Pesti Napló, 1870. augusztus, esti kiadás (21. évfolyam, 200-206. szám)
1870-08-26 / 201. szám
Ha mi a porosz Landwehr-rendszert utánozni akarjuk, muldatlanul ki kell terjeszteni a honvédelmi kötelezettsséget a 32—40 éves korosztályokra is, s ezen nemzetőrség, mely nem sokára különben is mind vagy a sorhadban vagy a honvédségben kiszolgált egyénekből állana, lesz megfelelő a porosz Landwehrnek , mely nemzetőrség, anélkül, hogy tényleg harczoló hadsereg volna, nagyon hasznos hadi szolgálatokat tehetne, pl. helyőrségekben, élelem szállítások, bizonyos stratégiai szempontok megszállása kerül s végre, mint egészségügyi hadosztályok. Egyszóval sok oly alkalmaztatása lenne a nemzetőrségnek, mely anélkül, hogy a háború veszélyeit és fáradalmait róná az idősebb korosztályokra, mégis lehetővé tenné, hogy a harczoló hadsereg ereje ne forgácsoltatnék széjjel, hanem fordíttassék arra, ami rendeltetése, hogy a csatatéren mindig lehetőleg túlnyomó erővel lépjen föl. Ebben áll ma jórészben a diadal titka s a poroszok azzal nyernek csatákat, hogy mindenütt legalább is kettős számerővel nyomják el elleneiket. Ezenkívül azonban szükéges volna — s ez az miről a föntebbiekkel kapcsolatban különösen akartam említést tenni, hogy honvédségünk mellett szerveztessék egy csupán háború idején működő, de lényegileg mégis katonailag szervezett egészségügyi hadtest. Mid a költség, mind a szervezés sokkal kevesebb pénzbe és fáradságkerülne, mintsem hogy gazdagon ki ne fizetné magát. Ugyanis minden fiatal ember, ki katonai szolgálatra nem alkalmas, egyébbként azonban testileg nem nyomorék, osztatnék be az egészségügyi hadtestbe. Főleg a műveltebb osztályok fiai, kereskedők és iparosok közöl a fegyverviselésre nem alkalmasok egészen alkalmazhatók lennének itten. Egy pár heti oktatás az illető honvédkerületi orvosok vezetése alatt hivatásukra eléggé képesekké tenné őket; fölszerelésükre - miután az egészségügyi eszközöknek,mint szekereknek,hordágyaknak stb. úgy is meg kell lenni a seregnél — elegendő volna az illető jelvény, egyenlő alakú sapka és egy szertáska, így háború idejében készen lenne egy elegendő számú, megbízható s hadi kötelezettség alatt álló testület, amit különben csak az önként ajánlkozók biztosan számba nem vehető áldozatkészsége helyettesíthetne valamennyire. Azt hiszem, hoy az eszme életrevalóbb és sürgősebb, mintsem hogy fontosságából e sorok írójának igénytelensége valamit levonhatna. Az idők pedig elég komolyak arra, hogy gondolkodunk és gondoskodjunk felőle és iránta. A rezonvillei mészárláshoz. A 18-i rezonvillei vagy gorcei csatáról következő sürgönyök fekszenek előttünk: München, aug. 23. d. u 4 óra 38 p. A táborkari főnök 20-káról a mazerai főhadiszállásról kelt, ma ide érkezett jelentése, azt mondja, hogy a csata 9 órakor kezdődött balszárnyunkon, a porosz gárdák mentek először tüzbe s egy hadtest által támogattatok. Az ellenségnek erős állása volt fedett ütegekkel. A gárdák hevesen támadtak s igen véres csata után óriási veszteségekkel a segélyhadtesthez vettetek vissza. E közben más hadtest küldetett előre a csatasorba, a küzdelem iszonyú tüzeléssel és elszántsággal ismét megújult Három óránál tovább egy talpalatnyi területet sem lehetett nyerni, a francziák csodás hősiességgel küzdöttek, tüzérségek négyszögeinket iszonyúan pusztítá annyira, hogy számos ezred megtizedelteiért. Ez idő alatt egy egész hadtest elvezényeltetett, hogy az ellenséget jobb oldalán támadja meg, mi négy órai oldalmozdulat után sikerült. Most az ellenség minden hadtest által megtámadtatott s állásaiból kiszorittatott, de a hátralevő erdőségekben megállapodott s újólag erélyesen ellenállt, annyira, hogy ez állást is rohammal kelle elfoglalni, mely