Pesti Napló, 1871. július (22. évfolyam, 149-174. szám)
1871-07-01 / 149. szám
előttem szóló 1. barátomnak fentemlített azon állítására tenni, hogy többé kevésbé a hatalmak az ország kívánalmát registrálták. (Halljuk!) Igenis, registrálta ezeket, de registrálta a porta kívánalmait is, s ezt annyival inkább mondom, miután a jegyzőkönyvek bebizonyítják azt, hogy minden hatalom a megoldásnál kívánságainak más fokozatait akarta érvényesítni, de melyről lemondtak a porta irányában, miáltal azon bizonyítékot nyújtották, hogy ők a portának önállóságát teljesen elismerték (Helyeslés.) Ami a Duna kérdést illeti, megvallom, sajnálom, hogy tisztelt barátommal nem lehetek a tény iránt egy véleményben, miután ő azt mondja, hogy a Duna-kérdésre leginkább azon európai felvigyázatnak vagy európai befolyásnak megszüntetése kivántatott, mely az európai comissiókban fekszik. Erre nézve bátor vagyok figyelmeztetni, hogy úgy látszik, miszerint ő az indokolást a czéllal téveszti össze. Ezen indokolás, amint a vörös könyv 4. lapján levő Prockesnek nov. 28. jegyzéke mutatja, ámbár a hatalmak egyáltalában a Duna-kérdés tárgyalását a conferentián kizárni akarták, ezen indokolásnak célja az volt, hogy a Duna kérdés tárgyalása megengedtessék. Ha t. i. szóló úr azt mondja, hogy azon európai felvigyázatnak megszüntetése kívántatott volna, akkor elkerülte figyelmét az, hogy a bizottság fentartását részünkről nem akartuk indítványozni, de részünkről kijelentetett, hogy azt támogatjuk, s óhajtjuk. Hogy tehát e ténynek általunk való támogatása épen a mi kívánalmaink visszautasításának tekintendő, ez véleményem szerint minden kétségen kívül áll. A másik kérdésre nézve, mely az úgynevezett comission riveraint az ebbeli nehézségek egyáltalában nem a párisi szerződésben gyökereznek, de azon értelmezésben, mely egy későbbi conferentiában 1858. megállapittatott. Ezek a londoni conferentia tárgyát nem képezték, miután itt csak magán párisi szerződésnek értelmezéséről volt szó. Sikerült mindazonáltal ezen kérdésre nézve azon megoldást elérni, mely az úgynevezett parthatalmi bizottságok ujóbbi életbe léptetését határozottan s egyenesen az illető parthatalmakra bízza s igy a nélkül, hogy a londoni conferentia e kényes kérdést ex professo tárgyalta volna, gyakorlatilag azt mégis megoldotta. (Helyeslés.) Ami végre azon munkákat illeti, melyeknek az úgynevezett vaskapunál létesítésére a magyar kormány azon kívánságát fejezte ki, hogy azok egyetértve a többi pártállamokkal, a magyar-osztrák birodalomra hibáztassanak, hogy egy pénzügyi alap meszerzésére, melynek hiánya volt a munkák elmaradása egyik fő oka, a párisi szerződésnek a Duna- vámra vonatkozó 15 pontja a folyó ezen részére nézve megváltoztaztassék. Ha®t. A barátom az illető jegyzeteket olvassa, meggyőződhetik arról, miszerint azon kérdés, ki vigye a munkálatokat gyakorlati tekintetben, mindig a némileg közönyösnek nyilváníttatott és a fősuly Mindig ezen vám követelés lehetett ezen vámnak .rr megállapítása pedig a szerződésben határozottan foglaltatik. Ha egyébiránt összehasonlítjuk azon indítványozott szerkezetet, melyet gr. Apponyi excellentiája a londoni conferentián előterjesztett, s mely igy hangzik,hogy tekintve a közérdeket,ő felsége az osztrák és magyar király a többi parthatalmakkal, melyek a folyó ezen részén léteznek, egyetértésben fog