Pesti Napló, 1871. június (22. évfolyam, 125-148. szám)

1871-06-01 / 125. szám

kat terhelik ugyan, de ellenszolgáltatásokat is nyújtanak neki, melyek az előbbieket jóformán gyensúly­ozzák. A gömöri iparvasutak hálózatának kiépíté­séről szóló törvényjavaslat tárgyalásánál figyel­met keltett Kerkapoly pénzügyminiszter beszéde, melyben előadta, mily előnyök kínál­koznak a javasolt költségelőállítási módnál az államra s a vállalatra. IL (Folytatás esti kiadásunkhoz.) (Almássy Sándor interpellál a magyar k. államvasuta­­kon használt német nyelv tárgyában. — Gorove köz­lekedésminiszter erre azonnal felel. Tóth Vilmos bel­ügyminiszter felel Horn Ede interpellációjára a fele­kezeti ünnepnapok megülése tárgyában. Az első gács­­országi vasútra, valamint a gömöri iparvasutakra vo­natkozó törvényjavaslatok tárgyaltatnak. Kérvények.) Esti lapunkban foglalt tudósításunkat az első gácsországi vasútra vonatkozó törvényjavaslat tárgyalása kezdeténél zártuk be. Az előadó, Szilágyi Virgil után felszólal. Simonyi Ernő : Kérdi az előadót, várjon mennyiben mozditja elő a javasolt módo­sítást azon czél, melyet az 1869. VI. t. sz. ki­tűzött. Szilágyi Virgil előadó : A legfőbb momen­tum, mely a jelentésben is megemlítve van, s a­mely a módosítások fő tartalma, az, hogy ha az eredeti törvény szerint­­,, illetőleg emelke­déssel építtetik ezen vonal általában és sehol sem kevesebbel, a földréteg természeténél fogva, mi­után igen mély bevágásokra volna szükség, az eredmény oly mértékben volna veszélyeztetve, hogy a forgalom fennakadásától lehetne tartani. Ennek elhárítása végett tehát a czél elérése szem­­pontjából okvetlenül szükséges volt az áto emelkedést megengedni. Móricz Pál: Valljuk meg őszintén, hogy itt a képviselőház rászedetett,­mert midőn ezen csa­ládi vasút építése szőnyegre került, a közleke­dési miniszter úr biztosította a központi bizott­ságot és az országgyűlést, hogy megvizsgált ter­vek folytán ,,­yz, emelkedéssel készülhet e vasút; most azonban mégis kisül, hogy V,, emelkedéssel akarják építeni a vasutat. Ha így félrevezetik az országgyűlést, mely nem vizs­gálhatja a dolgot technikai szempontból, ha egy­szer azt mondják, hogy a vasút g6o emelkedés­sel építhető, később pedig azt állítják, hogy ily emelkedéssel nem építhető, akkor ez rászedés. (Zaj.) Ezt akarta constatálni, és nem szavaz a törvényre. Irányi Dániel a vasúti bizottság elnökéhez intéz egy kérdést, mely ebből áll: mikép győ­ződött meg a vasúti bizottság arról, hogy a 2-ik terv, melyet a kormány elébe terjeszt, csakugyan helyes. Nem találta-e szükségesnek ily két ellen­kező állítással szemben maga küldeni ki egy független szakértőt a helyszínére, hogy tökéle­tes és tiszta meggyőződést szerezzen magának arról: vájjon hibás-e azon első terv és helyes-e a 2-ik terv ? Korizmics László mint a vasúti bizottság elnöke felel Irányi kérdésére. Arra nézve, hogy a vasúti bizottság küldött-e a helyszínére külön mérnöki orgánumokat, válasza az, hogy nem. Nem pedig azért, mert ezt megtette a kormány, és a vasúti bizottság azt hitte, hogy neki nem feladata a kormányt felülvizsgálni új orgánumok­kal. Miután a kormány megvizsgáltatta a hely­színét mérnökök által és miután azt mondta, hogy a dolog valósággal úgy áll és nem máskép, a vasúti bizottságnak más orgánumok által nem kelle a dolgot megvizsgáltatnia. Az nyílt bizal­matlanság lett­­volna a kormány irányában,­ a­mire az okot nem adott. (Helyeslés jobbról.) P. Szathmáry Károly: Kifogása van az el­len, hogy e vasút első gácsországi vasútnak ne­veztessék, pedig ha akár czélszerűségét, akár sokat hangsúlyozott stratégiai fontosságát vesz­­szük,egy utolsónak kellene lenni. E vasút előtte már azért is gyanús, mert az illető consortium részéről nagy összegekkel létettek kísérletek