Pesti Napló, 1871. január (22. évfolyam, 1-25. szám)

1871-01-01 / 1. szám

Melléklet a „Pesti Napló“ 1. számához. Van kiemelhetni, hogy Mont-Avron lövetése még nem képezi Pária bombáztatását. Antone­ tiltakozása. Antonelli bibornok államtitkárnak jelenleg úgy látszik, nem igen van más dolga, mint min­den­­pillanatban új lamentatíókkal járulni a ha­talmakhoz oly apróságok­ miatt, melyekben ő a pápai tekintély kigúnyolását látja. Decz. 12-én új sürgönyt meneszte a külállamokhoz, melyben panaszt emel bizonyos demonstratiók felett, me­lyek decz. 8—11-ig a Vatican előtt a római csőcselék által elkövettettek. A meglehetősen terjedelmes okmány vége igy hangzik: akarok ama zajról és kiabálásról szólani: „Halál a pápára s az egyház első méltóságaira! melyet e város utczáin, sőt » szentsége lakása kezelé­­is folytonosan hozatni , sem néhány papra irányzott támadásról, kik közül egyik kővel megsebesittetett, sem azon gorombaságokról, melyeket m­indenkinek el kell tűrnie, ki jámbor érzelmet tanusít. Egyfelől a forradalmárok szemtelensége , másfelől a hatóságok közönyös­sége, hogy úgy mondjam, helyeslése annyira nőtt, hogy mindenkin­k, ki templomba megy, személyéért kell félnie. A mondottakból világosan kitűnik, hogy elő­re kigondolt tervvel van dolgunk, s hogy az a sajtó által kimondott azon nézetben áll, misze­rint a dolog oda kerüljön, hogy a sz­ atya kény­telen legyen palotájából a svájcziakat s azon csekély őrséget, mely a házi szolgálatot s saját őrzését végzi, eltávolítani, és személyét vagy a nemzetőrségre, melynek parancsnokai közt egy Tognettes s más hasonfaju emberek van­nak, vagy pedig a sorkatonaságra bízni, kiknek szelleme és valódi érzelme minden inkább, mint bizalomkeltő. Mily bánatot érez a szent atya szive mind­­ezen gyakori események és tények­ folytán, köny­­nyebb elképzelni, mint leirni; s ezen bánat szük­­ségképen fokozódik ama gondolatnál, hogy a forradalmárok szemtelensége oly mértékben lesz nagyobb és iszonyúbb, a mint a hatóság elfojtá­sukban igen hanyagnak mutatkozik. Azt hiszem, hogy nem messze térünk el a valótól, ha azt ál­lítjuk, hogy minden, mi itt történik s még tör­ténhetik, a kir. csapatok bevonulása óta mosta­­nig tartó rendetlenségek, ama türelem, melyre számítanak s melyet mutatnak, ha arról van szó, hogy a pápa személye és méltósága megsértes­sék, azon eszközöket képezik, melyekkel a szent­atya távozását Rómából, elérni reményük. — Önre bízom az ily lépés következményeit meg­állapítani ; én csak ama sok igazságtalanságról akartam önnek jelentést tenni, hogy felhasznál­hassa azokat­­ a külügyminiszter urat meggyőz­ze arról, hogy ez állapot elviselhetlen, még pe­dig a szent atya ellen irányzott bántalmak folytán és még inkább a vallás és egyház megkárosítása folytán, mely fenséges főnökének szomorú hely­zete által úgyis meg van szomoritva. Fogadja stb.­“ Fővárosi ügyek. Pest, decz. 31. (A fővárosi közmunkatanács)decz. 30-ai ülésében az elnöki jelentés után felolvas­­tatik az 1871-ik évi előirányzat a közmunkata­nács administrativ kiadásairól. Ezen előirány­zatot a számvevőség készítette, és a pénzügyi bi­zottság jelentést tett róla. Az előirányzat tételei következők. I. A tisztviselők és szolgák állandó fizetése 51,800 frt. ]3. Ülési dijak a tanácsi és bizottsági tagok számára 19,680 frt. II. Technikai munkák 12,000 frt. IV. Házbérek 3816 frt. V. Irodai kiadások, készülékek stb. 10,400 forint. VI. Szolgák ruházata 330 frt VTL Szolgák hídpénze 108 frt. VIII. szíjazások és segélydíjak 2000 frt. Ezenkívül a kölcsönalapból létesítendő mun­kák költségvetési vázlata