Pesti Napló, 1870. január (21. évfolyam, 1-24. szám)
1870-01-22 / 17. szám
Mindenek előtt a „Marseillaise,“ „Rappel,“ „Seveil“ és „Reformé“ különféle izgató czikkeiből olvasott fel mutatványokat. Midőn a „Reforme“-ot említi, Rochefort így kiálta fel: „Vermorel (a lap főszerkesztője) gyanús egyéniség. Azt mondják róla, hogy a rendőrséghez tartozik.“ O 1livier (a lárma szaj közt) : Ez az ön dolga. Gambetta: Ollivier szavai ellen tiltakozik, aki azt állítá, hogy a hadsereg becsülete sértetett meg. Nincs a hazában senki, ki a sereg bátorságában kételkednék. Ollivier: Bár senkinek sincs joga katonáink bátorságát kétségbe vonni, de azért vannak lapok, kik igénybe veszik azt a jogot, hogy a sereg polgári bátorságát gyanúsítsák. Mi nem kívánunk forradalmat, mert a nemzet sem kívánja azt. Az egész nemzetet, kivéve ott, hol a szenvedély valakitj a szemeit, méltó csodálkozás tölti el, midőn látja, hogy az alkotmány mindig mélyebb gyökeret ver a kormány életében. — Ollivier ezek után, a többség tetszésnyilatkozatai közt, a forradalom szomorú képével foglalkozik. Hozzáteszi még, hogy a minisztérium a kedélyek csillapításának s az általános kiengesztelődés művét akarja befejezni. S erről az ország meg van győződve, s tudja azt is, hogy a kormány nem a reactió, hanem a haladás útjára lépett. „Amit mi állítunk“ — folytatá tovább Ollivier „az, amit a forradalom nyelvén „journées“-nek neveznek. A kedélyeket folytonos izgalomban akarják tartani.“ Favre Gyula : Az ön pőre teszi ezt. Ha erősnek érzi magát, úgy ne folyamodjék az üldözéshez. O 1i vier : A legapróbb történetet, mely közbeesik, ügyesen zsákmányolják ki. A nemzet izgatottságával visszaélnek és egy tájékozás nélküli, fanatizált tömeget csődítenek az utczákra. (Ollivier most a „Reved“ egy czikkét olvassa fel, melyben a baloldal tagjai „dicsekvő szájhősök“nek neveztetnek, s csípősen azt jegyzi meg , miszerint egy este sem tudjuk, hogy mire fogunk ébredni másnap reggel ?) „Az egész világ csak azt kérdezi,“ folytatá Ollivier, „hogy mit akarunk ? és a rohanó ár hová fog sodorni bennünket ? A kormány akarata tehát ezeket a „journée“-kat megakadályozni. Mi üldözni fogjuk azokat, kik minket provokálnak. Azt nem engedhetjük meg, hogy egy népképviselő fegyverhez szórítsa a tájékozatlan népet, s utczai tüntetéseket idézzen elő. El vagyunk rá készülve, hogy elnyomjunk mindent, de egyszersmind imádkozunk istenhez, hogy ne legyünk kénytelenek csak egy csepp vért is ontani. (Tetszés.) Gambetta : Igen, de józan emberész kell hozzá. Ollivier: Nem , Gambetta úr! Honszeretettel kell bírnunk. Előrelátásunk a rosz szándékokat meg fogja hiúsítani. Ha a kormány nem cselekszik, úgy gyávának nevezik, és ha az üldözés politikájához folyamodik, úgy a „reaktionárius“ név illeti őt. Ollivier beszédét ekként fejezi be: Mi a szólásnak, véleményeknek, a sajtónak tökéletes szabadságot engedünk. Még a féktelen szenvedélyességnek sem szabunk korlátokat. De ellenkezőleg egész erélylyel fogunk föllépni, ha insultácziókra s tüntetésekre való felszólításra kerül a sor. A 12-ki tüntetés nem sikerült, de tudjuk, hogy egy új mozgalomra készítik elő a népét. A baloldalon: Önök maguk készítik elő ! Önök: A kamra véleményét szavazás által fogja nyilvánítani. Ollivier: Mi egy új „nap“-ot, a 12-kéhez hasonlót akarunk megakadályozni. A párisi nép heves, szenvedélyes, ingerlékeny s könnyen fanatizálható. Kérjük tehát a kamrát, hogy adja meg az erkölcsi erőt, a felhatalmazást, hogy physicai erőnket, a szükséghez mérten, erélylyel felhasználhassuk. Azoknak pedig, kik a kormányt ügyetlenséggel vádolják, azoknak röviden csak azt válaszolom, hogy a törvény tiszteletében, s kötelességünk teljesítésében ügyetlenség