Pesti Napló, 1870. október (21. évfolyam, 237-263. szám)
1870-10-25 / 258. szám
258. szám. Kedd, October 25. 1870. 21. évi folyam. Szerkesztési iroda: Ferencziek-tere 7. szám. I. emelet. E lap szellemi részét illető minden közlemény a szerkesztőséghez intézendő. Bémentellen levelek csak ismert kezektől fogadtatnak el. Kiadó-hivatal: Ferencziek-tere 7. szám földszint. A lap anyagi részét illető közlemények (előfizetési pénz, kiadás körüli panaszok, hirdetmények) a kiadóhivatalhoz intézendők. REGGELI KIADÁS. Előfizetési föltételek: Vidékre, postán ! ▼agy Helyben, házhoz hordva Egész évre ... 22 frt. Félévre . ? . . 11 frt. Negyedévre ... 6 „ 50 kr. Két hóra .... 8 „ 70 kr. Egy hóra . . . 1 „ 85 kr. Hirdetmények dija: 9 hasábos petitsor egyszeri hirdetésnél 9 ujkr. Bélyegdij külön 30 ujkr. Nyilttér: 5 hasábos petitsor 25 ujkrt PEST, OCTOBER 24. (x.) A kormány ma egy régi mulasztását igyekezett jóvá tenni. Az előre haladt idő, a közelmúlt tapasztalásai egyaránt intve, figyelmeztetőleg sarkalhatták, hogy a reformok valósítására bizonyos megállapított tervet jelöljön meg a háznak, hacsak ismét nem akarja magát kitenni amaz eshetőségnek, hogy czéltalán ide-oda kapkodásban tétlenül, vagy mi ennél is roszabb, tartalom nélküli vitákban pazaroltassék az ülésszak jó nagy része. Csak rekriminálnánk, ha elősorolnék, hogy mily tévedéseket követett el e tekintetben a kormány is. Alkotásaink tervszerűtlensége miatt nem egy súlyos vád nehezedik reá, s ha ma azt tapasztaljuk, hogy a sok torsót és közviszonyaink sok félszegségét tekintve, mindinkább tápanyagot lel az a pessimismus, mely a jelen országgyűlés reformátori hivatottságában kételkedik, csak a botlásokat tetéznek, ha ezért egyes-egyedül az ellenzéket tennék felelőssé. Országos csapásaink között nem a legutolsó helyet foglalja el ugyan az, hogy oly ellenzékkel állunk szemben, mely a párttaotikát a közügyek általános érdekű előmozdításánál nem egyszer többre becsüli. Az ellenzék érzi, tudja, hogy a többség fennállhatását mi sem teheti szilárdabbá, mintha az országot nemcsak a szabadság és rend institutióival ruházza be, hanem időt is nyer arra, hogy a nemzet érezhesse ez institutiók jótékony hatását, mielőtt majd ismét a szavazási urnákhoz lép. Hiszen kézzel fogható tények ellen eltompul a leghangzatosb frázis, s az élet meggyőző valódiságával szemben elveszti értékét a legcsillogóbb ellenvélemény. Az ellenzéknek ezt késleltető, megzavaró eljárása mellett azonban a kormány részéről technikai okok : a részmunkabeosztás, a javaslatok tervszerűtlen benyújtása szintúgy gátolák a reform-mű előhaladását, mint a kormány körében föl-felmerülő conservativ velleitások, s bizonyos miniszteriális cliqiek képződése, melyek tagjait nem hivatási tehetség, hanem jogosulatlan magántekintetek juttatták magasb állomásaikhoz, hol avatatlanságuk csakis gátlókig folyhat be az ország összes állami gépezetének gyors, szabatos működésére. Ha mindezekhez még hozzáveszszük a beszélési betegséget, mely mint ragadós járvány pusztít ifjabb képviselőink soraiban is , előttünk áll az okok egész lánczolata, melyek a törvényhozás működését folytonosan késleltetvén, azzal megingatják egyszersmind a többség reputatióját. A kormány ez okok egy részét ma megszüntetni vélte az által, hogy az igazságügyminiszter programos beszédében elősoroltatá a teendők nagy halmazát, és jó tanácsai kíséretében ajánlotta azt a ház figyelmébe. A