Pesti Napló, 1871. szeptember (22. évfolyam, 201-225. szám)

1871-09-01 / 201. szám

dók—. —. Osztrák bankrészvény 735.—. Ma­gyar sorsjegyek 97.50. Német-osztr. bank —.—. Győri 82.75. Berlin, aug. 31. Búza 77, 74, rozs 50.—. 51.25, 51.75, zab 41, 40; olaj 28.25, 28. 26.—. szesz 18.17, 18.—. B o r o s z 1 ó, aug. 31. Búza 94, rozs 64, zab 29, olaj 13.—. 13.50, szesz 18. 17.75. Newyork, aug. 30.Liszt 610. P­á­r­i­s aug. 30. Liszt 81.— ; répaolaj 116. 50, 116.50, 116.50, lenolaj 95.50. 95.—, 95. 25; szesz 55. 54.50; czukor finom. 142. Magyar vadászok Egyiptomban. A nílusi vadászatokról Eszterházy Mihály gróftól a „Vad. és V.-lap“-ban a követ­kező érdekes rajzot találjuk. Elhagyván Kairót, a Khedive gőzhajóján megkezdtük utunkat a Níluson fölfelé, jól el­látva lőfegyverekkel és vadászkészületekkel. Én és útitársam gr. Szapáry *) Wörndl-puskát is vittünk magunkkal, és azokat ott mindjárt jó próbára is tettük. És nem is volt okunk meg­bánni, hogy puskaporral és göbec­csel bővel­kedtünk, mert a Níluson csakugyan tágas tér nyílik a vadásznak szenvedélye kielégítésére. A Sokféle viziszárnyas: lúd, kacsa, gém, pelikán és más különféle vizimadarak szinte megeleve­nítik a vizet,amint ijedve repülnek föl a plüsz­­szögő hajó előtt. Első nap nagyon csodálkoztunk, hogy lehetet­­len volt egy darabot is elejtenünk; ezt a hajó mozgásának tulajdonítottuk, mely részben oka is volt; de később rájöttünk, hogy főleg a le­vegő tisztasága okozza azt, mely oly nagy Egyptomban, hogy minden közelebbnek látszik, mint valóban van, és mi így, a vadnak távolsá­gát nem mértük meg egyesen. Hátrányos volt még ránk nézve a gőzhajó zúgása is, mely kerekeivel a vizet lapátolva, mindent fölriasztott előttünk. Mégis később egy csolnak használatával sikerült ludakat és kacsákat elejtenünk, bár igen nehéz őket meg­közelíteni, mert nádas vagy sásos hely e folyón alig van, s a vizi madár mind a szabad záto­nyokon ülvén, már messziről is megfigyeli az embert. Itt a Wörndl-puska igen czélszerűnek mutatta magát, mert e tiszta levegőben nagyon messze és jól látván, a kis szigetecskéken nem egy lu­dat vagy gémet ejtettünk el. Fölebb érkezvén a Níluson, megkezdtük a vadgalamb lövését, mi csakugyan fölséges sport Egyptomban. Ez a közönséges vadga­lamb, me­g nálunk is gyakran találkozik, de ottan számíthatlan sokaságban tartózkodik. Ezekre leginkább este felé mentünk vadász­ni, midőn hajónk kikötvén, mi kiszálltunk s a közeli földekre menvén, széltében elálltak, a mer­re húznak s pedig oly szaporán, hogy alig győztem őket két Lefaucheux puskámmal üd­vözölni, s két nap alatt utitársaimmal 400 da­rabot ejtettünk el, s pedig csak naponkint d. u. 31/2 órától 7-ig vadászván, mely órákban leg­jobban húz a vadgalamb. Még fölebb hajózván Egyptom e hires folyó­ján, figyelmünk egészen a krokodilok által fog­laltatott el, melyek mint az arabok mondották , itt már találhatók voltak. És csakugyan egy reggel felriasztottunk embereink kiabálása ál­tal, hogy egy krokodil látható a zátonyok egyi­kén , s csakugyan ott sütkérezett a napon óhajt­va keresett vadunk. Azonnal megállíttattuk a hajót és csolnakot bocsátva a vízre, oldalvást akartuk megközelíteni, de nem várt be a ra­vasz, hanem gyanítván szándékunkat, lassan be­mászott a vízbe, s mielőtt lőközelségre érhettünk volna, végkép eltűnt. Ugyanazon sziget mellett