a journalistica megvesztegetésére. A tett módosí­tások honvédelmi szempontból is hátrányosak, azért szónok ellene szavaz. Nyiry Józsa: A kormány eljárása ez ügyben nyilvános volt, a körülményekhez mért czél ki­vitele teljes meggondolásával, minden segédesz­közök felhasználásával intézte el ez ügyet és nyíltan járt el. A legkitűnőbb mérnökök, a leg­nagyobb tekintélyek küldettek ki a helyszínére, megvizsgálták a tényállást és kiderült, hogy a kezdetben tervezett vonal nemcsak hogy foly­tonosan javításokat tett volna szükségessé, ha­nem gyakran megakadályoztatta volna a for­galmat, sőt midőn legszükségesebb lett volna e vonal használhatása, akkor a talaj csúszóssága és biztos alap hiánya miatt fennakadt volna a közlekedés és felszámíthatlan károkat, hátrá­nyokat, elmaradásokat, veszélyeket idézhettek volna elő. Következőkép új vizsgálatok létettek, és ezek nyomán egy tökéletesebb, biztosabb ala­pon határoztatott el a szándékolt vonal kiépí­tése. Ez nem rászedés , mely kitételt visszauta­­sítja. Beszéltek technicai akadályokról is az 1 : 40-szeri emelkedés tárgyában. A technicai tudomány napról napra előrehalad. A­kik 40-es emelkedésről mint akadályokról beszélnek, te­kintsenek a Szemeringre, mely szintén 40-es emelkedésnek van felvéve, de 38 emelkedéssel is bír helyenkint és mégis elég biztos, tekintse­nek a Rigi-vasútra, melynek valamennyi lap tu­datja megnyitását, és a­melynek 25-ös emelke­dése is van, mégis biztos, pedig ezer meg ezer lábnyi mélységek fölött halad el fennakadás nélkül. Szónok teljes meggyőződésből mondja, hogy ez a legelső, a legszükségesebb vonalak egyike. Az olyan argumentumoknak, mint „rászedés,“ nem fogja magát alávetni; teljes meggyőződésé­ből hiszi, hogy minden magyar embernek, ki ha­záját szereti, óhajtani és kívánni kellene ezen vasút létesítését. (Derültség a baloldalon.) Móricz Pál kijelenti előtte szólónak, hogy neki, mint képviselőnek rendre utasítani nincs j°gn, erre csak az elnök van jogosítva. Gorove István, közlekedési miniszter: A kormányt ezen eljárásában az vezette, hogy oly nehézségek állanak elő az iQo­­ad alkalmazása esetére, melyeket a vállalkozó társulat legyőzni és melyeknél fogva a kormány a pálya kiépíté­séért a biztosítást elvállalni nem képes. A tech­nika előtt ma nincs lehetetlenség az ily kérdé­sekben, lehetne tán az eredetileg megállapított­nál még kisebb emelkedéssel is keresztülvinni, de a pálya és az üzlet biztossága szenvedne ál­tala, és e tekintetben az állam érdekei a társu­latéival érintkeznek. Mert ha az üzleti akadá­lyok a forgalom megzavarását és ez­által a ki­adások szaporodását idézik elő, akkor az állami kincstár érdeke szenved, minthogy a biztosíték fedezésének szüksége nagyobb mértékben áll elő. Ez volt az egyik ok, mely a kormányt ezen megváltoztatásra és annak a ház elé való ter­jesztésére bízta. A másik ok az volt, mert feladatának, köte­lességének tartotta azt is, hogy e pálya kiépítése oly esélyektől ne tétessék függővé, melyek kü­lönben más után elkerülhetlenek. Ha a vállalkozó társulat nem lett volna képes ellensúlyozni azon előnyöket, melyeket ily változtatások következ­tében nyer, akkor a kormány nem érezte volna magát feljogosítva arra, hogy a terv­hozást e vál­toztatások elfogadására kérje. Szónok utal a jelentésre, melyben egyenként elősorolta mindazon viszonszolgálatokat, melye­ket a társulat az államnak nyújt, számokban is ki van mutatva azon különbözet, mely ezen mó­dosítással előáll; maga a kormány számokban fejezte ki azon visszatérítést, melyet a társulat az államnak nyújt. Miután még több ellen­vetésre, válaszol, ajánl­ja a javaslatot elfogadásra. (Élénk helyeslés jobbról.) Beszéde közben b. Wenckheim Béla, ő felsége személye körüli minister a terembe lép és élénk éljenekkel