eljárni, ha összehasonlítjuk mondom ezzel a szerződésnek szerkezetét, mely így hangzik : az illető párthatalmak maguk közt fognak egyezkedni, akkor azt hiszem,gyakorlatilag a különbséget a két szöveg között fontosnak tartani nem lehet. Nem szándékozom mindazáltal elkerülni ezen kérdés oly oldalát, mely sok tekintetben a közvélemény figyelmét fölhívta volt ezen kérdésnek azon oldalára is,hogy az az osztrák-magyar kormány eredeti kívánalmainak teljesítése által az ő politikai nyomatékosságát a Duna ezen partján érvényesítse, ha nem a porta, hanem a többi hatalmak ellenállásán szenvedett volna hajótörést kormányunk ezen igénye, magam is az eredményt máskép ítélném, a portát kivéve ; de miután minden többi hatalmak minden kivétel nélkül az osztrák-magyar kormány e kiváltságát a legelőzékenyebb módon pártolták, illetőleg annak kívánságát nem ellenezték, szem elől nem téveszthető az, hogy csupán azon kormány ellenezte e kívánságokat, amelynek épen védelmére és érdekének biztosítására volt a conferentia összehíva. Ezen eredménynek oka tehát nem az osztrák-magyar birodalom méltányos igényeinek ellenzésében, hanem a porta jogainak tiszteletében rejlik. Kérdem, hogyan lehetett volna magát ellentétbe helyezni e részben a portával ? Miután egy részről azt mondtuk a portának : a conferentia a te jogaid védelmére hivatott össze, de más részről azt kellett volna mondani, mi a te ellenvetéseidet tekintetbe nem veszszük, hanem jogaidat megszorítjuk (közbeszólás : úgy van!) ez oly politika lett volna, mely a conferentia czéljával össze nem egyezett volna (helyeslés), ily körülmények között az osztrák-magyar kormány politikájának csökönyös fenntartása sem czélszerű, sem méltányos nem lett volna. (Élénk helyeslés.) Ha egyébiránt t. barátom azt mondja, hogy mi isolálva állottunk, s hogy Apponyi excelentiája az ő előterjesztéseiben sem támogattatott, akkor a conferentia jegyzőkönyveinek természeténél fogva meggyőződhetik még arról is, hogy a jegyzőkönyv a támogatásokat nem emitette, hanem csak az ellenvetéseket, melyekkel valamely kívánság találkozott, és hogy épen e kérdésben, mint mondatott, az osztrák-magyar kormány ellenvetéssel a portán kívül egy hatalm részéről sem találkozott. Ha pedig arra avatkozik, hogy bizonyos kívánságaink nem étesültek, akkor meggyőződhetik, hogy csak azon sorsban osztozunk, mely minden független állam sorsa, amely más állammal tanácskozik. — Az angol kormány is például, mely a Dunakérdésben 34 kívánságot előterjesztett, ezen kívánalmakat visszavonta, látván, hogy azoknak megszavazása épen a porta, részéről akadályokra talál. Ha tehát ez értelemben izolálva állott az osztrák-magyar kormány, akkor ez nem képezte egyedül az ő privilégiumát, hanem osztozott e részben barátságosan más hatalmakkal is. (Derültség.) Miután ily módon azon tényleges felvilágosításokat előadni bátorkodtam, melyek a dolog velejére nézve alkalmasaknak látszottak, egyáltalán nem szándékozom kijelenteni, várjon a londoni conferentia helyes vagy helytelen, megnyugtató, vagy meg nem nyugtató eredményeket szült. Mert azt hiszem, hogy azt, ki a munkában részt vett, nem illeti meg az ítélet kimondása, mindazonáltal, felhasználom az alkalmat azon meggyőződés kijelentésére, hogy az ország kültekintélye nem függ egyedül az egyes nemzetközi kérdések miképeni tárgyalásától. A nemzetközi kérdések miképeni