Pesti Napló, 1870. október (21. évfolyam, 237-263. szám)

1870-10-01 / 237. szám

tóknak azokhoz, kik a legszörnyű­bb zajongás közepett sem estek soha kétségbe a haza üdve fölött.“ Versailles elfoglalása. Az „Indépendance“ egy levelezője következő­leg írja le Versaillesnek f. hó 19-én történt el­foglalását : „Szeptember 18-án három „halálfő“ huszár mint Parlamentár jelent meg Versailles kapui előtt, a nemzetőrök által a városházára vezettet­vén, alkudozni kívántak. A­maire kinyilatkozta­­tá, hogy csak a főparancsnokkal vagy megha­talmazottjával fog alkudozásba bocsátkozni. Teg­nap egy lovas kíséretében egy hadsegéd érkezett oda, ki a nemzetőrség által hasonlag a községi hatóság elé vezettetett. Reggeli 9­ óra volt, és 6 óra óta az ág­yúk dörögtek a Versailles-i útról Sceaux felé, néhány kilométerre Versaillestól. A hadsegéd főkép a sebesültek ápolását és a ta­karmány­raktárak kulcsait kívánta. Sokáig vi­táztak, és a tiszt végre eltávozott, tábornokával értekezendő. Megigéri, hogy egy óra múlva visszatér. Ezen határidő lefolyása előtt egy mér­nökkari kapitány, szintén a tábornok hadsegéde, maga jött el. Két nemzetőr a városházára veze­te­tt, hol a tanács permanentiában volt. Versail­les közelében folytonosan harczoltak; Ducrot tábornok ütközött a meudoni magaslatokon fel­állított német csapatok ellen. Ezen magaslatok ugyanis a Seine balpartja és a vanvresi és issyi erődök fölött uralkodnak. Reggeli tizenegy óra­kor a város új maireje, Raurean volt ügyvéd jött ki a városházából és a párisi fasor rácsoza­­tos kapuja előtt levő kútra hágva, felolvasta a németekkel kötött capitulatió szövegét, mely így hangzik: 1. A tulajdon és a személyek bátorsága, vala­mint az emlékek és a műtárgyak tiszteletben fognak tartatni. 2. A németek elfoglalnak vala­mennyi laktanyát, de a tisztek és azon katonák is, kiknek a laktanyákon elég hely nem jut, a városban fognak elszáll­ásol­tatni. 3. A nemzet­őrség megtartja fegyverét és a közös érdekben a belváros rendőrségével és minden állomás megszállásával fog megbizatni. Csak a kapukat fogják a németek saját belátásuk szerint meg­szállni. 4. Pénzben nem fog hadi adó szedetni, de a város mindent szállítani fog, mi az átvonu­ló és az ottani őrséget képező csapatoknak szük­séges. 5. A mai napon nyitva maradnak Ver­sailles kapui, hogy az 5. hadtest a városon átvo­nulhasson. Mielőtt a kapitulatió felolvastatott volna, a parlamentár Franchet Duperoy helyőrségi tiszt­tel eltávozott, hogy a kapuk tekintetében szük­séges parancsokat kiadja. Mikor az utolsó kapu­hoz értek, a helyőrségi tiszt felszólíttatott, hogy a porosz vezénylő tábornokkal beszéljen, a­ki Petit- vagy Grand-Jouyban volt. Az út hosszú és fáradságos volt; a csatatér egy részén kellett átmenni, hol már felszedték a sebesülteket, hogy a versaillesi vagy trianoni kastélyokban levő ambulanceokba vigyék. E pillanatban a fran­­cziák az ágyuk elé fogták lovaikat és visszavo­nultak hadállásaikba, a németek pedig előnyo­multak. 12 óra 55 perczkor kezdődött a németek be­vonulása Versaillesbe a rue des chevaliers-en át. Esti 6 óráig és még tovább tartott. A csapatok száma minden fegyver­­nemből, gyalogság, lo­vasság, tüzérség , melyek Versaillesbe bevo­nultak, 25 egész 40 ezer emberből állhatott Sokan elhagyták megint a várost, St. Cloud és St. Germain en Laye felé vonulva, mások ott maradtak. A tábornok a hotel des Reservoirs­­ba szállt, a tüzérség a fegyvertéren táborozott, mások a st. cloudi fa­sorban, mások a párisi lak­tanyába szálltak. A csapatoknál két kis csoport zuár volt, kiket a csatában elfogtak. A tömeg levette lövegét, mikor előtte elhaladtak; egye­sek felkiáltottak : „Éljen Francziaország!