nem létezhetik. És ellenkezőleg: ép az, amit önök ügyetlenségnek neveznek, mondom, ép az adja meg az erőt, tekintélyt, bizalmat és tiszteletet! Különfélék. Pest, jan. 22. (Kinevezések.) Fintay Ignácz adóhivatali tisztté, Weiss Ignácz adóhivatali segédtisztté neveztetett ki. (Kr. sóhivatalok.) Mint a hivatalos lap mai számában olvassuk: ő felsége Magyarországon negyven királyi sóhivatal, s ezek igazgatására egy központi magyar királyi sóüzleti igazgatóság felállítását jóváhagyni, s egyúttal ezen igazgatósághoz igazgatóul Farkas Ferencz pénzügyminiszteri titkárt — a királyi tanácsosi czim díjmentes adományozásával — kinevezni méltóztatott. (A nemzeti kasinof. hó 30-kán délelőtt 11 órakor közgyűlést tart, melyre az egylet tagjai tisztelettel meghivatnak. (A Pesti polgári kör)műszaki osztálya vasárnap f. h. 23-án d. u. 5 órakor a kör helyiségében, Tigris szállodában hangversenyt rendezene, melyet tánczestély fog követni. (A „Victoria“ biztosító társaság pesti szigorló bizottmányának alakító gyűlése) a jelen volt számos részvényes érdekeltsége mellett, f. hó 16-kán tartatott meg a Nemzeti kör helyiségében. A gyűlés tárgya volt egy 20 tagú bizottmány megválasztatása, mely a Victoria pesti képviselete pénztáránál befolyó alaptőkét az Országgal kötött fusionális szerződés értelmében, itt helyben váltóleszámolás és egyéb kölcsönüzletekben fogja gyümölcsöztetni. A bizottmányba beválasztottak : Ács Lajos, Kovách Pál, Iványos László, Barabás Antal, Klenovics György, Luczenbacher János, Jármay Gusztáv, Simonyi Antal, Ebner Ede, Riegler László, Selényi Antal, Meixner József, Eigel Nándor , Turóczy György, Bolváry Gellért, Hampel Antal, Kuncz József, Kreische Antal, Hajek Adolf és Leitner M. L. urak. (Bartha Lajos) képviselő temetése tegnap d. u. ment végbe. Az alkalmatlan idő daczára igen diszesen jelentek meg az elhunytnak képviselőtársai, barátai és jó ismerősei; ott voltak a képviselőház elnöke Somsich Pál, Bedekovich horvát miniszter, Ghiczy Kálmán, Tisza László, Pap Lajos, Horváth János, b. Kemény István és még számos képviselő úgy a jobboldal—zsarn—ír ......... ................ 9 ip————■ ról mint a baloldalról. A háznál Török superintendens mondott megható beszédet, a sírnál megint Török mondott rövid felemelő búcsúztatót, s a képviselőház részéről Antalffy Károly búcsúzott el a sírnál egy szépen átgondolt beszéddel. (Vajai Károly) Szamáron tisztelettel értesíti az érdekelteket, hogy a szatmári protestáns felsőbb osztályú leánynevelő intézet javára rendezett aranysorsjátékról a húzás 1. évi márc. 2-ik napjára halasztatott el. (Csalás.) Erdődy István budai lakos bejelentette a városi kapitányságnál, hogy mintegy 8 nap előtt egy előtte ismeretlen egyénnek 14 db. játszópénzre, melyeket ő aranyaknak hitt, 47 frtot adott, mig most utólagosan rájött a csalásra. Erdődy szembesittetvén a hasonló csalás miatt főnyitótörvényszéknek átadott Glosz Sándorral, benne a csalót felismerte. (A miniszterelnök) tegnapelőtti estélyére 379 hintó,és bérkocsi szálltta a vendégeket. Ezen bérkocsik egyike visszatértében felfordult az Albrecht-úton. A kocsivendég az összetört az ablak cserepe, a kocsis pedig az esés által megsérült. Az utána haladó kocsik segélyével a járművet csakhamar felállították, úgyhogy utjás nagyobb baj nélkül folytatható. (A magyar kir. honvédelmi ministérium) tudósítja Pest városát, hogy az 1870 évben állítandó ujoncz és póttartaléki jutalékok fedezése fejében Pest városára 250 ujoncz és 25 póttartalékos esik. (A közlekedési ministérium) jóváhagyta azon szabályozási tervet, melyet Budavárosa az ő Felsége által Buda városának ajándékozott erődítési telkekre nézve készíttetett. Ezen terv szerint a bécsi kaputól egy széles országút fog az Albrecht-útig vonulni; azután egy másik széles út és három gyalog-ösvény fog készittetni a nyert területen. (Megjelent zeneművek.) „Die Herzenschebin. Polka Mazurka Engländer Lajostól. Zongorára 50 kr. Táborszky és Parschnál Pesten. — Schneider Fanni polka. Zongorára. Körner Antaltól 50 kr. Táborszky és Parschnál Pesten. — Dalára induló szerzé Stoltz János. 