye an­nak, hogy a megsértettek is büntetésben része­süljenek. A „Hon“ eddigi irályából következtetve, czélul tűzte ki magának úgy a kormányt, mint egyes hivatalnokokat, bíróságokat lelkiismeretes mű­­ködésökben zsibbasztani, s hiszszük miszerint akadhatnak oly bírák, kik az ily hasonló czik­­kektől tartva, feláldozzák függetlenségöket s megggyőződésöket , s ily nyomást gyakorolni bizon nem tarthatjuk az igaz hazafisággal egy­beférhető feladatnak. Beregh megye törvényszéke egyedül az igaz­ságtól vezéreltetve a vizsgálati adatokból merí­tett meggyőződését követve hozta a „Hon“ részé­­re sérelmes ítéletet, s joga lévén mindegyik el­marasztaltnak jogorvoslattal élni, a felső birósá­­gokn­k áll tisztében az ítélet helyességéről ha­tározni, de annak taglalásába a „Hon“ galanterie czikk írója annál kevésbé illetékes, mert saját bevallása szerint az ügy részletes állását s az ítéletet nem ismeri, s miután azt tette, s az el­járó törvényszéket botrány elkövetésénél vádolja, ezen tette által épen a „Hon“ szerkesztősége kö­vette el a legnagyobb megrovást érdemlő bot­rányt.“­­Sengg , sept. 30. (Az osztrák er­dész egyesület évi közgyűlése.) Az osztrák erdészegyesület f. hó 22—28-ig beu­­tazta a horvát határőrvidék s különösen az oto­­­­csáni és ogulini ezredet területének erdőségeit, s ez évi közgyűlését Zenggben tartotta meg. A gyűlés­t Teistmantel elnökölt, a kirándulásokat pedig Fruski és Radics vezették. A tanácskoz­­m­ány tárgyává tett ügyek közt jelentékeny he­lyet foglalt el a karszi pusztaság beerdősítése, mely a határőrvidékről Istria felé vonul,­­ innét Dalmáczia irányában terül el. Az ügy­ érdemé­­ben jeles szakemberek vonattak a vitába, mint Vesely, a marienbruni erdészakadémia igazga­tója, Thieriot Istriából, Kargl bánságból, La­­m­bl, Pesar Belovárról s Horvát- és Tótország területéről igen számos erdész. A tanácskoz­­mány eredménye az lett, hogy miután az 1865.év óta kezdett faültetések sikerültek, a karsti vi­dék megmentése az industria számára nem csak nem kétes, hanem bizonyos,az esetben, ha a kor­mány az erdészegyesület eddigi tanácskozmá­­nyainak eredményét figyelemre fogja méltatni, a azoknak hatályt szerezni. A kath. congressus ülése, okt. 8. Elnök : Simor János. Jegyzők : Zichy Antal és P­o 11­á­k. Ülés kezdete d. e. 10 óra­ után. Napirenden van a 18 tagú bizottmány javas­latának részletes tárgyalása. A javaslat olvastatva, az 1., 2. és 3-ik rész csekély módosítással elfogadtati ia. Úgyszintén a 4. rész a) pontja is. A b) pont felett azonban, mely a káptalanok külön képviseletéről szól az autonomikus gyűlésben, élénk és hosszantartó vita keletkezik, melybe a gyűlés tagjainak nagy része belevonatik. Hiliby G­á­l János és Palásthy a javas­lat szövege mellett, s ez utóbbi roppant zaj közt emel szót. Deák Ferencz hosszasabban szól a javas­lat ellen. Megjegyzi, hogy az előleges szervez­kedésnél a püspöki kar is számításon kívül hagyta a káptalanokat, mi a mellett látszik bi­zonyítani, hogy a püspöki kar sem tulajdonít nagy fontosságot az autonomikus mozgalmak­ban a káptalanok szavazatának. Nem is lát döntő érveket a mellett, hogy a káptalanoknak külön képviseletet kellene biztosítani. Sőt a kü­lön képviselettel csak a kasztrendszert szaporí­taná a gyűlés, mely a káptalanokban az al- és főpapság közt