Pesti Napló, 1871. március (22. évfolyam, 49-75. szám)
1871-03-07 / 54. szám
ra vonatkozó szerződést, ő megújítja kívánatét arra nézve, hogy a szerződés beterjesztessék és e tárgyban határozati javaslatot nyújt be. Ez így hangzik : Utasíttatik a kormány, hogy a károlyvárosfiumei vasút építésére vonatkozó szerződést a tervekkel s költségvetéssel együtt a képv. ház asztalára letegye. Gorove István: A kormány azért nem érezte magát arra hivatva, hogy ezt beterjeszsze, mert a ház tavalyi határozata által e kérdést superáltnak tartotta, mert a ház tavaly a Károlyvárosfiumei vonalra előirányzott összeg megszavazása után a szerződés beterjesztésétől elállt. Ha a ház azon elvet kívánja kimondani, hogy ily nagyszerű szerződések kivételkép beterjesztessenek, a kormánynak erre nincs ellenvetése. De kötelessége figyelmeztetni a tisztelt házat arra, nehogy ily szerződések tárgyalása által oly feladatot vállaljon magára, mely legalább is nagyon meg fogja zsibbasztani törvényhozási működését. Ghyczy Kálmán: a pénzügyi bizottság épen azon okból, melyet a miniszter előadott, nem kívánta a szerződés előterjesztését. Miután azonban a miniszter késznek nyilatkozott a szerződést beterjeszteni a ház elé, ha ez azt kívánná, miután a 20 millióra menő összeg kérdése elég fontos arra, hogy a ház tanácskozásainak tárgyává tétessék, ily összegek nem minden nap forognak kérdésben, azért azon szerződés beterjesztését kívánja. (Helyeslés.) Várady Gábor: Szintén a beterjesztést kívánja, mert nézete szerint a ház múltkori határozata ennek nem praejudicál. Iványi Dániel: Határozati javaslatot nyújt be valamennyi magyarországi vaspálya minden osztálybeli személyszállító kocsijainak fűtése iránt. Gorove István közlekedési miniszer : a kormány most épen azt tanulmányozza, minő rendszer vagy minő mód szerint eszközöltessék a fűtés. Az államvasúttársulat ép most teszi a kísérletet e tekintetben, ha ez sikerül, úgy a kormány annak életbeléptetését el fogja határozni. Csanády Sándor: A minisztériumnak kötelessége arról gondoskodni, hogy szegényebb sorsú polgártársainak ha a vasúton utaznak, meg ne fagyjanak, azért pártolja Irányi indítványát. Ezután Simonyi határozati javaslata elfogadtatott, Irányié pedig elvettetett. Vállyi János: A magyar északkeleti vaspályára irányozza a ház figyelmét. A felügyelőség hanyag eljárása következtében sok nehézség merült fel, melyek e pálya megnyitását lehetetlenné tették. Kétli tehát, mi volt annak oka, hogy a már 1870-ik évi october 1-ig megnyittatni kötelezett tekeháza-sziget-szathmári vonalrész meg nem nyittatott ? hol lehet ennek oka, és minő intézkedéseket tett a kormány e tekintetben, hogy az általa előbb jelzett nehézségekkel szemben, melyek az építkezési vonalon felmerülnek, s amelyeknek kipótlására sok idő igényeltetik, az 1871-ik évi május 1-ig megnyitandó vonalrész meg fog-e nyittatni, vagy nem és általában minő kilátások vannak arra, hogy ezen vonalrész minél előbb megnyittathassék ? Gorove István közi miniszter: Nem tagadja azt, hogy e vállalatnál fordulnak elő hiányok, melyek orvosoltatni fognak. Azon hibák is, melyeket felhozott, tekintetbe fognak vétetni, de még inkább tekintetbe fognak vétetni azok, melyeket a szakértő emberek a vállalatnál felfedeznek, azonban leginkább tekintetbe fognak vétetni azok, melyek a megnyitásnál és felülvizsgálat alkalmával fognak észleltetni. Mindenesetre kötelességének fogja ismerni mind az állam mind a közönség iránti tekintetből a legnagyobb szigorral eljárni. (Helyeslés.) Vállyi János: Köszönettel veszi a feleletet, de azon kérdésére is óhajtott volna választ nyerni, vajjon mi az oka e késedelemnek? Kiss János: Azt találja, hogy a vasútépítészeti igazgatóság nem teljesíti feladatát. A kitűzött határidő alatt az északkeleti vaspálya nem készült el, és ezáltal