ház nagy figyelemmel, s a jobboldal a helyeslés zajosb nyilvánításaival hallgatta ez emelkedett szellemű szónoklatot. S kétséget sem szenved, hogy a miniszter úrnak nem csak figyelmeztetései voltak egészen helyén, hanem a kormán a tanácskozmányok gyorsítása és rendszeresbé tételére jó szolgálatot is tett, midőn mindjárt az ülésszak elején bemutatá a teendő javaslatoknak is egész sorozatát, s ezáltal a háznak alkalmat adott, hogy működésének bizonyos programmját állapíthassa meg. Ezzel azonban természetesen a gyorsabb és sikeresebb előhaladásnak csak egyik lehetősége van megadva. Hogy mit várhatunk ellenzékünktől, tapasztalhattuk csak az imént is. Várhatjuk a modern és elavult jogfogalmak összezavarása mellett oly ügyek czéltalan s alkalomszerűtlen felkaroltatását, melyek a kritika nélküli szabadelvüség látszatával bírnak. Lásd a Miletics ügyet. Vagy várhatjuk egyes népszerű, hazafias eszméknek a közönség közé dobatását oly államférfiatlan felfogással, mely ez eszméknek valósultát csakis késeltetheti. Lásd Tisza mai indítványát. Az alkotás és ellenőrzés sikeres valósítása egyaránt a jobboldal teendőit képezi. A jobboldalnak fel kell ismernie és gyakorolnia egész hivatását, s bármely részletét hanyagolja el, nemcsak állását kockáztatja, hanem a hazára nézve viszszahozhatlan helyzetet és időt hagy terméketlenül. A tanácskozásokat eddig külökok szintúgy lassíták, amint más hatások is befolytak arra, hogy azok nem elegendő sikert mutathatnak fel. mi az előbbenieket illeti, soha se pártolhatnánk oly javaslatokat, melyek a hozandó törvény vagy határozatok erejével korlátoznák a szólásszabadságot. Ilyesmi nálunk több elkeseredést okozna, mint tényleges hasznot, és ha egyik-másik képviselő csakugyan azt hiszi, hogy a hazának az ő véleménye hosszú teketóriás elmondására szüksége van , ám legyen hite szerint, legalább a törvény ne gátolja őt annak gyakorolhatásában. Teljesen egyetértünk az igazságügyminiszterrel abban, hogy a hosszú, a majdnem folytonos ülésezésnek számos, elmellőzhetlen rész oldala van az egész administratióra. Sőt nem csak egyetértünk ebben vele, de e körülmény más árnyoldalaira is figyelmeztetünk. A folytonos ülésezés a társadalom legtöbb elemének lehetetlenné teszi a törvényhozásban való résztvételt. A munkája utáni élő középosztály jó nagy része ilykor ki lenne zárva a képviselőházból, a képviselőség mesterséggé fajul, s nem alkothatná a nemzet összes érdekei és összes siköreinek visszatükröződését. E viszás körülmény megszüntetésére azonban nem lehet a jogok erőszakos megcsorbításával törekedni. A pártfegyelem, a közös czélok iránti tekintetek meg fogják értetni a club-tanácskormányokban is a modort, melyet kivált a jobboldalnak a fenforgó tárgyakkal szemben követnie kell, s ha valaki szólási jogától csak nagy áldozattal is állna el, bő kárpótlást lelhet a tudatban, hogy ily áldozatok árán a létesített mű gyümölcsözését teszi lehetővé. Ami a jelen ülésszak teendőit illeti, a Deák-kör bizonyára meg fogja vitatni, hogy mit tart legelőbb tárgyalandóknak, s ha a budget vitatásán kívül elsősorba a községi és bírósági javaslatokat teszi, s így megadja lehetőségét annak, hogy a kormány a szervezéshez hozzáfoghat, a pillanat helyesen átérzett szükségleteinek tesz eleget. Várjon megbírja-e a ház a ma bemutatott, összes műsort, az mindenesetre még nagyon kérdéses, de a Deákkör csak a jelen helyzet által a legbehatóbban