Pesti Napló, 1870. február (21. évfolyam, 24-47. szám)

1870-02-01 / 25. szám

írók, kik nem a bejelentett helyen és időben tartják meg a gyűlést, vagy ha ez a bejelentett tárgytól eltér, ezt feloszlatás végett be nem jelen­tik ; a gyülekezők, kik bejelentés nélkül tartanak gyűlést; az elnökök, kik a gyű­lésben a rendet fentartani nem akarják; végre kik a rendőri feltételeket megszegik, fejenkint 50 írtig terjedhető bírsággal, s ha ezt 8 nap alatt le nem fizetik, megfelelő fogsággal büntetendők. Ki a feloszlatás után is a gyűlés helyén marad, lázadónak tekintetik, s 5 évre terjedhető börtön­nel fenyíthető. Hasonló büntetés éri azt, ki a hatóság képviselőjét bántalmazza. Ki a hatóság felszólítására le nem csendesül, hat hóig terjed­hető fogsággal büntethető. Lázadóknak tekintetnek azok is, kik a gyű­lés által megállapított kérvényeknek több, mint tíz tag által eszközlött átnyujtásában részt vesz­nek vagy kik az átnyujtás alkalmával szét nem oszlottak. A jelen törvény alá nem esnek a nyilvános vigalmak, nászmenetek, szokott nép­ünnepek s menetek, temetési gyászmenetek, processiók, búcsúk s a törvényesen bevett vallás­felekezetek szertartásain alapuló gyűlések, ha azok az egyházi törvények s az eddigi szokás korlátai közt maradnak­ végre az egyházi és iskolai autonómiára vonatkozó jogok gyakor­lása. Végül a törvényjavaslat általános határozatai, némi jelentéktelenebb in­tézkedések között, a következőket tartalmazzák: Háború vagy lázadás idején, vagy a köznyugal­mat és rendet veszélyeztető nagyobb fokú izga­tottság eseteiben joga van a minisztériumnak saját felelősségére a jelen törvényt egészben vagy részben, az egész országra vagy annak egyes részére nézve felfüggeszteni. A miniszté­riumnak kötelességében áll ezen intézkedését, ha a törvényhozás együtt van , azonnal, ha együtt nincs , annak legközelebbi ülésszakában bejelenteni. Felesleges hozzátennünk, hogy e javaslat több illiberalív pontja a Deák-pártban a leg­kedvezőtlenebbül fogadtatott. ___ Pest, jan. 31. (A képviselő­h­á­z osztályainak központi bizottsága) ma esti 5—8 óra között tárgyalta az ipartörvényjavaslatot az 53 §-tól kezdve a 61. §-ig bezárólag. E §§. rendelkezései a munkás­kér­déssel levén szoro­lt összefüggésben, a közp.­bizottságban való tárgyaltatásuk különös érde­ket kelt. Legelőbb is elhatároztatott, Gorove miniszter előterjesztésére, hogy a buda­pesti mun­kás-egylet küldöttei a holnapi ülés­­ben kihallgattassanak. Az 53 §. annyiban módosíttatott, hogy a tan­viszony 2 heti felmondással felbontható legyen a mester részéről, ha a) a tanoncz 2 (n­e­m 3) hónapnál to­vább tartó vagy ragályos avagy un­dorító betegségben szenved, és kölcsönö­sen felbontható, hab)a mester üzletével felhagy. Az 58. §-ban kimondatott, hogy a mester a tanoncztartási jogtól ideiglenesen az ipar­hatóság, és véglegesen csak bírói ítélet által fosztható meg. Az 59. §. bevezetése oly szerkezettel fogad­tatott el, hogy: „az iparos és segédei közti viszony a szabad egyezkedés tárgya“; a második bekezdd­e pedig, mely a szerződés főtárgyait elősorolja, kihagyatott. Élénkebb eszmecserére szolgáltatott alkalmat a 60. § , melyre nézve vitattatott egyrészről, hogy annak határozmányai az előbbeni §-ban elfoga­dott elvvel ellentétben állanak, másrészről vi­­szonozua­tott, hogy a törvényhozónak szükséges gondoskodást tenni a viszony lényegesebb pont­jairól, ha a felek, mint az ez esetben mindennap előfordulhat, arról különösen intézkedni el­mulasztanák.