mellett iszonyú ágyutüzet kelle kiáltanunk. Három falut szinte rohammal kelle elvenni, s az ellenség itt minden egyes házat oly erélylyel védelmezett, hogy a támadókat háromszor kelle fölváltani. Gravelotteban egy gárda lovasezred, mely a küzdelem hevében nagyon előre ment, majdnem egészen megsemmisült, ezredese elesett s az ezred zászlaja az ellenség kezébe került. A szász hadtest szinte részt vett a küzdelemben, s igen sokat szenvedett. Az 5. hadtest, mely a küzdelemben részt vett, a bejött jelentések szerint 18-dikán 50,000-nél többet vesztett. Az ellenség, mely fedett állásokból küzdve, nem szenvedett ily sokat, de a foglyok állítása szerint az ő veszteségei is nagyok. Stuttgart aug. 24. A hadseregtől jött tudósítások jelentik, hogy a csapatok részint kereteik kiegészítése, részint kimerülésük s az esőzés miatt pár napot pihenni voltak kénytelenek, mig műveleteiket folytathaták. Fries őrnagy, ki ma ide érkezett s a 18-ki csata szemtanúja volt, azt beszéli, hogy ily iszonyú vérontást még egy csata sem mutathat föl, mint a 18-ki. A porosz hadsereg száma kétszer oly nagy volt, mint az ellenség, de jó vezérlete s kitűnő tartása daczára sem érhetett el sikert; csak miután a francziák egyik szárnyát megkerülték, hajlott a fegyverszerencse a poroszok felé, de a francziák akkor is csodálatosan harczoltak. Metz felé a francziák csak kis része vettetett, a többbi hadosztályok — azt állítja Fries — hátravonulásukat Verdun felé háborútlanul folytaták. A gravelotti csataterén, hol a csapatok tömegesen állanak, a holtak és sebesültek százankint voltak összehalmozva, elszállításukról még másnap sem lehetett szó. Számos sebesült, ki az éjen át a szabadban maradt, ott meg is halt. A porosz hadsereg a csatatéren és környékén van elhelyezve. A csata után haditanács tartatott. A porosz veszteségek meghaladják az 50 ezret. Basel aug. 24. d. u. 5 óra. Vassyból (Chalonstól délkeletre) jelentik, hogy a franczia seregek egyesülte már végbement. 22-én este a Failly és Decaen hadtestek előcsapataira már átmentek a Moselen s Mac-Mahon balszárnyával St. Menehouldnál egyesültek. Canrobert, ki az utócsapatokat vezeti, követi őket. Várják, hogy Chalons táján nagy csata fog vivatni, mert a hátráló csapatoknak 120,000 ember küldetett segélyül. Ezen sürgönyök eléggé megvilágosítják a 28-ki iszonyú mészárlás eredményét Még ha nem tartják is valónak a Bazaine megmeneküléséről elterjedt hírt s ámbár egyélnémet főtiszt határozottan megtörténtnek állitja azt s még akkor is azt kell mondanunk, hogy a porosz vezérlet csupa tul hevességből és szeszélyből áldozott fel legalább 80,000 embert s az a két fél vesztesége együtt véve. — Nem csoda tehát, hogy Vilmos király az embertelen tervek csinálóit, és végrehajtóit, úgynevezett „győzelmük“ daczára kivétel nélkül elcsapja. Az ily könnyelmű, czéltalan iszonyú mészárlás hallatlan a világtörténetben. Még I. Napóleon, ki katonáinak életét tudvalevőleg lelkiismeretbeli furdalás nélkül szokta feláldozni, sem vádolható ily hallatlan embertelenséggel. A történelem meg fogja bélyegezni az iszonyú barbarismus okozóit. Pont a Mousson, aug. 20. (A berlini lapok közös tudósítójától ) A 18 kivéres nap óta az egész vonalon, legalább látszólag, tökéletes nyugalom állott be. Tegnap legalább Metz körül nem történt semmi, és ezen pillanatig nem is érkezett hír valamely összeütközésről. Hála a távírdának Berlinben a mozgás fővárosait oly gyorsan ismerik , mint itt megtudják azok, kik csak passiv részesei a nagy drámának, tudják tehát már, hogy az utolsó 8 nap mozgásai és harczainál az volt a czél, hogy a franczia hadsereg visszavonulása megakadályoztassék, és Metzbe bezárassák. Ezen eredményük volt a 16—18-ai