Pesti Napló, 1870. április (21. évfolyam, 74-98. szám)
1870-04-08 / 80. szám
foghatólag bebizonyította, hogy tekintetbe véve a nép művelődési fokát, nem lehet az egészségügyet egészen önkormányzatilag intézni, mert a szükséges törvények hiánya vagy mellőzése nemcsak az egyes községre, hanem az egész államra is rendkívüli veszélyeket hozhat, és így keletkeztek azután az egyes rendeletek és törvények, melyek 1848-ban két nagyobb törvénybe foglaltattak, melyeknek egyike a „General Health act,“ másika pedig a „nuisances removal and diseases prevention act. Az előbbinek feladata városok és népes helyek orvosi rendőrségét szabályozni és közös kezelés alá helyezni. Meghatározza a házak és utak egészségügyi kellékeit, a tisztaságra, kövezésre, vízvezetésre vonatkozó szabályokat s mindezek ellenőrizésével a fő- és helyi egészségügyi bizottmányokat — general and local boards of health — bízza meg. Az utóbbi törvénynek czélja az önkormányzatból eredő hiányokat az egyesnek panaszlói jogával elhárítani. Ha ugyanis valamely községbeli lakos bizonyos intézményekben egészségét veszélyeztetve látja, joga van azok eltávolítására a hatóság közbenjárását igénybe venni, mely azután e törvény értelmében intézkedik. A törvényhozásnak e két egymással merőben ellenkező iránya között a középutat kell választani; egyesíteni kell az egészségügyi törvényekre nézve úgy az önkormányzatnak mint az állami befolyás nak üdvös tevékenységét. Tekintve népünk általánosan hátramaradt mivelődési fokát és azon sok kívánni valót, melyet e tekintetben egyedül a népnevelés képes mellőzni, épen az egészségügy az, mely körül nem sokat lehet a mereven keresztülvitt önkormányzati tevékenységtől várni s mely körül az állam kormányának halaszthatlan kötelessége egész erélylyel keresztülvinni azon törvényeket, melyeknek alkotása a törvényhozó testület bölcseségétől már előre is várható. Legelső teendő: az egészségügy törvényes rendezése. Első lépés történt erre az országos közegészségügyi tanács létrehozásával, ezen intézmény a törvénybe felvétetvén, biztosítja minden időkre azt, hogy az ország egészségügye valódi szakemberek tanácsa folytán fog intéztetni. A megyei, városi és községi vagyis törvényhatósági és helyi egészségügyi bizottmányok képezendik azon vegyes testületeket, melyek egy részben szakértőkből, de egyéb törvényhatósági vagy községi képviselőkből is alkottatván, az egészségügyi dolgokat az önkormányzat elvei szerint intézendik. A közegészségi és orvosrendőri felügyeletet a törvényhatóságoknál a főorvosok, az orvostörvényszéki működést a törvényszékeknél törvényszéki főorvosok gyakorlandják; a község államorvosi hogy ő szavakkal nem törődik, hanem csak tényekkel harczol, úgy ezen elhatározásához nem maradt hű, mert ezentúl ő is okoskodik. A művecskék, melyek az egyes felek nyilatkozatait képezék ezen heves küzdelemben, majd mindben foglalvák az azon évekből való „Journal des Savans“-ban; ezen iratok megmutatják, mily bizarr lehet egy úgynevezett tudományos ember képzelődése. A legnagyobb végletekig vitte e nevetségességet Lamy G., a szépművészetek mestere a párisi egyetemen, így okoskodik a tudós tanár: „Minthogy a borjú vagy bármi más állat vére több különféle részecskéből van összetéve, melyek mindegyike a test más részét van hivatva táplálni, ha a borjú vérét az ember ereibe vezetjük, mi lesz azon vérrészecskékből, melyeket a természet a szarvak képzésére rendelt ? Egészen más az, ha az ember borjúhúst eszik, mert akkor a gyomor elkülönzi azon részeket, melyek nem alkalmasak az ember táplálására. De továbbá mivel az ész és a szokások rendesen a test vérmérséke után indulnak, attól is kell félni, hogy az ember, ha borjú vére bocsáttatik ereibe, talán szintoly buta lesz és ugyanazon ösztönöket fogja elsajátítani.