felfelé hajózva, még két vagy három ily ritka vadat vettünk észre, s gyanítván, hogy többen is vannak, el­határoztuk, miszerint két vagy három napot e szigeten töltünk, biztatván bennünket a remény, hogy ha máskép nem, talán lesben egyet el­ejtünk. Másnap tehát lesgödröket ásattunk magunknak a szigeten, és szép meleg nap lévén, reménynyel foglaltuk el leshelyeinket, s jól elfedvén gal­­­lyakkal a kilátást, tüzelésre készen, fáradhatla­­nul leskelődtünk a pánczélgyíkok után. Azonban jó­magamnak több órai les után sem kedvezett a szerencse. Egyszer ugyan jótávoli szigetecskén nagy vigyázva kimászott e krokodilok egyike, de bizony oly respectabil a távolságban az én golyó­fegyveremtől, mintha hallott volna már a messzehordó kartályokról, s így nem hittem ta­nácsosnak reá lőni, félvén, hogy talán társaim­nak esélyét rontom el felriasztása által. Útitársam, ha Eszterházy Lajos, azon­ban szerencsésebb volt, és este a vadásztűznél összekerülve, jóízűen beszélte el rencontrejét. „Miután — úgymond — körülbelül egy fél­óráig kuksoltam és neszeztem már a gödörben, s vagy hatvaincz lépésnyire a víztől, meguntam az unalmas semmittevést s fejemet felemelve a vizr­e tekintek: hát ime egy nagy krokodil fejét veszem észre, amint egyenest felém úszik. Ter­mészetesen rögtön összehúztam magamat, hogy észre ne vegyen s vártam türelmesen s kissé izgatottan is, hogy mikor vergődik ki már a partra. Az én vadam azonban nem igen sietett s körülbelül egy egész negyed óráig a legkinosb próbára tett. Már nem állhattam ki tovább s egy kissé kiemelkedvén leshelyemből, láttam, hogy az én krokodilom — mely ez alatt félig kimászott a vízből — con­amora végig nyúlt a homokon s aluszsza a megelégedettek csendes álmát! Ezt onnan tudtam, mert szája föl volt tátva, s jó szemüveggel csak lélekzését vehettem ki. Miután meggyőződtem, hogy csak­­ugyan aluszik, nagy vigyázva kimásztam a gö­dörből s hason csúszva s fegyveremmel lövés­­készen elkezdtem feléje mászni. Megközelítvén őt vagy húsz lépésnyire, egyszerre csak észre­­veszem, hogy egy kis zöld jószág, tán alig egy lábnyi hosszú kis krokodilos fiú ott hasal a ma­mája hátán, és néz, néz mereven a reám! Félvén attól, hogy ha tovább mászom, majd a kicsi megmozdul és elriasztja a nagyot is, elhatároztam magamat a lövésre. Duplacsövű puskámat felemelve tehát, épen szemére czé­­loztam, szájába nem mervén lőni, mert a fog­sorok mégis oly közel voltak egymáshoz, hogy féltem, miszerint a golyó nem fog áthatni közte, s elsütöttem a puskát. Golyóm a krokodilt erő­ *) A gróf itt az e napokban szerencsétlenül kimúlt gr. Szapáry Béláról, az Európa szerte ismeretes sportmanról szól. Szerkó­ sen találhatta, mert a lövésre felágaskodott és visszahanyatlott a vízbe, melyet bőven fes­tett is. Szerencsétlenségemre a víz rohama épen ott igen erős volt, és így elbukása után krokodilom mindjárt el is sodortatott, én lega­lább többé nem láttam.