Pesti Napló, 1869. november (20. évfolyam, 252–275. szám)

1869-11-03 / 252. szám

4) A fegyelmi eljárás, amint a IV. fejezetben szabályoztatik, főleg azon hiányban szenved, hogy a vétkes bíró által vagyonában vagy be­csületében sértett félnek ezen eljárásra nézve semminemű befolyás nem engedtetik. Ugyanis a 38. §. szerint csak a kir. ügyész kivonatára ren­deltetik el a fegyelmi eljárás, a 41. §. szerint ő teheti az indítványokat, ő kívánhatja a 43. §. értelmében a vizsgálat folytatását, ő kéri a bün­tetés kiszabását, ő fellebbezheti az 1 44. §. szerint a hozott határozatot. A sértett félnek befolyásá­ról egy szóval sem létezik említés. A fél legfel­jebb feljelentheti a vétséget a kir. ügyésznél és csak ha ez hajlandó valami lépést tenni, akkor a fél mint tanú ki fog hallgattatni; ha a kir. ügyész azonban a fél érdekeit pártolni nem akarja, ez utóbbinak jogorvoslata nincsen. Még a hozandó határozatról sem értesittetik. Csupán a vagyoni felelősségről szóló szaka­szokban létezik említés a sértett félről is, de ezen fejezet c­íme is mutatja, hogy csak vagyo­ni kárpótlásról lehet itt szó, nem pedig megsér­tett becsületnek helyreállításáról. De még a vagyoni felelősség iránti kereset is csak a feg­elmi bíróság engedelme alapján in­dítható. Ezen engedélyt a fegyelmi bíróság is csak akkor adja, ha a fegyelmi eljárás már be van fejezve, vagy a vétkes bíró hivataláról le­mondott. Minthogy a fegyelmi eljárásra a sér­tett félnek nincsen befolyása, világos hogy a törvényjavaslat szerint az ügyésztől függ, vár­jon a félnek jogait kívánja-e pártolása alá venni vagy sem. Mindamellett a feljelentő, kinek az eljárásra nézve semminemű befolyás nem en­gedtetik, ha talán épen ezen oknál fogva a vizs­gálat eredménytelen, a határozat ki nem elégítő marad, még azonkívül 500 főig terjedhető bír­ságba is elmarasztalható. Mindezen intézkedések által a sértett félnek és ügyvédjének jogait veszélyeztetve látjuk és óhajtanak, hogy a fegyelmi eljárásról szóló IV. fejezetnek illető szakaszaiban mindenütt,hol a kir. ügyész jogairól szó van,a sértett fél illetőleg ügy­védje is felemlíttessék és hogy azoknak fellép­­hetése semmiféle engedélyhez ne legyen kötve. Csak ha ily befolyás engedtetik a sértett fél­nek is, akkor leend igazságos, hogy az alaptalan és elferdített panaszok feljelentője szigorúan büntettessék. 4) Az V. fejezetnek 62. § ban kimondatok, hogy a felfüggesztett biró fizetésének csak felét húzza ; ezen intézkedést mint elmarasztaló ítélet előtt alkalmazott büntetést a biróra nézve igen sérelmesnek találjuk , mert igaz ugyan, hogy a felmentés után a visszatartott fizetés utólagosan fog utalványoztatni, de ki ad a bírónak kárpót­lást a családjaival együtt időközben netán szenvedett a nyomorért, vagy azon esetre ha idő­közben uzsorások körmei közé kerülvén, va­gyoni viszonyai örökre megmutattak ?! Kiadta: Dr. Siegrmund Vilmos s. k. — ------------------v 0 -01/-----­ Keletről. R u s t s u k, oct. 27. ő felségének elutazása hétfőn esti 6 óra után történt az államvasuton, Baziásig.Az éj csöndét a vesúti robajon kívül csak egyes városokból az állomásokra tóduló nép éljenrivalgásai, Kikin­­dán fáklyás menet, czigányzene, éljenzés, zsi­­­nók háboriták, kellemesen s kellemetlenül, a­mint veszszük. Reggeli tiz órakor értünk az ünnepélyesen feldíszített Baziásba, hol szintén nagy tömeg nép fáklyákkal fogadta, s örömkiáltásokkal kisérte a fölséget a pompásan feldíszített hajóra. Esős, ködös idő a vidék nagyszerűségét félig elbob­ta, de teljesen meg nem fosztá bájától. Drenkosánál kisebb hajókra kelle szállnunk, melyeket a tö­rökök tutajhajóknak neveznek. (Tah­ta) mert igen sekélyjáratuak , miért is négy kerekök van. Vecserovásnál, vagy mint mások mondják, Vir­­gilovánál a kis hajók megállnak, ismét­­ száll­ásolunk a nagyobbakra. A