Pesti Napló, 1870. május (21. évfolyam, 99-123. szám)

1870-05-30 / 122. szám

után, melyen Ollivier, a minisztérium élére jut­na, bírnánk e több biztosítással ? Nem-e fordul­nának elő azon bizonyos tévedések és csalódá­sok, melyeket jelenleg tapasztalunk ? Ezen fejtegetések mindenesetre még koraiak, de kétségkívül némi alappal bírnak. Annyi áll, hogy Ollivier nem egyhamar fogja elhagyni ál­lását, és legyen a győztes párt bármelyik, Ol­livier maradni fog. A mai törvényhozó test ülésében Ollivier fog b­szélni és mindezen kétségekre és hírekre, egy határozott választ várnak a minisztertől. Ismer­ve Olliviert reméljük ékesszólásával mindezen nézeteket tisztázza és érvényre emelésüket jóval hátráltatni fogja. Picardnál tegnap összejövetel volt, az új bal programmjának megállapitása ügyében, össze­sen 17 tag hivatott meg, kiknek egyező néze­teik után kimondá Picard, hogy kész ön néze­tét hozzá csatolni, s igy talán már a napokban értesülünk az új dal programmjáról. Tegnap Rotschild báró istálói kigyultak. A kár mintegy 25.000 frankra tehető, a lovak még elég jókor, a rue Lafitteban levő palotájá­ba helyeztettek át. Vandal posta­igazgató, kit a Bois de Boulog­­neban egy ló elgázolt, már némileg jobban van. Tegnap a császár és császárné meglátogatták. Szerdahelyi Kálmán és Prie­rr­e Cor­nelia nemzeti színházunk művészei,kik hosszabb ideig itt tartózkodtak, tegnap utaztak el innen, hogy Schweiczon keresztül hazatérjenek tanul­mányozási útjukból. Országgyűlés. A képviselőház ülése május 30-án. Elnök Somssich Pál jegyzők Széll K., Bujanovics L., Mihályi Péter. A kormány részéről jelen vannak: And­rás­s­y Gy. gr. E­ö­t­v­ö­s J. b. H­o­r­v­á­t B., Grozovec, Bedekovich K. mi­niszterek, H­o­rj­á­n Ernő államtitkár. Elnök d. e. 10 órakor megnyitja az ülést. A legutolsó ülés jegyzőkönyvbe felolvastatván hi­­telesíttetik. S­z­­­á­v­y József földm.­ipar és keresk. mi­niszter belép a terembe és lelkesen megéljenez­­tetik a jobboldal által. Elnök bejelenti a beérkezett irományokat. M­a­j­l­á­t­h István négyheti szabadságidőt kér. Megadatik: Szentiványi Károly Jolsva és Cset­­nek városok részéről, Szepessy Gyula a szentpéteri járás részéről nyújt be kérvényt já­rás­bíróságok felállítása iránt. S­z­e­n­t­p­ál­­­y­i Jenő, L­u­d­v­i­g­h János, Táncsics Mihály magán­kérvényeket nyújtanak be. Széll Kálmán előadó olvassa a pénzügyi bi­zottság jelentését az igazságügyminiszter által a felebbviteli bírák szaporítása miatt kért póthitel­ről. A bizottság egyszersmind kiterjeszti az erről szóló törvényjavaslatot. Széll Kálmán, mint a központi bizottság elő­adója olvassa a közp.­bizottság jelentését a Fe­­rencz-csatornáról. Szőgyény László előadó olvassa a közp. bizottság jelentését az alföld-fiumei vasút eszék­­sziszek-károlyvárosi vonalának kiépítése iránt. Térey Pál előadó olvassa a második osztály külön­véleményét, melyben az említett törvény­­javaslatot elveti s utasíttatni kívánja a kor­mányt, hogy új tanulmányok megtételével és szakértők meghallgatásával új törvényjavasla­tot terjeszszen a ház elé. Mindezek kinyomatni rendeltetnek. A ház napirendre tér és tárgyalás alá veszi a közp.­bizottság jelentését a munkács-stryi s az eperjes-tarnowi vasútvonalra nézve. A közp.­bizottság a vasúti és pénzügyi bizottság vélemé­­nyével ellenkezőleg a minisztériumot nemcsak a munkács-stry, hanem az eperjes tarnowi va­sút államköltségen való építésének foganatba vételére utasíttatni kívánja. Bujanovics Sándor előadó a ház által a múlt évben hozott határozatára támaszkodva indokolja a közp. bizottság jelentését a pénzügyi bizottság jelentésével szemben. Zsedényi Ede arra figyelmezteti a házat, hogy a központi bizottság jelentésének elfoga­dása esetén, ha t. i. a minisztérium megbizatik, hogy addig, míg a munkács-szry-i és eperjes­­tarnovi vasútvonalak engedélyezés által kiépít­hetők nem lesznek, államköltségen építse a két