terjesztetett elő, mely a pénzügyminiszternek fog átnyujtatni az elő­irányzatba való felvétel miatt. Ezután elfogadtattak az előmunkálatok az Albrecht- és Ilona-út kibővítésére és meghosz­­szabbítására, egy, a felső hídtól az országúton a déli vaspályához vezető körút építésére, továbbá a pesti körút terveire, végre háromszögelési és lejtmérési munkálatokra. Minderre 149.400 fo­rint vétetett fel. Azonkívül az elnöki osztály ve­zetőjének jövőre 600 frt utazási átalány, a tech­nikai osztály mérnöki személyzetének a rendkí­vüli szolgálatra való tekintettel 1000 frt, a szám­vevő osztály igazgatójának, miután fizetést nem kap, az elmúlt évre 1200 frt tiszteletdíj szavaz­tatott meg. Ezután Pest város előterjesztése tárgyaltatott a vízvezeték ügyében, melynek értelmében a ta­nács felszólíttatik a Simon Flórent úr elnöklete alatt álló bizottság részére tagokat kiküldeni. Tudomásul vétetett, és a felhívásnak elég fog létetni. A budavárosi főmérnöknek Buda város sza­batos terveiért 1500 főt utalványoztatok. Azon kérelem,hogy a „kézipisztoly“ épület lak­hatása megengedtessék, vita nélkül elutasíttatott. Pest város azon kérelme iránt, hogy a régi szíkházi tér az épitkezés előtt szabályoztassék, határozat nem hozatott, miután a város terve­ket nem terjesztett elő. Bochmann a város határozata ellen folyamo­dik, mely őt engedélyellenes építkezés miatt megbüntette, és az épület elmozdítására ítélte ; a folyamodás elutasittatott. Szintúgy elutasittatott Pest város azon kérelme, hogy a közmunkata­­nács ideiglenes építkezési szabályai csak 6 hó­nap múlva lépjenek életbe. Erre a£ ülés el­­őírják. KÜLÖNFÉLÉK. Pest, decz. 31. (M­eranból írják:) A nápolyi király decz. 28-án elutazott innen, a nápolyi királyné azonban ottmarad áprilig. A több lap által köz­lölt hir, mintha a császárné s királyné a farsan­gon Bécsbe rándulna, nem való. Daczára a nagy kópak s esőnek, király és királyné ő felségeik rendesen megteszik sétáikat; igy tegnap gyalog elmentek látogatóba Alencon herczegnőhöz, ki a Trautm­ancsdorff-villától egy félórányira a villa Majában lakik. (A közgazdászati minisztérium­ táviratszati szakosztálya a következők közlésére keresek meg: „Figyelmeztetés a táviratozó kö­zönséghez. Általános tapasztalat, hogy a sürgö­nyök elferdítése legtöbbször onnan ered, hogy a feladok sürgönyök nem elég tiszta, olvasható írásban nyúttatnak be a távirdáknál. Ennek hátránya leginkább azon sürgönyöknél mutat­kozik, melyek a­ feladási állomásra nézve idegen, vagy az illető távirdatisztek által nem értett nyelven vannak szerkesztve. Az ily sürgönyök távirása csak akkor lehetne pontos s hibátlan, ha a feladási távirda hivatalnoka a sürgöny nyelvét értené, s az írás hiányait pótolva, a sür­­gönyt helyes értelmezésben távirhatná. Miután azonban alig lehetséges, hogy a távirdák az előfordulható nyelvek mindenikét értő távirá­­szokkal láttassanak el, a sürgönyök hibátlan távirása csak akkor remélhető, ha a távirász a sürgöny minden egyes betűjét és jegyét tisztán olvashatólag látja az eredeti táviraton. A sürgö­nyök olvashatlansága okozza, hogy a táviratok legtöbb esetben már a sürgöny elindításakor ferdítést szenvednek, s mig ezek kijavítása a sürgönyzőknek ok nélküli költekezésbe kerül, a távírdákra nézve sok idővesztéssel jár s a többi táviratokat késlelteti, sőt utólagos kellemetlen felszólalásokra s panaszra ad okot. Ennélfogva a táviratozó közönség figyelmeztetik, hogy sür­gönyeit s kivált azokat, melyeknek nyelve a feladási állomás előtt idegen, igyekezzék olvas­hatólag, minden kétséget kizáró tisztasággal ír­ni s a tulajdonnevek s a helyek­ nevei, valamint az aláírásnál e körülményre még kiválóbb gon­dot fordítni.