Pesti Napló, 1870. június (21. évfolyam, 124-146. szám)

1870-06-30 / 146. szám

mindez lehetetlenné tette, miszerint mindazon jót, melyet szándékozott, keresztül vigye. Kü­lönben senkit sem akar vádolni, mert minden­kinek megbocsát, ki őt megbánta. Fiát a spa­nyol nemzet nemes érzületébe ajánlja. Ezen tiszteletteljes hallgatással fogadott ma­nifestum után Izabella felolvasta lemondási ok­mányát, mely körülbelül következőleg hangzik: Én II. Izabella kijelentem szabad akaratból és minden idegen nyomástól menten, hogy min­den politikai jogaimról lemondok s azokat Al­fons fiamra viszem át és csak polgári jogaimat mint anya és gyámnő tartom fel magamnak . A jelenlevők fölhivatták, hogy az okmányt aláírják, mi meg­ is történt. Az aláírás után a kézcsókolás következett. Ősi spanyol szokás szerint Krisztina királynő Alfons nagyanyja Don Sebastian nagybátyja, az infánsnők — testvérei — hódolatuk jeléül megcsókolák a gyermek kezét, kinek javára a királynő lemondott. Erre a király-család leült s a jelenlevők mindnyájan elvonultak előtte­ s egyenkint a királynő és Alfons előtt meghajol­tak s kezeiket megcsókolák. A kézcsókolás után a királynő a vendégek­hez fordult s mindenkivel nyájasan beszélgetett. Don Alphonso — noha herczeg — mégis ked­ves élénk gyermek. Még jobban szereti a játé­kot, mint a politikát. Mig a királynő tanácsosai­val értekezett Alfons Sesto herczeghez fordult, kit régóta nem látott, kezénél fogta őt s ezt mondá neki : „Láttad már uj velocipédemet ? Jer, megmutatom.“ — Lord Clarendon, Clarendon lord Anglia külügyminisztere, kit a halál oly váratlanul­­ragadott el, 1800 január 26-án Londonban született. Tanulmányait az ox­fordi iskolákban végzé s innen a diplomatiai pályára lépett s 1820 —1833 ban a pétervá­r követségnél titkár volt. 1833-ban madridi kö­vetté neveztetett ki, hol a közfigyelmet­­először vonta magára szilárd és ügyes magatartása ál­tal ama belzavarok közepett, melyek VII. Fer­­dinánd halálára következtek. 1839-ben vissza­tért hazájába s elfoglalá székét a felsőházban s a következő évben a Melbourne-miniszterium egy tagja lön. Midőn a h­ighek jutottak a kormány­ra 1846-ban, a kereskedelmi hivatal feje lön, melyet egy év múlva Izland helytartójának mél­tóságával cserélt föl Itteni működése épen amatz időre esik, midőn a szigetet a polgári h­­­­á­ború és az éhség pusztítált. A Derby-miniszté­­rium alatt 1852-ben letette hivatalát, de a kö­vetkező évben alakult coalitionalis­ cabinetben a külügyi tárczát vette át. Legfontosabb tette itt azon szövetség, melyet Angol­, Franczia , Tö­rökország és Sardinia között Oroszország ellen létrehozott. Az 1856-ki párisi béke­értekezlete­ken is előkelő szerepet játszott. 1858 elején mind ő, mind Palmerston visszaléptek a kor­mánytól. 1864-ben Palmerston alatt ismét tár­­czanélküli miniszterré lön. 1868. november ha­vában pedig a Gladstone-cabinet külügyminis­­tere jön, mely állását egész halála pillanatáig megtartá. Különfélék: Pest, jun. 30. (Ő felsége) a konstant­nápolyi magyar­osztrák gyarmat tűzkárosult lakosainak fölse­­gélyzésére 20.000 frankot adományozott magán­pénztárából. (W­eninger Vincze) lemondását a közös pénzügyminisztérium tanácsosi állomásá­ról a bécsi lapok is megerősítik, egyúttal mély sajnálatukat fejezvén ki, hogy e kitűnő pénz­ügyi tehetség kilép az államszolgálatból. (Kinevezések.) Ő felsége a belügy­­ministériumhoz Peőcz E­ek tiszteletbeli miniszeri titkárt, és ifjabb Szentiványi Márton liptóme­­gyei főjegyzőt, titkárokká, — Olasz Károly mi­nisteri fogalmazót és Szirmay Istvánt tisztelet­beli titkárokká, — végre báró Huszár Imrét tiszteletbeli fogalmazóvá nevezte ki. ő felsége a magy. kir. honvédség tettleges és szabadságolt állományába a következő törzs és főtiszteket méltóztatott kinevezni, illetőleg áthelyeztetni, és pedig : A) A tettleges állományba : a) a hon­véd-gyalogsághoz : századossá : Gróf Szirmay