Pesti Napló, 1870. augusztus (21. évfolyam, 147-175. szám)

1870-07-01 / 147. szám

vatozó módozatokat, a bizottsági testületek ala­kítására n­ézve , úgy a számarányt tekintve, mint annak alkatrészeit. A parlamentek kivételé­vel, külföldön majdnem minden tanácskozási testületben perkorrestálják a nagyobb számot, és miután a tisztviselők választására a maunici­­piumoknak vagy semmi, vagy nagyon korlátolt befolyás van fenntartva — Belgiumban példa csak a greffier-eknél 3-at jelölhet ki, — ott a súly arra van fektetve, hogy a testületekben a nagyobb szám által a tanácskozás méltósága meg ne zavartassák. Elismerem nagy testületeknek a tanácskozá­sokra való hátrányát, de miután Magyarország­ban azt megszoktuk, miután Magyarországban a legritkább esetekben mutatkozott a nagy szám a tanácskozás akadályául, miután továbbá meg vagyok győződve, hogy a jól rendezett municipi­­um ügyrendében fog módot találni arra, hogy mindet, kihágásnak elejét vegye, miután végre a tisztviselők választására egy kisebb számú bizottság nem mutatkozott kivár­atosnak,­­ a kormány nem látta helyesnek, hogy nagy mértékben leszállítsa a bizottság tagjainak szá­mát. Mindezeknél még fontosabb, mint a központi bizo­tság előadó­­ is, kijelentette, s a törvényja­vaslatnak sarkpontját képezi azon kérdés el­döntése, mily alkatrészekből legyen a bizottság alkotva. Félszeg intézkedések e tekintetben nagy horderejű hátrányokat vonhatnak maguk után. Azt hiszem, mindnyájan megegyezünk, hogy úgy tágabb, mint szűkebb körben maga­sabb értelem és függetlenség azon tulajdonok, melyek hivatva vannak és jogosítják intézni az emberiség ügyeit és ebben minden osz­tály úgy gazdag és vagyonos, mint szegény megnyugodhatok. A főnehézség abban rejlik, felkeresni a kulcsot, faskép biztosíttassák a ma­gasabb értelmiség s függetlenség túlsúlya. Elismerem, hogy a pénz, a vagyon sem értel­met, sem függetlenséget föltétlenül nem ad, de tagadhatlan másrészt az, hogy leginkább lehet azoktól követelni a közügyek iránti részvétet, és leginkább lehet függetlenséget vélelmezni azon osztályok részéről, melyeknek szükségle­tük fedezve van , nincs is sehol oly jól rende­zett ország, melyben béke és szabadság tartó­­san fennáll, hol ne volna a nagyobb-kisebb va­gyoni qualificatióhoz kötve politikai jogok gya­korlata, és hol ne követelnének a vagyonosab­baktól kiváló kötelességeket. A municipális rend­szerre ezen elveknek praegna a alkalmazá­sa a lehe­t legszükségesebb. Ha azon vagyono­soknak, kik az évenkinti költségekhez, sőt mesz­­sze nemzedékekre terjedő innvestitiókhoz legna­gyobb részben járulni kötelesek, tartós s kellő befolyás nem biztosittj­uik, mikép lehet akkor életerős, s független önkormányzatot képzelni ? Nem fog-e a municipium még azon esetben és addig is, míg a választók józansága a vagyono­soknak az őt megillető befolyást átengedi, nem fog e hasonlítani egy zálogos birtokhoz, mely­ben soha nagyobb investitio nem létesítethetik ? És ha a vagyonosok magukat a kellő befolyásban megingatva érzik, nem fognak-e a­tán mérté­ken túl a kormánynál orvoslást keresni ? És mi­után az összes vagyonos osztály támogatását egy kormány sem nélkülözheti tartósan, nem fog-e az oda vezetni, mitől legjobban félünk a merev centrálisaimhoz ? (Élénk helyeslés jobb felől). Ellenben ha a vagyonos osztálynak tartós és biztos befolyás biztosittank, akkor én, részem­ről, ilyen szűkkeblűséget nem tehetek fel ! Az igaz hogy a mostani igen materiális időszakban valami nagy áldozatokra számítani alig lehet, hanem az életerős municipális intézménynek van valami