“ Másnap újra lesre mentünk, de kissé borús lévén az idő, a krokodil urak és asszonyságok nem jöttek ki promenádra, és bármennyire saj­náltuk is, hogy közelebbi ismeretségükhöz nem lehetett szerencsénk, de időnk ki lévén mérve, tovább kellett hajóznunk. Nílusi utunk közben összesen hét krokodilt láttunk, köztük 15 láb­nyi hosszukat is, de többé lehets­en volt egyet is elejtenünk. Megemlítem még, hogy Assuannál, Felső- Egyptomban, hyenákra is mentünk vadászni. Nyomokat ugyan láttam eleget, de egyetlen hyenát sem. Syriában utazásomról csak azt aka­rom említeni, hogy ott oly szerencsés voltam, egy diakalt elejteni, különben vadászatra nézve semmi érdekest nem említhetek, kivéve, hogy igen szép nagy sasokat és gazellákat láttam, de oly messze voltak, hogy lehetlen volt belőlük elejteni. Közgazdaság. A német nemzetgazdák congressusa. (Saját tudósítónktól.) Lübeck, aug. 28. Ma kezdődött meg a német nemzetgazdák XII. congressusa­ Már tegnap este volt ugyan a hajózási társaság termében az ismerkedési estély, de a tárgyalások csak ma kezdődtek meg. Különben is egy tetemes része a vendé­geknek csak ma érkezett meg, s így a tegnapi estély eléggé élénknek nem volt mondható. A régi s különös ízlésű terem fényes világításával különben is sokkal inkább emlékeztetett egy kö­zépkori kereskedelmi, mint egy modern, — s a­mi ennél is több : nemzetgazdasági, — tudomá­nyos társaságra. A tagok száma quantitative nem sok. Az önök által is ismert nevek közül: Braun, Eras, Fau­­cher, Firin, Gensel, Kusserow, Lammers, Mayer, Oppenheimer, Prince-Smith, Perrot, Reutzsch, Schultze és Weibezahn vannak itt. Magyarorszá­got négyen képviseljük: Körösi J., dr. Dorn, Dobner R. és én. A mai ülést az állandó bizottság elnöke, Prince­ Smith, egy tisztelesreméltó öreg úr nyi­totta meg, pár meleg szóban mondván köszönetét az ősrégi hanza város vendégszerető közönségé­nek, s aztán a bureau megalakítására adván elő tervezetét, mely egyhangúlag el is fogadta­tott. Elnökök lettek: dr. Braun Károly Berlin­ből, dr. Bremen Lübeckből és dr. Dettmar Hamburgból. A 6 jegyző közé Dom is beválasztatott. Braun elnöki beszédéből csak pár momentu­mot emelek ki. Ritka önérzettel utal az 1866-oi congresussra, mely határozottan kimondta, hogy vagy politikailag is léteznie kell Észak- és Dél- Németország közt kapcsolatnak, vagy a gazdasá­gi (a Zollverein által) sem állhat fent. A tapasz­talás mutatja e tétel helyességét. Ezér­t kivált a háború sokat változtatott az eddigi viszonyokon, s a közgazdasági helyzet egyáltalán korrectebb ma, mint régebben. A pénzügyi egység csak most létesülhetett, s az érmeegység is, melyet szerző­désekkel hasztalan próbáltak létesíteni, csak most jöhet komolyan szóba. S ép e fontos nem­zetgazdasági kérdések elméleti eldöntésénél fe­lette nyomatékos szerepe van a congressus­­nak, stb. A napirend első tárgya a nemzetközi kereskedelmi politika volt. Eras, az előadó, helytelennek proclamálván azok né­zetét, kik a szerencsés háborúk után „differen­­tial-zündnadikkal és prohibiív hátutöltőkkel“ akarják Francziaország iparát elnyomni, vala­mint azokét is, kik naivul Napóleon szabad ke­reskedelmi politikájának tulajdonítják a fran­­czia corruptiót; még abban az esetben is helyte­lennek tartja a repressáliákat, ha más államot (Francziaország) financiális helyzete a védvá­­mokat helyreállítani kényszeríti. Különben meg­lehetős üres beszédében még az értékvámok ellen is kikel, s a vámtételeknél a nomenclatura egyöntetűségének behozatalát, úgyszintén az egész vámeljárás international szervezésének szükségét hangsúlyozza. Faucher, a másik előadó, szellemdús érteke­zésében szintén hasonló alapelveket követ. Szerinte a fogyasztási adó ép oly jogosult, mint a direct adó (?), bár csak oly czikkekre veten­dő, a­melyek a