harczoknak. Természetes, hogy igen nagy áldozatokkal éretett el, és néha a mérleg nagyon is aggasztólag ingadozott, különösen 16-án midőn a 3. hadtest nagy túlerő ellen volt kénytelen küzdeni. A francziák,kik mindig jól harczoltak, még erősebben állottak mint előbb, ámbár részrehajlatlatlan vizsgálók azt állítják, hogy a francziák által elfoglalt állások soha sem vétettek volna el, ha azokat a németek védelmezték volna. Lehetetlen ezen seregnek az egész dicséretet, melyet megérdemelnem nyújtani. Napoleon bizalma a franczia fegyverekhez nem volt alap nélküli. Hszen mindennap lehet itt száz meg száz tiszttől és katonától hallani, hogy a chassepot mindig és a mitrailleuse legalább hajói kezeltetik, igen jó és rettenetes fegyver.A francziák oly távolságban kezdik el a tüzelést,hogy a németek még közel jönnek a legnagyobb veszteségeket szenvedik, az igaz, hogy később megfordul a kocka. De meg kell jegyeznem, hogy seregeink bizama a gyufa fegyverhez legkevésbé sem ingott meg,és hogy mindig megmérkőznek a francziákkal, csak is azon előnyös állás, melyet a francziák mint védelmezők mindig választanak, képesíti őket fegyvereiket a legnagyobb mértékben kiaknázni. A király, ki az élét Rezonville-ban töltötte, csak délután három órakor hagyta el a csatatért Miden Gorze mellett ment el, Freskow tábornokkal egy kocsiban ült, utána Károly herczeg, aztán Moltke tábornok stb. Bismarck ki kocsijában magával vitte Sheridant az amerikai tábornokot a csatatérre, csak késő este jött vissza. A 16. és 18-ki csatatérek egymás mellett fekszenek, úgy hogy órákig hullák közt megy az ember. Graveletteban többnyire csaknem minden házban sebesültek vannak. Köröskörül a legélénkebb katonai élet zajong. Zenélnek a zenekarok, sokak által hallgatva. Az erdőben sátrakat emeltek, ökröket vágnak le, élelmet osztogatnak. A víz igen szűk itt, és messziről kell hozni. Gravelotte és Ars-sur Moselle falvak alig egy mértföldnyi távolságra vannak Metztől, és a közlekedés oly biztos és zavartalan, mintha itt nem is volna ellenség. Azs egy 7000 lakossal biró város, mely egészen máskép néz ki mint azon helységek melyeken eddig keresztül mentünk. Itt a lakosság helyén maradt. A házak előtt és a tereken csoportokban állottak az emberek, kik vidáman társalogtak. Másutt a fiatal emberek a barommal az erdőkbe szöknek, midőn a seregek jönnek, és midőn elvonulnak, ismét visszatérnek. A többi falvakban is meglehetős élénkség uralkodik. A lakosok már kevésbé tartózkodók, de nincs is erre okuk, mert a mi seregeink nagyon is előzékenyek a lakossághoz. Hosszú sora az élelmi szekereknek fedik az utakat és a rendelkezések oly pontosak, hogy noha vissza is mennek mindig szekerek, még nem történnek fennakadások.Még gyorsabban menne természetesen a dolog vasúton, de a francziák gondoskodtak hogy azt ne használhassuk. Tegnap a francziák a nemzetközjog erős megsértését követték el. Egy a csatatéren fekvő majorban számos franczia sebesült volt, melyekről nem voltak képesek orvosaink gondoskodni. Verdy ezredes tehát mint parlamentire küldetett a francziákhoz, hogy kérje őket, miszerint oda orvosokat küldjenek. Az ezredesnél egy trombitás is volt, de a francziák nem törődtek a hírnökkel,zászlóval, és megsebesítették a trombitást. Ma sok franczia sebesült hozatott be, továbbá Murat herczegnek egy kocsija, melyet ez Nionvilleban hagyott. Grammont,I II. Az olasz külügyminiszter a párisi olasz követhez, Flórencz aug. 4. Miniszter ur! A császár rendkívüli követe és meghatalmazott minisztere közölte velem azon Bürgönyt, melyben kormánya tudatja, hogy visszatér az 1864. sept. 15 -i egyezmény teljesítéséhez, az által, hogy csapatait a római területről visszavonja. A király kormánya tudomásul veszi a császári