Pesti Napló, 1871. január (22. évfolyam, 1-25. szám)
1871-01-13 / 10. szám
ben voltak. Ekkor Chancy bizonyára nagy eredménynyel kezdhette volna meg az offensivát, ha saját sergei szinte nem oly kedvezőtlen állapotban lettek volna. Január elején már elkésett a támadással. Frigyes Károly sergei kipihenték fáradalmaikat, a 2. porosz hadtest (Fransecky) s a 9. hadosztály jött a csatasorból kivont sergek helyére s ma Frigyes Károly serge négy és fél gyalog hadtestből s 3 —4 lovas hadosztályból, továbbá igen jelentékeny tüzérségből áll, mely sereg Chancyra rendkivül veszélyessé válhatik. Az első komolyabb összecsapás a francziák hátrányával végződött, s Chancy seregeit a Le Mans közelében fekvő s hónapok óta megerősített coulsi táborba vonta vissza. A távirda bizonyára már legközelebb meghozza a hírt, hogy Le Mans porosz kézben van. Egyedül a keleti csatatér az, hol a francziák operatióit a szerencse mosolya kezdi kisérni. Mióta Bourbaki Neversből keletre ment s Garibaldi, Cremer és Bressoles tábornokok seregeit egyesítette, az ottani helyzet egészen megváltozott. Bourbaki két hadteste mintegy 50,000 főre megy, Bressoles állítólag szinte 40,000 emberrel bír, Garibaldi és Cremer együtt véve talán 25,000 emberrel rendelkeznek, mi már tekintélyes hadsereget nyújt. Bourbaki 3-án Dijonban volt, innen a többi parancsnokokkal egyetértve, Belfort felmentésére sietett, s Willersexelnél 9-én megtámadta Werder hadait. Egész nap és egész éjjel folyt a harcz, mely végül a németek vereségével ért véget. Úgy látszik, hogy a különböző franczia csapatok egyesülése a csatatéren történt. A vereség minőségétől függ, várjon Werder, ki mintegy 50—60 ezer felett rendelkezik, fog-e új csatát elfogadhatni vagy nem. Hogy serge nem a legjobb állapotban lehet, azon körülményből sejthetni, hogy közvetlenül a csata után a fővezénylettől megfosztatott s helyébe Manteuffel tábornok neveztetett ki. Ha ez szinte megveretnék, akkor Bourbaki százezer embere előtt nyitva állana Elsass és Lotharingia és nemcsak a németek vasútjait, melyek a lő- és élelmiszert hozzák számukra Páris alá, hatalmába kerítené, hanem 3 — 4 hét alatt Páris ellen is fordulhatna, s a Faidherbe seregével egyesülve, a főváros felmentése mellett a német hadak visszavonulási vonalát is elzárhatná. Bourbaki hadműveletei kiváló, fontossággal bírnak, de úgy látszik, azon feltevésen alapulnak, hogy Páris még 3—4 hétig tarthatja magát. Ha a feltevés hamisnak bizonyulna, műveletei még a legjobb esetben sem lehetnének döntők a hadjárat folyamára. ORSZÁGGYŰLÉS. A képviselőház ülése jan. 12 kén. Elnök Somssich Pál, jegyzők Széll K., Jámbó Pál. A kormány részéről jelen vannak: Horvát B., Szlávy J., Festetich Gy. gr. Elnök délután 1 órakor megnyitja az ülést. A legutóbbi ülés jegyzőkönyve hitelesíttetik. Elnök bejelenti Bács megye kérvényét az iránt, hogy a Bács megyében felállíttatni szándékolt törvényszékek egyike Zentán vagy Ó-Becsére tétessék át. Bömbes Frigyes és Vajda János magánérdekű kérvényeket nyújtanak be. Gromon Dezső benyújtja Bajmok községe kérvényét járásbíróság felállítása iránt. Zsedényi Ede benyújtja 18 szepesmegyei község kérvényét az iránt, hogy Szepes-Szombathelyt törvényszék állíttassák, mára vannak s ily felső népiskolát élvező községek együtt képezik a „Secundärer Schulkreis“ot. A községi iskolák szükségleteinek fedezése meglehetős kombinált módon történik. Van intézeti alap, községi iskolaadó, iskolai pénztár, szükség esetén állami segély. Megjegyezzük, hogy a tandíjfizetés rendszere általánosan uralgó s mint az iskola költségeinek fedezési eszköze jelentékenyen