vonalat,­­ akkor az államkincstárt eddig még előre sem látott költségekkel terheljük. Az ál­­lamtitkár a pénzügyi bizottságban állította ugyan, hogy majd az illető vállalkozó társaság majd átveszi az államtól a kiépített részeket méltá­nyos áron, úgy a­mint a keleti vasút átvette a nagyvárad kolozsvári részt. Az ilyen speculatiók azonban mint osztrák szomszédaink példája mutatja, a legszerencsétlenebbek közé kezd­tek tartozni. Az állam vas­útépítkezés minden esetben költséges. Erről regélhet a kormány a hatvan-miskolczi vasútnál, hol Weikersheim másfél milliót nyert. A pénzemberek tudják, hogy a vasúti kölcsön bizonyos vasutak kiépíté­­re van szánva s ezek majdnem teljesen igénybe veszik a kölcsönösszeget. Szónok fél, hogy en­nek tudata túlságos követelésekre fogja vinni a vállalkozókat. A mi a hadászati fontosságot jelenti, melyet e vasutak kiépítésére felhoznak az nem lehet olyan rettentő nagy, mert hiszen a przemysli vasút építéséhez még mindig nem fogtak hozzá. Szónok határozati javaslatot nyújt be, melyben tekintettel arra, hogy a vasúti kölcsön jobbára igénybe van véve, az államköltségen való épí­tés pedig mostanában alig volna új kölcsön fel­vétele nélkül eszközölhető, utasíttatni kívánja a minisztériumot, hogy a két vasút concessio útján való kiépítése iránt indítsa meg a tárgya­lásokat és annak idején terjeszszen be javas­latot. Wahrmann Mór mindenben osztja az indo­kokat, melyeket Zsedényi felhozott s azt hiszi, hogy itt van az ideje, hogy a vasutak építése körül óvakodva járjunk el. Szónok elismeri, hogy a két vasút építése okvetlenül szükséges, de épen azért vizsgálja meg a kormány újból a két vonalat, tegyen előterjesztéseket, hogy az elvállalandó terheket ismerjük, mert e nélkül a ház jó lelkiismerettel nem szavazhatja meg a költségeket. Hollán Ernő államtitkár : Merőben téves­nek mondja Zsedényi állításait a vasúti kölcsön rendeltetéséről, mert szónok e rendeltetést csu­pán csak abban találja, hogy a kölcsön az álla­mot a vasúti vállalkozók túlságos követeléseivel szemben független állásba helyezze. Kérdi Zse­­dényit, honnan tudja azt, hogy Weikersheim a hatvan-miskolczi vasútnál 1 ’12 mi­. nyert, holott nem tudja a kormány minő pótmunkálatokat rótt re, melyek ismét igen sokba fognak kerülni.A­mi a szóban forgó vasutat illeti, a kormány az en­gedélyezés útját a dolog sürgőssége tekintetéből nem fogadhatta el. Szónok az orosz vasúti poli­tikából vonva le következtetéseit s azt tartja, hogy a hadászati szempontok okvetlenül megkí­vánják, hogy e vasutak mielőbb kiépítessenek és mivel máskép nem lehet, államköltségen. Ne várjuk be mondja szónok, míg e veszély itt lesz, hanem szavazzuk meg a javaslatot, úgy a mint a közp.­bizottság javasolja. Wodianer Béla Hollán Ernővel szemben azt mondja, hogy azt igen könyen ki lehet szá­mítani, Weikersheim mennyit nyert a miskolczi vasútnál.Különban szónok pártolja Zsedényi ha­tározati javaslatát. Csernátony Lajos szemére veti a kormány­nak, hogy vasúti előterjesztései kivitelére a muszka ijesztgetést használja eszközül ; azt mondja, hogy veszedelmesebb muszka van ha­zánk határai k­­őtt s ez az önérdek, mely még a képviselőket is praeoccupálja a vasúti kérdé­sekben. Rosszalja, hogy a ház tagjai még any­­nyira is mennek önérdekükben, hogy még olya­nokat választanak vasúti előterjesztésekben re­ferensekül, kik maguk is érdekeltek az illető consortiumokban. Bujanovics Sándor előadó kijelenti, hogy itt államköltségen építendő vasútról nem pedig consortiumról van szó, melyben az előadó talán érdekelve lehetne. Különben a mint szónok, úgy a ház minden tagja bizonyára tudja, mi az il­lendő. (Helyeslés.) Ezután Ghyczy Kálmán emelt szót Zsedé­nyi javaslata mellett. Bécsi dolgok. (Az alsó ausztriai választások. Rieger emlékiratának’története.) Az uj választásokat Ausztriában kiirák, — ennek folytán junius 20-ikán és 22-én lesznek foganatositandók. Valószínűleg