Pesti Napló, 1871. április (22. évfolyam, 76-100. szám)
1871-04-01 / 76. szám
ki a halálbüntetés eltörlése mellett írandó legjobb pályaműre. Mancini párbeszédével az ünnepély végét érte. Rómából oly értelmű hírek érkeznek, hogy a Vatikánban végre belátni kezdik, hogy idegen közbenjárásra többé nem szabad számítaniuk. Antonelli Európa valamennyi udvarainál tudakozódott, nem adnának-e a pápának menhelyet, de Anglia kivételével mindennen meglehetős hidegen kitérőleg válaszoltak. Csak Anglia nyilatkozott késznek a pápának Máltában székhelyet adni. Ily körülmények között a pápa teljesen felhagyott azon szándékkal, hogy elmegy Romából. Végül azonban még egy hírt, melyért azonban a „Gazeta di Torino“-ra hárítom a felelősséget. Szerinte ugyanis Victor Emanuel el volna határozva Rómába való bevonulása után lemondani trónjáról s a magánéletbe vonulni vissza. ORSZÁGGYŰLÉS. A képviselőház ülése mart. 31 én. (Folytatás esti lapunkhoz.) (Kérvények. Ivánka Imre póttörvényjavaslatot nyújt be az úrbéri örökváltságok orsz. kárpótlásáról szóló 1868. XXX. t. cz.-hez. A brassói gör. román ügy tárgyalása, a községi törvényjavaslat vég megszavazása. Simonyi Ernő hat. javaslata a közlekedési hálózat kiegészítése tárgyában. Irányi Dániel, hat. javaslata a hivataloknak pályázat által leendő betöltése tárgyában. Halász Boldizsár hat. javaslata a vadászati törvényjavaslat tárgyában. Az úrbéri birtokviszonyok rendezéséről szóló tvjavaslat tárgyalása.) Elnök: Somssich Pál. Jegyzők : Széll, Ivacskovics, Jámbor, Majláth. A kormány részéről jelen vannak: Kerkapoly, Pauter, Horvát, Gorove, Tóth. Tudósításunkat esti lapunkban Simonyi Ernő határozati javaslatánál fejeztük be. Simonyi Ernő határozati javaslata oda terjed ki, hogy egy országos bizottság küldessék ki, mely a kormánynyal és a közlekedési miniszterrel együtt, tekintettel a már engedélyezett vasutakra, állam- és országutakra, úgy mint vízi munkákra és csatornákra, készítsen egy térképes kimutatást azon vas- és közutakra és vízi munkákra nézve, melyeknek létrehozása közlekedési eszközeink hálózatainak kiegészítésére országos szempontból szükséges. E bizottságba, melynek ülései nyilvánosak, a felsőház 4, a képviselőház 8 tagot választ. Indítványozó e határozati javaslatot hosszasabban indokolja. Közlekedési eszközeink előállítása 3 különböző ágazatra oszlik: a vasutak, kőutak építésére s a folyók szabályozására, illetőleg a csatornák építésére. Különös fontossággal bír a csatornák építése és a folyók szabályozása, mert ezek, mint közlekedési eszközök, legolcsóbbak. Nagyfontosságú kérdés a Dunának szabályozása, mert ez világkereskedelmi érdekkel bír. Erre nézve szakértők meghallgatása és az ügynek tanulmányozása lenne szükséges, mit legczélszerűbben országos bizottság eszközölhet. Nagyfontossággal bírnak a vasutak is. Vasutaink kiépítésében határozott terv nem követtetek. Először is 1967-ben a minisztérium a képviselőháznak egy vasúthálózati tervet terjesztetett elő s ezen terv elfogadás végett közöltetek a törvényhatóságokkal is, ezek megtették rá észrevételeiket , de azután a terv terv maradt, és mind a törvényhatóságoknál, mind a minisztériumnál elveszett, többé előtérbe sem jött, és csak annak indokolásául szolgált, hogy akkor azon kölcsön felvételére felhatalmazást nyerjen a minisztérium a háztól, melyet azon év elején Parisban felvett. Ha lett volna a törvényhozásnak némi megállapítása, ez fogott volna történni. De a törvényhozás bizonyos megállapítást hiában sürgetett a kormánytól. Vasutaink nagy része vagy épülőfélben van, vagy már meg van szavazva, azonban ámbár vasutaink hálózata igen