számbavétetik, bár szegény tanulók helyett a község fizet, sőt a secundar (felsőbb) iskolában törvény szerint minden nyolc tanulóra egy ingyenesnek kell lennie. Nem követhetjük a komplikált és locális viszonyokon sarkaló iskolai adóztatási rendszer részleteit. Csak azt emeljük ki, hogy Zürich város, mint a kanton leggazdagabb helye, különös adónormále alatt áll. E város különben 1869-ben egy negyedmillió fokot költött népiskolába, mit megmagyaráz az önkéntes adakozásoknak nagy mértéke, mely szerint 10—15 ezer foknyi adomány igen gyakori. De kisebb helységek is mennyit tesznek ez ügyben, mutatja Winterthor város példája. Winterthor 6000 lakosú város, kitűnő népiskoláin s egy itt emlitett árvaházon kivül tart egy 6. oszt. gymnasiumot 15 tanárral s ugyanakkora reáliskolát. Közelebb két házat — valódi palotát — építtetett, egyiket elemi és felső népiskolai, a másikat gymnasium és reáliskola számára. E két épület másfél millió franknál többe került. „Mély tiszteletet és szeretetet keltett bennem maga iránt azon nép — mondja Molnár, Zürichről való tan-statistikai adatai végén — mely ekként leírja önerejéből és saját munkásságával valósítani az emberi társadalom eszményét; — de másfelől kimondhatatlan vegyes érzelmek szállnak meg, ha meggondolom, hogy mindezt azon Zürich mivelé, melynek területe egy-egy nagyobb alföldi magyar város határának, — és népessége és vagyonossága egy-egy jelentékenyebb magyar vármegyének felel meg.“ Péchy Tamás kérvény♦ "yújt be az iránt, hogy az abaújszántói járáannyság telekkönyvi hatáskörrel is felruháztassék. Elnök : Az ujonczozási törvény tárgyában működő központi bizottság jelentése még nem készült el, mindazonáltal elég fontos tárgya van a mai ülésnek a ház előtt levő törvényjavaslatok tárgyalási rendjének megállapításában. A központi bizottság az újonczozásról szóló törvényjavaslat tárgyában holnap délelőtt 10 órakor terjeszti be jelentését, mely a hétfőn tartandó ülésben volna tárgyalandó. A pénzügyi bizottság általános jelentése a budgetről és részletes jelentései a budget egyes szakairól szombaton és a következő napokban fognak kiosztatni a ház tagjai között, úgy hogy a budgettárgyalás kedden vagy szerdán vehetné kezdetét; holnap, pénteken országgyűlés után és szombaton a ház az osztályokban tárgyalás alá vehetné a honvédelmi miniszter által benyújtott hat törvényjavaslatot. Ha a budgettárgyalás netalán megszakíttatnék, az időközökben a községi törvényjavaslat vétetik tárgyalás alá. (Általános helyeslés.) Elnök az előterjesztés értelmében kimondja a határozatot. Ghyczy Kálmán figyelmezteti a házat, hogy a pénzügyi bizottságnak az 1869-i zárszámadásokra vonatkozó jelentése is még elintézésre vár. Elnök : Tehát ez is felvétetik a tárgyalási sorrendbe. Egyéb tárgy nem lévén, az ülés d. u. fél 2 órakor eloszlik. Holnap d. e. 10 órakor ülés, utána osztályülések. Az osztrák delegáczió ülése. Jan. 12. Elnök Hopfen lov. 11 órakor megnyitja az ülést. Jegyzők : Fürth és Leitenberger lov. A miniszteri székeken : Lónyay, Kuhn b., később Beust. A kormány meghatalmazottai: Früh és Horst alezredesek. A múlt ülés jegyzőkönyvének felolvasása után elnök több kérvényt nyújt be. Napirenden van a hadügyi budget részletes vitatása. A vitát megnyitja Rechbauer, a kisebbségi vélemény előadója, indokolva a 3., 5., 19. és 21. címben tett változtatásait, illetőleg törléseit. A kisebbség, t. i. a 3-dik czimnél : hadtestek és közkatonasági költségek, többet (22 milliót) ajánl meg mint a többségi előterjesztés (21,800,000.) A többi czimeknél katonai képzőintézetek, élelmezés-, ágynemű- és ruházási ügynél jelentékenyebb