a többi országban is ugyanazon napra lesznek kitűzve. Rieger emlékiratára nézve az új „Presse“ fenntartja közleménye hitelességét, s ígérvén, hogy egész terjedelmében közölni fogja az em­lékiratot, ám nyilatkozzék vájjon szerzője­r-e és vájjon átnyujtatott-e a franczia udvarnak. Megjegyzi azonban, hogy tévedésből írta Latour nevét, mert Monstier marquis külügyminiszter­­sége alatt adatott be. Az emlékirat történetét egyébiránt a Tage­blatt következőleg írja le: „Midőn Rieger László tr. mintegy két év előtt Párisba érkezett, azon igyekezett, hogy Napóleon császárnál kihallgatást nyerjen, előa­dandó az ausztriai helyzetet. A kihallgatás kézzel fogható okokból nem adatott meg. Na­póleon rggel tartott értekezte után, kihez mint nem hivatalos egyénhez, mindenkinek szabad bejárása van, Monstier marquis akkori külügyér­­től kért kihallgatást. A külügyminiszter tuda­ta, hogy igen szívesen elfogadja, de ez csak az osztrák követség utjén eshetnék meg. Miután e részben az alaki igényeknek elégtétetett volna Rieger megjelent a miniszternél s előtte valósá­gos előterjesztést tartott az ausztriai s különleg a csehországi állapotokról. A beszélgetés folytában, midőn Csehország­­nak a többi szláv országok , és különösen Oroszországhoz való viszonya került elő, a franczia külügyminiszter mellékesen azt jegyez­te meg, hogy „a csehek jobban tennék, ha mint ausztriaiak Ausztriával tartanának.“ Midőn Rieger tovább akart beszélni, Monstier udvaria­san mentegetőzni kezdett, s azt mondá, hogy egy magasabb rangú hivatalnokhoz vezeti be kinek Rieger mindent elbeszélhet, s ez majdan a miniszternek jelentést teend. Rieger el is mon­dá később Armand grófnak nézeteit, miket ez leirva, Rieger memoranduma alakjában a mi­niszternek át adta. Monstier ezen okmánynak egy másolatát rögtön megküldé a bécsi külügy­minisztériumnak, melynek levéltárában talál­ható. Ez Rieger röpiratának története. Különfélék. Pest, máj. 30. (A belga királyné) szombaton dél­előtt József főherczeg kíséretében meglátogatta a Margitszigetet. A királyné főudvarmestere és egy udvarhölgy kíséretében Eszterhássy­ hadhad­segéd kíséretében d. e. 11 órakor a „Nádor“ gőzösön megérkezett a szigetre, hol megszem­lélte az artézi kutat, s az új építkezéseket. Ez alatt megérkeztek az ebédre meghívott vendé­gégek. Gamperl pesti főpolgármester, Áldásy bu­dai főbíró, Beöthy Lajos Pest megye első alis­pánja s a Margitszigeten hivataloskodó szolga­­biró. Déli 12 órakor a királyné megérkezett a restauratió melletti pavilonra s itt bemutatták ne­ki az említett urakat. A királyné köszönetet mondott Gamperl főpolgármesternek a szives megemlékezésért, melyet Pest város lakossága az ő irányában minden alkalommal tanúsít, élénk részvétét fejezé ki a főváros gyors emel­kedése felett és többek közt az mondá, hogy minden hírt mely Budapestről jó, élénk rész­véttel kísér. Az ebéden, melyet egy órakor fel­szolgáltak, az említetteken kívül jelen voltak Ybl épitész, Zsigmondy mérnök, Dr. Henrich és Szubonits jószágigazgató. A királyné magyar nyelven beszélt s a társalgás az asztalnál is ma­gyar nyelven folyt. Mivel a királyné oly élénk részvétet tanúsított a főváros szépítése iránt, a jelenvolt urak elhatározták, hogy Pest legszebb épületeit lefényképeztetik , egy albumban fel­ajánlják a belga királynénak. A belga királyné azonnal ki is jelent, hogy a legszívesebben fog­ja fogadni­ ez albumot. Délutáni két órakor alki­­rálynő és kísérete visszatért Budára, honnan egyenesen Alcsuthra utazott. (Rudolf koronáh­erczeg) már több sétát tett a szabadban s tökéletesen jól ére­­zi magát. Az orvosi bulletinek kiadása május 28-dikán befejeztetett. (Személyi hírek.) Gr. Andrássy Gyu­la miniszterelnök a tegnap esti vonaton Bécsből visszaérkezett, Lónyay Menyhért közös pénz­­ügyér pedig ugyanakkor Bécsbe elutazott­ (Kerkápolyi Károly) pénzügy­miniszter unokaöcscse ,Dobi