indokolt kötelességének tesz eleget, ha már most gondoskodik arról, hogy azon vasúti előterjesztések ne maradhassanak ki a tárgyalandó javaslatok sorából , melyeket, mint a gácsországi s a dunai fejedelemségekkel összekötő vonalakat stratégiai tekintetek kiválólag előtérbe helyeznek. De mindezzel a feladatnak csak egy s csekélyebb része van megoldva. A jobboldalnak a kormánynyal szemben ellenőrzése egész súlyát kell a latba vetnie. Előttünk nem lehet közönyös,hogy miniszteri tárczák is az administratió nagy kárára, csak névlegesen vannak betöltve, hogy fontos institutiók szervezésében a bátortalanság habozása ismertetik el egyedül irányadó mérvül, hogy kicsinyes ambitiók tartják lekötve derék jellemek érvényesülését ; s hogy nem egyszer a kormánykörökből a tehetetlenség sopánkodását halljuk, midőn a tetterő friss felpezsdüléseivel kellene találkoznunk. Mindenekfölött pedig a derék, sikeres munkálkodás helyett ne beszéljünk minduntalan csak a jóakaratok és jószándékokról, — mert ebből a nemzetnek ugyan árva kevés haszna van. Pest, October 24. (A kath. autonómiai congressus) a „M. Á.“ szerint, holnap délelőtt 9 órakor tartja a nemz. múzeumban első ülését. Az ülést Veni Sancte előzi meg. (A magyar herczegprimás szintén illőnek találta, hogy Róma elfoglaltatása ellen felszólaljon. A „M. A.“ valami borzasztó dologra készít elő, a hgprimás e fellépését igy jelezvén: „A római invasio rabló merénylete ellen felért. Simor János ur, az ország hgprimása é3 a magyar kath. anyaszentegyház első főpapja, több mint egy nyomtatott ivre terjedő nyilatkozványt tett közzé s bocsátott főregyéje papságához és híveihez. Sokat olvasott már a keresztény világ belga, angol, franczia, német, bajor, porosz, osztrák és svájczi nagynevű főpapok nyomós tiltakozásairól a kath. világot elszomorító szárd bitorlás és rabló merény alkalmából, de ilyet, minő Magyarország hgprimásáé, még alig olvasott. Az egyház világnyelvén, latinul jelent meg a magyarországi szózat.“ Ezt a prímás lapja, a „Magyar Állam“ mondja, és szerinte így a magyar herczegprímás túl fog tenni a világ összes ultramontanjain. Ilyesmire legalább is kiváncsiak lehetünk. (A váltótörvényszék elhelyezése) czéljából a legnagyobb buzgalommal folynak az alkudozások a váltótörvényszék elnöke és az illető háztulajdonosok között. A választás jelenleg két ház között inog: az egyik gr. Cziráky János Erzsébet és József terekre szolgáló 3 emeletes háza, melynek egész első és fél második emeletéért évenként 11,300 frt bért követel a háztulajdonos ; a másik a Bálvány utcza és főút sarkán fekvő volt Ürményi féle ház, melynek jelenlegi tulajdonosa Gold József az első és második emeleten levő 28 részint utczai, részint udvari szobáért 10,000 frt évi bért kiván. Úgy látszik, a második ajánlat fog elfogathatni — rt. A háború. Pest, oct. 24. A diplomatiai interventióról érkezett híreket az esti lapunkban közlött bécsi levelünk már anticipálta. Újabb közlemények az esti postával sem érkeztek. Tény az, hogy Angolország fegyvernyugvást hozott javaslatba, s hogy e lépéséhez az osztrák-magyar monarchia a legnagyobb készséggel csatlakozott. Oroszországról a legkülönfélébb versiók keringenek. Egyik hír szerint e hatalom határozottan vonakodott volna résztvenni a semleges hatalmak fellépésében. Egy másik jelentés azt újságolja, hogy Oroszország szintén megteszi a magáét, de nem a többi hatalmakkal egyetemben, hanem