kormány emnek elhatározását. Ön miniszter úr ismeri a nyilatkozatokat, melyeket jul. 31-én a páriamé előtt tettem. Kérem, szóljon ugyanezen értelemben a császár külügyminiszterénél. A király kormánya pontosan meg fogja tartani az 1864 ki egyezményből reá háramló kötelezettségeket. Alig kell hozzátennem, hogy a császári kormány részéről méltányos viszonosságot várunk. Olvassa fel excláde sürgönyt a császár külügyminisztere előtt s netaláni kivonatára adjon neki másolatot. Visconti Venosta Diplomatiai okmányok a római ügyhez. A septemberi conventio hatályba léptetése ügyében váltott párisi és flórenczi sürgönyök a következők: I. A franczia külügyminister a flórenczi franczia követhez. Pária, aug. 2. Báró ur! Midőn az 1867 i események folytán szükségessé ten a franczia csapatokat, melyek Rómából kivonattak oda ismét visszaküldeni, a császári kormány tudatta, hogy nem czélja az 1864. sept. 15-én kötött egyezménytől elállani. Francziaország tényleg közbenjárt, hogy a szentszék védelmére ezen egyezményben megállapított oltalmat biztosítsa, de egyszersmind kijelenté, hogy nem érzi magát felmentve az Italia irányában vállalt kötelezettségek alól. A flórenczi kabinet a maga részéről sohasem vitatta az irányunkban vállalt kötelezettségek érvényességét. A kijelentések, melyeket az olasz kormány tett s a méltóságteljes hang, mely a minap az olasz parlamentben nyilvánult biztosítékot nyújtanak erre. Mi tehát visszahívtuk a csapatokat, melyek addig Civita Vechnában voltak. A két hatalom tehát visszaállott a septemberi egyezmény alapjára, melynek értelmében Olaszország kötelezte magát, a pápai területet meg nem támadni és szükség esetén minden támadástól megóvni. Midőn a két kabinet ezen egyezmény különböző rendelkezéseit ismét hatályba lépteti, ezáltal azt újból megerősíti. Mivel most azon kötelezettségek korlátai közé vonulunk vissza, melyeket Francziaország vállalt, teljes bizalommal megvárjuk Olaszország erélyétől, hogy a reá háramló kötelességeknek szintén minden tekintetben meg fog felelni. Ön ezennel felhivatik e sürgönyt Visconti-Venosta úr előtt felolvasni és ha ő kívánná, másolatot kézbesíteni neki. Különfélék. Pest, aug. 26. (Kinevezések.) Asbóth János a pénzügyminisztériumhoz fogalmazóvá neveztetett ki. Patocich József számtisztté, Márkus Ágoston vaárm.-szigeti bányaigazgatósági titkárrá, König János sugatagi számtartóvá, Medveczky Aladár és Csernay Lipót számtisztekké, Leskó Pál és Wagner Arnold adóhivatali tisztekké, Mály József és Alexy István adóhiv. segédtisztekké neveztettek ki. A keszthelyi gazdasági tanintézethez egy új segédtanári állomásra Sparszam Pál végzett jogász neveztetett ki. A vallás- és közoktatási magyar kir. miniszter a zilahi állami tanitóképezdő melletti igazgató tanács tagjaivá: Szikszay Lajos ügyvédet, Hirt Ferencz főgymnásiumi tanárt, Pap György földbirtokost, Corvián János szilágysági gör. kath. püspöki helyettest és esperest, s Hubert Iván krasznamegyei másodalispánt nevezte ki. (Rudolf koronaherczeget) születésnapja alkalmával a neubergi lakosság szép ovatióval tisztelte meg. A hányássok, a kohóbeli munkások s a favágók ünnepi díszruhában zene kíséretében megjelentek a királyi család laka előtt, hol az ott egybegyült iskolai ifjúsággal, s a hivatalnokokkal együtt hatalmasan éltették a koronaherczeget, ki igen szívesen látszott fogadni az ovatiót. (Czigánycsata Győr megyében.) Győrmegye határozatot hozott, hogy területén kóborló czigányoknak nem szabad átvonulni. Ennek daczára f. hó 17-án hat kocsival jöttek át ily kóbor czigányok Komárom megyéből 15 db jó kinézésű lóval, útjukat Veszprém felé szándékozván folytatni, s így csak a megye szélén fekvő Mező-Őrsöt érintették. A mint századt