román parton mozsárdurrogás és zászlók jelzék az ő­t ő felsé­ge üdvözletére felállított katonai csapatokat. Egy század huszár, s egy zászlóalj gyalog nem­zetőr,­­ mások szerint sorkatonaság. Az oláh­kormány képviselője Cogolniceano számos lova­kon s hin­tókon megjelent romániai előkelők élén a hajóra jött, mire ő felsége kiszállt, s gyors szemlét tartott a hadcsapatok fölött; oldala mel­lett Cogolniceano miniszter fedetlen fővel kisérte ő felségét, míg ismét a néphymnus, tetreaskák s mozsárdurrogások közt a hajóra visszament. Hasonló tisztelgéssel fogadtatott a felség Romá­nia több pontjain. A vaskapu vadregényes szik­­labérczei s örvényei között szerencsésen átha­toltak a hajók, mert a Száva hirtelen megárad­ta következtében, a vízállás kedvezővé lön. Dél­után a mint a hegyszorosból kiértünk, derülte­bb jön az ég, ámbár hidegen fújt a szél. Érdekes pont gyanánt említendő Turn-Severin, mely uj város lévén messziről elég tetszetős, csinos há­zaival, két tornyu görög templomával, és Seve­rus imperator tornyának komor romjaival; — a távolban elterülő hegylánczoktól övezve az egész érdekes kép. Közel ide a két parton Tra­­ján hídjának híres, de jelentéktelen romj­a. — Beesteledett, mire Calafathoz értünk, mely szó­­szerint fényben úszott. Sok szinü lámpái mögött, mikkel kivilágítva volt, az éj sötétében valami szép s hatalmas várost sejtene az ember, a kik ismerik ronda zugnak mondják. A túlsó parton Viddin erődéi és a város, hasonlókép meg vol­tak világítva, s innen is Calafatból is villámlot­­tak s bömböltek az ágyúk. ..A török valódi szí­vességből csinált ünnepet a magyar-osztrák bi­rodalom fejedelmének megjelenéséből; — a ro­mán helységek s hatóságok — felsőbb parancs­­ra­ Ezen az éj homályában valóban gyönyö­rű látmány volt az utolsó életjel a partokon ; ha­jóink diadalmasan szelték a habokat a sötétben; s reggeli 8 órára Ruszjukba reméltünk érni . Ellenben már pár nap előtt Tegethof tengernagy­tól távirat érkezett Corfuból, miszerint­­­e ural­kodó viharok miatt nem állhat jót, várjon a ki­tűzött napra Varnába érkezhetik-e ? Ez ugyan magában nem volna baj, mert a triesti Lloyd ké­nyelmes hajói is jól elvisznek Konstantinápoly­­on. Hanem aggodalmaink vannak az iránt, váj­jon eljutunk-e csakugyan Jerusálembe? Az év jelen szakában a viharok miatt megtörténhetik, hogy a kikötő nélküli, s vészes jáffai parton le­hetetlen lesz kikötni. Távolabb menni pedig s onnan Jerusálembe sokkal több időt igényelne, hogysem a suezi csatorna megnyitására 17-én ott lehetnénk. De talán kedvezni fog az ég. Ő fölsége, s közelebb kisérete, gróf Beust, gr. Andrássy, stb. a Sótia hajón, a többiek a Fridri­­chen utaznak, közvetlen közelben. Az út eddig igen kényelmes, s a társaság hangulata a lehető legjobb. Ennyit csak sebtében írhattam, hogy holnap Ruszsukról elindíthassam a levelet. A legköze­lebbit Konstantinápolyból fogom szárnyra bo­csátani. Konstantinápoly, oct. 29. K. a. Oly gyorsan utaztunk, hogy éleményein­ket alig kisérheti a toll. Tegnapelőtt délelőtt Ruszsukban voltunk. Ő Felségét üdvözölni megjelentek a nagyvezér Ali basa, egy kis alkatú, gyenge kinézésű, szelíd, de okos arczu ur, ki az ötvenes éveken túl látszik lenni. Azután a seraskir, vagy hadügyi főnök s fővezér Omer basa, egy a csaták és sors viha­raiban megőszült, de meg nem tört öreg úr, ki­nek arczát képes újságokból ismerik olvasóink. Jól beszél németül s francziául. Azután Abdil Kherim a második hadtest parancsnoka, Akiv basa Bulgária kormányzója. Ő Felsége kiszállt, ágyudurrogások s katonai zene mellett végig nézte a rendes katonaságot, mely kitűnő maga­­tartású, s ízletes öltözékű, és a n­agy tömeg ba­­sibozukokat, kik elég piszkos rongyos legények, ruindenik más nemű fegyverrel, sokszor azon­ban drága kirakott tusájú damaszkcsövű pus­kákkal. A