“ Még egy kis esetet kell megemlítenem. A hadsegédet, ki első ízben mint parlamentár jött a városba, egy ember ezen kiáltással fogadta: »Éljen Fran­­ciaország!“ A tiszt így felelt reá: „Inkább azt kellene kiáltania, barátom: Éljen a béke!“ . A bevonulás után azonnal a requisitiók kez­dőttek : 26 ökör, 10 akó bor stb. az egész ta­karmány­raktár, mely 500,000 frank értéket képvisel, átadatott a város által. A csapatok egy része 20-ikán eltávozott megint Versailles­­ból. Csak a tényeket írom meg önnek minden kritika nélkül. De mély gyászban vagyok (a levelező franczia) és alig fojthatom vissza kö­­nyvi­met; különösen meghatott, mikor egy be­vonuló ezred zenéje a marsaillaiset játszotta. Hogy igazságos és részrehajlatlan legyek, hoz­zá kell tennem, hogy eddig minden a legna­gyobb rendben, a legnagyobb pontossággal és a legszigorúbb, leglelkiismeretesebb figyelemmel történt. Feledém­ mondani önnek, hogy a német intendatura minden requisitiót meg fog fizetni. A­mit az egyes katonák vesznek, azt ők azon­nal megfizetik.* Laon fölrobbantásához. A „Figaro“ írja a laoni katastrófa előidézőjé­ről : „H e n r i 0 t„-n­a­k hiják azt az ismeret­len katonát, kinek nevét egész Francziaország­­nak meg kellene tanulnia és a ki megérdemli, hogy emléke arany betűkkel legyen beírva di­csőségünk évkönyveibe. Henriot, tüzérségi őr a laoni citadellában, bizonyos hazafias túlizgatott­­ság állapotában élt a mi augusztus 6. és 7-iki szerencsétlenségeink óta, úgy hogy állapota cso­­dálkodásra ragadta azokat, kik az ő hideg, ha­tározott jellemét ismerték. Azon különös szokást vette fel, hogy szünet nélkül mormogott fogai közt érthetlen szavakat; egyebek közt egyszer igy nyilatkozott: „mindnyáját légbe ugratom itt.“ Midőn az ellenség Laonhoz közeledett, bizal­masan közölte is tervét egyik bajtársával, ki akkor a „Journal de l’Aisne” szerkesztője volt, most pedig egy sorezredbe lépett be önkénytes­­képen. Nincs kétség benne! Henriot az, ki légbe rö­pítette a laoni citadellát. Azon nyilatkozatán kí­vül, melyet idéztünk, több más bizonyság is van erre. Henriot már hivatalánál fogva egyedül rendelkezett a lőporos kamra kulcsa fölött. Beszélnek ugyan egy közkatonáról, ki a föl­robbantás szörnyű művét végrehajtotta volna. De akkor azt kellene föltennünk, hogy a tüzér­ség őre ezen katonára bízta volnaa a kulcsot, azt mondván neki: „Áldozd föl magadat helyettem, s halj meg a hazáért!“ — a­mi nem képzel­hető. A­mi a citadella parancsnokát és a mozgó­őrség parancsnokát illeti, kiknek más elbeszélé­sek ezen rémítő elhatározást tulajdonították, már csupán ezeknek a fölrobbantás pillanatában a citadellában való jelenlévők eléggé mutatja, hogy ők nem voltak a szerzők, s nem is tudták, hogy mi van készülőben. Ha ők lettek volna, kik az ellenségnek halált készítettek, szükség­telen lett volna a maguk számára is ugyanazt tenniök, s közőlük egyik legalább ideje­ korán megmenekülhetett volna. Tehát Henriot az, egy bátor a bátrak között, egy az almai csatában érdemrenddel díszített öreg katona, kinek agyában ezen szok­ás terv megfogamzott és a ki azt végrehajtotta. Méltán mondhatjuk tehát, hogy az Ő neve a köztársaság azon tengerészeinek neve mellé vésendő be, kik a V­e­n­g­e­u­r-t légbe röpítették, bevésendő em­lékeink márványába és minden franczia emlé­kezetébe.