tárgyalása, külügyek vitele csökkenthetik, s veszélyeztethetik egy ország tekintélyét, de nem teremthetik elő s nem alapíthatják meg azt állandóan, ahol ezen tekintély s erő magában az országban nem fekszik. Ismeretes azon régi nyilatkozata egy franczia pénzügyminiszternek, ki a restauratió első napjaiban azt mondta: Faisez nous des bons finances et nous vous ferons de la bonne politique. Külügyekre alkalmazva határozottan mondhatni : Állapítsátok meg nép és kormány, egyesült erővel, a természetes egészséges a közmeggyőződésben alapuló állapotokat otthon, és ha ily állapotok létesülnek, akkor képesek leszünk jó külügyi politikát folytatni. Én nem tagadom, midőn a londoni conferentiábani részvétről volt szó, személyes meggyőződésem volt, hogy onnan fényes, kitűnő eredményeket visszahozni alig fog sikerülni. De ép úgy meggyőződésem jelenleg, hogy a hazafiság legszentebb feladata, hogy mindenki a maga körében oly békés viszonyok fentartásához járuljon, melyek nézetem szerint az ügyek következő kifejlődésének első és legengedhetlenebb feladata és bármily szerény feladat, mely valakit megillet, azért neki, mert személyes eredményeket felmutatni nem képes, egyáltalán a közreműködéstől visszavonulni nem szabad. Békét hallunk hangoztatni mindenfelől Európában ; azt hiszem, alig van ország, hol a béke politikája nem volna az, mely határozottan számolhat támogatásra, és most leginkább rokonszenvre számíthatott volna azon tanulságos események után, melyek a múlt években beállottak, de míg elvileg a béke eszméje mellett számos nyilatkozatok történnek, a dolog természetében s az emberi szenvedélyben fekszik, hogy mindenki a béke fentartását illetőleg egy reservata mentálissal él, t. i. azon háborúra nézve, mely épen az ő véleménye szerint életszükség. És mégis a háború kérdésének könnyű felvetése és azon könnyűszerű mód, melyben sokan arról szólanak, nem általánosságban, de mely szerint egy kivételes háború lehetőségétől nem irtóznak, ez az út, mely legkönnyebben háborúra vezet, azon eljárás, mely akaratlanul veszélyeket idéz elő, s ami könnyen minden békés előrelátást meghiúsít. A demonstratio ideje — teljes meggyőződésem szerint — a háború kérdésére nézve lejárt. Azon eszme, hogy háborúkat vagy össszeütközéseket demonstratiókkal elkerülni, bizonyos nehézségeket demontratióval megszüntetni lehessen, mellőzve a demonstrátió igen káros pénzügyi oldalát, ezen eszme, szemben a veszélylyel, mely a háború keletkezésében fekszik, kormányok által többé fel nem karolandó és tanácskozó testületek által kerülendő. Én nem szoktam bukott hatalmakat elítélni és azon 20 év alatt, melyben Francziaországban az előbbi kormány létezett, ha azon tiszteletben, mely Európa-szerte hivatozott, nem osztoztam, ezáltal nem hiszem magamat felhíva jelenleg azon kormány hibái megemlítésére, ha azokban komoly tanulság nem fekszik. Azon nyugtalan politika, mely minden európai kérdés felkarolására vállalkozik, mely minden európai kérdésre nézve szerencsés megoldást találni kívánt, mely minden résznek megfeleljen és mely minden lépésében új sikert várt, végre oly kormány és ami több, az általa képviselt ország ideiglenes lakásához vezetett. Meggyőződésem e tekintetben az, hogy valamint előttem szóló több barátaim által is hangsúlyoztatok, azon irányzat, melyet ezen országnak és birodalomnak mindenekelőtt