varázsereje (Balról: Volt!), mely még a nagyobb áldozatkészségre való számítást sem zárja ki, - - és van-e dolognak egy igen szerencsés oldala, ez pedig az, hogy minden igazságos municipális költségvetésnek legneve­­zetesb tételei igen rövid idő múlva többszörösen megtéríttetnek. Jó igazságszolgáltatás, jó közigazgatás, va­gyoni és személyes biztonság, jó közlekedési eszközök, a városok csínja sőt luxusa visszahat­nak számtalan utakon a vagyonos osztály gya­rapodására és hogy még utolsó gondolatomat is jelezzem : (Halljuk!) nem tehetem fel, hogy ha a törvényhozás bölcsesége a vagyonosok jöven­dő sorsát nagy részben az ő kezeikbe teszi le, az európai társadalmi mozgalmakkal szem­ben ne követnének el mindent a kirívó el­lentétek kiegyenlítésére (Élénk hosszas he­lyeslés jobbról, nyugtalanság bal felől) és ezt annál is inkább tehetik, mert hála Istennek, ez még Magyarországon nagy áldozatokkal nincs összekötve. És ha ezen után fognak járni, a gazdagabbak befolyása folytán nemcsak gyűlö­let nem fog ellenök támadni, hanem a szegé­nyebb osztályokat ki is fogják bökni. Ha pedig a szegényebbek lelkiismeretlen hatások folytán (Zaj bal felől: Felkiáltások !) felöl : Úgy van! Bal felől : Izgatás a törvényaslat!) oly követelésekkel lépnének fel, a xyek ki nem elégíthetők és nem teljesithetőleg rám nézve csak egy okkal lenne több, ha a va­gyonnak a kellő befolyás biztosittassé(Elénk helyeslés jobb felöl! Ezen okok vezéreltek engem, hogy idén a törvényhatóságok részér­e javaslatbajzazott azon módozat, mely szerint a bizottsá tagjai­nak egy nevezetes részét a legtöbb adfizetők képezzék , én ezen a törvényhatóságok ezéről kezdeményezett elvet egész hévvel feltoltam, mert csak ebben találom az önkormányt biz­tosítását, és mert mindazon módozatok melyek javaslatba hozattak, és a­melyek szint a va­gyonos osztály biztosítására czéloztak, futat­ják az ezen törvényjavaslatban talán ró árny­oldalakat, de nem nyújtanak hasonló elveket; továbbá azért is, mert a közigazgatá­s az egyes területek felvirágzására nézve ej mó­dozat még azon esetben is, ha túlságos alkal­­maztatik , gyakorlatilag mégis jónal bizo­­nyult be. Bátor vagyok e tekintetben Poroszoségra mutatni. Poroszországban ezen módozat iden­­ütt létezik, különösen pedig Poroszország eleti tartományaiban oly mérvben, hogy az okiszes kerületi üléseiben 761 város 1067 szavaztal, 26879 falu és 2501 kisebb jószág 1313 iva­­zattal van képviselve, 9414 jószágnak biztosai pedig személyes képviseleti joggal birnak így tehát a képviseltető» úgy áll, mint 2é a 9400-hoz. Én ezen arányt túlságosnak tart», s az előterjesztett törvényjavaslatban ajtott arányt tartom legczélszerű­bbnek, mert őshaz­­aal éretik el azon őzét, hogy minden egyesör­­vényhatóságnak vagyoni állapotához mérveen a vagyonos középosztály fogja ezen szemtes jogosítottaknak zömét képezni, a­mint egy a s­ietes számítás ki is mutatja, hogy diametrasz Magyarországban 200, Erdélyben 100 frtnyi­­redt adófizetés adná meg a személyes szavati jogot. Felhozatott,hogy azon módozat mellett,mea törvényjavaslatban ajánltatik, s mely széria bizottmánynak fele a legnagyobb adót fizet­­ből alakittassék, a másik fele pedig szabad­­­lasztás által töltessék be, az­­értelmiség nem is kellő mérvben képviselve. Én ezen eredmét végletlenül sajnálatosnak tartanám , de nem­sem, hogy ezen törvényjavaslatban megalá­zott módozat ide vezetne, mert már azon kör­­ménynél fogva, hogy a vagyonos osztály az é­telmiséget könnyebben szerezheti meg, mint szegényebb osztály, azt hiszem, legnagy, részben ezen