“ Honvéűdandár-gyakorlatok Szegeden. ír. Szeged, sept. 28. . Városunk ünnepies szint öltött magára. Fo­lyó hó 25-én érkeztek városunkba a gyakorla­tokra összejött honvédzászlóaljak s azóta a víg, jókedvű, önelégült katonák, kik között egykori gyermekpajtásaink­kal s barátainkkal találko­zunk, egyhangú napjainkat megélénkítették s felvillanyozták bennünk azon érzelmeket, me­lyeket őseink harcziassággal párosult hazaszere­tetéből tagadhatlanul öröklünk. Idősb polgá­raink között sokan vannak, kik az ideérkezett honvédtisztekben, a 1848 és 49. évi küzdelmek­ben bajtársaikat üdvözlik, s vannak sokan, kik, mint az ötvenes évek alatti politikai fogolytársak ölelik egymást. A barátságos estélyek egymást váltogatják s szeretjük hinni, hogy honvédeink­nek itteni tartózkodásuk alatt panaszra nem leend okuk. Az első jelenség, melyet az itteni honvéddan­­dár-gyakorlatokról följegyezhetünk, f. hó 25. tör­tént. Az említett napon ugyanis a Szabadkáról jövő IV. zászlóalj Kuzmanovics százados vezény­lete alatt Horgosról, hol az élét tölté, Szegednek indult, és midőn az országút mellett balra fekvő „Röszke“ nevű házsor­hoz érve a vezénylő zász­­lóaljparancsnok— ki a menet akkénti vezetésé­re utasíttatott, mintha ellenséges területen vonul­na keresztül, a rendesen felállított elővéd fede­­zete alatt pihenőt parancsolt: a Szegedről e czél­­ból kirendelt Hl-ik zászlóaljbeli két század s a Hl-ik lovas század előcsapatai által váratlanul megtámadtatott. A támadó csapatok, melyeknek gyalogságát Kubinyi János százados és jelenlegi zászlóalj­­parancsnok, lovas századát pedig Téres Pál százados vezénylő, a megtámadott IV-ik zászló­aljat teljes készültségben találták, s ez a táma­dást felfogva, lassan előre mozdult. Ez alatt a vezénylő százados Kuzmanovics elővéd őröket bocsátott ki minden irányban, s midőn ezek ál­tal a támadó csapatok ereje és állása felől ma­gának meggyőződést szerzett, zászlóalját sebes léptekben vezette előre. A támadó csapatok a túlnyomó erő elől folytonos csatározás mellett vonultak vissza, megkísértvén még e közben néhány előnyös pontot megtartani, melynek vé­delmében a kitűnően vezényelt III-dik lovas­század két egymást követő rohama által az el­lenfél előhaladását sokáig visszatartotta, míg végre a visszavonuló csapatok tömör csatarend­ben érkeztek a „Matyi“ hídhoz, mely a Szege­det északról délnyugatnak kerítő „Maty“-éren téglából tömören építve vezet keresztül. Ez volt az utolsó pont,melyet a visszavonuló csa­patok védelmezni kezdtek e védelmi pont ellené­re, mely a túlnyomó erővel szemben is kedvező­nek mutatkozott.Kuzmanovics zászlós­­parancs­­nok rohamát parancsolt s abból a IV. zászlóalj zö­mének a hidra törése által szándékozott ellenét kivetni. A küzdelemnek e­gy különben legérde­kesebb pontján azonban Hollán ezr­des s dandár parancsnok az úgyis útban, s Szegedtől még meglehetős távolra eső csapatok kímélése végett szünetet parancsolt s teljes elismerését fejezte ki, mind a csapatok készültsége és magatartása, mind pedig azok tapintatos elhelyezése s mind­két részről történt kitűnő vezénylete felett. Ugyancsak a fentebbi napon hasonló gyakor­lati összeütközés történt a Kistelekről érkező félegyházi Il­ ik­szászlóalj, melyet Szabó József őrnagy vezényelt s a Szabó Mihály százados vezeté­se alatt eléje indult szegedi II. zászlóalj két százada között. E két század ugyanis előőrseit egészen a szaty­­mázy dombig előretolva, csatavonalát a fehértó közelébe eső 26- számú vasúti őrháznál állította föl, hol egy