isoláltan, Oroszországnak e különben nem váratlanul érkező magatartása rendkívül gyengíti a diplomatia actióját. Az amúgy is túlságosan dölyfös porosz főhadiszállás a hatalmak ez egyenetlenségéből csak új erőt fog meríteni fenhéjázó követeléseinek fentartására. Ami a küzdő feleket illeti, Francziaország természetesen még mindig régi álláspontján áll. Most még inkább, mint azelőtt. Porosz forrásból eredő hírek szerint Thiers hajlandó volna területátengedésre. Még ha ez állana is, nem hiszszük, hogy az ősz diplomata felfogása túlsúlyra vergődnék szemben a párisi kormánynyal, s a bámulatos erélyt és tevékenységet kifejtő Gambettával. Páris előtt semmi újabb hír. Mióta Podbicesky oly gyönyörű leleményességgel megtalálta nyitját, mikép lehet a még ki sem adott franczia győzelmi bulletineket megcáfolni, a helyzet nem változott. A Provincial Correspondens 26- dikára tűzi ki Páris bombáztatásának kezdetét. Szerinte a támadásra szükséges ütegek már mind megérkeztek volna Páris előtt. Ezt már három ízben is újságolták, s a bombázás mindeddig mégis elmaradt. Metznek kapitulatióját még napról napra várják — természetesen a porosz hírlapok. Ez alatt Bazaine viszont olyan kitöréseket tesz, melyek egyáltalán nem azt mutatják, mintha már kardját Bismarck urnák lába elé tette volna. A porosz lapok által híresztelt metzi éhnyomor sem lesz még olyan rettenetes. Ebes gyomorral a katonák nem szoktak oly bravourral harczolni. Minthogy pedig rendes utón Bazainet nem takaríthatták el láb alól, már más eszközökhez is folyamodtak a leleményes poroszok, s kifundálták, hogy a tábornok s Lebeuf között párbaj folyt le, melyben Bazaine veszélyesen megsebesült. Ebben az egész hírben természetesen egy szó igaz sem volt. Lebeuf valószínűleg nincs is Metzben, hanem Angolországba menekült. A franczia „Corr. Havas“ megcáfolja, hogy Burnside amerikai tábornok Bismarck és Favre között politikai alkudozásokat közvetített volna. A tábornok ugyan levelet írt Favrehez Bismarck részéről, hanem az nem a békealkudozásokra, hanem a Párisban tartózkodó semleges diplomatáknak azon kívonatára vonatkozott, hogy a cernirozó hadseregen keresztül hetenként kétszer közlekedhessenek illető kormányaikkal. Bismarck e kívánalmat azon feltétel mellett teljesíteni kívánta, hogy az illető sürgönyök ne legyenek bepecsételve. Bámulatos furfangosság! Ma érkezett Versailles! hivatalos távsürgöny szerint a németek 21-dikén Chartret megszállották. E város a Párisból Toursba vezető vasút és országút mellett fekszik, Chateauduntól északkeletre hat mértföldnyi távolságban, mely utóbbi várost a németek 18 án 10 órai heves küzdelem után elfoglaltak. E város védelménél szabad lövészek és mobilgárda nagy erélyt fejtettek ki. A Chartrere való visszavonulás azt mutatja, hogy a német hadtest Páris felé akar közeledni. Ez az egész művelet csak a Loire-hadsereg magatartásában találja kulcsát, ami legjobban mutatja, hogy ez új hadseregről szállongó kicsinylő hírek igen sok tekintetben túlzottak. — Garibaldi vogesi hadtesteit már nagyobbára szervezte, s operatióit legközelebb már meg is kezdi. A legközelebbi napok e tekintetben valószínűleg új hireket fognak hozni. Országgyűlés. A képviselőház ülése oct. 24 én. (Folytatás esti lapunkhoz.) (Elnöki bejelentések ; kérvények ; a kormány előterjesztése a jelen ülésszak teendőire nézve; indítvány egy külön magyar hadsereg felállítása iránt ; más indítványok ; választások