támadna. B­a­r­t­h­a védi a szövegezést, a káptalanok képviseltetése mellett szól, hogy jogilag külön testületet képeznek, s kánonjogi szempontból nem ignorálható hatáskörrel bírnak. Kőnek S., mint a 18 tagú bizottság tagja, szintén védelmére kel a javaslatnak. Hivatkozik a káptalanok történeti jogaira hazánkban. Op­­portunitási szempontból külön képviseltetések mellett szól. Haynald L. a javaslat védői közé sora­kozva, Deák F. érveit sorban czáfolat alá veszi. Nem áll, mintha a püspöki kar nem tulajdoní­tana fontosságot a káptalanok külön képviselte­­tésének, sőt ellenkezőleg, bár az előleges szer­vezkedésnél csakugyan számításon kívül marad­tak, az egyház viszonyait szervező gyűlés keb­lében nélkülözhetetlennek tartja azokat. A káp­talanok külön képviseltetésére fontos ok gya­nánt hozza fel ama körülményt, hogy a káptala­nok nem ritkán, még a püspökével is versenyző jogokkal bírnak. Hivatkozik a káptalanok ha­­zafias érdemeire s hangsúlyozza, hogy a gyűlés tulajdonképen nem is illetékes a káptalanokat a képviseletből kizáró határozat hozására. Szilágyi Virgil egyenként veszi Koncz­­kés alá az előtte szóló állításait. Beszéde után a sok tekintetben tanuságos vita szavazás által ér véget. A szavazás ered­ménye lesz, hogy az eredeti szövegezés marad. Az ülés d. u. 2 órakor ér véget. Különfélék. Pest, oct. 8. Személyi hírek. — A porosz kor­o­­naherczeg holnap szombaton utazik el Bécsből Velenczébe s onnan Brindisibe, hol egy porosz csavargőzösre száll. Bécsben a herczeg minden lehető kitüntetéssel halmoztatik. Teg­nap délelőtt fogadta b. Werther porosz követet, 11 órakor pedig ő Felsége tett nála látogatást, utána pedig sorban Károly Lajos, Károly Fer­­dinánd, Vilmos, Ernő, Rajner és Lipót főhercze­­gek üdvözölték a vendéget. 12 órakor Peinlich ezredes vezetése alatt megjelent a porosz koro­­naherczeg nevét viselő sorezred küldöttsége, mely üdvözletére a herczeg nyájasan felelt s megígérte, hogy viszont meglátogatandja ezre­dét. Ezután kíséretével együtt a herczeg visz­­szaadta a füherczegek látogatásait,délután pedig­ a királynénál volt bejelentve. A tiszteletére ren­dezett udvari ebédhez tegnap 40, mára 60 ven­dég hivatalos, köztök valamennyi miniszterkö­vet stb. Este az udvari színházban díszelőadás. — L­ó­n­y­a­y Menyhért pénzügyminiszter körútjából Budára visszaérkezett. — Gr. C­a­­m­o­n­d­o K. Konstantinápolyból fővárosunk­ban mulat. — B. Bornemissza József Erdélyből, gr. Zichy Lá­szló Doroghról és gr. Königsegg Gusztáv Pozsonyból Pest­re érkeztek. — Domokos Kálmán a debre­­czeni felsőbb gazd. tanintézet rendes tanárává neveztetett; B­a­r­c­s­a­y Mihály pedig Hu­­nyad és Alsó-Fehérmegyék területére szőlővált­­sági jogbiztosnak. — Török Sándor, a „Magyar Állam“ ed­digi belmunkatársa, mint értesülünk, kilépett a nevezett lap szerkesztőségéből, s azzal minden összeköttetést megszakított. — Szentkirál­­­y­i Mór, kinek polgármestersége alatt indít­tatott meg a pesti vízvezeték építése, nem fo­gadta el a város azon ajánlatát, hogy a vízveze­ték melletti utcza az ő nevéről neveztessék el.