magánosoknak nagy károk okoztattak, roppant mulasztásokat tett a vállalkozó, a károsultak folyamodtak a kormányhoz és nem kaptak még választ. Az illető vállalkozó dr. Stroussberg magáncsalást követett, és a háznak ez ellen egész erélylyel kllene föllépni. Papp Zsigmond: Nem a kormány oka annak, hogy az északkeleti vasút a kellő időben meg nem nyittatott, hanem a vállalkozó dr. Stroussberg, kinek eljárása másutt is ismeretes. Ezen vaspálya építése Strousbergnek volt engedélyezve, az engedélypontozatokban az volt kimondva, hogy ezen vasutat a Tisza balpartján kell építeni. Azonban különféle közbejött dolgok miatt anélkül, hogy akár az országgyűlés meghatározta volna, még közbejött az, hogy áttették a vasutat a jobb partra s a kormány nem látta jónak bejelenteni a háznak, hogy ez az irány megváltoztatott. Végre kérdi, váljon Straussberg vagyoni állapota lesz-e befolyássá a kiépítésre ? Hieronymi Károly közm. és közi. osztálytanácsos válaszol az egyes kérdésekre. Dr. Stroussberg vagyoni állása az északkeleti vasúti vállalat fejlődésére elhatározó befolyással nincs, miután ezen vasút értékpapírjai az azok eladásából begyűlt pénzek által akként biztosztattak, hogy azok felett dr. Straussberg a társulat befolyása és tudta nélkül szabadon nem rendelkezhetik. Ebben foglaltam össze válaszomat azon kérdésre. Papp Zsigmondnak válaszolva megjegyzi továbbá, hogy a törvény nem ismer sem jobb, sem balpártot, melyen ez vitessék. A határozat erre nézve csak az engedélyokmányban foglaltatik, mely annak idején, ha a kérdések mind megoldva lesznek, be fognak mutattatni, addig a kormány nem tarthatta czélszerűnek annak beczikkelyezését. Papp Zsigmond egyrészt benyugszik a válaszba, másrészt azonban mulasztásnak tartja a múlt kormánytól azt, hogy az engedélyokmányt, daczára, hogy a vasút más irányban vezettetett, be nem mutatta. Ezután a magyar kir. vasútépítészeti igazgatóság czímnek összes rovatai a pénzügyi bizottság javaslata értelmében elfogadtattak. 1. Fizetések, pótlékok, lakbérek : 152.804. 2. Napdijak és napszámok 26.500 frt. 3. Házbér 18.500 frt. 4. Irodai szükséglet 24000 frt. 5. Útiköltségek: 8.650 frt. 6. Segélyzések és jutalmazások 500 frt. 7. Új beszerzések, javítások 9400 frt. 8. Egyenes és közvetett adók 500 frt. 9. Különfélék 72 frt. 10. Az engedélyezett vasutak építése feletti felügyelet költségei 116,351 frt. Következik : Vasútépítés. Péchy Tamás az Ottlét van Monn féle ügyre irányozza a ház figyelmét, tavaly a költségvetés alatt eziránt nagy vita volt, a miniszer azt mondta, hogy ezen ügy folyamatba tétetett, kérdi, várjon történt e ez ügyben múlt év óta valami, szerzett-e a kormány elégtételt ? Gorove István közi miniszer: Ámbár ez ügy őt közvetlen nem érdekli, némi felvilágosítást ma is nyújthat. Az ügy a belga bíróságok előtt folyamatba tétetett, többé pressiót gyakorolni, hogy az ottani törvénykezés folyama miként vezettessék, valamint a magyar kormánynak hatalmában nincsen, úgy alkotmányos fogalmunk szerint azt hiszem, hogy a belga kormány politikai hatalmától szintén nem függ az, mikép vezesse e pert. Annyit tudok, hogy a belga igazságügyminiszternek kezében van és hogy a dolog nincsen elejtve, sőt oly formák közt van folyamatba téve, melyeket a belga törvénykezés megkíván. Csernátony Lajos szintén azt tartja, hogy nem lehet sem a magyar, sem a belga kormánynak belé elegyedni, azonban a magyar kormánynak maga iránti kötelessége is azt parancsolná, hogy a kormány ez iránt tudakozódjék. Gorove István közi miniszter megígéri, hogy ezen ügyet az összes minisztériumnál vagy az igazságügyminiszternél szóba fogja hozni és az adandó felvilágosítást akár a ház előtt, akár a hivatalos iratokban közölni fogja. Péchy Tamás kijelenti: őt megnyugtatja a miniszter utolsó válasza, mire elnök figyelmezteti, hogy ez egy