fogadtatik. Huszár Imre: Ha kétségben lett volna az iránt, várjon hozzájáruljon-e a javaslathoz, Nyiry felszóllalása tökéletesen eloszlatta volna kételyét. (Derültség.) Azt mondta Nyiry, hogy azok, kik az 1 : 40-es emelkedést soknak tartják, tekint­sék a Semering, tekintsék a Régi vaspályát. Na­gyon sajnálja, hogy Nyiry még a Mont-Denisre vagy a budai gőzsiklóra nem hivatkozott (De­rültség.) Ott kétségkívül még nagyobb az emel­kedés. De Nyiry úr elfelejteni látszott jelesül a Rigi-pályára vonatkozólag, hogy annak nagy része a Feli-rendszer szerint van építve. Szónok nem tudja, hogy szándékozik-e a gácsországi vasutat is a Fel­-rendszer szerint építtetni, különösen ha annak kiválólag straté­giai fontosságát említi fel, a­melynek a sebesség is egyik fő követelménye. Ő legalább úgy tudja, hogy a nagyobb emelkedésű hegyi vasutak épen a sebességi követelménynek felelnek meg leg­kevésbé, és miután ez így van, és miután a Nyiry által felhozott érveket a lehető legszeren­csétlenebbeknek tartja, nem helyez nagy súlyt azon nagy aplombbal elmondott megjegyzésére sem, hogy vannak dolgok, melyeket minden embernek kellene érteni, mert úgy gondolja, hogy specializer ezen dolgot, melyről beszélt, a Nyiry urnak sokkal jobban kellene értenie, mint a mennyire előadásából kivehette, hogy érti. (E­lénk derültség és tetszés.) Szontagh Pál (csanádi): E vonal megsza­vazása azon lázas ingerültségről tanúskodik, mely a speculatio körül hazánkban kifejlődött, mely, fájdalom, a képviselőház többségében is viszhangra talált. (Zaj, jobbról ellentmondás.) Hivatkozik Thommenre ki,­a „Pester Lloyd“ valamelyik számában azt bizonyítá, hogy ezen vasút igen is kiépíthető; Thommen pedig bizo­nyára oly tekintély, mint Nyiry Józsa. (Derült­ség.) Nem fogadja el a törvényjavaslatot. Madarász József Nyiry J.-ra czélozva azt mondja, hogy vannak emberek, kik mind a po­litikában, mind a technikában annyira kikép­zettnek hiszik magukat, hogy 4, 5, 6 hivatalt is képesek viselni, csak hogy minél többet hajt­son. (Derültség.) Ennek egyes állításai ellen polemizálva, kijelenti, hogy a tvjavaslatot nem fogadja el. Szapáry Gyula gr.: Hogy ezen törvényja­vaslat, mely az 1869. VI. t. sz. módosítását czé­­lozza, előnyöket nyújt, azt tag­adni nem lehet Előny az, hogy e törvényjavaslat által biztosít­­tatik ezen vasútnak a kitűzött határidő alatt leendő kiépítése; előny az is, hogy ez által ezen pályának létesü­lése biztosítva marad az által, hogy elvezettetik azon terrénumról, melyen folyvást csuszamlásoknak és rongálásoknak lett volna kitéve ; előny, hogy az országnak na­gyobb terheltetése és költsége nélkül 2 vágány­nyal láttatik el, mely mellett a nagyobb emel­kedés daczára is a szállítási képesség nagyobb lesz, mint a csekély emelkedés mellett az 1 vá­­gányú vonalnál. Előny ezenkívül, hogy a társulat részéről 350,000 írttal több érték fektettetek be, mint ez a jelentésben részletesen előadatik, és hogy ezen vasút hosszát illetőleg rövidebb lesz, mint ere­detileg terveztetett. Mindezek oly előnyök, me­lyeket figyelmen kívül hagyni n­em lehet, és me­lyek létezése mellett azt állítani, hogy ezen tör­vényjavaslat semmi előnyt nem nyújt, bizonyára nem helyes. (Helyeslés jobbról.) Miután az előadó, Szilágyi Virgil válaszol a vita alatt mondottakra, a ház szótöbbséggel el­fogadja. A részletes tárgyalás alkalmával Simonyi Ernő az 1. §. elvetése mellett szóllal fel. Be­szédje folyamában azon reményét fejezi ki, hogy Nyiry Józsa azután, a­mit ma hallott, ezen­túl mint egyszerű képviselő, nem pedig mint magasan kiképzett technikus fog felszóllalni. (Derültség.) Nyiry Józsa kijelenti, hogy ő itt nem mint közlekedés minister tisztviselő, hanem mint Új­bánya képviselőjéül. Ő előbbi minőségében nem kapott semmi megbízást a felszólalásra. Ezen­§ úgy a hátralevő 2—4 .