lovaikkal a falun sebesen végighajtottak, a község bírája, követvén a csendbiztos által hasonló esetre kiadott utasítását, rögtön lóra ült, s többed magával a czigányok után sietett, a határban dolgozó parasztokat is felszólítván az üldözésre ; a kóborlók a taapi határban utol érezvén, megkezdődött a harcz. A czigányok pisztolylövésekkel fogadták az üldözőket, egy ősz embert — bár nem veszélyesen — meg is lőttek, kettőt pedig jól elvertek; e közben azonban a taapi munkások is a helyszínére siettek, a czigányokat bekerítve a Bakonyérnek szorították, melyből a kocsikkal kivergődni nem tudván, a férfiak a vízbe ugortak és elszaladtak. Csupán három kocsi menekült meg, hármat pedig a lovakkal együtt a parasztok elfogtak ; az elmenekülteket pedig a csakhamar megérkezett pandúrokkal Bársonyos felé kergették s ott elfogván az ottani szolgabiróságnak adták által a pisztolyokkal együtt. Az itt elfogottakat, mint mondják, veszprémi pandúrok el akarták Veszprémig kisérni, de útközben a czigányok a pandúrokat leverték és megszöktek, de más menekvésük nem volt, mint Győr megyébe visszajönni, azonban a csendbiztos rendelete folytán a pandúrok folyvást a megye szélén czirkálván, a visszatért czigányokat elfogták, s Szent-Mártonba kisérték, hol az erélyes vizsgálat azonnal megkezdetett. — A „Győri K.“ nem mondja, hogy tulajdonképen miért üldözték olyan rettenetesen a szegény czigányokat. A pesti áru-és értéktőzsdéről aug. 26. A gabnaüzlet igen szilárd volt, a kínálat úgy mint a forgalom csekély, az árak változatlanul maradtak. A börze szilárd magatartás daczára az üzlet gyenge volt. Magyar kölcsön 101.50, dijsorsjegy. 39.50, dézsmaválts. 71.25 fizetve, I. magyar biztos. 650 zárva, m. hitelr. 74, franco 55, takarékp. és hitelegylet 48 fizetve, osztrák hitelr. végül 247.50, pesti köz. 287 fizetve budai 135 zárva, Athenaeum 132 véve, pest-budai főv. 147.50 fizetve, Gschindféle szeszfin. 147 adva. Valuták és devisek igen szilárdak voltak. Napoleond’or 10.03, cs. arany 5.98, tallér 1.85’/a fizetve. pincs veszteség. Kehiben újólag 20 ház égett le, mások megrongáltattak Prága, aug. 25. A hitbizományos nagybirtokosok tartománygyülési választásaival a feudálisok győztek, a nem hitbizományis nagybirtokosok választásai is a feudálisokra nézve kedvezőknek látszanak lenni. I Prága, aug. 25. A mindkét rendbeli , nagybirtokosság választásainál a feudalisok győztek. I Páris, aug. 25. Erős porosz lovassági osztályok megszállották Boulevant és környékét a Haute-Marne megyében. — 150 Chalonsba érkezett lovas gyorsan visszafordult és elhagyta Chalonst. I. St. Rémynél a Marne mellett poroszok táboroznak. — Két zászlóalj mozgó nemzetőrség Toulból kirontott és az ellenség■ nek sok veszteséget okozott. I P á r i s, aug. 25. A kamarában Montpayroux a nemzetőrség feloszlatását és a rendes hadsereg beosztását indítványozta. Ezen indítvány sürgőssége elfogadtatott. — Gambetta és Kératzy indítványára a kamra zárt bizottsági ülést tart, hogy Trochu köztudomásra jutott intézkedését megvizsgálja. — Trochu intézkedése mindenkinek kiutasíttatását rendeli el Párisból, ki magát élelmezni nem tudja, és kinek jelentése a közrendet, a személyi és vagyonbátorságot veszélyezteti, vagy a ki üzelmei által a védelmi rendszabályokat akadályozza. I R e r 1 i ii, aug. 25. A „Staatsanzeiger“ jelenti: A királyi főhadiszállás Pont-à-Mousonból Bar-le Ducbe tétetett át . Bazaine tábornagygyal szemben az első és második hadsereg hadtestei maradtak, a német hadsereg többi része elszántan Páris felé nyomul előre. Brüssel, aug. 25. A chalensi tábor felgyújtatott. A Párisba vezető utakat fákkal eltorlaszolják. A chalonsi polgármester felszóllította a lakosságot, hogy az ellenséggel szemben