törléseket javasol. Hosszabb fejtegetésben kiemeli a polgárvéderő, a rövid szolgálatidő hasznát és czélszerűségét. Ismét Francziaországra hivatkozik. A hadsereg egyes intézményeit bírálja és kivált a tiszti szolgák nagy kiterjedésű, sok productív erőt emésztő intézményét ostorozza. Módosításai elfogadásait ajánlja. Grocholski, a másik kisebbség előadója, mely szemben a többséggel, a miniszteri előirányzati összegek nagyságát inkább megközelítő tételeket ajánl. Rechbauer ellenére felhozza a rövid szolgálattartam veszélyességét, a polgárvéderő megbízhatlanságát, melyet Francziaország példája nem hazudtol meg. A nagyobb és elemezési összegeket az emelkedett árakkal indokolja. Elnök indítványozott módosításait szavazásra bocsátván, azok a többség által elvettetnek. Dr. Brestl kiemeli, hogy a hadsereg szervezetében a birodalom anyagi tehetségei mértéke szerint kell eljárni. A jelen helyzet szerinte nem fenyegetőbb mint az 1868-as, s a minisztérium mégis jelentékenyen többet követel, mint ez évben ; pedig már akkor is az adóemelés oly mértékben eszközöltetett, mely a nép erejét felette megfeszítés annak panaszait idézte fel. Az idei előirányzat 14 millióval több a 68- ikinál, abból 70°/y elve szerint a cislajtán országokra 10 millió esik, a lovassággal pedig 17 illetőleg 12 millióra rúg. Ez elnyeli azon összeget, melyet az államadóssági kamatok kiegyenlítésére felvettek. Az idei előirányzat nemcsak az 1868- ban megszavazott összegnél, hanem még az ez évben a hadsereg tényleges kiadásainál is nagyobb. Szerinte a hadi budget ily folytonos nevelése a financziális ruina felé vezet, mi a külellenségnek bátorításául szolgáland. Ennek elkerülése az indok, mely őt és párttársait a reductiókra vezeti (Bravo.) Dr. Sturm szerint a különböző indítványok között elvi különbség van. Szerinte az egyik párt nagy hadi hatalom felmutatása által véli a birodalom tekintélyét helyreállíthatni, a másik, az ő pártja, a birodalom belső financziális virágzása által akarja annak hatalmát biztosítani. Ő is csak a legnagyobb veszély pillanatában tartja ily magas mértékben megfeszítendőnek a birodalom adóképességét, de e pillanat nem fenyeget. E pontban a magyar s osztrák birodalomfelek érdekei nem térnek el. A védtörvény egy 800.000 főnyi sereget dekretál, de ez csak háborús státus, a béke státus megállapítása a delegáció jogai közé tartozik. Azt mondják, hogy a hadsereg folytonos szervezése annak harczképességét ingatja meg. Ha ez a hadkeretek folytonos változtatására vonatkozik, akkor igaz , de ha nagyobb takarékosság, rövidebb szolgálati idő, pl. reform értetik, akkor el kell ismerni, hogy minden szervezetnek csak kezdetén vagyunk.Katonai administratiónk gyarlóságát több lényeges példával illustrálja. A hadügyminiszter kiemelte, hogy takarékossága elismerést érdemel; szónok teljesen méltányolja a hadügyminisztérium érdemeit, de takarékosságát nem dicsérheti; elfogadásra ajánlja a kisebbségi véleményt. (Bravo.: Dr. Demel szerint legnagyobb bajunk, hogy nincs voltaképi harczi seregstátusunk, mert a mi seregünk mindig háború eventualitására szerveztetik. Hivatkozik Poroszország példájára, mely egy a miénkhez hasonló budgettel ekkora eredményű háborút vitt, amilyent netaláni hason esetben mi is kívánunk. Azt mondják, hogy Poroszországban még egy államkincsis van. Bár Ausztriában is volna és hogy legyen, a takarékossági módszerhez kell nyúlni. Az egyes tételek hosszabb financziális megvitatásába bocsátkozik. Beszéde végén sürgetőleg ajánlja a Rechbauer indítványa elfogadását Pascotl b. a törlések ellen nyilatkozik. Kuranda: A budgetbizottság