személyes jogosítottak közt u­­­­gyan az értelmiséggel már­is össze lesz köt), azonkívül ne méltóztassék kicsinyleni a törvén­­javaslatnak azon intézkedését, mely bizony tudományilag kiképzett egyénekre nézte­­ adónak csak felét határozza meg. Nem oly­­ számot fog az adni az egyes törvényhozásokba mint sokan képzelik ; igen sok már egészen me­genészesedett ügyvédi oklevél fog ennek folyt napfényre kerülni és meg vagyok győzően, hogy az azok alapján adott jognál fogva, évi évre szaporodni fog azok száma, kik ezen át­ fognak a bizottmányba bejutni. Azonkívül azo­ kik az összes bizottmányt választás útján kiván­ják betölteni, csak nem tehetik fel a választó részéről, hogy ők az értelmiségtől meg fogná vonni bizodalmukat (Helyeslés jobb felől.) Mi csak arra vagyok bátor figyelmeztetni a t. ház, miszerint a bizottmány másik felére nézve a sza­bad választás ezen törvényjavaslatban annyit bitosítva van a választók részére, hogy az akaratuk sokkal nagyobb mérvben fog érvé­nyesülni így is, mnt érvényesült eddig a jeles­legi bizottmányok összealakitásánál. (ügy­et jobb felől. Ellenzés bal felől.) Tisza Kálmán és utána Elekes képv. ur is fö­letette azon kérdést, miért létetett ezen törvény­javaslatban kivétel a szászokra nézve ? 1868:XLIV. törvényczikk al illetők meg­hallgatása által megnyugtatást szándékozót előidézni. Én azon nézetben vagyok ,­­ hogy azon széles hatáskör, mely ezen tör­vényjavaslatban a municipiumoknak fel van hagyva, a szászokat szintén megnyugtathatja Ha oly szerencsétlen leszek, hogy a Szászféle u£y fogja­ fel a törvényjavaslat szellemét, min Tisza Kálmán, akkor elismerem, hogy a tör­vényjavaslat megnyugtatásra szolgálni nem fog, de reményem az volt, és ma is az, hogy a kormánynak azon eljárása, miszerint a munici­piumokat fel akarja tartani a szászokra is meg­nyugtatólag fog hatni. Sokkal fontosabb kérdés az, melyet a dialec­tika minden erejével fejtett ki­­. Tisza Kálmán képviselő úr , t. i. az állambíróság kérdése melynek bővebb fejtegetésébe van bocsátkozni nem bátorkodom, azonban elismerem, hogy bi­zonyos állambíróságok felállítása lehetséges a parl­ament veszélyeztetése nélkül. Azonban most, ez alkalommal azt hiszem, hogy ez­által egy igen nagy baj helyébe még egy nagyobb baj következnék be. Elismerem, hogy igen nagy baj, ha a kormány összeütközésbe jön egyes törvényhatósággal, de még nagyobb bajnak tartanám, ha a parl­ament jönne összeütközésbe az állambírósággal. Mondom, ennek bővebb fejtegetésébe ma nem akarok bocsátkozni, csak röviden jelezni kíván­tam, hogy ily baj okvetlenül bekövetkeznék, ha pl. az állambíróság törvénytelennek nyilvánítana valamit, a parla­ment pedig a kormány eljárását helyeselné , a­mi épen nem lehetetlen, mert épen az a parlamenti kormány legnagyobb ereje, hogy néha a haza megmentése czéljából túl is teheti magát a törvényen. Ebből azután vagy azt kellene levonni, hogy mindkét esetben kény­telen a kormány visszalépni, vagy hogy csak egyik esetben, vagy hogy egy esetben sem kény­telen visszalépni. Mind oly elvek, melyeknek megállapítását az utókornak hiszem fenntartan­­dónak. (Nevetés balfelöl.) Igen természetes, nem értem, hogy századok után, hanem azt, hogy ez nem tartozik a jelenlegi tárgyalás keretébe. (Helyeslés jobbról.) Körülbelül elmondtam, amit mondandó vol­tam. Teljesen osztom Tisza Kálmán t. képviselő úrnak azon nézetét, h­ogy a nemzet puszta ígé­retesnek ne higgjen, a azt is osztom, hogy a­ki úgy fogja föl a törvényjavaslatot, mint a t. kép­viselő úr, ahhoz nagy reményeket nem köthet. Azonban én tiszta szívvel, áthatva