Károlyt; főhadnagygyá : Markovics Györgyöt, a nagyherczeg orosz trónörökös 61. sorezredbe­­li főhadnagyot; Pascu Sándort, Mihály orosz nagyherczeg nevét viselő 26-ik számú gyalog­ezredbeli főhadnagyot, és Andrássy Jenőt, had­nagygyá : Uher Vilmost, a főherczeg Lipót ne­vét viselő 53-ik számú gyalog ezredbeli hadna­gyot ; b) a honvéd­ lovassághoz : őrnagygyá : Gróf Pálffy Zsigmondot, szolgálaton kívüli czimzetes őrnagyot. B) A szabadságolt állo­mányba : a) a honvéd-gyalogsághoz : százados­sá : Szőcs Imrét, nyugalmazott századost; Sztrá­­va Miklóst; Dajevszky Antalt; Szabó Mihályt; Varga Ferencnet; Medgyes Bálintot; Kürthy Ferenc­­et, és Gohn Edét; főhadnagygyá; Zdenczay Gusztávot, szolgálaton kívüli főhad­nagyot; Fischer Józsefet, nyugalmazott czímze­tes főhadnagyot; revisnyei Reviczky Károlyt, tartalékos főhadnagyot; Simonics Istvánt, tarta­lékos hadnagyot; Toperczer Rezsőt; Silber Ig­­náczot; Lázár Lajost; Dubovszky Gyulát; Forster Emilt ; és Zivko­vics Ferenczet ; hadnagygyá: Bach Józsefet szolgálaton kívüli hadnagyot; Haasz Józsefet; Winter Frigyest; Schindler Rezsőt; Hollendorner Edét,tartalékos hadnagyokat; Jankó Eleket; Urbanecz Vilmost, Pavkovich Dánielt, Keresztes Sándort, Vajna Adámot, Grosz Edét, Proth­ Pétert, Füzy Istvánt, Lits Gyulát, Nagy Gábort, és Kugler Ivánt, b) a honvéd-lovassághoz századossá: gróf Zichy Imrét, és Hőgyészy Kálmánt, szolgálaton kivüli lovas századosokat; Pittoui Miksát, szolgálaton kivüli századost; lovag Záhony Tivadart, és Sé­­nyi Bélát, szolgálaton kivüli lovas-századosokat; Irsay Istvánt, szolgálaton kivüli czímzetes lovas­­századost; Dessewffy Ferenczet, Prepeliczay Károlyt, és báró Fiáth Gyulát, főhadnagygyá; Gyertyánffy Jánost, és Jankovits Aurélt, szol­gálaton kivüli főhadnagyokat: Antonovits Má­tyást, Berzeviczy Rezsőt, báró Nicolits Mihályt, és Almássy Józsefet, hadnagygyá: Virágh Vin­­czét, és Csernák Benjámint, szolgálaton kivüli hadnagyokat: Reichhardt Alajost, Schneller Fe­renczet, tartalékos hadnagyokat, és Kedves Jó­zsefet. (A budavá­rosi képviselőtes­tület) szombaton rendkívüli közgyűlést tar­tott. Tárgyalták a bizottsági jelentést a munici­­pális rendezésről szóló törvényjavaslat felett. A jelentés felett kevés vita folyt s végül 41 szavazattal 30 ellenébe­n oda nyilatkozott a köz­gyűlés, hogy a tisztviselők nem az őj választók, hanem a képviselőtestület által volnának vá­lasztandók. Az éjszakkeleti vasúttársaság azon ajánlata,mely szerint a népszínházi telket átveszi, elfogadtatott azon kikötéssel, hogy a kérdéses telek, a népszínház s­ a mostani nagy sörcsarnok telke, élenkint 180 írtjával átengedtetvén, a vasúttársaság azon telken semmi mást, mint saját központi hivatalai számára építsen házat. (Meg­kerestettünk) a következő so­rok közlésére: A „Hon“ szerdai számában ezt írja : „Dicsérjük meg Kerkápolyit, mert meg­érdemli. Hivatalos működését azzal kezdte­­meg, hogy a pénzügyminisztériumnál volt sajtóosz­tályt végkép megszüntette. Az ott alkalmazva volt urak (Kiss Péter, Toldy István, b. Pongrátz Emil, stb.) más alkalmazást nyertek.“ A do­log egészen igaz, azon jelentéktelen különbség­gel, hogy Kiss Péter már régen nyugalmaztatta magát, Toldy István, Lónyay távozta után azon­nal Andrássy­­gróf sajtóosztályába, báró Pon­­grácz Emil pedig még Lónyay ittléte alatt az elnökségből az egyenes adók osztályába ment át. (Azon iparlovag,a­kiről már múlt vasárnapi lapunkban beszéltünk, még mindig nem került kézre, sőt tovább űzi garázdálkodá­sait. Különös előszeretettel viseltetik a nőnövel­­dék s a gyakorló orvosok iránt. Megbízható for­rásból ismét két esetet hallottunk.