Pesti Napló, 1871. július (22. évfolyam, 149-174. szám)

1871-07-01 / 149. szám

előttem szóló 1. barátomnak fentemlített azon állítására tenni, hogy többé kevésbé a hatalmak az ország kívánalmát registrálták. (Halljuk!) Igen­is, registrálta ezeket, de registrálta a porta kívánalmait is, s ezt annyival inkább mon­dom, miután a jegyzőkönyvek bebizonyítják azt, hogy minden hatalom a megoldásnál kívánságai­nak más fokozatait akarta érvényesítni, de mely­ről lemondtak a porta irányában, miáltal azon bizonyítékot nyújtották, hogy ők a portának ön­állóságát teljesen elismerték (Helyeslés.) A­mi a Duna kérdést illeti, megvallom, saj­nálom, hogy tisztelt barátommal nem lehetek a tény iránt egy véleményben, miután ő azt mond­ja, hogy a Duna-kérdésre leginkább azon euró­pai felvigyázatnak vagy európai befolyásnak megszüntetése kivántatott, mely az európai co­­missiókban fekszik. Erre nézve bátor vagyok figyelmeztetni, hogy úgy látszik, miszerint ő az indokolást a czéllal téveszti össze. Ezen indoko­­­lás, a­mint a vörös könyv 4. lapján levő Pro­­ckesnek nov. 28. jegyzéke mutatja, ámbár a ha­talmak egyáltalában a Duna-kérdés tárgyalá­sát a conferentián ki­zárni akarták, ezen indo­kolásnak c­élja az volt, hogy a Duna kérdés tár­gyalása megengedtessék. Ha t. i. szóló úr azt mondja, hogy azon európai felvigyázatnak meg­szüntetése kívántatott volna, akkor elkerülte figyelmét az, hogy a bizottság fentartását ré­szünkről nem akartuk indítványozni, de részünk­ről kijelentetett, hogy azt támogatjuk, s óhajt­juk. Hogy tehát e ténynek általunk való támo­gatása épen a mi kívánalmaink visszautasításá­nak tekintendő, ez véleményem szerint minden kétségen kívül áll. A másik kérdésre nézve, mely az úgyneve­zett comission riveraint az ebbeli nehézségek egyáltalában nem a párisi szerződésben gyöke­reznek, de azon értelmezésben, mely egy későb­bi conferentiában 1858. megállapittatott. Ezek a londoni conferentia tárgyát nem képezték, mi­után itt csak magán párisi szerződésnek értel­mezéséről volt szó. Sikerült mindazonáltal ezen kérdésre nézve azon megoldást elérni, mely az úgynevezett parthatalmi bizottságok ujóbbi élet­be léptetését határozottan s egyenesen az illető parthatalmakra bízza s igy a nélkül, hogy a lon­doni conferentia e kényes kérdést ex professo tárgyalta volna, gyakorlatilag azt mégis meg­oldotta. (Helyeslés.) A­mi végre azon munkákat illeti, melyeknek az úgynevezett vaskapunál létesítésére a ma­gyar kormány azon kívánságát fejezte ki, hogy azok egyetértve a többi pártállamokkal, a ma­gyar-osztrák birodalomra hibáztassanak, hogy egy pénzügyi alap meszerzésére, melynek hiá­nya volt a munkák elmaradása egyik fő oka, a párisi szerződésnek a Duna- vámra vonatkozó 15 pontja a folyó ezen részére nézve megváltoz­­taztassék. Ha®t. A barátom az illető jegyzeteket olvassa, meggyőződhetik arról, miszerint azon kérdés, ki vigye a munkálatokat gyakorlati te­kintetben, mindig a némileg közönyösnek nyilvá­níttatott és a fősuly Mindig ezen vám követelés lehetett­­ ezen vámnak .