oldalról a vasúti töltés, más oldalról pedig az ott elterjedt dombos emelkedésekre támaszkodva biztos védelmi pontot foglalt el, s a félegyházi Il-ik zászlóalj teljesen kifejlett csa­­tliláncza által megtámadtatott, a megtámadott két Század erős sortüzzel fogta fel a támadást s a túlnyomó erő elől csatarendben a fehértó háta mögé vonult vissza. Ezen egy részről a fehértó, másrészről a vasúti töltés és az ott levő kukori­­czák által födött állásában az említett két szá­zad új támadást fogadott el, honnét visszavonu­lási tervéhez híven, egész az öt halomig húzódott vissza, hol ismét uj támadást fogadott el, midőn a támadó zászlóaljat vezénylő őrnagy szünetre adott jelt, mire a csapatok egymást üdvözölve egyesülve vonultak Szegedre. A jelen volt szakértők az egész gyakorlatot kitűnően sikerültnek mondják. Folyó hó 26-án Hollán dandárparancsnok a VII-ik zászlóalj fölött tartott szemlét, a többi csapatok pedig ez alatt saját kebelükben tartot­tak gyakorlatokat. Az egész dandár először f. hó 27-én állíttatott fel; a felállítás öszpontosított két harczvonalban történt , az itt kifejlett dandár-mozdulatokat és harczászati gyakorlatokat jól sikerültnek mond­hatjuk, mely után az egész dandárnak a dandár törzs előtti elléptetése következett. Hollán dandárnak teljes megelégedését fejez­te ki a csapatok magatartása fölött s különösen elismerőleg nyilatkozott a szegedi Hl­ik zászló­alj felől, melynek szabatos harczvonaltüzelése, fegyelmezett magatartása s könnyű és gyors hadmozdulatai a várakozást jóval fölülmúlták. Különfélék. Pest, sept. 30 (József főherczeget) nagy ünnepé­lyeséggel fogadták sept. 29 én Debreczenben. Hatóság és közönség kiment elébe a vasúthoz, s noha csak az indóházban szándékozott időzni, nyájas erőszakkal bevitte t .­. de é­s rende­zett színi előadásra. Diadalmenet volt az odáig, és háromszoros éljenzés a nézőhelyen. Vacsora alatt fáklyászenével tisztelegtek nála, s Oláh Károly főjegyző üdvözölte, mire ő fensége olyan választ adott, melyet így jellemez a „Debreczen“: „1847 óta aligha tartott osztrák főherczeg nyilvánosan ily lelkesítő beszédet, és főleg olyat, mely meggyőzött bennünket, hogy József főherczeg nem hiába született Magyar­­országon, mert ő ennek egyik leghívebb fia, s hogy magas állásának, rendeltetésének teljes öntudatában van.“ (Személyi hírek.) Kerkápoly Károly pénzügyminiszer ma reggel, Majláth György or­szágbíró tegnap este Bécsből visszaérkezett. (A jogászgyűlés bucsuesté­­­­y­e) ma este 7 óra után tartatott meg a re­­doute éttermében. Jelen volt H­o­r­v­á­t­h Boldizsár is. A toasztok özönét B­o­g­d­á­n­y nyitotta meg, poharát Horváth Boldizsár­ra emelvén. A többi toasztok közül egyelőre megemlítjük Hoffmannét Paulerre, R­á­t­h Károlyét az ügyvédi karra, Teleczkyét Wenczelre, Hodossyét a bírói karra stb. Az estély fénypontját Horváth Boldizsár egy emelkedett beszéde képezte, mely­ben nafey elismeréssel szólt a jogászgyűlés műkö­déséről. Az esti lapban bővebben ismertetjük az estélyt. (Nagy h­a­d­i­s­z­e­m­l­e.) A budapesti térparancsnokságtól a budai város kapitány­á­­hoz érkezett értesítés szerint, holnap szombaton délelőtt 1210 órakor Gablenz b. budai fő­had­­parancsnok a vérmezőn nagy hadiszemlét fog tartani az összes budapesti helyőrség felett. Ugyanakkor a 4 sz. mérnökkari zászlóalja a városmajor mögötti „Ecce homo“ réten szintén nagy gyakorlatot tart, robbantásokat visz vég­hez stb. (Tanárválasztás.) Egy az ügyben be­avatott tanférfiútól a következő felszólalást