­­ Elment Sze­relemhegyi k. a. f őnöveldéjébe a kigyó-utczá­­ban s ott is mint Frecskai kisasszonynál azt be­szélte, hogy leányait oda akarja adni a növeldé­­be stb, és itt is papirt, tollat kért. Aztán szom­jas is lett, de a kisasszony óvatos volt s mig ő vizet hozott növendékei közül beküldött néhá­nyat a szobába, hol az idegen volt, igy tehát az nap nem sikerült neki csele. Másnap visszatért épen mikor Szerelemhegyi k. a. nincsen otthon. Az egyik nevelőnő, ki előtte való nap ,látta ez urat a tulajdonosnő szobájában irni, ismerősnek gondolva őt,és semmi rosszat sem gyanítva, be­­vezeté az idegent az elfogadó szobába és siet a tulajdonosnőt, ki csak a szomszédságban volt, értesíteni. Midőn a nevelőnő visszatérve jelenté, hogy Sz. k. a. mindjárt jó, az idegent már út­ban találta kifelé. Az idegen azt mondá, hogy tulajdonképen nem is szükség bevár­nia Sz. kisasszonyt, hiszen csak azt akarta jelenteni, hogy leánykái egy óra múlva itt lesznek s csak kérdezni akarta, elkészítet­­tek-e mindent számukra. Ezzel elment, mielőtt Sz. k. a. hazajött volna. A kisasszony hazatérte után azonnal észrevette, hogy 30 frt értékű czukorszelenczéje ezüstből elveszett. — Ugyan­azon iparlovag megjelent dr. Hasenfeld Manónál a Marczibányi Ede házban az országúton és a doktort kereste, ki neki régi jó ismerője és ked­ves orvosa. Az orvos nincs itthon. No majd ir ő neki néhány sort. Az orvos neje, a mint az az orvosoknál szokásban van, bevezeti a tisztessé­ges külsejű embert a rendelő szobába, s ott ma­gára hagyja. Ez kellett az idegennek. Három ezüst gyertyatartót, egy ezüst szelenczét vitt el, s mi több, az orvos névjegyeit is, melyek az író­asztalon feküdtek. A névjegyekkel valószínűleg most ujabbnemű csalásokra készül. (Tűzvés­z.) Ma éjjel 1 és 2 óra között M. lókereskedő istállója a kismező utczában leégett. A tűz továbbterjedését a gyors segélynek sike­rült meggátolni. (Karlsbad egy régi fürdő ven­dége.) Mint a „Sprudel“ jelenti, Nachodsky őrnagy, ki 1805 óta rendes vendége a karlsbadi fürdőnek, az idén ismét megérkezett Karlsbad­ba. E szerint már 65 év óta látogatja a fürdőt. (Névváltoztatás.) Ványó György tököli lakos „Adamov­“ra változtatta nevét. (A pisk-petrozseni vonal­ an­nyira elkészült, hogy már egész hosszában jár­ható. Ma június 3­­-án halad el rajta az első mozdony. E próba meneten több aradváron­ meghívott vendég is részt fog venni. A vonal valószínűleg septemberben adatik át a közfor­galomnak. (A horvát fürdők látogatottsága.) A krapina-törliczi fürdő Horvátországban­­. június hó 15-éig 465 féllel 622 fürdővendéget számlált. Balaton­füreden ugyanezen nap sok­kal csekélyebb volt a fürdővendégek száma. (A butyini halott kiásásra­ vonat­kozólag a butyini községi eljáróság szükséges­nek tartja kijelenteni, hogy ő nem vett részt a halott kiásásban, mert akkor bikavásárlás vé­gett a bécsi vásáron járt. A hallott kiásás tényét megerősíti és csak annyiban igazítja helyre, hogy a nő testét nem darabolták szét, hanem újból behantoltatták. A szívet azonban csak­ugyan elégették, a­mint elbeszéltük. (Wágner Richárd) „Walkür“-jét pén­teken adták először Münchenben s az előadás 6 órától fél 12-ig tartott. A király mindvégig jelen volt az előadáson. A műről majd bővebben is szólunk. (Felhívás!) Tisztelettel tudatom színész ügyfeleimmel, hogy f. évi június hó 25-ik nap­ján a miskolczi nemzeti színházi részvénytársu­­lat 1. választmányától a miskolczi színházat f. évi October 15-től jövő 1871. évi virágvasána­­pig kinyerni szerencsés valók azon biztatás és kijelentéssel, hogy jól szervezett társulatomat nemcsak kitartó s buzgó pártolással, de minél számosabb bérlet biztosításával sőt erkölcsi se­géllyel is gyámolilni fogják; — ezen nemes előzmények folytán felhívom az oj­erette és drá­ma tagjait, hogy illő feltételeik s színi képessé­gek meghatározása mellett bérmentes leveleik­kel engemet vagy a színházi ügynökséget leg­feljebb június hó 15-ikéig megkeresni szíves­kedjenek. — Tóth Jenő a miskolczi nemzeti színház igazgatója. (Kannibál tett.) Gyarmatháról írják, hogy egy ottani paraszt nemrég részegen és dühtől remegve ment lakására. Ez a paraszt egy özvegy asszonyt vett el, kin­k első házas­ságából két