sajátkép nem ide tartozik. Ezután az első (vonalozási munkálatokra: 50.000 frt) és a 2-ik rovat Károlyváros-fiumei vonal építésére 8.000000 frt elfogadtatik. Simics Ignácz interpellátiót nyújt be: a) van-e magas kormányunknak is szándéka Zenggre mint derék kikötőre nézve úgy maga a város fennállása, valamint azon szintén Sz.István koronájához tartozó vidékek kereskedelme s ennélfogva jólléte gyarapodása tekintetéből is komoly lépéseket tenni ? b) akar-e a magas kormány az említett ogulinzenggi pályavonal tanulmányozása végett mielőbb szakértőket kiküldeni ? Gorove István közi miniszter: Ha Zengg városának helyhatósága ily összeköttetést a károlyváros fiumei vonallal indítványba hoz, a kormány egész készséggel fogja a tárgyalást fölvenni. (Helyeslés.) Ezután a következő rovatok a pénzügyi bizottság értelmében elfogadtattak : 3. rovat. A magyar északi vasút salgótarjánr utkai része építési költségeinek fedezésére a kezelési költségekkel együtt. 4. rovat. A salgótarjáni pályaudvar átalakítására és nagyobbitására, betudva a személyzeti és kezelési költségeket, együtt véve 8.000.000 frt. 5. rovat. A miskolcz-bánrévi vasút kiépítési és üzletberendezési, valamint a személyzeti és kezelési költségekre 399,781. 6. A hatvan-jászberény-szolnoki vonal építésére, ideértve a személyzeti és kezelési költségeket 1,500.000. 7. A zólyom-beszterczebányai vonal építésére a személyzeti és kezelési költségekkel együtt 500.000. 8. A füzesabony-egri vonal építésére, betudva a személyzeti és kezelési költségeket 735,326 9. rovat. A hatvani pályaudvar építési költségeinek fedezésére a személyzeti s kezelési költségekkel együtt 118,213. 10. rovat. A fiumei pályaudvar építésére 1.500.000. 11. rovat. A magyar északi vasút pest-salgótarjáni részének helyreállítására 1,118,000. 12. rovat. A kassa-oderbergi vasútnak az abóseperjesi szakasz áthelyezéséért adandó kárpótlás 100,000 frt. 13. rovat. Magyarország topográfiai térképének másolására 14,000. Ghyczy Kálmán felszólítja a minisztert, hogy a törvény értelmében a vasúti kölcsön állapotáról szóló jelentést a ház elé terjeszsze. Gorove I. közl. miniszter: A jelentés már nyomtatás alatt van és h a pénzügyminiszteri budget előtt ki fog osztatni. (Helyeslés.) Ezután Pulszky előadó olvassa a függeléket : Az 1871-iki költségvetéshez függelékképen hozzáadta a minisztérium az államvasutak üzleti költségvetésének sommázatát , a szükséglet 1.700.000 írttal, a fedezet pedig 2.995.000 írttal mutattatván ki. Mire nézve a bizottság véleménye oda megyen, hogy az államvasutak várható jövedelmei már ez idén 1.295.400 írttal, a pénzügyminisztérium költségvetésébe bevételként vetessék fel. Nehogy továbbá azon államvasutaknak építési számlája, melyek a rájuk fordított költségek kamatjait be nem hozzák, az intercalaris kamatnak a tőkéhez való évenkénti csatolása által határtalanul és értelemzavarólag növekedjék, felszólítandónak véli a bizottság a minisztert, hogy amint valamely államvasút, vagy annak része a közforgalomnak átadatik, annak építési számlája bezárassék, s jövedelme vagy vesztesége a pénzügyminiszter előirányzatába bevételül vagy kiadásul vetessék fel. Egyébiránt az államvasutak üzletének költségelőirányzata jövőre is a közlekedési minisztérium budgetjébe veendő fel, s ez alkalommal felszólítandónak véli a bizottság a minisztert arra, hogy jövőre az államvasutak üzletének szükségleteit előirányzatában részletezze. Gorove István közi miniszter : Mint már a pénzügyi bizottságban is tevém, úgy ezen alkalommal ismétlem azon ígéretemet, hogy az illető kimutatásokat jövőre részletesen a ház elé terjesztendőm, erre nézve semmi ellenvetésem, hogy a ház ezt határozatilag kimondja. A kormány eddig nem volt azon helyzetben, hogy részletes előterjesztést tehessen, de a jövő évben megteendi. (Helyeslés.) A