Kálmán, jogi tanulmányait kitűnő sikerrel végzett 21 éves ifjú május 13-án szülői házánál, Balaton- Honvéden meghalt. (Égés a Dunán.) Tegnap este fél tíz óra­kor a járó­kelők a Csepel-sziget irányában tü­zet vettek észre, melyet eleinte olyan tűznek gondoltak, min­t a hajósok szoktak gyújtani a parton. De a tűz csakhamar terjedett s 10 óra­kor már az egész láthatár véres volt, s a lángok rettentően szép látványt nyújtottak. A tűzoltók rögtön a hely­színére siettek, de nem tehettek egyebet, mint nézni, miként ég el a hajómalom, mely lángban állott. Még egy félóráig tartott a körz­elem szép játéka s akkor a vízszinig leégett hajó romjai viz alá merültek.A molnárlegények mind megmenekültek. (Halálozás.) Vezerle Gáspár egri ka­nonok és kisprépost f. hó 22 én életének 76-ik évében meghalt. (Egy zoológiai tanárról,a ki mellékesen említve franciscanus a jászbe­rényi zárdában, azon tréfás esetet hozza fel a „Pesti Napló“ 119-dik számában, hogy az ál­tala lelőtt kakukot vadgalambnak határozta meg. — Bizony nagy baj ha a ter­­ményrajz-tanárok a honi madarak közt még azokat sem ismerik, melyek neve minden gye­rek szájában megfordul; — de hol itt a baj ? hol és miképen készülnek el ilyen állomásra tanáraink ? hol nyerik az alkalmat a terménye­ket természetben látni ? — pedig a roszul raj­zolt és még roszabbul festett képek után nem épen nagy mesterség a kakukot a vadgalamb­bal felcserélni, bár a csőr, és lábak elégségesek lettek volna a madár meghatározására ! — Azonban, hogy a szegény franciscanust túlsá­gosan meg ne bíráljuk, fel­említem, hogy ma­gam is úgy jártam egy hírneves német tanárral ki a tanári vizsgálatra a világ majmai­ról írt értekezése folytán terményrajzi tanárrá lett a boldog emlékezetű Thun rendszer alatt, és bevallá, hogy két madarat a gyűjteményből nem képes meghatározni, és melyek voltak ezek? — ücsörgő zulga és az ármá­­nyos k­a k­u­k; ezeket ő valami amerikai rit­kaságoknak tartotta. — Ugyanazon Doctor ur kinek szakmája a növénytan egyik családjára szorítkozott, tanitványi közt a tulságig buzgó gyűjtőket mint maga mosolyogva mesélé, igy szokta „magától távol tartaniha egyik vagy másik meghatározás végett bogarakat hozott, nagy tudákossággal ezt mondá: fiam, van körül­belül 80,000 féle bogár, én eddig csak 79,000- rel bírtam tanulmányozni, a te példányod azon 1000 közé tartozik, melyeket még nem hatá­roztam meg ! Aránylag igy ment ez a többi sza­kokban is, melyek a botanikán kívül estek — pedig a tanár rendelkezésére oly muzeum állott, milyen kevés gymnasiumn­ik van hazánkban. — Tanúság. A szakképzettséget keressük a tanár­ban nem egyedül a tudorságot, amazt pedig mindenekelőtt a jól rendezett egyetemi múze­umokban lehet megszerezni! —de (A toroczkói nagy égésről) azt írja a „M. P.„ hogy az eredetét gondatlan gyermek­­játékból vette. Ezek ugyanis disznó perzselést játszandó szalmát hordtak össze s gyújtottak meg. A felcsapott láng bele kapott a közel szal­más csűr részébe, innen a szomszéd épületbe és egy rövid óra alatt az érdekes kis város nagy része lángban állt. Menteni semmit sem lehetett, bár fényes nappal volt. Bolthajtásos pinczékben elégtek az oda mentésül be­hordott holmik. Számosan összeégették magukat, hetven család van fedél nélkül, siratva ugyszólva mindenét s némelyike egész vagyonát megfüstölt ruháiban hordozván magán. A kár hivatalos felvétel sze­rint bizonyosan többre megy 100,000 írtnál, elé­gett a hoszti utcza mind­két sora, a tűz már a templomba is bele­kapott volt, de ezt még sike­rült megmenteni. (Egy golyóval három embert.) A „N­y. Lapok“ írják: Tegnap délután Nagy-Vára­don nagyszerű,,tragoedia történt. A Jablonszky­­ezredből egy csapat gyakorlatokat csinált a vár­udvaron. A gyakorló csapat között egyik köz­katona az előtte való napon őrt állván 6 kemény töltést kapott, melyekből ötöt szakasz vezetőjé­nek átadott, a hatodikat töltény tartójában fe­ledé. — A