Pesti Napló, 1870. november (21. évfolyam, 264-288. szám)
1870-11-19 / 279. szám
tartja s megvárván az összes szerződő hatalmak összetartását Oroszország ellenében, azt ajánlja, hogy a hatalmak szerződési kötelességüknek tartják mindazon orosz hadihajó megsemmisítését, mely a szerződés ellenére a fekete tengeren mutatkozni merészel. — A Times nem hiszi, hogy Oroszország Berlinben szövetségesre talál. Anglia csak egy választ adhat s ez tiltakozás azon szemtelen mód ellen, melylyel a szerződés felmondatott. Nem lesz csoda végzi a világlap , ha Oroszország elé az egész egyesült Európa állana. A „Morning Post“ így nyilatkozik : Azon mód, melyen a keleti kérdés szőnyegre hozatott, bizonyítja, hogy Orosz-és Poroszország a háború előtt meg aakudtak s most kell sajnálnunk, hogy oly hatalmas szövetségesünket, milyen Francziaország volt, elvesztettük. A semleges hatalmak segítsék tehát Francziaországot, hogy oly békét köthessen, mely területét épségben hagyja. Mindenesetre nagy fontosságú és egyáltalában ki nem derített kérdés az: mily viszonyban áll a pétervári kabinet a berlinihez? Berlini hírek szerint Bismarck gróf Russel angol megbízottnak azon határozott nyilatkozatot tette, hogy köztes Gortsakoff herczeg közt a keleti kérdésben megállapodás nincs. A „K. Z.“ — mely a porosz kormány nézetei elöl nem szokta elzárni hasábjait — a többek közt következőket mond a szóban forgó ügyről: „Oroszország eljárása incorrect ugyan, de magában a dologban igazat kell neki adnunk. A párisi békezáradék a feketetenger semlegességéről csak a portának adja meg a tengerszoros birtokát, s így túlsúlyt ad neki Oroszország felett. Ha Európa nemzetei közt állandó békét akarunk alkotni, jogaiknak is egyenlőknek kell lenniök.“ Félhivatalos berlini hírek szerint a kérdés békésen fog rendeztetni s Oroszország a közvélemény megnyugtatására nagyobb csapatok szabadságolására késznek nyilatkozott, mi azonban nem igen valószínű, mert egy orosz császári rendelet épen most terjeszti ki az általános védkötelezettséget azon társadalmi osztályokra is, melyek eddig mentek voltak alóla. Beust gróf válasza, bécsi hírek szerint,rövid és kimért. Negatív állást foglal el az Oroszország által fölvetett kérdésben. Beust gróf nem bocsátkozik részletes taglalásba, miután azon álláspont, melyből Oroszország a körsürgönyben kiindul, alapjában hibás. Oly szerződésnek egyes hatalom részéről való önkényes felmondása, melyet Európa hatalmai aláírtak, nemzetközi jog szerint lehetetlen. Az osztrák-magyar sürgöny nem érinti a congressus eszméjét. Ama hirek ellenében, mintha Ausztria már megkezdette volna katonai készülődéseit, a félhivatalos W. A. következő megjegyzést közöl: „Az 1856-ki párisi szerződés napirenden levő kérdése már is a legkülönbözőbb hirek tárgya jön, melyek a napilapokban terjesztetnek s a többek közt katonai készülődésekre is vonatkoznak, melyek állítólag részünkről tétettek vagy folyamatban vannak. Egy galicziai lap már annyira is megy, hogy részleteket is közöl,melyek a csapatszállításra, a vaspályaszolgálatra stb. vonatkoznak. Ezzel szemben csak publicista kötelességünknek vélünk eleget tehetni, ha az ily hírekre vonatkozólag a sajtó közegeinek a legnagyobb elővigyázatot ajánljuk.“ Valószínűleg e categóriába tartozik egy bécsi lap azon híre is, mely szerint Anglia kijelentette, hogy katonával nem, hanem pénzzel segítendi Ausztriát az eshető orosz háborúban s e czélra már meg is kérdezte, mennyibe kerül havonkint az osztrák-magyar véderő eltartása. A porosz-franczia háború szinhelyéről semmi újság. Úgy látszik, hogy azon nézet megvalósul, miszerint nem Páris felmentése czéljából ragadta meg a Loire hadsereg a támadást. 