vesz­­szük: Holnap, szombaton délután választja meg a városi képviselőtestület a felállítandó két polgár­iskola tanárait. A szakbizottság,a magyar nyelv­tani szakmára— mely fővárosunkban bizonyo­san fontos — 4-et jelölt ki a következő sorrend­ben : Wolf, Hokkesch,Stojanovics,Szerdahelyi. A jelölteknek egy szakférfiakból álló vizsgálóbi­zottság előtt, melynek elnöke Csengery Antal volt, próbaelőadást kellett tartani, mely­nek eredménye az lett, hogy a vizsgálóbizottság a kijelölés sorrendjét egyhangúlag követ­kezőkép módosította : Wolf, Sztojanovics, Szer­dahelyi, Hokkesch. Az iskolatanács azonban a képességi vizsgálatot többszörösen történt fel­szólalás és óvás ellenében , mellőzve, tit­kos (!) szavazás útján ismét az első sorozat sze­rint határozta azokat választásra ajánlani, mi­nek valószínű következménye lenne, hogy a tényállást nem ismerő képviselők,­ nem a kép­zette­­bkre, hanem a régibb sorozati rendben el­sőbbekre adnák szavazataikat. E részrehajlás ellenében akarjuk a képviselőket figyelmeztetni. Sztojanovics 18 év óta működik Pesten mint ta­nár, 8 évig a városnál volt alkalmazásban, és 10 év óta a Hampel-féle kereskedelmi tanodánál működik. Hokkesch 30 év óta van Pest váro­sánál mint tanító alkalmazva. Ha a szakférfiak­­ból álló vizsgáló bizottság egyhangú határo­zata az iskolatanács által nem respectáltatik, úgy őszintébb eljárás volna az ily szakértői vizsgálatot eltörölni. (Az ismeretes óbudai utczai kihágás) miatt 13 egyén fogatott bűnvádi vizsgálat alá. (A katonai tudományok) azon részére nézve, melyet eddigelé Domanitzky István honvédhadnagy adott elő az egyetemen, a közoktatási minister Csermelyi honvédszáza­dost nevezte ki. (Az óbudai szegényebb osz­tály,­ mely azelőtt jobbára a fennállott ó­budai nagy ruhabizottságnál kereste munkájával ke­nyerét, a Skene-féle szerződés megkötésekor, mely az ó­budai ruhabizottság feloszlatását vonta maga után, szomorú sorsnak nézett eléje, mert munkáját elveszté. M­­ei azonban a Szene­­féle consortium most Ó-Budán szintén állított ruhagyárt, az ó-budai szegény osztály most is­mét talált munkát és pedig munkája a drágaság­nál fogva drágábban is fizettetik mint azt az előtt a nagy ruhabizottság fizette. (A Karagyorgyevics per.) Ma délelőtt 9 órakor a törvényszék tovább folytat­ta a per tárgyalását Karagyorgyevics Sándor herczeg, Trifkovics Pál és Stankovics Fülöp el­len. A tárgyalás ismét csak az iratok felolvasá­sából állott s délut­án­­2 órakor holnap regge­li 9 órára halasztatott. A periratok hátralevő részét vasárnapi lapunkban közöljük. (Egyházi zene.) Jövő vasárnap a pesti plébánia­templomban 10 órakor Zsasskovszky Andor egri főegyházi karnagy Missa pontica­­lis in B. zeneszerzeménye adatik elő. (Hatalmas argumen­tum.) Budán leg­közelebb érdekes per kerül tárgyalás alá. A per tárgya a következő: Augusztus 3-án Budáról egy bucsumenet egy kapuczinus atya vezetése alatt Besnyőre ment Gödöllő mellett. Mivel a bucsujárók odamenet a lánczhídon nem fizettek vámot, a hídvámszedők akkor követelték meg a vámpénzt, midőn a bucsujárók visszatértek. A jámbor bucsusok azonban szent czéljuk tudatá­ban most sem voltak hajlandók fizetni s a ka­puczinus atya még megerősité őket ellenszegülé­­sökben s midőn a vámszedők ezt szemére vetet­ték, annyira megfeledkezett magáról, hogy a kezében levő kereszttel úgy főbe ütötte a vám­szed­ő, hogy elszédült bele. Mint a „Localcorr,“ melyből e hírt veszszük, beszéli, — a kormány maga indította volna meg a pert a hereskedő