60 kr. Pest. Táborszky és Parschnál. — Kornélia csárdás, zongorára szerzé Kecskeméthy Károly. Ara 60 kr. Pest. Táborszky és Parschnál. (Figyelmeztetés.) Egy fiatal ember, ki magát Reinernek nevezi, Kautz Gyula képviselő látogatási jegyeit után nyomatva, azok hátára maga számára ajánlatot irt és ily jegyek mellett több orsz. képviselőtől pénzt csalt ki. Mint értesülünk Kausz képviselő úr nem is ismer ily nevű fiatal embert. (A pesti áru és zsibáru csarnok részvénytársaság) alapszabályai a földmivelés ipar és kéz minisztériumhoz felterjesztetvén, a minisztérium a 19 35, 36, 37 és 56 §-okban teendő módosítások mellett jóváhagyta azokat. (Por és sárnélküli út.) Lechner Vilmos mérnök megkereste a budai tanácsot, engedne át neki 10—20 négyszögölnyi térséget, melyen az eddig Macadam rendszerhez hasonló új találmányú kavicsolási módszerét, megkísérelhetné. A feltaláló állítása szerint ezen után por és sár nem lesz. Az ügy a városi útépítési bizottsághoz utasíttatott. (A budai kasino igazgató választmánya tegnap a következőképen alakult meg. Elnök Tanárky Gedeon, alelnök Willetz, gazda Bernhardt, pénztárnok Lassy , könyvtárnok Thewrewk Emil, jegyzők Malatinszky és Kovácsy. Uj választmányi tagok Dósa, Fluck, Tanárky, Thewrewk, Kovácsy, Szöcs, Bernhard, Sárváry, Marjalaki, Forray, Kralitz, Pogány, König, Andrássy, Malatinszky, Mendelényai, Szily, Gyújtó, Ribáry, Gombás, Ország, Vasady, Rupp, Loeblin és Peregriny. A kasinának jelenleg 397 tagja van. (A budai hegyek között) a hóesés óta sok vad mutatkozik. Több farkast is láttak már és ezek ellen nagy vadászatra készülnek. (A Ko 1ler-mérgezési pör.) A biharmegyei fenyítő törvényszék e hó 17-dikén és 18-dikán nyilvános tárgyaláson hitelesíti a tanúvallomásokat a Koller-mérgezési pörben. A hét napi tárgyalásról a „Nagyváradi lapok“-ban részletes tudósítást találunk. Az eset az, hogy f. é. oktoberben elhunyt Nagyváradon Koller, ottani sörházbérlő oly körülmények között, melyek erőszakos halálra engedtek következtetést vonni. A hatóság nyomozást rendelt, felbonczoltatá a holttetemet, s constatáltatott, hogy Koller mireny-mérgezés folytán halt meg. A gyanú nejére esett, kivel igen rosz viszonyban élt,miért az le is tartóztatott. Kívüle az elhunyt közül voltak Ragályi Linka, egy 15 éves szobaleány és Manko Zsuzsánna szakácsné, kiket szintén letartóztattak. Kollerné mintegy 32 éves, csinos nő, nagyon zavaros előélete van 18 éve, hogy férjével élt, de azt többször elhagyó. A többi között 1868-ban Pestről egy katona tiszttel Olaszországba szökött. A katona tiszt Olaszországban meghalt, s Kollernét azon gyanú terhelő, hogy megmérgezte. Ezért öt évi börtönre ítélték; férje azonban később ismét magához vette. Midőn 17-dikén a tárgyalási terembe vezették, fekete öltönyben jelent meg s aztán nagy felindultság volt észrevehető. Egész testében remegett; később azonban összeszedte magát , nevetgélt, lábait plastice egymás fölé rakta s csak akkor fakadt sirva, midőn a bizonyítékok ellene fordultak. Vallomásaiban azon rendszert követé, hogy magát ártatlannak vallva, azt állíta, hogy szobaleánya, Ragályi Linka mérgezte meg Kollert és pedig azért, mert Koller erőszakot akart rajta elkövetni.Ragályi azt vallotta,hogy a mirényt ő hozta ugyan az üveggyárból, de nem tudta, hogy mi czélja. Midőn Koller