­rr megállapítása pedig a szerződésben határozottan foglaltatik. Ha egyéb­iránt összehasonlítjuk azon indítványozott szer­kezetet, melyet gr. Apponyi­­ excellentiája a londoni conferentián előterjesztett, s mely igy hangzik,hogy tekintve a közérdeket,ő felsége az osztrák és magyar király a többi parthatalmak­kal, melyek a folyó ezen részén léteznek, egyet­értésben fog eljárni, ha összehasonlítjuk mon­dom ezzel a szerződésnek szerkezetét, mely így hangzik : az illető párthatalmak maguk közt fognak egyezkedni, akkor azt hiszem,­gyakorla­tilag a különbséget a két szöveg között fontosnak tartani nem lehet. Nem szándékozom mindaz­­által elkerülni ezen kérdés oly oldalát, mely sok tekintetben a közvélemény figyelmét fölhív­ta­ volt ezen kérdésnek azon oldalára is,hogy az az osztrák-magyar kormány eredeti kívánalmai­nak teljesítése által az ő politikai nyomatékos­ságát a Duna ezen partján érvényesítse, ha nem a porta, hanem a többi hatalmak ellenállásán szenvedett volna hajótörést kormányunk ezen ig­énye, magam is az eredményt máskép ítél­ném, a portát kivéve ; de miután minden többi hatalmak minden kivétel nélkül az osztrák-ma­gyar kormány e kiváltságát a legelőzékenyebb módon pártolták, illetőleg annak kívánságát nem ellenezték, szem elől nem téveszthető az, hogy csupán azon kormány ellenezte e kívánságokat, a­melynek épen védelmére és érdekének bizto­sítására volt a conferentia összehíva. Ezen ered­ménynek oka tehát nem az osztrák-magyar bi­rodalom méltányos igényeinek ellenzésében, ha­nem a porta jogainak tiszteletében rejlik. Kérdem, hogyan lehetett volna magát ellen­tétbe helyezni e részben a portával ? Miután egy részről azt mondtuk a portának : a conferentia a te jogaid védelmére hivatott össze, de más részről azt kellett volna mondani, mi a te ellen­vetéseidet tekintetbe nem veszszük, hanem jo­gaidat megszorítjuk (közbeszólás : úgy van!) ez oly politika lett volna, mely a conferentia czéljával össze nem egyezett volna (helyeslés), ily körülmények között az osztrák-magyar kor­mány politikájának csökönyös fenntartása sem czélszerű, sem méltányos nem lett volna. (Élénk helyeslés.) Ha egyébiránt t. barátom azt mondja, hogy mi isolálva állottunk, s hogy Apponyi­­ excel­­entiája az ő előterjesztéseiben sem támogatta­­tott, akkor a conferentia jegyzőkönyveinek ter­mészeténél fogva meggyőződhetik még arról is, hogy a jegyzőkönyv a támogatásokat nem em­­itette, hanem csak az ellenvetéseket, melyekkel valamely kívánság találkozott, és hogy épen e kérdésben, mint mondatott, az osztrák-magyar kormány ellenvetéssel a portán kívül egy hata­­lm részéről sem találkozott. Ha pedig arra avatkozik, hogy bizonyos kívánságaink nem étesültek, akkor meggyőződhetik, hogy csak azon sorsban osztozunk, mely minden füg­getlen állam sorsa, a­mely más állammal tanácskozik. — Az angol kormány is pél­dául, mely a Dunakérdésben 3­4 kívánságot előterjesztett, ezen kívánalmakat visszavonta, látván, hogy azoknak megszavazása épen a por­ta, részéről akadályokra talál. Ha tehát ez értelemben izolálva állott az osz­trák-magyar kormány, akkor ez nem képezte egyedül az ő privilégiumát, hanem osztozott e részben barátságosan más hatalmakkal is. (De­rültség.) Miután ily módon azon tényleges fel­világosításokat előadni bátorkodtam, melyek a dolog velejére nézve alkalmasaknak látszottak, egyáltalán nem szándékozom kijelenteni, várjon a londoni conferentia helyes vagy helytelen, megnyugtató, vagy meg nem nyugtató eredmé­nyeket szült. Mert azt hiszem, hogy azt, ki a munkában részt vett, nem illeti meg az ítélet ki­mondása, mindazonáltal, felhasználom az alkal­mat azon meggyőződés kijelentésére, hogy az ország kültekintélye nem függ egyedül az egyes nemzetközi kérdések miképeni tárgyalásától. A nemzetközi kérdések miképeni