a ház állandó bizottságaiba; Miletics elfogatásának ügye.) Elnök Somssich Pál, jegyzők : Bujanovics, Széll, Jámbor. Az elnöki bejelentésekről, kérvényekről, a külön magyar hadsereg iránti indítvány, s a választásokról esti lapunkban már szóltunk. Következik A kormány előterjesztései a jelen ülésszak teendőire nézve. Horváth Boldizsár igazságügyminiszter: T. ház! A második ülésszak már augusztus havában megnyílt ugyan, azonban tevékenységét tulajdonkép csak most kezdi. Mielőtt tehát a munkához fognánk, a kormány kötelességének tartja alkalmat nyújtani önöknek, megismerkedniük azon teendők nagyságával és terjedelmével, melyek ezen ülésszak feladatát képezik, hogy azt ismerve, önök erejük alkalmazása és az idő beosztására nézve megtehessék azon intézkedéseket, melyek a munka sikerét biztosítják. Sok és fontos teendő vár önökre e második ülésszak alatt. Egyenként fel fogom sorolni azon törvényjavaslatokat, amelyek az egyes minisztériumok részéről, vagy már az első ülésszak alatt beadattak s így azon ülésszaknak mintegy hagyatékát képezik, vagy pedig a legközelebbi napokban be fognak nyújtatni. E sorozatból látni fogják önök, hogy a közoktatás, az igazságügy és kereskedelem, a közlekedés és a pénzügyi szakma terén nagyobb horderejű reformjvaslatokkal fognak találkozni. Továbbá alkalmuk lesz önöknek segédkezet nyújtani arra, hogy az ország elvégre a hűbéri maradványok viszonyaiból kibontakozzék és a husz év óta ingatag hullámzó jog és birtokviszonyok az újabb kor jogelveinek alapján valahára consolidáltassanak. Végre e második ülésszak feladatául jutott a községi élet és az első bíróságok szervezetét megállapítani és ez által lehetővé tenni, hogy azután a kormány az önök által megalkotott organismus életrendjét, t. i. a közigazgatási és törvénykezési törvénykódexeket is egymás után a törvényhozás tárgyalása alá bocsáthassa. Mindenesetre nagy és terhes feladattal állnak önök szemközt s e feladat annál inkább igénybe fogja venni önök tevékenységét és erejét, minthogy az idő, mely önök rendelkezésére áll, korlátolt. Eddig, az alkotmány visszaállítása óta, az országgyűlés majdnem permanens volt; ezen állapot jövőre tarthatlanná vált, részint azon súlyos áldozatoknál fogva, melyeket ez a törvényhozás egyes tagjaira mért, kik családi és gazdasági ügyeiket majdnem teljesen kénytelenek voltak e miatt elhanyagolni, részint azért, mert a kormány tagjaitól is azon célra, hogy az administrativ gondjainak megfeleljenek és egyúttal az alkotott törvényeket végrehajtsák, egyszersmind pedig a jövő törvényhozás számára is anyagot gyűjtsenek, rendkívüli és hosszabb időn át alig elbírható erőfeszítést követelt. A kormány tehát elhatározta, hogy jövőre rendkívüli eset kivételével a nyári hónapokon át nem fogja igénybe venni a törvényhozás működését. Önöknek e hosszabb szünetre szükségük lesz azért, hogy a második ülésszak fáradalmai után újult erővel térjenek vissza és foghassanak a 3-ik és végső ülésszak talán még több, talán még nagyobb munkájához. Nekünk pedig — a kormány tagjainak — szükségünk lesz e hosszabb szünetre azért, hogy az önök alkotásait becsülettel átadhassuk az életnek, és nehogy készületlenségünk miatt az utolsó ülésszakot meddővé tegyük. Hogy azonban az ülésszak tartamának ilyetén korlátolása mellett is az országgyűlés megfelelhessen a maga feladatának, hogy olykép szabályozhassa működését, miszerint a nemzetnek legégetőbb szükségei okvetlenül kielégítést nyerenek, s a közérzület által annyira óhajtott s sürgetett reformok el ne napoltassanak: a kormrány — mint említem — kötelességének tartja önöknek már ma tájékozást nyújtani a NI -ik ülésszaknak elhalaszthatlan teendői felől. Az egyes miniszterek részéről részint beadott, részint pedig a közeljövőben benyújtandó törvényjavaslatok a következők. A pénzügyminisztérium részéről már be van adva: 1. Az államuradalmak területén levő telepítvény községek állandósításáról. 