gyermeke maradt. A paraszt belép tehát említett állapotban szobájába, meg fogja lábánál az idősb, két éves gyermeket s többször minden ok nélkül, úgy a kályhához vagdossa, hogy a szegény gyermek agyveleje kilocscsant, s kis koponyája szerteszét ment. Ezzel a dühön­gő nem éri be, hanem még egy ollóval össze­vissza szurkálja testét, mintha egyszeres halál nem elégítené ki. (P r ó b a-a­r­a t­á­s.) Az orsz. magyar gaz­dasági egyesület által f. é. június 30-án délutá­ni 4 órakor a városligeti Cséry-féle majorban egy Amerikából March és Kuné mérnökök által hozott új szerkezetű aratógéppel tartandó pró­batételre a t. ez. gazdaközönség meghivatik. Egyletek intézetek. (A m. m­é­r­n­ö­k - e­g­y­l­e­t) f. hó 25-én Hollán Ernő elnöklete alatt tartott egyetemes szakülésen olvastatott a bizottság jelentése sz. kir. Győr városa ta­ácsa által a kis Dunaág hidterveire kitűzött 2 rendbeli pályadijak oda­ítélése tárgyában. Nevezetesen sz. kir. Győ­r városa tanácsa a kis Dunaág áthidalására pályázat utján beérke­zett hidterveket a m. mérnök-egyletnek meg­­birálás és véleményezés végett azon kéréssel küldötte át, hogy a vizsgálat eredményéhez ké­pest egyszersmind a kitűzött pályadíj odaítélése iránt is tegyen javaslatot. Miután a m. mérnökegylet f. hó 11-én tartott egyetemes szakülésen felolvasott bizottsági je­lentésben csak a hídtervek műszaki bírálata fog­laltatván a pályadíjak odaítélése tárgyában ha­tározott javaslat nem létezett, szükségesnek ta­lálta az egyetemes szakülés az illető kiküldött bizottságot a jelentés kiadása mellett felkérni arra, hogy a művétemény, illetőleg bizottsági je­lentés alapján sz. kir. Győr városa tanácsa eb­béli kifejezett kérelméhez képest a pályadíjak oda­ítélése tárgyában is nyilatkozzék, s tekin­tettel a tervek hiányosságára, egyszersmind egy állandó híd tervezetének kidolgozására nézetet előadván, műsz­ki javaslatot terjeszszen elő. Az imént előadott kívánalmakhoz képest újonnan átdolgozott bizottsági jelentés szerint, az első pályadíj az „isten velünk,“ a második „Durchfluß“ jeligés tervezetnek ítéltetett oda, feltéve,­ hogy a város tanácsának ebbeli határo­zata szerint e pályadíj azon esetben is kiszolgál­tatható, ha a bemutatott, legjobbnak mutatkozó terv a kivitelre nem alkalmatos; továbbá, hogy a kis Dunaág áthidatalása leginkább megfelelne Howe amerikai rácsrendszere szerint létesí­tendő híd. Az egyetemes szakülés a bizottság ezen jelen­tését egész terjedelmében elfogadván, annak sz. kir. Győr városa részére leendő megküldését némi stylaris módosítással elhatározta. Ezt követte Steindl Imre építész sz. kir. Pest városa közönsége által (belváros, Lipótutcza) már tettleg megkezdett második városházának építése tárgyában tartott értekezése, melyben az építés történetének vázlatát a változott köztör­vényhatósági és közigazgatási viszonyokhoz ké­pest röviden előadván, bemutatta az általa kü­lönös gond, szorgalom, beható tanulmányozás és ízléssel összeállított építkezési terveket. A közlekedés, kényelem, czélszerűség, belső berendezés körüli kérdések megoldása fényesen sikerülvén, különösen a közgyűlési terem elhe­lyezése, berendezése, felszerelése tervező átgon­dolt teremtő tehetségére mutat. A góth ízlésben tartott homlokzat kellő mozgékonysággal bírván eléggé komoly külsőt és méltóságos kifejezést ad az egész épületnek. Végül titkár jelenti, hogy a közmunka-tör­vényjavaslat átdolgozott példányai a sajtó alól tán e mai napig sem kerültek ki, s miután an­nak tárgyalása e mai napra tűzetett ki kéri az egyetemes szak­ülést, hogy annak tárgyalására más határidőt tűzzön ki. Tekintve azt, hogy a köztörvényhatósági tör­vényjavaslat, melyben a közmunka és utak fen­­tartása iránt is intézkedés létezik, az országgyű­lésen legközelebb tárgy­altatni fogván annak módosítása, a közmunka törvényjavaslat módo­sításával elkerülhetlen, határoztatott, hogy a fen­­nebbi törvényjavaslat tárgyalása a