zene emlékeztet a fris és lassú csár­dásokra, az utóbbi valamivel siralmasabb s mo­notonabb. Roppant népség futott össze a parto­kon; az asszonyok mint a tyúkok egy rakáson guggoltak ; a férfiak, gyerekek szépek, tarkák, piszkosak, rongyosak, de pongyolán is festőiek. Majd a vasúti indóházban voltunk, hol sok elegáns nép leste a Felséget. A vasút egy angol társaság tulajdona, elég szegényesen néz ki, coupéi rozzantak. Mondják, hogy a társaság, melynek a török kormány nagyobb összegekkel adós, midőn a felsőbb parancs jött a Felség és suiteje elszállítása iránt, határozottan kijelenté, hogy ő nem fogja elszállítani, míg a kormány meg nem fizeti neki tartozását. A vonakodás eredménye az volt, hogy vagy tízezer ftát kifi­zettek neki. A vasút járata elég gyors volt. És mert a kor­mányzónak meg volt hagyva Konstantinápoly­ból, hogy a felség biztos elszállításáról fejével áll jót, minden száz lépésre álltak a vasút hosz­­szában kavaszok, s hasi bozókok, kik — fe­l­ügyelők és őrházak nem létében, őrködtek. — A föld termékenynek látszik itt, s hallatlan , két locomobilot is láttunk a szántóföldeken mű­ködni. Tán csak nem volt valami Potemkin féle Staffage. Sestancsikben (Ördöglyuka) meg­állt a vonat. Ott katona csapatok voltak felál­lítva, s pompás sátrak alatt igazi török reggeli­vel fogadtattunk. Ő felsége sátora kiválólag gaz­dag nehéz selyemdamasztból állt. Egy óra már­­második s utolsó állomás az egész 30 mm­nyi vas­úton, mocsáros s hideglelős vidék kezdődik ; egész tavak jelzik a tenger közeledtét. Mire Várnára ért a vonat, hol tengerre száll­tunk, sajnos egészen sötét jön; s igy a híres vá­rost, s csatatért nem láttuk. Kárpótolt azonban a gyönyörű világítás, s röppentyűk játéka, me­lyek világa beborita órányi távolságra a tengert s megkönnyítő az átevezést a part­ól a kán váró nagy hajókra. Ő Felsége a szultán által eléje küldött „Sul­tanie“ nevű igen jó hajóra szállt, legközelebbi kíséretével, Andrássy, Omer basa, Beust, Pro­kesch Osten, Ali basa stb. A többiek a többi hajón oszlottak el. Nyolcz óra lehetett, midőn megindult a hajóraj. Elől a Sultanie, azután Helgoland ausztriai, Tali- török, Erzsébet, Car­­gnano, Fiume ausztriai magyar államhajók Az idő gyönyörű volt, a l­égmérsék­­elle­mes, a hul­lámzás csekély. — Az éj vihartalan, a reggel gyönyörű, s a Bosporust minden szépségével élveztük. Ő Felsége fogadtatása Konstantinápolyban mondják, ünnepi s nagyszerű volt. Mi sajnos, nem láttuk, mert a Sultanie igen gyorsjáratú, a Helgoland pedig, mely vezérünk volt, nyomo­rék, s melyet minthogy admirális (Beck alten­­gernagy) volt fedelén, a többi hajónak meg­előznie tilos vola : négy órával később, körül­belül délután 3-kor érkeztünk csak meg. A nagy hatalmas padisa Beckiktadi palotájában a Dolmabagcsén szállásoltatott be az egész suite. Kedvező alkalom egy fényes tö­rök sultani palotát minden részleteiben tanul­mányozni ! — Szobámban, melynek márványa finom ponyvával s szőnyeggel van befödve , európai bútorok — a mi fő — tiszta vas ágy, iró asztal, s azon meg tinta, papír is, rajta : „Pa­lais Imperia­ de Beckiktach. Estig kocsikáztunk, Pérán, Galathán ke­resztül. Ma (29. péntek) reggel a Felség kíséretében a sultán istállóit s 500-ra menő nemes lovait, udvari kocsijait, s kocsi, lószerszámainak gazdag tárházát néztük meg.