minden ellenségeskedéstől tartózkodjék. Troyes előtt porosz csatárok jelentek meg. (Ered. aürg.) Bécs, aug. 26. Apponyi gróf indítványozta Angolországnak, hogy a semlegességi liga közös actióra terjesztessék ki. (Ered. sürg.) Berlin, aug. 25. A királyi főhadiszállás a koronaherczeg hadseregéhez tétetett át. Metz előtt 6 hadtest hagyatván, a porosz hadsereg a landwehrrel és délnémet contingensekkel együtt félmilliónyi számban Páris felé nyomul. Párist legfölebb tiz nap alatt érheti el. (Ered. sürg.) Brüssel, aug. 25. Porosz részről kérdés intéztetvén, vájjon a sebesültek átmehetnek e belga területen. Belgium elutasítólag felelt, mivel Francziaország ebben a semlegesség megsértését látván, tiltakozott. (Ered. sürg.) London, aug. 25. Eugenia levelezése Victoriával közbenjárás végett valótlan. Páris, aug. 26. A kamara tegnapi ülésében Montpayroux rosszallotta a chalonsi polgármester és nancyi préfetproklamatiótt, melyekben a lakosságnak azt a tanácsot adták, hogy a poroszokat jól fogadja. A belügyminiszter mondja : A nancyi préset elmozdittatik. Páris, aug. 26. (Hivatalos) Bovineben ellenséges portyázó járatokat láttak. — A koronaherczeg 23-án St.-Dizierben volt. — A csapat, mely Toult ostromolja, Nancy felé vonul. — Toul hősileg védi magát, a bombázás által 15 ember harczképtelenné lett, az ostromlók nehéz veszteségeket szenvedtek az ellenség Veronnes felé vonul. Sternay környékének lakossága élénken védelmezi magát a poroszok ellen és sok kárt okoz nekik. Bécs, auguszt. 25. (Elöbörze.) Hitelr. 248, államvasp. 348, lombard 193, 1860-ki 90.50, 1864-iki 113, napoleondor 10.04, anglo-osztrák 223.50, franco 94, tramway 163.50. Változatlan. Frankfurt, aug. 25. Osztr. hitelr. 229.50, 1864-iki 107, osztr. bankrészv. 639, bécsi váltófolyam 93.50, amerikai 1882-re 91.25, osztr. államvaspálya 325, 1860 iki 71.50, lombard 180.50, gácsorsz. 222. Lanyha. Bécs, aug. 26. (Megnyitás.) Hitelr. 248.25, lombard 193.50, napoleondor 10.04. Meglehetős. Páris, aug. 25. "(Zárlat) 3 % rente 60.95, olasz rente 49.25, crédit mobilier 136, osztrák napra 292. 40/avente 92, államvaspálya 660, lombard 385, magyar kölcsön 210. Frankfurt, aug. 24 (Esti börze.) Hitelr. 231.25, államvaspálya 327, lombard 180.50. A „Pesti Napló“ magántáviratai. Karlsruhe, aug. 24. Strassbourg előtt tegnap egész nap, ma reggeli öt óráig ágyuharcz volt, a fellegvár jobb része leégett, a fegyvertár teljesen kiégett, a városban tűzvészt vettek észre, egy mozsárüteget elhallgattattak. Részünkön Államadósság. Magyar vasutk.....................................p. 101.*/2 k 102.— Szőlleváltság. kötv................................„ 71.— „ 71 .*/* Magyar sorsjegyk................................... 39.7a „ 40.— Biztosítási papírok. I. Magyar.......................................p. 650.— „ 655.— Pannónia.............................................„ 240.— „ 245.— Unió .............................................„ 245.— „ 247— Haza...................................................„ 110.— „ 115.— Bizt. int.................................................„ 255.— „ 260.— Vasutak. Magyar-keleti vp...................................„ 84..— â 85.— Pécs barcsi ....... p. 160.— „ 164.— Budai közúti vp...............................„ 134.— „ 136— Pesti „ „ ........................„ 287— „ 288.— Hegyi vp...........................................„ 180.— „ 554.— Alföld-Fiumei •.............................. 160.— „ 162. Nyomatot „Athenaeum“ irodalmi éb nyomdai részvénytársulat nyomda(ezelőtt Emich G.) Barátokör 7. szám 1870. Takarékpénztárak. Záloglevelek. Ezüst ......... „ 1231/2 „ 124. Bécsi tőzsde. aug. 25. Feszfészkessajtő: B. Keimény Zsigolóbtü. Felelős szerkesztő: Urváry Lajos. Bankok. Anglo-Hungarian.......................p. 75.