terjedelmes, kiegészítettnek nem tekinthető. Alig van vasút, mely az országból kivezet. Építtettünk vasutakat magunk magunknak és igyekeztünk reá, hogy mindenkinek jusson vasút. (Derültség), hanem ezen vasutak sehova nem vezetnek, nemzetgazdasági szempontból pedig ezért csak akkor érünk, hogyha ezen vasutakat országos szempontból egészítjük ki, hogy ha ezen vasutaknak össszeköttetését a külfölddel biztosítjuk. Hasonlóan áll a kőutak ügye, melyek között a vicinális utak egészen elhanyagoltattak. Ezen is csak tervszerű eljárás segíthet és miután indítványa ilyenre czéloz, ajánljja azt elfogadásra. (Helyeslés balfelől.) Gorove István közi miniszter: Elmondja röviden észrevételeit azon indítványra, mely a mai tanácskozás alapjait képezi. (Halljuk!) Mielőtt magára az érdemre nézve észrevételeit előadná, figyelmezteti a házat és az indítványozót, hogy e részben már némi előzmények alkottattak, amelyeket a háznak akkor, mikor tekintetben határozni fog, figyelembe kell venni. Különösen az indítvány 3-dik részére vonatkozólag, amely azt mondja, hogy országos bizottság által javaslat készíttessék az országos közlekedési közutakra, vagy jobban mondva köutakra, vízutakra és vasutakra nézve követendő eljárás iránt; figyelmezteti a házat, hogy a köutakra nézve a ház már a múlt budgettárgyalás alkalmával egy határozatot hozott; elhatározta a közlekedési minisztérium, utasíttassék az úthálózatra nézve a jövő ülésszak, vagyis a jövő budget tárgyalásakor egy határozati tervezetet nyújtson be. Ezen határozat megalkotva lévén, a közlekedési minisztérium igyekezni fog ezen határozatnak eleget tenni. Ami illeti határozati javaslatának többi részeit, következő észéevételei vannak irányában. Ezen határozati javaslat kivitele legnagyobb akadályra talál a vízi közlekedési eszközökre nézve. Kívántatik az, hogy ezen vízi utakra nézve és általában a folyam szabályozásra nézve eszközöltessék egy teljes tökéletes mérnöki felvétel, a mérnöki munkálatban tétessenek meg a kiszámítások, és a kiszámítások alapján terjesztessék elő az enquette-bizottságnak, vagy az országgyűlésnek azon költségvetés, mely egy ily folyam szabályozását tárgyazza. Figyelmezteti az indítványozó urat, hogy mily roppant nehézséggel jár egy folyam kölségvetésének készítése, ha azt mindennek megelőzni kell. A Dunaszabályozásra nézve mondhatni 30 és több éven keresztül történtek munkálatok, mely munkálatok eredménye az, hogy csak egyik részének Pozsonytól Győrig való szabályozása 36.000.000 frtba fogna kerülni, ily felvétel a Duna alsó részére nézve is történt a 20-as években. Meg fogja engedni a t. képv. ur, hogy a tudomány mai állapotában az ezelőtt 50 évvel készült tervek ma már majdnem használhatatlanok, használhatatlanok nemcsak technikai tekintetben, hanem financiális tekintetben is, miért ? azért, mert az akkori kiszámítás a mostani pénzértékeknek tökéletesen nem felel meg, mert általában minden munka sokkal drágább, mint akkor volt. Ez tehát szintén használhatatlan; egy ily munkálatnak az al-dunai hajózási akadályok elhárításának szükségét a minisztérium teljes készséggel vallotta be, sőt szónok egyéni meggyőződésétől vezéreltetve kijelenti azt, hogy a Duna szabályozásánál legszükségesebb, legfontosabb s mielőbb létrehozandó munkálatnak tartja, a vaskapunál levő hajózási akadályok elhárítását. A törvényhozás most nézeteinek megfelelőleg egy pár folyamnak szabályozását, illetőleg az al-Dunának hajózhatóvá tételét elhatározta és a kormány ennek keresztülvitelén fáradozik; ilyen a Vágh folyó szabályozása, ilyen a Szamos és legközelebbről ilyenné válik a Bega és Temes és Garam vizeinek