­­ A kisdedóv­ó-intézeteket Magyarországon terjesztő egyletnek június hó 5-re kitűzve volt, de határozatképes számú ta­gok meg nem jelenése folytán elnapolt tisztújító közgyűlése folyó hó 23-kán szombaton ,délután 4 órakor fog a váltótörvényszék üléstermében (Pest, nádor-utcza 7. sz.) megtartatni. — Panaszos levelet intéz hozzánk Jankovics Vincze úr azon „critica“ miatt, me­lyet nyelvészeti értekezéséről irtunk, s igazolni akarja, miért ir ő „merly“-et,­külömb­félé­t stb. Mindenekelőtt megjegyezzük, hogy mi egyálta­lában nem irtunk „eriticát“, hanem könyvészeti rovatunkban a ma czime mellé egy pár sorban odajegyeztük, mi a füzetke lapozása közben szemünkbe ötlött; azon okadatolásra nézve pe­dig, hogy ő vagy ama szót azért irja úgy, mivel a kiejtésben úgy hangzik, épenséggel nem írhat­juk alá, mert akkor írhatná aztán „attya“ atyja helyett, „láttya“, „mongya“ stb. Annak egyéb­iránt csak örvendünk, hogy 80 éves kora da­czára, mint írja, testileg és lelkileg képes még a nyelvészet terén való haladással lépést tartani, kivánjuk a tisztes nyelvésznek, hogy ez még sokáig tartson. — A bécsi arzenál bérbeadása sok kísérlet után sem sikerülvén, újjászervezés alá vétetik, s januártól kezdve az eddigi három tü­­zéri szerparancsnokság helyébe egy főparancs­nok lép. — Az esküdtszéki tárgyalás alkal­mával tegnapelőtt hozott ítélet ellen Csávolszky Lajos beadta a semmiségi panaszt a semmitő­­székhez. Kifogása az esküdtszék megalakítása, nevezetesen a pótesküdtek behívása módja ell­­en van.­­ Az utazók forgalma tegnap Pesten , az államvaspálya felső vonalán érkezett 595, elutazott 500, az alsó vonalon érkezett 856, elutazott 890. Az éjszaki vaspályán érkezett 199, elutazott 233. A szállodákban 17 külföldi mulatott. Vidéki hírek. — A kolozsvári l­o­­vastanosztály megvizsgálása végett e hó első napjaiban oda érkezett Heneberg hon­védőrnagy, ki előtt két napig folytak a próbák. Másnap a honvédtisztikar diszebédet adott a vendég tiszteletére, ki a legnagyobb elismerés­sel nyilatkozott a honvédek kitűnő haladása felett. — Hazafias nagylelkűség. B. A. makói esperes, mint az „Ápd“ irja, az aradi vértanukért e hó 6-án tartott gyászmise megtar­tásáért a makói honvédegylettől 7 ft 50 kr­dijt követelt, mit a honvédegylet elnöke, nehogy a kegyeletes ünnep elmaradjon, sietett az esperes urnák nyugta mellett pet. 5-én lefizetni. — Közgyűlési jelenet. Nagy­várad városa utolsó közgyűlésén némely meg­üresedett állomások betöltése után felkérte a polgármester a képviselőket, hogy az eltávozni szándékozók most menjenek el, nehogy későbbi járás­keléseikkel zavarják a tárgyalást, mely felszólításra a képviselő urak nagy tömegekben kezdenek az ajtó felé nyomulni; e nem remélt eredmény a polgármester úr várakozását felül­múlván, figyelmeztetőleg jelenti, hogy a gázvi­lágítás fontos ügye jó tárgyalás alá. Ez azonban épen ellenkező hatást idéz elő, s a még ingado­zókat is eltávolítja, úgy­hogy csak igen megrit­kult sorok maradtak az előbbi tömött phalan­­xok helyén.­­ Szomorú mérgezési eset tart­ja izgatottságban Pozsony városát.Egy ottani pol­gár leánya Bécsben gyufáról leszedett vilanynyal megmérgezte magát s bár szörnyű kínokat szen­vedett, még volt annyi ereje, hogy vasúton Po­zsonyba szüleihez utazott. A leggyorsabb orvosi segély daczára a 18 éves leány rövid idő alatt elhunyt. — A bihari petitio Győrmegye hétfőn tartott közgyűlésén szenvedélyes vita után elfogadtatott. —• Új neme a penzionálásnak. Nagyvárad városához folyamodást intézett egy szegény, öreg, kenyerét