­­ Felségének különös tet­szését vonták magukra a padisa paripái, arab csödörök, valódi minták. A sultán csak csődörö­kön lovagol, vallási szabálynál fogva. Ő Felsége ezután az ázsiai parton lakó porosz korona herczeghez, ki tegnap tisztelgett nála, ment el látogatni kaikén. Belföld, Pest, nov. 2. A Deák-kör ma esti 6 órakor megtartott ér­tekezletén az igazságügyminiszter által a büntető törvény és gyakorlatra vonatkozó némely eljá­rásokról szóló törvényjavaslat felett váltottak a tagok eszmecserét, s megállapodás szerint a tör­vényjavaslatot a párt támogatni fogja általában. Az értekezlet további folyamában Lónyay pénzügyminiszter szolgált felvilágosítással a Jegybank felállítására vonatkozó Irányi féle in­­terpellatio tárgyában. Beszterczebánya, octóber 26. [Ered. tud.] (Iparosok egyesülete.) Városunk társadalmi életének legújabb életjele az ipar­­e­g­y­­­e­s, illetőleg az iparosok casinója, mely e napokban megalakult, czélja mulattatás és mivelődés, mely utóbbit újságok s kilátásb­a he­lyezett felolvasások által akarják elérni. Üdvö­zölnék a beszterczebányai derék iparosokat e téren s szivünkből kívánnánk egyletüknek mi­nél hosszabb életet; kívánnánk, hogy a kitűzött czélt minél nagyobb mértékben érjék el, mert ideje, hogy magyarhoni középosztályunk fel­ébredjen azon tudathoz, hogy feladata fontos; kívánnánk még sokat, ha......... Mert a­mi az egylet élethosszát illeti, ezen te­kintetben Tamások vagyunk sokan, s okvetlenül támad bennünk a kétely, ha az egylet conlissái közzé kissé beletekintünk. Az egylet a volt Szomrákféle, tehát a balpárt műve s nem akar sem többet sem kevesebbet elérni, mint a jövő képviselőválasztásig a „félrevezetett“ Halassy — tehát jobbpártiak szemét felnyitni. A jövő be fogja bizonyítani, hogy az egylet e törekvése hiábavaló és sikertelen lesz, mert a Halassypárt, noha a­­Honn-nak nem régen mást tetszett állí­tani, a város intelligenciájából állván, jól tudta, mit tesz, midőn jobbpártit küldött az ország­gyűlésre. Én részemről malum omen-nek tartom, ha egy ipa­regyiét politizál, s hogy a mienk politizál, annak bizonyságát abban is látom, hogy a megrendelt 15 hírlap közt egy jobbpár­tit sem járat, sőt azok, kik az alakuló gyűlésben legalább egy jobbpárti, lapnak a Pesti Napló­­­nak járatását indítványozták, leszavaztattak. Ennek okvetlen következménye az lesz, hogy azon néhány jobbpárti, ki magát a dicséretes czél, az iparosok mivelődése tekintetéből, be­íratta (a tagok száma meghaladja a 200-at) kimarad. Szóval aggodalommal nézünk fiatal egyle­tünk jövője felé. Vagy elalszik szalmatűz mód­jára, vagy azon „nemzeti“ és politikai pár gyülhelyévé, válik, mely elégedetlen lévén a mostani viszonyokkal, tudja az Isten, hol keresi vágyainak kielégittetését; vagy végre megfe­lejtkezvén a kitűzött czélról, egyedüli czélját a kártyázásban fogja keresni. Adja Isten, hogy hamis próféta legyek, s vajha az egylet valóban elősegítené iparosaink miveltségét. Különfélék- Pest, nov. 2. Személyi hírek. — A király azok ré­szére, kik közelebbi Budán tartózkodása alkal­mával segélyért folyamodtak, 200 frtot ajándé­kozott. — Gr. Beust közös külügyminiszter a tunisi érdemrend gyémántos nagy rendjelének elfogadására és viselésére engedélyt nyert ő Fel­ségétől. — Gr. Paar Lajos kopenhágai rend­kívüli követ a szász királyi udvarhoz nevezte­tett ki ,rendkívüli követté. — Andrássy Adelheid grófnő született Szapáry grófnő és Ré­­­vay báróné, szül. Tajna Ilona a királyné palo­­tahölgyeivé neveztettek. — ŐFelsége konstantinápolyi mulatójáról távirják, hogy tegnap ő Felsége a Mária-tem­plomban volt, hol a franczia püspök mondott misét, mit b. Proke­ch nagykövetnél rendeze­tt reggeli követett; tegnapelőtt este színházban volt a díszelőadáson; tegnap megtekintette a tüzér-arzenált s a bujukderei a­ vízvezetéket. Az elutazás Athenébe estére­ volt kitűzve. Fővárosi hírek. — A honvédelmi minisztérium körrendeletet intézett vala­mennyi törvényhatósághoz, melyben azon körül­ménynél fogva, hogy a véderőről szóló 1868. XL. t. sz. foganatosítására vonatkozó utasítás sajtó alól csak nehány hét múlva kerülhet ki , egyelőre a f. évi julius 6. és 25-én, valamint augusztus 23-án 16,300, 17,200. és 20,235. sz. alatt kibocsátott közintézmények kapcsában, tudomás és szigorú alkalmazkodás