III. czím (A budapesti Dunarész szabályozása 2.600.000 frt) vita nélkül elfogadtatik. Pulszky előadó ezután felolvassa a pénzügyi bizottság jelentését a budapesti rakpartokról, valamint Wahrmann különvéleményét. Királyi Pál a kérdés külön napirendre tűzését tartja szükségesnek. Simonyi Ernő is, minthogy a budgettel össze nem függő tárgy, szintén külön tárgyaltatni akarja e kérdést Hasonló értelemben nyilatkozik Csáky Tivadar gr. Csengery hosszabb, a tárgy érdeméhez szóló beszédben, annak, mint a köziek, budgethez tartozónak, azonnal való tárgyalását sürgeti. (Élénk helyeslés.) Gorove István közi miniszter: Azon képviselő urak észrevételeire, kik azon nézetből indultak ki, hogy az előttünk fekvő tárgya talán egy külön tvjavaslatnak anyagát képezi, a következőket kell kijelentenie. Úgy látszik, Simonyi Ernő úr ignorálta az 1870-diki 10-dik törvényt. Az 1870-diki törvény nem rendelkezik azon kölcsönről, melyeket az állam fővárosi czélokra felvett. Felolvassa ezen rendeletek több pontját, mely állítását igazolja. A minisztérium megbírálta azt, vájjon kell-e e tekintetben külön törvényjavaslatot terjeszteni az országgyűlés elé, s úgy találta, hogy a 10-ik törvény világos rendelete szerint a Duna szabályozásának keresztülvitele el van határozva, és hogy csak az ez iránti költségvetés és a tervek beterjesztendők az országgyűlés elé. És elő is terjesztettek az államköltségvetésben, így tekintette a dolgot a pénzügyi bizottság is, azért s úgy, mint a költségvetésnek utolsó pontját vette fel ezen tételt. Épen úgy történik ez a vasutaknál, melyeknek a kiépítése a költségvetésben meg van állapítva, mint ezt már tárgyalni is méltóztatták. (Helyeslés.) Ami Wahrmann Mór indítványát illeti, erre nézve csak azt jegyezheti meg, hogy a kormány úgy is szorosan csak azt tette, mi magában a törvényben van, hogy t. i. midőn a Dunaszabályozás iránti tervek az országgyűlés elé terjesztetnek, egyszersmind ki kell jelölve lenniök azon helyeknek is, hová a dockok építendők. Ezt a kormány megtette, ez alkalommal tovább nem ment, és a kormány részéről nem is lett volna correct tovább menni. Kéri a házat is, hogy 67 alkalommal e tárgynál tovább ne menjen. Ha a dockok kérdése a kivitelhez közel fog állani, és különösen ha államsegély is fog igényeltetni, kétségkívül az országgyűlés elé fog e tárgy kerülni, és akkor akár az határoztatik, hogy fenn építtessenek, akár az, hogy fenn építtessenek azok, az mindig az országgyűlés tetszésétől és intézkedésétől fog függeni. Jelenleg csak azt gondolta a kormány, hogy magát a szabályozás tervét nem készíttetheti el anélkül, hogy épen ezen szabályozás folytán kívánatosaknak mutatkozó helyek ki ne jelöltessenek ; a dolog azonban sem egy sem más irányban praejudicálva nincs. (Igaz.) Végül kéri a házat, hagyná helybe az előterjesztést, úgy, mint azt előadta. (Helyeslés.) Elnök: Felteszi a kérdést,és minthogy általános „Elfogadjuk“ felkiáltásokat hall, a ház határozatakép kimondja, hogy a pénzügyi bizottság jelentése fogadtatik el. Simonyi Ernő felszólal e határozat kimondás ellen, minthogy szavazás sürgettetett. Péchy Tamás szerint , mihelyt elnök kimondta a határozatot, bár ő sem helyesli azt a jelen esetben, vitának vagy szavazásnak több új helye nincs. (Általános helyeslés.) Madarász József ez ellenében azt hangsúlyozza, hogy a ház votuma mindig több az elnöki nyilatkozatánál. Ha a ház kívánja, az elnök határozat kimondása daczára is eszközlendő szavazás. (Eláll! jobbról.) Péchy Tamás ismét előbbi felszólalása értelmében nyilatkozik. Miután jobbról „Ellenpróba !