Pesti Napló, 1871. január (22. évfolyam, 1-25. szám)

1871-01-13 / 10. szám

ben voltak. Ekkor Chancy bizonyára nagy eredménynyel kezdhette volna meg az offensivát, ha saját sergei szinte nem oly kedvezőtlen állapotban lettek volna. Január elején már elkésett a támadással. Frigyes Károly sergei kipihenték fára­dalmaikat, a 2. porosz hadtest (Fransec­­ky) s a 9. hadosztály jött a csatasorból kivont sergek helyére s ma Frigyes Károly serge négy és fél gyalog hadtestből s 3 —4 lovas hadosztályból, továbbá igen jelenté­keny tüzérségből áll, mely sereg Chancyra rendkivül veszélyessé válhatik. Az első komolyabb összecsapás a francziák hátrá­nyával végződött, s Chancy seregeit a Le Mans közelében fekvő s hónapok óta megerősített coulsi táborba vonta vissza. A távirda bizonyára már legközelebb meghozza a hírt, hogy Le Mans porosz kézben van. Egyedül a keleti csatatér az, hol a francziák operatióit a szerencse mosolya kezdi kisérni. Mióta Bourbaki Ne­versből keletre ment s Garibaldi, Cremer és Bres­­soles tábornokok seregeit egyesítette, az ottani helyzet egészen megváltozott. Bour­baki két hadteste mintegy 50,000 főre megy, Bressoles állítólag szinte 40,000 emberrel bír, Garibaldi és Cremer együtt véve talán 25,000 emberrel rendelkez­nek, mi már tekintélyes hadsereget nyújt. Bourbaki 3-án Dij­onban volt, innen a többi parancsnokokkal egyetértve, Bel­fort felmentésére sietett, s Willersexelnél 9-én megtámadta Werder hadait. Egész nap és egész éjjel folyt a harcz, mely vé­gül a németek vereségével ért véget. Úgy látszik, hogy a különböző franczia csa­patok egyesülése a csatatéren történt. A vereség minőségétől függ, várjon Werder, ki mintegy 50—60 ezer fe­lett rendelkezik, fog-e új csatát elfo­gadhatni vagy nem. Hogy serge nem a legjobb állapotban lehet, azon körül­ményből sejthetni, hogy közvetlenül a csata után a fővezénylettől megfosztatott s helyébe Manteuffel tábornok neveztetett ki. Ha ez szinte megveretnék, akkor Bour­baki százezer embere előtt nyitva állana Elsass és Lotharingia és nemcsak a né­metek vasútjait, melyek a lő- és élelm­i­szert hozzák számukra Páris alá, hatal­mába kerítené, hanem 3 — 4 hét alatt Pá­ris ellen is fordulhatna, s a Faidherbe seregével egyesülve, a főváros felmentése mellett a német hadak visszavonulási vo­nalát is elzárhatná. Bourbaki hadműve­letei kiváló, fontossággal bírnak, de úgy látszik, azon feltevésen alapulnak, hogy Páris még 3—4 hétig tarthatja magát. Ha a feltevés hamisnak bizonyulna, mű­veletei még a legjobb esetben sem lehet­nének döntők a hadjárat folyamára. ORSZÁGGYŰLÉS. A képviselőház ülése j­an. 12 kén. Elnök S­o­m­s­si­c­h Pál, jegyzők S­z­é­ll K., Jámbó­ Pál. A kormány részéről jelen vannak: H­o­r­v­á­t B., Szlávy J., Festetich Gy. gr. Elnök délután 1 órakor megnyitja az ülést. A legutóbbi ülés jegyzőkönyve hitelesíttetik. Elnök bejelenti Bács megye kérvényét az iránt, hogy a Bács megyében felállíttatni szándékolt törvényszékek egyike Zentán vagy Ó-­Becsére tétessék át. Bömb­es Frigyes és Vajda János magán­­érdekű kérvényeket nyújtanak be. Gromon Dezső benyújtja Bajmok községe kérvényét járásbíróság felállítása iránt. Zsedényi Ede benyújtja 18 szepesmegyei község kérvényét az iránt, hogy Szepes-Szom­­bathelyt törvényszék állíttassák, mára vannak s ily felső népiskolát élvező köz­ségek együtt képezik a „Secundärer Schul­­kreis“ot. A községi iskolák szükségleteinek fedezése meglehetős kombinált módon történik. Van inté­zeti alap, községi iskolaadó, iskolai pénztár, szükség esetén állami segély. Megjegyezzük, hogy a tandíjfizetés rendszere általánosan uralgó s mint az iskola költségeinek fedezési eszköze jelentékenyen