§-ok a központi bizottság értelmében fogadtatnak el. Következik a gömöri iparvasutak háló­zatának kiépítéséről szóló törvényjavaslat tár­gyalása. Szilágyi Virgil előadó : Az 1868. 49. és 1870. 31. tvczikkek által a gömöri iparvasutak kiépítése elrendeltetvén, az ezen t.-czikkek végrehajtására irányzott tvjavas­­latnak elfogadását, s a bemutatott szerződésnek beczikkelyezését általánosságban ajánlja a köz­ponti bizottság azon okoknál fogva, melyek a törvényjavaslathoz csatolt miniszteri előterjesz­tésben előadattak. A részletekre nézve azonban az állandó vas­úti s pénzügyi bizottságok jelentésében kifejtett okok és körülmények alapján a központi bizott­ság az ezek által ajánlott változtatásokat tartja elfogadandóknak. Simonyi Ernő: a vasutak czélja a kormány indokolása szerint az országos fontosságú vas­ipar előmozdítása ,­­ hogy Salgó-Tarjánból kőszént szállítsanak a gömöri vasbányákhoz, miszerint ott a vas olcsóbban előállíttathassék és olcsón elszállíttathassék. De ezen­­javaslat azt mondja, hogy szerződés köttetett az ottani birtokosokkal, kik az államtól megkívánt áldo­zatnak körülbelül ör­ét magukra vállalják, de ezt is csak 10 évre és ezért megkövetelik, hogy ezen 10 év alatt ők állapítsák meg a tarifát s megállapítják ezen szállítási árszabályt oly ma­gasra, hogy­ a­­mellett egyes vashámorok tulaj­donosainak jövedelme szaporodhatik ugyan, de országos szempontból a vasipart előmozdítani nem lehet. Szóló nincs ellenére annak, hogy az ipar fel­virágoztatása érdekében vasutak építessenek, ha ezen érdek az ország általános érdekeivel össze­esik, de oly vasutakra, melyek nem az ország, hanem csak egyes vasgyárosok érdekeit mozdít­ják elő, szóló egy krajcrárt sem hajlandó meg­szavazni. Kerkapoly Károly pénzügyminiszter. Min­denekelőtt arra figyelmezteti a házat, hogy azon kérdés, vájjon a gömöri vidék vasipara méltó-e arra, hogy ott vasút építessék, nem most forog fenn, hanem fenforgott akkor, mikor annak ér­dekében először került a törvényhozás elé a vas­útra vonatkozó engedélyokmány. A kérdés most az, hogy az ügy azon változott formában, mely­ben az a ház elé most kerül, nagyobb áldozattal jár-e, a mint járt volna előbb ? Szólai azt hiszi, nem, miután 311 ezer forintnyi elsőbbségi kötvény különben is ki lett volna bocsátva, igaz, azon kü­lönbséggel, hogy az állam nem vállalt volna a jövedelemért garanciát, most pedig vállal. Ez hát tovább terheltetés. De ez áron a 80 ezer frtnyi A betűs részvény elenyészik, és így a 80 ezer forintnak megfele­­lőleg a jövedelem már megtalálja magában a vasútban a fedezetet, s így ennek kamatoztatá­sa nem előzi meg az állam részéről befekteten­dő összeg kamatozását, s az elsőbbségi kötvé­nyek kamatoztatása és törlesztése után fenma­­radó jövedelmi többlet egészen az állam javára válik. Ide járul, hogy az állam 100.000 írtja még a jövedelem elégtelensége esetén is jöve­delmezni fog 4 % -ot, miután ennyit az érdekel­tek most annak biztosítanak. Kérdés csak az, vájjon az így mutatkozó előny megérdemli-e azon áldozatot, hogy az el­ső kötvényekért a garantiákat elvállalja az állam.­­ Szóló meggyőződése szerint az előny megérdemli ez áldozatot. A tarifát az illető vasipar érdekeltjei, miután maguk kíván­ták azt így megállapittatni, nem tartják olyan­nak mely a vasipart, megelőleg hasson, mi­után teljesen valószínűtlen az, hogy azon gyár­iparosok úgy akarnák a tarifát megállapítani, hogy a mellett iparuk meg nem állhatna. E részben szóló őket illetékes­ bírónak tekinti mint bármely képviselőt. (Helyeslés.) Ami a forgalmat keletről nyugatra és nyu­gatról keletre illeti, szóló felolvassa az illetőknek hivatalos formában létező nyilatkozatát, kimutat­ván, hogy keletről nyugatra és megfordítva ala­csony tarifa leend