“ felkiáltások hangzanak. Elnök kinyilatkoztatja: minthogy a ház szavazást nem sürgetett, saját belátása szerint vélte a határozatot kimondhatni, minthogy azonban utóbb szavazást óhajt, kéri a házat, méltóztassa kézfelemelés útján szavazni. A ház néhány szélsőbaloldali követ kivételével elfogadja a pénz. biz. jelentését. Következik Házmán Ferencz határozati javaslata a közraktárak és gabonaraktárak építése tárgyában. Házmin Ferenczi: Indítványa támogatására ecseteli azon hátrányokat, melyeket gabonaraktárak hiánya folytán a hazai gabonatermesztők szenvednek. Kimutatja továbbá Wahrmann M. indítványának fogyatkozásai .Felhozza Észak- Amerika példáját, melynek gabnaüzlete szintén csak a gabnaraktárak, hombárok létesítése óta indult hozzá azon virágzásnak, melyen jelenleg áll. Kimutatja, hogy Pest gabonakereskedésének felvirágzásában a vidék, az egész ország is új, az eddiginél nagyobb nyereséget fog hozni. Mindezeknél fogva ajánlja ház javaslata elfogadását. (Helyeslés.) Gorove Isván : Kijelenti, hogy mind ő, mind a kereső. miniszter, a javaslatban kifejtett eszmét pártolja. Azonban ajánlja a háznak, hogy e tárgyban, mely még nem ért a végelhatározás stádiumáig, megkötő határozatot hozzon. A tervezet részleteit a kormány még nem ismerhette, maga a terv is eléggé tisztázva sincsen. (Igaz , jobbfelől.) Kéri a házat, hogy utasítsa a kérdést a kormányhoz, mely róla bővebb tanulmányozás után fog jelentést tenni. Hanem ez esetben a kormánynak bizonyos fokig szabad kezet kíván a maga s az ország részére fentartani. Simonyi Ernő: úgy látja a miniszter azt akarja tenni a javaslattal, amit jónak lát, s akkor e hat. javaslat egészen felesleges. Szerinte azon ellenvetés, hogy a hat. jav. határozott pontokat jelöl ki, nem állhat meg, mert e pontokat nem kell épen a javaslat szerint elfogadni. ()az egész hat. jav. nagy jelentőségét abban látja, hogy raktározási rendszer megállapítására vezet. A jav. elfogadását ajánlja. Zsedényi Ede: Rövidesen a miniszter által kifejtett aggályok igazoltsága mellett nyilatkozik s a miniszter ajánlatát pártolja. Tisza Kálmán a hat javaslatot pártolja. Zsedényi Ede • A következő hat javaslatot adja be: Mondja ki a képviselőház határozatilag, hogy a földművelés, ipar és kereskedelmi miniszter, a közmunka- és kereskedelmi miniszterrel egyetértőleg, tekintettel a köz- és vámraktárakra, egyidőben és minél előbb, a hombárokra nézve is javaslatot terjeszszén a ház elé. Korizmics László: A javaslat neiv involválja azt,, hogy az állam költségén épüljön az új rakpart. Ő ezt nem óhajtja, mert ez a dolog természete szerint, az érdekelt magánvállalkozók feladata. Különben teljesen megnyugszik belé, ha a kormány e tárgyban előterjesztéseket teend a háznak. Házmán Ferencz: Indítványozói zárszavában szintén hangsúlyozza, hogy az építtetést nem az államtól várja. Fő czélja volt a jav. aláíróinak, hogy e kérdésre fordítsák a közönség s a kormány figyelmét. Bizonyítja, hogy a jav. elfogadásával a ház nem ró új terhet az országra. Ismételten elfogadásra ajánlja ház. javaslatát. Elnök: Szavazásra bocsájtva a javaslatot, a ház nagy többsége elfogadja. Ezután tárgyalásra kerül a miniszterelnöki rendelkezési alapnak 120,000 írtból 80,000 fttal 200,000 írtra való emelésének előterjesztése. B. Simonyi Lajos szerint e tétel megszavazása a politikai bizalom kérdése ; akik a kormány politikája iránt bizalommal nem viseltetnek, azok azt meg nem szavazhatják. Szónok is azokhoz tartozván, megszavazása ellen nyilatkozik. (Helyeslés balról.) (Jobbról: szavazzunk!) Miután több szónok eléjegyezve nincs elnök szavazóra bocsátja az előterjesztést, melyet a ház többsége elfogad. Ülés vége *1* 3 órakor. Austria. (Kaiserfeld az uj ministerium ellen.) Kaiserfeld ur, a bécsi képviselőháznak volt elnöke, Stájerország tartomány főnöke, a napokban meglátogatta a stájer gazdasági egyletnek gleisdorfi fiókját s ott egy nevezetes beszédet tartott, melynek az uj bécsi ministerium ellen irányzott politikai részei is vannak. Kaiserfeld így szól többek közt: „A parlamenti