végett még azon rendszabályok tétetnek közzé, melyek I. az állandó sorozó bizottságok szervezésére, II. az utóállítások foganatosítására, jelesen : a) a rendes állítástól elmaradottaknak utóállítás alá vonására, b) megkeresés útjáni utóállításokra, c) az utóállításoknál fölszólamlási esetekben kö­vetendő eljárásra, és d) az utóállításoknál a tényleges szolgálati kötelezettség alóli fölmente­­tés végett benyújtott kérvények fölötti határozat­hozatalt illető eljárásra, — végre III. a hadsereg (haditengerészet) vagy honvédség kötelékéből leendő e bocsáttatás, vagy pedig a tényleges szolgálat alóli felmentés i­ránti folyamodványok elintézésére — vonatkoznak. — Az első honvéd zászló fel­szentelése vasárnap délelőtt az előre jelzett programm szerint véghez ment. Korán reggel már roppant néptömeg hullámzott át Pestről és Buda várába s elözönle a sz. Három­ság terét, s szorongásig megtöltő Mátyás tem­plomát, melybe a bemenet szabad volt, csak a hivatalos vendégek és kitűnőségek számára tar­tatván fel hely. Kilencz óra után az első honvéd­zászlóalj teljes k­szben vonult át az ünnepiesen diszitett lánczhídon a várba, a József főherczeg sorezred zenekarának játékától kisérve, s helyet foglalva a templom előtt. Tizenegy óra előtt megjelentek a világi és egyházi méltóságok, előbbiek közt a kormány részéről b. Eötvös, gr. Festetich, Rajner Pál, Lónyay M. és Gorova István, Majláth György és Somssich Pál ország­gyűlési elnökök számos képviselő kiséretében, továbbá több főrangú hölgy, Pest megye, Pest és Buda képviselői stb. Tizenegy órakor Simor Já­nos fényes egyházi segédlettel teljes díszben a templom ajtaihoz ment, hol ő Felsége a királyné az egybegyült sokaság lelkes üdvözletei közt megjelent két palotahölgy, b. Eötvösné és h. Schwarzenbergné kíséretében; a királyné fekete bársony ruhát viselt vadgalambszin díszítéssel, s kerek magyar kalapot. Megérkezvén ő Felsége a prímás és papság által az oltár mellett felállított trónhoz kisértetett, hol jobbján József főherczeg foglalt helyet, a többi kiséret, a miniszterek, pa­lotahölgyek pedig a padokban. Ezután kezdetét vette a mise, mialatt a zászló kibontatott, s az oltár elé vitetett; a mise végeztével Simor János prímás az oltár légcsőjén állva, lelkes beszédet tartott, kifejezést adván azon óhajoknak és re­ményeknek, melyek a zászlóhoz és az alá esküvő vitézekhez kötve vannak, mit a fölszentelés szertartása követett; erre a koszorulányok elő­hozták az ő Felsége által hímzett pompás zászló­­szalagot, melyek egyikén kék alapon „Király és hazáért“, a másikon „Erzsébet“ olvasható gaz­dag arany és drágakőhímzéssel. Ekkor az ezre­des és zászlótartó a királyné elé hozták a lobo­gót, ki felemelkedvén, a koszorulányok segélyé­vel a szalagot a zászló hegyére tűzte, követke­zett az ezüst szegek beverése a nyélbe, mely czélból a zászló állványra helyeztetett, mialatt a chorus egy ez alkalomra szerzett ünnepi köl­teményt zengett, a prímás a szt. Háromság ne­vében vert be egy szeget, gr. Festetich a király nevében, ezután a királyné mint keresztanya elébe hozatván ismét a zászló; utána József fő­­herczeg s a többi katonai, világi kitűnőségek ; a szertartás alatt a kinálló honvédség négyszer tét diszlövést. A szegbeverés befejeztetvén, Jó­zsef főherczeg és Horváth ezredes kiséretében a lobogó kivitetett a templom előtt felállított hon­­védzászlóalj elé, mely zenével s a közönséggel együtt riadó éljenzéssel fogadta azt,é s kalaplevéve mondta el az ünnepélyes esküt, mely után Hor­váth ezredes következő szavakat intézett a vité­zekhez : „Honvédek! íme átadom nektek az első magyar hadzászlót, melyet Felséges Király­nénk saját kezeivel diszitett fel. — Büszkék lehetünk magyarok, büszkék honvédek, hogy e szerencse épen bennünket ért. E percztől sorsunk e zászlóhoz van