számbavétetik, bár szegény tanu­lók helyett a község fizet, sőt a secundar (fel­sőbb) iskolában törvény szerint minden nyolc­ tanulóra egy ingyenesnek kell lennie. Nem kö­vethetjük a komplikált és locális viszonyokon sarkaló iskolai adóztatási rendszer részleteit. Csak azt emeljük ki, hogy Zürich város, mint a kanton leggazdagabb helye, különös adónormále alatt áll. E város különben 1869-ben egy­ ne­gyedmillió fokot költött népiskoláb­a, mit meg­magyaráz az önkéntes adakozásoknak nagy mér­téke, mely szerint 10—15 ezer foknyi adomány igen gyakori. De kisebb helységek is mennyit tesznek ez ügyben, mutatja Winterthor város példája. Winterthor 6000 lakosú város, kitűnő népiskoláin s egy itt emlitett árvaházon kivül tart egy 6. oszt. gymnasiumot 15 tanárral s ugyanakkora reáliskolát. Közelebb két házat — valódi palotát — építtetett, egyiket elemi és fel­ső népiskolai,­­ a másikat gymnasium és reális­kola számára. E két épület másfél mil­lió franknál többe került. „Mély tiszteletet és szeretetet keltett bennem maga iránt azon nép — mondja Molnár, Zürich­­ről való tan-statistikai adatai végén — mely ekként leírja önerejéből és saját munkásságával valósítani az emberi társadalom eszményét; — de másfelől kimondhatatlan vegyes érzelmek szállnak meg, ha meggondolom, hogy mindezt azon Zürich mivelé, melynek területe egy-egy nagyobb alföldi magyar város határának, — és népessége és vagyonossága egy-egy jelentéke­nyebb magyar vármegyének felel meg.“ Péchy Tamás kérvény♦ "yújt be az iránt, hogy az abaúj­szántói járáannyság telekkönyvi hatáskörrel is felruháztassék. Elnök : Az ujonczozási törvény tárgyában működő központi bizottság jelentése még nem készült el, mindazonáltal elég fontos tárgya van a mai ülésnek a ház előtt levő törvényja­vaslatok tárgyalási rendjének megállapításá­ban.­­ A központi bizottság az újonczozás­­ról szóló törvényjavaslat tárgyában holnap délelőtt 10 órakor terjeszti be jelentését, mely a hétfőn tartandó ülésben volna tárgya­landó. A pénzügyi bizottság általános jelentése a budgetről és részletes jelentései a budget egyes szakairól szombaton és a következő na­pokban fognak kiosztatni a ház tagjai között, úgy hogy a budgettárgyalás kedden vagy szer­dán vehetné kezdetét; holnap, pénteken ország­gyűlés után és szombaton a ház az osztályokban tárgyalás alá vehetné a honvédelmi miniszter által benyújtott hat törvényjavaslatot. Ha a budgettárgyalás netalán megszakíttat­­nék, az időközökben a községi törvényjavaslat vétetik tárgyalás alá. (Általános helyeslés.) Elnök az előterjesztés értelmében kimondja a határozatot. Ghyczy Kálmán figyelmezteti a házat, hogy a pénzügyi bizottságnak az 1869-i zárszámadá­sokra vonatkozó jelentése is még elintézés­re vár. Elnök : Tehát ez is felvétetik a tárgyalási sorrendbe. Egyéb tárgy nem lévén, az ülés d. u. fél 2 órakor eloszlik. Holnap d. e. 10 órakor ülés, utána osztály­ülések. Az osztrák delegáczió ülése. Jan. 12. Elnök Hopfen lov. 11 órakor megnyitja az ülést. Jegyzők : Fürth és Leitenberger lov. A miniszteri székeken : Lónyay, Kuhn b., ké­sőbb Beust. A kormány meghatalmazottai: Früh és Horst alezredesek. A múlt ülés jegyzőkönyvének felolvasása után elnök több kérvényt nyújt be. Napirenden van a hadügyi budget részletes vitatása. A vitát megnyitja Rechbauer, a kisebbségi vélemény előadója, indokolva a 3., 5., 19. és 21. c­ímben tett változtatásait, illetőleg törléseit. A kisebbség, t. i. a 3-dik czimnél : hadtestek és közkatonasági költségek, többet (22 milliót) ajánl meg mint a többségi előterjesztés (21,800,000.) A többi czimeknél katonai képzőintézetek, élel­mezés-, ágynemű- és ruházási ügynél jelentéke­nyebb