tárgyalása,­ kül­­ügyek vitele csö­kkenthetik, s veszélyeztethetik egy ország tekintélyét, de nem teremthetik elő s nem alapíthatják meg azt állandóan, a­hol ezen tekintély s erő magában az országban nem fek­szik. Ismeretes azon régi nyilatkozata egy fran­­czia pénzügyminiszternek, ki a restauratió első napjaiban azt mondta: Faisez nous des bons fi­nances et nous vous ferons de la bonne politique. Külügyekre alkalmazva határozottan mond­hatni : Állapítsátok meg nép és kormány, egye­­sült erővel, a természetes egészséges a közmeg­győződésben alapuló állapotokat otthon, és ha ily­ állapotok létesülnek, akkor képesek leszünk jó külügyi politikát folytatni. Én nem tagadom, midőn a londoni conferen­­tiábani részvétről volt szó, személyes meggyő­ződésem volt, hogy onnan fényes, kitűnő ered­ményeket visszahozni­ alig fog sikerülni. De ép úgy meggyőződésem jelenleg, hogy a hazafiság legszentebb feladata, hogy mindenki a maga körében oly békés viszonyok fentartásához já­ruljon, melyek nézetem szerint az ügyek követ­kező kifejlődésének első és legengedhetlenebb feladata és bármily szerény feladat, mely vala­kit megillet, azért neki, mert személyes ered­ményeket felmutatni nem képes, egyáltalán a közreműködéstől visszavonulni nem szabad. Békét hallunk hangoztatni mindenfelől Euró­pában ; azt hiszem, alig van ország, hol a béke politikája nem volna az, mely határozottan szá­molhat támogatásra, és most leginkább rokon­­szenvre számíthatott volna azon tanulságos ese­mények után, melyek a múlt években beállottak, de­ míg elvileg a béke eszméje mellett számos nyilatkozatok történnek, a dolog természetében s az emberi szenvedélyben fekszik, hogy min­denki a béke fentartását illetőleg egy reservata mentálissal él, t. i. azon háborúra nézve, mely épen az ő véleménye szerint életszükség. És mégis a háború kérdésének könnyű felvetése és azon könnyűszerű mód, melyben sokan arról szólanak, nem általánosságban, de mely szerint egy kivételes háború lehetőségétől nem irtóz­nak, ez az út, mely legkönnyebben háborúra ve­zet, azon eljárás, mely akaratlanul veszélyeket idéz elő, s a­mi könnyen minden békés előrelá­tást meghiúsít. A demonstratio ideje — teljes meggyőződé­sem szerint — a háború kérdésére nézve lejárt. Azon eszme, hogy háborúkat vagy össszeütkö­­zéseket demonstratiókkal elkerülni, bizonyos nehézségeket demontratióval megszüntetni le­hessen, mellőzve a demonstrátió igen káros pénz­ügyi oldalát, ezen eszme, szemben a veszélylyel, mely a háború keletkezésében fekszik, kormá­nyok által többé fel nem karolandó és tanácsko­zó testületek által kerülendő. Én nem szoktam bukott hatalmakat elítélni és azon 20 év alatt, melyben Francziaországban az előbbi kormány létezett, ha azon tiszteletben, mely Európa-szerte hivatozott, nem osztoztam, ez­által nem hiszem magamat felhíva jelenleg azon kormány hibái megemlítésére, ha azokban komoly tanulság nem fekszik. Azon nyugtalan politika, mely minden európai kérdés felkarolá­sára vállalkozik, mely minden európai kérdésre nézve szerencsés megoldást találni kívánt, mely minden résznek megfeleljen és mely minden lé­pésében új sikert várt, végre oly kormány és a­mi több, az általa képviselt ország ideiglenes lakásához vezetett. Meggyőződésem e tekintet­ben az, hogy valamint előttem szóló több bará­taim által is hangsúlyoztatok, azon irányzat, melyet ezen országnak és birodalomnak minde­nekelőtt követnie kell, a