vesztett tanító s a két­ségbeesés hangján esedezik irgalomért, hogy harminczéves tanítói működése után­ ne hagyják öreg napjaiban a koldusbot társaságában, ha­nem a városnál legalább írnoki állomást adja­nak neki, hogy hátralevő napjait eltengethesse. A polgármester felhatalmaztatott, hogy az üre­sedésben levő irnoki állomást ezen tanítóval töltse be. — Rummel Arnulf győri benczés ta­nár, tudományosan mivelt férfi, s a szerzet egyik köztiszteletü felvilágosodott tagja, e hó 5-bén hagymázban meghalt. — Az aradi vértanuk emlékét a gyászos esemény színhelyén, Aradon méltón ülték meg. A volt honvédek gyászfátyollal be­vont honvédzászló elővitele mellett mentek a templomba, melynek tornyáról szintén gyász­lobogó lengett alá. A gyászravatal körül tizen­három égő gyertya lobogott, mindkét oldalt egy-egy csonka honvéd állt, emlékeztető élő rom gyanánt, elől pedig a volt honvédek kis csapatja képezett sorfalat. Az oltár előtt Gaál Damascen végezte a szertartást a lehető legfényesebb segéd­lettel roppant közönség jelenlétében. A gyászmise után a honvédegylet egy küldöttsége megkö­szönte Gaál D. zárdafőnöknek az isteni tisztelet körüli fáradozásait, aztán megindult a menet azon helyre, hol a 13 vértanú 49-ben kiszenve­dett. Most egyszerű emlék jelöli, négyszögü ho­mokkő, mely másfél lábnyira emelkedik a föld felett s „1849. oct. 6.“ felírást visel. Az emlékkő koszorúkkal volt ékesítve, több kegyeletes em­lékbeszéd mondatott el, s ezek végezte után a menet szép rendben hazaoszlott. Egyház és iskola.­­ Az ágostai hitvallásnak conventjén ma több ki­­sebb-nagyobb fontosságú ügyek elintézése után szőnyegre került a római pápa felhívása a pro­testáns felekezetekhez a zsinaton megjelenés, s a r. kath. egyházba visszatérés iránt. M­á­d a y superintendens velős szavakban fejté ki a Protestantismus állását a magát egye­dül üdvözítőnek valló római kath. egyházzal szemben, egyhangúlag elfogadott határozati ja­vaslatot nyújt be, melynek három főpontja kö­vetkező : 1-er. Miután a felhívás azon önhittségében magát egyedül üdvözitőnek tartó s a protestán­soktól a vallásos igazság birtokát is megtagadó nézeten alapszik, mely az úgynevezett eretnekek elátkozása s üldözése korából ismeretes, és mely csak feltétlen hódolatot követel egy magát csalha­tatlannak tartó hatalom irányában, azért e felhí­vást sem megbizhatónak, sem komolynak tekin­teni nem lehet. 2-­or. Miután a róm. kath. egyház folytonosan ragaszkodik a tridenti zsinat által fölállított merev állásponthoz, mely minden haladó fejlő­dést lehetetlenit; míg az absolut hatalommal rendelkező pápa legújabb időben is az encykli­­ka és syllabusban elitéli, kárhoztatja a vallás és lelkiismeret szabadságát, a jogegyenlőséget és az államok ama rendszerét, melyre a társa­dalom korunk legbiztosabb fejlődését alapítja; míg a római kath. egyházban a világiak kire­kesztésével egyedül egy felülről függésben levő papság egyoldalulag intézkedik a vallás, hit és egyház legfontosabb ügyeiben; a protestánsok és a­ római kath. egyház közötti ellentét kiegyenlí­tésére lehetőséget nem láthatunk. 