törléseket javasol. Hosszabb fejtegetés­ben kiemeli a polgárvéderő, a rövid szolgálatidő hasznát és czélszerűségét. Ismét Francziaország­­ra hivatkozik. A hadsereg egyes intézményeit bírálja és kivált a tiszti szolgák nagy kiterje­désű, sok productív erőt emésztő intézményét ostorozza. Módosításai elfogadásait ajánlja. Grocholski, a másik kisebbség előadója, mely szemben a többséggel, a miniszteri előirány­­zati összegek nagyságát inkább megközelítő tételeket ajánl. Rechbauer ellenére felhozza a rövid szolgálattartam veszélyességét, a polgár­véderő megbízhatlanságát, melyet Francziaor­­szág példája nem hazudtol meg. A nagyobb és ele­mezési összegeket az emelkedett árakkal indo­kolja. Elnök indítványozott módosításait szava­zásra bocsátván, azok a többség által elvet­­tetnek. Dr. Brestl kiemeli, hogy a hadsereg szer­vezetében a birodalom anyagi tehetségei mérté­ke szerint kell eljárni. A jelen helyzet­­ sze­rinte nem fenyegetőbb mint az 1868-as, s a mi­nisztérium mégis jelentékenyen többet követel, mint ez évben ; pedig már akkor is az adóeme­lés oly mértékben eszközöltetett, mely a nép ere­jét felette megfeszíté­s annak panaszait idézte fel. Az idei előirányzat 14 millióval több a 68- ikinál, abból 70°/y elve szerint a cislajtán orszá­gokra 10 millió esik, a lovassággal pedig 17 ille­tőleg 12 millióra rúg. Ez elnyeli azon összeget, melyet az államadóssági kamatok kiegyenlítésére felvettek. Az idei előirányzat nemcsak az 1868- ban megszavazott összegnél, hanem még az ez évben a hadsereg tényleges kiadásainál is na­gyobb. Szerinte a hadi budget ily folytonos nevelése a financziális ruina felé vezet, mi a külellenség­­nek bátorításául szolgáland. Ennek elkerülése az indok, mely őt és párttársait a reductiókra vezeti (Bravo.) Dr. Sturm szerint a különböző indítványok között elvi különbség van. Szerinte az egyik párt nagy hadi hatalom felmutatása által véli a birodalom tekintélyét helyreállíthatni, a másik, az ő pártja, a birodalom belső financziális virág­zása által akarja annak hatalmát biztosítani. Ő is csak a legnagyobb veszély pillanatában tartja ily magas mértékben megfeszítendőnek a birodalom adóképességét, de e pillanat nem fenyeget. E pontban a magyar s osztrák biro­dalomfelek érdekei nem térnek el. A védtör­­vény egy 800.000 főnyi sereget dekretál, de ez csak háborús státus, a béke státus megálla­pítása a delegáció jogai közé tartozik. Azt mondják, hogy a hadsereg folytonos szervezése annak harczképességét ingatja meg. Ha ez a hadkeretek folytonos változtatására vonatkozik, akkor igaz , de ha nagyobb takarékosság, rö­­videbb szolgálati idő, pl. reform értetik, akkor el kell ismerni, hogy minden szervezetnek csak kezdetén vagyunk.Katonai administratiónk gyar­lóságát több lényeges példával illustrálja. A hadügyminiszter kiemelte, hogy takarékossága elismerést érdemel; szónok teljesen méltányolja a hadügyminisztérium érdemeit, de takaré­kosságát nem dicsérheti; elfogadásra ajánlja a kisebbségi véleményt. (Bravo.: Dr. Demel szerint legnagyobb bajunk, hogy nincs voltaképi h­a­r­c­z­i seregstátusunk, mert a mi seregünk mindig háború eventualitá­­sára szerveztetik. Hivatkozik Poroszország pél­dájára, mely egy a miénkhez hasonló budgettel ekkora eredményű háborút vitt, a­milyent neta­­láni hason esetben mi is kívánunk. Azt mond­ják, hogy Poroszországban még egy államkincs­­is van. Bár Ausztriában is volna­ és hogy legyen, a takarékossági módszerhez kell nyúlni. Az egyes tételek hosszabb financziális meg­vitatásába bocsátkozik. Beszéde végén sürgető­­leg ajánlja a Rechbauer indítványa elfogadását Pascotl b. a törlések ellen nyilatkozik. Kuranda: A budgetbizottság