gyakorlat napján a legénység 12 vak töltényt kapott, melyeket a tartóba tett. — Gya­korlat közben a szerencsétlen véletlen azt akará hogy a kemény töltény akadjon kezébe, melyet puskájába téve, a tiszt vezény szavára elsüté fegyverét. A lövést iszonyú jelenet követé. A golyó egy körülbelül 20 lépésnyire álló káplár és a mögötte álló őrmesteren keresztül hatolva egy harmadik közember mellébe fúródott. A két első rögtön szörnyet halt, a harmadik halálosan megsebesült. Képzelhetni a jelenet hatását. A szerencsétlenség okozója majdnem megőrült, s jelenleg őrizet alatt áll, nehogy öngyilkossá le­gyen. (Rögtön halál.) Tegnap esti 9 órakor a bécsi utczában az 1. számú ház kapuja előtt egy körülbelül 60 éves úri egyén gutaütés kö­vetkeztében összerogyott. Braun 124. számú rendbiztos bérkocsira tette, hogy kórházba szál­lítása, de már útközben meghalt. Kiléte eddig nem tudatik. (Holt­test.) Folyó hó 2- án délelőtt 10— 11 óra között a városligetben, az állatkert me­­letti akáczfák egyikén egy ismeretlen, a napszá­mos osztályhoz tartozó férfi hullája függve ta­láltatott. A nála talált irományok szerint Bosko­­vitz Béni, győrsziget­i szül. 58 éves, izr. nős napszámos hullája volt.— A öngyilkosság oka ismeretlen ; nyomor alig lehetett, mivel nála 7 írt 70 kr. találtatott. A hulla kórházba szállít­tatott. (Lóhús árulás.) Feljelentés által a kapi­tányi hivatalnak tudomására jutott, miszerint Lefkovits Mór háztulajdonos a külső-aradi utcza 30. sz. alatt titkon lóhúst vágat. E feljelentés folytán f. é. május hó 14-én éjjel házánál kuta­tás tartatott, mely alkalommal több elcsigázott satnya­ló között kettő oly kóros állapotban ta­láltatott, hogy azonnal az állatgyógyintézetbe küldettek, hol az egyik takkórosnak ismertetett, a másik pedig gyógyithatlan s mindkét sze­mére vak; mindkettő ennek folytán a gyepmes­ternek engedtetett át. Minthogy a vizsgálat al­kalmasai, továbbá Lefkovits Mór saját, úgy Tóth Béla nevű szolgája vallomásából bebizo­nyult, hogy Lefkovits Mór kóros lovakat ösz­­szevásáról s ezeket a nélkül, hogy okleveles ál­latorvos volna, gyógykezeli, a gyógyithatlano­­kat pedig engedély és orvosrendőri felügyelet nélkül titkon levágja s a lóhusz megrendelőinek ebek etetésére eladja s a lóbőröket is vásárra hozza, továbbá tekintve azon súlyosbító körül­ményt, miszerint szegényebb sorsú egyének, többek között vaspályaőrök a külső aradi utcza környékén a lóhást táplálék gyanánt is vásá­rolták tőle, továbbá figyelemmel azon körül­ményre, hogy Lefkovits Mór lovak vágatása miatt a kapitányság által, már két ízben fenyít­­ve, s attól a városi tanács által eltiltva volt: ezek folytán Lefkovits Mór a közegészségi és állatorvosrendőri szabályok elleni kihágás miatt a városi szegényalap javára esendő 300 főnyi pénzbírságra, esetleg 60 napi személyfogságra ítéltetett. Folyó hó 23-án az ítélet kihirdetése­kor Lefkovits Mór a birtokon kívüli fellebezé­­sét ha jelenté s a birság lefizetésére 5 napi ha­táridőt kért, de mivel ennek leteltéig sem fizeté le a bírságot, letartóztatott s ma a 60. napi fog­ságbüntetés kiállását megkezdte. (A ferencziek templomában) elkövetett rablás tettessé Lipp József, ki mint lapunkban is annak idején emlittetett, a rablás után a börtönből a felvigyázó hanyagsága foly­tán megszökött, tegnap u­jra elfogatott, ő egy kitanult tolvaj, ki különféle nevek alatt számos kisebb-nagyobb bűntényeket elkövetett. Most a fenyitő törvényszék elé állíttatott. (Farkas kölykök.) Május 25-dikén szerdán Debreczen közelében a halápi erdőn Kovács András nevű taligás 6 farkaskölyköt szedett össze s hozott be Debre­czenbe a városhá­zához, — mint mondta, 8-an voltak, kettő azon­ban elszaladt s neki már nem volt ideje azt is felkeresni, mert a hazatérő anyafarkas észrevet­te kölykei hiányzását, s így alig maradt ideje előle menekülni. Kovács András 24 írttal jutal­maztatott; a kis farkasok