jövő október hó 1-ső szombatján, tehát a köztörvényhatósági törvényjavaslat letárgyalása után fog tárgyalás alá vétetni, megjegyezvén, hogy a sajtó alól kikerült törvényjavaslat példányainak az egy­let tagjai közötti kiosztása, szétküldése iránti szükséges intézkedések mielőbbi megtétele a választmány jóakaratába ajánltatik. Elnök végül előadja, hogy egyetemes szak­ülések 3 hónapra berekesztetvén azoknak újra felvétele csak október hó kezdetével fog meg­történni, s az egyleti tagok szíves fáradozásait az egyetemes szakülések közül elköszönve az ülést feloszlatottnak nyilvánítja. 36 ig 50­ra befizetések eszközöltessenek. Az igazgatótanács tagjainak eredetileg meghatáro­zott létszám-magassága nem szükségeltetvén, indítványoztatik az is, hogy — miután az igaz­gatótanácsból úgyis többen kiléptek, hagyassák meg a tényleges létszám. Az a­lpszabályzat há­rom pontját is módosítandónak véleményezi az igazgatóság. Végül előterjesztetik a zárszámra, melyből kitűnik, hogy a kedvezőtlen viszonyok daczára is az 1870. év május végével a társu­lat javára 15,436 frt és 77 kr egyenlet mutat­kozik. A jelentés felolvasása után elnök javaslatára dr. L­e­y­e­r bizatik meg a jegyzőkönyv veze­tésével. Ezután heves vita fejlődött ki. Wag­ner Frigyes temesvári gyárigazgató kü­lönösen élese­n és alaposan bírálta a társulat üzletkezelését; hasonlólag nyilatkoztak F­i­­scher Pozsonyból és W­e­i­s­s. Támadásaik éle ugyan nem a mostani igazgató tagok ellen volt irányozva, mint kiket b­ecsületes, lelkiisme­retes egyéneknek ismernek el, hanem kiválólag N­eumann és Szaluszky ellen; azon­ban Bachmayer, dr .­­ámái V., Tichtel, Varga, dr Loyer igazgató­­sági tagok hosszasabb válaszokban feleltek rá s bizalmat igyekeztek éleszteni a társulat vállala­tának életképessége iránt. Ez nem is tévesztette el hatását. A vállalat majdnem egyhangúlag fön­­tartandónak­ határoztatik, csakhogy rendezet­tebb alapokon és az eddigi bajok okozóinál — kik ellen szigorú törvényes eljárást sürget a köz­gyűlés — tisztább kezű egyének által. Jelen volt 5 jómódú vidéki magyar földmű­ves is, kiket kellemetlenül látszott érinteni az ülés első felében a folytonosan német.. nyelven folyt vita s egyikük fölállván szintoly illedelme­sen, mint a mily metsző humorral kérte a tekin­tetes urakat, hogy „legalább minden tizedik szót mondanak magyarul, hogy ők is értenének valamit.“ Kevés idő múlva mégis változott a vi­ta és tanácskozás nyelve s örömmel vettük észre, hogy az előbbi szónokok — egynek kivételé­vel — ép oly korrekt tudtak magyarul beszélni egész az ülés végéig. Az igazgatóság indítványai elfogadtattak. Név. a 4., 9., 10. §§. módosíttattak, olyképen, hogy a társulat üzletét az osztrák tartományok­ra is kiterjeszti; a részvények száma 5000-ről felényire szállíttatik le. A társulat külső vezeté­sére, az e tekintetbeni teendők megállapítására s a társulat hitele és gyarapodása iránt szüksé­gelt intézkedések megállapítására egy, Wag­ner, Fischer, Ruttkay, Varga, Mik­lósy urakból álló bizottság küldetik ki, mely­nek az igazgatótanács egyébként mindenben rendelkezésére álland. Végül j­egyzőkönyv hitelesítésével Fischer és Weiss urak bízatván meg, miután az idő­közben megérkezett másod­elnök Türr tábor­nok a tagoknak a társulat érdekei iránt tanúsí­tott szíves készségeket megköszönte, a gyűlés eloszlott. Közgazdaság. (Az első magyar kölcsönös állat­biztosító társaság) közgyűlése jun. 29-én tartatott. Mihalik János, miniszteri taná­csos úr, a társaság elnöke megnyitja a gyűlést. M­i­k­l­ó­s­y úr, a társaság titkára olvassa a je­lentést először magyarul, majd dr. L­e­y­e­r ugyanazt németül. A jelentésből a következő főbb pontokat emeljük ki. „Azon több nemű és több oldalról nyilatko­zott aggodalmak folytán, melyek ez év folyama alatt a társasághoz­­intéztettek, az igazgatóta­nács indíttatva látta magát mindenekelőtt a társulat vezérigazgatója, Szaluszky Szil l­á­r­d