előterjesztését pártolja. Kiemeli, hogy nem csak kard kell a háborúra, hanem pénz is. Egy példát hoz fel, mely szerint 59-ben a hadi pénztárban csak tíz napi zsold találkozott. Ő nem osztja kisebbségi barátai sangvinikus optimizmusát, szerinte a helyzet nem oly békés mint 1868-ban. Ez indokolja szerinte a fegyverkezést, de a takarékosságot is. A többség javaslatát pártolja. (Bravo jobbról) F. iguy: Tiltakozik a hadügyminiszter azon feltevése ellen, mintha évről évre több törlés történnék, minthogy ellenkezőleg évről évre nagyobb összegek szavaztatnak meg. A régi érvekkel rövideden indokolja kisebbségi szavazatát. Dr. Herbst: Brestl előadásához csatlakozik. De ő nála tovább megy. Nemcsak a financziális, hanem a nemzetgazdasági szempontok is tekintetbe veendők a valódi népképviselő által. Szerinte a hadi czélokra halmozott tőke teljesen improduktív. A nép szorgalmának gyümölcseit csupán államoperaciókra fordítani, annyi volna, mint a gazdasági virágzás feltételeit megsemmisíteni. Kérdi, mi módon akarják az emelkedett költségeket fedezni. Új adókivetés vagy más romlásos hiteloperácziók által ? A valórban értelmezett osztrák hazafiság értelmében a kisebbséggel szavaz.(Biavo, balról.) Rechbauer (kisebbségi előadói zárszóban) a vita alatt felmerült egyes érveket igyekszik cáfolni. Ismét a francziaországi példát vonja előtérbe. Kurandával szemben ő is elismeri, hogy a helyzet nem rózsás, s az erők összeszedése felette szükséges. De ő ez összeszedést a népgazdászati felvirágzásban látja és nem költséges seregben. Honpolgári kötelességének vél eleget tenni, midőn a törlések eszközlését ajánlja. Grocholski lov. (második kisebbség előadója) zárszavában a baloldali kisebbség felé fordul. Kuhn b. hadügyminiszter: A delegátió egyik fele a minden áron való takarékosságban látja a hazafiságot, a másik a külfenyegettetés által indokolt erőteljes fegyverkezésben. Ő az utóbbi nézetet osztja. Azt hiszi, hogy most 68-nál nagyobb veszélyek fenyegetnek. Ismételteken az áremelkedésre utalva állítja, hogy követelményei a hadsereg legsürgetőbb igényeivel harmóniában vannak. A hadseregi főbiztosokra nézve megjegyzi, hogy Ausztria példája is bizonyítja ez intézmény megegyeztetését az alkotmányos formákkal. A dispositió néhány javítása, nem mondható új organisatiónak, mely új zavart idézhetne elő. Egyes részletes hiányokat valódi értékükre redukál. A polgárvéderőre nézve elismeri, hogy az bizonyos körülmények s idők közt érvényesíthető csak sikeresen. A tartalékrendszer, mely birodalmunkban létezik, úgy is már közép terminus a polgárvédelem s az állandó sereg közt. A négy tétel összegei redukálását veszélyesnek tartja s ajánlja előirányzatának vagy legalább is Grocholski módosításai elfogadását. A részletek kifejtését Horst osztályfőnökre bocsátja. Horst alezredes, kormány-meghatalmazott, egyes gáncsolt részleteket védelmez. Érdekes és szakavatott szemlét tart az új franczia-porosz háború története felett. Frith alezredes a financziális ellenvetéseket cáfolja. Banhans, a többségi előadó néhány szóval emeli ki a bizottsági törlések indokolását s ajánlja a többségi bizottsági jelentés elfogadását. A vita így véget érvén, elnök felteszi a kérdést, amelynél a többségi jelentés minden pontja fogadtatik el; a kisebbségi módosítások elesnek. Ülés vége fél 4 órakor. Legközelebbi ülés péntek 11 órakor. B E L F 8 L D. Zólyom megye, jan. elején. A zólyom megyei iskolatanácsnak f. évi jan. 2-án tartott rendes negyedéves gyűlése nem csak látogatottabb, de élénkebb, érdekesebb is volt az eddigieknél,meglehet, a kifizetett diurnumok teszik azt, amennyiben