követnie kell, a béke irányzata, a tartózkodás, a belső elemek üdvös kifejlődésének a méltóság és méltányosság politikája. Én nem tartoztam soha azok közé, kik a háborúban a kérdéseknek könnyű megoldását látták volna, mert a háborúk az eseményeket vajmi ritkán szokták végleg megoldani és azon gyűlölség, melyet a győztes háború a leggyőzöttben ébreszt, nem végleges megoldást, hanem a jövő ellenségeskedés csíráját hinti. Miután ezen szempontból indulok és hazámra nézve csakis a béke politikáját tartom üdvösnek, mindig azon politikához járulok, mely az ország méltósága és érdekének fentartása melet a békét biztosítja. — És igy ezért a londoni conferentia az általa megvitatandó kérdésekre nézve ezen irányzatot követvén, a felelősségnek azon részét, mely ottani szerény működésemre háromolhatik, teljes, megnyugvással elvállalni mindig kész leszek. (Élénk helyeslés.) hon élt régibb művészeinkről pedig semmit sem tudnak, s egyáltalában alig néhány nevet — de Csakis nevet — említenek föl azon művészeken kívül, akik hazánkból származva, világhírre tettek szert, ezek száma pedig elvégre sem nagy. E viszásságnak elejét venni, műtörténelmünk megírását nemcsak elősegíteni, hanem azt egyenesen létrehozni, nézetünk szerint, az akadémia feladata volna. Kiadványai a legtávolabbi külföldre is eljutnak, miután cserevinyban áll több amerikai, ázsiai és igen sok mai tudós társasággal, és míg a monumenAmerikát vajmi kevéssé érdeklik, miután a reánk vonatkoznak, addig a világ’ részét egyénei iránt mindenki érdekigaz, hogy nyelvünket kevés deha valaki ismerni akarja az ilyálni fog minden országban legit, a ki képes lesz az egyat számára lefordítani, hogy ily munkákhoz ma már egy tudomány- Tevek egész tömegét alános tudomány azt hiszem, legyemre nézve, :re, hamva ' muzeum de ha reke ’el-er nálunk — szegényes körülményeinknél fogva — a könyvtártisztek száma mindeddig felette csekély, és ez indokból hiszem, hogy pesti nagy könyvtáraink nagyon szerény anyagot nyújtanak a műtörténész számára. Vajha meg legyek cáfolva! Ha az akadémia kezébe veszi a nemzeti becsület ez ügyét, s ha nagyobb gyűjteményeink őrei koronként ez irodalom termékeire is gondolnak , meg vagyok arról győződve, hogy a kívánt eredmény nem fog kimaradni. De immár tennünk kell valamit, mert a nyugati haladás óriási rohamával szemben mi mindig nagyobb távolban maradunk hátra, s elvégre is összetiportatunk a tudomány által. A világ ezen legnagyobb hatalma csak akkor nyújt erőt, ha dolgozunk; az összetett kézzel bámulót, mint hasznavehetetlent, megbénítja örökre. És ezzel kipanaszkodtuk magunkat a magyar műirodalom, műtörténelem nem-létezése fölött és miatt. Talán kárhoztatás fog érni, mint néhány év előtt Akin Károlyt, de ez nem tántorít vissza bennünket attól soha, hogy rámutassunk a sebre, sőt ha kell, a heroica curát is alkalmazzuk. Azonban a cura heroica alatt nem Akin eljárását értjük. Mi akkori föllépésének czélját helyeseltük, de a modort és az ezt életre keltő személyes indokokat nem tudtuk megegyeztetni gondolkodásunkkal. Mi múlhatatlan szükségességnek tartjuk az ösztönzést,a hiányok kimutatását, gyengeségeink és sebeink feltakarását, de ezt csak úgy és akkor, ha és midőn akaratunk őszinte, indokunk tartalékgondolat nélkül való és az orvosolhatás valószínű. Végül óhajtanám, ha e tárgy eszmecserét kelene lapjainkban. Főuraink