béke irányzata, a tar­tózkodás, a belső elemek üdvös kifejlődésének a méltóság és méltányosság politikája. Én nem tartoztam soha azok közé, kik a há­borúban a k­érdéseknek könnyű megoldását lát­ták volna, mert a háborúk az eseményeket vaj­mi ritkán szokták végleg megoldani és azon gyűlölség, melyet a győztes háború a leggyő­­zöttben ébreszt, nem végleges megoldást, hanem a jövő ellenségeskedés csíráját hinti. Miután ezen szempontból indulok és hazámra nézve csakis a béke politikáját tartom üdvös­nek, mindig azon politikához járulok, mely az ország méltósága és érdekének fentartása mel­­et a békét biztosítja. — És igy ezért a londoni conferentia az általa megvitatandó kérdésekre nézve ezen irányzatot követvén, a felelősség­nek azon részét, mely ottani szerény műkö­désemre háromolhatik, teljes, megnyugvással elvállalni mindig kész leszek. (Élénk helyeslés.) hon élt régibb művészeinkről pedig semmit sem tudnak, s egyáltalában alig néhány nevet — de Csakis nevet — említenek föl azon művé­szeken kívül, a­kik hazánkból származva, vi­lághírre tettek szert, ezek száma pedig elvégre sem nagy. E viszásságnak elejét venni, műtörténelmünk megírását nemcsak elősegíteni, hanem azt egye­nesen létrehozni, nézetünk szerint, az aka­démia feladata volna. Kiadványai a leg­távolabbi külföldre is eljutnak, miután cserevi­­nyban áll több amerikai, ázsiai és igen sok mai tudós társasággal, és míg a monumen­­A­merikát vajmi kevéssé érdeklik, miután a reánk vonatkoznak, addig a világ­­’ részét egyénei iránt mindenki érdek­­igaz, hogy nyelvünket kevés de­­ha valaki ismerni akarja az ily­­álni fog minden országban leg­­it, a ki képes lesz az egy­­at számára lefordítani, hogy ily munkákhoz ma már egy tudomány- Tevek egész tömegét alános tudomány azt hiszem, leg­yemre nézve, :re, hamva ' muzeum de ha rek­e ’el-er nálunk — szegényes körülményeinknél fogva — a könyvtártisztek száma mindeddig felette csekély, és ez indokból hiszem, hogy pesti nagy könyvtáraink nagyon szerény anyagot nyújta­nak a műtörténész számára. Vajha meg legyek c­áfolva! Ha az akadémia kezébe veszi a nemzeti be­csület ez ügyét, s ha nagyobb gyűjteményeink őrei koronként ez irodalom termékeire is gon­dolnak , meg vagyok arról győződve, hogy a kí­vánt eredmény nem fog kimaradni. De immár tennünk kell valamit, mert a nyugati haladás óriási rohamával szemben mi mindig nagyobb távolban maradunk hátra, s elvégre is összeti­­portatunk a tudomány által. A világ ezen leg­nagyobb hatalma csak akkor nyújt erőt, ha dolgozunk; az összetett kézzel bámulót, mint hasznavehetetlent, megbénítja örökre. És ezzel kipanaszkodtuk magunkat a magyar műirodalom, műtörténelem nem-létezése fölött és miatt. Talán kárhoztatás fog érni, mint néhány év előtt Akin Károlyt, de ez nem tánto­rít vissza bennünket attól soha, hogy rámutas­sunk a sebre, sőt ha kell, a heroica curát is al­kalmazzuk. Azonban a cura heroica alatt nem Akin eljárását értjük. Mi akkori föllépésének czélját helyeseltük, de a modort és az ezt életre keltő személyes indokokat nem tudtuk meg­egyeztetni gondolkodásunkkal. Mi múlhatatlan szükségességnek tartjuk az ösztönzést,a hiányok kimutatását, gyengeségeink és sebeink feltaka­rását, de ezt csak úgy és akkor, ha és midőn akaratunk őszinte, indokunk tartalékgondolat nélkül való és az orvosolhatás valószínű. Végül óhajtanám, ha e tárgy eszmecserét kel­­ene lapjainkban. Főuraink eddig — tisztelet