3-­or. Miután a róm. kath. egyház kebelében mai napig sincsenek eltörölve isten igéjével s kijelentett akaratával ellenkező ama tévelygések, melyek miatt kegyes elődeink a XVI. században a nagy reformátorok példáján indulva minden emberi önkénytől ment szabad egyházat alapí­tottak, a szabad meggyőződés és a hivek egyete­mének részvétére, a megismert és vallott igaz­ság kősziklájára fektetvén Krisztus országát, bátran hivatkozva a 3 század óta tett tanul­ságos tapasztalatokkal megerősített protestáns elvekre, melyeknek igazat adott a történelem is: visszautasítjuk a római pápának ellenünk hasz­nált rágalmazó és sértő kitételeit, kifejezvén abbeli szilárd reményünket, hogy a róm. kath. polgártársainkban, mint eddig, úgy jövőre is szövetségeseket találunk a sötét középkor bilin­cseiből megszabadulandó keresztyén szellem azon tovább fejlesztésére, mely nem ugyan egy­ség, de szellemi kincsek elsajátítása, a szeretet általános országa, és a lelkek kölcsönös közle­kedéséből bizton fejlődő fensőbb egységhez vezet. — A kerületi zsidó képviselőtes­tületek megválasztásához járulni több hit­község vonakodván, a közoktatási ministérium rendeletet bocsátott ki a kerületi biztosokhoz, miszerint oly hitközségekben, hol a mostani elöljáró vonakodik a kerületi képviselők meg­választása iránt kötelességét teljesíteni, tűzze ki a választási határnapot s szükség esetén bizott­ság által hajtassa végre a választást. A rendelet különben megjegyzi, hogy a hitközségek tagjai­nak szabadságukban áll választási jogukkal élni vagy nem élni, s e tekintetben nem kényszerít­hetők. — A pápai ref. collegium szelle­mi állapotáról volt már alkalmunk illustratiot nyújtani a közönségnek; most Halász Károly úr Sárbogárdról levelet intézett hozzánk, mely­ben oly tényeket beszél el, melyek szerint a collegium anyagi viszonyai sem a legépületesebb módon kezeltetnek. Többek közt volt a collegi­­umnak követelése egy hagyatéktömegben, telje­sen biztosítva; a gondnok pontos kamatfizetés mellett kérte, hogy a tőkét részletenként fizet­hesse be; a kamatokat előre le is fizette. De ime midőn a folytonos zaklatások folytán már a tő­két is letette, biróilag elmarasztaltatik a már egy év előtt lefizetett kamatokban is és midőn ez iránt levelet intézett az iskola gazdászati szakelnökéhez, oly választ kapott, melyből ki­tűnt, hogy az ügyvéd körülbelül nem tudja, mit csinál a pénztárnok, ez nem tudja, mit csinál az ügyvéd, az elnök pedig azt sem tudja talán, él-e m­ég a pénztárnok és az ügyvéd. Így történik aztán nem egy amabilis confusio. — Egy tanító, ki falun egy 14 éves fiút a pesti kegyesrendieknél félévenként leteendő nyilvános vizsgálatokra jól elkészíteni vállalko­zik, bővebb értesítést nyerhet Végh Jánosnál Verőben, utolsó posta Pázmánd.) Színház és művészet. — Reményi Ede tegnap tartotta első hangversenyét Nagy-Váradon. Kívüle még közreműködtek ta­nítványa Plotényi Nándor, ki a zongorakiséretet vállalta el, továbbá Mezey Lajos és Lederer Mór, kik zongora és énekrészeket adtak elő. A tiszta jövedelem felét Reményi a biharmegyei nőegylet által létesítendő árvaház javára aján­lotta fel. Második hangversenyét ott holnap oct. 7-én tartja. Az „Egri Dalnok“ czim alatt legkö­zelebb komoly és víg dalok gyűjteménye jelent meg az egri lyceumi nyomdában; átírták és kiadták Zsasskovszky Ferencz és Endre. Tar­talmaz 50 dalt a kedveltebb népzene költemé­nyekből, ára 30 kr. — W­­­e­k k. a. Schumann Klára nővére szintén művészi pályára lépett, s közelebb