eddig — tisztelet a ételeknek! — műismereteiket német lapokterjesztették, kisértsék meg ezentúl magyarainkban és valósítsák a szives óhajt, a műtelen sorok kifejezni szándékoztak ! Különfélék. Pest, jun. 30. (A koronaőrség.) Ő felsége a honvédelmi minisztérium vezetésével megbizott ministerelnök előterjesztésére Schönbrunnban 1871. máj. 14-én kelt elhatározásával jóváhagyta, hogy a magyar kir. koronaőrség 1872. január 1-jétől fogva a közös hadsereg keretéből kiválasztassák, s azontúl a magy. kir. honvédségből egészittessék ki. (Magyar kecsi vasút.) A huzamosan tartó esőzések és felőszakadások folytán Bánffy Hunyad és Egeresközt beállott töltés-ülepedések miatt az áruszállítmányok felvétele a Hunyadon túl eső állomásokra egyelőre büntetett. A személyforgalmat, a szőlő átszállás nehézségei miatt csak vegyes vonatok közvetít'' számú személyvonat isközlekedik. A megr sán a legnagyobb ni lehet, hogy tóben a fent idő alatt is (A f von tént m deti ti a vá’ , Eg vá eldöm fel, az i Írják, az terv létrei (A ráca hétfőn jul. Pestről két helyre, Ráci és dinomdá vonatkozólag rovatában ké. párt elnöke, • velet vettinal ja azon itt ki szódét, midőn Tétényre vom hértollas (Beö, leitatott és félik na, mert a vidélben viselték nu Deák Ferencz nt jenzésekbe tört ki, nevét, és ekkor a balpárt elnökére roivarta volna meg ok , kozat továbbá azon hir hogy Hyross Géza per. mozgalmakban részt vett nay grófnak rokona, ven közben jelvény és szó nék nyékét. Végre a nyilatkozat a kifejezést visszautasitja. (Közt tét, bár az ellenpárttól jön, s hatjuk, hogy baloldali lapok is latkozók irányában hasonló ménusitsanak. (A karlowiczi szerb c. b . 1.) A congressus most nem tart nyilvános üléseket, mert most a románokkal folynak az alkudozások. A kiegyezés a kolostorok átengedése kérdésének kivételével valószínűleg mindenre nézve akadálytalanul meg fog történhetni. A mai magánértekezleten elhatároztatott, hogy a románoknak a nemzeti alapokból 300 ezer frt adassék ki, a pesti iskolaalapítványnak pedig fele engedtessék át. A vegyes egyházközségek elválasztása a megállapított módon mielőbb végre fog hajtatni. (Csiky Sándor) szokása szerint, ezúttal is elmondta képviselői jelentését az országgyűlés második ülésszakáról. Mint levelezőnk értesít, jún. 29-én népgyűlés tartatott az egri városházán ez alkalomból, és Csiky választói, jobbára földművelők, eljöttek, hogy a számadó sáfárt meghallgassák. Csiky ekként kezdette beszédét. Sok örvendetessel — fájdalom — nem szolgálhatok, minek oka nem rajtam múlt.“ Erre az ország helyzetéről elmélkedett, és különösen a pénzügyek állapotáról mondta el szakavatott megjegyzéseit, melyek csattanós tetszést eredményeztek hallgatóinál. .Áttért ezután a delegatióra és quotára, szólni kezdett majd a „fe helyi hírek. (A pesti postaigazgatóság) bizonyos helyiséget bérelvén ki, annak tulajdonosa most a bérlőtől a rendes házbéren túl még 3%telit kér világítás, háztisztántartás, szeméthordás stb. effélékért. Az igazgatóság kérdést intézett Pest városához, váljon a háztulajdonos fentebbi követelése jogos-e, s hogy mennyit szabad a házi urnák bérlőjétől ily czímen követelni ? Biztosíthatjuk a postaigazgatóságot, hogy ez irányban alapos felvilágosítást alig nyerhet, mert ezen a lakókra nézve oly nagyfontosságú ügy szabályozva nincsen, és így minden házi úr zsarolhat (s melyik ne