kapuczinus ellen. (E­p­e­r­j­e­s-t­a­r­n­é­v­i vasút.) A kép­­viselőház 1. évi május 30-án kelt határozatának végrehajtása czéljából,­­ az eperjes-tarnovi vasút magyarországi részének engedélyezése iránt, a közlekedési minisztérium nyílt ajánlati versenyt írt ki, oly képen, hogy­­abban azok is vehetnek részt, a­kik a kérdéses vasútra elő­munkálati engedélyt nem nyertek. A verseny­nek alapjául szolgáló tervek f. évi october hó elsejétől; a versenynek , valamint az engedé­lyezésnek feltételei pedig ugyanazon hó 4-étől kezdve a m. k. közmunka- és közlekedési minis­­terium vasúti szakosztályának műszaki ügyosz­tályában f. évi oct. hó 4-étől­­ kezdve naponta délelőtt 10 órától délutáni 3 óráig megtekinthe­tők. Az ajánlatok ugyanazon ministerium iktató hivatalában f. évi november hó 15 ének déli 12 órájáig nyújtandók be. (A Rudolf humanitási egylet) felhívja azon urakat kik az 5­0—2000 sz. gyüj­tőiveket elvállalták, hogy ezen ivedet a gyűjtött összegekkel együtt az egylet helyiségeibe Béla­­utcza 5. sz. a. mielőbb átszolgá­tatni szivesked­jenek. (A „Zenekedvelők egylete“) működő tagjait ezennel értesíti, miszerint a ren­des ének- és zenegyakorlatok I. 1870. évi októ­ber hó 5-ikén fognak az egylet termében (bál­­vány-utcza 10. sz. L emelet) megkezdetni. (A n­ő­k­é­p­z­ő-e­g­y­l­e­t) September 27-ei vá­lasztmányi ülésében bejelentetett, hogy a városi tanács a nőképzés iránti tekintetből­­ felmenti az egyletet a tanodanyitásnál szokásos ezer fo­rint biztosíték letételétől. Új tagoknak bejelen­tettek : alapítóknak Majthényi Ágostonná ur­­hölgy 100 írttal, és Podmaniczky Zsuzsanna bá­rónő 200 írttal; igazgatóknak Kocsán-Szilassy Etelka és Horváth Lajosné urhölgyek; rendes tagnap Füredy Lajosné urhölgy. Reinprecht Constantin asszony, a régebben ajándékozott olajfestményhez egy kisebb képet adott. Mind­két kép majd ki fog sorsoltatni. Ulésy Györgyné úrhölgy azon szíves ajánlatát, hogy az egyleti tanoda növendéke­t a gyorsirászatban, minden díj nélkül tanítani hajlandó, általános elismerés­sel és köszönettel fogadták. Az egyleti tanodá­ban a gyorsirászat, angol és franczia nyelvre kölön tanfolyam berendezése határoztatok el, hogy ezeket, a tanodát rendes növendékeken kívül, mások is, mint rendkívüli nőhallgatók, tanulhasssák a nőképző-egylet magasb tanoda, és előkészítő osztályában, a rendes tanfolyam 1. évi October 6 án nyittatik meg. (Elbocsáttatás a honvédségből.) Buját­ovics Ede honvédfőhadnagy, a honvédség létszámából kitöröltetett. A „Pesti Napló“ magántáviratai. Tours, sept. 30. Egy rendelet ?min­­den önkéntesnek és 2- től 40 évig való férfiaknak mozgó nemzetőrséggé szer­vezését rendeli el. A szervezést a megyei főnökök vezetik és jogukban áll az álló nemzetőrségtől a fegyvereket elvétetni és a mozgó nemzetőrségnek adni át. A megyefőnökök azon joggal is fel vannak ruházva, hogy minden vadász­­fegyvert mag­ukhoz vegyenek. A rende­let továbbá minden önkéntes lövészt a hadügyminiszter rendelkezése alá helyez. Flórencz, sept. 30. A római junta rendeleteket készít elő az egyházi javak elvétele 63 nemzetőrség felállítása tár­gyában. Berlin, sept. 30. A helyhatóság felhí­vást fog kibocsátani Strassburg segélye­zése végett. Brüssel, sept. 30. Jules Favre test­vére, engedély jegygyel Metzbe ment Bazainehez, és Frigyes Károly herczeg­­gel tartott értekezés után Párisba tért vissza. Küldetése eredménytelen maradt. Bazaine nem akar alkudozni, de az ideig­lenes kormányt sem akarja elismerni. Bécs, sept. 30. A „Reichsraths-Corr.