2. Az államtisztviselők nyugdíjaztatásáról. 3. A katasteri felmérésről. 4) A szab. első duna-gőzhajózási társulat jövedelem biztosításának megszüntetéséről. 5) A földadó kataster kiigazításáról. 6) A ház, föld, jövedelmi, személyes és kereseti adó meghosszabbítása. 7) Bélyeg és illeték törvény. 8) A bor és husfogyasztási adó törvény. 9) A közadók behajtásáról szóló 1868-ik évi XXI. t. sz. némely §§-ainak módosításairól és érvényük meghosszabbításáról. 10) A pénzügyi törvényszékek eljárása iránti szabályok. 11) A czykor adó törvény érvényének meghosszabbításáról. 12) A vasutak és csatornák állami kamatbiztosításának tartalék alapjáról. 13) A Pest szab. kir. város által felveendő kölcsön adó és illeték mentességéről. 14) Az úrbéri viszonyok szabályozásánál Horvát Slavon országban felmerülő és bíróilag megállapítandó költségek beszedéséről. 15) A házközösségnek Horvát Slavon országban rendezése alkalmából felmerülő, és a közösségi vagyon osztályára vonatkozó beadványok bélyeg- és illetékmentességéről. Közlekedésügyi minisztérium részéről ezután fognak beadatni: 1) A közmunka részéről. 2) A gáz- és vízrendőrségről. 3) A vasút üzleti rendtartásról. 4) A gácsországi, és 5) a szlavóniai vasutak engedélyezéséről. 6) A budapestiösszekötő vasút és állandó hídról. Korábbiak nincsenek az országgyűlés előtt. Belügyminisztérium részéről már be vannak adva: 1) A községek rendezéséről. — Ezután beadandók : 2) A választási törvény módosításáról. 3) Buda és Pest városok beligazgatási szervezéséről. 4) A Királyföld rendezéséről. Kereskedelmi minisztérium részéről már be vannak adva. 1) Az ipartörvényről. 2) A tizedes súly- és mértékrendezésről. 3) Liam, China és Japán keletázsiai államokkal kötött kereskedelmi szerződésekről. Ezután beadatni szándékoltalak : 4) A tengeri hajók köblözéséről, s még néhány, mint p. C.: 5) Az uj erdőtörvény. 6) Az uj bányatörvény, és 7) a keleti marhavész elhárításáról szóló törvény. Két a kereskedelmi miniszter által már beadott törvényjavaslat a körülmények által túlszárnyalt.itván, elmarad, u. m.: a) A pápai államokkal kötött postaszerződésről. b) az 1869. évi rév és tengerparti egészségügy tárgyában adandó póthitelről. Igazságügyi minisztérium részéről be vannak adva a következő törvényjavaslatok: 1) Az elsőfolyam, bíróságok számáról, és székhelyeiről. 2) Az elsőfolyam, biróságok szervezéséről. 3) A kir. ügyészekről. 4. A békebirákról. 5. A birósági végrehajtásokról. 6. Az első folyam, biróságok s a kir. ügyészek költségvetése. 7. A testi fenyíték eltörléséről. 8. A vadászati jog szabályozásáról. 9. Az úrbéri birtokviszonyok végleges rendezéséről. 10. A bérföldekről. 11. Az irtványokról. 12. Az udvartelki birtokokról. 13. A telepitvényekről. 14. Az úgynevezett „Partiumok“ úrbéri pereiről. 15. A magyar földhitelintézetről. Be fognak adatni. 16. Az északamerikai Unióval kötött consularis egyezvény. 