előterjeszté­sét pártolja. Kiemeli, hogy nem csak kard kell a háborúra, hanem pénz is. Egy példát hoz fel, mely szerint 59-ben a hadi pénztárban csak tíz napi zsold találkozott. Ő nem osztja kisebbségi barátai sangvinikus optimizmusát, szerinte a helyzet nem oly békés mint 1868-ban. Ez indo­kolja szerinte a fegyverkezést, de a takarékos­ságot is. A többség javaslatát pártolja. (Bravo jobbról) F. i­g­u­­­y: Tiltakozik a hadügym­iniszter azon feltevése ellen, mintha évről évre több tör­lés történnék, minthogy ellenkezőleg évről évre nagyobb összegek szavaztatnak meg. A régi érvekkel rövideden indokolja kisebbségi szava­zatát. Dr. Herbst: Brestl előadásához csatlako­zik. De ő nála tovább megy. Nemcsak a financzi­­ális, hanem a nemzetgazdasági szempontok is tekintetbe veendők a valódi népképviselő által. Szerinte a hadi czélokra halmozott tőke teljesen improduktív. A nép szorgalmának gyümölcseit csupán ál­lamopera­ciókra fordítani, annyi volna, mint a gazdasági virágzás feltételeit megsemmisíteni. Kérdi, mi módon akarják az emelkedett költsé­­geket fedezni. Új adókivetés vagy más romlásos hiteloperácziók által ? A valórban értelmezett osztrák hazafiság értelmében a kisebbséggel sza­vaz.­­(B­iavo, balról.) Rechbauer (kisebbségi előadói zárszóban) a vita alatt felmerült egyes érveket igyekszik c­áfolni. Ismét a francziaországi példát vonja elő­térbe. Kurandával szemben ő is elismeri, hogy a helyzet nem rózsás, s az erők összeszedése fe­lette szükséges. De ő ez összeszedést a népgaz­­dászati felvirágzásban látja és nem költséges seregben. Honpolgári kötelességének vél eleget tenni, midőn a törlések eszközlését ajánlja. Grocholski lov. (második kisebbség előadója) zárszavában a baloldali kisebbség felé fordul. Kuhn b. hadügyminiszter: A delegátió egyik fele a minden áron való takarékosságban látja a hazafiságot, a másik a külfenyegettetés által indokolt erőteljes fegyverkezésben. Ő az utóbbi nézetet osztja. Azt hiszi, hogy most 68-nál nagyobb veszélyek fenyegetnek. Ismétel­­tek­en az áremelkedésre utalva állítja, hogy kö­vetelményei a hadsereg legsürgetőbb igényeivel harmóniában vannak. A hadseregi főbiztosokra nézve megjegyzi, hogy Ausztria példája is bizo­nyítja ez intézmény megegyeztetését az alkot­mányos formákkal. A dispositió néhány javítása, nem mondható új organisatiónak, mely új za­vart idézhetne elő. Egyes részletes hiányokat valódi értékükre redukál. A polgárvéderőre nézve elismeri, hogy az bizonyos körülmények s idők közt érvényesít­hető csak sikeresen. A tartalékrendszer, mely birodalmunkban létezik, úgy is már közép ter­minus a polgárvédelem s az állandó sereg közt. A négy tétel összegei redukálását veszélyesnek tartja s ajánlja előirányzatának vagy legalább is Grocholski módosításai elfogadását. A részle­tek kifejtését Horst osztályfőnökre bocsátja. Horst alezredes, kormány-meghatalmazott, egyes gáncsolt részleteket védelmez. Érdekes és szakavatott szemlét tart az új franczia-porosz háború története felett. Frith alezredes a financziális ellenveté­seket c­áfolja. Banhans, a többségi előadó néhány szóval emeli ki a bizottsági törlések indokolását s ajánlja a többségi bizottsági­­ jelentés elfo­gadását. A vita így véget érvén, elnök felteszi a kérdést, amelynél a többségi je­lentés minden pontja fogadta­­tik el; a kisebbségi módosítá­sok elesnek. Ülés vége fél 4 órakor. Legközelebbi ülés péntek 11 órakor. B E L F 8 L D. Zólyom megye, jan. elején. A zólyom megyei iskolatanácsnak f. évi jan. 2-án tartott rendes negyedéves gyűlése nem csak látogatottabb, de élénkebb, érdekesebb is volt az eddigieknél,­­meglehet, a kifizetett diurnumok teszik azt,­ a­mennyiben egy tárgy körül élénk, 2 óránál tovább tartott vita fejlődött ki, még­pe­dig a megyéhez beterjesztendő évi jelentés ügyében. Midőn annak idejében a szakbizottságokat megválasztani kellett volna, a tanács szükségte­leneknek tartván, nem választotta meg azokat. Ezeknek egyik teendőjük lett volna a megyéhez beterjesztendő évi jelentés,­­noha őszintén meg­vallva, nem tudom, mikor állíthatnák­­azt össze a szakbizottságok,­­ mert iskoláról-iskolára kel­lene járniok, mi több okból kivihetetlen.