a ételeknek! — műismereteiket német lapok­­terjesztették, kisértsék meg ezentúl magyar­ainkban és valósítsák a szives óhajt, a műtelen sorok kifejezni szándékoztak ! Különfélék. Pest, jun. 30. (A koronaőrség.) Ő felsége a honvé­delmi minisztérium vezetésével megbizott mi­­nisterelnök előterjesztésére Schönbrunnban 1871. máj. 14-én kelt elhatározásával jóváhagyta, hogy a magyar kir. koronaőrség 1872. január 1-jétől fogva a közös hadsereg keretéből kivá­lasztassák, s azontúl a magy. kir. honvédségből egészittessék ki. (Magyar k­e­c­s­­­i vasút.) A huzamosan tartó esőzések és fe­lőszakadások folytán Bánffy Hunyad és Egeres­­közt beállott töltés-ülepedé­sek miatt az áruszállítmányok felvétele a Hu­­nyadon túl eső állom­ásokra egyelőre bün­tetett. A személyforgalmat, a szőlő átszállás nehézségei miatt csak vegyes vonatok közvetít'' számú személyvonat is­­közlekedik. A megr sán a legnagyobb ni lehet, hogy tóben a fent idő alatt is (A f von tént m deti ti a vá’ , Eg vá eldöm fel, az i Írják, az terv létrei (A ráca hétfőn jul. Pestről két helyre, Ráci és dinom­dá vonatkozólag rovatában ké. párt elnöke, • velet vettinal ja azon itt ki szódét, midőn Tétényre vom hértollas (Beö, leitatott és félik na, mert a vidél­ben viselték nu Deák Ferencz nt jenzésekbe tört ki­, nevét, és ekkor a balpárt elnökére roi­varta volna meg ok , kozat továbbá azon hir hogy Hyross Géza per. mozgalmakban részt vett nay grófnak rokona, ven közben jelvény és szó nék nyékét. Végre a nyilatkozat a kifejezést visszautasitja. (Közt tét, bár az ellenpárttól jön, s hatjuk, hogy baloldali lapok is latkozók irányában hasonló mé­­nusitsanak. (A karlowiczi szerb c. b . 1.) A congressus most nem tart nyilvános üléseket, mert most a románokkal folynak az alkudozások. A kiegyezés a kolostorok átenge­dése kérdésének kivételével valószínűleg min­denre nézve akadálytalanul meg fog történhet­ni. A mai magánértekezleten elhatároztatott, hogy a románoknak a nemzeti alapokból 300 ezer frt adassék ki, a pesti iskolaalapítványnak pedig fele engedtessék át. A vegyes egyházköz­ségek elválasztása a megállapított módon mi­előbb végre fog hajtatni. (Csiky Sándor) szokása szerint, ezút­tal is elmondta képviselői jelentését az ország­gyűlés második ülésszakáról. Mint levelezőnk értesít, jún. 29-én népgyűlés tartatott az egri városházán ez alkalomból, és Csiky választói, jobbára földművelők, eljöttek, hogy a számadó sáfárt meghallgassák. Csiky ekként kezdette be­szédét. Sok örvendetessel — fájdalom — nem szolgálhatok, minek oka nem rajtam múlt.“ Erre az ország helyzetéről elmélkedett, és külö­nösen a pénzügyek állapotáról mondta el szak­avatott megjegyzéseit, melyek csattanós tetszést eredményeztek hallgatóinál. .Áttért ezután a de­­legatióra és quotára, szólni kezdett majd a „fe­ helyi hírek. (A pesti postaigazgatóság) bizo­nyos helyiséget bérelvén ki, annak tulajdonosa most a bérlőtől a rendes házbéren túl még 3%­­telit kér világítás, háztisztántartás, szeméthor­dás stb. effélékért. Az igazgatóság kérdést inté­zett Pest városához, váljon a háztulajdonos fen­tebbi követelése jogos-e, s hogy mennyit sza­bad a házi urnák bérlőjétől ily czímen követel­ni ? Biztosíthatjuk a postaigazgatóságot, hogy ez irányban alapos felvilágosítást alig nyerhet, mert ezen a lakókra nézve oly nagyfontosságú ügy szabályozva nincsen, és így minden házi úr zsarolhat (s melyik ne tenné azt ?) ily