“ Lamynak is vannak követői, következtetése nem lennének helytelenek, ha már kiinduló pontja nem volna elhibázott. Különben így vannak ellenesei is. Denis így szól egy polémiájában : „Ezen műtéttel csak a természetet utánozzuk, mely az anyatestben szintén vérátöntést eszközöl a ködök által, hogy a foetust az anyatestben táplálja. Az átöntés nem egyéb, mint rövid uton való eszközlése annak, a mi az eledelek által, hosszasabb eljárással történik, t. i. vérnyitás. Állatok vére alkalmasabb az emberbe való átöntésre, mint más ember vére, mert az embernek, kit annyi szenvedély izgat, nem lehet oly tiszta vére, mint az állatoknak. Állatok ereiben sohasem talál az ember megromlott vért, míg az emberek vérében, bármily egészségesek legyenek is, mindig mutatkozik némi romlottság.“ Ezen idézetek csak azt bizonyítják, menynyire el lehet forgatni a tudományos kérdéseket, ha egyedül csak okoskodáson alapulnak. Ily körülmények között nem volt csoda, ha a vérátöntés eszméje megbukott egy időre. Közelebbi alkalmat erre azon eset adott, hogy Denis orvosnak egy betege vérátöntési műtét után megőrült. A párisi egyetem elkárhoztatá a tant, a parliament megerősíté ez ítéletet, s a lieutenant criminel kész volt az ítélet ellen cselekvőket megfenyíteni, mint betegápolási ügyeivel pedig a községi orvos foglalkozandik. Törvény által kell biztosítani az orvosi és szülészi segély elérhetését s miután köztudomású dolog,hogy hazánkban még a kellő számú szülészeti képezdék — bábaiskolák — is hiányzanak, ezeknek alapítását törvényes határozat tárgyává kell tenni. A községi orvosok intézménye czélszerűleg rendezve s az önkormányzati jogoknak kellő tiszteletben tartása mellett, üdvös befolyást fog gyakorolni az ország egészségügyi állapotára, különösen akkor, ha a félmiveltségű egyéneket képző sebészi tanfolyam az ország szakértői legnagyobb részének kívánsága szerint elterültetvén, a községek egészségügyének élén mivelt, tudományos férfiak állandónak. Törvény által szabályozandók : a kór- és gyógyintézetek, fürdők és gyógyvizek. Az utczák és folyók tisztántartása, az építkezések és lakások egészségügyi kellékei ; az emberek összezsúfolásának akadályozása ; az iparosoknak és gyármunkásoknak foglalkozásaikból eredő kártékony behatások ellen oltalmazása, az egészségügyi törvényhozás keretébe tartoznak. A dolog lényegéből különösen a törvényhozás és igazgatás vagy kezelés közötti különbségből foly, miszerint mindezek iránt a törvénybe magába csak az alapelveket kell lefektetni, a változó viszonyok és körülmények mint a folytonos tudományos haladás követelményeinek megfelelő intézkedések, legczélszerűbben rendeletek és utasítások alakjában létezhetnek, melyek sokkal könnyebben módosíthatók mint a törvények, és ennélfogva bizonyos tárgyakra nézve czélszerűbbek. A fő dolog az, hogy e rendeletek és utasítások alapja a törvényben gyökerezzék. Vannak az egészségügyi törvényhozásnak még számos egyéb tárgyai, melyeknek felemlítését más alkalomra halasztom. Az egészségügyi testületek és személyzet rendezése szoros összefüggésben van a törvényhatósági és községi szervezéssel, mert elsősorban a törvényhozásnak kell megállapítani, hogy mily alakban rendeli el az összes egészségügy kormányzatát és kezelését. E czélból a belügyminiszter által erre felhívott országos közegészségi tanács rövid idő alatt bemutatandja az általa szerkesztett törvényjavaslatot. Képviselőink bölcseségéről bizton feltehető, hogy átlátva a törvényhozás ez új tárgyának a nemzet életébe vágó fontosságát, sietni fognak azt törvényesen elintézni, mert alkotmányos országban alkotmányos érzületű népnél csak az tartatik tiszteletben és csak annak van becse , mi a törvényben nyert alapot s mert alig van méltóbb tárgya a törvényhozásnak, mint a nemzet egészségének, életének, gyarapodásának és jóllétének a kártékony befolyások ellen biztosítása és megóvása. Pest, april 6. 