­ Múlt nyáron, midőn a jelentést beterjeszteni kellett volna, szakbizottság nem lévén, a tanfelügyelő úr kéretett meg annak összeállításával, mint a­ki az iskolák állapotát személyes tapasztalás alap­ján ismeri. A tanfelügyelő ur a jelentést nagy gonddal össze is állította s m. é. oct. 3-án a ta­nácsnak beterjesztette, mely azt azonban, tán mert a jelentés őszinte volt — egyszerűen tudo­másul vette. Ennek következménye egy min. rendelet lett, mely a tanácsot a jelentés be­terjesztésére utasítja.­­ Midőn a rendelet felolvastatott, fejlődött ki a fenntemlített érde­kes vita. Sokan, a nélkül, hogy a törvénynek vagy a rendeletnek ellenszegülni akarnának, nem tartják a tanácsot feljogosítva sem arra, hogy szakbizottságai által a hitfelekezeti iskolákat látogattassa, sem arra, hogy azoknak állapotáról valakinek jelentést tegyen, (a felügye­lőnek van e joga s kötelessége;) miután azon­ban megyénk területén tényleg községi iskola nincs, (az épen alakuló detva-in kívül,) nincs mi­ről jelentést tennünk, sőt voltak szónokok, kik­nek szavaiból kitetszett a „Carthaginem delen­­dam esse censeo,“ azaz :­menjünk szét, s ne húz­zuk hiába a napidijakat. Kisegített itt is a baj­ból a középút. Beterjesztetik a felügyelő úr je­lentése, de nem a tanács nevében, hanem mint az ő jelentése, miután a tanács nem tartja ma­gát feljogosítottnak a hitfelekezetek iskolai ügyébe avatkozni, de egyszersmind a közokta­tásügyi miniszter úr feliratilag megkeresni h­atá­­roztatott, írná körül hatáskörünket s nevezete­sen világosítaná fel a tanácsot arról: van-e a törvény értelmében joga a hitfelekezeti iskolák ügyeibe avatkozni ? Mindenesetre érdekes fele­let lesz. A többi tárgyakból felem­tendőknek tartom. A felnőttek oktatására vonatkozó leiratnál a megye s a városok elnökileg megkerestetni ha­tároztattak e fontos s népünk életébe annyira beható ügy előmozdítása iránt. Azon leirat, mely jelenti, hogy az államsorsjá­tékból befolyt jövedelem árán megszerzett tan­eszközök szegény iskolák számára útban van­nak, örvendetes tudomásul vétetett. A kifizetett napdíjakról s útiköltségről a szá­madás beterjesztetett. A szeretetházra kiki áldozott tehetsége szerint a köröztetett aláírási ivén. Ez alkalommal nem mulaszthatom el tudósí­tani a hazai közönséget, hogy a beszterczebá­­nyai államgymnasiumon a közoktatási minisz­ter úr intézkedéséből szintén rendeztetnek a kö­zönség számára előadások és pedig a helyi főfog­lalkozás-szakok ismereti szükségletei szerint. A tantárgyak: műrajz, mennyiségtan, könyvi tel és­ kereskedelmi levelezés, vegy- és termé­szettan, technológiai alkalmazással, növényi és állati termények ismertetése és technológiai al­kalmazása, földrajz, magyar, tót, német üzleti irály, ipar és kereskedelmi törvények a váltó el­járás ismertetésével. Az előadásokat elvállalták a gymn. tanárok, egy keresk. könyvvivő és a megyei főjegyző, az előadási órák nagyobbrészt estére vannak téve,az előadási nyelv, magyar, né­met, a tót üzleti irálynál tót. E tanfolyam jan. elejétől jan. végéig van tervezve. Az egész tan­folyamért bármennyi tárgyat is választana vala­ki, 2 frtot fizet.