czimen lakójától, a mennyit csak tetszik. (A budai népnevelési egylet) f. é. július 2-án reggeli 9 órakor a városi tanácste­remben az alapszabá­lok módosítása iránt köz­gyűlést fog tartani. Az elnökség. (Vasúti és gőzhajózási club.)Azaz­­k­edvezőtlen időjárás folytán, a julius hó 2- i"ádra tér­ezett" kirándulás, vasárnap, 1 ’Hi­vatott. A rendező bizottság, ül járó mozdonynyal) órakor Széchenyi Ödön gróf lai vérmezőn. á s.) A budai közúti vaspár Csiszonyi nevű hivatalnoka után egy közúti kocsiról le­került, mely egyik lábát ösz­vekbefásitását) még a­­dik. Most már csak a buda­­ittság véleményes jelenté­i­t“) Budán, mely bűzével volt a Krisztinavárosnak talán mégis beboltozzák, tanácsa már leküldte két, melyek szerint az hol eddig az árok volt, lennének ezentúl, s h e v e s s é g.) A... je kis inasát a czuk­­. A fiúcska, ki még éget, nem állhatott ellen ylaltnak legalább izével igalta a pohár külsejét, dt egy kis fagylaltlé. J­ól látva, ezen annyira dühösen a belépő magot oly erővel vágott , sebből vérezve eszmé­li gyermek szüleinek pa­­sfeedő mesterné felelősségre ( é­s). A bituminosus mészkő­­mprimével való kövezés iránt flat által tett ajánlatra nézve a megindittatván, a pestvárosi köve­­lány mai ülésében következő megál­­lt létre : A főmérnök jelentése szerint ívezés □ öle 48 frt 16 lit krba, az as­­apriméval pedig 40 írtba, s így emez 12 krral olcsóbba jön. Az angol társu­­lg ezen kövezést előállítaná, évenként 1 ft javítási költséget kér, azért, mert nem arra kötelezi magát, hogy az utczát 15 évig írban tartja, hanem a 15 év leteltével tel­­epségben átadja a kövezetet a városnak, s­ továbbá saját költségén városi szakértőket vadonba küldeni, hogy az általa előállított kö­­pzés jóságáról és szilárdságáról ott a helyszí­nen meggyőződést szerezzenek, szóval igér fát, fát, s ha majd — mint elhatároztatott — a hat­vani utcza és Sebestyén tér általa próbakép ki lesz kövezve, majd kitűnik, nem hintettek-e port a városi hatóság szemébe. (A magyar országos gazdasszony egylete az iránt folyamodott a közoktatási miniszterhez, hogy terveinek kivitelében nem csupán mint jelenleg történik, esetleges segélyek által gyámolíttassék, hanem hogy részére egy külön álló költségvetési rovatban 10.000 forint mint rendes évi pótlék indítványba hozassék. A közoktatási miniszter erre értesité az egyle­tet, hogy árvaleánynöveldése fentartására az 1868. évi 38-ik t. ez. 21. §-a értelmében segély­ben esetleg részesíthető ugyan, azon kívánságát mindazonáltal, hogy részére a tárczaköltségve­­tésben rendes évi pótlék gyanánt 10.000 főt fel­vetessék, sajnálkozására annál kevésbé teljesít­heti, miután külön országos felsőbb nevelő inté­zet felállítása tervezetben van. (Gyermekgyilkosság.) A városi ka­pitányság f. hó 27-kén éjjel az omnibus társaság óljánál egy csavargó nőt fogatott el, ki azt val­lotta, hogy vidékről jött s útközben egy több hónapos gyermeket — melyet gondjaira bíz­(Az 1848/49-ki, a honvédek s­egélye­­zésére rendezett nagy állam sorsjáték ma délután 3 órától 8 utánig tartott húzásán a következő számok húzottak ki: 100.000 frtos nyeremény 164,197. 20.000 frtos nyeremény 19,143. 10.000 frtos nyeremények: 287,567, 103,885. 5000 forintos nyeremények: 67,826­, 173,263, 96,782, 74,128. 1000 frtos nyeremények: 212,882,173, 853, 10,507, 152,998 80,217 3474 239,929 175, 307, 146,411,95,436. 