“ (H o n v­é­d*m­i­t­r­a­i­l­l­e­u­s­e­ö­k.) Mi­után a Sigl-féle gyárban a Montigny mitrail­­leuseökből­ legközelebb néhány darab elkészül és teljesen fel lesz szerelve, mindjárt új év után a simmeringi mezőn lőkísérletet fognak vele tenni a közös hadsereg s a honvédség számos kiküldött szakértő tisztje jelenlétében. Ha az újabb próba is oly jól sikerül, mint a november­ben tartott próba, akkor a Sigl-féle gyár lassan­­kint megküldi az egyes honvédzászlóaljaknak a megrendelt számú Montigny mitrailleuse­ket. Addig is minden zászlóalj egy Gatling-féle mi­­trailleuset kap. (Felnőttek oktatása Szegeden.) A felnőttek oktatásának hasznos eszméje Szegeden is követőkre talált. Decz. 24 -kén az ottani fő­­gymnasium és főreáliskola tanárai értekezletet tartottak. Bolgár Mihály, történeti dolgozatairól jól ismert kegyesrendi főgym. igazgató úr volt úttörője a hasznos eszmének, melyre nézve most egy felhívást tett közzé a „Szegedi Híradó“-ban. A tanítás tárgyai, mint e felhívásból látjuk, ter­mészettan, magyar írásmód, számvetés, termé­szetrajz és vegytan, továbbá földrajz és tör­ténet, végre rajz és szépírástan lesznek. A tani­­nitást a főgymnasium és a főreáltanoda tanárai vállalták magukra. E példa másutt is követésre méltó. (Magyar tudományos akadémia.) Az I. osztály (nyelv- és széptudományi) 1871. jan. 2-án d. u. 5 órakor tartandó ülésének tár­gyai: L Zichy Antal 1.1. „Horatius satyrai.“ Székfoglaló értekezés, n. Toldy Ferencz r. t. „Adalékok a régibb magyar irodalom történeté­hez.“ VI., VII., VII. közlemény. Ugyanekkor összes ülés is fog tartatni. Pest, decz. 31., 1870. Gyulai Pál, osztálytitkár. (A vasúti kocsihiányhoz.) A bécsi félhivatalos lap constatálja, hogy már csak 304 osztrák-magyar vasúti kocsi van a külföldön, míg a többit a külföldi vasúttársaságok mind visszaszállították. (A vízáradás Temesvár­ott­ még min­­dig nem érte végét. Ha a víz néhány órára apad is, az áradás nem soká késik, s a visszatérő viz új rombolásokat okoz. A Bega a város egész kör­nyékét elborítja. (T .­z.) Gr. Csekonics kecskeméti-utczai há­zában tegnap éjjel tűz ütött ki. Egy szobában a kandallóból kicsapott a láng, a szőnyegek és a függönyök kigyuladtak. Még idejekorán észre­vették a tüzet, és eloltották. (A Maecenások) ma már oly ritkák, hogy a lapoknak nem sok terét veszi az igény­be, ha föl is jegyeznek minden ily jelenséget. így föl lehet említenünk, hogy dr. Reich Ignácz, pes­ti érdemes izr. tanító, ki kiválólag a hazai zsidó­ságot érdekli, több figyelmet keltő munkát irt és adott ki, melyek azonban a könyvpiacz mosto­ha viszonyai folytán nem keltek el oly számban, mint azt különben megérdemelték volna : azon meglepetésben részesült, hogy a napokban leve­let vett, melyben fölkérik, hogy küldené be a nyomdai számlákat; kiegyenlítésüket majd ma­gára vállalja az, ki e levelet irta: — Posner Károly Lajos ur. (A pesti kereskedő-ifjak tár­­s­u­l­a­­­a) megalakította ama bizottságát, mely a febr. 4-én a redoutban tartandó bált rendezi. E bizottság elnöke: Ebertng Antal, alelnöke: ifj. Vécsey Sándor. (Szónokaink gyorsaság­a.) A „Magy. Gyorsírók januári számában olvassuk : A negy­venes években országgyűlési gyorsíróink „már­tás“ szerint mérték a beszédeket, és három, öt vagy tíz már tárosnak nevezték a szónokot, a szerint, a­mint beszéde folytán három, öt vagy tízszer kellett bemártani a tollat. A mai gyors­írók már nem érik be az ilyen tökéletlen mér­tékkel, hanem a szót, sőt a szótagot veszik a mé­rés egységéül, így számszeres képet nyernek