1870. Dr. Grósz Lajos. Törvényjavaslat a középtanodai oktatásról és a középtanodákhoz kapcsolható szakiskolákról. I. FEJEZET. A középtanodák s azokhoz kapcsolt szakiskolák köre, s állíthatása és a tanittatás szabadsága. 1. §. A középtanodai oktatás feladata a szellemi tehetségek öszhangzata fejlesztése, s tudományos ismeretek tanítása által egyfelől a növendékben az általános emberi műveltséget kifejteni s másfelől a főtanodai (egyetemi, akadémiai s politechnikumi) tanpályákra az ifjakat előkészíteni. A középtanodák a tudományos oktatás főbb irányzatai s tankörük terjedelme szerint : al-, félgymnasiumok és lyceumok, al-, és félreáliskolák. A középtanodákhoz kapcsolható szakiskolák feladata az általános emberi műveltségnek lehető kifejtése mellett, a növendékeket előkészíteni oly életpályákra, melyekre főtanodai szakképzettség nem kívántatik ugyan, de mégis több műveltség és szakismeret kell, mint menynyit a népiskolai oktatásból szerezhetni. Ily szakiskolák, az ipar és kereskedelmi iskolák. 2. §. A középtanodák vagy nyilvános vagy magán tanintézetek. 3. §. Nyilvános középtanodai tanintézeteket a törvény által megszabott módon állíthatnak és tarthatnak fenn : az állam, a hazában létező hitfelekezetek, vármegyék, községek, e czélra is alakult társulatok, és egyesek. 4. §. Szülőknek és gyámoknak szabadságukban áll, gyermekeiket a háznál, vagy bármely, a törvényes kellékeknek megfelelő úgy nyilvános , mint magán középtanodai tanintézetben taníttatni. A háznál tanított növendékek azonban kötelesek évenkint valamely, a törvényes kellékeknek megfelelő nyilvános tanintézetben vizsgát tenni. II. FEJEZET. Az állam által állított és fentartott középtanodák s azokhoz kapcsolt szakiskolák. 5. §. A közoktatási miniszternek joga és tiszte mindenütt, hol a közművelődés érdekében szükségesnek látja, a törvényhozásnak az évi költségvetés alkalmával nyilvánítandó jóváhagyása mellett, a helybeli és vidékbeli művelődési érdedekek által igényelt középtanodai tanintézetet állítani. Azonban a középtanodáknak az ország különböző vidékein való felállításánál tekintettel kell lenni a lakosok nyelvére és arra, hogy a lehetőségig minden kétszázezer lélekre legalább egy algymnasium, és egy alreáliskola, minden négyszázezer lélekre egy félgymnasium, és egy félreáliskola, és minden egy millió lélekre legalább egy lyceum jusson (beszámítva a nem állami nyilvános középtanodákat is.) 6. §. Az állami középtanodák hitfelekezeti jelleggel nem bíró közös, országos tanintézetek lévén, a növendékek a vallásos oktatást a közös tanórákon kívül (de szinte nyilvánosan) saját vallásukbeli tanítótól nyerik. 7. §. Az állami középtanodák közvetlenül és kizárólag a közoktatásügyi állam kormányhatósága alatt állván, a közoktatásügyi miniszter állapítja meg a törvény értelmében való szervezetüket, rendtartásukat, fegyelmi szabályaikat, és tantervüket, ő engedélyezi a tankönyveket, határozza meg a 15 és 16. §§-hoz képest a tanárok létszámát. 8. §: Minden önállóan szervezett középtanoda külön igazgató közvetlen vezetése alatt áll, ki egyúttal ugyanazon intézetnek rendes tanára. 9. §. Az igazgató tanárt a közoktatásügyi miniszter ajánlatára ő felsége, a többi tanárt pedig a közoktatásügyi miniszter nevezi ki. 10. §. A kötelezett tantárgyak előadására rendes tanárok alkalmazandók. Segéd vagy helyettes tanárt csak alkalmas tanerő hiányában ideiglenesen lehet ily tantárgyak előadásával megbízni. A többi tantárgyat segédtanár is taníthatja. 