­­ Végre is az egész szakasz azon hozzátétellel: „ha a felek másként nem egyezkedtek,“ megh­agyatott. (A bécsi Generalbank) kezdeménye­zése folytán, mint halljuk, t­öbb szakférfi s üzlet­ember a Pesten székelő több dunai hajózási társulatokat egyesíteni akarják, hogy eme tár­saságok a cs. kir. gszab. Dunagőzhajózási­ társu­­lattal annál sikeresebben versenyezhessenek.Kü­lönösen négy társulatot neveznek meg, mint me­lyeknek fusiója valószinünek tekinthető. Ezek : az első magyar gőzhajózási társulat, az országos gőzhajó-társaság, a Pest-Wiener-Remorquirungs társulat és végre a pest-fiumei hajógyár. (A száztagú jászberényi küldött­ség köréből,­ mely fellépésével Pesten némi ses­satiót keltett fel, a következő nyilatkozat közlésére kerestettünk meg. Az „Esti Lap“ folyó évi január 28-ai számában, állítólagosan egy d­e­á­k­p­á­r­t­i által aláírt közlemény fog­laltatik, melyben az van mondva, hogy bizonyos előzmények után a jászberényi vasúti száz tagú küldöttségben egy valódi deákpárti sem vehet részt. Ezen közlemény ellenében kényszerítve érezzük magunkat kijelenteni, miszerint a jász­berényi Deákpárt a vasútügyből pártkérdést sem ezelőtt sem most nem formált, s nem is fog formálni, é­s alulírottak, számos elvbará­taikkal, kik a száztagú vasúti küldöttségben részt vettek, magukat valódi deákpártiaknak tartják. Kelt Pesten, jan. 30. 1870. Farkas Péter, prépost és jászberényi plébános, Visontay János főgymnas. igazgató. Sismis József h. ügyvéd Anvander János, Biau Farkas Deutsch Miksa. Országgyűlés. A képviselőház jan. 31-ki ülése. (Esti kiadásunk folytatása.) K­raj­csik János: Tisztelt képviselőház! Kötelességemnél fogva mint Trencsén m megye egyik képviselője, s különben is Trencsén vár­megye bizottmányi közgyűlése által megkeres­tetvén, bátor vagyok felszólalni a Vág-folyó szabályozási ügyében. Ugyanis Trencsénmegye közönsége az 1868. évi márczius 30-án mélyen tisztelt közmunka s közlekedési miniszter úrhoz intézett feliratában, eleven színekkel ecsetelve azon pusztításokat, melyeket a Vág vize a menetében fekvő közsé­gek határainak épen legtermékenyebb térségein okoz. Szabályozatlan állapota miatt, medrének gyakoribb megváltoztatása által legjobb szántó­földeket elsodorva, azok helyei köves, kavicsos hegy, és a Vág-völgynek lapályos helyeit egé­szen terméketlenné teszi. A múlt évi ápril hó 5 én tartott bizottmányi ülésben első alispán örömének nyilvánítása mel­lett, jelentésében különösen kiemelte, miszerint általam említett felterjesztés folytán mélyen­­. minis­zter úr ezen ügy fontosságától áthatva, a Vág szabályozásán szükséges költségeknek, a költség legközelebbi irányzatába felvételét ki­látásba tenni méltóztatott. Azonban hiába keressük az előttünk fekvő elő­irányzatban a Vág vize szabályozására kivetett költséget. Ez levetőleg fog hatni a munkás, erkölcsös Szencs­én megyei adózó népre. A­mennyire Trencsén megye lakosait ismerem, biztosan remény­em és felteszem,hogy a közter­hek viselésében, és az országos adó fizetésében pontosak és talán sokkal pontosabbak, mint boldogabb fekvésű némely megyék. Méltányos, sőt igazságos, hogy ők is valami kedvezmény­ben részesüljenek. Ezek után azon alázatos kéréssel fordulok a t. miniszter úrhoz, s illetőleg t. képviselőházhoz, miszerint a Vág vize szabályozására is kegyes figyelmüket kiterjeszteni méltóztassanak.Egyéb­iránt pártolom Kvassay képviselő indítványát, és azt tárgyalás alá vétetni kérem. Eördögh Békés megye déli részének a Körös áradásai ellen való védelmére gátak fel­állítását, szóval, szabályozást óhajt. Turcsán­yi Ede Nyitra megye közleke­désügye érdekében egy költségvetési összeget 100-ról 200,600-re kíván emeltetni. Ivánka Imre rendkívüli ár­emelkedést lát azon földeknél, hol a gátrendszer kívánalmai sze­int történt a vizek szabályozása; ez okból oda kívánná utasíttatni a kormányt, miszerint ezt nálunk is meghonosítsa. Hieronymi Károly, mint hely, nyomban adott felelete alkalmával kifejti, miszerint a gát­rendszer koránt sincs még gyakorlatilag annyira kisés létezve, miszerint minden meggondolás nél­kül nálunk is meghonosíttathatnék. Ha az előtte szólott képviselő úr csupán e rendszer tanulmá­nyozása szükségét emelte volna ki , úgy ő készséggel