a szónok sebességéről. Egy, e czélra készített ösz­­szehasonlításból a következő adatokhoz jutot­tunk. Eötvös József b. a törvényhatóságok ren­dezése fölött f. é. jul. 19-én 38 perczig tartott beszédében 3012 szót mondott, s igy perczenkint átlag 79 szót ejtett Deák Ferencznek a közös pénzügyminiszter hitelművelete tárgyában no­vember 23-án 19 perczig tartott beszéde 1646 szóból állt, s igy perczenkint átlag 86­­/2 szót ej­­­tett. Lónyay Menyhért a képviselőházban mon­dott búcsúbeszéde 115 perczig tartott, pontos számítás szerint összesen 10,660 s igy átlag per­­czenkint 92­­ szót mondott. Kerkapoly Károly az indemnity kérdésében — szokottnál lassab­ban szólva — 20 percz alatt 1956 szót, s igy per­czenkint átlag 93 szót ejtett ki. (Halálozás.) Árossy József pápai praela­­tus s a kassai káptalan nagyprépostja f. hó 29- kén 74 éves korában meghalt. (Egy fi­u, a­ki az a­n­y­j­á­t m­e­g­i­j­e­s­z­t­i.) S . . budai lakosnak van egy fia,a ki mindenek­­felett szeret tréfálni. Tegnap is nagyszerű tréfát akart jelenetezni. Fogja magát, s míg szülei oda voltak látogatóban,a ruhát,mely aznap rajta volt, leveti, teletömi holmi más ruhákkal, sapkát húz reá, és így egy kötél segélyével felakasztja egy fogasra az ajtóval szemközt, hogy anyja, ha bejön az ajtón, megijedjen. A fiatal­ember pedig hogy a tréfa végét közelről lássa, belebújt egy ágyba. A tréfa sikerült is, de hogyan. Az anya, a­mint az ajtón belép és az ernyővel ellátott lámpa csekély világánál meglátja a felakasztott ruhát, elsikoltja magát, összerogy és életveszé­lyes görcsös rángásokba esik. Az orvosok nem mondottak ugyan le egészen életéről, de a sze­gény anya mindenesetre drágán fizeti meg fiacs­kája rosz tréfáját. A fiatal­ember is annyira megijedt tréfája ezen nem várt eredménye felett, hogy azonnal kereket oldott, és azóta sem tért még haza. (Az újvidéki adóhivatali sik­kasztáshoz.) Mivel még mostanig sincsen pontosan megállapítva az összeg, melyet a mi­nap öngyilkossá lett újvidéki főadószedő évek hosszú során át elsikkasztott, a pénzügyminisz­tériumtól a napokban ki fog küldetni egy szám­­tiszt Újvidékre, hogy az adóhivatal régibb könyveit is átvizsgálja és az elsikkasztott össze­get pontosan megállapítsa. (A Szamos kiáradásáról) Szatmár­­megye főispánja egy újabb, a helyzetet még sö­tétebben festő táviratot kapott. A vízállás egy lábbal magasabb a tavalyinál, a Szatmár körüli vidék már mindenütt víz alatt áll, a közlekedés, az országutak kivételével megszűnt; ha még egy féllábnyira feldagad az ár, ezek is járhat­­lanná lesznek. A víz folytonos áradásban van, a katonai kórház egy része, mely a város észak - nyugati részén a holt Szamos medrében épült, összeomlott. A veszély már Szathmár­ Németit is fenyegeti. (A szerencsétlen szerelem­ ismét megkövetelt egy fiatal áldozatot­ Tegnap délután negyed 4-kor Budán a lánczhídfő mel­lett levő Klusemann féle ház 3. emeletén Rózsa Katalin kisasszony pisztolylyal szívén lőtte ma­gát, és azonnal meghalt. Egy hátrahagy­ott levele azt mondja, hogy szerencsétlen szerelem és élet­­untság vitte e lépésre. (A közbiztonság Pesten.) Teg­nap éjjel Reiss vasúti mérnök hazafelé haladt a nap­ utczában, s épen egy úton épülő ház köze­lébe ért, midőn egyszerre roppant ökölütést érez homlokán és botütést fején. A mérnök segélyért kiáltott, és iparkodott a két támadóval megküz­deni, de ezek sokkal erősebbek lévén, az egyik úgy odavágta Reisst az épülő ház előtt álló kő­halmazhoz, hogy a vér azonnal elbob­ta egész fejét, szemöldje meghasadt, s mintegy háromne­gyed hüvelyknyi nyilás maradt rajta Ekkor a támadók