Pesti Napló, 1870. május (21. évfolyam, 99-123. szám)
1870-05-23 / 117. szám
117. szám Szerkesztési iroda: Ferencziek tere 7.sím. I. emelet. Exp azellemi részét illető minden közlemény * * szerkesztőséghez intézendő. Bermentétlen legelek ezek ismert kezektől fogadtatnak el. Kiadóhivatal: Ferencziek tere 7. szám földszint. A lap anyagi részét illető közlemények (előfizetési pénz , kiadás körüli panaszok, hirdetmények) a kiadó-hivatalhoz intézendők. Hétfő, május 23. 1870 ESTI KIADÓ Előfizetési föltételek: Vidékre, postán: ▼agy helyben, házhoz hordva: Egész évre ... 22 frt. Félévre..................11 frt Negyed évre . . . 6 , 60 kr. Két hóra............ 3 , 70 kr. Egy hóra .... 1 , 85 kr. 21 évi folyam. Hirdetményen díja: 9 hasábos petitsor egyszeri hirdetésnél 9 aj kr. Bélyegdíj külön 30 ajk Nyílt-tér : 6 hasábos 25 aj kr. PEST, MÁJUS 23. A Napoleon császár legújabb trónbeszédét alább egész ijedelmében közöljük. E beszéd melyet a gouvernementális lapok különös szabadelvűnek hirdettek , igen értelmes és fólhangzó ugyan, de nagy liberalismusról, parlamenti aeráról benne alig találni valamit. Ellenben többször hangsúlyozza, hogy a nemzet, a forradalom és császárság alternatívája közül a császárságot választá. A császár azután politikai programmot is fejt ki, de ez sem nem eléggé határozott, sem nem világos. Csak azon hely, hot a decentral Datióról szól emlékeztet bennünket arra hogy Francziaországban új és szabad alkotmányos rendszer lépett az autoritár császárság helyére. Végre a császár békés intenzióinak adott kifejezést, de ez a beszédnek mégsem kölcsönzi ama nyílt, szabadelvű jellemet, melyet joggal megvártunk volna. Különben egy magán- Sörgöny szerint mindazon lap, mely a plebiscitumot pártolta, a legújabb trónbeszédről is igen kedvezően nyilatkozik. Az ellenzéki lapok még addig nem szóltak róóla. Szombat este Páris város bonaparta-érzelmű lakói kivilágíták házaikat. A múlt héten három parlament foglalkozott a halálbüntetés kérdésével. A németalföldi kamra 48 szavazattal 30 ellenében elfogadta megszüntetését. A bajor kamra négy napig vitatkozott e théma felett. Tegnapelőtt szombaton délután szavazott a kamra ez ügyben. Végre az északnémet parlament is fölvette szombaton a nagyfontosságú kérdést. Egy sürgöny szerint igen valószínű, hogy a kormány a a parlament többsége között egyesség jó létre. Mielőtt a harmadik olvasáshoz fogtak volna Leonhardt porosz miniszter és szövetségi biztos következő jelentést terjesztő a ház elé , a szövetségi kormányok lehető előzékenyek voltak a birodalmi tanács határozatai iránt s csak azt kívánják, hogy a halálbüntetés a szövetséges sejdelmek ellen elkövetett vagy megkísértett gyilkosságra tartassák fenn. Erre a ház a tárgyalás hétfőre való elnapolását határozta el, hogy a nyilatkozatot kellően megfontolhassa. Bismarck gróf már elhagyta Varzint. A pápai államban egy második Mentana készül. A Toscana déli részén, Grossetto kerületben alakult egyik felkelő csapat Ponte della Bavianál a pápai területet átlépte és a franczia csapatokkal Cornettonál összetalálkozott. A cornettói franczia helyőrség megtámadta és Montalto felé visszaűzte azt.Civitavecchiában két új franczia zászlóalj megérkezését várják Toulonból. Az eddigi tapasztalatok folytán kétségtelen, hogy az insurrectió leginkább Róma ellen van intézve. Több elfogott insurgens kijelenti, hogy a lázadók »zsinatot akarják szétrobbantani. Különben a felkelés még nincs elfojtva, sőt folyton új csapatok keletkeznek. Mazzininek e lázadás rendkívüli örömet okoz s barátait nyílt levélben felhívja, hogy