500 frtos nyeremények: 296,2800, 206,527 141,358 102,058, 262,381 116,560 92,034 130,910 111,524 1 56,375 51,533 211,276 103,937 199,081 247,903 113,417 288,167 175,942, 224,266 245,150. felős és kezdetben függetlennek is nevezett, ké­sőbb királyivá alakult minisztériumról.“ A pol­gármester indítványára ezen jelentés írásban „megőrzés végett,“ a városi levéltárba betétetni határoztatott. (Az osztrák sajtóalap.) Mint­ Mün­chenből írják, Hohenwart gróf a bécsi képvise­lőház által neki sajtóczélokra megszavazott ösz­­szeg egy részét először is arra használta fel, hogy a „Nürnberger Anzeiger“-t, mely eddig nyílt, őszinte modoránál fogva volt kedvelt lap, megvegye. A vétel a „Südd. Post“ tulajdonosá­nak neve alatt történt. Az utóbbi lap is a bécsi sajtóalap által van fizetve. (Postaszolgálat megvonása.) A Gráczból kiutasított Zimmermann jelenleg Sopronban „Freiheit“ czim alatt szerkeszt egy lapot. E laptól, mely a magyar sajtószabadságot élvezi, az osztrák kormány most az osztrák tar­tományok területére nézve megvonta a postade­­bitet. (Ultramontán lap Pozsony­ban.) A Pozsonyból kiutasított Viola Károly most mégis Pozsonyban készül megtelepedni s ott lapot akar megindítani. (A franczia kölcsönre­ történt aláírá­­sokra nézve egy bécsi lap azt jelenté, hogy a pesti magy. hitelbanknál történt aláírások ér­vénytelenek. A június 28-án történt aláírások érvénytelenek, de nemcsak a pestiek, hanem a Berlinben, Frankfurtban és Bécsb­e történt alá­írások is, mert az aláírás június 27-én berekesz­­tetett. A június 27-én történt aláírás pedig any­­nyiban érvényes, a­mennyiben a 2000 milliót túl nem haladja. (G­ő­z­h­a­j­ó­z­á s­i e­n­g­e­d­é l­y.) Az új közle­kedési miniszter ifj. Ráth Károly pesti lakost feljogosítá, hogy gőzhajóival, és pedig a ma­gyar nemzeti lobogó használata mellett a Bala­ton taván személyeket bizonyos meghatározott vitelbérért szállíthasson. tok, a visegrádi magaslatról a Dunába dobott. Rettenetes tettének indokául azt hozza fel hogy útközben ruháit és pénzét állítólag ellopták s a gyermeket e miatt nem tudta továbbra eltarta­ni. A vizsgálat erélyesen foly, s eredményéről nem késendünk olvasóinkat értesíteni. (A pesti helv. hitv. főgymn. ön­kép­z­ő társulata) szombaton jul. l-jén (holnap) d. u. 4 órakor tartja hatodik évi zár­­ünnepélyét, az iskola­épület nagy termében, Srénatér 6. sz. Az ünnepély tárgysorozatát, az elnöki megnyitó beszéden kívül, a pályanyertes művek felolvasása és két verseny szavalat ké­(A József,műegyetemi dalárda) julius 8-án a zi­ligeti disznófőnél zártkörű tánczvigalmat rende,,melyre meghivók és be­lépti jegyek a müegyevrmi épületben, (vár, or­szágházi tera) naponkin 12_1 óráig várt_ hatók. 6 (A p­e­s­t­i f­őr­e­ál tan 0 cá­b­a­n) a nyilvá­­nos köz­v­i­z­s­g­á­l­a­t­o­k julius lv.től 26-ig fog­nak megtartatni,melyekre a t. ez. szük és ügy­­barátok tisztelettel meghivatnak. A magínvizs­gálatok julius 27. és 28-án lévén megtartanám a jelentkezés julius 26-kán történik az igazga­tóságnál. A vizsgálatot teendők a szükséges bizonyítványokkal ellátva tartoznak megje­lenni. A P. Napló magántáviratai. Bécs, jun. 30. A kir. tanács mai ülésében a telekkönyvi rendtartás 3-dik olvasásban elfo­gadtatott. Az 1870-ki póthitelre vonatkozó tör­vényjavaslat szintén elfogadtatott, miután Wol­fram azon nézet ellen harczolt, hogy a Lloyd jövedelmi adója közös ügy; erre megkezdődött a vita a 60 milliónyi hitelművelet tárgyában. Brestel és Czerkowski kifejtik