­­• A városok, a­hol erre épen csekélyebb a szükség, mozognak; a falusi népet nem tudjuk lethargiájából, melyen a legjobbak buzgósága is hajótörést szenved, felrázni, an­nak a tanfolyam­a nem kell. Az ujonczozás a központban, még pedig a reclamálás folyó hó 16-dikán, a sorozás 17-én és 18-án lesz. r. 1. KÜ IF 810. A német szerződések a bajor kama­rában. München, jan. 9. A képviselői kamara bizottságának jelentése a szerződésekről már szét van osztva, és szerdán fog tárgyalás alá vétetni. A Jörg képviselő által szerkesztett jelentés legközelebb az alkudozá­sok történeti menetének előadására szorítkozik, hogy kimutassa, miszerint a miniszterek annak harmadik stádiumában, midőn az alkudozások novemberben befejeztettek , ráállottak arra, mire ráállni még septemberben lehetetlennek tartották, és azután az új alkotmány bírálatába bocsátkozik. Az előadó behatólag fejtegeti azon nézetet, hogy lényeges módosítások lesznek szükségesek, melyek mind általában a szövet­ségi alkotmány határozataiból eltávolítják az egységes állam felé hajlást, mind különösen a 7., 5., 37.., 59., 60. és 78. szakaszokat a Jörg nézetének megfelelő módon kiigazítsák, illetőleg kiküszöböljék. Előadó azért a már ismert in­dítványt teszi : 1. hogy a szerződésektől a jóváhagyás megtagadtassék; 2. a király meg­kérendő, hogy az alkudozásokat az északné­met kormányokkal újra megkezdje, és­pe­dig az északi szűkebb szövetséggel köten­dő tágabb szövetség kieszközlése végett. A bi­zottságnak igen terjedelmes tárgyalásai alatt, miután a hazafias párt 12 tagja a szerződések ellen nyilatkozott, és pedig főleg azért, mert Bajorország önállósága nagyon megszoríthatnék, a népre igen nagy új terhek, különösen a had­seregre nézve, hárulnának, annak alkotmányos jogai pedig lényegesen megcsorbittatnának, a kamara első elnöke , Weis, feliratot indítványo­zott a királyhoz intézteim, melyben a német szövetség megállapítása iránti alkudozások újra megindítása kéretnék azon czélból, hogy a szer­ződések több pontja megváltoztattassák. Ezen indítvány azonban 14 szavazattal 1 el­len elejtetett. Az elnök fentartotta magának sza­vazatát, és most már a kamarában a szerződések elfogadása mellett fog szavazni. A bizottság há­rom haladópárti tagja kisebbségi véle­ményt terjesztett a bizottság elé, melyben ugyan ők sem értenek egyet a szerződések sok határozatával, mivel Bajorországnak „nagyon sok engedmény létetett“, azonban politikai és nemzeti okokból mégis a szerződések elfogadása mellett nyilatkoznak. Ezen vélemény arra indí­totta Jörg előadót, hogy jelentéséhez terjedelmes pótlékot csatoljon, melyben a kisebbségi véle­mény indokait c­áfolni iparkodik. A bizottság elé egyik tagja, Kolb által beható kiszámítása is terjesztetett a bajor államköltségvetésnek, a­mint az a szerződések elfogadása után fogna je­lentkezni . Kolb azt hiszi, hogy a legkedvezőbb esetben 9,052,058 frt kiadási többlet , az egye­nes adó 90­2 százlék­ja, a legkedvezőtlenebb esetben azonban 14,680,869 frt, vagyis az egye­nes adó 1468/1o százlék­ja fog kijönni. A pénz­ügyi államminisztériumnak szintén a bizottság elé terjesztett kiszámítása szerint ellenben a ba­jor államot csak 2.719.000 trt kiadási többlet terhelné, mi az adó valamivel több mint 27 százlok­os felemelésének felelne meg. Ennek el­lenében azonban Kolb több rendbeli kétséget nyilvánított a bizottság előtt, korábbi kiszámítá­sát lényegében fentartván. A nézetek és kiszá­mítások tehát mindkét részről igen eltérők. Hogy a jelentés befejezését újabb kiszámítások által még továbbra ne halaszsza, a pénzügyminiszter Kolb állításainak megvilágítását a kamarai tárgyalásokra tartotta fenn magának. A bizott­sági tárgyalások alatt az államminiszter több nyilatkozatot tett, melyeknek közlése azonban egyelőre mellőztetett,mivel a kamarának legköze­lebbi tárgyalásainál úgy, mint általában a szer­ződések mellett és ellen felhozott okok, úgy is ismételtetni fognak. A bizottság végre 12 szava­zattal 3 ellen Jörg indítványaihoz csatlakozott. Jörg jelentéséből a következő helyet közöljük: „A kisebbségi vélemény a szerződések egyik fő előnyének mondja, hogy „a cams foederis, a­­Poroszországgal való, mindenkori együttműkö­dést fenyegető veszély­eivel megszüntettetik.