fé­nyes sikerrel hangversenyt rendezett Baden-Ba­­denben. — Páriában egy öt felvonásos új vígjá­­ték előadására készülnek Barriére Tódortól. Czime „Vae victis“ s eddig a censura nem en­gedte szinrehozatalát. Nagy várakozásokat köt­nek hozzá. — Egy újkori Aspasia képe. Dumas sokat látott siralmas „Kaméliás hölgy“ szomo­rújátékát tudvalevőleg egy élő példány Duples­­sis Mária életéből vette. E nő életnagyságu képe Vidal festésztől most Párisban eladó. Duplessis M. nővérének hagyta, s most 30,000 frankot kinálnak érte. A kép oly jelenetben ábrázolja, m­időn épen fürdőből lép ki. Fővárosi hírek. — Pestmegye köz­ponti választmánya e hó 12 -én délután 4 órakor ülést tart, melyben a két vá­lasztókerületben történt pótösszeirás folytán még függőben lévő felszólalások fognak tárgyaltatni és végleg eldöntetni. — Ő Felsége egy ma érkezett távsür­göny szerint mégis elutazik a suezi csatorna megnyitási ünnepélyére, és pedig a Dunán ha­jón menne le ő Felsége, Konstantinápolyban visszaadná a szultán látogatását, s aztán foly­tatná útját.­­ A királyné holnapi megérke­zéséről Gödöllőre Pest városa hatósága hivatalo­san értesittetett; ő Felsége Pestet nem érintendi, hanem egyenesen megy Gödöllőre. — A levelezési lapok forgalma Pesten roppant mérveket öltött mindjárt az első napokban. October 1. és 2-ik napján csupán a központi postahivatalnál 16,000 db adatott el. — A pesti polgári körben va­sárnap este 6 órakor dr. Batizfalvi Samu felol­vasást tartana „a gyermeknevelésről orvosi szempontból.“ A kör műszakosztálya ugyanaz­nap esti 8 órakor rendkívüli ülést tart. — A 82 honvédzászló szállítását Rosenthal A. pesti pereskedő vállalta el, s köte­lezte magát azokat fél év alatt átadni. — Győr és Laibac­h—C­s­e­h­or­szág­b­a­n. Említettük, hogy a cseh lapok szerint a prágai helyőrség kitüntette hazafias érzelmeit az utóbbi demonstrátiók alatt. Most kiderül hogy a helyőrséget a 14. és 19. sorezre­­dek képezik. — Az elsőnek kiegészítő kerülete Laibach, az utóbbi Győr vidékének magyar fiaiból áll. — A Terézvárosban, mely egy indítvány folytán tudvalevőleg két részre osz­tatni terveztetik, most folynak a szükséges fel­mérések. — A nagy részvényszálloda, mely az aldunaparton épül, „Hungária“ nevet fog viselni. — „Kalászok az élet mezejé­­r­ő !“ czimü beszélyfüzérre hirdet előfizetést Wührl Jákó. Ára­ egy forint, a pénz beküldendő november 1-ig a szerzőhöz Pestre, iskolautcza 1. szám. A franczia császárné Velenczében. (Eredeti tudósítás.) Velencze, oct. 5. em. Folyó hó 2-ról irt leveleim után a kö­vetkezők történtek a franczia császárné utazá­sára vonatkozólag . Vasárnap reggel (f. hó 3 án) kevéssel 9 óra után, a császárné misét hallgatott a szent Márk templomában. A misén a velenczei patriarca pontificált személyesen, minek következtében reggelire hivatott meg a császári gaeletta a csá­szárné asztalához. A reggeli után, mely 12 óra­kor végződött, a császárné az olasz király láto­gatását fogadta. A látogatás öt negyed óráig tartott, mely időből csakis 15 perczet töltöttek király és császárné négyszem közt. A király a császárnétól nagy előzékenységgel fogadtatott; a yachton levő 270 főre menő legénység sorba állítva várta a fedélzeten a királyt, kit megér­kezésénél s távozásánál is hármas „V i v e le R 0 i“-val tiszteltek meg. A király