a bizottság többsége­ és kisebbségének indítványait. Dumba és Figuly a majoritás indítványát pártolják. Kotz Keresztély a minoritás mellett szólal fel. A pénzügyminiszter kimutatja, hogy az esetre, ha a hitelművelet most nem fogadtatnék el, már július vagy augusztus hóban zavarnak kellene beállnia az államháztartásban; ennélfogva kéri a minoritási indítvány elfogadtatását. A bizottsági majoritás azon indítványa, hogy a kölcsönre vonatkozó kormány- előterjesztés ezúttal ne vétessék tárgyalásba, névszerinti sza­vazásban 87 szóval 56 ellen elfogadtatott. — Russ és társai a járási iskolatanácsokra vonat­kozó május 10-ei rendelet tárgyában interpel­lálják a cultusminisztert. Berlin, jun. 20. A császárnak ma reggel fél 10 órára tervezett hannoverai útja a tartós csúzos fájdalmak miatt elmaradt. A koronaherczeg Hannoverába utazott el London, jun. 30. Az alsóház 342 szóval 230 ellen elfogadta azon indítványt, hogy a titkos szavazásra vonatkozó bizottsági jelentést tárgya­lás alá veszi. Berlin, jun. 30. A csapatszállítások Franczia­­országból július közepéig be lesznek fejezve. Páris, jun. 30. A csapatszemle, melyen Thiers, a nemzetgyűlés, és a diplomatiai testü­let is jelen volt, minden demonstrátió nélkül ment végbe. Bécs, jan. 30. A képviselőház pénzügyi bi­zottsága elhatározó, hogy az újság- és hirdetés­bélyeg megszüntetése végetti petitiót beható méltánylás végett a kormányhoz fogja utasítni, — azon megjegyzéssel, hogy a kormány a hir­detések és falragaszok bélyegének megszünte­tését kiváló megfontolás alá vegye. Berlin, jun. 30. A „Reichsanzeiger“ egy cs. kibocsátványt közöl, mely szerint a schwarzen­­becki járásban fekvő cs. birtok, érdemeinek elis­meréséül, dotatió gyanánt Bismarck hgnek ado­­mányoztatik. A császár elrendelte, hogy a Fran­cziaországban levő német zászlóaljak állomá­nya 802 emberre szállíttassák le. Páris, jun. 30. A csapatok szemléje tegnap d. u. 2 órakor ment végbe a nemzetgyűlés tag­jainak jelenlétében. Az elléptető ezredek ismé­telt éljenzésekben törtek ki.Gambetta Bordeaux­­ban a republicans comité küldöttségének fo­gadtatása alkalmával beszédet tartott, melyben a jelenlegi kormányt ismeri el egyedül törvé­nyesnek, a mely a maga erejét és jogát tényei által már bebizonyitá. Bécs, jun. 30. (Hivatal, zárt.) Magyar föld­­teherm. kötv. 80.25. Salgó-Tarján —... Ma­gyar hitel 112.50. Magyar záloglevél 89.30. E"­délyi 173.-. Magy. kel. vas. 85.—. Magy. ^18' jegy 93.40. Magy. vasúti kölcsön 147.—. , magyar 87.50. Franco-magyar 78.1* 178.—. Magyar éjszakkeleti vas. 16­ 5. Keleti vasúti felsőbbs. kötvény 85.40. P1087 Pénztári Út Bécsirunt 30.' (Esti zárt.) jitel^87v- 286.70. Éjszaki vasút 2290.50. AVf“TMsut 408. *^0“' Kardok 178.60. 1860-ki A­0*25- 1814'k 127^0‘ Magyar jutalomsors^Sy ' ' - ^0rf°v — 9.85V. Magyar pelrészvény 112.50. Galicziai 150.1. Antolo- Jusm­an 264.50. Franczia-osztrák 111 75 Trar^ay 221.—• Frankiét, Jun 30- (Zárlat) Váltóárfolyam 95.50. 1859-ki E. metalliques . . Uj ezüst kölcsön —.—. Nemzeti kölcsön —.—. Régi me­­talliques —.—. Uj adómentes kölcsön —.— Amerikai 1828-ig 96.25. Osztrák hitelrészvény 284.25. Osztr. államvasut 406.75. 1854-ki sors­jegyek 72.50. 1864-ki 120.—. 1860-ki 81.75. Ferencz­ József vas. 191.75. Lombardók 168.75. Galicziai 239.—. Papirjáradék —.—.Ezüstjára­dék 56.25. Osztrák bankrészvény 742.—. Ma­­gyar sorsjegyek 89.75. Német-osztr bank 13. 25 . Győri 82.25.

Next