szabályozása. Ezek előmunkálatai több időt igényelnek,mert ma már a tudomány, a theória maga is többet kíván, mint kívánt azelőtt, és magának a terveknek meghatározása is sokkal szigorúbb és pontosabb, mint volt évek előtt. , Az indítványozóáltal tervezett renquete comissio, mely természeténél fogva is sokkal nehezebben mozog, mint például a végrehajtási hatalom közegei, össze fog ülni és el fogja határozni, hogy ennyi meg ennyi folyónak szabályozása szükséges, s ennek eszközlése a kormány kötelességévé tétetvén, ez megbízza e tekintetben az illető mérnököket a tervek elkészítésével, a szakbizottság pedig várni fog, míg ezen mérnöki munkálatok teljesíttetni fognak, hogy aztán az országgyűlésnek véleményét előterjeszthesse. A vasutakra nézve Simonyi szintén igyekezett indítványát motiválni. Szónok bizonyosan állíthatja, hogy maga a comissió sem fogja jobban eltalálni azt, hogy melyik a legjobb vasúti rendszer akár technikai akár financziális tekintetben, mit az országnak már most ajánlani képes lenne. Ennek érzetében micsoda nézet vezérelheti már most a törvényhozást? Vezérli azon helyes nézet, mely egy hozott határozatánál már érvényre is emeltetett, hogy t. i. minden egyes vasút kérdése előbb a kormány által tanulmányoztassék, az iráni előterjesztés tétessék a törvényhozásnak, mielőtt a felett határozzon. Szónok kétségbe vonja, hogy akár a közlekedési minisztérium mint a végrehajtó hatalom egyik orgánuma, akár egy ilyen qyere, bizottság az összes közlekedési rendszerre nézve, ma már oly rendszert tudjon a képviselőháznak ajánlani, melyet nyugodtan és habozás nélkül eltagadhasson. Ezután Simonyi többi ellenvetéseire válaszolva, azzal végzi beszédét, hogy kéri a házat, miszerint a képviselőház a budget tárgyalása alkalmával hozott azon határozatnál maradva, ezen hat határozati javaslatot, mint amelynek practicus kivitelét úgy sem látja lehetőnek, ne fogadja el. (Helyeslés jobbról.) Simonyi Ernő végszóval élve, ajánlja hat. javaslatát. A többség nem fogadja el. Következik a napirend második tárgya. Irányi hat. javaslatának felvétele vagy fel nem vétele. Iványi Dániel rövid indokolás után ajánlja következő hat javaslatát. „Tekintve egyrészről, hogy az államnak minél képzettebb és megbízhatóbb tisztviselőkre van szüksége, és hogy az alkalmazásnál a legkitűnőbb és érdemesebbeket illeti az elsőség, mi pályázat útján érhető el legczélszerűbben; tekintve azonban másrészről, hogy némely főleg magasabb hivataloknál a jó ügyvezetés és felelősség lényeges feltételét a főnök különös személyes bizodalma képezi s azért ezeknek betöltésénél a minisztert ily korlátok közé szorítani nem lehet. Utasítsa a képviselőház a minisztériumot, hogy törvényjavaslatot készítsen, mely szerint az államtitkári, miniszteri tanácsosi és ezekkel egyrangú, valamint az elnöki titkári állomások kivételével minden rendszeresített államhivatal előre meghatározott vizsgálat és bizonyítványok alapján az illető miniszter által kinevezett bizottmány előtt tartandó pályázat útján töltessék be, fenmaradván a miniszternek a jog, mely szerint az ajánlottak közül szabadon választhasson.“ Elnök fölteszi a kérdést, kívánja-e a ház ezen indítványt napirendre tűzni ? A többség ki nem vehető. A jegyzők megszámlálják a szavazatokat, 68 nem akarja a fölvételt, 71 akarja. E szerint a többség a napirendre tűzés mellett van. A hat javaslat húsvét utánra tűzetik napirendre. Következik Halász Boldizsár következő hat. javaslata : „Hogy a vadászati törvényjavaslat nem csak azért, hogy a hűbéri viszonyokra vonatkozók közt legelőször mutattatott be, hanem mivel halogatása veszélylyel jár — elsősorban tárgyaltassék.