a törvény­­javaslat szellemétől, merem bátran állítani, hogy a kormány első­sorban fogja áldani azon per­eset, midőn sikerül a törvényhozás bölcseségn­ek nemcsak a municipiumokat megmenteni, de őket oly varázserővel környezni, hogy min­den panaszok elnémuljanak, és minden beleavat­­kozást a kormány részéről szükségtelenné te­gyenek. (Zajos helyeslés és éljenzés a jobbol­­dalon.) Az idő 2 óra felé közeledvén, a vita folytatása holnapra halasztatik s ezzel az ülés eloszlik. A vitára még fel vannak jegyezve : a baloldalról : Szalay Sándor, Dőry János, Irányi Dániel, Henszlmann Iz­re,Jankovics Mik­lós, Mocsonyi Sándor, Simonyi Lajos­­, Mukics Ernő, Schwarcz Gyula, Borb­a Zsigmond, Mo­ Csáry Lajos, Huszár Imre, Ludwigh János, Ha­lász Boldizsár, Körmendy Sándor, Bobory Ká­roly, Hevessy Bertalan, Patay István, Madarász József, Ghyczy Kálmán, Máriássy Béla, Vidlicz­­kay József, Péchy Tami­l és még 36-an ; a jobboldalról : Bánó József, Tóth Vilmos, Bethlen J. gr., Szirmay Ferencz gr., Éber Nán­dor, Huszár István, Benedek Gyula, Latinovics Vincze, Tanárky Gedeon, Trefort Ágoston, Pet­­rovay Ákos, Rónay Jáczint, Olgyay Zsigmond, Kautz Gyula, Rudics J. b., Palczay Ferencz, Justh József, Kemény Gábor­­ , Török Sándor (sopr.) Szontagh Pál (göm.) Hódossy Imre, Si­­may Gergely, Ürményi Miksa, Zichy Nándor gr. és még 10-en, összesen tehát 93-an. Különfélék. Pest, jun. 30. (Gróf Andrássy Gyula minisz­terelnök úr) Pozsega város képviselőtes­tületétől távirati köszönetet kapott a slavoniai­­-asutügyben tett fáradozásaiért; egyszersmind nevezett város díszpolgárává választatott, haza. A villám a közel erdőben agyonütötte őt. (A honvéd főparancsnokság­­nál­ László Béla kapitány helyét, ki zászlóalj­­parancsnokká neveztetett ki, Tolnay Gábor őr­nagy foglalta el. (Az országos m. iparegylet) elnöki széke b. Eötvös J. lemondásával meg­ürülvén, e tárgyban ma d. u. 5 órakor népes ér­tekezlet tartatott. Elnökül dr. Szabóky Szent­­királyi Mórt, Steinacker Klapkát, Vasvári Ko­vács Wodianer Albertet, Catinelli Fálk Miksát, György Endre Weninger Vinczét, mások Koriz­­micsot, b. Lipthay Bélát, gróf Zichy Józsefet és Waldstein Józsefet ajánlák. A hangulat, úgy lát­látszik, leginkább Szentkirályi Mór és még in­kább Weninger Vincze mellett nyilvánul, s igy remélhetőleg ő lesz e kitűnő álláson­­. Eötvös utódja. (Stadler Endre) Pest bel­ a lipótvá­rosi alkapitány úrtól a következő torokat vet­tünk : T. szerkesztő úr! A legnagyobb megütkö­zéssel olvastam a lapoknak az ismert Thaisz­perről szóló tudó­­tásaiban bizonyos Jahnné azon tanúvallomását, hogy én az ő jelenlétében szólí­tottam volna fel Formiert,hogy a főkapitány ellen írjon s ezért Forsternek még pénzt is adtam volna. Midőn fentartom magamnak, hogy a mint szabadságidőm letelik s hivatalomat ismét át­veszem, Jahnné asszony ellen hamis tanúval­lomás, illetőleg hamis eskü miatt a bünfanyitó vizsgálatot megindítsam, igen kérem a t. szer­kesztő urat, legyen szives addig is azon helyre­igazításnak becses lapjában helyet adni, hogy én említett Jahnné asszonyt soha sem láttam, vele soha sem beszéltem, sem az ő jelenlétében, sem máskép Forsternek, a­mit ő állít, soha sem mondtam, neki pénzt semmiféle czélra sem ad­tam, s hogy egy szóval, Jahnné összes vallomá­sai, a mennyiben azok személyre vonatkoznak, hazugságok. — Kérem sat. Marienbad, 1870. jun. 27. Stadler Endre. (Egy iparlovag) került a budai vá­ros kapitányság kezeibe, ki magát biztotitéki ügynöknek mondá s ezen czim alatt lézengett. A kapitányság átszolgáltatta a fenyitő- törvény­széknek. (Vidéki