vagyonukkal és vérükkel csatlakozzanak a felkelőkhöz. Magában Róma városában is igen nagy az agitatio. A Cimarra laktanyában a franczia csapatok ellen merényletet forraltak. Amint látszik, az elégedetlenek az egész laktanyát légbe akarták röpíteni. A katonai forradalom Portugalliából igen békés folyamot vett. A király a győzőt miniszterelnökké nevezte ki s evvel a lázadás czélja eléretett. Saldanha tábornagygyal jó barátja Martius, viseu-i püspök is a cabinetbe lép. Az angol hajóhad egy része Lisabonba rendeltetett. A marathoni esemény Úgy látszik mégsem fog egész békésen lefolyni. Az athéni kormány talán Oroszország buzdítása folytán ridegen megtagadja Anglia és Olaszországtól a teljes elégtételt. Még az elfogott rablók ellen kezdett ..... .,*Mi****um Fest, május 23. (Borús jelek.) Mig a közös hadsereg rendszeres izgatását a "„Wehr-Zeitung“ egyremásra folytatja s vasárnapi számában ismét constatálni véli, hogy a hadseregben nagy elégedetlenség uralt. Zágrábból jelentik, hogy a katonai határőrvidékről katonai küldöttség érkezett oda, mely a határőrvidék polgárosítása ellen kérvényez. A küldöttséget Moinary tábornok elfogadta. A küldöttek különben Bécsba készülnek a császárhoz, és Zágrábban várják be, hogy váljon ő felsége elfogadja-e őket ? A katonaság résztvételéről a Jellasics-ünnepélyen, mikülönben alighanem csak az izgatások ellensúlyozására számított tüntetés volt, az alábbi zágrábi tudósítás értesít. (Lónyay pénzügyminister) búcsúzása hivatalnokai, képv.társai s a fővárosban levő egyéb tisztelőitől tegnap este ment végbe, s oly nagy arányú volt, hogy a távozó kormányférfiú iránti köztisztelet és érdekeltség legfényesb bizonyítékául szolgált. A minister d. u. 5 órától 9-ig tartá meg bucsufogadásait "s ez időközben tömérdeken siettek fel hozzá, hogy bemutassák tiszteletüket. Lónyay termeiben mintegy 7—800 tisztelgő volt összegyűlve, kiket a minister a legszivélyesebben fogadva, ozsonnával vendégelt meg. Ott volt Somssich a képv.ház elnöke, Bedekovics s Gorove ministerek, a képviselőháznak legtöbb jobboldali tagja, mintegy 160, a baloldal részéről is többen, nevezetesen Várady, Ivánka Imre és Kiss Miklós, a főrendiház számos tagjai, főbb hivatalnokai s egyéb kiválóbb tisztelői a fővárosi társaskörökből. A búcsúnak sok érdekes s itt-ott megindító részlete is volt. 9 óra tájban Lónyay minister hosszabb beszédben köszönte meg hivatalnokai önfeláldozó szorgalmát és ragaszkodását, kikérve, hogy utódja alatt is hasonló buzgalommal csüggjenek az állam ügyein. — M adarasy elnöki osztályvezető felé fordulva, — kedélyes modorban bocsánatot kért, hogy másfél éven át majd minden éjjelét megzavarta munkával, s szivélyes köszönetet mondott nagybecsű működéséért. A miniszter tisztelői közül sokan kikisérték a vasúti indóházba is, hol több száz ember volt együtt, hogy még egyszer elbúcsúzzanak a távozótól. Itt Fuck tanácsos tarta a miniszterhez a búcsúbeszédet, melyre Lónyay néhány szivélyes szóval felelt. Midőn a vasúti kocsiba szállt, megdördültek az éljenek, s a vonat éljen?,új között robogott tova. (Lónyay miniszter) csütörtökön visszatér Pestre, hogy még némely ügyét rendezze, s részt vegyen az akadémia ünnepélyes közülésén. Szombaton este aztán végleg Bécsbe költözik. (K e r k á p o ly i), az új pénzügyminiszter, holnap utazik Bécsbe, hogy ő Felsége kezébe tegye le a miniszteri esküt. (A Kerkápolyit és Szlávyt miniszterré kinevező kir. kéziratok tegnap terjesztettek fel. Tegnap a miniszteri ügykör új megállapítása tárgyában a közgazdasági minisztérium helyiségeiben minisztertanács tartatott. (Tisza