“ A ház e határozati javaslatot vita nélkül elfogadja. Következik az úrbéri törvények tárgyalása. Huszár Imre központi előadó. A központi bizottság e tvjavaslatot általánosságban elfogadta, a czimet akként változtatta meg: az 1848. IX. t. sz. által megszüntetett úrbéri kapcsolatból fenmaradt jog- és birtokviszonyok rendezéséről. Mindazáltal az eredeti törv. javaslatnak ökonómiájára, külalakjára és beosztására nézve a közp. bizottság több változtatásokat látott szükségeseknek, melyekhez az igazságügyminiszter úr is hozzájárult, és ennélfogva ezen törv. javaslat némileg megváltozott alakban kerül a t. ház elé. Ajánlja a javaslatnak általánosságban elfogadását. A javaslat általánosságban vita nélkül elfogadtatik. Következik a részletes tárgyalás. Az 1. §. Így szól: I. Fejezet. Általános határozatok. 1. §. Úrbéri földbirtokoknak azon telkek tekintendők, a melyek az úrbéri táblákba, mint az úrbéri jobbágy- és úrbéri zsellértelkek állománya iktatvák be, vagy későbbi időben úrbéri tartozások szakadatlan megvétele által ilyeneknek ismertettek, — akár voltak ezek úrbéri, akár úrbért pótló szerződési bánás alá vetve. Kiss János az 1. §. végéhez következő hozzáadást indítványoz : „vagy a földesúr által kárpótlás végett felterjesztettek és kárpótoltattak.“ Horvát Boldizsár igazságügyminiszter és a központi előadó ezen módosítást nem fogadhatják el, minek folytán az elvettetik. Elfogadtatnak ezután a 2., 3., 4. §§-ok. 2. §. Az úrbéri kapcsolatnak az 1848-diki törvények által tett megszüntetése következtében, a volt jobbágyok a kezükön levő úrbéri földbirtokban (úrbéri jobbágy- és úrbéri zsellértelkek) teljes tulajdoni , szabad rendelkezési joggal birnak. 3. §. Az úrbéri telkekkel a volt úrbéresek tulajdonává válnak a már törvényesen elkülönzött vagy jövendőben törvényes után elkülönzendő legelők, nemkülönben azon erdők és nádasok is, melyek az úrbéri faizás és nádlás fejében a volt úrbéreseknek az úrbéri telkek után illetményképen adattak vagy adatni fognak. 4. §. Az úrbéri jobbágy és úrbéri zsellértelkek állományának törvényes mértéke,az eddigi úrbéri törvények által meg lévén állapítva, ez szolgáland minden urbéri tárgyalásnál zsinórmértékül. Az 5. §. igy szól: 5. §. Az 1848. IX. törvényczikk által, az úrbéri kapcsolat véglegesen meg lévén szüntetve , az úrbéri kapcsolatból eredő és származtatott következő jogok és kötelezettségek is elenyésztek : 1) a házatlan úrbéri zsellérek (subinquilini) tartozásai; 2) a pálinka-kazánoktól fizetett díjak, amen- nyiben ezek az úrbéri viszonyon alapulnak; 3) az úrbéri telken nyitott boltoktól a bérszedés joga; 4) a földes urnák azon joga, mely szerint egykori jobbágyának, a tégla-vagy mészégetést, a kővágást, agyag- vagy sövény-ásást annak földén megtilthatta, vagy ezen jog gyakorlásáért magának szolgáltatást köthetett ki, ahol ezen jog a jobbágyi kapcsolat megszüntetéséig gyakoroltatott, és ezeken kívül 5) a kizárólagos mészárszéki jog. A még fenálló többi királyi kisebb haszonvételek szabályozásáról külön törvények intézkednek. Madarász József az 5-ik §. 3 ik pontjában e szó után „úrbéri telken nyitott boltoktól“ a következő szavakat kéri hozzá tétetni : úgy az úrbéri telkeken épített száraz szél vagy műmalmoktól a bérszedési jog megszűnik. Nehrebeczky Sándor, a malomjog megszüntetéét illetőleg az igazságügyi miniszer ur a 1. javaslatot elkészítette; ezen jog tehát ott külön elintézést nyerene. Ez 1836. törvények értelmében a malomjog földesúri regale, a földesúri jogok közé számíttatott, és igy nem azok közé, melyek mint az úrbéri birtok után járók megszűntek ; szónok azért a módositvány ellen van. Simonyi Ernő: A malomjog nem volt regale, hanem épen úgy, mint a boltok nyitása, jus dominate. (Ellentmondás.) Paczolay János czáfolja Simonyit Az 1836. 