“ jelenti. A Rechbauer-féle indítvány tár­gyában tartott bizottsági ülésben — meg­hívás folytán — a miniszterelnök is jelen volt. Úgy látszik azonban, nem történt semmi fontos elhatározás. A bizottság a titoktartást határozd el, és valószínüleg a közelebbi szerdán kezd a tárgyalásokba. Azt hiszik, a birodalmi tanács közelebbi ülése oct. 10 -én leend. Stuttgart, sept. 30. A „Stuttgarter Staatsanzeiger“ jelenti: A müncheni mi­niszteri conferentia értekezleti jelleme — az írásbeli támpontok megállapítása mel­lett — minden oldalról megóvatott. Az értekezés tárgya volt: a szövetségi alkot­mány megalapítása. Az értekezések folyamát kielégítőnek mondják. Közelebbről várják a porosz kor­mánynak e tárgybani nyilatkozatát, mely után a valóságos tárgyalások kezdetüket fogják venni. Tours,* sept. 29. Párisi hírek 24- éről jelentik, hogy a rente 52.75 tel je­gyeztetett. — E napon semmi hadi ese­mény nem történt. A tegnapi előnyök nagy benyomást tettek. A lapok jelentik, hogy a poroszoknak nagy veszteségeik voltak. — A Tuilleriákban talált iromá­nyok első füzete egy azok között volt le­velet tesz közzé, mely Momyhoz volt in­tézve és igen compromittáló. — Devienne fegyelmi után a semitőszék elé utasittatott, mert birói méltóságát egy botrányos tár­gyaláson compromittálta. Tours,* sept. 30. A keleti tengeri hajóhad Cherbourgba érkezett, két raj a csatornában maradt a partok és a keres­kedelmi hajók védelmére. Colmarból és Belfortból érkezett sürgönyök megerősítik Strassbourg capitulatióját. A poroszok elhagyták Rambouilletet. — Roueni sür­gönyök sept. 29 dikéről jelentik, hogy ugyanaz­nap reggel egy futár hagyta el Párist. A helyzet igen jó, az ellenség erő­feszítései sikeretlenek, mi az elvesztett po­sitiókat újra visszanyertük. BÉCS, sept. 30. (Esti zárlat.) Hitelrészv.256.75. Ejsz. vasút 2000.50. Államvasút 380.50. 1860-ki *) Délután elkésve érkeztek, s azért az esti lapba többé fel nem vétethettek. (A szerk.) sorsjegyek 92 25. 1864 ki sorsjegyek 114,25. Napoleon d’or 9 93. — Adómentes kölcsön — —. Lombardok 175.25.—. Magyar hitelrész?. 78.50. Ferencz József vasút. Pécsi vasút —•—. Franco-Hungarian —. Alföldi vasút —•—. Zálogkölcsön —.—. Tramway 158.— Franco 103.25 Anglo-Austrian 231.25. Galicziai vasút 239 25. Közgazdaság. Gabnaüzle­t,Pest sept 30. A beszállítás köz­lekedési akadályok miatt csekély, a forgalom jelentéktelen s alig rug 1ó.000 mérőre. Az árak változatlanok, így valamennyi többi gabonnem is változatlan árakon kel. Eladatott többek közt: Búza tiszavidéki 600 m. 88 fns 5.75; 700 m. 88 fns 5.70; 700®. 86 fns 5.45; 900 m. 86 fos 5.37 V2; 500 m. 86 fns 5.40; 1500 m. 85 fns 5.20; 700 m. 85% fns 5.32V2; pesti 1500 m. 85% fos 5 20; 500 m. 87 fns 5 55; 200 m. 88 fns 5.70; 700 m. 85 fns 4.60 üszkös; 900 m. 82 fns 4.60; bánsági 1000 m. 86 fns 5.35; 500 m. 85 V. fns 5.25; 300 m. 85% fns 5.32V.; 400 m. 87 fns 5.50. Rozs 1200 m. 80 fns 3.25; 1000 m. 77—80 fns 3.17% ; 500 m. 78-80 fns 3.20. Zab 1500 m. 50 fns 1.80 kp. A pesti értéktőzsdéről, sept. 30. Az esti üzletben csupán osztrák hitelrészvény 256 írtjával kelt. Kivonat a Bp .Közlönyéből. Árverések: M. Kimle községházánál oct. 26 és nov. 28. d. e. 9 ó. Zsellértelek. — Márczfalva községházánál oct. 26 és nov. 30 d. e. 10 ó. Telek. — Belvárdon a községházánál oct. 31 és nov. 30 d. e. 10 ó. Ház és telek. — Danaszerecse községházánál nov. 29 és decz. 29 d. e. 10 ó. Ház. — Nagy-Károlyban a telek­i hivatalban oct. 24 és nov. 28 d. e 10 ó. Épüle­tek. Csatka községházánál oct. 27 és nov. 29 d. e. 10 ó. Ingatlanok. — N.