lövészegylet.) Rozsnyó városa az ott állomásozó 54. sz. honvédzászló­­aljjal egyetemben nagy költséggel lövészegyle­tet létesített s a szükséges területet ingyen en­gedte át a lö­vész­egyletnek. (Arany és ezüstpénz.) Körmöczbá­­nyáról néhány nap előtt nagy küldemény ezüst és aranypénz érkezett Budára. (Rögeszme.) Budán egy csizmadiale­gényt megszállt az a rögeszme, hogy meg van bűvölve és nem tud helyéről mozdulni, mert különben leesnek a fellegek és összetörik a föl­det. A mester és több ismerős hasztalan igyeke­zett őt a dologról felvilágosítani, csak erőszak­nak engedett. Most orvosi felügyelet alatt áll. (Hirtelen halálozás.) Ma délután 1 óra tájban­­a Zrinyi­ utcza 3. számú háza előtt egy gyapjas­ zsákokkal megrakott társzekér állott, melyre egy körülbelül 40 éves, rongyokba öltö­zött csavargó felfeküdt, s midőn 4 óra múlva a napszámosok a társzekeret lerakni akarták, a csavargót fent holtan találták. Hulláját Molnár József rendbiztos a Rókua-kórházba szállí­totta. Közgazdaság. Tudósítás a g­ab­n­atő­zs­d­ér­ő­l június 30-án. Az üzlet lanyha, a hangulat bágyadt volt. Középszerű kínálat és csekély vevőkedv mellett 8000 mázsa búzajt adatott el, helylyel — közzel 5—10 krral olcsóbb áron, mint a múlt héten. Kivételt egy szállítmány első­ osztályu bú­za tett, mely 6 frton adatott el mindjárt a tőzs­de megnyitásakor. Eladatott egyebek közt: 1000 m., 86*10 m­a., 5.75 kr.; 1800 m. 86V* ^a8- 5.85 kr.; 750 m. 87 mns. 5.85 kr.; 1000 m., 86 Ins. 5.70 kr. Minden más gttlnanemben hiány­zott a forgalom; kivált rozs erősen kináltatott, a­nélkül, hogy vevőre talált volna. T­u­dó­sítás az ezti értéktőzsdéről jun. 30-án. Élénk üzlet volt az osztrák hitelrész­vényekre, melyek egész 265.40 krajczáron kel­tek le zárlatkor 264.70—264.80 kron állapod­tak meg. A„ Pesti Napló“ magántáviratai. (Ered. sürg.) Szabadka, junius 30. Mai közgyűlésünk a kassai és debre­­czeni ismeretes körleveleket a kitünőleg indokolt bizottmányi jelentés alapján fé­nyes többséggel elvetette, egyszersmind a belügyminiszterhez a törvényhatóságok és községek rendezése ügyében beter­jesztett törvényjavaslat megalkotásáért bizalmi, elismerő feliratot, az országgyű­léshez pedig, a javaslatnak mielőbbi tör­­vénynyé emelése czéljából kérelmet in­tézni határoztatok. Pária, jun. 29. A törvényhozótest mai ülé­sében Mathieu indítványa, mely a senatorok mostani fizetésének megtartását — a többféle hivatal viselésének megtiltása mellett — kíván­ja, habár pártoltatott is nagyszámú képviselő által a szavazásnál 157 szóval 22 ellen el­vet­tetett Barcellona, jun. 29. Ma némi csekély zavargások voltak, mely alkalommal 4 személy sebesíttetett meg; a rend ismét helyreállittatott, és az elfogott személyek ismét szabadon bocsát­tattak. Lemberg, jun. 29. Ma délután 3 órai vá­lasztói gyűlés volt. Ujewski, Zenk­o és Armaty le­mondottak a jelöltségről. A resolutionisták je­löltje, Czerkowski hosszú beszédet tartott, mér­­sékeltséget ajánlva Smolka kifejtő programjaját. Dombrowski a polgárság jelöltjéül lépett fel. Este a Zemialkowski-párt tartott értekezletet, melyben 15 tagú saját pártbizottmány választá­sa határoztatok el. F 1 ó r o n c z, jun. 29. Sella pénzügyminis­­ter és a nemzeti bank közt komoly differentiákt ütöttek ki. Brüssel, jun. 30. Az „Independance bei­ge“ egy ministeri névsort közöl, mely szerint Anethan a külügyi, Keroyn a belügyi és Jacobs a pénzügyi tárczát veendik át. G­r­á­c­z, jun. 30. A nagy földbirtokosok li­berális jelöltet választottak. Linz, jun. 30. A 17 város közül 16-ban szabadelvűt választottak. P­á­r­i­s, jun. 