6. értelmében az őrlési jog földesúri jog volt. Erre a módosítás elvettetett és a szerkezet elfogadtatott. A 6. §. igy hangzik : 6. §. Amennyiben az 1848: XII. törvényczikk által a volt földesuraknak biztosított kármentesítés még kiszolgáltatva nem volna, a megtérítendő összeg kiszámítása az 1868 dik XXXIII. törvényczikk 5-ik §-ának határozatai, a kifizetés pedig az eddig fennállott szabályok szerint történik. Salamon Lajos kérdést intéz az igazságügy - miniszterhez a kir. kisebb haszonvételek és az italmérési jog tekintetében. Kérdi, van-e e tekintetben kész javaslata, éspedig olyan, melyet már a minisztertanács elfogadott volna, hogy azt még ez ülésszak alatt a törvényhozás tárgyalhassa. Mert míg ezen kérdés meg nem oldatik, addig minden más intézkedés félszeg fog maradni. Horvát Boldizsár igazságügyminiszter azt feleli, hogy e tárgyban neki van javaslata, a minisztertanács nem jutott még megállapodásra- Mikor fog ez sikerülni, ezt szónok még nem képes megmondani. De mielőtt a kérdés megoldatnék, kénytelen a pénzügyminiszter statistikai adatokat gyűjteni az iránt, mennyire megy azon kárpótlás, melyet az államnak közvetítése alá kell vennie. Ha ez igen nagyra megy — most két-háromszáz millióra fogna menni, akkor a minisztériumnak egy más módozatról kell gondoskodni. Mindenesetre rajta lesz a kormány a t. házat biztosítani, hogy minél előbb oldassák meg ezen kérdés is, hogy ennek megtörténtével törvényjavaslatot terjeszthessen a ház elé. (Helyeslés.) A §. erre elfogadtatik. Erre következik a II. Fejezet. Elfogadtatik észrevétel nélkül a 7., 8. és 9. §. II. Fejezet. Pusztatelkek. 7. §. A puszta telkek (sessiones desertae), azoknak, illetőleg azok jogutódainak tulajdonai, kik e pusztatelkeknek 1848. évi május 1-én birtokában voltak. 8. §. Pusztatelkek után, melyekért országos kárpótlás fizettetett, vagy fizettetni fog, az úrbéri legelő és erdő illetőleg nádas-illetmény szintén úgy kiadandó, mint más úrbéri birtok után. 9. §. Pusztatelkek egyes részei, melyek 1848. május 1-je előtt nem úrbéri vagy urbért pótló szerződés szerint, hanem az 1836. IV. t. sz. 14. §-a értelmében a megszállásig viszonszolgáltatás terhe alatt osztattak ki, szintén a birtokosok tulajdonai maradnak és a kárpótlás azokért is az átalános úrbéri kárpótlási szabályok szerint aránylag adandó ki. A 10. § így szól : III. Fejezet. Foglalások. 10. §. Az undéri állománynak a földesúri magánbirtokból vagy a közösekből foglalás által keletkezett minden nagyobbítása, nem különben annak a volt földesuraság által tett foglalásból származó kevesbítése ott, ahol az úrbéri rendezés még meg nem történt, vagy a közösség a legelőre, erdőre vagy nádasra nézve a volt földesúr s a volt úrbéresek közt még fennáll, az eddigi törvények szerint ítélendő meg, azonban a következő korlátos közt: a) az 1820. évi január 1-ig fennállott békés birtok se egyik se másik részről meg nem támadható ; b) az 1820. évi január 1-je óta 1859-ik év végéig történt foglalások iránti kereset csak azon esetben érvényesíthető, ha ezen kereset akár külön per utján, akár pedig együttlegesen az úrbéri rendbeszedési, legelő vagy erdőkülönzési perek, már 1859-ik év deczember 31 ikéig megindittatott; c) mind az 1859 dik év végéig tett foglalások iránti kereset, amennyiben ennek az a) és b) pontok értelmében helye van, — mind pedig az 1859-dik évi deczember 31-ike óta történt újabb foglalásokra vonatkozó kereset