hozzáfogtak a fosztogatáshoz, s épen le akarták húzni téli kabátját, midőn egy derék mészáros megjelent a helyszínen, kinek látására a fosztogatók hihetetlen gyorsasággal eltűntek. A nyomozás megindíttatott, de eddig siker nélkül. (Apa- és t­e­s­t­v­érg­yilkosság.) Vorarlbergből jelentik: Wellander Mihály, egy zsellér fia, már régóta nagy gyűlöletet táplált 67 éves atyja és 21 éves nővére ellen, mert ma­ga szerette volna a csekély vagyonkát leírni, hogy a kétes jellemű nőt, kivel már régóta vi­szonya volt, elvehesse, összebeszélt­e nővel és decz. 28-án éjjel ketten fejszével rárohantak az alvó aggra s a fiatal leányra s agyonverték, még pedig oly vak dühhel, hogy a szegény áldozatok arcza fel nem ismerhető tömeggé lett. (Fényképezett hirlap.) Mivel a légha­jóposta csak bizonyos súlyig fogad el leveleket és hírlapokat nem továbbít, a párisiak pedig mégis szeretnék tudatni a városon kívül levőkkel viselt dolgaikat, újabban kicsinyítve lefényké­pezted a hírlapokat, úgy, hogy léghajópostai szállításra alkalmasakká válnak. Egy oly nagy­ságú hírlap, mint a londoni „Times,“ fényképez­ve ráfér egy közönséges 8-adrétű levélpapír egyik oldalára, úgyhogy két oldalt még már közlemények felvételére, s a negyedik oldalt borítékol lehet használni. (Rothschild kisasszonyok mint írónők.) Több berlini család,kik a Rothschild­­családdal rokoni kötelékben állanak, karácsony táján Londonból, Rothschild Antal báró két leánya tollából folyt művet kaptak, mely annál érdekesebb, mert theologiai fejtegetésekkel fog­lalkozik. A két nővér különösen az „Úrim és Thummim“-ot, a főpap mellkötőjét téve tanul­mánya tárgyává. A mű angol nyelven van írva, s a Rothschild-nővérek most németre is le akar­ják fordíttatni. (A sár, mint vagyonőrző.) Mint a „N. L.“ írja, P. Ladány és Szerep között a múltkoriban három megrakott szekér annyira belemerült a sárba, hogy nem lehet­ többé ki­húzni. A szekeresek örültek, hogy megmenthet­ték lovaikat. A kocsik azóta is ott állnak meg­terhelve és még eddig semmi sem veszett el ró­luk, mert nincs ember, a­ki a kocsit a feneket­len sártól megközelíthetné. (Névváltoztatások.) Grünschaich Ká­roly aradi reáltanár „Szőllősi“-re, Baraneczki Henrik aradi lakos „Peckker“-re változtatta nevét (Az orsz. középtanodai tanáregy­let) jövő kedden, január 3-dikán délután 5 óra­kor a m. akadémia teremében szakosztályi ülést tart. Tárgyak : 1. Világtörténelem, középkor, bírálják Cziniusz és Hofer. 2. Titus Livius Ivá­­nyitól, bírálják Bark és P. Tewrewk Emil. 3. Erdélyi Indaly Péter olv. könyvét bírálják Navy és Tömör. 4. A múltkori szakosztályi ülésről fönmaradt mennyiségtani földrajz Salamin és Linkeostól, bírálják Wiedermann és Kuntz. — Pest, 1870. decz. 30. Torkos László mn. titkár. (Pesti állatkert.) A pesti állatkert­nek állatvételre folytatólag adakoztak: Busbach Péter ügyvéd 200 frtot, a pesti kávétestület 10 frtot, a fodrásztestület 5 frtot, az egyesült szabótestület 14 ftot, a gyógyszerészi testület 30 frtot, Mihálka L. alispán Mármarosból 6 ftot, Wargha B. alispán Esztergomból 5 frtot. (Színház és művészet.) A jövő hó 4-én Saphir József nagytehetségű 11 éves zongoraművész fog hangversenyt adni. — Székely József ítélete szerint e zsenge ifjú játé­kát a technikai befejezettség meglepő mértéke jellemzi. A hangversenyen több más ifjabb mű­vész is részt veend. — Liszt Ferencztől „Moso­­nyi gyászmenete“ czimü, zongorára írt szerze­mény jelent meg Táborszky és Porsch műkeres­­kedésében. — A nemzeti színházban Jósika „Két jóbarát“ czimü franczia tárgyú, három felvonásos drámájából az olvasópróba már meg­tartatott. E darabbal, mely egy este betöltésére nem elegendő, egy más újdonság is, Bérezik Árpád a „Közügyek“ czímű egyfelvonásos vígjátéka kerül színre. — A Carina k. a. szer­ződtetésére vonatkozó hír, mint minket értesíte­nek, alaptalan. Ez nagyon sajnálatos volna, mert a színház jelen erői épen nem teszik fölöslegessé egy elsőrendű drámai énekesnő szerződtetését.