80,000 ember Páris alatt a roppant német túlerő által valószínűleg összetöretett volna. Paladine tábornok azért jött Orleans alá, hogy minden rendelkezés alatti franczia haderőt magához vonjon. A keleti hadsereget, mely az Oignon folyónál történt veresége után Besangonban újra szerveztetett, Orleansba rendelték s igy a fősereg 20—30,000 emberrel, mely Werder porosz hadteste ellen úgy sem sokra mehetett volna, szaporodott. A vők szállítására szoktak használni, hoztak a laktanya udvarába, beleveték a képviselőket és Vincennes-be és a mazasi fogházba vitték. Mielőtt deczember 3 dika derengett volna, a törvényhozó testület legkiválóbb tagjai és Francziaország legkitűnőbb tábornokai — fogva voltak, mert Changarnier, Bedeau, Lamorieiére és Leflo tábornokon, Thiers, Charras ezredes , Roger du Nord és Miot-on kívül 232 népképviselő ült a börtönben, közöttük: Berrier, Odillon, Barrot, Barthélemy, St. Hilaire, Gustave de Beaumont, de Broglie herczeg, Cecile admirál, Dufaure, Duvergier de Hauronne, Lanjuinais, Montebello herczeg, Oudinot tábornok, Remusat és a tudós Tocqueville. A foglyok közt volt 12 államférfiu, akik már miniszterek is voltak és kilenczet közülök maga az elnök tett azzá. Ezek voltak azok, kik a börtönfalak közt szenvedtek , a kik pedig őket a börtönbe vetették, ezek voltak: Bonaparte Lajos hg.,Morny, Maupas és St. Arnaud, kik mind Fralin de Persigny tanácsával és beleegyezésével és a Fleury által gyakorolt nyomás alatt cselekedtek. Igaz, hogy a hadsereg is segített, de láttuk, hogy parancsnoka,Magnan,gondoskodott róla,hogy a hadügyminiszter parancsai mögé rejtőzzék és Magnan vizsgálat esetén kétségkívül bebizonyította volna, hogy ő az ország első férfiainak éjjeli elfogatásánál csak eszköz volt, nem peg kezdeményező. A köztársaság törvényei értelmében a legfőbb törvényszéknek volt kötelessége az alkotmány ilyetén megsértései felett ítélni. Az ítélőszék már együtt volt, midőn fegyveres katonák elűzték a bírákat helyeikről, de ezek már kibocsátották a parancsot az elnök perbefogatására. Mielőtt szétmentek volna, elnapolták magukat bizonytalan időre, s elég bátrak voltak a perbefogatást az elnöknek tudomására juttatni. Ha a kézbesítő az Elysee-kben találkozik Fleury ezredessel, csakhamar tapasztalta volna, hogy Fleury nem az az ember, aki megengedje, hogy különben is szorongatott urának még egy törvényszéki idézéssel alkalmatlankodjanak, bretagnei sereg szinte Paladinéhez csatlakozott HirSzerint Bourbaki szintén Orleans felé tart s akkor a franczia sereg 150—180,000 harczosból álland, mely sereggel azután akár Frigyes Károly, akár Páris ellen lehet nyomulni. Az Orleansnál visszavert német seregek főparancsnokságát a mecklenburg-schwerini nagyherczeg vette át. Hir szerint a porosz főhadiszállás Versaillesből más helyre fog áttétetni. Budget-tanulmányok. A földmivelés, ipar és kereskedelmi minisztérium. (y) A földmivelés, ipar és kereskedelmi minisztérium szükséglete 1871 re majdnem másfél millióval nagyobb, mint 1870-ben volt. Az öszszes szükséglet ugyanis 8.714,390 frt, az 1870-ki 7.237,500 írthoz képest. E minisztérium költségvetése a múlt évivel összehasonlítva következő tételeket mutat fel: 1871 1870 különbség Központ: 168.150 159.900 + 8.250 Kereskedelmi bányászati iparés külker, szésok 44.000 49.000 - 5.000 A gazdaság különböző ágainak emelésére 108.400 85.000 -423.400 Gazdasági tanintézetek 187.600 145.700 + 41.900 Álladalmi lótenyésztés 2.310.000 2.071.400 +238.600 Veszteg-intézetek 44.200 44.200 — A keleti marhavész elfojtására 47.000 51.000 — 4.000 A pesti állatgyógyintézet 32.800 13.400 + 19.400 Bányakapitányságok 