civilizált élethez nem feltétlenül szükségesek. A fogyasztási adó okvetlenül vámokkal jár együtt, de e vám nem téveszthető össze a védvámmal, mely csak a henyeséget mozdítja elő. A védvámsürgető ipa­rosok az államtól koldulnak segélyt. Az érték­vám mellett plaidiroz, egyes concret eseteket hozván fel. Amerikának nincs szerződése ; Angliában a német szesz, Németországon az angol sodaadóztatik meg felette súlyosan, mind­két nemzet kölcsönös kárára. Spetbeer szerint international kereskedelmi politika már nem is létezik. Ha minden állam teljes free traden, s ez utat ép úgy követi a gyakorlat, a­mint követeli az elmélet, úgy nincs szerződéseknek helye Sir Robert Peel maga sem akarta, hogy Anglia szabad kereskedelmi po­litikája által más nemzetek tariftáiban mérsék­lést idézzen elő. Wolff szerint — ki nem akarja Spetbeert a túlságokba követni — a kereskedelmi szerző­dések mindig védvámi tendentiák palástolói, ezért hova­tovább annál kevesebb jelentőség­gel bírnak. A Faucher által felhozott concret esetben azonban például a soda-vám eltörlésé­nek ajánlata nem volna-e nevezetes segély a szabad spiritust vágyó angol free tradereknek. Dom szerint sincs már ideje a szerződéseknek csak, mint észszerűtlen állapotok bizonyságai­nak, históriai értékük van. ő, mint osztrák (!), megismerteti Osztrákország viszonyait, elmond­va az 1851-ki allgemeine, és 1866-ki einfache Tarif történetét. Indítványozza, hogy a német, birodalom tegye meg az initiativát a vámeljárás és nomenclatura egyszerűsítésére, mert a politi­kai túlsúly legészszerűbben gazdasági czélok valósítására használható fel. A tér szűk voltára tekintettel, mellőzve a hosszas vita folyamát, csak a szavazás eredmé­nyét említem meg. Eras resolutiójából 3’A pont elesett, V­ megmaradt, Soetheené elesett, Dómé megmaradt. E szerint 1. Oly határvámok mellő­zésével, melyek a nemzetközi munkásmozgalmat gátolni hivatják,a létező iparvállalatok netaláni kártalanítására való minden tekintet nélkül kell elbánni. 2. E czélra tekintettel ajánlatos egye­lőre azon után maradni, mely a kereskedelmi szerződésekben a leszállított vámtételek által fedeztetik (Faucher). 3. Egyenlő nomenclatur és nemzetközi egyöntetű vámeljárás a modern forgalom követelményei (Erns). 4. Ez irányban az initiatívát Németország tegye meg (Dom). A napirend második tárgya a kegyes ala­pítványokról volt. Baumeister, hamburgi referens, hosszas beszédben azon resolutiót ajánlta, hogy csak egy időre tekintessék az ala­pító akarata érvényesnek. Ma a vitában Bre­men, Dettmar, Oppenheimer és Wolff vettek részt, s erősen hangsúlyozták, hogy a tudo­mány mai állása szerint a kegyes alapítványok teljesen elvetendő­k. E tárgyra még a csütörtöki folytatólagos tárgya­láskor visszatérünk. A mai ülés reggel 10-től este V­ 5-ig folyvást tartott. Holnap az érme, s esetleg a bankkérdés is lesz szőnyegen. Gy. E. Vegyes hírek. (Kévéket kötő aratógép.) A „N. fr. Pr“-nek Amerikából igen érdekes leírást külde­nek a Carpenter féle aratógépről, mely első oldja meg sikerrel a már régóta megkisérlett felada­tot, hogy t. i. az aratás után a lekaszált gabnát kévékbe is szedi, összekötözi és úgy veti le a földre készen. 