csatolva, vezércsillagként fog az előttünk tündökölni a csaták magasztos óráiban; körülé gyülekezünk majd a harcz döntő perczeiben, soha sem feledve, hogy zász­lónk keresztanyja hazánk dicső királynéja. Hűn fogjuk követni e szent jelvényt, és fenséges fő­­parancsnokunkat, kinek vezénylete alatt győ­zünk, vagy királyunkért és hazánkért halni fo­gunk. Éljen a király ! Éljen dicső királynénk ! Éljen a haza! — Ezalatt a templomban ünne­pélyes te deum mondatott, s a mise befejeztetett, mialatt künn a katonaság sorakozott. — Mi­dőn a mise végeztével a királyné a templom­ból kilépett, a közönség hangos éljenzéssel fo­gadta s kisérte kocsiját; a zászlóalj felett aztán József főherczeg szemlét tartott, s ennek végez­tével az átvett zászlót az egész csapat zeneszó­val elkísérte a parancsnok lakására, s ott meg­őrzés végett letette. — Délután a Széchenyi téren lévő vendéglőben diszlakoma rendeztetett, melyen jelen volt József főherczeg, több minisz­ter, számos főur, Jakobs altábornagy, Piret altá­bornagy, Rosenzweig tb. számos sorhadi és hon­védtiszt stb. A felköszöntések sorát Horváth ezredes nyitá meg, ő Felségére emelvén poha­rát ; utána következtek Schwendtner plébános, Hollán Ernő, Jakobs alaanagy, Ghyc­y alezre­des ; a társaság későn oszlott el lelkes és derült hangulatban. Megjegyezzük még, hogy Klap­ka György töb ez alkalomból következő leve­let intézett Horváth János ezredeshez : „Tisztelt ezredes úr! A parancsnoksága alatt álló első honvédzászlóalj tisz­tkara megtisztelt a mai zászlószentelési ünnepély, s az ezt követő lakomára való m­eghívással. Telj­s lelkemből sajnálom, hogy e baráti meghívásnak nem felel­hetek meg. Egészs­gi állapotom akadályoz, hogy a zászlószentelésen , valamint a ké­­­sőbbi bajtársi lakomán jelen legyek , pedig tel­e­s örömmel csatlakoztam volna a következő áldomással a többi áldomásokhoz : „Az újra fel­állított magyar honvédsereg jóléte és jövendő dicsőségére r Ontsa az mindenkoron lelkesedve vérét a jog, szabadság, haza és királyért; s azon ünnepélyes tény, hogy a magyar királyné ko­­szorúzta meg az első zászlót, szolgáljon kedve­ző jelképéül azon babéroknak, melyek honvéd­zászlóinkat ismét diszesíteni fogják ! Az idők változnak, de a hazaszeretet, hűség és bátorság a magyar köz érzelmében mindig változatlanul ugyanazok maradnak. E nemes és nagy erények szolgálnak zálogául annak, hogy az uj honvéd­--'o — - ‘ ^ ** --1- J - 1--llroaA/:l~£g3f»] fö­lja teljesíteni feladatait, mint minővel elődjeik küz­dők világra szóló csatáikat!“ Nekem jutott a sorstól osztályrészül, hogy 1849-ben mint küz­delmeink utolsó harczosa tegyem le becsülettel a magyar zászlót. S ma boldog vagyok, hogy eme drága és szent színeinket ismét becsülettel, uj reményeket keltve és frásztva magasan fenn lobogni látom.“ — Ő Felsége fogadtatására Alexan­driában az ott levő magyarok és osztrákok nagy készületeket tesznek, különösen nagyszerű táncz­­vigalmat készülnek rendezni, melynek költsé­geit önkéntes adakozás útján fedezték, s remé­lik, hogy ő Felsége meg fog jelenni közöttük.­­ A katonai előléptetéseknek e napokban közzétett sorozata alkalmából meg­jegyzik, hogy a számfeletti századosok májusig remélhetőleg el lesznek helyezve, s akkor e rangfokozatban is megnyílik az előléptetés, s akkor az ideiglenesen nyugalmazottak is folya­modhatnak, ismét alkalmazás iránt. Ellenben a számfeletti hadnagyokra és főhadnagyokra csak mintegy két év múlva kerül a sor, ha rendkívüli körülmények közbe nem jönnek.­­ A véres orrok megváltója is megérke­zett. Egy párisi orvos, Bernier villanyos készü­léket talált fel, melynek segítségével Bacchus híveinek orráról az ármányos ismertető jelt el­távolítja, s kifogástalan fehérségűvé változtatja az orrot. — A pesti polgári k­ö­r e hó 7-én, azaz vasárnap délelőtt rendkívüli közgy­űlést tartana az országgyűléshez intézendő, s a teljes vallás­szabadságról szóló törvény hozatalát sürgető felirat feletti tanácskozás végett.