61.450 56.900 + 4.550 Földtani intézet 26.900 24.000 + 2.900 Statistikai hivatal 56.970 — + 56.970 Posta 4.018,920 3.646,300 -f 372.620 Távirda 1.411,200 890.000+ 521.200 Kév <£s tenger parti egészsügy 59.800 46.000 + 13.800 Pesti zálogház 137.000 +137.000 Az egyes tételeket tekintve, a központi igazgatás szükségleteinek emelkedése a tiszti javadalmazások javításából keletkezett. Feltűnő, hogy kereskedelmi, bányászati s ipari czélokra az 1871 -ki évre 5000 írttal kevesebb vitetett fel, mint 1870-re; de ez csak látszólag van igy, mert tényleg sokkal több vétetett fel. E tétel alatt ugyanis 1870-ben statistikai czélokra 17.000 ft vétetett fel, holott ez összeg az 1871-iki költségvetésben külön tételben és pedig 56,970 írttal szerepel; úgy hogy ha az említett tételt ez összeggel megtoldjuk, a két évben hasonló czélokra 1871. 100,970, és 1870-ben csak 49,000 ft szerepel. Jelesen kereskedelmi czélokra 1871-ben 20,800 ft, holott 1870-ben csak 15,250, iparczélokra 1871-ben 16000 frt, holott 1870-ben csak 11,200 frt vétetett föl. A gazdaság különböző ágainak emelése szempontjából 108,400 frtot látunk felvéve; itt is sokkal több (23,400) jelenkezik 1871-ben; különösen e rovatban a következő új tételek fordulnak elő: —a néptanítók számára nyári szünidők alatt tartandó gazdasági tanfolyamokra, — néptanítók jutalmazására, kik iskoláikban magukat a földmivelési oktatás körül kitüntették, — a debreczeni tanító képezde mezőgazdasági tanfolyamának költségeire, — a kassai tanító képezdén a gyümölcsészeti és selymészeti oktatás költségeire, — fatenyésztési és kertészeti, lentermelési, dohánytermelési vándortanitó alkalmazására, — a nagyszentmiklósi földmivelési iskola évi segélyzésére, — a gazdasági szakképzés előmozdítása czéljából 6 ifjúnak külföldön kiképeztetésére, — magyar borok ismertetése, terjesztése s a külföldi borkezelés tanulányozása érdekében teendő utaztatásokra, — a méhészet emelésére. A többi tételek közül különösen a statistikai hivatal, a posta, a távirda és a pesti zálogház érdemel figyelmet, miután a többinél vagy nem fordul elő lényeges változás, vagy a költségemelkedés leginkább a tiszti javadalmazások javítása következtében keletkezett. A statistikai hivatal egészen új szervezetet nyer, s így a költségemelkedés 17,000 írtról 57,000-re igazolt; eddig e hivatal csakugyan a minisztérium mostohája volt, leginkább bijnokokkal dolgozott és csodálni lehet, hogy annyi eredményt mutatott is ki ily szervezet mellett. Az új költségvetés szerint a hivatal egy igazgató, 2 titkár, 2 fogalmazó, 2 segédfogalmazó, 7 számtiszt s 1 irodavezetőből fog állani, azonkívül még tiszteletdíjak is fel vannak véve statistikai bel- és kültagok számára. A postánál is lényeges változás állt be: egy központi főigazgatóság állíttatik fel, s így a minisztérium kebeléből az eddigi postaosztály külön testté alakul; — hasonló, habár nem oly praegnans változást látunk a távirdánál. E változások magától érthetően nagyobb költségeket vesznek igénybe, de tekintettel arra, hogy ezáltal a szolgálat lényegesen megkönnyebbül és a rend a posta és távirdánál általa előmozdíttatik, e változást mint reformot helyeselnünk kell. A pesti zálogház költségvetése a képviselőház múlt évi kívánalma folytán vétetett fel és csak átfutó tétel; ez intézet ugyanis külön alap, jövedelmeit maga élvezi, s azokból saját maga fedezi is szükségleteit. Az általa igénybe vett 137.000 főt, mely a földmivelési minisztérium szükségletét terheli, ugyanoly összegű jövedelem által ellensúlyoztatik s igy a minisztérium nettó budgetjében elő nem fordulhatnak.lentésekről, kérvényekről, interpellátiókról s a vasúti kölcsönkötvények