kormány, azaz a parlamenti pártokból alakult kormány szükséges következménye az alkotmányosságnak, mely különben nem találna gyakorlati alkalmazást. Az alkotmányosság a képviseleti jog, a ministeri felelőség elvénél fogva egyenesen megköveteli, hogy a kormány a parlamenti pártok egyikének sorában vagy ezek coalitiójában keressen magának helyet. Azon kormány, mely a pártok felett áll, nem egyezhetik meg a decemberi alkotmánynyal. A ministérium rendkívüli helyzetének indokolására felhozzák azt, hogy gondoskodni kell az állam tekintélyének, a személy és a jogállapot biztonságának visszaállításáról. Igaz, hogy Austria jelen helyzete válságos, de épen azért tartsuk szemmel az okokat, melyek az állapotot előidézték. Nem az egymásután következő kormányok álláspontjának bizonytalansága s nem az okozta-e az alkotmányban való hit gyengülését s nem ez keltett-e egyeseknél hiú reményeket, másoknál daczot és ellenszegülést, hogy 1865-ben felfüggeszték az alkotmányt hogy magán uton akartak az államjogi ellenzékkel alkudozni, hogy az államjogi vitát tovább fűzték s ezáltal a törvényhozást is megakaszták annyira szükséges működésében ? A kormány előtt csak kettő állhat. Vagy keresztülvinni az alkotmányt annak szelleme szerint, vagy pedig az alkotmányt mint elhibázott kísérletet a többi elhibázott kísérlethez dobni. A kormány állítása szerint fen akarja tartani az alkotmányt, de más részről oly kísérleteket helyez kilátásba, melyek az alkotmánynyal ellenkezésbe jőnek. Ha már az alkotmánypártban nem találtak elemeket, melyek elég erősek lennének az alkotmány végrehajtására, mikép lesz ezen erő feltalálható egy kormányban, melyben semmi alkotmányos elem nincsen. A kormány a birodalmi képviselet támogatására számít, de mivel e képviseleten kívül áll, nehezen fogja a támogatást megtalálni. Ha a jelen törvények a törvény tiszteletének biztosítására nem elégségesek, a képviselet egy parlamenti kormánynak csakhamar megadná az eszközöket a törvénytisztelet biztosítására, míg a nem parlamenti kormány valószínűleg önkényleg lesz kénytelen eljárni. Ez nem okvetlenül szükséges, de igen könnyen lehetséges. A kormány azt hiszi, hogy állása az alkotmányossággal megfér. A kormány nagyon csalódik s ahelyett, hogy visszaállítaná a megelégedést, növelni fogja az elégedetlenséget; az egyházi téren minden oldalra nézve méltányos megoldásra törekszik, pedig valószínűleg az állam jogai fogják e mellett kárukat vallani. Meg akarja óvni Ausztria összességének érdekeit, de azon elvekkel szemben, melyeket közigazgatási és törvényhozás tekintetben vallott, ez puszta szólammá válik. A birodalom helyzete igen komoly s az összeütközés parlament és kormány közt kikerülhetlen. Különben a képviselők nem jól cselekednének, ha bizalmatlanságuk mellett óvatosak és nyugodtak nem lennének, mert különben a kormány könnyen épen az ellene támasztott gyűlöletből meríthetne hatalmat. Ily helyzettel szemben kötelességük híven maradni az alkományhoz, mert ezenkívül már csak a haos létezik. Ne csüggedjenek el e harczban, mert a czél nagy, a czél Ausztria létének és jövője alapfeltételeinek biztosítása“ — végzi szónok. KÜLÖNFÉLÉK. Pest, mart. 6. (A miniszterelnök szombati estéje nem volt oly látogatott, minek ez estélyek rendesen lenni szoktak, de azért nem volt kevésbé fényes s nem kevésbé érdekes. Különösen sok hölgy volt jelen, s a társaság, mint rendesen, éjfél utánig volt együtt. (A magyar kormány a ruházati bizottság számára házat akarván építeni, a kerepesi uton telket szándékozik vásárolni. (A honvédelmi minisztérium, mint annak idején jelentettük, a dobokat a honvédségnél megszüntetni s helyettük a trombitajelek alkalmazását behozni akarta. Ő felsége azonban az előterjesztést jóvá nem hagyta, s így a trombitajeleken kívül a dob is megtartatik. (Mint értesülünk, az