— Kocsis Irma s NeszvedaA­ kisasszonyok fölemelt fizetésekkel szerződtettek újra, s a fize­­tés-felemelés általános rendszabálynak látszik, mit csak helyeselhetni. De ha ez így van, miért tesznek ez alól kivételt épen azoknál, (mint pl. Kvassayné asszonynál), kiknek művé­szi előhaladása ezt leginkább megérdemelné? Vagy a színháznál nem ez a döntő szempont? (Figaro lakodalmának) ma esti elő­adása a Mozart szellemdús zenéjét élvezetesen érvény­esíté. A szereplők csaknem kivétel nél­kül megfeleltek feladatuknak ; csak Lángh volt kissé halvány Almaviva. Neszvedak. a. (grófnő) haladást tüntetett fel, kivált a harmadik felvo­násbeli nagy magánáriában. B a l á z s n­é (Su­sanna) — kinek helyén szívesebben láttuk vol­na Paulinét — a híres as-dur románczát szép, tiszta intonáczióval énekelte. Kvassayné (Marcellina) kis szerepe minden részletét oly sikerülten emelte ki, hogy sajnáltuk csak oly ritkán láthatni a derék művésznőt. Helvey Hana elég élénk Cherubin volt. Kőszeghy (Figaro) sok routinenal és drámai érzelemmel énekelt. A közönség a kiemelkedőbb jelenete­ket élénken megtapsolta ; a páholyok majdnem mind megteltek, a földszinten meglátszott hogy Szilveszter este van. Irodalom. (Debreczen város történelme.) Vá­rosi monographiáink ismét egy becses művel sza­porodtak. Szűcs István magy. akadémiai levelező tag Debreczen város történelmét írja meg egy három kötetes nagyobb munkában, melyből az első kötet most jelent meg. E kötet a város törté­nelmét a legrégibb időktől I. Rákóczy Gy. fejede­lem haláláig tárgyalja. Előadja a város helyrajzi fekvését, helynevének magyarázatát, czimerét, melyet ábrában mellékel. Áttér ezután történe­tére. Nagyon valószínű, hogy hajdan e város helyén római telep létezett, midőn őseink bejöt­tek, vidékét h­azárral vegyes szláv törzsek lak­ták, őseink bejövetele után idegenek és héberek költözködtek ide. A királyok sok kedvezmény­­nyel, szabadalommal látták el a várost, mely sokszorosan be volt fonódva az országos viszon­tagságokba is. Gazdászati, ipar- és kereskedelmi állapotának, a debreczeni tímár és gubacsapó, posztószabó és posztónyiró ezédeknek rajza ér­dekes adalék a középkori magyar iparviszonyok történetéhez. Azután a török hódoltság alá ke­rült Debreczen hódoltsági viszonyai fejtegettet­­nek. A reform­atiónak behozatala Debreczenbe (1536) állapota Bocskai, Bethlen és Rákóczy György alatt egész ez utóbbi haláláig vázolta­­tik. Helylyel-közzel az országos történet is szóba kerül. Bethlen Gábor kora példa élénk színekkel ecseteltetik, a fejedelemnek Debreczen város kö­rül tett intézkedései, adományai bőven tárgyal­tatnak. Tekintet van mindenkor a város műve­lődési viszonyaira is. Annál fontosabbnak tűnik fel előttünk e raonographia, mert Debreczen vá­ros története kicsinybe véve története egyszers­mind a magyar alföldnek is, és e város mint tisztán magyar város a magyar nemzeti közmű­velődésre nézve kiváló érdekkel bir. Az egész mű ára 6 forint, különben a második kötet meg­jelenéséig 5 frt. kézpénzben való előfizetés is elfogadtatik szerzőnél Debreczenben. (Kis­csapó u. 767 sz.) A P. Napló magántáviratai. (Ered. sürg.) Prága, decz. 31. A „Narodni Listi“ szerint a rendelet megérkezett Prágába, melynek folytán