sorsolásáról valamint a Zsedényi-féle interpellációról. Ezen utóbbi ügy, mint már említettük, azzal ért véget, hogy e kérdés tárgyalásra kitüzetett. A tárgyalás kedden lesz, Zsedényi indokolt napirendjével szemben. Wahrmann Mór következő indokolt napirendje fog akkor a tanácskozás tárgyául szolgálni : „A ház tudomásul vévén a pénzügyminiszter válaszát, mely szerint a közös pénzügyminiszter Magyarországot illetőleg csak az illetékes magyar kormány megbízásából tette a kérdéses előlegezési műveletet , elvárja, hogy ha a szükséglet annak útján igazolva és elismerve lesz, terjeszszen elő a kormány javaslatot az iránt, mikép legyen az végleg fedezendő.“ A ház erre véglegesen elfogadja a China, Liam és Japánnal kötött kereskedelmi szerződést. A szerződés áttétetik a főrendekhez tárgyalás végett. Elnök: A mai ülésnek egyéb tárgya nincs. Kedden reggel 10 órakor lesz a legközelebbi ülés, melynek napirendjét a pénzügyminiszter úr válaszának tárgyalása fogja képezni. Ha időközben szükség lenne ülést tartani, annak ideje a szokott módon közzé fog tétetni. Ülés vége 12 óra 5 perckor, Országgyűlés. A képviselőház ülése nov. 18-án. (Elnöki bejelentések; kérvények ; interpellatiók ; a m. vasúti kölcsön kötvényeinek sorsolása; a Zsedényiféle interpellatio ügye ; a China,Siam és Japánnal való szerződés.) Elnök Somssich Pál, jegyzők Széll K., Majáth I., Jámbor Pál. A kormány részéről jelen vannak: Kerkapoly K., Bedekovich K., Gorove I., Szlávy József, Eötvös J. K. Esti kiadásunkban szólottunk az elnöki beje Ausztria. Az osztrák képviselőház felirati javaslata. A felirati vita tegnap kezdődött az osztrák képviselőházban. A javaslat leglényegesebb részeiben így hangzik : Cs. és ap. k. Felség! A képviselőháznak legelőbb is élénk sajnálkozását kell kifejeznie a fölött, hogy a császári kormány intézkedései folytán a birodalmi képviselet rendes parlamentáris tevékenysége hat teljes hónapon át, és még oly időpontban is meg volt szakasztva, melyben a Francziaország és a a német államok közötti sajnos háború kitörésekor, valamint a világbéke hatalmas megrendülésével szemben a monarchia törvényes képviselőinek alkotmányszerű közreműködése. Felségednek a tartománygyűlésekhez intézett magasztos szavai után sürgősen parancsoknak mutatkozott, és súlyos politikai és pénzügyi felelősségtől óvhatta volna meg a kormányt. Noha a közvetlen háborúveszély távol maradt drága hazánktól, és ezen birodalom a külbékének folyton örvendett, de a különben is megszorult állami pénzügyre mégis rendkívüli terhek rovattak, melyeket elkerülni, vagy rega’áb’, körültekintő és czélirányos intézkedések által kevesbíteni lehetett volna. Hogy a súlyos áldozatok egészen hiábavalók s a birodalomnak kifelé a békés állapotok jövőre is biztosítva legyenek, a képviselőház a német államokhoz való őszinte barátságos viszonyt az osztrák császárság félreismeretlen érdekében levőnek tartja... A képviselőház csak mélyen sajnálhaja, hogy a jelenlegi cseh tartománygyűlés többsége felséged ismételt felszólításának, a birodalmi tanácsba való követek törvényes választása iránt nem engedett, és így sem az állami alaptörvények iránt tartozó tiszteletet, sem a maga számára mindig igénybe vett és a császári kormány által annyiszor és oly elnézőleg hivatkozott osztrák hazafiasságot nem tanúsította. Habár az egyenes választásoknak azóta történt végrehajtása által Csehországnak viszszaadatott a képviselőházban való képviseltetés, ez mégsem volt oly számban eszközölhető, mint ez a birodalmi tanács egyben hivatása alkalmával feloszlatott előbbi cseh tartománygyűlés alkotmányszerű tevékenysége által történhetett volna, és a képviselőház