Lajos) a bihari főispán lenne hir szerint államtitkárnak kiszemelve a honvédelmi minisztériumban. E hírért azonban nem kezeskedhetünk. (A képviselőház osztályaiból.) Az osztályok közül tegnap vasárnap az I. VI. és IX-ik tartottak üléseket az Eperjes-palocsa tarnáva és a Munkács-Sárgi vasútvonalak tárgyában. Mind a három osztály elvetette a pénzügyi bizottság véleményét és a két vonalat egyforma eljárásban kívánja részesítetni Az I. osztályban Bujanovits, a VI-ban Széll Kálmán, a IX-ben Hodossy választattak meg a központi bizottságba előadókat. (A központi bizottság tegnap, vasárnap délelőtt 11-től 2-ig ülést tartott a béke bírákról szóló törvényjavastárgyában. Átalánosságban a VIII. osztály kivételével elfogadta. Ezen osztály előadója által egy határozati javaslat terjesztetett be, mely következőleg hangzik . Először is visszautasítandónak tartja a törvényjavaslatot az igazságügyi miniszerhez, hogy tekintetbe véve azt, hogy minden megyei tisztviselő legyen békebíró is, békebíróvá csak az legyen kinevezhető, kit valamely törvényhatóság titkos szavazattal ajánl, hogy független állásba helyeztessék kineveztetése után, s hogy a békebíró hatásköre a polgári ügyekre is kiterjesztessék, s ezek tekintetbevételével a minisztérium újból dolgozza ki a törvényjavaslatot. A VII. osztály előadója az ülést elhagyván, a központi bizottság az I. fejezetet lényegtelen módosításokkal elfogadta. A házban a közp.bizottság előadójává Török Dániel választatott. (Az akadémia nagygyűlései holnap kezdődnek,az osztályok értekezletei már szombat óta folynak. Az itt folyt tanácskozásokról, mielőtt határozott eredményeket látnánk, nem akarunk szólani, nem tehetjük azonban, hogy meg ne emlékezzünk azon szállongó hírről, mely szerint a III-dik osztály magát az öszszes akadémiával ellentétbe kívánja helyezni a nagy jutalom kiosztásában. A tavalyi nagygyűlés alkalmával ugyanis kijelentette az akadémia, hogy Hunfalvy János nagy és kitűnő munkáját „Magyarország természeti viszonyairól“ csak azért nem tünteti ki jutalmával, mert azt a természettudomány körébe tartozónak ítéli s jutalmaztatását a természettudományi osztálytól várja,melyre ez idén került a sor. Most azt beszélik, hogy a III-dik (természettudományi a mathematikai) osztály Hunfalvy munkáját el akarja ejteni. Megvalljuk, nem akarjuk hinni, hogy e hit alapos , de azon nem remélt esetben,hogy mégis alaposnak bizonyulna, felteszszük az akadémia többi két osztályáról,hogy a III-dik osztály privát passióinak útját be fogja vágni, nem engedvén meg azon botrány bekövetkezését, hogy Hunfalvy ritka becsű nagy munkája a nagyon is megérdemlett jutalomtól elüttessék. elvtársai (a szombaton ismertetett Jelasics-ellenes röpirat szerzője s pártolói) hazaárulóknak jelentetnek ki. 2. A „Zatocsnik“ kijelentése értelmében, mely szerint „az actio ideje megjött“ b. Rauch bán eltávolítására megteendők a szükséges intézkedések. 3. A jövő választásokra egységes eljárás állapíttassák meg. 4. Jelasics bán szobra előtt fényes ovatio történjék. 5. Jelasics bán becsületessége felől dogma (?!) állapittassék meg s azt lenyomatva terjeszszék. 6. Az egyházi congressusra petitio adandó be Jelasics bán szentté neveztetésére (!!). 7. Minden horvát, ki magyarokkal rokonszenvez (magyaron Horváthi), átok alá vettessék. 8. A karlovitzi szerb congressushoz bizalmi irat intézendő. 9. A lonjskopolji kérdés Európa Ítélőszéke elé bocsáttassák. E határozatokkal fölszerelve készült az actio pártja a Jelasics-napra (május 19 én este), mely az „Agr. Ztg.