30. A törvényhozó testben ma az ez évi hadjuteléknak 90 ezerre tervezett lét­száma felett folyt a vita. Latour d’Auvergne el­lenzi a hadjutalék leszállítását, kifejtvén, hogy Németország új helyzete megkívánj­a,hogy Fran­ciaország ragaszkodjék a prágai békéhez. B­r­ü­n­n, jun. 30. A hitbizományos nagybir­tokosok választ­ásánál az alkotmány­pártiak győztek 8 szavazattal 7 ellen. Felső-Ausztriában és Karantában a városokban történt eddigi vá­lasztások szabadelvűleg ütöttek ki. B o r o b z 1 ó, jun. 30. A kormány megen­gedte a felekezet nélküli gymnasium megnyi­tását. P­á r­i­s, jun. 30. A császár egészségi hely­zete jobbrafordulván, valószínűleg Plombiéresbe menend. (Beküldetett.) Gyógy izára minden betagiijnek gf&gy- • szer és költség nélkül kelleme» Berfdlescier* du Barry londoni tápszer által, mely felnőttek s gyermekeknél az orvosi költségeket 50 szeresen megtakarítja. — 72.000 gyógykezelés gyomor ideg-, altest-, mell,­ tüdő légzés*, mirigy vese és hólyag bajban melyekről bizonyítvány­ másolatok kivonatra ingyen küldetnek. C4210, gyógyeset. Nápoly, 1862. apr. 17. Uram ! Egy májbe­gség folytán hét év óta rémitően e­lsoványodtam s szenvedtem. Kényte­len voltam olvasni vagy írni; reszkettem minden idegeim­ben; rosz emésztés, folytonos álmatlanság s ideig izgatott­ság egy pillanatig sem engedett nyugodnom ■ egészen bu­­kórossá tett.Sok belföldi és franczia orvos kimerítette tudo­­mányát bajaim enyhítése nélkül. Teljes kétségbeesésében megkísértem az ön Ro­válescsére-jét, s most három havi használat után, hálát adok a jó istennek. A Rovalenciéro megérdemli a legtöbb dicséretet: egészségemet helyreállí­tás képessé tett társas állomásomat ismét elfogadni. Fo­gadja uram belső hálám és tiszteletem biztosítását. Marquise de Bréham. P­éhszem­czékben V1 font 1 ft. 50 kr, 1 font 2 ft. 60 kr, 2 font 4. 50 k. 6 fnt 10 ft. 12 font 20 ft, 24 font 86 ft. — Revalesciére Chocolatée táblákban 12 csészére 1 ft. 50 kr, poralakban 12 csészére 1 ft. 50 kr, 24-re 2.50 k. 48.50-ra , 120-ra 10 ft. 288-ra 20 ft. 576-ra 86 ft. — Kapható : Barry du Barry és t-nál Bécs­ben, Goldschmid­gasse. 8. Pesten Török Józaef gyógyszeréaznél, Fragner és Fürst J.-nél, Prágában, Pozsonyban Pisztol­­ynál, Klagenfurtban B­imbachernél, Linczben Haselma­­yornál, Bozenben Lazzer­nál, Brünnben Eder F.-nél, Gräczban Oberranzmeyer- s Grablovicánál, Lembergban Rottendernél, Kolozsvárott Kronstädternél, s minden vá­rosban a gyógyszer, fűszer, és csemegeárusoknál A Nemzeti színház jul. 1-től aug. 15-ig zárva marad. Budai színkör. Pénteken, július 1-jén adatik : „Szerelmi varázsital“ víg operetta 1 felv. és „Szép molnárné“ vígj. 1 felv. Az állatkerti nyári színkörben ma, éa mindennap esti 6 órakor Cassanova Fanni hires állatszeliditőnő „fényes nagy orosz­lán-előadása“ és nyilván108 — Belépti-dij 20 kr. Társaskocsik közlekednek. Főszerkesztő: B. Kemény Zsigmon­d. Felelős szerkesztő: Urváry Lajos. J nyílt tér., . legelegánsabb férfi- öt gyermek, disz és utazó ruhák Magyarország 3 legnagyobb férfiruha-raktárában Grünbaum és Weiner n­agy. kir. udvart szabók Pesten. I. Deák­ téren az evang. templom átel­­lenében. Q. A hatvani utcza és országút szög­letén a „Zrínyi“ kávéház átellenében. Hl. Régi színház-téren levő Bazárban a -m­.kix.“ czimzett szálloda átellenében. 803 A pesti tőzsde és gabnacsarnok hivatalos jegyzése junius 20-án. Közlekedés. I**,MIIIMCaegBMBMMMgaiBg!gg ~ ' ' ’ 1 =a====.... ■ ■ - ------ I1 ..........)■■ 1 .-m—Csegl4d „ W. S9 p. d.e. 86. 4 p. curt font- Árvám- - , ‘font- (|, . a j '■ A­­ Magyar­ Állami vasút. szolnok „ 106. 