a cseh tartomány­gyűlés fel fog oszlattatni. (Ered. sürg.) FloreilCZ, decz. 31. Ausztria császára szerencsekivánatát fejezteté ki a spa­nyol királynak, megválasztatásához. Cialdini „gaetai herczeg“ czimet kap. A senatus hely­ben­­hagyá az ideiglenes költségvetést és a római ple­­biscitumot. (Ered. sürg.) Róma, decz. 31. A vízáradás nagymérvű. A Ghetto, a Pantheon és Rippetta el van öntve. (Ered. sürg.) Konstantinápoly, decz. 31. Oroszország megszünteti az alkonzulságokat a Dardanellán, Várnában és Viddinben. Bordeaux, decz. 30. Állítják, hogy Bapau­­mebe hétfőn 1500 porosz vonult be. Szerdán 6000 porosz Péronne és Douai felé tartott. Fran­czia parasztok állítása szerint a poroszok hango­san kinyilatkoztatják, hogy immár nagyon bele­fáradtak a háborúba. Issoudun arrondissement­­ban egy léghajó szállt le.­­ Biztosan állítják, hogy a poroszoknak múlt szombaton Belfort ellen intézett újabb rohama meghiúsult. A néme­tek ez alkalommal 1400 embert vesztettek. E hó 21-kén 50 kocsi sebesültet szállítottak a né­metek Chelenoisba. Majdnem mindnyája a ke­mény fagyás folytán vált tehetetlenné. Madrid, decz. 30. Amadous király ma dél­ben szállt partra Carthagenában. A főváros és a vidék nyugodt. A polgári kormányzónak egy kibocsátványa elrendeli, hogy a feloszlatott zász­lóaljak és a miliczia fegyverei beszolgáltatan­­dók , s ezek valóban át is adták a fegyvereket még a kitűzött határidő lejárta előtt. Este ház­motozások fognak megkezdetni. Berlin, decz. 31. (Hivatalos.) Albertból jelentik 30-r­ól. E hó 28-kán Pestel alezredes egy repülő hadoszloppal, mely 3 század gyalog­ból és ugyancsak 3 század lovasságból állt, 1­3 zászlóalj mozgó­ őrséget vert meg. 3 zászlót vett el, és 10 tisztet. 230 emberrel, ejtett foglyul. A németek vesztesége: 6 sebesült. (?) Versailles, decz. 30. Az elfoglalt Mont-Av­­ron-on sok lőszer találtatott, továbbá két besze­gezett 24 fontos ágyú. Két század német Rosny helységig nyomult előre. Porosz részről egy em­ber sebesült meg. Madrid, decz. 30. Prim marsall, kapott se­bei következtében meghalt. Paintrut, dec. 31. Belfort alá új német csa­patok érkeztek. Treskow tábornok decz. 24-kén kémszemlére Dellebe érkezett. Grandvillersnél a németek sánczokat húznak. BÉC3. decz. 31. (Esti zárt) Hitelrészv. 246.50. Ejsz. vasút 205ny2. Államvasut 377.25.1860-ki sorsj. 92.40. 1864-ki sorsjegyek 114. — . Napo­leon d’or 9.96—. Adómentes kölcsön —.— Lombardok 180.—. Magyar hitelrészvény 81. 50. Ferencz­ József vasút —.—. Pécsi vasút — —. Franco Hungarian —.—. Alföldi vassut —. —. Zálogkölcsön —.■—. Tramway 168.—. An­­glo-Ausztrian 192.—. Galicziai vasút 238.75. franco 96.50. Népbank —.—. Bécsi bank— Épitési bank —.—. Északkeleti — A franczia foglyok javára. — Tizedik sorozat. — A n.-enyedi casinó decz. 15-én tartott nagy gyűlésén eszközlött s fentebb kimutatott gyűjtés eredménye: Gáspár János 1 db. m. k. .aram’ Kasza D. 1 db. 10 frankos Napoleond’or, Zeyk Miklós, b Splényi Henrik, Zeyk Ádám, Mege. ?Zár1,n,t. ^0b]0xrS10^ 4 Kemény Gyula, Gailán K­­aku3 5­ frt, N' 6 frt, Miksa Miklós 4 frt, Szalánczi Lőrincz 3 frt, Zeyk Ödön T tt,KDJInni KáTr,oly’ dr­ Gonogány, Slavkovics, Jakab, dr. Botz József, Szalánczy Lajos, Oberth József, Szabó Ferencz, Hegedűs János,Ludwigh János, Enyedi Lajos, Velikán Sándor, egy bon­lé.di ?MaTáth Magyari orvos, Houchard József, Sándor Elek, Nagy Samu 2 frt. Gadda József, Herepey Károly, Imreh Ferencz, Székely Ferencz, Kovács Károly, Makkai Domokos, Ko­­vács Ödön Veress Károly, Joksmann Nándor, Inczédi László, Szilágyi Farkas, Schieb Márton 1 frt O­­ V5 6 8 6,n 102 frt- 1 db. m. k. a r­a­n­y s egy 10 frankos Napoleonh’or. » * * „Többek“ adakozása Pestről: Wather 2 frt Langer Károly 2, Ambrozovics Béla 2, Kenes­­sey Albert 2, Vaisz Vilmos 2, Storch Gyula 2 Marzsó Lajos 2, Ságody István 2, összesen 16 itt, és Kalmár Samu 5 frankot aranyban. # * Urszinyi Béla gyűjtése B.