“ szerint a következőleg folyt le. Már 5 óra óta csoportok mutatkoztak a Jellasicstéren, minőket különben nem szoktak ott látni. Különösen sok katona jött ide a Leopold-féle gyalogságból s egyik részük már ekkor az emlék egyik sarkánál csoportosult. A tömeg között több őrjáratot is lehetett látni. Midőn az estimára a harangok megkondultak, egy ur jelent meg s az emlék talapzatára két koszorút tétetett. Ugyanekkor ama katonák, kik az emlék sarkánál állottak, gyorsan eltávoztak és sok lombot meg koszorút czipelve, tértek vissza. Létrát hoztak, egy katona felmászott s a lombok és koszorúkkal földiszite a szobrot. Úgy látszik, hogy a katonák a császtábornok iránti kegyeleteknek, följebbvalóik engedélye mellett adtak kifejezést, de különösnek látszik, hogy az általuk feltűzött koszorúkon nem sárga-fekete, hanem horvát nemzeti szalag volt. E közben nagy számú közönség gyűlt össze, többnyire a műveit osztályokból s nyugodtan nézte a katonák ovatióját. Vagy háromszor egy hang elkiálta a „Slava“t, de nem akadt viszhangja. Később még egy koszorút tettek le, melyet három hölgy hozott. 9 3/* órakor 12 — 15 fiatal ember jelent meg veres sapkában. Mint mondják, jogászok s a horvát nemzszínház tagjai. Egy kardalt akartak énekelni, mit azonban a felállított hatósági közegek nem engedtek meg, s midőn azokat szidalmazni kezdték, az illetőket elfogták. A téren levő közönség nagyobb része nyugodt maradt, csak néhány fiatal ember insultálta a rendőséget, mire ezeket is elfogták. Az összes elfogottak száma alig 5—8. Kettő kivételével, kik továbbra is fogva maradtak, a többieket mind elbocsáták. Eközben egy vendéglő előtt gyűltek össze énekesek, de ezeket eloszlatá a csendőrség, mely a Jellasics-térre való bejáratot is elzárta. E térre 10 óra után egy csapat Russevich-gyalogság rendeltetett ki, de már 3/ 10 órakor ez ismét behivatott. 11 óra tájban a déli sétatéren dalt adtak elő. De a rendőrség közeledtekor a dalolók szétoszlottak, így végződött az est története, melyre fennen készültek, de a józanabb lakosság zöme részvétlenül nézte e tüntetéseket. Május 20-dikán a székes templomban s a Márk egyházban tartattak meg az ünnepélyes requiemek Jellasicsért Az isteni tiszteleten jelen voltak az orsz. kormány főnökei, Mollinary hadparancsló tábornok s az ünnepély illő csend s áhítattal folyt le, bejelenti a beérkezett irományokat, ezek között Szathmáry Miklós abaujmegye (.öoc választó kerületében megválasztott képvislő megbzó levelét. Szathmáry Károly Kraszna vára als.éről kérvényt nyújt be járásbíróság felálltás iránt. Vay Béla b. benyújtja a miskolczi izr. hitközség kérvényét, melyben tudomásul vétni kéri, hogy nem protestált a congressus határozatai ellen Ugyanezen értelemben nyújt be kérvényt Horvát Döme a kecskeméti izr. hitközs. részéről. Elnök ez alkalommal felemlíti, hogy eddigelé mintegy 50 izr. hitközség vezéről érkezett hozzá hálafelirat a ház által a congressus tárgyában hozott határozat alkalmából. Mvel azonban ezen irományok sem hatóságok sem képviselők részéről nem nyujtattak be, hivatalosan nem is jelentheti be ezen irományokat. Jankovich Miklós Csontavér községe részéről nyújt be kérvényt a papi párbér eltörlése iránt. Kiss János interpellációt intéz a közlekedési miniszterhez: Váljon tudja-e, hogy az északkeleti vasút eddigelé nem fizette meg a kisajátított földek birtokosainak a földek árát, és fog e valamit tenni, hogy ezen kifizetés mielőbb megtörténjék. Tisza László interpellációt intéz a közlekedési miniszerhez : Miért kerülik el a keleti vasút engedélyokmányával ellenkezőleg Torda városát a keleti vasút építésénél,és fog en miniszer valamit