országos főparancsnok, ha a kedvező időjárás állandó marad, legközelebb a két főváros helyőrsége felett még a tavaszi hadgyakorlatok kezdete előtt a vérmezőn szemlét tartana. (Bars megyében) Kaldrovics elhunyta és dr. Samassa urnák püspökké kineveztetése folytán két képviselői hely üresedett meg, s a választási mozgalmak már is, mint a hozzánk intézett levelekből kitűnik, élénken megindultak. A felléptendő jelölteket illetőleg bevárandó az ottani Deákpárt határozata. (Széchenyi Ödön gróf), kis héten az utczatisztogatás ügyében Bécsbe utazott, tanulmányainak kiterjesztése végett onnan Szajbely Gyula úrral Berlinbe ment s utazását több német városra ki fogja terjeszteni, mely alkalommal az ottani tüzvezőrendszert is figyelemmel kisérendi. Vajha utjának gyakorlati haszna is lenne! (Az osztrák kormány a Montignym i t r a i 11 e u s ec k) feltalálójától e találmányt a magyar kormánynyal közösen megvásárolta. Montigny és társa ezért 90,000 francot kapnak, s az üzlethez azon feltétel van szabva, hogy a nevezett feltalálók beleegyezése nélkül sem az osztrák sem a magyar kormány idegen hatalomnak a találmányt át nem engedheti. A magyar kormány saját részére 30,000 francot fizet. (Meghívás.) Az orsz. magyar gazdasszony ■ egylet nyilvános éves közgyűlését mart. 18-án délelőtt 10 órakor a Köztelek termében fogja megtartani. Tárgy: választm. éves jelentés,számadástétel, választm. tagok választása és felmerülendő indítványok. Sztupa Gy. jegyző. (A. szent István-Társulat) f. hó 9.. csütörtökön, délutáni 4 órakor választmányi gyűlést tart. (Szlávy József életéből.) A „Vas. Ujs.“ Szlávy József kereskedelmi miniszter előéletéből a következő uj adatot közli: Szlávy József 1848. második felében az oraviczai bányaigazgatóság ügyeinek vezetésével bízatott meg; később a császáriak a bánságot elfoglalván, Szlávy is kénytelen volt menekülni s csak 1849. májusban térhetett vissza Oraviczára mint kormánybiztos. A világosi fegyverletétel bekövetkezett ; a magyar kormánytól Oraviczára semmi rendelet, még csak tudósítás sem jött. A bekövetkezett gyászos fordulatot csak egyes menekvők hozták hírül, kik Törökország felé vették utjukat. Megszűnvén létezni a magyar kormány, nem volt értelme többé a magyar kormánybiztosnak sem, s a haza szivébe az út minden felől el lévén zárva,Szlávy is a török földre menekülőkhöz, akart csatlakozni. Összehívta tehát a bányatiszteket, hogy tőlök búcsút vegyen s kormánybiztosi hivatala megszűntét nyilvánítsa előttök, reájok bízza a bányaügyeket, s a kincstár érdekeinek megóvását. A bánya népe azonban, mely hozzá rendkívül ragaszkodott, megrémülve távozási szándékán, s a tisztviselők és a munkások egyaránt óhajtva körükben maradását, küldöttség által kérték fel, hogy maradjon velök. E nemes érzelem nyilvánítása, melyben nem csekély része volt a hazafiságnak, az ország szélén, egy idegen elem közt s oly szomorú kilátású jövővel szemben, — annyira meghatotta Szlávyt, hogy lemondott menekülési szándékáról s a kéréseknek engedve ott maradt; kijelentette azonban, hogy mint kormánybiztos, kormány nem lévén, tovább nem működhetik, hanem mint a bányanép önválasztotta főnöke marad meg állásán. így történt, hogy a világosi fegyverletétel után még két hétig lobogott a magyar zászló az oraviczai hivatalos épületeken, és igy Szlávy volt (Komáromon kívül) a legutolsó magyar kormánybiztos. Csakhamar elfogták azonban s öt évi súlyos börtönre ítélték. (A pestvárosi korteskedéshez.) Után útfélen most nagyban foly a korteskedés a felett, hogy ki nyerje el a városi törvényszéki boncznoki állomást ? A választás holnapután lesz, s néhány szóval mi is elmondjuk e tárgyról nézeteinket. Ezek egyszerűen abból állanak, hogy a hivatalok cumulatiójának nem lehetünk barátjai sehol és soha sem; s igy nem tartjuk czélszerűnek, ha