egy tárgy körül élénk, 2 óránál tovább tartott vita fejlődött ki, mégpedig a megyéhez beterjesztendő évi jelentés ügyében. Midőn annak idejében a szakbizottságokat megválasztani kellett volna, a tanács szükségteleneknek tartván, nem választotta meg azokat. Ezeknek egyik teendőjük lett volna a megyéhez beterjesztendő évi jelentés,noha őszintén megvallva, nem tudom, mikor állíthatnákazt össze a szakbizottságok, mert iskoláról-iskolára kellene járniok, mi több okból kivihetetlen. Múlt nyáron, midőn a jelentést beterjeszteni kellett volna, szakbizottság nem lévén, a tanfelügyelő úr kéretett meg annak összeállításával, mint aki az iskolák állapotát személyes tapasztalás alapján ismeri. A tanfelügyelő ur a jelentést nagy gonddal össze is állította s m. é. oct. 3-án a tanácsnak beterjesztette, mely azt azonban, tán mert a jelentés őszinte volt — egyszerűen tudomásul vette. Ennek következménye egy min. rendelet lett, mely a tanácsot a jelentés beterjesztésére utasítja. Midőn a rendelet felolvastatott, fejlődött ki a fenntemlített érdekes vita. Sokan, a nélkül, hogy a törvénynek vagy a rendeletnek ellenszegülni akarnának, nem tartják a tanácsot feljogosítva sem arra, hogy szakbizottságai által a hitfelekezeti iskolákat látogattassa, sem arra, hogy azoknak állapotáról valakinek jelentést tegyen, (a felügyelőnek van e joga s kötelessége;) miután azonban megyénk területén tényleg községi iskola nincs, (az épen alakuló detva-in kívül,) nincs miről jelentést tennünk, sőt voltak szónokok, kiknek szavaiból kitetszett a „Carthaginem delendam esse censeo,“ azaz :menjünk szét, s ne húzzuk hiába a napidijakat. Kisegített itt is a bajból a középút. Beterjesztetik a felügyelő úr jelentése, de nem a tanács nevében, hanem mint az ő jelentése, miután a tanács nem tartja magát feljogosítottnak a hitfelekezetek iskolai ügyébe avatkozni, de egyszersmind a közoktatásügyi miniszter úr feliratilag megkeresni határoztatott, írná körül hatáskörünket s nevezetesen világosítaná fel a tanácsot arról: van-e a törvény értelmében joga a hitfelekezeti iskolák ügyeibe avatkozni ? Mindenesetre érdekes felelet lesz. A többi tárgyakból felemtendőknek tartom. A felnőttek oktatására vonatkozó leiratnál a megye s a városok elnökileg megkerestetni határoztattak e fontos s népünk életébe annyira beható ügy előmozdítása iránt. Azon leirat, mely jelenti, hogy az államsorsjátékból befolyt jövedelem árán megszerzett taneszközök szegény iskolák számára útban vannak, örvendetes tudomásul vétetett. A kifizetett napdíjakról s útiköltségről a számadás beterjesztetett. A szeretetházra kiki áldozott tehetsége szerint a köröztetett aláírási ivén. Ez alkalommal nem mulaszthatom el tudósítani a hazai közönséget, hogy a beszterczebányai államgymnasiumon a közoktatási miniszter úr intézkedéséből szintén rendeztetnek a közönség számára előadások és pedig a helyi főfoglalkozás-szakok ismereti szükségletei szerint. A tantárgyak: műrajz, mennyiségtan, könyvi tel és kereskedelmi levelezés, vegy- és természettan, technológiai alkalmazással, növényi és állati termények ismertetése és technológiai alkalmazása, földrajz, magyar, tót, német üzleti irály, ipar és kereskedelmi törvények a váltó eljárás ismertetésével. Az előadásokat elvállalták a gymn. tanárok, egy keresk. könyvvivő és a megyei főjegyző, az előadási órák nagyobbrészt estére vannak téve,az előadási nyelv, magyar, német, a tót üzleti irálynál tót. E tanfolyam jan. elejétől jan. végéig van tervezve. Az egész tanfolyamért bármennyi tárgyat is választana valaki, 2 frtot fizet.