“ Előadóra nézve azonba épen ebben rejlik igen súlyos aggodalom. Mert a­ki nem oly sze­rencsés, hogy a jelen háború következtében be­­állandó örök békében higyjen, az igen könnyen azon gondolatra juthat, hogy a szerződések az évek folyamában Bajorországot Porosz- és Orosz­ország oldalán harczba fogják kényszeríteni Ausztriában élő 10 (?) millió német testvé­rünk ellen. Hogy a jelenleg Versailles és Bécs kö­zött váltott udvariasságok képesek volnának az ilyen szomorú sejtelmeket eloszlatni, azt az utóbbi évek tapasztalásai után minden elfogu­latlannak bajosan esnék állítani. Miután a prá­gai béke 18. czikke jelenleg Poroszország által Parisból. A „Daily News“ párisi levelezője légposta útján decz. 30-káról egy párisi utczai zavar­gásról következőleg ír: A párisi nép sokat szen­ved, de jó szívvel tűr addig, míg balsorsa csak változhatlannak tűnik fel, s a kormány mindent megtesz enyhítésére. Azonban hirtelen beállot­tak a nagy hidegek, a nép nyomorúsága kimond­­hatlan, a fakereskedők közt­­általános a panique, a sütőszerek ára képtelenül felszállt. A kormány egy kemény téli reggelen kinyilatkoztatá, hogy nem számított a kemény hidegre és nem készí­­tett elő sűtőszert, de segíteni fog a bajon a vincen­­nes-i és boulognei erdők,s a boulevardok élőfái ki­­vágatása által.E nyilatkozatot a nép a maga mód­ja szerint magyarázta. Számukra nem volt vesz­tegetni való idő, és tudták, hogy hosszú időt vesz igénybe, míg a kormány tervei kivitetnek. A kormány egy hét lefolyása előtt nem láthatta el őket fával. De időközben nyomorogtak, didereg­tek. Hogy várhattak volna egy hétig, míg vég­re valahára a kormány kiviszi terveit. Maguk tették meg a kormány munkáját. S igy minden vidéket bekalandoztak, hogy fát vágjanak és czölöpöket tépjenek. Bizony nem igen csinál­tak nagy különbséget köz- és magánvagyon kö­zött. Itt láttak egy szép fát, mely tavaszszal gyönyörűen szokott virágozni — levágták. Ott láttak valami alkalmas útmutatót, melynek fája száraz és könnyen elfürészelhető, — leszedték róla a táblát s a fát elvitték. Látnak a falon hir­detési táblát — leszedik, mi volna ennél alkal­masabb tüzelő szer ? A szegény­­nyomorgók oly éleseszüséggel törték mindezt darabokra, mit ha rokonszenvezünk velük, praktikusnak, ha nincs bennünk könyörület, bűnösnek kell neveznünk. A tulajdonnak mindenesetre meg vannak a ma­ga jogai, de azok jelenleg Párisban nagyon elasztikusak, a­mennyiben életszerekre vonat­koznak. A kinek pénze van — megtarthatja — az övé, de a­kinek lova van, mit meg lehet enni, köszene, mit el lehet égetni, az nem maradhat egyedüli tulajdonosnak. Az állam megfizet érte, de át kell adnia az általános kiosztásra, így Pá­risban, korlátolt mérvű communismus uralkodik, de ily viszonyokban képzelhető-e az másképen, tényleg meg van szüntetve és felmondva, Ausz­tria kizáratása is Németországból tényleg vissza­­vontnak tekintendő. Bajorország e szerint sza­badon barátságos viszonylatokat tarthat fen úgy Poroszországgal mint Ausztriával, és pedig ma­gától közvetlenül, közvetítő nélkül. Egye­­dül ez felel is meg történetének és természetes fekvésének, több mint 135 órányira Ausztria felé terjedő határával. A szerződési kérdésben már ezért is roppant különbség létezik Bajoror­szág és a többi három volt déli állam között. De nyíltan szólva, elfogult pártálláspont nélkül is igazán azt lehetne mondani, hogy az a Né­metország nem volna Németország, ha a német nemzet kebelében az egykor oly élénken szel­lőztetett trias­ eszme, ez említett módon lépne életbe . Egy német császár mediatizált fejedel­mekből álló kísérettel, egy valódi király Németországban és a német keleti határtarto­mány főherczege.