üzletkezelését gondosan megvizsgálni s jelenleg kész e fiatal, csak 1869. okt. 1-től mű­ködő társaság forgalmának eredményéről s ed­digi üzlete állásáról jelentést tenni. Az 1869. évi jun. 28-án tartott alakuló közgyűlésnek Sza­luszky Szilárd által alá­írottakként előterjesztett 5000 db. részjegyre eddig összesen 44,080 ft, befizetés történt. A múlt évi októbertől i. évi május végéig 1.301,460 ft, biztosítási érték után díjbevétel volt 24,224 ft, 65 kr, melyből károkra kifizettetett: 3,456 ft, 95 kr, vagyis a bevett díjaknak csak hetedrésze. A lefolyt év általánosan ismert pénzválsága azonban, valamint másrészről Neumann utazó felügyelő és Szaluszky vezérigazgató részéről az üzlet kezelésében és az aláírások szerzése körül követett eljárás a vállalatot alap­jában megrendítette. Mindezeknél fogva Sza­luszky Szilárd folyó évi május 15-én az üzlet to­vábbi vezetésétől fölmentetett, s még februárban visszalépett , e­u­m a­z utazóügynök ellen pe­dig törvényes viszgálat rendeltetett el. Az intézet érdekében mindkét elnök, az igaz­gatókkal együtt a részekre biztosított tisztelet­­díjat önként felényire szállították le, sőt még ez illetményeket sem vették föl mindeddig; hason­­lag az igazgató­tanács többi tagjai is mindeddig még csak szóval sem érintették jelenléti lapjaik kiegyenlítését. Ily megtakarítások s az eddigi hivatalnok-létszámnak és fizetéseknek az üzlet minőségéhez alkalmazott leszállítása által a mellékelt kimutatás szerint a kiadások 13,000 írtról 6,0o0 írtra szállíttattak le s az üzlet ve­zetése Miklósy Samu vezértitkárra bízatott. Ezek után annak elhatározására kéri a a­z igaz­gató tanács a közgyűlést, hogy a jelenleg kibo­csátva levő és meg nem semmisített részjegyek után 3 hó lefolyása alatt, vagyis 1870. szept. A„ Pesti Napló“ magántáviratai, (Eredeti sürgöny.) Udvarhely­szék, jun. 28. A szék bizottmánya a Dániel főkirálybiró elnöklete alatt tartott ülésében Debreczen város ismeretes­ kör­iratának tárgyalása alkalmával határoza­tokig kimondotta, hogy a köz­törvényha­­tóságokról szóló törvényjavaslatban kife­jezett elveket osztja s annak mielőbbi tár­gyalását óhajtja. P­á­r­i­s jun. 29. A római határról tegnap je­lentetett: Valószínűleg­ ma fog megtörténni a csalhatatlanság dogmája fölött a szavazás s hol­nap annak kihirdetése. P­á­r i­s jun. 29. A „Rappel“ jelenti: A bal­oldal a budgetvita alkalmával a külpolitikát meg fogja érinteni s a német egység javára —a mennyiben az békés után jöhet létre — kedve­­zőleg nyilatkozik. P­á­r i­s jun. 28. A törvényhozó testület visz­­szavetette a senatorok fizetését tárgyazó tör­vényjavaslatot. Madrid jun. 27. A kormánysajtó kinyi­latkoztatja, hogy Izabella királyné lemondása mi tekintetben sem fogja alterálni a cortes el­járását. A polgári házasság behozatala 1-ső sep­temberben történik. Floren ejun. 28. Az „Independenza“azt a hírt hozza, hogy az egyiptomi király a trónörö­kös kíséretében közelebb Konstantinápolyba fog menni. A trónörökös hirtelen visszahivatott s útját Olaszországon keresztül Brindisi felé ve­szi. A khedive ezen elhatározását a franczia kormánytól tanácsoltnak mondják. Bukarest jun. 29. Egy rumén izraelita, Buchner nevű, a senatus beleegyezésével Ru­­ménia észak-amerikai consulává neveztetett ki. B­é­c­s, junius 30. (Megnyitás.) Hitelrészvény 261.50, lombardok 202.80, anglo-osztrák 33050, franco-, tramway 201. Emelkedő irány. Páris június 29. (Zárlat) 3°/o rente 7258, olasz rente 60.20, crédit mobilier 217, osztrák napra 330, 41/20/o rente 103.80, állampálya 833, lombardok 423, osztrák időre­, magyar kölcsön 239, magy. keleti pálya 323. Szilárd, Berlin jun. 29. Változó. Búza 71112, 71%, 72%, Rozs 51,51, 53, Zab 327%, 27%, Árpa 36—46. Olaj 14, 17%2, 137*­, szász 17%, 17%, 17%, Londo­n, jun. 29. Búza lassú, változatlan, tavaszi gabona szilárd, csendes. Bevitel búza 6310, árpa 6620, zab 28110. Hűvös. Hamburg, jun. 29. Búza és rozs