alkalmasint a pesti állatkert számára küldetnek el. (A hradeki felső magyarországi földmives iskola) vezénylő tanári állo­másra a földmivelés ipar és kereskedelemügyi m. kir. ministerium részéről f. évi junius 30-ig pályázat nyittatott. Az állomás 1200 forint fize­tés és szabad lakással van összekötve. A kineve­zendő, állomásának elfoglalását megelőzőleg a nevezett ministerium által államköltségen vala­mely külföldi példányintézet megtekintésére fog kiküldetni. A közelebbi feltételek a „Budapesti Közlöny“ hivatalos rovatában olvashatók. (A budai színkörben) Aradi társulata tegnap szép közönség jelenlétében a „Kék sza­káll“-t adta. Boulotte-ot, a férfikedvelő párle­ányt Meggyaszay k. a. személyesítő igen sike­rülten , úgy csinos hangjával, mint kedves meg­jelenésével és ügyes alakításával teljesen kiér­demle a közönség tetszés nyilatkozatait. Halmi, mint „Kék szakáll“ a szokottnál jobb volt. Szép sikerülten adta Popolanit, az alchimistát, de különös felemlítést érdemel Lászy, mint „Oszkár gróf“ kitűnő alakításával Nyilasi Irma k. a., mint Fleurette és Erési, mint Saphir her­­czeg szintén jók voltak. A­mi a kékszakállú többi öt feleségét illeti, a közönségnek nem lett volna oka nagyon búslakodni, ha a függöny, mely tévedésből nyílt jelenet közben legördült s igy eltarcalá őket a közönség elől, tovább is jótékony homályba burkolja őket. (Nyilvános számadás.) A békés m. gazd. egylet által a f. év. junius 6-án megtar­tatni szándékolt lóverseny költségeinek fedezé­sére az egylet alapitó és 5 frtos tagjai adakozni felhivatván, azok közül a mai napig gr. Wenk­­heim Krisztina, 100 frtot, Schossberger Zsigm. 50 frtot, gr. Almásy Kálmán 25 frtot, Capr. Wodianer Albert 10 aranyat, b. Wenkheim Béla 10 frtot, b. Wenkheim László 5 arany, Inkey Zsigm. 10 frtot, gr. Botza István 15 frtot, özv. gr. Aponyi Gyuláné 25 frtot, Kárász Imre 6 ar., gr. Wenkheim Károly 5 ar., gr. Weinkheim Fri­gyes 2 ar., gr. Wenkheim Géza 2 aranyat ada­koztak. A közzététel folytattatik. Gerendás, má­jus 23. 1870 Mokry Sámuel egyl. titkár. A „Pesti Napló“ magántáviratai. Flórencz, máj. 28. (Elkésve érkezett.) Az „Economista“ jelenti, hogy a franczia kor­mány az érdekelt kabinetekkel egy ellenjavasla­tot közölt az egyptomi igazságügyi reformot il­letőleg. Marokkóban nagy az izgatottság, mert a franczia expeditió marokkói területre lépett. Néhány marokkói tribus a francziák ellen indul. Brünn, máj. 29. A „Morawa“ kimutatja a morva declaratió szövegéből, hogy a declaran­­soknak meg kell jelenniök a tartomány­gyűlésen, mivel 1868-ban csak a Giskra-miniszterium miatt maradtak el, és a declaratióban, midőn az ural­kodó bölcseségétől egy közvetítési minisztériumot vártak, megígérték ilyen alatt a belépést Madrid, május 28 (Cortes-ülés.) Morét törvényjavaslatot terjeszt elő a rabszolgaság el­törlésére vonatkozólag, mely minden a jelen törvény kihirdetése napjától kezdve született gyermeket szabadnak nyilvánít. A kormány azokat, kik 1868. September 18 ika után szület­tek, szabaddá ki fogja váltani. Blanc kérdi, vájjon igaz-e, hogy az parnai püspöke megyéje papságának megparancsolta, hogy az egyházi birtok vevőitől tagadják meg az absolutist in extremis. Rios válaszolja, hogy erről nincs tudomása, de ha úgy áll a dolog, szigorú büntetéseket fog alkalmazni. Prim a távollevő képviselőket le­vélben felszólította, hogy térjenek vissza Mad­ridba. B­é­c­s máj. 30. (Előtőzsde.) Hitelrészvény 256.20. lombard 144.10, 1860-ki 96—40, 1864- ki 119*1«, Napoleon 9.77%» anglo ausztriún 316, Tramway 214*1«. Anglo ingadozó. Berlin május 28.Busa 681/2,68 % 68 % rozs 51% 50% zab 277la 27 sl8, árpa 36—45 olaj 15, 13% 13%, szász 16% 16%, 16% Hamburg, máj. 28. Búza 3 tallérral emel­kedett, rozs keresett, búza 125‘ 115, 141­—rozs 88% 88, 108, — olaj szilárd 31% 31% 27*1, — szesz üzlet nélkül 20 % hiányzik. Frankfurt, május 28. Esti társaság. Hi­telsorsjegyek 