­Csabán: Rácz Li­a fr*) W.le,aird Gusztáv 1, Uhrinyi István 1, ArndM° £á«Anti 1AVarságh Béla Urszinyi Andor 5, Sztraka­ György 1, Vidovszky János KB°fl 9Iiámel11’dr­ Réthy Pál 2, Karassiay Kornél 2 Bartoky István 2, Achim János 1, Urszinyi János 1, Fábry Károly 1, Vidovszk/ wr6110?,1’ ^ager ,Károly Hüke József 1, Q, , 4 108 2, Gusztáv 1, Rim­ler Pál 1, Stark Adolf 2, Omaszta Gusztáv 1, Kristóffy Károly 1Ad­Hn pál 1)FejgrBála : Ur82­­ Béla 2 frt, összesen 37 frt. kr. és 3 db arany.* Áthozatal a decz. 29 diki számból: 499 98 Újabb adományok : Spivák-örökösök 15 __ Nagy-enyedi kaszinó 102 — _ [és két db arany Döbrentey Sándor 3 _ Többen Pestről 1g __ tt . .­­ [és egy db arany Urszinyi Béla kiszácsi ev. lelkész 1 — Urbán László tanító _ 50 Urszinyi Béla B. Csabáról 3 _ ~674-48 közgazdaság. Közgazdasági viszonyaink 1870-ben. L Ha az utas remény nélkül hosszú útra kel; ha ez után előre is folytonos fáradságot és küz­­ködést lát, s azt mégis súlyosabb veszteségek nélkül, habár a legnagyobb erőr megfeszítés mel­lett, s már-már csüggedőfélben bevégzi, öröm­telien s mégis busán visszatekint az átfutott pályára, fel-feltárulnak előtte ama zivataros na­­pok, melyeknek súlya alatt már-már leroskadni vélt; emlékezetébe jutnak ama küzködések, melyekkel az elemek dühe ellen szegült; vissza­gondol ama nehány szebbnek látszó vidékre, melyeknek andalitó bája jobb jövővel biztatta, hogy aztán a legközelebbi perezben annál kirí­vóbb legyen a járhatlan út szomorúsága. És ben­sőjéből egy sóhaj emelkedik ég felé: hála isten­nek, ezen is túlestünk! Alig jelezhetnők határozottabb vonásokban a lefolyt 1870 diki év közgazdasági oldalát, mint az említett utas helyzetét vázoltuk. Remény nél­kül léptünk be az év folyamába, remény nélkül haladtunk hosszabb ideig a folytonos akadályok közt, és tetemes­ veszteségek nélkül ugyan, de nagy ügygyel bajjal vergődtünk végre ki az év mostohaságaiból. Örvendünk, hogy befejeztük ezen közgazdaságunkra valóban fáradságteljes évet! Az 1869-iki év válságteljes utolsó hónapjai­ban mit szenvedett összes gazdaságunk, azt még jelenleg is sajnosan tapasztaljuk. Ily körülmé­nyek mellett bizalomteljesen fordult az üzleti világ az 1870-ik év felé, azt hitte mindenki, a válság utódajait egy rövid év alatt ki fogjuk be­verni. Voltak ugyi­s egyesek, kik bizalmatlan­sággal tekintettek a jövőbe, kik a pénzvesztesé­geket túl nagyoknak mondták, hogysem egy pár hónap alatt megifjedjék a nemzeti tetterő, s kik Magyarország vállalkozási szellemét egy­­időre megtörtnek látták: a nagy tömeg mindaz­­által ezeket, mint nagyon sötétlátókat figyelem­re sem méltatta, s bízott a jövő év kedvező re­ményében. Két irányban mutatkozott leginkább e biza­lom. Egyrészt azt hittük, hogy az év első felé­ben rendesen tartatni szokott közgyűlések fel fogják tárni a vállalatok tulajdonképi állapotait, s lehetetlen, hogy azok oly roszak legyenek, mint az értékpapírok teljes értéknélkülisége követ­keztetni engedte. Másrészt a gabnatermés és a gabnakivitel új pénzösszegek beszivárgását he­lyezte kilátásba, s reménytették, hogy akkor ismét el fog tűnni a pangás, mely az üzletek­ben állandóan meghonosult. Mindkét irányban a remény csak hiú ábránd maradt. A különböző részvényvállalatok köz­gyűlései általában kedvezőtlen üzleteredmé.

Next