járulna nézetéhez. Különben e gátrendszer, mely abból áll, hogy egy völgyben nagy falazat által tavat képezve, torlaszoltatik el a víz, nem is felelt meg eddig a Szajna mellett (hol ez egyedül van kivitelben, és nem— mint múlt alkalommal itt említék— a Lok­nál) azon hivatásnak, hogy az áradást föl­fogja, mivel a víz ezekben rendesen annyira meggyűl, miszerint a fal fölött folyna le, h­a a gázzavarokat meg nem nyitnák, hanem csak azon egy gyakorlati hasznot mutatok fel, hogy a nyárban rendkívül apadásnak induló Szajnát azokból táplálni lehet. A maga részéről tehát, mint áradást akadályzó rendszert, nem merné ajánlani. Paczolay János Tisza ellen kel ki, hogy ő a Berettyó-szabályozást, ily kis provin­ciális érdeket az ország gyűlése elé hoz, és ez­által háttérbe szorítja a felvidék nagyobb folya­mai és a Duna országos fontosságú szabályozá­sának ügyét. Tisza K. szavai félremagyarázása miatt szól és kinyilatkoztatja, ho­­y nem a Berettyó-, hanem a Körös-szabályozást említi, mely fo­lyamba szakad a Berettyó. Máttyus Aristid kéri a minisztert, mi­szerint adjon felvilágosítást, illetőleg feleletet múltkori előadására a Pestbuda közti Dunarész szabályzása tekintetében, hogy így a testvér­­főváros lakossága e nagyfontosságú kérdésben meg legyen nyugtatva. Mikó Imre, közlekedési miniszter (Hall­juk ! Halljuk !) : A t. képviselő úr megnyugta­tást kíván a testvér­főváros lakossága részére. A testvér-főváros lakossága tudja, hogy ezen tárgy épen most tárgyalás alatt van, és hogy a tervet közöltette a városok közönségével, hogy azoknak véleménye kitudassék. Ezen ügy, mon­dom, tárgyalás alatt van, de ezek egyéb fontos kérdésekkel szoros kapcsolatban vannak, és én egyebet nem nem ígérhetek, mint hogy a kor­mány igyekezni fog ezen tárgyban minél előbb törvényjavaslatot terjeszteni a ház elé. Azonban a t. ház azon utasítást adta a minisztériumnak, hogy ily nagyobb kiadásokat igénybe vevő munkálatok ne a költségvetéssel, hanem külön törvényjavaslatban terjesztessenek elő, és ezen esetben is így fog történni. (Általános helyeslés.) Andrássy Gyula gr., miniszterelnök : T. ház ! Nem lévén jelen, midőn egy t. képviselő úr interpellátiót intézett t. collegámhoz, a közleke­désügyi miniszterhez, bátor vagyok előbb kér­dezni, várjon a fővárosról általában, vagy pedig a Duna szabályozásról különösen méltóztatott e szólni ? Máttyus Aristid : A Duna-szabályozásról Buda-Pest között! Andrássy Gyula gr. miniszterelnök: Ké­rem, bátor vagyok pótlólag ahhoz, mit­­. bará­tom mondott, még hozzátenni azt, hogy miután ezen kérdés a rakpartok kiépítésével szoros ösz­­szeköttetésben van s e két tárgyat egymástól kár nélkül elválasztani nem lehet, — ez pedig ismét azon tervekkel van összeköttetésben, me­lyeket felfogásunk szerint az országnak ezen két város irányában,mint főváros irányában bizonyos tekintetben pártolni kell. Mindezekre a kormány figyelmét már rég fordította és készen is vannak már a tervek, de természetesen miután ezek az ügy financiális oldalával szoros összeköttetés­ben vannak, s e tekintetben a költségvetés még tökéletesen be nem fejeztetett­, csak annyit mondhatok, hogy rövid idő alatt a tervek elő fognak terj­esztet­n­i. V­a­s­s Samu gr. beszédének alapeszméje az volt, hogy Magyarországnak, nyersterményeket kivivő ország lévén, nem a vaspályák, hanem a vízi­ utak szaporítására kell törekednie., Ez teszi lehetségessé többek közt az Egy­esült­ Állam­ok­nak azt , hogy bár néha búzájuk ára a pesti piac­énál sokkal magasabb,mégis London­ban a mi száraz­földön szállított és ezáltal meg­drágított búzánkat olcsóság tekintetében leszo­rítja a versenytérről. Nekünk, mint nyerstermény-kivitellel foglal­kozó országnak, legközelebbi érdekünk vizen érintkezni a tengerekkel és e részben sajnosan tapasztaljuk, hogy legalább még most e közle­kedési vonalak teljesen hiányzanak. A