30-án kaptak már hasonló gépre szabadalmat, ha mindnyájának van valami hiá­nya és Carpenter urnak hosszas fáradozás után sikerült csak minden hián­t úgy eltávolítani, hogy most már e csodagép, teljes bevégzetten áll és bámulatos eredményeket tüntet fel. Car­penter úr Mihwankee-ban kész volna találmá­nyát 100,000 dollárért az egész osztrák-magyar birodalomra nézve átengedni. Ha ezen arató­gépek nálunk, a­hol még néhány ezer arató­gép elférne, behozatnak, a többi rendszerű gépeket kétségkívül kiszorítják a használatból, mert job­bak s nem is drágábbak, mint más aratógépek. (Lótenyésztési jutalomdij­­o­s­z­t­á­s.)Nagyváradon szeptember 17-dikén a lótenyésztés emelése czéljából e következő dijak fognak kiosztatni. I. S.került szopós csikóval be­mutatott anyakanczák számára, melyek jól ápolt, egészséges és erőteljes állapotban vannak s a jó tenyészkanczák kellékeivel birnak. Első dij 12 db magyar arany, második dij 10, harma­dik dij 8, negyedik dij 6, ötödik dij 5 db ma­gyar arany. II. Három éves kanczacsikók szá­mára, melyek kitűnő tenyészképességet ígérnek. Első dij 10 db magyar arany, második 8, har­madik dij 6, negyedik dij 5, ötödik dij 5, hato­dik dij 5 db magyar arany. Minden tekintetben kitűnő méncsikókat a kitűzött dijakból pályáza­ton kívül is jutalmazhat a dijosztó bizottság. Ezen államdíjakra pályázhat minden biharme­­gyei lakos, ha községelőljárói bizonyítványnyal igazolhatja azt, hogy a szopóscsikóval bemuta­tott anyakancza már a csikó születése előtt sa­játja volt, vagy pedig, hogy a kiállított három éves kanczacsikó egy, az ellés idejekor birtoká­ban volt anyától származik és általa neveltetett. Ménestulajdonosok lovai csak ezüst érmekkel díjazhatók, s ilyen érmekkel fognak esetleg azon lovak tulajdonosai is jutalmaztatni, melyek a dijak elégtelensége miatt aranydíjban nem része­sülhettek. A bemutatott lovak megbírálása, va­lamint odaítélt dijak kiosztása is egy elégre ala­kult vegyes, polgári és katonai szakbizottság ál­tal azonnal a helyszínen fog eszközöltetni. Üzleti hírek. Gabnaüzlet. Pest, aug. 31. A gabnaüzlet ma búzára nézve ismét igen szilárd és csak a kíná­lat csekélységének tulajdonítható, hogy nagyobb for­galom nem jött létre. Minden egyéb gabnanem vál­tozatlan. Eladatott többek közt: Búza tiszavidéki 600 m. 86 fns 6.85; 400 m. 863/2 fns 6.75; 300 m. 87 fns 6.70; 400 m. 85­/2 fns 6.60 ; 300 m. 85 fns 6.50; 200 m. 85 fns 6.50; 400 m. 84 V* fns 6.40; 500 m. 83­­2 fns 6.32 V* ; 400 m. 82 fns 6.10 ; bánsági 400 m. 85­/2 fns 6.471/1 , pestmegyei 400 m 84 fns 6.40; 600 m. 86 fns 6.70; 300 m. 82 fns 6.7 ; fehérmegyei 400 m. 78 Va fns 5.40; 400 m. 85 fns 6.50; 1000 m. 85 fns 6.60 kp. Arad, aug. 29. Az egy idő óta naponkint emel­kedő árjegyzések a pesti piacion természetesen a mi piac­unkra is befolyást gyakorolnak , különösen a bú­za az, mely az üzérkedés élénk részvéte mellett na­ponként áremelkedést mutat, anélkül, hogy jelentéke­nyebb behozatalnak örvendhetnénk. Nagyobb kész­let­forgalom már azon okból sem jöhet létre, mert a készlettulajdonosok jóval túllépnek követeléseikben a napi árakon, a­mibe a vásárlók egyelőre nem haj­landók egyezni. Búzában ma újabb áremelkedés mu­tatkozott s azért az üzlet csak az új­ aradi hetivásár­ra szorítkozott. Az ár a múlt hetiekhez képest 20 krral jelezhető mérőnként. Kukoricza még mindig ke­resett Erdély számára, bár az ebbeli üzlet engedett élénkségéből; ára szilárd. Rozsból kevés kínálat; ára 5 krral ment fel. Árpa szép minőségü keresett; szintén 5 krral jobban fizettetik. Zab kevésbé élénk, de szi­lárd. Szesz változatlanul szilárd. Kivonat a „Bp. Közlöny “ ből. Árverések: Zichyfalva községházánál sept. 25. és oct. 25. d. e. 10 ó. Földek. — N.