korábbi ülésszakai alatt valóban történt is. Ha tehát már a többi tartománygyűlések feloszlatása alig félig letelt választási időszak múlva, siker által nem koronázott rendkívüli mód volt az alkotmányos intézmények megszilárdítására, úgy az alkotmányellenes pártokkal sikeretlenül folytatott alkudozások után elhatározott későbbi feloszlatása a cseh tartománygyűlésnek, az alkotmányszerű birodalmi képviselet gyors létesülésére nézve egyenesen veszélyesnek látszott. A császári kormány által a cseh alkotmányellenes ellenzékkel az alkotmánynak minden pártra nézve megtámadhatlan jogi fennállása iránt megkezdett alkudozásai csakugyan igen sajnos eredményt mutatnak. A képviselőház, midőn ezen sajnos eredményre leplezetlenül rámutat, koránsem akarja félreismerni a jóakaratú célzatokat, melyek a kívánatos megegyezésre való törekvésnél eleintén uralkodhattak. De a képviselőház nem zárkózhatik el annak megismerése elől sem, hogy a császári kormány ezen alkudozások folytatásában folytonos baleredmények után jóval túlment a megengedett határokon, és majdnem kimeríthetlen elnézése által lényegesen hozzájárult az ellenzék követelései felbátorításához, a törvény minden jogiállamban megtámadhatlan tekintélyének aláásásához és még az alkotmány tételének is megrendítéséhez. Azon megvetéssel szemben, mely Csehországban a kormány folytonos hátrálása folytán az állam alaptörvényei iránt mindinkább lábra kapott, a szellemi haladást és az anyagi jóllétet egy iránt érdeklő alkotmányszerű törvények kíméletlen keresztülvitele, valamint a minden nemzetiségű és vallású polgárok egyenlő törvényes védelmének fentartása a kormány első és legsürgősb feladatának mutatkozik, mely az egyenes választások kényszerű elrendelése által még korán sincs teljesítve, és melynek most a birodalmi képviselet minden egyéb, habár egyformán fontos feladatait meg kell előznie. Mindamellett és anélkül, hogy egy félrevezetett lakosság törvényellenes kihágásait túlbecsülné a képviselőház, valamint az előbbi ülésszakban, úgy jelenleg és mindenkor kész lesz, a már eddig is a fenálló alkotmány fölötti tanácskozásnál bőven tanúsított őszinte békülékenység szellemében lelkiismeretessen megvizsgálni és behatólag tárgyalni minden törvényes javaslatot, mely alkalmas lehet az egyes tartományok óhajait teljesíteni és az alkotmánynak általános tényleges elismerését békés úton eredményezni, anélkül, hogy a birodalom szükséges parlamentáris egységét vagy a királyságok és tartományok alkotmányszerű önállását veszélyeztetné. A képviselőháznak azonban ki kell fejeznie azon várakozását, hogy a kormány előterjesztései tárgyává az alkotmány azon változtatásait is teendi, melyek a képviselőháznak a tartománygyűlések választásától több évi tapasztalat által elodázhatlan szükséggé vált megszabadítását czélozzák. Szintúgy azt hiszi a képviselőház, hogy a tartományi autonómia netáni bővítésének a reichsrathválasztások szabadelvű reformjától való elválaszthatlansága mellett, mely a f. évi ápril 28-ai körsürgönyben a kormány programmja gyanánt állíttatott fel, annál inkább meg kell maradni, mivel jelenleg nemcsak a birodalom keleti országainak egységes alakulása, hanem a szomszéd német tartományok közelálló szövetség állami egységesítése Ausztriára nézve minden királyságok és tartományok erőteljes és összefoglaló központi képviseletét sürgős szükséggé teszi. Megelégedéssel üdvözli a képviselőház a szentszékkel fennállott egyezmény végre bekövetkezett felbontását és bizton reméli, hogy az ezen alkalomból bejelentett kormányjavaslatok is a concordatum teljes megszüntetése czéljából a leggyorsabban és az állami alaptörvények szellemében