• A városok, ahol erre épen csekélyebb a szükség, mozognak; a falusi népet nem tudjuk lethargiájából, melyen a legjobbak buzgósága is hajótörést szenved, felrázni, annak a tanfolyama nem kell. Az ujonczozás a központban, még pedig a reclamálás folyó hó 16-dikán, a sorozás 17-én és 18-án lesz. r. 1. KÜ IF 810. A német szerződések a bajor kamarában. München, jan. 9. A képviselői kamara bizottságának jelentése a szerződésekről már szét van osztva, és szerdán fog tárgyalás alá vétetni. A Jörg képviselő által szerkesztett jelentés legközelebb az alkudozások történeti menetének előadására szorítkozik, hogy kimutassa, miszerint a miniszterek annak harmadik stádiumában, midőn az alkudozások novemberben befejeztettek , ráállottak arra, mire ráállni még septemberben lehetetlennek tartották, és azután az új alkotmány bírálatába bocsátkozik. Az előadó behatólag fejtegeti azon nézetet, hogy lényeges módosítások lesznek szükségesek, melyek mind általában a szövetségi alkotmány határozataiból eltávolítják az egységes állam felé hajlást, mind különösen a 7., 5., 37.., 59., 60. és 78. szakaszokat a Jörg nézetének megfelelő módon kiigazítsák, illetőleg kiküszöböljék. Előadó azért a már ismert indítványt teszi : 1. hogy a szerződésektől a jóváhagyás megtagadtassék; 2. a király megkérendő, hogy az alkudozásokat az északnémet kormányokkal újra megkezdje, éspedig az északi szűkebb szövetséggel kötendő tágabb szövetség kieszközlése végett. A bizottságnak igen terjedelmes tárgyalásai alatt, miután a hazafias párt 12 tagja a szerződések ellen nyilatkozott, és pedig főleg azért, mert Bajorország önállósága nagyon megszoríthatnék, a népre igen nagy új terhek, különösen a hadseregre nézve, hárulnának, annak alkotmányos jogai pedig lényegesen megcsorbittatnának, a kamara első elnöke , Weis, feliratot indítványozott a királyhoz intézteim, melyben a német szövetség megállapítása iránti alkudozások újra megindítása kéretnék azon czélból, hogy a szerződések több pontja megváltoztattassák. Ezen indítvány azonban 14 szavazattal 1 ellen elejtetett. Az elnök fentartotta magának szavazatát, és most már a kamarában a szerződések elfogadása mellett fog szavazni. A bizottság három haladópárti tagja kisebbségi véleményt terjesztett a bizottság elé, melyben ugyan ők sem értenek egyet a szerződések sok határozatával, mivel Bajorországnak „nagyon sok engedmény létetett“, azonban politikai és nemzeti okokból mégis a szerződések elfogadása mellett nyilatkoznak. Ezen vélemény arra indította Jörg előadót, hogy jelentéséhez terjedelmes pótlékot csatoljon, melyben a kisebbségi vélemény indokait cáfolni iparkodik. A bizottság elé egyik tagja, Kolb által beható kiszámítása is terjesztetett a bajor államköltségvetésnek, amint az a szerződések elfogadása után fogna jelentkezni . Kolb azt hiszi, hogy a legkedvezőbb esetben 9,052,058 frt kiadási többlet , az egyenes adó 902 százlékja, a legkedvezőtlenebb esetben azonban 14,680,869 frt, vagyis az egyenes adó 1468/1o százlékja fog kijönni. A pénzügyi államminisztériumnak szintén a bizottság elé terjesztett kiszámítása szerint ellenben a bajor államot csak 2.719.000 trt kiadási többlet terhelné, mi az adó valamivel több mint 27 százlokos felemelésének felelne meg. Ennek ellenében azonban Kolb több rendbeli kétséget nyilvánított a bizottság előtt, korábbi kiszámítását lényegében fentartván. A nézetek és kiszámítások tehát mindkét részről igen eltérők. Hogy a jelentés befejezését újabb kiszámítások által még továbbra ne halaszsza, a pénzügyminiszter Kolb állításainak megvilágítását a kamarai tárgyalásokra tartotta fenn magának. A bizottsági tárgyalások alatt az államminiszter több nyilatkozatot tett, melyeknek közlése azonban egyelőre mellőztetett,mivel a kamarának legközelebbi tárgyalásainál úgy, mint általában a szerződések mellett és ellen felhozott okok, úgy is ismételtetni fognak. A bizottság végre 12 szavazattal 3 ellen Jörg indítványaihoz csatlakozott. Jörg jelentéséből a következő helyet közöljük: „A kisebbségi vélemény a szerződések egyik fő előnyének mondja, hogy „a cams foederis, aPoroszországgal való, mindenkori együttműködést fenyegető veszélyeivel megszüntettetik.