37 p. d.«. 96. 17 p. eat. ZohiM—Ksalna­­nyi mázsánként Termény ! ££2 f°U Értékp­apir 5* Adva Tartva p.ladány,, 16. 30 p.d.o. 186. s p. éj. Első erdélyi vasa .­yi Monab n nyi mázsánkén­t, Debreenen „ 36. 6 p. d.u. 36. 48 p. rag. Mohács ind. 86. 40 p. r. 56. — p. d. n “Jar~ --------------r. \ " 1 =— —=•"—•' ‘ --■■■............. ■ — „ . „ . . „f*” '.Bn j „ Nyiregyh. „ 46. 43 p. d.u. 46. 84 p. r. Villány „ 36. 40 p. r. 46. 48 p. „ Arad-Károly- í i ■ • hérráv- Bnaa hánaágl . . . ; 83 6.--5.15 84 5.15-5.85 Boa............................. 80 3.25-3.30 18/79 8.60-5.70 ^ _ *»{««•,L» KlStad?'W? ^ f í K - t T AWd* ” .... 87 6.05-5.75 88 6.Ws'so Árga malátának . . . 78 8.60-8.90 68/70 3.15-3.50 Kötayal téglave'.S . S00 137 139 Hatvan ” 50,4«„1, ””” Kwsa érk. 96 56 p. est. 126. 51 p.és.56.36 p. Szigetvár,. 76.­­ p. r. 106. 17 p. „ ^ Ind. 66. 12 p. r. Károly la. 16.41 p.r » *»•••• 87 5.70 -5.80 88 5.80—5.8 . 2 ab.......................... 50 2.50—8.56 1 44/48 4.85—4.05 Mag­yar zálogb. jel a. lev. -------------------- „ . _a.4a11 dye „106.27p. „ Déva „ 76.7 p. r „ pesti .... 83 5.05 - 5.20 84 5.00-6.30 Ker.k. bank zálogl. . — 93 — 93 50 8-Tarifia—Pest kassáról ind. 56.21. p. rog. 106.16p. 3 6.36p. Kanizsa-aonae*. Déva „lló.l6p. „ Hlye „16.63 p r „ „ . . . . 85 6.30—6.40 86 5.55-5.66 C ‘ * * * mérő 3-10-8.15 - 3.30--.85 Linshid elsőbbség . . 100 91 - 91 50 8.Tarján ind.106.47p.d.e.106.20p.éjle.l-2 p.d.u. Miskolcz 76. 65 p. reg.2655 p. d.e.7­6.19p. . ., „ _ d „ Szászv.,, 126.21 p.d. Sobors. „ 96.18 d. e .... .... 87 5.70-5.80 88 6.80-6.85 3ab....................................... g___3 03 «5 3 85-8 SO Bond-mlsk. mai. eta. - - _ Pa,zU.­ ll^SJp.dcU6 17pei26.20pdu. Tokaj 96. 37 p. reg. 76. 8 p. est. Kanizsatod. 46. 44 p. r. 86. 25 p. d.u. pa,.l615 p.d.u. Radna „ W6.47 p.de A pgti tőzsdén nem Hatvan-Mlík*!«. «LM. 39 p. est 8­6. 56 p. rag. ***• s6- 40 P-4- «• P- DeU yagftt. ___"g L. — —,u' ,—, -r- ■ - . ., -ni________________________ jgyzett érték- Hatvanból ind. 9 a. 40 p. d.«. 2 6. 23 p-tál* " ■ 1 P ^ . 3 p. est ftoj trák-állftmvasnt _ 1 *• ' ................................«'I' FOaea-Abony ,r IS „ — p. d.u. 4 „ 39 p. „ . UM »ak ttUftmyasUX. Bida- CaaUia -Trle»t Eil'lf...!. st í . . . , sgt . ^5 papírok. Miskolca érk.8 é.­­ p. d. n. 16. „ 20 p. r. Bées-Peet-H»gy-VAr«4. C't ok papír «I Adva T. tv. Értékpapír a S Adva Tartva Értékpapír I S Aava Tartva .. . . . (Gyorsvonat.) in datad.76.-r.r.10 e. p.d.e.96.80 p.e«t., — ” * papír d| Aav. »UkolcB—Bátrán. Bégről ind. 86.­­p. est , 8zék.-feb.,,96. ap.r.ló.Vd.u­llé.iOp* PuTÄiS“ JSS SJS SM_ S' ‘S ' m*-»’•>.« . ,00 105 106 880 ,rk. 1,5.18p. d.4 ó.4 p. r. uftf.nttramb.«. hétlSc«L...mb.64 TtU.I-IU.1,.. B.di Unió biztosító . . . . soo 245 2/7 In o! ” 58 50 E sb magy. hordágy. . 200 153 - K­,5 pésvllvszilloda' ’ 70 55 Ovön^yön—Vámos—Györk 34. p. est érk. Bá- 35 p. est érk. Pestre in(L 76 10 _ 19­76. _„ ort. Nemzeti biztosító. • . % _ 1 Pest^Ul^ost^ ’ 30 W 40­­ Flora s^ppangyár . . 200 103 Knhrlcz^a keményszög . ^ 13^61 137 _ Gyöngyi inf9 6. 47 p.* d a. 11 ö.33p. éj. Nagy-Várad ind 11 ó.— p. d.e. 8­6.1 p. eete zrásba kedd pént.és keddpénz és vas. áteInbrik­k 86. r ÄfSÜ-;::: SV : SÜ S S SUT* TM * - - - »y8fk,tio,,M,. VM'8i'tóf'd'9' 7ó-lp'r- ar&Ä Feld közúti ld. kib. . . ir»o 330 — 332 - trSu ’ ’ ' 5°) 830 * S^*°« ‘ * S02 168 Spritng^félé “ *00 405 Zákány—Zágráb. Czegléd „ 56. 33 p. d. n. 5­6.85 p. r. Bécs-Bánlás személyv. Szeretseb!,,S6.LpP.é.l6.2 of d.n.56.Sp.n. AUbld-flome' 1 ‘ 11 “ttn ! f ff TM ^ “ = = ^yÄÄ SS ;/ 66 3 pP«r '40P'r‘ Bécs in, 7,80 p. reg. 86. est 46. <L “ ^4^6, d^.e. “'ak^keleti 1” *. !