fognak megtétezni. A képviselőház ernyedetlen kitartással fog minden javaslat fölött tanácskozni, és ezen ház utóbbi feloszlatásának egyik legkárosabb következménye gyanánt fájlalja azt, hogy azon fáradalmas és kiterjedt munkálatok, melyek a törvényhozás említett tévein a múlt ülésszakban majdnem befejeztettek, ha nem is egészen elvesztek, mégis évekre elhalasztottak. A javaslat azután a képviselőház készségét fejezi ki az adóreform és népoktatás iránti kormányjavaslatokat tárgyalás alá venni, és így folytatja . A képviselőház azonban csak akkor várhat tevékenységétől kielégítő sikert, ha a császári kormányt is azon kötelességszerű és kitartó törekvés lelkesítendi, hogy ne csak az alkotmány formáit tisztelje, hanem inkább annak tartalmát és szellemét őszinte odaadással és tántoríthatlan tett .erővel kivétel nélkül érvényesítse. A jelen kormány eddigi államjogi eljárásában azonban a képviselőház legnagyobb sajnálatára épenséggel nem lát biztosítékot rendezett és biztosított alkotmányszerű állapotok végleges helyreállítása iránt. Ha már a rendkívüli parlamentáris események melyek alatt a jelenlegi császári kormány létrejött, az alkotmányhű lakosságban nem kelthettek bizalmat, úgy azóta az alkotmány híveinél atalán azon ítélet képződött, hogy a jelen kormány politikai actiója sikeretlen kísérletek sorát mutatja, melyek még csekély előrelátás feltételezése mellett is az alkotmány szelleme elleni súlyos hibákal jelölendők meg. Az alkotmányt ellenző pártokkal békés megegyezésre való minden hajlandóság mellett, a jogilag és tényleg alapos kívánalmak teljesítésére való minden készség mellett azonban a birodalom zászlajának mindenkor erősen és szabadon kell lobognia a tartományok színei fölött, mindenek előtt a Felséged által szentesített birodalmi alkotmánynak szentnek és sérthetetlenkell lennie minden néptörzs előtt, az állam alaptörvényeinek nem csak az adott jogok körében, hanem az előszabott kötelmek terén is mint minden egyéb államtörvénynek hajthatlanul és határozottan keresztül kell vitetnie. Akkor, reméljük, nincs messze azon idő, melyben e birodalom minden népei azon hazafias meggyőződésben fognak találkozni és egyesülni, hogy osztrák hazájuk és szabadelvű alkotmányuk bármely másnál több tért és alapot nyújt nekik átalános jogvédelem, nemzeti egyenjogúság és szabad haladás számára. Még nincs veszve Ausztriára egy állam legnagyobb kincse, népeinek hazafisága, csak komolyan és határozottan ki kell tartani a szabadság lobogója alatt és minden koronák fölött magasra tartani az osztrák császári koronát , így az osztrák képviselőház is, melyben minden szív a szeretett hazáért, az örökös uralkodóért ver, szilárd bizalommal számít Felséged császári védelme és utalmára a birodalom drága kincse, az alkotmány számára ! Isten óvja Ausztriát! Isten áldja és tartsa Felségedet! Ígéretünkhöz képest közöljük a birodalmi tanács urak házának tegnapi üléséből a válaszfelirati vita főbb mozzanatait. Petrino miniszter a felirat 4—10 pontjáról mondja el a kormány nézeteit. Látható mozgalom keletkezik az elnök azon nyilatkozatára, hogy a földművelési miniszter úré a szó. A baloldal feltűnő izgatottsággal várja a gyűlölt férfiú szavait. Schmerling, Auersperg és Hartig exclas urak felugranak s élénken beszélgetnek. Végre a miniszter így kezdi beszédét: „Ez az első alkalom, hogy szót kérni van szerencsém (Hosszas megszakítás, kiáltások balról: ez az utolsó alkalom,hosszas nyugtalanság.) Petrino azután magára tér át s azt mondja,hogy különbséget kell közze tenni, mint képviselő s mint a korona tanácsosa közt, s mint ilyen nem érdemli a tanúsított ellenszenvet. Áttér azután a