17. Svéd-Norvégiával a közönséges bűntettesek kölcsön kiadatása iránt. 18. Olaszországgal ugyanezen tárgyban. 19. Francziaországgal ugyanezen tárgyban kötött nemzetközi szerződések. 20. Törvényjavaslat a malomjog rendezéséről. 21. Trv. az arányosítás 63 tagosításról Erdélyben. 23. Trv. a hadbíróságok illetékességéről. 24. „ a királyi jegyzőkről. 25. „ a királyi jegyzők dijairól; 26. „ az ügyvédek rendezéséről. Közoktatási minisztérium részéről be van adva: 1. Törvényjavaslat a vallások szabad gyakorlatáról ; 2. Trv. a kisdedóvodákról; 3. „ a középoktatásról; 4. „ a pesti egyetemről; 5. „ a kolozsvári egyetem felállításáról; 6. „ az országos műegyetem újonnan szervezéséről. A mindannyi minisztérium részéről részint már beadott, részint pedig a közelebbi hetekben beadandó törvényjavaslatok összes száma 64-re rúg. Talán nem fogok a t. ház ellenzésével találkozni, amidőn a tisztelt elnökséget arra kérem, hogy a jegyzéket kinyomatni és biztosabb tájékoztatás végett a ház tagjai közt kiosztani méltóztassék. (Helyeslés.) Önök hazafisága és bölcsesége bizonyosan módot fog találni abban, hogy a törvényhozás ezen halmozott teendőket elvégezhesse, elintézhesse anélkül, hogy az ülésszak tartamának kiterjesztése által kénytelenek legyünk újabb áldozatot róni egy részről a törvényhozás tagjaira, más részről a végrehajtó hatalom tevékenységét végkép megzsibbasztani. És mivel ezen meggyőződésben vn a kormány, tehát egyelőre óvakodik tanácsával vagy javaslatával e téren önök bölcseségét megelőzni akarni. De vétkes mulasztást vélne elkövetni az ország érdeke iránt, ha már ma, önök tevékenysége kezdetén fel nem hívná önök becses figyelmét két körülményre. (Halljuk!) Első az, hogy a felolvasott sorozatban alig van egy tárgy, melynek elhalasztása az erkölcsi vagy anyagi téren káros visszahatást nem szülne; a második az, hogy mindenesetre a legszigorúbb gazdálkodás az idővel egyik nélkülözhetlen tényező arra, hogy a törvényhozás a maga feladatának megfelelni képes legyen. (Helyeslés jobbfelől.) T. ház ! A kormány előterjesztette programmját, hogy önök az erők alkalmazására s az idő beosztására nézve kellő tájékozással bírjanak. Szó sincs róla, e programm nem merít ki mindent, nem meríti ki mindazt, mire az országnak szüksége van, vagy ami kívánatos volna; sőt még azt sem, ami a királyi trónbeszédben, melylyel ő felsége ezen országgyűlést megnyitotta, benn foglaltatik. Különösen ami saját szakmámat illeti, önök e programmban nem fogják találni sem a büntető törvénykönyvet, sem a büntető eljárás szabályozását, sem végre a szóbeliség és közvetlenség rendszerét a polgári törvénykezés terén; de megnyugtatásul biztosíthatom önöket, hogy mindezen códexek már befejezésükhöz közel állanak. Két okból nem terjesztem elő azokat már a jelen ülésszak folyama alatt. Első ok az, mert azoknak tárgyalása ily halmozott teendők mellett úgyis a phisicai lehetetlenségek sorába tartoznék; a második pedig az, mert ily fontosabb, ily terjedelmesebb, és a nemzet életébe mélyen benyúló törvényjavaslatoknál lelkiismereti kötelességemnek tartom, hogy azok előbb áthaladjanak a közvélemény s különösen a szakférfiak bírálatán. Mielőtt tehát e codexeket előterjeszteném, kti fogom azokat az első tervezet alakjában nyomatni, s alapos reményem van arra, hogy azokat ily alakban már az országgyűlés jelen folyama alatt az országgyűlés tagjai között is szétoszlat- t hatom. És ezzel annál inkább fogok sietni, hogy