érvényben és csak a két diago­­nális vonalra lesznek magasabb tarifák. Egyúttal kifejti szóló, hogy a most foganatba vett eljárás által 2 rendszer egyesíttetik, mindkettőnek hibái kikerülésével és mindkettő előnyének szem előtt tartásával. (Helyeslés.) Mert a vasút, mely e módon épül, olcsóbb pénzzel s kevesebb kiadás­sal hozatik létre s mégis az állam dispositiója alatt marad. Kevesebb pénzzel mint 100,000 írt­tal az állam részére egy pálya egész jövedelmét biztosítani alig lehet. (Élénk helyeslés.) Szontagh Pál, (gömöri): Nem osztja Simo­­nyi Ernő azon nézetét, hogy kétséges, vájjon a vasipar valóban országos fontosságú-e, és hivat­kozik Angliára, Szerbiára s a szomszéd osztrák tartományokra, hol ezen fontos iparág érdekében vasutak építettetnek. Különben e pálya fontossága jövőben még fokoztatni fog a kőszén szempontjából és az erdők faszénje is megközelíthető lesz a vasút által. A tarifta kérdése szerinte nem is annyira fontos itt, mert csak általánosságban rövid hat mértföldnyi távolságról van szó, míg másrészt az illetők, kik legkompetensebbek an­nak eldöntésére, hogy várjon fogja e ez a vas­ipart sújtani vagy nem, úgy találták, hogy nem fogja sújtani. Pártolja a központi bizottság javaslatát. Iványi Dániel nem fogadja el e törvényja­vaslatot, de szívesen járul részéről a gömöri vasipar emeléséhez, mihelyest a kormány ennél­­kevésbé hátrányos tervvel fog előállani. Szavazásra kerülvén a dolog, a többség a ja­vaslatot elfogadja. A részletes tárgyalás alkalmával Simonyi Ernő több rendbeli módosítást tesz, melyek el­vettetnek s a javaslat­­­ai elfogadtatnak. Szint­úgy elfogadtatik a szerződés­okmány is. Elnök a törvényjavaslat 3-szori felolvasását a holnapi napirendjére tűzi. Andrássy Gyula gr. miniszterelnök bemu­tatja a tengeri hajók költözéséről és a vasúti összeköttetés további kiépítése tárgyában kö­tött szerződés 9. és 10. §§-ban foglalt vámmen­tességről szóló, ő felsége által szentesített törv. czikket, melyek kihirdetettén, hasonló czélból a főrendiházhoz átküldetni fognak. Kerkapoly Károly pénzügyminiszter, törv. javaslatot terjeszt elő, Pest városa által terüle­tén létesítendő csatornázási és építkezési mun­kálatok befejezése végett, felvétetni szándékolt kölcsön bélyeg és adómentessége tárgyában, mely a pénzügyi bizottsághoz utasíttatott. Hajdu­ Ignácz: (Olvassa ezután a kérvényi bizottság jelentését a XLIII. sorjegyzékben fog­lalt kérvények iránt.) Pozsonyin, kéri, hogy a tankerületi iskolai tanácsosok is törvényes közegeknek jelentesse­nek ki. A körv. bizottság e kérvényt a közokta­tási miniszterhez áttételni véleményezi. Szüllő Géza határozati javaslatot nyújt itt be, mely így hangzik: „A vallás és közokt. miniszter utasíttatik, mi­nél előbb egy tvjavaslatot a ház elé terjeszteni, melyben az eddigi tapasztalatok folytán, tekintve az ügynek a közoktatás terén nagyfontosságú horderejét, az 1868. évi XXXVIII. t. ez. 14. §-a és a 124. §. akként módosíttatnék, hogy minden népoktatási tanintézetek felett az állami főfel­­ügyeletnél a kormány közegei mellett a tanke­rületi iskolatanácsosok is törvényes közegeknek jelentessenek ki.“ A kérvényi bizottság jelentése elfogadtatik és Szüllő Kat. javaslata kinyomatik. Dr. Layer János a fővárosi közmunka tanács eljárása elleni panasza : Dr. Layer János pesti ügyvéd, mint a pesti terézvárosi sugárúton kisajátításban érdekelt 43 házbirtokos megbízottja, a fővárosi közmun­kák tanácsának eljárása elleni panaszaik orvos­lását olyképen kéri, hogy 1. a becsléseknek felülvizsgálata rendeltes­sék el. 2., hogy a kisajátításokra magasabb pénzalap szavaztassák meg. 3., hogy az esküdtszékek számára rendsza­bály állapíttassák meg. 4., hogy addig is a további kisajátítási mun­kájat függesztessék fel. A kérvény tanulmányozása, és