275, állampálya 386, Lombardok, Galiczia 226, igen szilárd, nyugodt. A pesti gabnais értéktőzsdé­­ről máj. 30. délben. Gabonában az üzlet igen szi­lárd volt, búza 5—10 krral jobban fizettetett, minden többi fajta szintén szilárd de változat­lan volt. Az értéküzlet ma gyenge volt, kivéve a ka­matozó papírokat, a forgalom igen nyugodt volt. A tegnapi magánüzletben osztr. hitelt, külföl­di kedvezőbb jelentések folytán egész 256 80-val tramway egész 215-vel fizettetett. Előbbiek vég­re leszálltak és 256.30-val utóbbiak 214 főt tar­tottak. Pesti közúti vaspálya egész 350-ig om­nibus 14-el fizettetett. Nyomatik kiadó tulajdon­a Athenaeum“ irodalmi és nyomdai részvénytársulat nyomdájában (ezelőtt Emich G.) Pest barátok terez.­sa. 1870* A déli börzén magyar vaspálya kölcsön 1111- en köttetett,pesti köz v. 350 elfiz. m.hitelr. 85’/ francob. 55*12 záratott be. Osztr. hitelr. 25­ tramway 214*1, el záratott gyengén. Pest b. takar. p. föl’le adatott, Pannonia gözm. 410-t nyomatott le. Királya, f. 137-es kináltatot Drasche féle téglagyár 132-vel adatott. Valut és devise gyenge volt, Napoleon 9.76—9.8 Arany 5.80—5.82. Tallér 1.81*12—1.82*1, Frankfurt 102 *12—103 Hamburg 91*11—91*1 Pária 48.80—48.90. Pásti keresk. bank 668,670, budai keresk. b. 190.19 desti népb. 32.33, pesti takarékpénztár 8950.-----, pest bu­da föv. 151—151.50, pest-teréz.városi. 58—52*/t pesti he­germ­ajom 915.920, Pannónia 4­0.500. első buda-pet 390.400, Concordia 390.400, Árpád 285.290, ki­ál 360.370, budai gyártelep 63.64, Loniza 126.128, Victoria 185.190, pesti közúti p. , 3+9 350 első magyar biztosit 625.630, Pannónia 238.240, Haza 218.220 Salgótarján 108.109.—, alagút 86.88 első m. szeszgyár 240.260, a pesti szeszfinomité 349.360, első m.gőzhajó 84—86 pest budai lánczkid 682.685 újabb 4 vállalatok. Athenben: 45.50 Drasch-féle téglagyár 130.134, szálloda,részvényes 125.126 Securitas 400.—405, — magyar-belga gépgyá­r0 55, bécsi Trafaway 213—213­­/2 Hunnia 60.49, Ganz féle vasgyár 360 370, gyapjumosó------kőszénbánya — —, pest-bécsi —.—. Bécsi tőzsde. _____________ Május 28. ............................... AdvalTartv. _ .. . Adval­Tar Altai, al'amador.-----------------vaspilya-részv.--------------------5°/, bankjegy kamat. 60.80 60.25­­ , 4„ ezüst „ 69.80 69.30 ?8,zaW (paztr ). 8850. 22 52. 4*/ •/ Metalliques .. Állam ,....................899.—400 — 1860-ki „ teljes . 36. 50 96.70 DOMJegyek. *£*—*•- SS., ::::B-SS '* ” ■ ■ ■ 1-ol erdélyi „ . . 169.50 170.­AllamanyaiaffvftV Kolozsvári „ . . 89.75 89.9€ Allamsorsjegyek. B*rcs-péc*i „ .. m.- m -1889-ki sorsj. teljes . 285.­ 236.— Alföldi „ . . 172 75 172 50 „ „ ötödr. . 235. 236 — 1854-ki „ ..............90 - }90.50 „ . „ „ ötödr. . 106 ~ 106.50 1864-ki „ 100 ftUl 119.59 119.75 Hitelint. sorgj 100 ftont 161.75 162.— Dunagosh. . 200 „ 99.5 100. Földtehermentesít. Triesti. . .. loo „ i*7. 1»9.— kötvények. sasík .... 40 „ +0. 41­. . „ „­­ Pálffy .... 40 „ 30.50 31.50 magyarországi. . . .79.75 80.— 01 ' 40 ” sg._ 3V._ bánsági................. 77.50 78.— ^ 40 10.50 36 50 horvát és „savonnai 83.60 84 -■ y ig ” 33.60 34.60 erdélyi....................75­.1’ 76 25 Windisobgr. 40 „ 90.50 21.60 m ív n-i Waldstein , . 80 „ 88.- £3.— Blsobbs. kotv. Xeglevioh . . 10 „ 17.50 18.60 adóment. kamatéi. Rudolfkor.-bg 10 ,, 1«.6’ 15.SO 8 államvaspálya . . 144.75 145.25 „ 1867-ki sor. 144 25 145 25 3 h&Vt Váltók. 3*/# déli vasút .... 117.75 118. . 1-b6 erdélyi.............o.2‘,8,0 Augsb. 100 dn. ft. 4* 108.65 108.85 Barcs-pécei................95.20 85.41 j­rinkf.!(10 dn. u. jej 108.60 103.— _ , . . . London 10 f. st. 3°/. 123 45 123 55 Bank- es iparréBxv. Pári* i ex. frea. . 2*/* 49.— Hitelintézet............. 256.10 256 30 Magy. hitelbank. . . 84 50 85 40 ig Oszt. nemz. bankr. .719 — 721.— * * Alsó-auszt. esc. bank 868. 870. M. Földhitelint.5V/# «0.75 91.- ^ «“7...........£ 663- 5 84 Lloyd........................ . 369 - 371 Napoleondor.............. 9.83 - 9 84 Dunagözhajózás . . . 60 S.- 595­. I’or- Madrichedor. . 10.30 10 30 Által, forgalmi­ bank .113.— 114.--ETMI*' *....................181 - 181 50 Pesti linczhid ....------— Gőzhajósási közlekedés. Első­ cs. kir. szab. Dunagőzhajózási társulat. Bécsről Pestre naponkint fél 7 órakor reggel Győrről Pestre naponkint 11 órakor délelőtt. Esztergomról Pestre naponkint 5 órakor reggel. Váczról Pestre naponkint fél 7 órakor reggel. Pestről Mohács-, Eszék- és Ujvirt ikre naponkint 6 órakor reggel. Féltről Zimony- és Belgrádra hétfő, kedd, szerda, péntek, szombat és vasárnap 6 órakor reggel. Pestről Orsovára és a Duna-fejedelemségekbe szerdán 6 ór. reggel. Eszékről Újvidékre naponkint 5 órakor délután. Eszékről Zimonyra és Belgrádra hétfő, kedd, szerda, péntek, szombat és vasárnap 5 órakor délután. Eszékről Orsovára és a Dunafejedelemségekbe szerdán 5 ór. h. u. Zimonyból Belgrád-, Orsova­ és a Dunafejedelemségekbe hétfő, szerda, és csütörtökön reggel. Baziásról Orsovába és a Dunafejedelemségekbe csütörtök d­­e, azonkí­vül hétfő és szerda délben. Orsováról Giurgevo-, Galatz- és Konstantinápolyba péntek délben. Orsováról Giurgevo- és Galatzba a Serbiából jövő hajókkal kedd és csütörtök délben. Győrről Bécsbe naponkint 7 órakor este Pestről Bécsbe naponkint 6 órakor este. Pestről Győrre naponkint 6 órakor este. Pestről Vácz- és Esztergomra naponkint 3 órakor délután. Mohácsról Pestre naponkint korán reggel. Eszékről Pestre naponkint 5 órakor délután. Újvidékről Pestre naponkint 12 órakor délben. Belgrád- és Zimonyról Pestre hétfő, kedd, szerda, csütörtök, szombat és vasárnap 6 órakor reggel. Baziásról Belgrád, Zimony­ és Pestre péntek d. u. Baziásról Belgrád­ és Brcskára kedd és csütörtök délben. Orsováról Belgrád-, Zimony- és Pestre péntek 5 órakor reggel. Orsováról Belgrád-, Sabátz- és Brcskára kedd és csütörtök 5 óra reggel. Galaczról Orsóva-, Belgrád-, Zimony- és Pestre hétfőn reggel. Galaczról Orsova-, Belgrád-, Sabácz- és Brcskára péntek és van&m­. reg. Konstantinápolyból Orsová-, Belgrád-, Zimony- és Pestre kedd. Szegedről Zimonyba szerda és szombaton reggel. Zimonyból Szegedre vasárnap és csütörtökön délben. Sziszekről Zimonyba kedden reggel. Zimonyról Sziszekre szombat reggel. Gyorsh­ajózások: Pestről Gölicz- és Konstantinápolyba hétfőn 7 órakor este. Baziásról Galacz és Konstantinápolyba kedd és szombat 9 órakor reg . Konstantinápoly és Galaczból Pestre péntek 4 óra délután. Konstantinápoly és Galaczból Baziásra kedd és péntek 4 óra délután A személyszállító-hajók megérkezte Pesten, Bécsből naponkint este. Győrről naponkint este. Esztergom- és Váczról naponkint d. e. Újvidék-, Eszék- és Mohácsról naponkint d. u. Belgrád és Zimonyról hétfő, kedd, szerda, csütörtök, péntek és vasárnap délután. Orsova és a Dunafejedelemségekből vasárnap d. n. gyorshajóval szer­dán reggel. Elsős magyar Dunagőzhajózási társaság hajói. Pestről Bezdánig naponkint 6 órakor reggel. Bezdánról Pestre naponkint 9 órakor d. n. Pestről Esztergomra naponkint 3 órakor d. n. Esztergomról Pestre naponkint 5 órakor regg. Főszerkesztő : B. Kemény Zsigmond. Felelős szerkesztő: Ujváry Lajos. Nyílt tér. A legelegánsabb férfi- és gyermek, disz és utazó ruhák Magyarország 3 legnagyobb férfiruha raktárában Grim­baum és Weiner magy. kir. udvari szabók Pestem. I. Deák-téren az evang. templom átel­­lenében. II. A hatvani utcza és országút szög­letén a „Zrínyi” kávéház átellenében. III. A régi színház-épületben,“ a „m. kir.“ czimzett szálloda átellenében. 350 _______ ______ L­át as és SO kr bélyegért Összesen 2 frt 75 kr, már a holnapután tartandó húzásra 1864­ ki államsorjegy Ígérvények, melyekkel 250,000, 25,000 s­t. lehet nyerni, ismét eladók, kik egyszerre több darabot vesznek, kedvezmény­ben részesülnek, kaphatók FUCHS H. váltóházánál Pesten, felduansor 777 8. szám.

Next