—& 78.— Franco-magyar .......................„ 65.— „ 55.1/, Pesti népbank.................................. 30.----------.— Pesti keresk. bank . . . . „ 660.— „ 635.— Szerb bank..................................„ —.— „-----Magyar hitel...................................„ 74.— „ 75.— Magyar jelzálog ...... —.— „ 6812. Óbudai ........ .. 95.— a 100.— Gödöllői . ....... —.— „ —.— Pesti.................................................... 260.— „3300.— Terézvárosi.............................. „ 47.— „ 48.— Külvárosi ........................................ 32.— „ 34.— Ferencz—Józsefvárosi . ... „ 41.— „ 42.— Iparbank ......................................... 26.— „ 26.50 Fővárosi............................ . . „ 147—. „ 148.- -Kőbányai .......................................„ 39.— „ 40.— Újpesti............................................. 48.— „ 49. Malmok. Árpád .............................................p. 320.— „ 253.— Concordia ........ 460.— „ 470 — Lujza 137.— „ 139.— Unió..............................................r 340.— „ 360.— Henger ................................................ 910.— „ 920.— Gyárudvar 67.— „ 69.— Erzsébet ............................ . „ 150.— „ 152.— Blumféle............................................. 250.— „ 260.— Király 440.— „ 450.— Sütök ............................................. 185.— „ 190 — Victoria .................................. „ 220.— „ 225.— I. Budapesti ....... 480.— „ 609.— Pannónia ....................................... 600.— „ 610.— Serfőzde. Első magyar.............................p. 610.— á 620.— Király............................................. 95 — „ 98.— Különféle. Hajórakm. köles. I. .kib. . . . p. 134.— á 136.— ff „ H- n • • < " • n ■— Bőrgyár.............................................. 9 Fiumei hajógyár............................„ 80.— „ 85.— Athenaeum ........ 130.— „ 135.— Gschwind féle .................................. 146.— „ 148.— Borszesz fiinom. .... . „ 280.— „ 290.— Orsz. gőzhajóz. „ 50.— „ 62— Magyar földh. 5'/. . . . • p. 87.^ a 88.1/ v 6%.......................... • » ~*~ Magyar jelz........................................... 83.— „ 35.— Kereskb. ........................................ „ 92.— „ 93.— Elsőbbségek. Lánczhid ........ p. 92.— A 92.50 Pest-budai malom ..... „ 142.— „ 144.— Váltó folyam. Augsburg.......................................p. 104.— â 106.— Hamburg............................ „ 92.— „ 89.— Majla ............................................... —— „ —— Frankfurt......................................... 105.„ 106.— London....................................... „ 12&J/a „ 126.y2 Paris ........ „ 49.— „ 49.1/a Valuták. Arany . p. 5.97 . 6.— Napoleon.................................. . „ 10.03 .- 10.08 . Adffa fartff. _ ,, , Ad»» T.ilv. Által. Allamadó».------------------Vaspálya-rész.-------------------r* “ 64 67# (p»tr.). 1 99». 1997. írt •/ »....................348.460.' ' O«) ...................... I.1 4.80 8% MeUlligaso . . . ” _____lM _ _ '• ” • ed ardályt „ ..193 51 164 60 Allamiorgjegyek, L'~ 1886-kl aorsj. teljes. .299 - 831 — iif51*a ‡‚ •• 160 60161— „ „ BtSdr. .229 - 231 -1354-kl ......................79 — 81 — 1860-ki „ teljes . 90.60 91 - Sorsjegy»*. „ „ ötödr. . 98 — 99 — 1844 ki „ lOOfiUl 113.— 113 25 tlttelinl. uorq) lOOftos 15J?.— 158 — Oanagóih. . 100 „ - .— —.— Főldtehermenteíit. M"stl ■ ■ • • ‘“Jj » - kötvények *»im 40 ”. — Jál£fy .... 40 „ —. —.— magyarországi . . . 75. _ 77 — glary .... 40 „ . — bánsági •••••. 73 - 74 - atecencia. . 40 _. horvát és a levoniai 78 — 10.~ 80 a»i .... 40 „ _. —.— erdélyi................. 74 - 74.50 wiBdUehgr. »0 „ —.