meghalt, Kollerné letérdelve kérte, vállalja magára a gyilkosságot, ígért neki érte pénzt, ruhát, kiházasitást. Ez ígéretek az együgyü leányt el is tántoriták s azt állitá egyszer, hogy ő a gyilkos. Most azonban mindent visszavont, elbeszélve a tényállást. A szakácsné, Hanko kétféle vallomást tett. Majd azt állítá, hogy Kollerné a mérgező, majd azt, hogy Ragályi Linka az. Ragályi erre azt vallá, hogy Kollerné a börtönben is közlekedik Hankoval, s megnevezett két rabnőt, akiktől ezt tudja. A védő ügyvéd felszóllalására e két nőt azonnal fölvezették s csakugyan kitűnt, hogy Kollerné s ez börtönviszonyainkra gyönyörű világítást vett üzeneteket s ételt küldött Hankónak, s mindenféle ígéretről biztositá, ha Ragályi Linka ellen vall. A törvényszék hitelesité mind e tényállást, valamint más két vallomást, melyekben szintén az állíttatik, hogy Kollerné Ragályi Linkát a gyilkosság magára vállalására akarta rábeszélni, s ezek alapján Koller Józsefnét, mint kit a mérgezésben a legtöbb gyanú terhel, mint főbűnöst, Ragályi Linkát, mint ki a mérget, bár talán öntudatlanul szolgáltatta s a tényt föl nem jelenté, mint elősegédőt, és Hankó Zsuzsánnát, mint bűnpártolót vád alá helyezte. Ragályi Linkát azonban, kezeslevél mellett, szabad lábra helyezték. A közönség a tárgyalás iránt roppant érdeklődést tanúsít s mindkét nap teljesen megtörté a tárgyalási termet. Troppmann kivégeztetése: Páris, jan. 19. A pantini gyilkos Troppmann Baptist János, a Szajna kerület törvényszéke által halálra ítéltetvén a múlt év deczember hó 30-án, azonnal felebbezte ügyét a felső ítélő székhez, honnan az visszautasíttatott január 13-án.Az utolsó lépés, az állam fejéhez való folyamodása után sem részesült kegyelemben, s így kivégeztetése ma reggeli 7 órára határoztatott. Már harmadik éjjel, hogy egész Páris kíváncsisága a mogorva kinézésű place de la roquettere van irányozva, hol a kivégeztetések történnek. Magam is a szomszédban lakván , és elsajátítva már némileg valamit a párisiak példa nélküli kíváncsiságából, kisétáltam 3 éjszaka, de de mindig hiába. A császár ugyanis némi részletekben felvilágosítást kívánt, s így a szomorú nap pontosan nem volt meghatározva, mi különben egyrészt azért is történik, hogy a néző tömeg ne legyen szerfelett nagy, mely már úgy is, midőn semmit sem tud, óriási. Január 18-ka éje és 19-kének hajnala igen hideg volt. A tömeg, mely megcsalatva a három megelőző éjszakától, kezdetben igen gyéren mutatkozott, később nagy számban érkezett, midőn megláta a megérkezett katonaságok fényes, csillogó sorait, és éjfélkor már mozogni is alig lehetett a „La roquette“ tágas terén. De már 1212 órakor a lovasság lsllisztitá a tágas tért, mivel a a vérpad részleteit tartalmazott kocsik megérkeztek és kezdetét véve a „guillotine“ felállítása, amely munkálatok közül 26 nagy medveborsüvegű csendőr foglalkozott. A hold halvány fényével elég világosan tünteté fel a dolgozó ácsok munkálatait, sőt midőn e térről kiszorított tömeg zúgása elhatott, a tompa kalapácsütések is felhangzottak, melyek sietették a halál borzasztó munkáját. A hóhér, kit itt „Monsieur de Paris“ Dák vagy „l’ executeur des hautes oeuvres“ is neveznek, éjfél után érkezett, szigorral ügyel fel a vérpad felállításánál, s sürgetni látszik a munka bevégzését. A tér fákkal lévén beültetve, mindazon fák ágai, melyek a katonák által képzett szegélyen kívül estek , tömve voltak e jó helyeket kiválasztott gammnokkal. A tér közelében levő épületek ablakai tele voltak nézőkkel, s mondanom sem kell, hogy sok ezek közül 20—40 —100 frankért béreltetett ki. A tér közvetlen közelében levő két kisebb ház teteje, majd leszakadt a rajta veszélylye álló és kuporgó tömegtől. S bár úgy