­­ Pest városa közegészségi viszo­nyai September hóban a tiszti orvos jelentése szerint általában kedvezőek voltak. A gyógyin­tézetekben kezelt betegek száma 4,942 volt, tehát 563-mal kevesebb mint augusztusban. Meghalt összesen 621, és pedig 333 fi-, 288 nő­nemű ; a halálozás 29-el kisebb mint augusztus­ban ; a halottak közt volt 35 birtokos, művész, hivatalnok stb., 324 iparos és kereskedő, s 262 munkás és szolga. Született 635, és pedig 322 fiú, 313 leány; törvényes 446, törvénytelen 189; a szaporodás tehát 14-el haladta meg a halálozást. Házasságra lépett 187 pár. — A há­ziállatok közt nehány lépfenés eseten kívül jár­vány nem mutatkozott. »V. 7. 6. szám.“ kezdetű hirdetés volt vasárnapi számunkban, mely által értesittetett valaki, hogy a hirdető e hó 15-ig marad Pesten. A felni, ott ugyanazon utón kívánt felelni, de elfeledte a hirdetési dijt mellékelni; mi azonban követjük a könyörületes samaritanus példáját, s nem tagadván meg a vigasztalás enyhítő italát, e rovat alatt közöljük a választ, mely igy szól : »Vigasztalódjál, vigasztalódjál! őszinte szivem­ből óhajtom. G. Nro 2.“ A halottak emlékét, mint min­den évben, tegnap is kegyeletesen megünnepelte a főváros lakossága. A kerepesi sirkertbe napok óta zarándokolt­ak koszorúkkal mindazok, kik­nek egy-egy kedves rokonuk, ismerősük nyu­­goszsza ott örök álmát, s tegnap a sirkert meg­hatóan szép látványt nyújtott. Az idő meglehe­tősen kedvezvén, roppant tömeg hullámzott a sírok között, melyek némelyikénél ismét na­gyobb csoportok állottak. Az ifjúság szokás sze­rint felkereste elhunyt jeleseink sírját, melyek mellett néhány kegyeletes emlékező szó monda­tott. Este a kivilágítás gyönyörű látványt nyuj­tott s késő volt már, midőn a látogatók utolsó sora visszatért a városba, búcsút véve a hantok­tól, melyek alatt kedveseink nyugosznak az élet fáradalmai után. Nyugodjanak békében ! — Megjelent a „Termész­­­tudományi Közlöny“ 1-ik füzete. Nagyobb közlemények benne a „Holttele vil­lanygépről Szily Kálmántól. „Vogt Károly híres insbrucki beszédje,“ továbbá „Az akarat sebessége“ mint legérdekesebb „Newton és Pascal“, végül „Apróbb közlemé- nyek‘, a­melyeknél örömmel látjuk, hogy ez utóbbi szakasznak, mely a dilettánsokra nézve legtöbb érdekest szokott tartalmazni, a jelen fü­zetben különösen sok tér van szentelve.­­ Bécs városának mosolyog a szerencse; az alsó-ausztriai földtehermentesítési kötvények sorsolásánál most már másodízben nagy össze­geket nyert; ezúttal nem kevesebb mint 66,310 forintot.­­ Légszeszfellobbanás történt ismét, ezúttal a Károly kaszárnyában levő katonai ka­szinóban. Egy ablakfüggöny felverésénél a lég­szesz csöve megsérült s a légszesz kiömlött, midőn szombaton este a kaszinó-vendéglős be­nyitott s gyufát gyújtott, a légszesz fellobant oly erővel, hogy a kaszinó összes termei megráz­­kódtak, s több ajtó és ablak szétvettetett. A vendéglős könnyű sebeket kapott, ellenben egy pinczér oly súlyosan megsérült, hogy felgyógyu­lásán kétkednek.­­ A gyorsírás művészete mindinkább terjed s már nevezetes helyet foglal el tanodá­inkban is. A budai főgymnasiumban tavaly szé­pen látogatott gyorsírászati tanfolyam tartatott s a jelen tanév elején versenyirás rendeztetett, melyben a dr. Lutter Nándor igazgató által ki­tűzött négy dij egy-egy aranynyal kiosztatott. A pesti kegyesrendi gymnasiumban ez év elején ismét nyithatott szintén tanfolyam, melyen 70 tanuló vesz részt. A budai tanfolyamban Ván­­dory országgyűlési gyorsiró-revisor tanít, a pes­tiben Volly kegyesre­ndi tanár. — Dr. Torday Ferencz szem■ és gyer­mekorvos lakását az országút 11-ik számú ház­ból áttette a belvárosba, ujvilágutcza 1. sz. a. — Megjelent : „Századok,“ a magyar történelmi társulat közlönye, VIITik füzet. Tar­talma : Horváth Mihály elnöki megnyitó „beszé­de az Ipolysági gyűlésen. Hontvármegye Árpád­­kori birtokosairól, Nagy Ivántól, Székely Mó­zes, Nagy Jánostól. Könyvismertetések. Tárcza.