a kormánytól is kért és tett felvilágosítások alapján a kérvé­nyi bizottság meggyőződött, hogy a kérvényezők által panaszolt becslési eljárás és árak, a fővárosi közmunkák tanácsa által egyébnek nem tekintettek, mint egy ki­egyezési ajánlat alapjának. Felmarad e szerint esetleg sérelmek esetére a törvény által az esetekre kiszabott út, minthogy ezen it, eddig még senki által sem kisér­ül­tetett meg és kérvényezők nem is jelzik a tör­vényes intézkedés állítólagos hiányait, ezen intéz­kedések módosítására okadatolt indokok nem mutatkoznak. Minthogy továbbá az országgyűlés által meg­szavazott kisajátítási alap mennyisége egyes ese­tekben a becslési árak megszabása körül a bírói ítéletre befolyást egyáltalában nem gyakorolhat: a kérvényi bizottság e kérvényt szabályszerű intézkedés, és az összes sérelmek orvoslása vé­gett az összes ministériumhoz véli áttétetni. Jókay Mór előadván az ügy állását, szintén óhajtja, hogy a minisztériumhoz áttétessék, de úgy, hogy az utasításba bevétessék, miszerint a minisztérium gondoskodjék arról, hogy a magán­vagyon ne károsítassék meg. A kérvény­bizottság jelentése elfogadtatott, szintúgy elfogadtatott. Simonyi Ernő azon indítványa, hogy ezen­túl a képviselőházhoz beadott kérvények mi mó­­dom­ elintézéséről szóló tárgyalás egész terjedel­mében közöltessék a „Buda­pesti Közlönyében. Napirenden több tárgy nincs. A holnapi ülés napirendére a következő tárgyak tűzrek 1) vízszabályozás 2) gátrendőrségi­­javaslatok és 3) a számvizsgáló bizottság jelentése. Ülés vége 1 óra 10 perc­. A főrendiház ülése május 31. Elnök : Majláth György. Jegyzők: Zichy Fer­raris Victor gr., Nyáry Gyula dr., Csány Gy. gróf. A kormány részéről jelen voltak: Wenckheim, Pejacsevics miniszterek, Horváth Döme minisz­tertanácsos. Az ülés kezdődik d. e. 11 órakor. A múlt ülés jegyzőkönyvének hitelesítése után Bujanovich Sándor képv.­házi jegyző átadja a képv. ház határozatait az úrbéri viszo­nyok rendezéséről, az irtványokról és a telepít­­vényes községekről szóló tvjavaslatokon a fő­rendek által tett módosítások felett. Felolvastatnak és a jogügyi bizottsághoz uta­­síttatnak. Elnök: Jelenti, hogy a képv.­ház elnökétől azon sürgős felhívást vette, miszerint a testi bün­tetések eltörléséről szóló tvjavaslat iránti képvi­selőházi üzenet minél előbb tárgyaltassék, és a hozandó határozatról a képv.­ház értesítessék. Elnök kérdi ennek folytán, hogy a jogügyi bi­zottság mi okból nem tett még e tárgyban je­lentést ? Cziráky János úr. mint a jogügyi bizottság elnöke előadja, hogy a m. é. november havában a bizottsághoz utasított üzenet, csak márc. ele­jén tárgyaltathatott a bizottságban. Ekkor azon­ban a bizottság abban állapodott meg, hogy csak úgy adhat alapos véleményt a testi büntetések eltörléséről szóló 1.javaslat iránt, ha az utóbbi években elkövetett bűntények statistikai adatait tanulmányozhatja, s ő végre a kormánytól az adatokat bekérte. Az igazságügyminiszter meg­ígérte azokat, de még eddig be nem érkeztek, és így a bizottság nem képes véleményét el­készíteni. Elnök: Miután márc. 1-től egész mostanig lefolyt idő teljesen elégséges volt a szükséges statistikai adatok beszerzésére, nem kétkedik, hogy az igazságügyminisztérium ezen adatokat a jogügyi bizottság rendelkezése alá fogja bo­csátani. Apponyi György úr. felszólalására az elnök megbizatik, hogy a képviselőház elnökét a jog­ügyi bizottság elnökének j­elentéséről értesítse. E­r­n­u­s­z­t Kelemen és Rónay Lajos bemu­tatták kir. megbizó leveleiket, melyek az iga­zoló bizottsághoz utasíttatnak. Napirend folytán a magyar földhitelintézet­ről szóló törvényjavaslat észrevétel nélkül elfo­gadtatott. Az első folyamodású biróságok szervezéséről szóló törvényjavaslat hasonlólag elfogadtatott, csupán a 26. §-hoz ajánlotta