látszott, mintha már senki sem férne el, de azért egy két frank még mindig bír oly befolyással az illető tulajdonosra, hogy helyt hagy foglalni ez annyira szoros és nőkkel is vegyes társaságban. Nekünk férfiaknak is elég volt vigyázni az ily kúp alakú öreg háztetőn, hát még a nőnemnek. A vérpad, vagy nevezzük igazi nevén „guillotine ezalatt darabról darabra emelkedik. Az emelvény, a két oszlop, melyben a kés fut le, a karfák már minden készen van s minden hozzá tartozó eszköz sötét barna piros festékkel van bemázolva. A deliquens, ki a guillotinére felmegy maga előtt talál egy deszka billentyűt, mely függőlegesen állván, épen mellének feléig ér, szembe vele azon nyílás, melybe a fej szorittatik. A hóhér meglökvén a deszka-billentyűt,mely visszaesvén, a fej önmagától látszik esni azon félköralakú vályúba, miközben egy segéd megragadja haját. Két mozdulat marad még hátra : egyikre a félhold nevű nyakszorító leesik és a fej többé meg nem mozdítható, s ugyane pillanatban a hóhér megnyomja a kés rugóját, a bárd leesik és a fej el van választva a törzstől. A leesett fej a guillotine előtti kosárba esik, míg a hóhér a kéz egy taszításával a nagyobb és hosszabb kosárba helyezi a holttestet. Ezen végrehajtás személyzete a következőkből áll: egy ácsmester, 2 ácslegény, 4 szolga és kocsis, 1 gépészt, 2 hóhéri szolga és a hóhér. Midőn az ácsok elvégzik munkájukat, és az ezt megvilágított lámpák eltűntek, mindenki figyelme a guillotine felé fordult. Különös benyomást tett reám ezen öldöklő gép, a kést tartó oszlopokat kerítő erkélyével. M. Heidenreich, ez a hóhér neve, felment az emelvényre és háromszor leejté a végzetteljes kést, kísérletül, keresztülvágva mindannyiszor egy csomó szalmát. Az óriási tömeg pedig hallva a gép tompa zörejét, újra igyekezett áttörni az élő védfalat, ami rendkívüli szorongásokat idézett elő, úgy hogy két nő és egy férfi roszul lett; egy gamin pedig egyik fáról, melynek ága alatta letört , leesett és azonnal szörnyet halt. A rendőrök és garde mugicipeaux alig bírtak a tömeggel , és lehet ezen esti 12-től reggeli 7-ig folytonosan küzdő tömeget legkevesebb 20—30,000-re becsülni. A háttérben létrák, székek , padokkal stb. teremtettek nézőhelyeket, melyeknek szintén megvolt felemelt helyáruk. Bérkocsik is nagy számmal érkeztek, de mivel sort a börtön közelében nem képezhettek, a kiváncsi cocotoknak is meg kellett elégedni azzal, hogy nem láttak semmit. A kolbász-, pálinka- és kenyérkereskedők is képviselve voltak. Ami sajnos, és meg kell említenem, hogy a nép semmi m megilletődéssel sem viseltetett, hanem dalolt, énekelt szakadatlanul, s többször kiálta Troppmann nevét. Valami oly emlékezetes volt ez egész mozgalom, hogy a guillotine fénykorából gondolunk magunk előtt egy szomorú jelenetet. Míg mindezen dolgok kívül történtek, addig Troppmann nyugodtan aludt, mivel 61/* órakor ébredett fel, midőn M. Claude, a rendőrség főnöke, Roche d’Oizy, a La roquette igazgatója, és Croze apái beléptek az elitélt börtönébe. Troppmann asztalára illeszkedett, előtte levél, papiros és írószer. Két nappal ennek előtte még meglátogató Madame Braig, kinél Troppmann két barátjával járt ivott volt, és ki több mint 25 levelet kapott őt denunciálni akaró ügyben; és Troppmann megigéré, hogy e nőnek megnevezi czinkostársait, de midőn előtte a nő megjelent, azt igéré, hogy holnap írni fog. De ennek daczára két nap elmúlt, s Troppmann nem irt. Midőn M. Claude kérdé, hogy megirta-e már a levelet, azt felelé, majd megírja holnap. — Gondolom, kötelességem önt erre felkérni azonnal. A hang, melyen ezen szavak mondattak, meglepték Troppmannit, és szomorúan emelé fel fejét, és kifejezésén látszott, hogy sejti, mikép megérkeztek