tenné azt ?) ily czimen lakójától, a mennyit csak tetszik. (A budai népnevelési egylet) f. é. július 2-án reggeli 9 órakor a városi tanácsteremben az alapszabálok módosítása iránt közgyűlést fog tartani. Az elnökség. (Vasúti és gőzhajózási club.)Azazkedvezőtlen időjárás folytán, a julius hó 2- i"ádra térezett" kirándulás, vasárnap, 1 ’Hivatott. A rendező bizottság, ül járó mozdonynyal) órakor Széchenyi Ödön gróf lai vérmezőn. á s.) A budai közúti vaspár Csiszonyi nevű hivatalnoka után egy közúti kocsiról lekerült, mely egyik lábát öszvekbefásitását) még adik. Most már csak a budaittság véleményes jelentéit“) Budán, mely bűzével volt a Krisztinavárosnak talán mégis beboltozzák, tanácsa már leküldte két, melyek szerint az hol eddig az árok volt, lennének ezentúl, s h e v e s s é g.) A... je kis inasát a czuk. A fiúcska, ki még éget, nem állhatott ellen ylaltnak legalább izével igalta a pohár külsejét, dt egy kis fagylaltlé. Jól látva, ezen annyira dühösen a belépő magot oly erővel vágott , sebből vérezve eszméli gyermek szüleinek pasfeedő mesterné felelősségre ( és). A bituminosus mészkőmprimével való kövezés iránt flat által tett ajánlatra nézve a megindittatván, a pestvárosi kövelány mai ülésében következő megállt létre : A főmérnök jelentése szerint ívezés □ öle 48 frt 16 lit krba, az asapriméval pedig 40 írtba, s így emez 12 krral olcsóbba jön. Az angol társulg ezen kövezést előállítaná, évenként 1 ft javítási költséget kér, azért, mert nem arra kötelezi magát, hogy az utczát 15 évig írban tartja, hanem a 15 év leteltével telepségben átadja a kövezetet a városnak, s továbbá saját költségén városi szakértőket vadonba küldeni, hogy az általa előállított köpzés jóságáról és szilárdságáról ott a helyszínen meggyőződést szerezzenek, szóval igér fát, fát, s ha majd — mint elhatároztatott — a hatvani utcza és Sebestyén tér általa próbakép ki lesz kövezve, majd kitűnik, nem hintettek-e port a városi hatóság szemébe. (A magyar országos gazdasszony egylete az iránt folyamodott a közoktatási miniszterhez, hogy terveinek kivitelében nem csupán mint jelenleg történik, esetleges segélyek által gyámolíttassék, hanem hogy részére egy külön álló költségvetési rovatban 10.000 forint mint rendes évi pótlék indítványba hozassék. A közoktatási miniszter erre értesité az egyletet, hogy árvaleánynöveldése fentartására az 1868. évi 38-ik t. ez. 21. §-a értelmében segélyben esetleg részesíthető ugyan, azon kívánságát mindazonáltal, hogy részére a tárczaköltségvetésben rendes évi pótlék gyanánt 10.000 főt felvetessék, sajnálkozására annál kevésbé teljesítheti, miután külön országos felsőbb nevelő intézet felállítása tervezetben van. (Gyermekgyilkosság.) A városi kapitányság f. hó 27-kén éjjel az omnibus társaság óljánál egy csavargó nőt fogatott el, ki azt vallotta, hogy vidékről jött s útközben egy több hónapos gyermeket — melyet gondjaira bíz(Az 1848/49-ki, a honvédek segélyezésére rendezett nagy állam sorsjáték ma délután 3 órától 8 utánig tartott húzásán a következő számok húzottak ki: 100.000 frtos nyeremény 164,197. 20.000 frtos nyeremény 19,143. 10.000 frtos nyeremények: 287,567, 103,885. 5000 forintos nyeremények: 67,826, 173,263, 96,782, 74,128. 1000 frtos nyeremények: 212,882,173, 853, 10,507, 152,998 80,217 3474 239,929 175, 307, 146,411,95,436. 