“ Előadóra nézve azonba épen ebben rejlik igen súlyos aggodalom. Mert aki nem oly szerencsés, hogy a jelen háború következtében beállandó örök békében higyjen, az igen könnyen azon gondolatra juthat, hogy a szerződések az évek folyamában Bajorországot Porosz- és Oroszország oldalán harczba fogják kényszeríteni Ausztriában élő 10 (?) millió német testvérünk ellen. Hogy a jelenleg Versailles és Bécs között váltott udvariasságok képesek volnának az ilyen szomorú sejtelmeket eloszlatni, azt az utóbbi évek tapasztalásai után minden elfogulatlannak bajosan esnék állítani. Miután a prágai béke 18. czikke jelenleg Poroszország által Parisból. A „Daily News“ párisi levelezője légposta útján decz. 30-káról egy párisi utczai zavargásról következőleg ír: A párisi nép sokat szenved, de jó szívvel tűr addig, míg balsorsa csak változhatlannak tűnik fel, s a kormány mindent megtesz enyhítésére. Azonban hirtelen beállottak a nagy hidegek, a nép nyomorúsága kimondhatlan, a fakereskedők köztáltalános a panique, a sütőszerek ára képtelenül felszállt. A kormány egy kemény téli reggelen kinyilatkoztatá, hogy nem számított a kemény hidegre és nem készített elő sűtőszert, de segíteni fog a bajon a vincennes-i és boulognei erdők,s a boulevardok élőfái kivágatása által.E nyilatkozatot a nép a maga módja szerint magyarázta. Számukra nem volt vesztegetni való idő, és tudták, hogy hosszú időt vesz igénybe, míg a kormány tervei kivitetnek. A kormány egy hét lefolyása előtt nem láthatta el őket fával. De időközben nyomorogtak, dideregtek. Hogy várhattak volna egy hétig, míg végre valahára a kormány kiviszi terveit. Maguk tették meg a kormány munkáját. S igy minden vidéket bekalandoztak, hogy fát vágjanak és czölöpöket tépjenek. Bizony nem igen csináltak nagy különbséget köz- és magánvagyon között. Itt láttak egy szép fát, mely tavaszszal gyönyörűen szokott virágozni — levágták. Ott láttak valami alkalmas útmutatót, melynek fája száraz és könnyen elfürészelhető, — leszedték róla a táblát s a fát elvitték. Látnak a falon hirdetési táblát — leszedik, mi volna ennél alkalmasabb tüzelő szer ? A szegénynyomorgók oly éleseszüséggel törték mindezt darabokra, mit ha rokonszenvezünk velük, praktikusnak, ha nincs bennünk könyörület, bűnösnek kell neveznünk. A tulajdonnak mindenesetre meg vannak a maga jogai, de azok jelenleg Párisban nagyon elasztikusak, amennyiben életszerekre vonatkoznak. A kinek pénze van — megtarthatja — az övé, de akinek lova van, mit meg lehet enni, köszene, mit el lehet égetni, az nem maradhat egyedüli tulajdonosnak. Az állam megfizet érte, de át kell adnia az általános kiosztásra, így Párisban, korlátolt mérvű communismus uralkodik, de ily viszonyokban képzelhető-e az másképen, tényleg meg van szüntetve és felmondva, Ausztria kizáratása is Németországból tényleg visszavontnak tekintendő. Bajorország e szerint szabadon barátságos viszonylatokat tarthat fen úgy Poroszországgal mint Ausztriával, és pedig magától közvetlenül, közvetítő nélkül. Egyedül ez felel is meg történetének és természetes fekvésének, több mint 135 órányira Ausztria felé terjedő határával. A szerződési kérdésben már ezért is roppant különbség létezik Bajorország és a többi három volt déli állam között. De nyíltan szólva, elfogult pártálláspont nélkül is igazán azt lehetne mondani, hogy az a Németország nem volna Németország, ha a német nemzet kebelében az egykor oly élénken szellőztetett trias eszme, ez említett módon lépne életbe . Egy német császár mediatizált fejedelmekből álló kísérettel, egy valódi király Németországban és a német keleti határtartomány főherczege.