a végzetteljes nap utolsó perczei. Nagyot lehajtott, mint kinek mellét óriási súly nyomja. Hallva, hogy még többen is járkálnak megötte, megfordítá fejét, és megpillantó reggeli látogatóit. Kételkedett-e küldetésükön ? Lehetséges, de senki sem veheti észre a legkisebb megrázkódást sem halavány márványarczán. Felállt, és hallgató Claude következő szavait: Jó reggelt Troppmann. Jövök önnek tudtára adni, hogy ennek felebbezését a cour de cassation visszautasita,úgy szinte a fejedelem kegyelmét megtagadta. Az utolsó pillanat megérkezett, szükséges leend bátorságát el nem veszíteni. Önnek lesz bátorsága,’meg vagyok róla győződve. Kérdezé ezután a szokásos modor szerint : — Bevallja-e most a halállal szemben azon gyilkosságokat, melyekért el lett ítélve. — Nem, Claude úr, én nem gyilkoltam, csak jelen voltam. — Tudja ön, ezen fontos pillanatban kijelenteni czinkostársainak neveit ? — Kevésbbé mint bármikor, mondó Troppmann erélyes hangon szólva, s felemelte fejét, melyet eddig mellére hajtva tartott. Midőn kérdés, nincsen-e valami megbízása, kijelenté, hogy van levél, melyet kér borítékba tétetni és szüleinek elküldeni. Azalatt 4 börtönőr jelent meg, kik Troppmannak elfogatásakor viselt ruháját hozták el, hogy abban menjen a halálra, az eddig viselt kényszeröltöny helyett.Ezen öltönyöket állva, a falhoz támaszkodva húzta fel. Fel lévén öltöztetve, az elitélt maga maradt Croze apáttal. — Mindennek vége, mondá ekkor a tiszteletre méltó apátnak — térdre esve és sirva keservesen. Oh ! anyám, atyám, testvéreim, bocsássatok meg............ de a könyek elfojták szavait. Ezen pappal volt talán a legbizalmasabb. A perczek múltak és Troppmannt elvezették a toilette kamrába, hol az operácziók egyik legkínosabbika ment végbe. * Itt vágják le az elitélt haját és levágják ruhájának gallérait, úgy hogy a vállak is látszanak. így láttam ismét Troppmannt, midőn a csipős hidegben meztelen vállakkal megjelent a „La roquette“ börtönének kapuja előtt. Némák lettünk, és néma mindenki, ki ezt a jelenetet jól kényelmesen láthatta, de nem így volt a nép, mely a lovas rendőrök tömött sorait igyekezett széttörni, mivel a fákon levő gaminok jelenték már Troppmann megjelenését. De hagyjuk a kíváncsiságáért kétségbeesetten küzdő tömeget és nézzük inkább Troppmannt Midőn a vérpadra vezető 10 lépcső elsejéhez érkezett itt megcsókoló a „La roquette“ apátja arczát a bűnösnek, Troppmann felemelve fejét, visszarezzen két lépésnyire és megcsókolja a néhány pillanat előtt őt csókoló apátot, és a pap utolsó áldása után határozott lépésekkel ment fel a lépcsőn, és egy rövid pillanat alatt egy valódi birkózás kezdődik a hóhér és áldozatja közt. Troppmann vonaglott a hóhér hatalmas kezei alatt, és háta meggörbült egy rendkívüli erölködés alatt, midőn feje a guillotine félkörű kivágása alá csúszott. A Monsieur de Parist Troppmann e küzdelemben meg is harapta bal keze csuklójában. De a bűnös feje be lévén már csiptetve a nyaktiló alá, hallható volt egy másodperczig azon kiáltás, mely a legnagyobb kétségbeesésben tör ki az ember lelkéből, és melyet a francziák helyesen neveznek „Cricoupé“-nak, mivel a másik másodperczben a sajt és a nyakat kéréstől vágja a lábnyi szélességű 125 font nehézségű aczél bárd, melynek súlya 4 méternyi magasságról a gyorsasággal együtt számítva 800 fontnyi nehézséggel vág. Mindez oly gyorsan, oly rögtön megy végbe, hogy nem tudni,miket kell legjobban figyelemmel kisérni. A fej kivétetvén a kosárból, felmutattatok és hozzá tétetett a testhez,melyet azonnal az „Jury“-i temetőbe vittek. Egy kisasszony háztetőnkön rosszul lett, képzelni lehet a zavart A népet a kivégzés után egészen közelébe ereszték a gudlotinenak, hol a véres nyomokat fürészporral tisztogaták el. Így végződött egy véres dráma, mely Párist és egész Európát borzalommal tölte el. Ly P—1. A „Pesti II.