Dunát a Rajnával egybekötő csatorna nem sikerült, de még egyáltalán nem oly mérvekben építtetett, mely a dunai forgalmas, közvetíthetné, s így a német tengerbe egyenes vizi-uton nem szállíthat­juk nyers terményeinket. Adriával vasút ál­tal kell ugyan majd érintkeznünk, de azért a Száva és Kulpa szabályozása által igen hosszú vizi-utat nyerhetnénk feléje, míg a suezi csatorna által nevezetessé lett Fekete tengerhez sem aka­dályozatlan vszi-utunk, mert ott van a Vaskapu, s ezen lényeges akadályok elhárítására hívja fel a házat és egy határozati javaslatot is nyújt be, melynek értelmében utasíttatnék a minisztérium a Száva és Kulpa haladéktalan szabályozására, és a közös külügyőrségnél oly lépések tételére, melyek egy nemzetközi Dunatársaságnak a Vas­kapu kitisztítása érdekébeni alakulását ered­ményeznék. O­r­d­ó­d­y Pál igazságosnak tartja azon elvet, mely országos segélyben csakis azon vi­déki közlekedési eszközöket akarja részesítni, melyek több megye forgalmát közvetítik; de ha ezt elismerjük, úgy nem lehet figyelmen kívül hagynunk a Vágót,mely egy iparra termett vidé­ket szel át, és melynek szabályozása politikai te­kintetből is kívánatos, miután a Bach-rendszer alatt e nép Bécshez való édesgetése érdekében minden elkövettetett, míg Pest részéről eddig úgyszólván mi sem történt ez irányban. Kéri ez okból a házat, hogy azon rovat alatti összeg egy részét, mely „Megyei közlekedési eszközök építésének segélyzése“ czím alatt van alatt az előirányzatban, határozottan a Vágszabályozásra jelölje ki. H­o­g­­­á­n teljesen helyesli előtte szóló nézetét, maga is azt kívánván, miszerint ez általános czím alatti tételből elégíttessenek ki hason­ igények. Felvastatik most Kvassay László hat. javas­­lata, mely a Vágszabályozás tervei elkészítésére 100.000 forintot kíván megszavaztatni. Z­s­e­d­é­n­y­i Ede osztja a Vágszabályzás fontosságát, mely hazánk egész nyugati felét érdekli, de nem tartozik azok közé, kik a száz­ezereket oly könnyen szavaznák meg, főleg egy terv elkészítésére, mi lehetlen, hogy ily összegbe kerülhetne. Azért ő csekélyebb összeg megsza­vazását ajánlja. Elnök ismételve figyelmeztetti a házat, hogy ez egész vitának csak az illető pontnál van helye. Erre átmegy a ház a részletezés pontonkénti tár­gyalására. A Duna szabályozás számára vita nélkül sza­­vaztatik meg az előirányot­t 195,292 írt, csak S­i­m­o­n­y­i Ernő lát alkotmánysértést abban, hogy itt kétszer fordul elő a Felség jóváhagyá­sa, mi a költségvetésben a költségmegszavazási jog anticipálása, mi több, megsemmisítése volna. Mikó azonban kijelenti, hogy ez csak tévedés­ből jött bele az előirányzatba. A Tiszaszabályozás számára igényelt 247,600 főt is megszavaztatott. A pénz. biz. je­lentésének azon részével együtt fogadtatott az el, melyben az átmetszésnek sürgős készítése a minisztériumnak utasításul adatik. Az e feletti vita alkalmával benyújt Majoros egy hat. javas­latot, melyben a tiszaszabályozási állammérnö­kök elbocsátását kívánja. A részletezés e he­lyén tétetik be a bodrogközi és felső-szabolcsi átmetszések számára kü­lön megajánlott­ 600.000 frtnyi tétel a költségvetésbe. A Maros vízmunkálataira megszavaztatott 55.000 frt. A Száva szabályozására előirányzott 250.000 f­­tot a bizottság töröltetni javasja, m­i­után még nincsenek meg a tervek, melyek alap­ján ily összeget meg lehetne szavazni. Anker Hugo: Horvát-szlavon-dalmátor­­szági képviselőtársaim nevében a pénzügyi bi­zottság által felhozott ok ellen akarok szólani és a t. házat egész bizalommal felkérni, hogy a bizottság véleményét mellőzni méltóztassék. Méltóztassék tekintetbe venni, hogy Horvát- Szlavónországban a közlekedési eszközök oly csekély mérvűek, hogy Horvátországban cse­kély . Szlavóniában pedig semmi vasutain­k nincsenek, országutaink a roszabbnál is ro­­szabbak, így tehát csak egy közlekedési