távozása után pedig a császárné meglátogatta a Dogeok palotáját, és megszemlélt egynéhány palotát a szent István terén. Este serenád volt a Canal­­granden, mely 8 órától éjfélutánig tartott, és melyet a császárné kíséretével együtt a sokaság közé vegyülve élveztek három udvari gondolá­ban. A serenád szép is volt és elég drága is, mert 15 ezer frankba kerültek csupán a három­féle zene és világító parkok, melyeket a sere­nádhoz használtak. Ezek közt legszebb volt a chinai mulatókért alakjában készült, a más kettő kevés érdekkel biró fejedelmi blasonokat ké­pezett. . A király a serenádon nem volt itt, mint­hogy ő még akkor nap délután 3 órakor visszautazott Florenczbe, következőleg az ő it­teni mulatásáról is tévesek voltak azon állítások, hogy 4­ 5 napig fog itten tartózkodni. Elle 1-­ben az olasz miniszterek, kik a király kiséret­é­­ben Florenczből lejöttek, mind a négyen itt maradtak, s jó részt azért,hogy a holnap ide ér­kezendő Umberto és Carignano herczegeket el­fogadják. Ezek a főbb megjegyzem valók október 3 di­­káról. Másnap, vagyis hétfőn reggel a császár­né ismét misét hallgatott ép a szent Márk tem­plomában, és azt a következő kis intermezzoval. Két tisztelendő úr, kik nem győzik a Biellai szűz Mária újdonnan uj csudatételeiből bevárni azt, a­minek j­ö­n­n­i k­e­ll, neki kerekedik és a császárné miséjét fűszerezni kivánja egy olyan petitio átnyújtásával, melyben sürgős segély ké­retik a korszellem ellen, és irtóztató har­cái, sőt a pokol tüze is azokra, kik a papoknak szót nem fogadnak. Hanem fájdalom, a­­császár­né nem juthatott az instantiához, csakis annak félelmét kelle kiszenvednie, mert történt, hogy két nagyságos úrnak öltöztetett rendőr, kik a császárné oldalain őrző angyalként r­evolveresen szárnyalnának, a császárné eleibe ugrott és az ugyan előtte térdre borult papokat felfogták a petitióval együtt,és átszáll­ták azon hatalmasabb malasztok eleibe, honnan, tekintve a nagy hord­erejű kérelem pontjait, aligha azokra egy pár hét előtt választ nyerhetnek. Persze a császárné ezen meglepetés után a yachtjára­ sietett és igy a jobb indulatu papo­s nagy pirulással hátra maradának. . Ezen eset után valami egy órával az olasz koronatrónörökös Umberto herczeget és Carig­­nanot a király unokatestvérét fogadá a császár­né, kik szives fogadtatásuk után félórával Ve­­lenczéből Turinba távozának. Délután pedig lá­togatást tett a császárné a szép­művészeti aka­démiában és a Salorati-féle üveg és mozaik­gyárakban, a­hol jelentékenyebb öszvegekén­t vásárlott is. Este újonnan kivilágítás volt a sz. Márk terén mint az azelőtti estéken, valamilg zene és bengali-tűz­játékok.­­ (A haruspicesek bon­ez­tani ismere­tei.) H­e­r 11 a bécsi egyetem nagy hírű tanár a boneztani előadásait mint rendesen, ez évben is kitűnő megnyitó beszéddel kezdte meg. Ezúttal az ó­kori állatjósok anatómiai ismereteiről érte­kezett. A tudós boneztanár czélül tűzte ki az anatómiai tudomány keletkezését az ó­kori né­peknél nyomozni. S mint a múlt évben a görö­gök bonettani tudományáról értekezve, érdekes következtetéseket vont le, úgy ezúttal az ókor számos írói, Sertorius, Seneca, Plinius, Tertullian­, Maximus Valérián, a tudós zsidó Maimonides és egyéb más tudósok műveiből vett adatok nyo­mán a jelenkor bonettani terminológiájának ez