felirati javaslatra. A legfőbb vádpontja az, hogy a minisztérium az országgyűléseket feloszlatá. Ez igen eredeti vád. A kormány a kiegyezés végett írta ki az új választásokat. Talán az előbb kormányon volt párt perkorrestálja ezen egészen alkotmányos eljárást. De ha a felsőház is ily pártszempontból ítéli meg a dolgot, félreismeri hivatását. A jelen kormány alkotmányosan felelős, de csak a koronától függ a képviselőtestületek feloszlatása, vagy új minisztérium kinevezése, s így a mostani minisztérium ellen hangoztatott rászólás is a korona ellen irányul (Odó) s a kormány kötelessége ezt visszautasítani. A javaslat 4. pontja igen aggasztó kifejezést tartalmaz. Azt mondja, hogy Ausztria népeinek kiegyezése az alkotmány alapján lehetetlen. Ez az alkotmányosságot lehetetlennek jelenti ki Ausztriában. A kormány csak alkotmányos eszközöket alkalmazhat, de ezek — például az egyenes választások Csehországban — az alkotmánypártnak nem sok hasznot hoznak. Alkotmányellenes eszközöket használjon e czél elérésére ? Alkotmányos kényszerről szólanak a kormány ellenségei s a sajtószabadság korlátozásáról. De a kormány, daczára, hogy sokat szenved a sajtótól, ily valamire nem is gondol. „A felirat — mondja végül a miniszter — hadüzenet mindazok ellen, kik ama párt dogmáit vakon elfogadni nem akarják, melyhez a ház többsége tartozik. De aki hadüzenetet bocsát ki, annak vezérekkel kell birnia, hadsereg álljon mögötte, s sikerre számíthasson. A népek azonban nem állanak e párt mögött, s a siker már egyszer nem kedvezett neki. Itt sokat szólottak a coalitionans minisztérium ellen; azt hiszem, hogy csak ily minisztériumok kormányozhatják Ausztriát.“ — A többi beszédek semmi lényegesbet nem tartalmaznak, — s az ülés eredménye : a többségi felirati javaslat elfogadása, s igy bizalmatlansági szavazat a kormány ellenében már tudva van. Francziaország katonai helyzete. A porosz hivatalos „Star“ következő czikket hoz : Francziaország jelen katonai helyzetének megítélésekor főleg következő három pont jó tekintetbe : a jelenleg rendelkezésre álló reguláris és irreguláris csapatok száma, a német seregek által megszállt terület terjedelme, azon véderő körülbelüli becslése, melyet Francziaország a még meg nem szállt területeken szervezni képes. Bármily eltérők is az iratok a franczia hadseregek számáról a háború kitörésekor, feltehető, hogy az 400—450,000 emberből állt. Ezek közül 123,700 ember october elejéig, 10,000 annak folyamában és 150,000 ember Metzben, tehát összesen 284,000 ember, a sebesültek és betegekkel 340,000 ember került német fogságba. Jelenleg tehát a franczia hadseregből mintegy 100,000 van még franczia területen. A 20—30 ezer ember a várakban, továbbá mintegy 70,000 rendes katona Párisban és a Loire hadseregnél, — ezek a franczia hadsereg maradványai, melyet Napóleon császár Sadowa óta Niel és Leboeuf tábornagyok által szerveztetett Poroszország ellen. Csak egy pillantás a térképre, s látni fogjuk, hogy Francziaország negyedrészénél több van a németek által megszállva, s így erős ellenállás szervezésénél figyelembe nem jöhet. Eltekintve attól, hogy Páris az ország fővárosa és fő fegyvertára, a németek által teljesen körül van véve, ezek előretolt hadtesteket küldöttek minden oldalra, s főleg délre, s igy az ország egy negyedrészének többje van kezeikben. De fontosabb a területi nagyságnál az, hogy épen ez országrészek,iparuk gazdagsága és terményeiknek jósága valamint lakosaik vitézsége, s az itt fekvő katonai intézetek sokasága folytán nagy befolyással vannak az ország további ellenállására. Metz bukásával — mivel Páris is cernirozva van — azt mondhatni, hogy