a jogügyi bizottság a következő módosítást: Az 1840. évi XV. t. sz. II. részében az eddig fennállott váltótörvény­­székekhez utasított ügyeken kívül vannak más ügyek is, melyeket például az áruszerzési s más ily természetű ügyeket az 1844. évi VI. tör­­vényezik, utasított ugyan­ezen bíróságokhoz, a hivatkozás tehát ezen utóbb idézett törvényre is kívánatos, és ennélfogva a 26. szakasz a) pontját következőleg véli bővítendőnek . Az a) pont ezen szavai után : „az 1840. évi XV. t. czikk H. részében „létetnék“ és az 1844. évi VI. t. sz. által“, a további szöveg pedig megmaradna. Horváth Döme az igazságügyministerium nevében ezen módositást elfogadja, de nem azon indokból, melyből azt a bizottság elfogadtatni kívánja, hanem csupán bekövetkezhető anomá­liák elkerülése végett. A módosítás elfogadtatik. « Wenckheim László dr. a 9. §-t kihagyatni indítványozza, minthogy a bírói hatalom gya­korlásáról szóló törvény 5. § a szerint a bírósá­gok fizetése az évi állam költségvetésbe fölve­endő s ennélfogva a fizetéseknek ezen törvény­­javaslatban megállapítása ellentétben van az említett t. czikkel. Eötvös Dénes dr. ellenzi, M­i­s­ke Imre és Erdődy Sándor pártolják az indítványt. Horváth Döme nem ismerheti el, hogy a törvényjavaslat az 1869. 4. t. sz. 5. §-ával el­lenmondásban lenne, s a szerkezetet elfogadtat­ni ajánlja. Szavazás folytán az indítvány elvettetett és a törvényjavaslat részleteiben is elfogadtatott. A kir. ügyészségről szóló tvjavaslat észrevé­tel nélkül elfogadtatott. Elnök jelenti, hogy a közlekedési miniszté­rium képviselésével a főrendiházban közelebb tárgyalandó közlekedésügyi tvjavaslatokra néz­ve Szapáry Gyula gróf államtitkár bízatott meg. Ezzel az ülés eloszlott. A legközelebbi ülés holnap Val órakor fog tartatni Fővárosi ügyek. Pest, máj. 31. A pestvárosi közgyűlésen Fodor képviselő felszólal az ellen, hogy a városi főre­­áltanodában e hó 3-án, 24, 25 és 30-án majális­­­kot tartottak s az ifjúságot a tanulástól elvonják. Ney igazgató úrtól az elnöklő fő­polgármester felvilágosítást fog kérni, s egyszersmind felelt Haris képviselőnek a múlt közgyűlésen a Lloyd épület mellett levő kioszk ügyében. Szerinte a közgyűlés elhatározta ugyan, hogy a kioszk f. é. máj. 1-ig eltávolíttassák­, azonban az érdekel­tek folyamodására a belügyminisztérium a kioszk megmaradását 1872 évi szept. végéig megha­gyatni rendelte. A plébánia tér és a Nemeshegyi-féle ház előtti mélység a főpolgármester biztosítása folytán még a jövő augusztus végéig szabályozva le­­endnek. Harisa főpolgármester válaszában meg­nyugszik s csak azon óhaját fejezi ki, hogy jö­vőben, ha közgyűlésnek határozatát a miniszté­rium megváltoztatja, azt a közgyűléssel közölje az elnökség. T­a­v­a­s­z­­ nem nyugszik meg az adott válaszban, s a Haris által elejtett interpellate magáévá tevén,a közgyűlés határozatának meg­változtatására vonatkozó miniszteri rendeletet a jövő közgyűléssel közöltetni kéri, mit az elnök meg is ígért. Grün János képviselő bejelentette elutazá­sát egészségének helyreállítása végett, mit tudo­másul vettek. A minisztérium által az Eszterházy-féle kép­tár megvételéről szóló törvény hiteles másolata megküldetvén, tudomásul szolgál. Hogy a Ludoviceumot mielőbb életbe lehes­sen léptetni s rendeltetési c­éljának átadni, a közgyűlés a honvédelmi minisztérium felhívása folytán elhatározta az ideiglenes karak­szerű­ kórház számára az üllői út baloldalán az Orczy­­kert mögött 10 évre 6000 négyszegű élet áten­gedni. A telek a város tulajdona marad s a tiz év alatt az urijog elismerése fejében az állam egy magyar aranyat fizetene. Az állam köteles az építést még f. évben megkezdeni s jövő év aug. végéig befejezni s a Ludoviceum épületét October végéig kiüríteni, és az uj kórház csa­tornáját a nagy