*. *2 £75 60 KáS^tStIm 88“** sT, MW- EJaffitLbMl. I 200 Jís - 115 60 Ki gé%gli^L­­­i ± 156 160 é'rk. 76 32 p. est h­ó 39 p. d. Bécs-Pest-Arad. ló.'8 p. d.VII’. öt p. reg­enda-Székes fék érrk­-Béea. TeU°bina?keT. és *1 pa'rb .* L- -Z ^5 ‘ MoSrfkA^k­g ‘ 200 195 ~ 15« ‘ Eköu .ag/SS ’ • 200 43 ~ 45 Bdcfpestjövö­nt' * 125 1,5 Zágráb—Zákány. Bécsből Ind. tó.-p. est. 76. 45 p. reg. p. St W.64p.d.I‘ P‘ Badaról Ind. 76.­­ p. r. »6.30p. Magyar általnoa hitelb. «0 80 - Sl - 195 200 ”*V^,kux. • • 61 --------------tócITramway * *' 65 10 S4 50 Zágráb ind. 76 25p.r. 96 2p. est Peet „ 66. 50 p. reg. 56. 20 p. est Czegléd „ 86. 8» p. est. IOÁ - d. e. Sz.-Fé­érv. „106.­p.r. 96.4.p.l?6.»0p Franczia-magyar bank. 60 65 65 26 S ' “ Oell-féle pénztárgyár . 200 - - ntmiumZi ' ~ 301 ~ 201 50 Kör»“ „ 96 85p.r. 186 7p. éj. Czegléd „ 96. 24 p. reg. 86. 13 p. est Szeged :86. 32 p. éj. 26. 6 p. d. u. Uj-875ny „ 26. 25 p. d.o. 36. 37 p. Magyar jelzálogbank 50 — 6_ *5 Szeg­­i gőzmalom . . 120 — — Elad magy. petróleum . 200 — — aliTt i­rár * ’ ' ’ — 88 100 Zákány érk. lló 28p.d.e. 26 85 p. és Szolnok „ 106. 16 p.d. e. 96. 47 p. est Temesvár md. 56. 84 p. reg. 26. 6 p. e. Bécsbe érk. 86. 2p. e. 36.44 p. Pozsonyi ker. bank 100 - _ Jf“mal0,n • ^ - Gyógysz. és vegy. int 200 - — •*••«.-_ M. Túr­á­lló. 29 p.d.e.­lló. 40 p. est Bázián érk. 86. 30 p. d. e. BndMkeresk bank . 800 199 ~ 193 _ ' * 6®®1075 Sztárjául köenéS. . 100 ?04 - lis VWoeU 6-badai tégL . _ _ 15 SzegedZombor. Zombor-Szegfd ' . . M Pesti keresk. bank . 500 680 HI ^ 6?° 683 Pestfiumbi-hajógy. . . 200 98 — 100 Szeged ind. 26.45 p.d.n. Zombor ind. 76.43 p.r- Arad - Pert— Bécs. Báziás ind. 6­6. 35 p. este. ind- PV‘3 ,6. ?° P‘ ,, iparbank . . . ^0 405 . ‘ * i®® 79 80 - S,4 a- s. veTMár . . 120 - - Mabadka 46.41 p.d.n. Szabadka „ 106.12 p.r Tér­éd., 10 ó. 43 p. és. » 6. 26 r. r. fJJ-Svosiy „ 26 16 p. '. UAMf. Debreczeni ker. bank . 80 - ^ ^ ~ S pódium gyár . ... 200 — - Zombor érk.66.43 p.est. Szeged érk.u­ó.41 p.d-Arad ind. 186. 26 p. d. u. 86. 47 p. est Szeged ,, 2­6. 33 p. r. 1­6. 30 p. d. m fehérv. ,, 56.55 .d.«36A5 p. Temesv. ker. és jelz. b! 80 _ I * 10?° 690 700 ti»« magy. szöszön. . 500 290 295 - Csaba,, 26. 7 p. d. u. 116. 23 p. és. Czegléd ’ 66.35 p.r.56.32 p.d.u.­­ Budára érk 76. 55 p. i.n. 5­6.49P. Elsö erdélyi bank . . SoO­­ _ Kiril^ ^ ?17 682 elsö ujpesti szeszfin. . 500 389 386 — Tiszai VanUt. M.-Tnr „ 86. 43 p. d. n. 26. 15 p. „ Pestre érk. 96.6 p. d.e. 86.2 p.e. Serbia! bank . ... 18a. 65 66 ’ 299 137 “ í3® “ ^a8°t •••••. 100 94 - 96 _ Szolnok,, 56.­­ p. d. u. 46. 31 p. reg. Peatról ind. 9­6. 47 p. d. e. 96. 25 p. e.^#) A bécsi vonattal csat'akásban .* Ó­budai takarékpénztár 40 — _ pft vjk' 156 50 Magy. sverezi gyár . . 200 — — Be««—Peat UIU. Czegléd érk. 56. 48 p. est. 56. 60 p. reg. É.-Ujvár „ ló. 63 p. d. u. 16. 13 p. éj. r ::: : S 2 Sitíá - —......... 78 ,45-2,5 |«* ,-,10 ’* — : “rr. :: S fltíS S SttS .................... —- »» 1~: » .i ui S ÄÄ« S f:2rtS S HÖÄ »--------­„ „ • . • 85 5.25-6.35 86 5.50-6.60 „ bánsági. . . 75 .----.- - .---- aezso.ap.a.u.o o p. o. -w p. u.Ctegl6d ófk 56. 38 p> Mt. 56. 35 p. reg. JlUw ,, J6. 45 d-O.lló. 6 p. éj. -------• — - BST^-! ^ E 5 ^ Pest külvárosi 2 kib. . 200 149 50 150 60 Zarzet.ky-féle gyúzz . 200 - - Bécsböllnd. 86.­­ p. est. 6.. 30 p. reg. Peet „ 86. 39 p. „ 96. 5 p. „ Pozsony ’ 46.42„. d.u.46.i»p.r. _ ! |Peat „ 86.80 p. reg. 56. 28 p. ezt Bécs 4e­st .6. 1„ 6p. reg 66 • 88p Bécsbe 86*246 rk.p.e66.lbp.r. I

Next