-Barnsgon (Za­la) decz. 23 és 1871. jan. 23 d. e. 10 ó.­ Ingat­lanok. — H.-M. Vásárhelyen a városházánál oct. 14 d. e. 8 ó. Búzatermés. — Budán a tl­kvi hivatalban oct. 18 d. e. 9 ó. Szöllő. Pozsony­ban a városi tikvi hivatalban oct. 28 és nov. 28 d. u. 3 ó. Búzatermés. — Pesten régi színháztér 5. sz. oct. 14. d. u. 3 ó. Ingóságok. — Pályázatok: A czeglédi iskolaszéknél női tanítói állomásra. Foly. oct. 15 ig az isko­laszéki elnökhöz. — Szempczen postamesteri á­lomásra. Október 7-ig a pozsonyi postaigaz­gatósághoz. — Vámos-Pércsen orvosi állomás­ra. Foly. oct. 15 ig a városi közgyűléshez. Czégbejegyzések: A debreczeni váltószéknél „Ausländer Samu“ férfi ruhake­reskedő N.-Váradon; — „Károly József“ divat­­kereskedő Debrec­enben; — „Grün Kain“ ve­gyeskereskedő Máté-Szalkán ; — A nagy káro­lyi takarékpénztár czégnél Veres Sáándor igaz­gató czégbezetési aláírása kitörőitekért és Rába István igazgató aláírása bejegyeztetett. (Beküldetett.) Gyógyítása minden betegségnek gyógy­szer és költség nélkül kellemes Bevalendiére du Barry londoni tápszer által, mely felnőttek s gyermekeknél az orvosi költségeket 50 szeresen megtakarítja. — 72.000 gyógykezelés gyomor ideg-, altest-, mell,­ tüdő légzés-, mirigy vese és hólyag bajban, melyekről bizonyitványi másolatok kívánatra ingyen küldetnek. 64210 gyógyeset Nápoly, 1862. apr. 17. Uram ! Egy májbetegség folytán két év óta rémitően elsoványodtam s szenvedtem. Kénytel­e­­an voltam olvasni vagy írni; reszkettem minden idege­­m­­­­ben; rosz emésztés, folytonos álmatlanság s ideg izgatott­­­­ság egy pillanatig sem engedett nyugodnom s egészen bu­­j kórossá tett.Sok belföldi és franczia orvos kimerítette tudo­­­mányát bajaim enyhitése nélkül. Teljes kétségbeesésében­­ megkisértem az ön Revalesciére-jét, s most három havi­­ használat után, hálát adok a jó istennek. A Revalesciére I megérdemli a legtöbb dicséretet, egészségemet helyreállí­­­­tá­s képessé tett társas állomásomat ismét elfogadni. Fo­gadja uram, belső hálám és tiszteletem biztosítását. —­­ Marquise de Bréham. P­ékszelenczékben 1/1 font 1 ft. 50 kr. 1 font 2 ft. 50­­ kr. 2 font 4 50 k. 6 fut 10 ft. 12 font 20 ft. 24 font 86 ft. — Revalesciére Chocoladée táblákban 12 csészére 1 ft. 60 kr , 24 csészére 2 frt 50 kr. 48 c­és­ée 4 forint 60 kr; poralakban 12 csészére 1 ft. 50 kr. 24-re 2.60 kr. 48 60-ra , 120-ra 10 ft, 288-ra 20 ft. 67­-ra 36 ft.­­ Kapható : Barry du Barry és t-nál Bécsben, Goldschmid gasse. 8, Pesten Török József gyógy Szerénánál, Fragner és Fürst J.-nél. Prágában, Pozsonyban Piszto­lynál, Klagenfurtban Birnbachernél, Linczben Unselma­­yernél, Brünnben Eder F.-nél) Graccban Oberranzme­­yer- s Grablovicznál, Lembergben, Rottendernél, Kolozs­várott Kronat­d térnél, s minden városban a gyógyszer-, fűszer-és csemegeárusoknál. Nemzeti színház October 1-én adatik: „Figaro lakodalma“ vig opera 4 felv., V­i­z & 11 á s. Főszerkesztő: B. Kemény Zsigmond. Felelős szerkesztő: Urváry Lajos. September o fölött. Idői 30 Pesten 6 8 felhős „ Pozsonyban 5 4 száraz „ Máramaros-Szigeten 2 8 „ „ Szathmáron 2 10 felhős „ Tokajban 13 0 száraz „ Szolnokon 13 3 „ 28 Aradon 2 3 száraz „ Nagybecskereken 8 3 30 Szegeden 13 10 felhős szél „ Bezdánban 73 „ 28 Eszéken 4 3 száraz Nyilt tér. AUTÓI RTIEK­EN­. Diszes bútorok, a legjutílágosabb árakon kap­hatók a bútorteremben, Pesten, kissíni utcza 4- szám, a „Vadászkürt“-höz szállodával rézsútos átellenben. 5812

Next