eszkö­zünk van, ez pedig a vizé­t. i. a Dráva és Szávai Ennélfogva felkérem a t. házat, méltóztassék a pénzügyi bizottság által kitörölt összeget a Szá­va szabályozására nézve a költségvetésben ben­ne hagyni és a munkálatra vonatkozó terveket, a szerint a 250.000 frtot megszavazni; annyival is inkább, miután annak megszavazása által mi közlekedési előmenetelben nyernénk, holott ped­g ha ismét egy évre visszavettetnék, ismét nagy kárt váltanánk a nélkül is sajnálattal kel­lett tapasztalnunk, hogy az eszék-zimonyi vas­út építésére kívánt 30.00­0 frtot a pénzügyi bi­zottság törölte , hogy ezt tette, indokolva volt, mert, mint a jelentés mondja, nem lévén még törvényhozásilag megállapítva, mely utak tekin­tendők Horvát Szlavón és Magyarország közös államotainak; az eszék-zimonyi útvonalnak ily közös természete sem tekinthető kétségtelen­nek. Kérem tehát a­ t. házat, miután ennek törlési oka elengedőleg indokolva nincs, hogy a közle­kedési minisztérium által előterjesztett 250.000 frtot megszavazni méltóztassék. (Felkiáltások : „De nincs kész tervezet!“) S­i­m­o­n­y­i Ernő véleménye szerint a he­lyes államháztartás igényeinek egyedül a pénz. biz. jelentése felel meg, és ezért ő ezt pártolja, és nem látja okát, hogy mért ne várhatna Hor­vátország még néhány hónapig, míg a tervek elkészülnek, és ezek alapján egy határozott ter­­ven alapuló Szávaszabályozási törvényjavaslat fog a ház elé terjesztetni. Somssich Pál: T. ház! Nem osztozom Simonyi J. képviselőtársam nézetében. Ő ez al­kalommal többet próbált, mint a­mennyit bizo­nyítani akart. Mert ha egyáltalában addig nem lehetne megszavazni az összegeket a szabályo­zások czél­jaira, míg a kívánt és beadandó tervek ez iránt általánosságban készek lesznek, akkor egy tételre se szavazhattunk volna semmit; mert ha áll az, hogy a többi tételek a részletes tervek szerint vizetnek és nem azon általános terv sze­rint, a­mely el fog készülni,akkor sem a Dunára, sem a Tiszára, sem a Drávára, sem a Marosra nem szavazhatnánk meg költséget, ha a Szávára megtagadjuk. Én e részben nagyon méltányos­nak tartom, hogy Horvátország a Száva szabá­lyozására részesíttessék azon kedvezményekben, a­melyek Magyarország folyóinak nyujtatnak, annál is inkább, mert a hajókázható folyók azon tervre mindenesetre felveendők lesznek; már­pedig hogy a Száva hajókázható, kivált a Kulpa befolyásától kezdve, azt tagadni senki sem fog­ja. Kérem a tisztelt házat, méltóztassék ezen összeget megszavazni, valamint ha jelen lettem volna, az eszék-zimonyi közútra is megszavaz­tam volna a kívánt összeget. (felénk s általános helyeslés.) Erre az egész ház feláll,kivétel nélkül, a Száva­­szabályozásra kért 250,000 frtnyi összeg megsza­vazásánál. A Dráva számára 60,000, a Kulpának 5000 frt szavaztatott meg. A megyei közlekedési eszközök segélyzése számára előirányzott 147,000 frtnál a vágsza­­bályozási kérdés ismét szőnyegre kerül. Madocsányi P. erélyesen felszólal Simonyi azon múltkori feltevése ellen,mintha ők,felvidéki képviselők, vidékük érdekeiről elfeledkeznének. Nem feledkeztek, ők és hanem csak háttérbe szo­­b­ták e vidéki érdekeket, miután a legfontosb országos érdekek vették igénybe a törvényho­zás figyelmét. De most, miután helyén van, ő is felszólal a Vágszabályzás érdekében, mely fel­vidékünk közgazdászati életének egyik legfőbb élet­ere. Simonyi menti magát múltkor mondott szavai miatt, melyeket nem vádként kívánt el­mondani. Örül azonban most, hogy felszólalása alkalmat nyújtott a Vágszabályzás érdekébeni ily élénk demonstratióra. P­u­­­s­z­k­y tervekre csak 50,000 frtot akar 100 ezer helyett megajánlani. Zsedényi ezt elegendőnek tartja. Mikó I. a 147,000 frtnyi tételt és a fenfor­­gó tervkészítés-ügy iránti tekintetből 200,000 re kéri fölemeltetni, ennek határain belül teljes átruházási jogot adva meg. Vukovits Sebő kész ebbe beleegyezni, ha