Francziaország a Loireig és Rhoneig német birtokba került. Strassbourggal és Metztzel az ország legfontosabb fegyverhelyei jutottak német kézbe, oly várak, melyekben mindenféle fegyvertárak, ágyúöntödék és lőporgyárak, tüzérműhelyek s mindennemű depóik voltak, s bőven el voltak látva mindennemű készlethalmazzal. A nevezett két váron kívül Toul, Marsai, Vitry, Sedan, Soissons, Laou, Schlettstadt, Verdun, Neu-Breisach már elesett, míg a többi fegyvergyárakkal, fegyvertárakkal, ágyúöntödékkel és más technikai intézetekkel ellátott helyek vagy szinte corniroztatnak, vagy el vannak zárva a többi országrészektől, mint az ágyúöntödék Douayban és Bourgesban, fegyvergyárak Metzig, Klingenthal, Charleville és Maubeugeban stb., melyek Francziaország ellenállási képességénél figyelembe nem jöhetnek. Ezek daczára Francziaország jelen fetei mégis a háború folytatását határozák el. E czélra Trochu tábornok a legfeltétlenebb meghatalmazásokkal van ellátva Párisban, míg az ország többi vidéki négy főparancsnokságra osztottak, melyekben az ellenállást katonailag szervezni Bourbaki, Fiéreck, Polhés és Cambriels — főhadiszállásuk Lille, Mons, Bourges és Besangon városokban — bízattak meg. E négy katonai kerületből függetlenül létezik továbbá a lyoni hadsereg Walsin-Eszterházy tábornok alatt, a Loire-hadsereg Aurelles de Paladine tábornok alatt, valamint a Garibaldi által szervezendő szabadcsapatok. Katonailag szervezett és fegyelmezett ezred azonban jelenleg csak kevés van; az összes szervezett csapatok a következők: Párisban ama rendes csapatokhoz, melyek a franczia hadsereg maradványát képezik, amaz irreguláris csapatok számítandók, melyek szervezését már augusztus és septemberben megkezdették. Mily nagy a Párisban levő sereg száma, nem tudjuk, de egy 2 milliónyi lakossal bíró városban 300,000 fegyverest előállítani lehet, de csak kis részük lesz katonailag szervezve és fegyelmezve. A fővárostól délre a Loirenél és Lyonban alakult hadsereg, ez utóbbi még szerveztetése közben Etwalnál majdnem egészen megsemmisíttetett. Jelenleg az ország közepén és délen alakul két uj hadsereg. Az egyik Bourgesban, a másik Besancon erődített táborában. Északon Bourbaki iparkodik a köztársaság ellenállását szervezni s Lillében alakit új hadtestet, a Bretagneban Keratry gyűjt csapatokat, nyugaton le Monsban Fiéreck tábornok szervez egy hadtestet. Ezek ama csalódások, melyekben a kormány a franczia népet ringatni iparkodik, midőn megvonják tőle amaz igazságot, hogy hadseregeket rögtönözni nem lehet, hogy harczképes hadsereget, mely az ország szívéig előnyomult önérzetes ellenséggel megküzdeni képes lenne, egy hó alatt alkotni nem lehet. Az ily hadsereghez igen begyakorolt gyalogságból begyakorolt lovasság, tüzér- és mérnökkar stb. szükséges. Mindezt alig lehet tíz év alatt alkotni. Eddig a hivatalos lap. Amint látszik nem csak Párisban, hanem Berlinben is csalódásokban ringatják magukat az emberek! Különfélék. Pest, november 18. (A fővárosi közmunkatanács) tegnap előtt ülést tartott Tisza Lajos elnöklete alatt. A fontosabb tárgyak ezek voltak. Elnök bejelenti, hogy Reitter F. a műszaki osztály vezetője lemondott a közlekedési ministeriumban brit állomásáról s most véglegesen a közmunkatanácsnak szenteli idejét. A budai Koronás féle ház az alagútnak Krisztina városi nyílása mellett rövid időn leromboltatni határoztatik. A közmunkatanács tárgyalás alá veszi a városligeti boulevardra vonatkozó exposét és a minisztériumhoz felterjeszteni határozza. Több rendbeli építési engedély elintézése után, tárgyalás alá vétetik a pesti korcsolya-egylet kérelme a városligetben felállítandó csarnok iránt. E csarnok