­­ Megjelent továbbá „Papok tüköre,“ a római kath. egyház vakbuzgalmának történelmi emlékei, C­o­r­v­i­n­tól; a második javított né­met kiadás után fordittatott. Mottója elég éles s igy szól : A lónak ostort, a szamárnak botot, a bolondnak korbácsot a hátára. Ara­d­­t 60 krajczár. — Távirdai forgalom Pesten, a főál­lomásnál october 31-én. Feladatott 512 sürgöny és pedig 15 állami, 14 távirdaszolgálati, 14 tőzs­dei, 264 kereskedelmi s üzleti, 11 hirlapi, 112 családi és 82 különféle ügyekben. Érkezett 572 sürgöny, és pedig : 6 állami, 27 távirda­szolgálati, 22 tőzsdei, 339 kereskedelmi s üzleti, 25 hirlapi, 104 családi és 49 különféle ügyek­ben. Az érkezett sürgönyök közül helyben kéz­besittetett 549, va­sutüzleti vonalon továbbszállit­tatott 14, kezűén it­t1,1 an marad­t. Átszállitta­­tott összesen 668 sürgöny. Az egész napi forga­lom 1752 darab. A feladott sürgönyök után be­­vézetett 522 frt, melyből 363 ft 60 kr a belföldi forgalom részére esik. Folytatás a mellékleten. Vidéki hirek. — A v­a­smegyei Deák­kor e hó 8-án reggeli 9 órakor a megyei bizott­mányi ülést megelőzőleg közgyűlést tart, melyre a párt tagjai minél számosabban megjelenni fel­kéretnek. —* Posta rablás. A Tornócz és Nyitra közti levélposta múlt pénteken délután teljesen kiraboltatott, s a kocsi egy erdőben az út mellett találtatott meg A kocsis eltűnt. — Egy temesvári küldöttség jő legközelebb Pestre a minisztériumhoz, azon ké­relemmel, hogy te­intve a még mindig uralkodó pénzszorultságot, utalványoztassék 3 millió fo­rint az ottani iparvállalatok támogatására. — Az aradi lóverseny első napja szom­baton kedvező idő, de nem igen nagy számú közönség mellett folyt le. A programaiba felvett I. és III. számú versenyek jelentkezés hiánya miatt nem tartattak meg. A 2-ik osztályú állam díjra (100 arany) jutott 4­1­, győztes lett Blas­­kovics Ernő „Zivatar“-ja; a mezei gazdák ver­senyére két földmives jelentkezett, kik közül egyiket lova levetvén, a másik maga járta körül a pályatért; a másodosztályú aradmegyei díjra (600 ft) ütött 6 ló, győzött Atzél Péter „All my Eye“-je, az asszonyságok dijára futott 3 ló, győztes lett gr. Szapáry Iván „Coquette“-je, mely az utolsó ugratónál az oszlopot ledönté s lovasát is leveté, de ez hirtelen ismét felpattant a lóra s első ért a czélhoz.­­ A nagy szélvész, mely e napokban ismételten dühöngött, Darány és Barcs közt nagy pusztítást vitt véghez a vasút melletti táv­írdán. A vasúti vonat is csak akkor közlekedhe­tett, miután a póznákat és drótot a pályáról el­takarították. „Kirándulás az adriai tenger­re czím alatt Ungvárit megjelent az I. füzet Nostradamus „pikant humoristika satyrikus mikrokosmiai utazási vázlatjából. József főherczeg ma folytatja is­mét körútját a kerületi honvédosztályok meg­szemlélése végett. Zágrábban mulatásáról írják, hogy pénteken délelőtt 10 órakor Mensdorff hg és Fromm tábornokok, gr. Kulmer honvédpa­rancsnok s számos kísérettől környezve tartatott meg a szemle az ottani honvédtanosztály felett, mely a főherczeg teljes megelégedésére vitt vég­hez különféle mozdulatokat. A csapatok három­szoros zsirnv­val üdvözölték a főherczeget, ki a szemle után fogadta a hatóságok s testületek tisztelgését. Délután 3 órakor 40 terítékű disz­­ebéd volt, melyen jelen valának b. Rauch L­­án, Zlatarovics, Pogledics, Zavics osztályfőnö­kök, gr. Kulmer honvédparancsnok, több törzs­tiszt stb. Este 8 óra tájban a főherczeg elutazott Pozsonyba s az indóháznál a katonai és polgári hatóságok több tagjaitól meleg kézszorítással vett búcsút.

Next