öszszefoglalandó a már folyamatban levő úrbéri rendbeszedési s illetőleg a legelő - vagy erdőelkülönzési perrel, amennyiben ez utóbbi már megindittatott vagy ezentúl a jelen törvény alapján fogna megindíttatni, s ezzel együttlegesen jön tárgyalás és bírói eldöntés alá. A c) pontnál Tisza Kálmán az eddig követett bírói praxis iránt bővebb felvilágosítást kívánván kapni, kéri e pontot holnapra halasztani. Horvát Boldizsár is a holnapra halasztás mellett van, miután most a kívánt felvilágosítást nem tudná megadni. Erre ez elhalasztatott. Erre elfogadtatnak a 11., 12., 13., 14. §§-ok. 11. §. A mint az úrbéri rendbeszedés végbement s a volt földesur s a volt úrbéresek közt a közösség a legelőre, erdőre s nádasra nézve megszűnt, a foglalások iránti kereset, a magánjogi törvények hatálya alá esik. 12. §. A jelen törvény 10. §-ában érintett, és a volt jobbágyoknál maradt foglalások se a maradványföldek, se az irtások közé nem sorozhatók, és azok után legelő vagy erdőilletmény nem jár. 13. §. A 10. §-ban megtámadatlanoknak kimondott foglalásokért semminemű kárpótlás nem jár. IV. Fejezet. Maradványföldek. 14. §. Azon földek, a melyeket a volt jobbágyok az úrbér behozatalakor megállapított úrbéri állományok mérvén felül birnak, a menynyiben sem foglalásnak, sem irtványnak, sem pusztateleknek, sem bérföldnek (censualis föld) vagy haszonbéri birtoknak nem tekinthetők, s amelyekből az 1848 ik évig fennállott törvények szerint a volt földesur új telkeket tartozott volna alakítani, úrbéri maradvány-földeket képeznek. Ezen földek a volt földesuraknak járandó s a birtokosok által fizetendő kárpótlás mellett a jelen birtokosoknál maradnak, anélkül azonban, hogy e birtoktöbblet a volt jobbágyokat a legelő és erdő elkülönzésénél nagyobb legelő- és erdő-illetményre jogosítaná föl, mint amennyit az úrbérben megállapított telkeik mérvéhez képest követelhetnek. A 15. §. így szól: 15. §. Zsellértelkek belsőségeinél maradvány felszámításának helye nincs. Ha azonban ily telkekhez úrbéri természetű külső földek is tartoznak , ezek a zsellérek által megváltandó maradványföldekül tekintendők. Madocsányi Pál ezet egészen kihagyni kívánja, miután az úrbéri viszonyok ép úgy állanak az úrbéri zsellérekre, mint a telkes gazdákra. A 15-ik §. annál inkább kihagyandó, mert 1 er arról szól, hogy a zsellértelkek belsőségénél a maradványföld számításának helye nincsen. A belsőségnél sehogy sem lehetett a maradványföldeket számítani, mert bármennyivel birt belsőségben az úrbéres volt jobbágy, az nem képezhette tárgyát a maradványföldek fölszámításának, mivel maradványföldet csupán az képezhetett, mivel ő többet birt rétekben és földekben, ha kevesebbet birt belsőségben mint az úrbéri lajstromban ki volt jelölve, kapott bonificatiót, ha többet birt, beszámíttatott neki az illetmény rétekben és földekben. Nehrebeczky Sándor ás Ghyczy Kálmán a 3. meghagyása mellett szólnak. Ez utóbbi módosítást nyújt be, mely szerint hozzátétetni kívánja e szakaszhoz: „Ezek a zsellérek által megváltandó maradványföldekül tekintendők, a mennyiben az úrbéri táblában kitett mennyiséget meghaladják. (Helyeslés.) vallásuaknál : Katholikus özvegy összesen 9972, 1000-ből tehát 73, ágostai 753, vagyis 1000-ből 63, helvét hitvallású 711, 1000-ből 68, zsidó 1742, vagyis ezerből csak 44. Tehát az arány meglehetős hullámzása mellett a zsidó vallásúak ismét határozottan kedvezőbb arányt tüntetnek fel. E pontnál szükséges a nők özvegységi viszonyát külön is felmutatni, kiknél az özvegység sokkal többet mondó mozzanat lévén, több tanulmányra is ad módot. Számuk a férfi e viszonyáénál tetemesen s mindig