ez összegből a Béga és Temes is segély­ez­­tetni fog. Tisza szintén a min. ajánlatát tartja elfo­gadhatóbbnak. Erre Kvassay saját határo­zati javaslatát visszavonja és csatlakozik a min. ajánlatához, melyet a ház is elfogad. Különfélék* Pest, jan. 31 (Udvari hírek). A toskánai nagyher­­czeg bekövetkezett halála, valamint több poli­tikai oknál fogva, melyek ő­felségét sürgősen Bécsbe száb­ták, a király már el is utazott. Egyéb­ként is nagy változás történt az udvar pro­­gram­mjában. Gizella főherczegnő és Rudolf ko­­ronaherczeg kedden délelőtt visszamennek Bécsbe, a legfőbb udvari személyzet már szintén visszautazott. Királyné ő­felsége a kis főher­­czegnővel egyelőre még Budán marad. A király a hét végén néhány napra visszatér Budára. Az udvari gyász miatt a farsangi idény alatt nem lesz udvari bál. (Rudolf koronaherczeg) tegnap délben meglátogatá Schrecker pesti fényképész műtermét és ott több állásban levéteté magát. A koronaherczeg bejegyző nevét azon könyvbe is, melybe már király ő­felsége is beírta nevét. (A m. k. ál­lam­vasút) hivatalnokai szá­mára az indóházon kívül lakházat szándékozván a közlekedési minisztérium építtetni, a kőbányai vámház megött a temető­ utra nyiló városi te­lekből 595 □8 területet kér eladás végett Pest városától. A gazdasági bizottmány Pfeffer Já­nos, Staffenberger István, Steindl Károly, Ze­­lenka Ferencz és a főmérnökből álló albizott­­mányt küldötte ki véleményadás végett. (Több pestvárosi lakos­ panaszosko­­dott a városi alpolgármesternél, hogy a házisze­mét kihordásáért a mostani bérlők a szerződés­ben kikötött díjnál nagyobbat követelnek s aláírási íveket köröztetnek az egyes házak lakói közt, melyben ezek felszólittatnak, hogy írják alá, mennyivel kötelezik magukat az eddigi áraknál többet fizetni. A befolyt panaszok kö­vetkeztében a városi hatóság falragaszok ut­ján értesíteni fogja a közönséget ezen vissza­élésről s közlendi a bérlők által szerződésileg beszedhető dijakat, melyek következők: az 1—3 lakóféllel biró ház tartozik fizetni évnegyeden­ként 90 krt, a 4—6 lakóféllel biró 1 ft 20, a 7-10 lakóféllel 1 ft 80, a 11—15 tel 2 ft 40, a 16—20 pedig 3 fcot. A 20 lakóféren felül biró házak tulajdonosaival a bérlők kül­ön szerző­désre léphetnek. (Adatok a népszámlálásról.) Mosonymegye népessége, a jelenleges népszámí­­tás szerint, 75,220. Ezek közül 37,284 fő- és 37,936 nő­ nembeli. A régiebb összeírások e megye népességét 1780-ban 40,875, 1805-ben 53,621, 1815-ben 57,829, 1850-ben 67,473, és 1857-ben 71,802-vel tüntetik ki. A népnöveke­­dés viszonya, tekintve azt, hogy 1857-ben a szent­miklósi és mosonyi czukorgyáraknál és tőzeg­telepeknél több, mint 2000 főre menő oly külhoni napszámosok, illetőleg ezek családtag­jai írattak össze, kik e helyütt csak a gyári munkaidény alatt tartózkodtak, holott jelenleg az összeírás az első gyárt zárva, az utóbbit a munkaidényen kívü­l találta, s tekintve azt, hogy a megye évenkint több, mint 200 újonczot állít a hadsereghez , kielégítő ugyan, de a születés általi szaporulatot, mely e megyében 0,8 % -tólira rúg, felül nem haladja. A bevándorlás általi nép­növekedésre megyénkben alig számíthatunk; hiányzik nálunk a terjedelmes­ kézi- és gyári­ ipar vonzereje, a birodalom, sőt világrészünk egyik legnagyobb czukorgyára, a szent-miklósi, mely évenkint több, mint 20 ezer mázsa czukrot állí­tott ki, s kimerithetlen tőzeg-telepével együtt több, mint kétezer egyénnek nyújtott keresetet s foglalkozást, a nyers­anyagot terhe-­­­ő, mintegy 120 ezer fára rúgott adónak súlya miatt beszüntetett, a mosonyit bérlője elhagyá s a gyártást jelenleg az uradalom folytatja bi­zonytalan, sőt kétes eredménynyel, ezenkívül négy bezárt szeszgyár s ugyanannyi sörfőzde az adóreform napkeltére vár; ipar és kereske­delmi viszonyaink jobbra fordultával népnöve­kedési viszonyaink is kedvezőbbek