500 frtos nyeremények: 296,2800, 206,527 141,358 102,058, 262,381 116,560 92,034 130,910 111,524 1 56,375 51,533 211,276 103,937 199,081 247,903 113,417 288,167 175,942, 224,266 245,150. felős és kezdetben függetlennek is nevezett, később királyivá alakult minisztériumról.“ A polgármester indítványára ezen jelentés írásban „megőrzés végett,“ a városi levéltárba betétetni határoztatott. (Az osztrák sajtóalap.) Mint Münchenből írják, Hohenwart gróf a bécsi képviselőház által neki sajtóczélokra megszavazott öszszeg egy részét először is arra használta fel, hogy a „Nürnberger Anzeiger“-t, mely eddig nyílt, őszinte modoránál fogva volt kedvelt lap, megvegye. A vétel a „Südd. Post“ tulajdonosának neve alatt történt. Az utóbbi lap is a bécsi sajtóalap által van fizetve. (Postaszolgálat megvonása.) A Gráczból kiutasított Zimmermann jelenleg Sopronban „Freiheit“ czim alatt szerkeszt egy lapot. E laptól, mely a magyar sajtószabadságot élvezi, az osztrák kormány most az osztrák tartományok területére nézve megvonta a postadebitet. (Ultramontán lap Pozsonyban.) A Pozsonyból kiutasított Viola Károly most mégis Pozsonyban készül megtelepedni s ott lapot akar megindítani. (A franczia kölcsönre történt aláírásokra nézve egy bécsi lap azt jelenté, hogy a pesti magy. hitelbanknál történt aláírások érvénytelenek. A június 28-án történt aláírások érvénytelenek, de nemcsak a pestiek, hanem a Berlinben, Frankfurtban és Bécsbe történt aláírások is, mert az aláírás június 27-én berekesztetett. A június 27-én történt aláírás pedig anynyiban érvényes, amennyiben a 2000 milliót túl nem haladja. (Gőzhajózá si engedé ly.) Az új közlekedési miniszter ifj. Ráth Károly pesti lakost feljogosítá, hogy gőzhajóival, és pedig a magyar nemzeti lobogó használata mellett a Balaton taván személyeket bizonyos meghatározott vitelbérért szállíthasson. tok, a visegrádi magaslatról a Dunába dobott. Rettenetes tettének indokául azt hozza fel hogy útközben ruháit és pénzét állítólag ellopták s a gyermeket e miatt nem tudta továbbra eltartani. A vizsgálat erélyesen foly, s eredményéről nem késendünk olvasóinkat értesíteni. (A pesti helv. hitv. főgymn. önképző társulata) szombaton jul. l-jén (holnap) d. u. 4 órakor tartja hatodik évi zárünnepélyét, az iskolaépület nagy termében, Srénatér 6. sz. Az ünnepély tárgysorozatát, az elnöki megnyitó beszéden kívül, a pályanyertes művek felolvasása és két verseny szavalat ké(A József,műegyetemi dalárda) julius 8-án a ziligeti disznófőnél zártkörű tánczvigalmat rende,,melyre meghivók és belépti jegyek a müegyevrmi épületben, (vár, országházi tera) naponkin 12_1 óráig várt_ hatók. 6 (A pesti főreál tan 0 cában) a nyilvános közvizsgálatok julius lv.től 26-ig fognak megtartatni,melyekre a t. ez. szük és ügybarátok tisztelettel meghivatnak. A magínvizsgálatok julius 27. és 28-án lévén megtartanám a jelentkezés julius 26-kán történik az igazgatóságnál. A vizsgálatot teendők a szükséges bizonyítványokkal ellátva tartoznak megjelenni. A P. Napló magántáviratai. Bécs, jun. 30. A kir. tanács mai ülésében a telekkönyvi rendtartás 3-dik olvasásban elfogadtatott. Az 1870-ki póthitelre vonatkozó törvényjavaslat szintén elfogadtatott, miután Wolfram azon nézet ellen harczolt, hogy a Lloyd jövedelmi adója közös ügy; erre megkezdődött a vita a 60 milliónyi hitelművelet tárgyában. Brestel és Czerkowski kifejtik a bizottság