tenni, hogy az engedélyesek ezen önkényes eljárásának eleje vézessék. Csiky Sándor határozati javaslatot nyújt be, mely szerint a belügyminiszter utas ttsznek egy felsőházi reformjavaslat előterjesztése iránt, mely felsőház népképviseleti alapon alkottatnék össze. Egyszersmind kimondatni kívánja, hogy e javaslat még a municipiumok szervezése előtt lesz tárgyalandó. Mindezen interpellációk kiadatnak az illető minisztereknek. Eötvös J. b., válaszol Markovics Tivadarnak a vörösberényi uradalom bérbeadása iránti interpellációjára. A miniszter előadja, hogy a kisebb birtok bérbeadására fenáll ugyan a nyilvános árverési rendszer, de nem az 60 holdon felül levő jószágokra nézve Ezekre nézv a zárt ajánlatok útján való bérbeadás renszere áll fenn. Hogy e rendszer mellett az adotványi jószágok jól jövedelmeztek bizonyítja az, hogy míg a nevezett uradalom azelőtt a regálékkal s erdőkkel 9911 forintot jövedelmezett, most az erdők és regálék nélkül 19,000 Ftot, az erdő és regálékkal együtt pedig 29000 frtot jövedelmezett. Az erdőkben nagyobb pusztítás nem történt, mivel az erdők folytonosan a kormányfelügyelete alatt állanak. Hogy az alapítvány jószágok jövedelmei évről évre növekszenek, azt bizonyítja, hogy a minisztérium eljárása a jószágok közül a leggondosabb. 1867 ben már 669,200 frt, és 1868-ban 755,000 frt volt az alapítványi jószágok jövedelme. Matkovich Tivadar kijelenti, hogy bár nem is egészen, de mégis meg van nyugtatva a válaszszák A ház tudomásul veszi a miniszter válaszát. Apponyi Sándor úr a főrendház jegybe akarja jelenteni a főrendiház üzenetét de zavarba jön és megakad a „t. ház“ megszólás után, úgy, hogy a képviselőház jegyzője mástal kénytelen algrófot kimenteni zavarából, hogy kiveszi kezéből az üzenetet és felolvassa a jegyzőkönyvi kivonatot, melyben a főrendiház értesíti a képviselőházat, hogy a valkány-jámosi vasútról és a határőrvidék után vállalandó qupta többletről szóló törvényjavaslatokat elfogada. A törvényjavaslatok szentesítés alá fognak terjesztetni. EÖTVÖR J. K. közoktatási miniszter ezután válaszol Várady Gábornak, a műegyetemnek A „PESTI NAPLÓ“ TÁRCZÁJA. ügy art társaság. Gábori azg. regénye. IX. (Folyt.) Ville-Haudry oly határozott hangon szólt, hogy alig lehetett valakinek kétsége abban, hogy ezen eszme is tőle jött. Sőt több , úgy nézett nejére, mintha e látszólagosan csekély, de valóságban nagy fontosságú kérdés közöttük összezördülésre adott volna alkalmat, s a gróf nejének akarata ellenére dőlt volna el, Henriette azonban mégis kétkedett . S bármily megdöbbenve volt is, kémlelve nézett szét a jelenvoltakon, mintha arczuk,mozdulatukból akarná kiolvasni a valót,a bizonyítékokat, melyek az ellene szőtt összeesküvésről szólanak. De sir Tom és mistress Brian mozdulatlan ridegségükben teljesen tudták elleplezni gondolataikat. Mi Sarah grófnőt illeti, tekintetében levertség tükröződött ugyan le, de azért Henriette abból ,ki tudta olvasni a legkegyetlenebb használás elégtételét is. A gróf e közben hátra dőlt székében, s oly patriarcha ünnepélyes hangján, kinek minden szava egyegy hitágazat, szólt: .. Én nem szoktam elhamarkodva cselekedni, a előbb jól megfontolom, a mit teszek. . Eljárásomat ez ügyben a legiltalánosb illem szabályai határozták meg. .Mistress Brian már nem fiatal, leányom még gyermek. . Ha kettejük közül valakinek valamit fel kell áldozni, úgy bizonyára leányomon a sor. . Sir Tom a gróf felé fordult. — Azt gondolnám. . . szólt. Mondásának utolsó részét nem lehetett hallani, oly halkan és zavartan szólt. Úgy látszott, mintha valami előbbi fogadása