— — nivv i_-i_ Waldsteto.. 20 „ —.— Elsőbb«, kotv Keglevich . . 10 „ —— .— Rudolf kor.hg 10 „ 14. 16.— 8* , illamvaspálya . I S - 134 — . . . „ „ 1867-ki sor 132 — 1(4.— 3 tavi TiltO*. S •/, déli vasút .... 113 5 114 — 1-se erdélyi.............. 87 — 87.50 Ao, „b. 100 dn. tl.i’j. 106 26 105.75 Barce-pécsi......................... — — Frankf.100 dn. ft. 8%05.76 106.— . . . Loa ion 10 I. st. 80/. 126 76 126.25 Bank- és iparresors arin to. tres. . *1/. 49 so 49.60 Hitelintézet .... 248.75 *49.— Marj. hitelbank . . 73 60 74.— AI&HV él OXIit. Csat neme. bankr . 685 — 688 * A1 caoBBt. eac. bank 620. 830 n tr.r- , _ _ M. TMdb"eunt.6V, -.- sy&i::::: ,50. i t1 yd * a Vx V * * • J1? ~ ??;• Por. Friedrichador. . _ _ Dunagözhajózáo . . 549 - 661. gafl8t........................... • Által. forgalmi bank 90.—I 91— 124.-124.60 Gőzhajózási közlekedés Első cs. kir. szab. Dunagözhajózási társulat. Bérsről Pestre naponkint fél 7 órakor reggel Győrről Pestre naponkint 11 órakor délelőtt. Esztergomról Pestre naponkint 5 órakor reggel. Váciról Pestre naponkint fél 7 órakor reggel. Pestről Mohács-, Eszék- és Újvidékre naponkint 5 órakor reggel. Pestről Zsivony és Belgrádra hétfő, kedd, szerda, péntek, szombat 4* vasárnap 6 órakor reggel. Pestről Orsovára és a Duna-fejedelemségekbe szerdák 6 óra reggel Eszékről Újvidékre naponkint 5 órakor délután. Elszákról Zimonyra és Belgrádra hétfő, kedd, szerda, péntek, szomba és vasárnap 5 órakor délután. Eszékről Orsovára és a Dunafejedelemségekbe szerdán 5 óra d. a. Zimonyból Belgrád-, Orsova- és a Dunafejedelemségekbe hétfő, szerda, és csütörtökön reggel. Háziasról Orsovába és a Dunafejedelemségekbe csütörtök d. e. azonkivül hétfő és szerda délben. Orsováról Giurgevo-, Oalatz- és Konstantinápolyba péntek délben. Orsováról Giurgevo- és Galatzba a Serbiából jövő hajókkal kedd ás csütörtök délben. Győrről Bécsbe naponkint 7 órakor este Pestről Bécsbe naponkint 6 órakor este. Pestről Győrre naponkint 6 órakor este. Pestről Vácz- és Esztergomra naponkint 3 órakor délután. Mohácsról Pestre naponkint korán reggel. Eszékről Pestre naponkint 5 órakor délután. Újvidékről Pestre naponkint 12 órakor délben. Belgrád- és Zimonyról Pestre hétfő, kedd, szerda, csütörtök, szombat és vasárnap 6 órakor reggel. Baziásról Belgrád, Zimony- és Pestre péntek 1. u. Háziasról Belgrád- és Brcskára kedd és csütörtök délben. Orsováról Belgrád-, Zimony- és Pestre péntek 5 órakor reggel. Orsováról Belgrád-, Sabátz- és Brcskára kedd és csütörtök 5 óra reggel Galaczról Orsova-, Belgrád-, Zimony- és Pestre hétfőn reggel. Galaczról Orsóvá-, Belgrád-, Sabácz- és Brcskára péntek és vasára, reg. Konstantinápolyból Orsóvá-, Belgrád-, Zimony- és Pestre kedd. Szegedről Zimonyba szerda és szombaton reggel. Zimonyból Szegedre vasárnap és csütörtökön délban. Sziszekről Zimonyba kedden reggel. Zimonyról Sziszekre szombat reggel. Gyorshajózások: Pestről Galacz és Konstantinápolyba hétfőn 7 órakor este. Háziasról Galacz és Konstantinápolyba kedd és szombat 9 órakor meg . Konstantinápoly és Galaczból Pestre péntek 4 óra délután. Konstantinápoly és Galaczból Baziásra kedd és péntek 4 óra délután A giumeli szállítóhajók megérkezte Pesten, Csőcsből naponkint este. Győrről naponkint este. Eisztergom- és Váciról naponkint d. e. Újvidék-, Eszék- és Mohácsról naponkint d. u. Belgrád és Zimonyról hétfő, kedd, széria, csütörtök, péntek és vasárnap délután. 1 óra és a Dunafejedelemségekből vasárnap d. u. gyorshajóval szerdán reggel. Első magyar Dunagőzhajózási társaság hajói. Pestről Bezdánig naponkint 6 órakor reggel. Bezdánról Pestre naponkint 9 órakor d. e. Testről Esztergomra naponkint 3 órakor d. n. Staszttrffaluról Pestre naponkint 5 órakor vagy.