11. §. Rendes tanárokká csak oly egyének neveztethetnek ki, kik a hazában létező valamely nyilvános főtanodai intézetben tanári szigorlatokat állottak ki, s az illető tanszakok előadására képesítő oklevelet nyertek. 12. §. A vizsgálati szabályokat a közoktatásügyi miniszter állapítja meg, s nevezi ki a vizsgáló bizottmány tagjait. 13. §. A tanárok fizetését a közoktatásügyi miniszter állapítja meg a helyi körülményekhez, és a kiszabott munka értékéhez képest. A megállapított fizetéseket az országos évi költségvetésben a törvényhozás hagyja jóvá. 14. §. A rendes tanárok nyugdíjra jogosított államhivatalnokokul tekintetnek, élethosszig neveztetnek ki, s hivatalból csupán oly testi vagy szellemi fogyatkozás miatt nyugdíjaztathatnnak, mely őket hivatásuk teljesítésére képtelenekké teszi. Hivataluktól a közoktatásügyi miniszter csak vizsgálat alapján, és csupán erkölcsi vétség, hivatali hanyagság, vagy polgári bűntény miatt mozdíthatja el. 15. §. A igazgatótanár 14, — a nyelvtanárok a gymnasiumban, al és fel-reáliskolákban, 20,— a többi tanár 24,— a lyceumban pedig a tanárok különbség nélkül 18 órai előadásnál többre nem kötelezhetők. 16. §. Az előbbi szakaszban megállapított előadási kötelezettség mérve határozza meg az egyes középtanodákban alkalmazandó tanárok számát. 17. §. A tanodai épületek egészséges helyen és igen szárazak, a tanulók létszámához mérten (minden tanulóra a kis gymnasiumban s alreáliskolában legalábbis 8—120 lábnyi, — a többi középtanodában 10—140 lábnyi helyet számítva, elegendő számú tágas, világos és könnyen szellőzhető tantermekkel legyenek ellátva. 18. §. Minden középtanodai tanintézetben a tanulók számára egy olvasó könyvgyűjtemény, a tanárok számára egy szakkönyvtár az intézet minősége által igényelt természettani készlettár és természetrajzi gyűjtemény állíttatik. E könyvtárak és gyűjtemények növelésére évenként bizonyos összeg fordíttatik. 19. §. Az évi szorgalomidő tíz hónap. 20. §. Minden középtanodában évenként egyszer, a tanév bevégeztével, nyilvános vizsgák tartatnak. 21. §. Az állami középtanodákban a tantárgyak részint kötelezettek, melyeket az intézet minden növendéke feltétlenül köteles tanulni,— részint rendesen tanítottak, melyeket csak a reájuk önként vállalkozók tanulnak. Azonban amely nem kötelezett, de rendesen tanított tantárgyakra a növendékek saját jelentkezésük, vagy szüleik ( illetőleg gyámjaik ) akarata következtében a tanév elején a tanoda igazgatójánál beírattak, azt az egész tanév folytán mint köteles tantárgyat (rendesen tartoznak tanulni. 22. §. Az állami középtanodákban tandíj fizettetik, melynek mennyiségét a helyi viszonyokhoz képest a közoktatásügyi miniszter határozza meg. Szegénységüketkimutató oly tanulók, kik megfelelő erkölcsi viselet mellett legalább első osztályú tanulási előmenetelt tanúsítanak, a tandij fizetése alól felmentetnek. A. Al és fel-gymnasium. 23. §. A teljes gymnasium hat évi tanfolyamot s hat osztályt foglal magában és feladatánál fogva két körre , u. m. al és felgymnasiumi tanfolyamra különítve szerveztetik. (Folyt, következik.) Kueffstein azt véli, hogy az indítvány bizalmatlansági szavazatot foglal magában a még nem is ismert jövő minisztérium iránt, a míg más részről meg a korona előjogaiba avatkozik. Lichtenfels vázolja a nemzetiségi képviselők jogosulatlan követeléseit, másrészt elveti a kormánynak túl nagy engedékenységet a lengyelek irányában. Rechberg czélszerűtlennek tartja az indítványt; Jablonowski sem fogadhatja azt el, mivel a császárhoz intézett feliratra vonatkozik. A Schmerling és Rechberg közti ismételt vita után Kueffstein napirendet inditványoz, mely — daczára, hogy 16 szavazattal pártoltatott — mégis elvettetett, és az inditvány túlnyomó többséggel elfogadtatott. A vita folytán gr. Hoyos azt inditványozá, hogy a határozati javaslat titkos ülésben tárgyaltassék, mely inditvány azonban elvettetett és a budget tárgyalása kezdetett meg. Bécs, ápr. 7. A kir. tanács alsóháza egyhangúlag elfogadta a császárhoz intézendő feliratot. A miniszternek nem szavaztak. A felirat ellen csak Kotz Keresztély, Andriewitz és Prokopowitz szavazott. A felirat sajnálja, hogy több képviselő-csoportulat elhagyá a birod. tanácsot, hangsúlyozza a birodalom eszméjét, melyhez a felirat alapelvei szerint ragaszkodni kell. A felirat végül kinyilatkoztatja, hogy a netalán létesíteni szándékolt foederalismus nem találna pártolásra. Bécs, ápril 7. A birod. tanács alsóháza a delegatióba következőket választá: Banhaus, Herbst, Schier, Kardasch, Plener, Neuman, Theumer, Daubeck, Streerowitz, Lapenna, Weichs, Figuly, Dienstl Giskra, Kuranda, Lohninger, Schlegl, Gschnitzer, Lax, Margheri, Hormuzaki, Mandelblüh, Zaillner, Vanderstrass, Hopfen, Demel, Leonardi, Prato és Froschauer. Galiczia és Istria nincsenek képviselve. Galicziánál megjegyzi az elnök : Galicziának a delegatióban nem képviseltetése az ott hozandó határozatok jogi álladékán nem változtathat semmit. Karlsruhe, apr. 7. A nagy herczeg zárbeszéde — az országgyűlés bezárása alkalmával mondott — felsorolja a fejlődő törvényeket, s hangsúlyozza Németország nemzeti egyesülését, mint a legfőbb czél törekvését. A „Pesti Napló“ magántáviratai. Bécs, apr. 7. Az urak házának mai ülésében, a budgetviták folyamában Schmerling a következő indítványt tette: Minthogy az urak háza a trónbeszédre adott feliratában kifejezett alapelvekhez ragaszkodik, ezennel kinyilatkoztatja, hogy egyedül a saját feladatát helyesen felfogni képes oly kormányt ismer el, mely midőn az alkotmányhoz ragaszkodik, egyszersmind a központi hatalom ellen irányzott minden törekvések ellen erélyesen fellépni is képes. Auersperg Antal pártolja ezen inditványt ; beszédében megtámadja Beust grófnak a politikába való törvénytelen beavatkozását. Szónok azt mondja, hogy az ausztriai nép szükségleteinek felismeréséhez ausztriai szív kívántatik. — Gróf Tfwnnrin i ....... j.v.jiíiw ■■nin.»»-ai1 .r».uw—un- Pest, april. 7. A Az uj Württemberg- kabinet egy második nyilatkozattal lépe a nép elé, mely lényegileg ugyanazt mondja a minisztérium politikájáról, mit az első mondott volt. E nyilatkozat a belügyminiszter által aláírott rendelet alakjában jelent meg s azt mondja, hogy a hadi budgetben a lehető legnagyobb megtakarítások fognak eszközöltetni. A württembergi országgyűlés tudvalevőleg azért napoltatott el, mert benne tekintélyes ellenzék mutatkozott a hadi budget ellen. A kormány mentegeti magát, hogy az országgyűlési feloszlatás kijelenti, hogy ő is nagy megtakarításokat óhajt, s e czélból a budgetet új vizsgálat tárgyává tette. E szerint a kormány az ellenzék kibékítésére látszik törekedni, de másrészt Poroszországot azon kijelentéssel szándékozik megnyerni, hogy nem engedi meg, miszerint a szövetségi szerződéseket csak meg is érintsék. Miután azonban egyidejűleg lehetetlen Poroszországot és az elenzéket is kielégíteni, úgy alig csalódunk, midőn azt mondjuk, hogy legközelebb élesebb formában ismét előtérbe tolulunk a miniszterválság. — Ugyanez ügyben figyelmet érdemel a „W. Z.