“ magántársürgönyei. Páris, jan. 21. Hertzen Sándor ma reggel meghalt. Páris, jan. 21. A törvényhozó testülésében a belügyminiszter komoly vizsgálatát jelenték azon javaslatnak, hogy a kivégzések jövőben zárt helyiségeken hajtassanak végre. Choiseul egy javaslatot terjeszt elő, mely a községeket felhatalmazná, hogy a maire-ket maguk válaszszák. A kamra nem akarja meghallgatni az erre vonatkozó indokolást. Páris, jan. 21. A „Reforme“ elleni perben Vermorel és Clement egyenként 6 havi fogságra ítéltettek. Manchester, jan. 22. Árak szilárdak, a kivánt nagyobb árak folytán csekély üzlet. 131/2 15y2, 17 y2, 18/2, 16 V2, 15, 16, 133A, 163/*, 17. Triest, január 21. Gabnaüzlet. Alacsonyabb árak. Amsterdam, jan. 21. Petroleum helyben szilárd 603/4. Hamburg, január 21. Búza 105 y2, hiányzik 109’/2, rozs 74y2, hiányzik 77 1/2, olaj szilárd 20, 257/s, késő este 20, 20, 201*, Fagy, London, jan. 21. Búza szilárd, az utolsó magas árak megmaradtak, liszt szilárd. Marseile, január 21. Buzi üzlet csendes készlet 224,000 spectoliter. [ Nyomatik a kiadó-tulajdonos,,Athenaeum“ nyomdai és irodalmi részvénytársulat (ezelőtt Emich G. nyomdája) Pest, barátok tere 7. sz.1870. Bécs , jan. 22. (116. 35 p.) Hitelrészvény 260, államvasut 391.50, lombard 248.29, 1860-i 98.30, 1864-i 118.20, Napoleon 9.85, angol osztrák 3152, Tramway 1442, üzlet nélkül, szilád. Antwerpen, jan. 21. Petroleum nyugodt, a hangulat alábbszálló, helyben 60—60/2, febr. 59. Szt. Pétervár, jan. 21. Rozs helyben 63/4. Pesti gabna- és értéktőzsde, jan. 22. Gabnában az üzlet jelentéktelen volt, mint a hét végén rendesen. Az árak változatlanok. Értékpiaczunkon a forgalom ma igen nyugodt volt. Az üzlet szűk korlátok között mozgott, a hangulat mindazáltal kedvezőnek mondható. M. vasúti kölcsön 106 frton fizettetik. M. hitellek 79 gt, franco 47 frton kelt, anglo 95—96 osztr. hitellek 260.30 frt, budai kereskedelmi 205 frton keresett, fővárosi tkpénztár 125, terézvárosi 30 frton kel. Közúti vasutakban az üzlet csekély, régi 425, újabb 174 frton keresett. Budai eleinte 250 frton, később 203 frton kináltatik. Tramvay kedvelt és 143-ig kelt. M. gőzhajó 94, m. Lloyd 110 frton adatik. Salgótarjáni keresettebb 992 frt fizettetik. Lánczhid 655 frton kel. Alagút 108 frton kináltatik. Készpénz és váltó változatlan. Napoleon 9.84—9.86, arany 5.80 125.81, tallér 1.82—1.82, /,, Frankfurt 103—103.50, Hamburg 91—91.50, London 123 123.50, Páris 48.90-49.10. Pesti keresk. bank 400,405, budai k* rj3k. b. 205,208, pesti népb. 43.44, pesti takarékpénztár 2630.2550, pestbudai főv. 125.126 , pest-terézvárosi 30—3012 pesti hengermalom 890.900, Pannónia 540.550, első budapesti 410.420, Concordia 350.360, Árpád 315.325, király 370.880, budai gyártelep 58.60, Louiza 125.128, Victoria 200.202, pesti közúti p. , 425.430 első magyar biztositó 630.640, Pannónia 212.215, Haza 255.260, Salgótarjánik 99.12.100, alagút 108.109 első m. szeszgyár 290.300 újpesti szeszfinomitó 320.340, első m. gőzhajó 96.96, pestbudai lánczhid 640.655. Újabb vállalatok: Athenaeum 55.45 Draseh-féle téglagyár 167.169, szálloda részvények —.— pesti közúti III. kib. 174.175, Securitas 418.425, magyar-belga gépgyár 80.75, bécsi Tramvay 143112.144 Hunnia 50.49, Ganz féle vasgyár—.—, gyapjúmosó—.— kőszénbánya —.—, pest-bécsi —.