ó­kori népek közt szokásos áldozatokkal és a papok által űzött állatjóslatokkal való össz­hangját mutatta ki. Hyrtl kétségtelenné teszi, hogy a rómaiak és régi etruskok állatjósai a nyak,a mell és a has teljes boncttani ismeretével bírtak, sőt kellett is bírniok, hogy az állatok vére­ és beleiből mondott jóslatok alkalmával, tetszésük szerint, a fontos államügyek kedvező vagy kedvezőtlen kimenetelét jelezhessék. Ig­y p. o. az állatjósok jósoltak az állatok felvágok torkán kiömlő vérből. Világos-piros vér szeren­csét jelzett, sötét vagy zavaros vér szerencsét­lenség előjele volt. Bonettani tudományuk segí­t­ségével pedig könnyű volt nekik akként intézni a metszést, hogy a szerint, a­mint a nyak nagy véreréig, a nyak ütérig vagy egész a légcsőig vágtak be, világos, vagy sötét vért nyerhettek­, s így a könnyen hivő néppel az istenek harag­ját vagy tetszését hitették el. Cäsar halála S p u r i n a főpaptól akként jósoltatott meg, hogy a két áldozati barom hájjal fedett szívé­t nem akarta feltalálni. Az állatok szétvágott szi­ve gyógyszerül szolgált, mert az állat jósok gyógyászattal is foglalkoztak. A tüdőből szinté­n jósoltak; barna tüdő kedvezőtlen, fehérrel s­­ volt kedvező előjel volt. S mivel tudvalevőleg az éhező állat tüdője barna, s a jól tartotté fe­hérrel van tarkázva, itt sem kellett a jóslatok­nál sok nehézséggel küzdeniök. Nevezetes volt a­z „írásjelekkel ellátott“ állati tüdő,mit úgy idézett elő az állat jól, hogy tenyerére rozsdás oldattal, vagy epével irt, s aztán az állat meleg tüdőjén­­ nyomta tenyerét, mi­által a betűk támadtak azon. Tévedni lehet, jegyzé meg a szónok, de­ készakarva tévedni, csalás. Beszéde végén utalt a philologia és régészettannak a bonettannal való összefüggésére, s fölhiva hallgatóságát, a magasabb tudományokat mindig szem elött tartani, nagy tetszés közt zárta be értekezését. Közgazdaság. A népszámlálás ügye. A népszámlálás ügyében országszerte megin­­dultak az előmunkálatok. Egy minapi hivatalos közlemény tudatta, mely törvényhatóságok tet­ték már meg a szükséges intézkedéseket, m­i egy második közlemény arról értesít, hogy most már mindössze öt törvényhatóság van hátra, név szerint: Oláhfalu, Szebenszék, Medgyesszék, Somogymegye és Heves megye, melyekhez a kormány sürgető leiratokat intézett. A nyomtatványok szétküldése f. é. oktober 1-jén a szat. osztály részéről megkezdetett még pedig oly mérvben, hogy az idejekorán részlete­sebb jelentést tett 30 törvényhatóság­hoz indíttatott meg a külde­mények első sora. E küldeményeknek elküldéséről az illető tör­vényhatóságok eleve értesittetek külön leirat ál­tal, melyben nemcsak az arány adatott tudtokra mely a nyomtatványok mennyiségének kiszámí­tására használtatott, hanem­ egy­úttal utasittattak hogy ezen nyomtatványok a népszámláló bizott­ság elnökének és néhány tagjainak közbenjárása mellett azonnal szétosztandók az egyes szám­láló csoportok közé, a számláló ügy­nökök pedig utasítandók hogy áttanulmányoz­va az oktatásokban foglalt teendőiket s áttekint­ve a nekik jutott mintákat, rögtön tervene:c je­­lentést a népszámláló bizottság elnökéhez váj­jon a reájok bízott csoportokban képesek-e * megkapott nyomtatványokka 1 hel­y bel * kitölté­s , ha Pedig akár Emukra, ak­i kitöltésekre nézve aggodalmaik­­ volnának, s­­

Next