“ azon híte, hogy az utolsó miniszterválság alkalmával Stuttgartba egy porosz jegyzék hatott, mely kijelenté, hogy a berlini kormány a szövetségi szerződéseket oda értelmezi, miszerint a két szerződő fél nemcsak kül-, de bel-ellenségek ellen is köteles egymást kölcsönösen védeni. Hogy a württembergi kormány és a kamra ez értelmezéshez mit fognak mondani, arról ugyan még hallgat a krónika, de alig hihető, hogy kellemesen lepte volna meg őket e legújabb porosz felfedezés. Varsóból sajátságos hírt közölnek a lapok. Az ottani clericalis körökben állítólag beszélik, hogy a pápa egész komolyan Litvánia és Lengyelország katholikus egyházát missionális állapotban levőnek akarja kijelenteni, azaz azt oly módon kormányoztatni, mint a nehéz szenvedéseknek kitett egyházakat Japánban és Chinában, melyek rendkívüli, az u. n. apostoli vicáriusok által kormányoztatnak. Az egyházmegyéket akkor természetesen olyanoknak, tekintenék, mint melyek in partibus infidelium feküsznek. Az újólag felvett tárgyalásoktól a curia és Oroszország között Varsóban semmi eredményt nem remélnek. A legújabb spanyol lázadás, melynek színhelye Barcelona városa, még mindig tart. A ketli városokba még folyton foly a küzdelem, főleg Villa-Graciában, melynek 13,000 lakosa van s a pénzaristocratiának kedvencz mulatóhelyül szolgált. Részletek e lázadásról nem , igen érkeznek, mert a távirda-összeköttetés meg van szakítva és a spanyol kormány maga sem akarja, hogy a külvilág sokat halljon felőle, Francziaországból. I. A Constitutionnel következő hivatalos communiquét közöl: „Megerősítik, hogy a császár el van határozva a népet az alkotmányon teendő változások miatt megkérdezni. A plebiscitum két új pontra fog kiterjedni: a miniszteri felelősségre és a két törvényhozó közintézetek. (A siketnémák) váczi k. intézetének igazgatósága részéről tisztelettel közhírré tétetik, hogy most nevezett intézetben folyó tanév végével, fiú gyermekek részére eddig elég, leánygyermekek részére pedig 4 országos alapítványi hely fog megürülni, melyeknek használatára , úgyszintén folyó tanév végével megürülendő Nagy Márton — és r. évben életbe léptetett Palóczi Horváth Mária alapítványára, a föméltgu vall. és közokt. m. k. minisztérium fog egyéneket kinevezni. Továbbá a n. erdélyi kir. főkormányszék, — asg. és ftiszt. egri főkáptalan , szab. kir. Pest városa teltes közgyűlése , főtiszt. jankováczi plébános ur, és t. ez. Endrényi István ur, bz. k. Szeged városának orvosa, mint is testületi vagy magán-alapitók Utódjai, tisztelettel felkéretnek, hatáskörükhöz tartozó, és részben tettleg üresen álló, részben pedig folyó tanév végével megürülendő alapítványi helynek betölthetése végett, kijelölési joguk gyakorlatára; végre tisztelettel alapított igazgató is fog néhai Király Antal, siketnémák egykoron itteni tanárának alapítványára kijelölni. Országos alapítványi hely elnyerhetéséért a vall. és közokt. m. k. magas minisztériumhoz, magánalapitványi hely elnyerhetéséért a kijelölési jogot gyakorló fentebb czimzett testületek vagy magán urakhoz kell illetőknek fordulni. A folyamodványhoz, akár országos, akár magán-alapítványi hely elnyerhetéséért legyen at intézve , e következendő mellékletek kívántatnak : 1. Keresztlevél mert valamint 14-en felül úgy 9 éven alul senki be nem vétetik. 2. Orvosi bizonyítvány a gyermek sikeres beoltásáról, valamint arról, hogy az a siketségei kivül más testi, leginkább ragályos bőrbetegségben vagy nehéz, nyavalyában nem szenved, és hogy elmebeli tehetségeire nézve a tanítás elfogadására fogékonysággal bir. 3. Szegénységi bizonyitvány, melyből kitünjék , hogy a szülők vagyoni tehetetlenségül miatt, a fensőbb helyen meghatározott évi 12 forintnyi tápladijt az intézetnek megfizetni képtelenek. Fizető növendékek, azaz olyanok, kiknek szülői a fent említett évi tápladijt megfizeti készek, mindamellett, hogy a rájuk fordítand évi költség az érettük fizetni szokott tápladi jóval felülhaladná , emberiség szempontját minden időben elvállaltatnak