“ KÜLÖNFÉLÉK. Pest, jan. 12. (József f­ő­h­e­r­c­z­e­g), ki, mint említettük, tegnap érkezett vissza a Kobourg-féle birtoko­kon tartott vadászatokról Budára, sógoraival, Koburg Ágost és Fülöp herczegekkel legköze­lebb Alcsuthra rándul vadászni. (A budai főparancsnokság­ tábor­noki parancsban emlékezetébe hozza a Buda­pesten keresztül utazó idegen tiszteknek, hogy ha 24 óránál tovább tartózkodnak Buda-Pesten, magukat a tér és várparancsnokságnál jelenteni el ne mulaszszák. (Budai új lyceu­m.) Már régóta tervezik egy új gymnasiális épület építését Budán. A telek is már másfél éve meg van véve. A köz­oktatási minisztérium most újból elhatározta a terv kivitelét, és jóváhagyta a Schmidt és Lip­­pert bécsi építészek által készített terveket, me­lyek az e czélból kiküldött bizottság által is legczélszerűbbnek ismertettek el. Az építkezés­hez, mely körülbelül 250.000 frtba fog­­kerülni, már a jövő tavaszszal hozzáfognak. (A m. delegátió hatos bizottsága) tagjainak működéséről a következőket írják : Zichy Nándor gr. jun. 8. és 9-kén a közös had­ügyminiszter által kiküldött Lamler főintendáns kíséretében megszemlélte a Gráczban állomásozó tüzérezred­­ruházati és felszerelési készleteit, va­lamint egyáltalában az összes ruházati raktárakat. Zichy gr., ki a Skene-féle consortiumnak nem nagy barátja, különösen az ezen consortium által be­küldött új darabokat vette szemügyre, hogy azok és a régi időkből fenmaradt felszerelési darabok között összehasonlítást tudjon tenni. Az összehasonlítás kitüntette, írja a „Grazer T.“, hogy a­mit a világ már rég tudott, a régi ruhák, melyek már háborút is állottak ki, még most is erősebbek és sok tekintetben jobbak, mint a mostani új köpenyek és kabátok. A mennyiségre nézve kielégítő volt az eredmény, de nem mond­ható ugyanaz a tartalék-ruhakészletről; kitűnt, hogy elég van a legénység számára háború ese­tén is, de a póttartalék számára épen semmi készlet sincsen. A katonai hatóságok nagyon előzékenyen fogadták a grófot, de azt tapasztal­ta, hogy ők is meg vannak győződve, miszerint az új nem mindenben jobb a réginél. (T­o­l­dy-j­ubil­eum.) Pozsonyból jan. 11- ről írják nekünk: Toldy Ferencz 50 éves iro­dalmi pályájának megünneplésére a helybeli gymnasium önképző­ köre 7 arany pályadíjt tű­zött ki. A pályakérdéseket itt felemlítjük, fől­g csak azért, hogy széles­ körök is lássák, mily kérdésekkel foglalkoznak a gymn. önképző kö­rök. A kérdések ezek: 1) Toldy Ferencz iro­dalmi beszédeinek szépészeti méltatása. Jutal­ma 2 arany. 2) A tudomány fénykora Mátyás alatt. Irodalomtörténeti jellemzés. Jutal­ma egy arany. 3. A fejlődésnek mily fokozatain halad át az ember, mig tiszta öntudatra emelke­dik. Jut. egy arany. 4. Szükséges-e a költőnek a lélektani tanulmány? Jutalma egy arany. 5. Dolgoztassék át Fazekas Mihály „Ludas Matyi“ czimű bohózatos hőskölteménye, Arany János elbeszélő modorában. 6. Készíttessék egy önálló becsű ballada vagy legenda. (Ujonczjutalék.) Buda városának az idei ujonczállitás alkalmával az első koroszosztály­­ból 450 embert, a másodikból 190 embert, a harmadikból 70 embert kell kiállítania.

Next