jutott volna eszébe . .. S elhatározva, hogy nem avatkozik a gróf házi dolgaiba, de másrészt fellázadva az ellen,mit a gróf hatalmával való igazságtalan visszaélésnek tartott, tüntetőleg elhagyta a termet. Tekintete, arcza, mozdulatai oly világosan árulták el érzelmeit, hogy Henriette a legmélyebben vala meglepve. — Mily különös, — gondolá, — úgy látszik, hogy egyedül az érdeklődik sorsom iránt, kitől Brevan leginkább óvott. Villé Haudry,egy pillanatnyi meglepetés után, folytatá: — így tehát leányom ama lakosztályban fog lakni,mely egykor az én . . . akarom mondani, ő anyja társalgónőjének lakosztálya volt. Az kicsiny, de számára untig elég. Másrészről azon előnye van, hogy összeköttetésben áll a mi lakosztályunkkal s ezt nekünk, kedves Sarah, tekintetbe kell venni,ha netán ismét vissza akarna élni azon szabadsággal, melyet vak bizodalmam számára fennhagy. Mit mondjon ? . . mit feleljen ? .. Hogyha Henriette egyedül lett volna atyjával, legalább megkísérlené, hogy más határozatra bírja, kérte volna, tán térdre borult volna előtte . . De itt , e két nő szeme láttára, Sarah grófnő kárörvendő tekintetével szemközt ! . . Inkább ezerszer meghalni, minthogy e nyomorult kaladornőnek újabb okot adjon örvendeni fájdalmai és megaláztatása felett. — Kínozzanak, — gondolá, — de nem fognak gyönyörködni sem kínjaimon,sem megaláztatásom felett. A gróf kíváncsian nézett reá. — És . . . kérdé. — Még ma este engedelmeskedni fogok önnek, gróf úr ! — felesé. S összeszedve minden erejét, fölemelt homlokkal távozott a teremből, elfojtva szemében minden könyet. Pedig az ég tudja, hogy mennyit szenvedett! Hogy elhagyja ama kedves szobáit, hol annyi boldog órát töltött, hol minden tárgy édes emlékeket varázsolt vissza, hol oly boldog álmokat szőtt a jövőről,s eltaszítva legyen ama szűk,szomorú két kamrába , ez kétségkívül nagy megpróbáltatás volt. De ez semmi sem voló ahhoz képest, hogy Sarah grófnővel egy lakosztályba lakjék, s egy ajtó záruljon e kalandor n -re és ő reá. . Kémkedni fognak körülte, meglesik egyedüllétének is minden pillanatát. . Mint meneküljön engesztelhetetlen ellene elől, midőn minden lépten — nyomon találkozik vele! . . Még a könny szabadságát is elrabolták tőle . . Fájdalma nem fog tőle kicsikarhatni egy zokogást sem, hogy azt Sarah grófné ne hallja s ne gyönyörködjék benne. . így töprengett, midőn eszébe jutott a Dánielnek irt levél. Négy óra felé járt az idő és nem volt már vesztegetni való pillanat. Clarissenak csöngetett, hogy a levéllel elküldje Brévanhoz, de Clarisse helyett más szobaleány lépett be, ki így szólt: — A kisasszony komornája nincs a palotában. . Brian asszony elküldé a Cirque-utczába. . Ha én helyettesíthetném. . — Nem, köszönöm, — felelte Henriette. Őt már tehát semmiben sem vették. . Nem engedték meg, hogy szobájában étkezzék, kiűzték lakosztályából és rendelkeznek komornájával. S neki mindezen megaláztatást szótlanul kell eltűrnie. De az idő haladt s minden perczcel tünedezett a remény, hogy Brevan még a kellő időben kaphassa meg a levelet. — Nincs más hátra, — szólt elhatározottan Henriette, — a levelet magam viszem a legközelebbi hordárhoz. S bár egész életében alig ment még kétszer magányosan az utcára, föltette kalapját, könynyed fölöttinyt ölte fel és sietve kiment. Az aranybojtos kapus szobája előtt ült és olvasott. — Nyissa meg a kaput — szólt Henriette. A kapus azonban ki sem vevén szájából a pipát, és föl sem kelve, durván szólt: — A gróf úr azt parancsolta nekem, hogy soha se bocsássam ki a kisasszonyt az ő írásbeli vagy szóbeli felhatalmazása nélkül, s