ugyan, de a tantásban követendő rendnek meg nem háboritás végett igen kívánatos, hogy ezek is, és pedi a figyermekek egyszer mindenkorra 6 pr fehérnemű néhány nyak- és zsebkendővé a leánygyermekek 6 darab fehérnemű, 6 pi harisnya, néhány zseb- és egy téli meleg nyalkendővel kikészülten, a tanév elején hozassam az intézetbe. A bejelentés alkalmával egyszersmind a gyerekeknek keresztlevele, valamint beoltását szóló orvosi bizonyítvány is előmutatandó resz. külön ellátást igénylőszülök gyermekei elvállaltatnak az ilyekért fizetendő évi Gladis magán- megegyezéstől függ. E részben igazgatóság bővebb felvilágosítást nyújt, de ezek az iskolában, oktatáson kívül semi más egyébben az intézettől nem részesülnek, tanpénz fejében az intézeti pénztárba évenki 10 forint 50 krt fizetni tartoznak. Minthogy a felvézetési kör a 9-ik évtől egy 14-ig tart, ennek folytán szükségesnek tarta megjegyezni, hogy kérelmezőknek felesleg folyamodványukat évenként megújítani, ha résük eredményéről az első években nem tursittatnának is,mert ezeket az igazgatóság köt kamrára. Világos, hogy plebiscitumnak meg kell előzni a szenátus discussióját az új alkotmány felett A császár proclamatiójáról is van szó, mely a nemzeti szavazat valódi jellemét meghatározandja. “ A két párt, mely a kormányt védi, 3-án értekezletet tartott. A balközép bizottságát, melyhez Thiers is csatlakozott, 3-án d. u. 4 órakor fogadta Ollivier. Akkor azt mondá nekik, hogy nem engedheti meg, miszerint Grévy interpellátiója tárgyalás alá vettessék. Végre azonban épen az utolsó időben elhatározá, hogy nem várja, ha az interpellatio tárgyalás alá vétetik. U. Lyonban a választási mozgalmak is megindultak. Az „engesztelhetlenek“ jelöltje Fon viele Ulric mellett erősen dolgoznak s sok választói gyűlésben nagy zajjal fogadtatott. E gyűlések meglehetős nyugodtak, de mégis hallani olykor-olykor a kiáltást „éljen a köztársaság,éljen Rochefort!“ Fonvielle már levelet intéze választóihoz, a párisi rankalis lapok a választókerület 28 polgárától egy levelet közölnek, melyben Oliviert igen hevesen megtámadják. Azzal vádolják őt, hogy megint a hivatalos candidaturákhoz fordult. „A pecsétőr ur szép íigéretei daczára — mondja ama levél — a hivatalos jelöltség a Rhone-departementben még virágzásban van. A préfect ur a mairek, a segédek, az őrök és az egész hivatalos és fél hivatalos csoport M a gini úr jelöltségét nyíltan és szemtelenül ajánlják és ránkstolják. A lazare-i democrats joggal föllázadtak Ollivier úr ezen szószegése ellen és a Rhone-departement képviselőjéhez , Esquirus úrhoz, tiltakozást intéztek.“ Olaszországból. A köztársasági eszmék elterjedése az olasz hadseregben már a páviai és piacenzai lázadási kísérletek alkalmával mutatkozott. Most ez ügyben érdekes hírek fekszenek előttünk. Már nehány hóval azelőtt egy olasz tábornok, ki egyszer Garibaldi alatt küzdött s most a királyi hadseregben szolgál, de mindig összeköttetésben állt a democrata párt vezéreivel, Mazzini által a katonaság közötti propaganda állásiról értesíttetett s fölhivatott, hogy egy bizalmas gyűlésben jelenjék meg, melyen altisztek fognak részt venni. Azt mondák neki, hogy mintegy 30 altiszt, ki mind megesküdött a köztársaságra , lesz jelen. A tábornok hosszabb halogatás után azt felelte, hogy jelen lesz az ülésen. A gyűlés kezdete előtt félórával azonban levélben kijelente, hogy nem veend részt. Ezóta a propaganda folyton működik. Olaszországban ez sokkal könyebb, mint másutt, mert a fegyelem a hadseregben nem igen erős lábon áll. A Garibaldi-elem szinte igen nagy befolyással bír, a nemzeti szellem nem igen fejlődött, szóval a hadseregben a felforgató elemek igen alkalmas tért találnak a működésre.