többsége és kisebbségének indítványait. Dumba és Figuly a majoritás indítványát pártolják. Kotz Keresztély a minoritás mellett szólal fel. A pénzügyminiszter kimutatja, hogy az esetre, ha a hitelművelet most nem fogadtatnék el, már július vagy augusztus hóban zavarnak kellene beállnia az államháztartásban; ennélfogva kéri a minoritási indítvány elfogadtatását. A bizottsági majoritás azon indítványa, hogy a kölcsönre vonatkozó kormány- előterjesztés ezúttal ne vétessék tárgyalásba, névszerinti szavazásban 87 szóval 56 ellen elfogadtatott. — Russ és társai a járási iskolatanácsokra vonatkozó május 10-ei rendelet tárgyában interpellálják a cultusminisztert. Berlin, jun. 20. A császárnak ma reggel fél 10 órára tervezett hannoverai útja a tartós csúzos fájdalmak miatt elmaradt. A koronaherczeg Hannoverába utazott el London, jun. 30. Az alsóház 342 szóval 230 ellen elfogadta azon indítványt, hogy a titkos szavazásra vonatkozó bizottsági jelentést tárgyalás alá veszi. Berlin, jun. 30. A csapatszállítások Francziaországból július közepéig be lesznek fejezve. Páris, jun. 30. A csapatszemle, melyen Thiers, a nemzetgyűlés, és a diplomatiai testület is jelen volt, minden demonstrátió nélkül ment végbe. Bécs, jan. 30. A képviselőház pénzügyi bizottsága elhatározó, hogy az újság- és hirdetésbélyeg megszüntetése végetti petitiót beható méltánylás végett a kormányhoz fogja utasítni, — azon megjegyzéssel, hogy a kormány a hirdetések és falragaszok bélyegének megszüntetését kiváló megfontolás alá vegye. Berlin, jun. 30. A „Reichsanzeiger“ egy cs. kibocsátványt közöl, mely szerint a schwarzenbecki járásban fekvő cs. birtok, érdemeinek elismeréséül, dotatió gyanánt Bismarck hgnek adományoztatik. A császár elrendelte, hogy a Francziaországban levő német zászlóaljak állománya 802 emberre szállíttassák le. Páris, jun. 30. A csapatok szemléje tegnap d. u. 2 órakor ment végbe a nemzetgyűlés tagjainak jelenlétében. Az elléptető ezredek ismételt éljenzésekben törtek ki.Gambetta Bordeauxban a republicans comité küldöttségének fogadtatása alkalmával beszédet tartott, melyben a jelenlegi kormányt ismeri el egyedül törvényesnek, a mely a maga erejét és jogát tényei által már bebizonyitá. Bécs, jun. 30. (Hivatal, zárt.) Magyar földteherm. kötv. 80.25. Salgó-Tarján —... Magyar hitel 112.50. Magyar záloglevél 89.30. E"délyi 173.-. Magy. kel. vas. 85.—. Magy. ^18' jegy 93.40. Magy. vasúti kölcsön 147.—. , magyar 87.50. Franco-magyar 78.1* 178.—. Magyar éjszakkeleti vas. 16 5. Keleti vasúti felsőbbs. kötvény 85.40. P1087 Pénztári Út Bécsirunt 30.' (Esti zárt.) jitel^87v- 286.70. Éjszaki vasút 2290.50. AVf“TMsut 408. *^0“' Kardok 178.60. 1860-ki A0*25- 1814'k 127^0‘ Magyar jutalomsors^Sy ' ' - ^0rf°v — 9.85V. Magyar pelrészvény 112.50. Galicziai 150.1. Antolo- Jusman 264.50. Franczia-osztrák 111 75 Trar^ay 221.—• Frankiét, Jun 30- (Zárlat) Váltóárfolyam 95.50. 1859-ki E. metalliques . . Uj ezüst kölcsön —.—. Nemzeti kölcsön —.—. Régi metalliques —.—. Uj adómentes kölcsön —.— Amerikai 1828-ig 96.25. Osztrák hitelrészvény 284.25. Osztr. államvasut 406.75. 1854-ki sorsjegyek 72.50. 1864-ki 120.—. 1860-ki 81.75. Ferencz József vas. 191.75. Lombardók 168.75. Galicziai 239.—. Papirjáradék —.—.Ezüstjáradék 56.25. Osztrák bankrészvény 742.—. Magyar sorsjegyek 89.75. Német-osztr bank 13. 25 . Győri 82.25.