lanyha. Búza 136, 151, 153, rozs 92, 109, 110, olaj csendes 30%, 27%, szesz lanyha 20%, 21, 21%. S­t­e 11 i­n, jun. 29. Búza 69—78, „ „ 77’/*, rozs 50—53 „ „ 51, olaj 15% „ „ 13%, szesz 2617/2­4 „­16%. Köln. Ünnep. P­á­r­i­s, jun. 29. Liszt 70, 70.25, 70.25, 68-75, szesz 72.50, 66.50, 64, olaj 146, 116 50, 113, 110.50, lenmag 88,25, 89, 91. Szép. Nyomatott az „Athenaeum“ irodalmi és nyomdai részvénytársulat, (ezelőtt Eraich G.)Barátok tere 7. szám. 1870. A pesti gabona- és értéktőzs­d­é is jun. 30-án a gabonaüzlet igen gyenge volt, a hangulat bágyadtnak jelentkezett, és gyenge kinálat valamint kevés vevési kedv mel­lett a búza 5—10 krral olcsóbban kelt. Rozi erősen kínáltatott a többi gabnanemek csendes­­ek és üzletnélküliek maradtak. Az értékpiaca hangulata a mai ulímo daczára és erős üzletek daczára kedvezőtlen maradt. Noha a forgalom igen gyenge és az üzlet egészen nyugodt volt, mégis néhány malompapír kivételével a legtöbb érték szilárd maradt. A tegnapi magánüzletben osztr. hitelrészvé­­nyekben hausse állott be és azok 260.60-ig fizet­tettek, tramway lanyha, 201 adva, francobank 64.75 zárva. A déli borjáén magy. pályakölcsön 11074, dijsorsj. 24, földteherm. 80%, dézsmav. 77% fizetve, magyar hitelrészvény 89­/a franco 65, anglo 9972 zána, osztr. hitelr. 261.20 zárva, Concordia 510, Árpád 327, Luiza 155, budai gyártelep 80 adva, pesti henger 1040 kérve, I. magy. sörf. 678 fizetve, hajókölcsön 155, II. 149 V2 kérve, salgó­tarjáni 105 V2 zárva, magy­­szeszgyár 295 kínálva. Valuták, és devisek, ke­veset változtak. Napoleonhor 9.57—9.59, cs. arany 5.73 %-5.75% , tallér 1.77—1.7772, Frankfurt 100—100%, London 11974—120, Páris 47.40 - 47.60. Fenti keresk. bank 680.685, budai keresk. b. 193.195 nélb. 35.36, pesti takarékpénztár 3700.3760. a pest-bu­dai 18v. 162—163, pest-terézvárosi. 537­—54 pesti han­­­germalom 1040.1050, Pannónia 710.715, első bud-pesti 525.530, Concordia 510.520, Árpád 335.340, király 436.440, budai gyártelep 80.81, Louiza 167.158, Victoria 240.245, pesti közúti p . 332.333 első magyar biztosi- 638.640 Pannónia 2,42.245, Ha*» SIS .25 iS&igotarja- 105.106­­, alagút 93.94 első m. szeszgyár 295.300 új­pesti szeszfinom­itó 383.390, e­sít m.görfcnjé 104.105 pesti­­budai Jánczhid 882.685 ifjabb 4 vállalatuk Athenaeum 165.160 Drasch-féle téglegyár 138.140, szálloda­ részvénya 136.137 Stennitas 400.—405, — magyar-belga gépgyá­r0 55, bácsi Trasivay 204—204­2 Hunnia 120.125, Ganz féle vasgyár 380 S91, gyapjúmosó — — i­.eszénbánya — — pest-bácsi —.—. Bécsi tőzsde. Junius 28. Által. i Pamaden. &•/, bankjegy kamat, i„ ezüst „ 4*/**/« Metalliques . 8% Metalliques . . . !■ ti » • • Állami orijegyek. IB39­ ki sorsj. teljes. . „ „ ötödr. . 1854 ki „ ............. IfcS0-ki „ teljes . „ „ ötödr. 1564-ki „ 1001 Földtehermenteatt, kötvények. magyarországi. . . bánsági................. horvát és slavoniai erdélyi................. Elsőbbe, kötv. cdoment. kamat­ai. 8*/, illamvaspálya . . .. ., 1867-ki sor. 8*/, déli vasút . . . . 1-s8 erdélyi............. Baros-pécsi.............. Bank-­ás iparm­siv hitelintézet .... Marj. hitelbank. . Oa*t. nairna. bankr Alsó-aaset. e&o. bank M. Földhitelint. 5 V/* Lloyd ................. Dunagözuajózán . Által. forgalmi­ bank Pe­ti lánozbid . . . ft tál 116.1 mm$­­ j6. 105 16.* 238- *38 - 90 50 96.-105.50 116.50 79.70 79. 88. 78. 142.-143 50 118.­­51 25 91 30 -'591Q 89 *9 7»4 — 850 90.60 •159.— 596. 115.— Tartv 60.05 69 05$3e&ki vallat (osztr.) Állam . . Déli Tiszai „ . . l-sö erdélyi » Kolozsvári ff Barcs-pówi „ Alföldi „ Sorsjegyek Hitelint. sorsj­­­jOfto* Donagesh. . 100 „ Triesti . . . 80.25 19.50 83 75 78.50 148.­ 144.­­118.50 91.50 92 2 1 *59 30 89 75 '61. 864 91 — 361. 598. 115.50 Vaspálya-rássv. cairn • • . Pálffy . . . Clary . • . 31. Genols. Budai . . . Windischgr. Waldstein . Ke­gin vielt 100 , 60 , 40 , 40 , 40 , 40 . 40 20 . 20 . 10 Rudolf kor.