több, úgy itt is: özvegy nő katholikus 8252, férfi 1720, ágostai 562 nő, férfi 191, helvét vallásu 573 nő, férfi 138, zsidó 1342 nő, férfi 400. Tehát a katolikusoknál majd ötannyi, a zsidóknál majd nagyanynyi, az ágostaiaknál három, s a helvét vallásuaknál négyannyiak körülbelül az özvegy nők, mint az özvegy férfiak száma. Általános és főoka e tüneménynek a nők másodrendüsége az önállóságban, — mig a férfi mindig nősülhet s kérhet nőt, s többnyire ifjúra vágy, — a nő már özvegységében tartózkodó, — egyszersmind a női élet szívósságából is feltételezhető azon nagyobb szám, melyben az özvegyek fekünnek. Az elváltak összes száma 1299—495 férfi 804 nő, az egyes vallásokra nézve a katholikusoknál 5 férfi 8 nő, az ágostaiaknál 6 férfi 8 nő, a helvét vallásuaknál 6 férfi 13 nő, a görög nem egyesülteknél, — csak is ez aránytalanságért jegyzem itt meg, — 2 férfi alig, de 12 nő, a zsidóknál 4 férfi 7 nő jut körülbelöl ezerre. Összehasonlítva, következtethetjük tehát, hogy az elváltak arányát a katholikus valláséval szemben, mely e részben mindenben gátolólag lép fel a mennyire lehet: meglehetősen megközelíti a többi vallások azon engedménye, hogy az elváltak ismét házas viszonyba léphetnek. A gör. nem egyesülteknél az arány anomália, — melyből következtetést vonni — átalánosat, merészség lenne. Ez volna körülbelöl Pest város lakosságának általános rövid átnézete. Műveltségére és életkori viszonyaira nézve, foglalkozásában és lakviszonyában még sok érdekes van — miről majd alkalmilag. B—a J—s. Várady János, Justh József és Paczelay Madocsányit pártolják. Horvát Boldizsár igazságügyminiszt. Ghiczy módosítványához járul, vagy pedig kéri elfogadtatni eredeti javaslatát, melynek 1. alineája igy hangzik:„a zsellér telkeknél maradvány felszámltásának helye nincs.“ Mert a maradvány a telkes jobbágyoknál mindig a telek competentiájához tartozott, igy tehát a jobbágyoknál meg volt határozva, mind a belsőségre, szántóföldek és rétekre nézve, ha p. o. aki telkes jobbágynak volt beírva és azon osztály szerint járt neki 18 hold és azután kitűnt, hogy 24 hold, ami azonfelül maradt, az lett a remanentia. Huszár Imre előadó az eredeti szerkezet elfogadását javasolja, mely szótöbbséggel el is fogadtatok Ghyczy módosításával. Ülés vége 2 órakor. A főrendiház ülése mart. 31. Elnök : Majláth György. Jegyző : Csáky Gyula gróf. Ülés kezdete 11 óra 40 percz. Az 1871. államköltségvetésről szóló szentesitett 1. czikk kihirdettetik. A képv.ház átküldi a községek rendezéséről szóló 1. javaslatot, mely a jogügyi bizottságnak adatik ki, tárgyalása a húsvéti szünet utánra tűzetik ki. Ülés végződik 12 órakor. KÜLFÖLD. A párisi községi választások. A választás napján a párisi nemzetőrség központi bizottsága következő kiáltványt tett közzé: „Polgárok! Küldetésünknek vége szakadt, mi helyet engedünk az újon választottaknak, s a rendes megbizottaitaknak. Önök hazafisága és önfeláldozása által támogatva képesek voltunk keresztülvinni a nehéz munkát, melyet önök nevében kezdtünk. Önök erélyes támogatása folytán a solidaritás többé nem csupán képzeleti, a köztársaság meg van mentve. Ha tanácsaink önök elhatározására bírnak némi súlylyal, engedjék meg önök, hogy elmondjuk, mit várunk a mai szavazás eredményétől.“ „Polgárok! Ne téveszszék szem elöl, hogy azok fogják önöket legjobban szolgálni, akiket önök saját kebelükből választanak, akik életet nyernek önök életéből, akik egy bajban szenvednek önökkel. Óvakodjanak a dicsvágyóktól s a szerencsefiaktól; az egyik úgy mint a másik csak saját érdekében ad önöknek tanácsot, s mindig nélkülözhetlenebbé akarják magukat tenni. Óvakodjanak a fecsegőktől is, kik tettre nem képesek; ők képesek mindent feláldozni egy beszédnek, a szónoki hatásnak, egy szellemdús szónak. Kerüljék azokat is, akiknek a szerencse rendkívül kedvezett, mert ezek ritkán tekintik a munkást testvérüknek.