—•. Üzleti hírek: Cservenka,január 12. — A gabnaüzlet nem csak szenved, hanem majdnem megsemmisült a részidő következtében. — Árak 425 ft zab 1'65 ft. Lepsény január 15. A gabnaüzlet tökéletesen pang, a vesétek állása eddig elég kedvező. Az árak névszerintiek és következők : búza 4'65—4'70 frt kukoricza 2’30—2‘33 frt rozs 2‘65—2’70 ft. Nagy-Becskerek január 14. Az üzletpanga legfőbb fokát érte el, gabonforgalomról szó sincs. Áraink csak névszerintiek : búza 3'30 —4'30 ft kukoricza 1‘65 ft. Bécs, január 17. A mai napon tartott marhavásárra hajtatott 580 magyar, 617 galicziai, és 671 belföldi ökör. Bécsi mészárosok vettek 1244 darabot, s vidéki mészárosok 467 darabot; a vásáron kivül elkelt 119 h. eladatlanul maradt 38 db. A becssuly darabonkint 500— 700 font. A becsár darabonkint 146—218.50 ft.— mázsánkint 30.50—33 ft. Szered, január 18. — Hetek óta ma volt ismét némi üzlet, miután az utak valamivel járhatóbbak. Araink következők : búza 4—5 ft — rozs 3 - 3.25 ft — kukoricza 2.45—2.70 ft — köles 2.60—2.80 ft. Vág új hely január 17. — Az üzlet pang. Araink következők : — búza 4—4.25 ft, rozs 3.10—3.25 ft, — árpa 2.50—2.80 ft kukoricza 3.25 ft, — bab 3.80 ft. Zena, január 17. — A kül- és belföldi piaczok lanyhaságot mutatnak s nincs ok, miért legyen piaczunkon élénkség. Áraink következők : búza 4.30—4.35 ft, kukoricza 1.80 ft, —árpa 2 frt, zab 3 frt. Bécsi tőzsde. Január 21. Főszerkesztő: G. Kemény Zsigmond. Felelős szerkesztő : Ujváry Lajos Nyílt tér, MRollsberger Jakab! Mi Peate», régi színház-épület 1. em. M M 1 báli vagy salon öltözet 25 forint, m M 1 frakk.......................1?» A Adva Tartv. _ , Adva Tartv Által, illamadós.-------------------Vaspálya-részv. ---------------------5*/. bankjegy kamat. 60.35 60.45 ff“*» «»ut (partr.). «45. 2150 .,nD7 7A An 7n kg Állam .. .... 392.— 394 — 4V ‘/ MeUlliqui’ Déli „ 248.20.218.40 1,« nszai „ .... 237.—'237.50 4/o Metalliques . . . i., erdélyi „ . . 164.— 164.50 * '• ' ' * ' Kolozsvári „ . . 90.25 80.75 Államsorsjegyek. A?rendi pécsi ” .’.’ 170’50 m’.— 1839-ki sorsj. teljes. . 222.— 223.— 0 . . „ „ ötödr. . 222.— 223.— DOMJegyOk. 1854-ki ....................... 89. 90.1860-ki teljes .98. 30 98.25 Hitelint. sorsj 100 ftos 157.75 158.25 515 dr. . 105 40105.80 Dunagazh. .100 „ 97. 97. 1864-ki „ 100 fttal 118.50 119. Triesti .... 100 „ 124. 126. .......................60 „ 61.— 63.— Földtehermentesit. Salra • • • • 40 » 42- 43~ 2 aiuionermem.es palay .... 40 ., 31.— 32. kötvények. Clary .... 40 „ 86.50 37.50 „ e„81. Genois. . 40 „ 32.50 33 50 magyarországi. . . 78.— 78.50 Budai . . . 40 „ 33. 34. bánsági.............77.5' 78.— Windischgr. 20 „ 20.50 21.50 horvát és slavoniai 83.50 84. Waldstein . . 20 „ 22.— 23.— erdélyi............ 75.— 75.50 Keglevich . . 10 „ 15. 16.Rudolf kor,*hg 10 „ 15.5,' 16. Elsöbbs. kötv. 0 , . ..... ,. . . „ 3 havi váltók. adóment. kamat ez. , , Augsb. 100 dn. ft. 4" „ 102.70 102.90 S°/„ államvaspálya . . 141.—02. Frankf.100 dn. ft. 3°/. 102.85 lOS.lo 8„ „ 1867-kisor. 140.- Iá!.-London 10 f. st. 8»/. 123 10 128 50 •/, déli vasút .... 121.25 121.50 Piris loa frc8 20(. 49.05 49.05 l-s5 erdélyi............... 90.- 90.20 Baros-pécsi.................. 90 7. 91 — Arany és ezüst. t) v jf_ • Cs. arany.................. 5 80— 5 81— Bank- és iparreszt. Napoleondor..............9.85- 9.80 Hitelintézet.............. 261,60 261 80 P«'■ Friedrlchsdor. . 1O.S0 1...40 Magy. hitelbank. . . 79. 79.5. .............................12075 181 ~ Oszt. nemz. bank r. . 726. 728. p.,.. g„Tifon. Alsó-auszt. esc. bank 914. 908. 000S1 BUTOD J. M. Füldhitelint. 51/“/„ 91.— 91.25 Hitelintézet.............. 259 — Lloyd............................. 323 . 330. 1860............................. 932' punagőzhajózás . . . 581. 587. 1864...............................118 20 Állal, forgalmi bank . 116.— 116.50 Állam vaspálya .... 319 — Pesti lánchid .... 650 655 Napoleon..................... 9 85— 231 —tm 1 cg—np— 11 i tmtm ■■ — ——a