igy . . . —• Szemtelen ! — szakitá félbe Henriette s s előre lépett, hogy maga húzza meg a cordont. Látva ezt, a kapus elállta a küszöböt s torka szakadtából, mintha segélyért kiáltana rivalgott: — Kisasszony! . . Kisasszony! .. Engem elkergetnek .. A kapus kiáltására a csarnokok-, szobák- és udvarról összefutott a cselédség . . Majd sir Tom is ide jött, ki épen lóra akart ülni, s Ville- Haudry. — Mit akar ön ? . . Mit keres itt ? — kérdezé leányától. — Látja, atyám, ki akarok menni .. — Egyedül ? — kiálta reá a gróf, s azután a legdurvábban filytatá: — A kapust azonnal elkergetem, ha önt magánosan átlépni hagyja a ház küszöbét. Csak nézzen reámn, a dolog igy áll. . Ön akkor s azzal fog kimenni, a mikor s a kivel én jónak látom .. S ne higyje, hogy ki fogja játszani éles figyelmemet .. Én mindenre előkészültem . . A kis ajtó, melynek kulcsát ön bírta, el van torlaszolva. . S ha valaha valaki belopódzkodni mer a kertbe, a kertészeknek meg van hagyva, hogy lelőjjék, mint az ebet, ha ez az is lesz, akivel önt tíz napja megleptem, vagy bárki más. . E nemtelen és gyáva szavakra Henriette kisasszonyt az ájulás környező. Majd összeszedve minden erejét, emelt hangon szólt: — Nagy isten!, ez őrjöngés.. Atyám,tudja ő azt voltaképen, a mit most mondott . Ön meg akarja becsteleniteni, meg becsteleniti saját leányát ? S midőn e szavaknál egy komornyik kaczagása füléig hatott, összes erélyével folytatá : — Az istenre, legalább nevezze meg azt az embert, kivel a kertben talált, nevezze meg fennhangon, az egész hallgatóság előtt. . Mondja meg, hogy ez Champey Dániel volt, az, kit szegény anyám szemelt ki férjemül , az kit ön éveken át itt elfogadott, kinek kezemet igéré , ki jegyesem volt s ki férjem lett volna ha mi megegyezünk az ön házasságának szégyenében... Mondja, hogy Champceyt ön elűzte a házból, s hogy másnap, bűnös eszközökkel kényszerité őt a tengerre az ön darabja . hisz őt minden áron el kellett távolitni. Ha ő Párisban van, nem mernek engem úgy elkínozni, a mint elkinoznak. E borzasztó szavak, melyeket Henriette az egész cselédség hallatára, messze hangzó leggerültebb hangon mondott, annyira megzavarák a grófot, hogy elakadt felelete. S Henriette folytatni akará szavait, midőn érezé, hogy valaki megragadja karját s gyöngédében, de ellentállhatlanul a palotába kényszeríti, mintegy saját őrjöngéséből kiszabadítva őt. . Ezt sir Tom cselekvő . . Heurette reá tekintett s azt látta, hogy nehéz, fényes könny gördül végig a gentleman rideg arczán. Midőn Henriette már a lépcsőn volt, akt Tom igy kiáltott fel: — Szegény leány! S aztán sebeden eltávozott. (Folyt. következik.) vizsgálatban sem vehet részt ama két állam képviselője. Nem valószínűtlen tehát, hogy Angol- és Olaszország tettlegesen fog interveniálni és miután Francziaország kívánságait is visszautassá a görög kormány, bizonyos, hogy a párisi kabinet is segítendi őket. A mozgalmak Horvátországban. A Jelasics-napra Zágrábban várt demonstrációk csak nagyon csekély mértékben mentek végbe, s általában constatálható, hogy a nagy hatás, melyet az izgatók ezektől vártak, épen nem következett be. Lássuk különben a nap részleteit s mindenekelőtt a Maximir-sarkban tartott népgyűlés határozatait. E határozatok a „P. Lloyd“ szerint a következő pontokból állanak : 1. Starisevits Dániel s Országgyűlés. A képviselőház ülése május 23-án. Elnök Somssich Pál, jegyzők Majláth J., Jámbor Pál. A kormány részéről jelen vannak: Andrássy gr. Eötvös Jób., Bederich K. Elnök d. e. 10 ó. megnyitja az ülést. A szombati ülés jegyzőkönyvének hitelesítése után elnök