­hg 10 , 3 havi váltók. Augsb. 100 dm. ft. 1* Frankf.11­0 dn. ft. 3*/t­­r.on­dot. 10 f. st. 37, Pirié 10.' friss. . 89. Arany és ezüst. Vs. arany ..... Napoleondor .... Por. Friedrichsdor. Ezüst........................ Adva Tar *298. 393.— 199 — 246 — 173 9­.25 174.50 173 50 2302. 894 — 199 20 147 -173 50 91 50 175 — 174 -160.-1 100.50­ 112. 61.-1 40.101 80.50 86.— 29.50 58.50 20.50 22.— 17.50 15.25 100.15 100 35 119 90 47 60 5 73- 9.57­ 10.30 117.75 160.50 101. 123. 63.— 41 50 81.no 37. 8u 60 54.60 21.50 28.-18.50 16.75 100.25 100.40 120 — 47*5 5 74— 9 58 —75 118 — &özhajózási közlekedés. Első cs. kir. szab. Dunagőzhajózási társulat. Bécsről Péstre naponkint fél 7 órakor reggel Győrről Pestre naponkint 11 órakor délelőtt. Esztergomról Pestre naponkint 5 órakor reggel. Váciról Pestre naponkint fél 7 órakor reggel. Pestről Mohács*, Eszék* és Újvidékre naponkint 6 órakor reggel. Pestről Zim­ony­ és Belgrádra hétfő, kedd, szerda, péntek, szombat és vasárnap 6 órakor reggel. Pestről Oraovára és a Duna-fejedelemségekbe szerdán 6 óra reggel Eszékről Újvidékre naponkint 5 órakor délután. Eszékről Zimonyra és Belgrádra hétfő, kedd, szerda, péntek, szombat és vasárnap 5 órakor délután. Eszékről Orsovára és a Dunafejedelemségekbe szerdán 5 ór­a. u. Zimonyból Belgrád-, Orsova- és a Dunafejedelemségekbe hétfő, szerda, és csütörtökön reggel. Baziásról Orsovába és a Dunafejedelemségekbe csütörtök d­­e, azonkí­vül hétfő és szerda délben. Orsováról Giurgevo-, Galatz- és Konstantinápolyba péntek délben. Orsováról Giurgevo- és Galatzba a Serbiából jövő hajókkal kedd és csütörtök délben. Győrről Bécsbe naponkint 7 órakor este Pestről Bécsbe naponkint 6 órakor este. Pestről Győrre naponkint 6 órakor este. Pestről Vácz- és Esztergomra naponkint 8 órakor délután. Mohácsról Pestre naponkint korán reggel. Eszékről Pestre naponkint 5 órakor délután. Újvidékről Pestre naponkint 12 órakor délben. Belgrád­ és Zimonyról Pestre hétfő, kedd, szerda, csütörtök, szombat és vasárnap 6 órakor reggel. Baziásról Belgrád, Zimony* és Pestre péntek­­. Baziásról Belgrád- és Brcskára kedd és csütörtök délben. Orsováról Belgrád*, Zimony- és Pestre péntek 5 órakor reggel. Orsováról Belgrád-, Sabátz- és Brcskára kedd és csütörtök 5 óra reggel Galaczról Orsóvá-, Belgrád-, Zimony- és Pestre hétfőn reggel. Galaczról Orsóvá-, Belgrád-, Sabácz- és Brcskára péntek és vasára, reg. Konstantinápolyból Orsóvá-, Belgrád-, Zimony- és Pestre kedd. Szegedről Zimonyba szerda és szombaton reggel. Zimonyból Szegedre vasárnap és csütörtökön délben. Sziszekről Zimonyba kedden reggel. Zimonyról Sziszekre szombat reggel. (Gyorsh­ajózások. Pestről Galacz­ és Konstantinápolyba hétfőn 7 órakor este. Baziásról Galacz és Konstantinápolyba kedd és szombat 9 órakor reg . Konstantinápoly és Galaczból Pestre péntek 4 óra délután. Konstantinápoly és Galaczból Baziásra kedd és péntek 4 óra délután A személyszállító-hajók megérkezte Pesten­­ Bécsből naponkint este. Győrről naponkint este. Esztergom- és Váczról naponkint d. e. Újvidék-, Eszék- és Mohácsról naponkint d. t­. Helgrád és Zimonyról hétfő, kedd, szerda, csütörtök, péntek és vasárnap délután. Orsova és a Dunafejedelemségekből vasárnap d. u. gyorshajóval szer­dán reggel. Elsőő magyar Dunagőzhajózási társaság hajói. Pestről Bezdánig naponkint 6 órakor reggel. Bezdánról Pestre naponkint 9 órakor d. e. Pestről Esztergomra naponkint 3 órakor d. vl Esztergomról Pestbe naponkint 5 órakor regg. Főszerkesztő: B. Kemény Zsigmond. Felelős szerkesztő: Sírváry Lajos. Nyílt tér: a legelegánsabb férfi- és gyermek,­­­u­sz és utazó ruhák Magyarország 3 legnagyobb férfiruha-raktárában Grünbaum és Wein­er magy. kir. udvari cs­adók Peatsa. I. Deák-téren az evang. templom átel­­lenében. II. A hatvani utcza és országút szög­letén a „Zrínyi“ kávéház átellenében. HI. Régi színház-téren levő Bazárban a „m.kir.“ czimzett szálloda átellenében, 8031

Next