lesznek. (A „Népnevelők pesti egyle­­t­e“) tegnap Zichy Antal elnöklete alatt tar­tott közgyűlésén számos érdekes tárgy elintézése után megválasztatott az országos tanítói gyűlés érdekében a közoktatási s­zak­, minisztériumhoz menesztendő küldöttség. Szóba jött és elhatároz­tatott — ha ugyan még nincs későn — egy zárt­körű egyleti bál rendezése, főleg azon t. pártolók — különösen pedig a lelkes hölgy-tagok kedvé­ért — kik az egyletnek eddig csak terheit vise­lők a népnevelés iránti buzgalomból, a­nélkül, hogy az egylet által valami kedvezményben ré­szeltettek volna. Végül a Zichy A. által pálya­­kérdésül kitűzött „Pestalozzi élete és hatása“ czímű tanirodalmi pályanyertes mű­nek egy kis részét olvasá fel Szetvizer Lajos, a tagok és megjelent vendégek éber figyelme és osztatlan helyeslése között. Az idő későre járván, egyik tag indítványára elhatároz­tatott, hogy ezen érdekes dolgozat a jövő köz­gyűlésen egész terjedelmében fel fog olvastatni. Az orsz. m. iparegyesület V. nemzetgazdasági szakosztálya január 28-án Horn Ede úr elnöklete alatt rend­kívüli ülést tartott, melyen egy mezőgazdasági congressus szüksége és az iparegyesület részéről a bank-enquetenek adandó véleménynyilatkozat tárgyaltattak. Az igen látogatott ülés elnök álta azon nyilatkozattal nyittatott meg, hogy ezen ülést az alapszabályok értelmében 8 tag kivána­­tára annál készségesebben hívta egybe, minthogy kívánatos, hogy az első mezőgazdasági congres­sus a legalkalmasabb időben, t. i. májns havában tartassák. Máday Izidor úr, mint a véleményezés végett kiküldött hármas bizottság előadója, fel­olvassa az általa szerkesztett munkálatot, mely­ben a congressus szükségességét hangsúlyozza, s javaslatba hozza, hogy a congressus egybehivá­­sára alkotandó vegyes bizottság az országos gazdasági egyesület és az orsz. m. iparegyesület küldöttségeiből alakíttassék. Beható eszmecsere után, melyben Morócz István, Garay Dezső, Mudrony Pál, Érti Károly, Máday Izidor, Cadri­­nelli Hector, Kun Gyula, Dobner Rezső, Királyi Pál, Péterffy József, Weisz Berthold és b. Bánffy Endre vettek részt, egyhangú határozatképen Kimondatott, hogy a szakosztály a congressus­­nak május hónapbani megtartását óhajtja. Az ezen határozat kivitelére kiküldött hármas bi­zottságba Catinelli, Érti és Horn urak válasz­tottak. E bizottság magát az orsz. m. iparegye­­sület mezőgazdasági szakosztályával érintke­zésbe teendi s az utóbbit hasonlag egy hármas bizottság választására fölszólítandja. A két egyesült bizottság az egylet nevében az igaz­gatóság útján lépend érintkezésbe az orosz m. gazdasági egyesülettel, az egybehívandó congres­sus legczélszerűbb módozatai fölött tanácsko­zandó. A bank-enquéte-re vonatkozólag azon föl­tevés alapján, hogy az e kérdésben véleménye­zés végett fölkérendő testületek között az orsz. m. iparegyesület, illetőleg annak nemzetgazda­sági szakosztálya is leend, az elnök javaslatára határoztatok, hogy mihelyt a bank-enquête kérdései véleményezés végett kiadatnak, e miatt egy rendkívüli ülés össze lesz hívandó. (A budapesti kereskedelmi kama­­r­a­ folyamodott az adóhivatalhoz, hogy a jöve­delmi adórovatokból a kereskedők és iparosok neveit összeírhassa, valamint az általuk fizetett jövedelmi adót is, hogy azután e szerint a kama­rai illeték kulcsát megállapíthassa . Nehogy pe­dig olyanok is összeh­assanak, kik nem keres­kedők, a kamara a következőket tudatja az adóhivatallal: kereskedő az, ki valamely üzle­tet önállóan kezel, így : bankárok, pénzváltók, nagykereskedők, kereskedők, sátoros kereske­dők és szatócsok, bizományosok, kéz­­ügynö­kök és alkuszok; végre a részvénytársaságok, tankok stb. Iparos az, ki kézmű vagy gyáripart folytat. A lajstromozásra 200 rovatos iv szük­séges. (Ingyenes gyorsírászati tan­folyam­o­t) nyit meg a pesti egyetemen Markovics Iván úr e hó 31-dikén. A tanfolyam