“ KÜLÖNFÉLÉK. Pest, jan. 12. (József főherczeg), ki, mint említettük, tegnap érkezett vissza a Kobourg-féle birtokokon tartott vadászatokról Budára, sógoraival, Koburg Ágost és Fülöp herczegekkel legközelebb Alcsuthra rándul vadászni. (A budai főparancsnokság tábornoki parancsban emlékezetébe hozza a Budapesten keresztül utazó idegen tiszteknek, hogy ha 24 óránál tovább tartózkodnak Buda-Pesten, magukat a tér és várparancsnokságnál jelenteni el ne mulaszszák. (Budai új lyceum.) Már régóta tervezik egy új gymnasiális épület építését Budán. A telek is már másfél éve meg van véve. A közoktatási minisztérium most újból elhatározta a terv kivitelét, és jóváhagyta a Schmidt és Lippert bécsi építészek által készített terveket, melyek az e czélból kiküldött bizottság által is legczélszerűbbnek ismertettek el. Az építkezéshez, mely körülbelül 250.000 frtba fogkerülni, már a jövő tavaszszal hozzáfognak. (A m. delegátió hatos bizottsága) tagjainak működéséről a következőket írják : Zichy Nándor gr. jun. 8. és 9-kén a közös hadügyminiszter által kiküldött Lamler főintendáns kíséretében megszemlélte a Gráczban állomásozó tüzérezredruházati és felszerelési készleteit, valamint egyáltalában az összes ruházati raktárakat. Zichy gr., ki a Skene-féle consortiumnak nem nagy barátja, különösen az ezen consortium által beküldött új darabokat vette szemügyre, hogy azok és a régi időkből fenmaradt felszerelési darabok között összehasonlítást tudjon tenni. Az összehasonlítás kitüntette, írja a „Grazer T.“, hogy amit a világ már rég tudott, a régi ruhák, melyek már háborút is állottak ki, még most is erősebbek és sok tekintetben jobbak, mint a mostani új köpenyek és kabátok. A mennyiségre nézve kielégítő volt az eredmény, de nem mondható ugyanaz a tartalék-ruhakészletről; kitűnt, hogy elég van a legénység számára háború esetén is, de a póttartalék számára épen semmi készlet sincsen. A katonai hatóságok nagyon előzékenyen fogadták a grófot, de azt tapasztalta, hogy ők is meg vannak győződve, miszerint az új nem mindenben jobb a réginél. (Toldy-jubileum.) Pozsonyból jan. 11- ről írják nekünk: Toldy Ferencz 50 éves irodalmi pályájának megünneplésére a helybeli gymnasium önképző köre 7 arany pályadíjt tűzött ki. A pályakérdéseket itt felemlítjük, főlg csak azért, hogy széles körök is lássák, mily kérdésekkel foglalkoznak a gymn. önképző körök. A kérdések ezek: 1) Toldy Ferencz irodalmi beszédeinek szépészeti méltatása. Jutalma 2 arany. 2) A tudomány fénykora Mátyás alatt. Irodalomtörténeti jellemzés. Jutalma egy arany. 3. A fejlődésnek mily fokozatain halad át az ember, mig tiszta öntudatra emelkedik. Jut. egy arany. 4. Szükséges-e a költőnek a lélektani tanulmány? Jutalma egy arany. 5. Dolgoztassék át Fazekas Mihály „Ludas Matyi“ czimű bohózatos hőskölteménye, Arany János elbeszélő modorában. 6. Készíttessék egy önálló becsű ballada vagy legenda. (Ujonczjutalék.) Buda városának az idei ujonczállitás alkalmával az első koroszosztályból 450 embert, a másodikból 190 embert, a harmadikból 70 embert kell kiállítania.