egy állami, egyetemi tanárt tesznek meg községi tisztviselőnek is, igy összetévesztve a működéskört s oly praecedenst állítva, mely igen bonyodalmas következtetésekre nyújthat alkalmat. Nem helyeselhetjük ezt a jelen esetben, azért sem, mert, mint hangoztatják, a tudomány érdeke azt sehogy sem követeli. Az illető tanár úrnak a kórházi bonctterem mindig rendelkezésre áll, s ezért épen nem szükséges, hogy a város is válaszsza meg. Ez a megválasztás különben jelenleg még nagyon is kétséges, erős pártok állanak egymással szemben, s óhajtjuk, hogy ne az nyerjen többséget, mely a hivatalok cumulatióját ez után a városi közigazgatásba is be akarja csempészni. (Három részvénytársulati közgyűlés volt tegnap, de mind a három igen szomorú eedményt mutathathat fel. Az első a szálloda-részvény-társulaté volt melyen előadatott, hogy a társulatnak a további építésre nincs pénze s igy házát eladni kénytelen. A közgyűlés ezt elvileg elfogadta, s Hirsch Jakab, Heinrich István és Csizmánczay Pál urakból álló bizottmányt küldött ki, hogy egyezkedjék az első magyar ált. biztosító-társasággal, s azután az ápril 5-ki közgyűlésnek jelentést tegyen.Utasításul adatott, hogy részvényenként 175 frt készpénzt, vagy 200 frtos kötelezvényt követeljen, mely 5 év alatt fizetendő. A „Flóra“ stearin-gyertya- és szappangyár közgyűlése volt a második. Itt elvileg elhatározták a liquidatiót s bizottmányt küldtek ki jelentés tételre. A harmadik közgyűlés az első magyar kölcsönös marhabiztosító társulaté volt, melyen felmutattak ugyan 4091 frt 16 kr hasznot, de ebből 3429 frt az igazgatóságot illetvén, a többit a tartalék -alpához csatolják s osztalék nem adatik. (Jókai Mór) egy nagyon válságos dologra adta fejét — írja Csernátony az „Ellenőriben. — Hogy miből áll, azt megmondja következő levele, melyet a baloldali kör elnökéhez intézett, s a párt meglepett tagjainak tudomására kívánt adatni.: „Kedves barátom és tisztelt vezérem! Sokáig küzdöttem saját kétségeimmel , míg azon kényszerű elhatározásra jöttem, hogy barátimnak eddig felőlem táplált nézetét megváltoztassam. Kényszerű e változásra azon többé alig titkolható deficit, mely homlokomat mármár nyakam csigolyájáig kezdi megnyujtani, s több idő óta kényszerít hajamat Podmaniczky Frigyes barátom mintájára középen kétfelé választva viselni. Barátaim és rokonaim unszolásain kívül döntő befolyást gyakorol rám azon hidegség, melylyel tisztelt barátom, Tisza Kálmán irántam viseltetik, ki is valahányszor meglát a clubban tarokkozni, hideg kezét fejemre téve, megáld, s attól is rögtön elvesztem az aufgelegt ultimot. Annálfogva elhatároztam magamat, hogy e magasra hágott deficitet egy lengő adósság kölcsönvétele után palliative fedezzem, s parókát csináltassak. Daczára ezen végbemenendő változásnak, elveim tántorithatlanok maradnak. Ha szabad dicső példákra hivatkoznom, legyen megengedve e tekintetben magamat egy sorba helyeztetni Kossuth Lajossal és Csanády Sándorral, Magyarhon legkitűnőbb férfiéival s Biharorsz. egyik legkitűnőbb szónokával. És ez által egyúttal visszafoglalom 48-ki álláspontomat. Kérlek, légy szives e jelentésemet nagyon tisztelt clubbunkkal tudatni, melynek azért buzgó tagja lenni meg nem szűnöm, ha ugyan kegyeskedtek engemet e változás után is megtűrni magatok között, amit annál inkább remélek, mivel hogy ha Keglevich Bélának kegyesen elnézetett az, hogy szokájával megfogyatkozva foglaljon helyet sorainkban, mennyivel inkább elnézhető nekem, ha fürtökkel megszaporodva, ellenkező változáson mentem keresztül. Mely tiszteletteljes kérésem, ha helybenhagyásoddal találkoznék, kérlek, légy szíves a hátam mögött ülő Szontagh Pál Csanádinak meghagyni, megparancsolni ex praesidio, hogy a parókát ne húzogassa le a fejemről, amiért viszont én is kötelezem magamat Csernátony barátunknak a