négy hónapig tart, s hetenkint háromszor, este 6—7 óra között van előadás. Jelentkezhetni a nagy egyetemi épület 3. emeletén i­s a sz. alatti teremben. (Az országos magyar közne­velési egyesüle­t) f. é. febr. hó 2-án a magyar tudományos akadémiai épület Kisfaludy - termében fog közgyűlést tartani, melyre a t. oz. tagok és ügybarátok ezennel tiszteletteljesen meghivatnak. Schwarz Gyula elnök meghagyá­sából, a főjegyző. (Egy csendbiztos, mint rabló.) Nó­­grádból a következő tudósítást vettük: Valamint több lapban, úgy a Naplóban is közölve volt azon botrányos eset, hogy M. A., Nógrád megye csendbiztosa, a múlt decz. 9-én Münz Adolf Josoncz tugári lakos házába rablási czélból be­tört, és a megyehatóság ennek megtorlása végett semmi intézkedést nem tett volna. A­mint az eset pár nap múlva a megye első alispánjának áldomására jött : egy bizottmányi tag, tisz­­ügyész és szolgabíróból álló bizottságot küldött ki a panasz megvizsgálására. A vizsgálat a múlt évi decz. 16—21. napjain foganatosíttatott, s annak eredményeként a tényállás a követke­zőkben állapítható meg.A kérdéses napon Loson­­czon vásár lévén, nagyobbszerü pénztolvajlás követtetett el. A csendbiztos az orgazda meg­­motozása s esetleges elfogatása végett székhe­lyéről, Gácsról Fülek-Püspökibe volt utazandó, s útközben, mint állítja, Lesor­cz-Tugáron egy gyanús korcsmát kívánván megmotozni, kocsiját a pandúrokkal együtt a korona-vendéglő előtt megállította. A korcsmából a szomszédos házba egy embert látván beosonni, s ugyanakkor a gyertyát is eloltatni, ez okból bebocsáttatását sürgette, a mi sok kopogásra meg is történt. Ez Münz­­háza volt, melyet midőn kikutatott vol­na, az utcza felőli ajtón neje a szomszédos ká­véházban mulató férje, leánya pedig az istállóba a kocsisok után szaladtak, lármázván, hogy rablók törtek a házba. Az összecsoportosult nép, a közt főleg Münz cselédei tettleges bántal­­makkal illeték a csendbiztost, ki csak egy ka­tonatiszt barátjának erélyes föllépése folytán szabadult meg a legnagyobb veszélytől. Csak­nem eszmélet nélkül kocsijára föltették, s a pandúrokkal együtt útnak indult; de magához térvén, meggyaláztatását megboszulandó, Münz házához visszahajtatott, a bebocsáttatván, Münz homlokát kardjával megsebesítette, azután meg­­kö­sztelte, de a nép csoportosulni kezdvén, sza­badon bocsátotta. A legközelebbi megyegyűlés föladata lesz a csendbiztos eljárása fölött hatá­rozni. Semmi kétségem, hogy mindenki ellenében a törvény egész szigorával fog eljárni. Ezúttal csak azt kívántam fölvilágosítni, hogy rablási vagy lopási szándékról szó sem lehet. Hamarább hiszem, hogy a csendbiztos nem volt öntudatos állapotban. Mi pedig a megyehatóságot illeti, elnök első alispánunk, nemcsak a vizsgálatot foganosíttatta, de sőt a csendbiztos fizetésének kiszolgáltatását is betiltotta. (Pécsett) — mint nekünk írják — a nép­­számlálás eredménye következő: A belvárosban van 4071 férfi, 3829 nő,összesen 7900 , 758 ház és 1575 lakófél. A vasúti menetben 52 férfi, 38 nő összesen 90, 19 ház és 24 lakófél. A budai külvárosban 3591 férfi, 3602 nő, összesen 7198­ ház 1100 és 1875 lakófél. A szigeti külvárosban 2343 férfi, 2378 nő, összesen 4721; 702 ház , 1218 lakófél. A siklósi külvárosban 511 férfi, 500 nő; összesen 1011; van e városrészben 146 ház, 222 lakófél. A bányatelepen 1137 férfi és 869 nő, összesen 2006; 116 ház, 251 lakófél. A ráczvárosban 65 férfi, 69 nő, összesen 134; 20 ház 42 lakóféllel. A mező és szőlőkben 175 férfi 434 nő, összesen 909; 102 házban 255 lakóféllel. Van tehát Pécsett 12245 férfi, 11724 nő, össze­sen 23969; 2963 ház 5454 lakóféllel. (Álc­ázottt útonállók.) A budai városkapitányság előtt ma két útonálló állott : egy férfi, ki nőruhába, s egy nő, ki férfiruhába volt öltözve. Egy őrjárat épen akkor fogta el őket, midőn egy férfit megtámadtak. A nőnek

Next