“ „Keressenek önök őszinte meggyőződésű népembereket, kik szilárd elhatározásúak, tevékenyek, józan értelműek és ismert becsületességűek legyenek. Adjanak előnyt azoknak, kik nem hajhászszák önök szavazatait. A valódi érdem a szerényé, s a választóknak dolga felkeresni az embereket, nem pedig a jelölteké, hogy ők lépjenek fel. — Meg vagyunk győződve, hogy ha önök tekintetbe veszik figyelmeztetéseinket, önök valahára inaugurálni fogják a valódi népképviseletet , önök oly megbízottakat találandónak, a kik sohasem fognak önök zsarnokai lenni.“ „A városházán 1871. márt. 25. A bizottság. A válaztások eredménye ez volt: Az első kerületben megválasztatott Adam 7292, Rochard 6629 szavazattal, továbbá Malin és Barre. E kerületben Vermier és Jules Miót megbukott. — A második kerületben megválasztatott Brelay, Loiseau-Piuson, Tirard, Cheron. — A harmadik kerületben megválasztatott A. Arnaud 8679 szavazattal, továbbá Demay, Pindy Cleray, Clovis Dupont. — A negyedik kerületben megválasztatott Lefrancais 8905, szavazattal, Arthur Arnould, Clemence, Gerardin, Amouroux. E kerületben Louis Blanc 5322 szavazattal megbukott. Az ötödik kerületben s a hatodik kerületben szintén 5 ismeretlen nagyságot választottak meg. A hetedik kerületben megválasztották dr. Porset, Brunei és Lefevret. A nyolczadik kerületben Arthur Arnauldot kivéve, ismeretleneket választottak. A kilenczedik kerületben Emanuel Ferryt kivéve, ismeretleneket választottak. A tizedik kerületben Pynt Felix 11813 szavazatot kapott s kívüle még négyet választottak meg. All. kerületben Delescluzet 18,379, Assy-t 18,041, Eudes-t 17,392 szavazattal választották meg s ezenkívül még négy tagot. A 12., 14., 17. kerület ismeretleneket választott. A 15. kerület egy kivétellel ugyanazokat választotta, kiket a 7. kerület megválasztott. A 16. kerületben Pynt Felix 1332 és Victor Hugo 1274 szavazattal választatott meg. A 18. kerületben Blanqui Vermorel és Pascual Grousset, egyenkint 14 ezer szavazatot nyertek. Kivillek e kerületben még négyet választottak meg. A 19. kerületben Delescluzet ismét megválasztották 5840 és Jules Miot-t 5520 szavazattal. A 20. kerületben megválasztották Blanquit másodszor 13,498, Flourenst 13,333 szavazattal. KÜLÖNFÉLÉK: Pest, márt. 31. (Ő felsége a király) tegnap este a koronaherczeggel Bécsből Meranba utazott. (A svéd királyné), Vilma Friderika, tegnap d. e. 10 órakor meghalt, 43 éves volt s tüdőgyuladásnak esett áldozatául. A királyné 1828-ban született, orániai herczegnő volt, Vilmos Frigyes, németalföldi herczeg leánya. A svéd-norvég király, XV. Károly, 45 éves, az elhunyt királynéval 1850-ben kelt egybe, s 1859- ben lépett a svéd trónra. A 21 éves házasságban egy gyermek született, Lujza Jozefin herczegnő, ki jelenleg 20 éves s a dán koronaherczeg neje. (A közös hadügyminiszter a magyar királyi s a lajthántúli cs. k. honvédelmi minisztériumokkal egyetértőleg a folyó évre nézve a következő községeket helyezte a katonai bérszabályzat magasabb osztályaiba. Az első osztályba tartoznak ezentúl Brünn és Lemberg; a második osztályba Prága, Grácz és Fiume; a harmadik osztályba Liza, Troppau, Marburg, Insbruck és Szombathely; a negyedik osztályba Salzburg, Reichenberg, Teschen, Szolnok és Vukovácz ; az ötödik osztályba Lajtha melletti Bruck, Pilsen, Jicin, Jaroslav,Pergine, Cormons, Rimaszombat és Iregh; a hatodik osztályba