csatornával saját költségén összekötni. T­a­v­a­s­z­i indítványára a város nem a kato­nai kincstárnak engedi át a 6000­0 területet, hanem a m. kir. honvédelmi minisztériumnak bocsátja rendelkezésére. Gyöngyösy Horváth Imre felfolyamodása al­kalmából, a főkapitányi hivatal által ellene fo­ganatosított rendőri eljárás miatt szolgáltatandó elégtétel iránt, a közgyűlés újólag kijelentette, hogy törvényeink ez ügyben nem rendelkezvén statutáriusi jogánál fogva ragaszkodik a minisz­tériumhoz felterjesztett s megállapított szabvá­nyokhoz, melyek szerint az önálló, adózó állandó lakosok a rendőri esetekben a birtokon belül felebbezhessék az ítéletet, a többiek pedig csak birtokon kívül. Egyszersmind a minisztérium­nál meg fogják sürgetni a már rég felterjesztett rendőri szabványoknak mielőbbi helybenha­gyását. A szegényház melletti városi telkekből ismét 24 telek, összesen 4040 □ öt adatott el egy □ öt átlagosan 39 írtjával. A közgyűlés az ár­verés eredményét helybenhagyta s jóváhagyás végett a minisztériumnak terjeszti fel. A fővárosi közmunkák tanácsának abbeli vá­laszát, hogy a város által könnyebb szerkezetű lakházak építési czéljára átengedendő telken az építésvállalkozók által létesíttessük, a köz­gyűlés azon megjegyzéssel tudomásul vette, hogy a városi hatóság közvetlenül maga is át­adhatja vállalkozóknak az építést. A közmunkák tanácsa által megküldött külső körúti tervezet és törvényjavaslat annyira fon­tos,hogy a közgyűlés azt a jogügyi bizottmányhoz utalta s az ügy sürgősségénél fogva jövő szombaton d. u. 4 órakor e tárgyban rendkívüli közgyűlés fog tartatni. A közmunkatanács terve szerint az ország­úton épülő Luby-féle ház vonala tetemesen be­­lebb létetett, s így az országút itt szélesebb le­end. Tervezve van a múzeum kertjének rácso­zatát, valamint az állatgyógyintézet épületének homlokzatát is 2 öllel hátrább belebbezni A főreáltanoda igazgatóságnak a miniszté­riummal való közvetlen levelezését, daczára, hogy ezt a tanügyi bizottság és a tanács javasolták — a közgyűlés a jogügyi bizottmány véle­ményzése nyomán nem engedte meg. Conrad Gusztáv — az absolut kormány alatt pesti polgármester — a Junek-féle sikkasztási ügyben egyességi egyenletül egyszer minden­korra 3000 frtot ajánlott fel a városi leányár­­vaház számára. Ezt a közgyűlés elfogadta, fen­tartván magának az ajánlott pénzösszeg feletti szabad rendelkezést. Több terézvárosi lakos panasza P­a­p­p La­jos kapitányi tollnok eljárási modora ellen, sem­mi alappal nem bírván, elutasittatott. A pana­szosok minden concret eset felemlitése nélkül csak általában léptek fel Papp ur ellen s helyé­be más udvarias, qualificált s németül tudó em­bert kértek, ki őket megérthesse. Gold és Rosner, a Károly-laktanya bérlőinek a közgyűlés csak azon esetre engedi meg a pin­­czeablakok megnyitását a járdára, ha jmn 30 ig a minden pincze­ablaktól évenkint fizetendő 5 írtnak megfelelő tőkét telekkönyvileg beke­belezte­­k. A napirendre kitűzött 17 tárgyból 8 a jövő közgyűlésre maradt. Az ülés vége esti 7 órakor. Különfélék. Pest, máj. 31. (Abaragyorgyevics Sándor her­­cz­e­g) és társai bünperében ma délelőtt 9 óra­kor kezdte meg a m. kir. legfőbb itélőszék a tárgyalást. A bíróság a következő tagokból áll: Elnök B­ó­n­i­s Samu tanácselnök, bírák: Popo­­vics Márk, Szucsics Károly, Mihályi Károly, Blaskovics Kálmán, Osztrovszky József, (elő­adó) Ferenczy János, és Herczeg Sándor. A tárgyalás több napot fog igénybe venni s az íté­let valószínűleg csak szombaton fog kihirdet­­tetni (Székely Bertalan szép fest­ményét) „V. Lászlót,a­mely a történelmi festészeti pályázaton annyi tetszéssel találkozott, a kormány megvásárolta múzeumunk számára 3000 írtért , az már ki is van állítva a képtár­ban. Az „EIL“ egyúttal megemlíti, hogy *

Next