-Kőrös köz­ségházánál sept. 12. és oct. 17. d. e. 10 ó. Földek. __ Szeged városházánál oct. 28. és decz. 9. d. e. 10 ó. 13,000 írtra becsült ház. — Tétényben sept. 19. d. u. 3 ó. Hecht Ferencz ingóságai. — Dejthe (Po­zsony) községházánál oct. 12. és nov. 16. d. e. 10 ó. Földek. — Bonyhád mvárosházánál sept. 18. d. e. 9 ó. Földek. Pályázatok: Tapolczán az adóhivatalnál adó­szedői állomásra. Foly. 3 hét alatt a soproni p. v. igazgatósághoz. — A fiumei középtanodánál több tanszékre és pedig 1. a mértan és mértani rajz; 2. a rajz; 3. a történelem és földrajz tanszékei. Sept. 25-ig a közoktatási miniszterhez. — Igló vá­rosában az állami tanitóképezdénél két rendes tanári egy segédtanári, egy zene és énektanitói, egy rajz és énektanitói s egy gyakorló iskolatanitói állomásra. Foly. sept. 20 ig a közoktatási miniszterhez. Czégbejegyzések: A pesti váltótörvény­széknél: a „Magyar általános földhiteltársaság“ czég­nél Horvát Boldizsár elnök, báró Bánffy Albert, gróf Zichy Ferraris Victor, Bartal György, Londonból B. Erlanger Emil, Rajner Pál, és Prónay József állandó, Lévay Henrik, Ullmann M. G., Almásy Pál, b. Vay Miklós, és b. Pongrácz Emil ideiglenes igazgatóta­nácsosok czimvezetési aláírásaik. — A „Tiszavidéki vaspálya-társaság“ és ennél gr. Barkóczy János el­nök, kapriorai b. Wodiáner Mór alelnök, linsbergi Haber Lajos, Jaques Henrik, lovag Königsvvarter Jó­zsef, gr. Lichnovszky Athenio, gr. Nemes Vincze, b. Schey Frigyes, lovag Schöller Sándor, gr. Waldstein János, gr. Zichy Henrik, dr. Kautz Gyula, gr. Szapá­ry Antal, Zsedényi Ede, és dr. Wenckheim Béla igaz­gató tanácsos és Taschler Domonkos és Kuntorad Ede urak czimvezetési aláírásaik. — „Simon Singer“ kis­kereskedő Pesten ; „Budapesti géptéglagyár társa­ság“ czégnél Grobitz Otto és Mandello Hugo czimve­zetési aláírásaik; — „Weiss Berthold“ terménykeres­kedő Pesten ; — „Josef Spiller“ borszeszkereskedő Pesten. Idegenek névsora. Hungária. Báró Perényi S. birt. [Kassa. Ziller F. tözsér Stuttgart. Strozzi M. tözsér Olaszország. Stroz­­zi P. tözsér Olaszország. Wood M. tőzs. London. Winn M. tözsér London. Trausch J. tözsér Bukarest. Verdelot S. tözsér Reims. Farkas M. birt. Arad. Pal­­kovits J. birt. Arad. Vörös P. birt. Arad. Pavessy G. birt. Arad. Zsoldány J. birt. Diószeg. Lán­­czy D. főpénztárnok Arad. Manbach P. mag. Köln. Martini S. tözsér Flórencz. Martini J. tözsér Fló­­rencz. Nescribel O. ügyvéd Arad. Protti G. keresk. Triest. Preiss F. keresk. Vukovár. Patzek X. tözsér Bécs. Plato J. tözsér Bréma. Scharr F. gyáros Bécs. Sipos O. követ Jászberény. Wermann J. kereskedő Hamburg. Wasle F. keresk. Baden. Zsolnay J. Ugyv. Pécs. Brehme A. keresk. Hamburg. Nemzeti szálloda. Paczona C. birt. R.­Almás, Szalay J. birt. Karczag. Kardos K. birt. Hidas. Ha- Sassy A. birt. Veszprém. Katz A. birtokos Bugyi. Brody Dj ügyvéd Nagy-Várad. Lipták T. ügyvéd Temesvár. Rosenbauer M. kerek. Tata. Braun S. keresk. Tata. Páris. Filscoff N. tőzsér Törökország. Komitzer S. tanár Bécs. Sanner F. cs. k- ezredes Bécs. Gei­ger M. keresk. Szabadka. Boschán E. keresk. Nagy- Várad. Frohner szálloda. Taubinger B. birt. T.-Szt.­­Miklós. Adler D. birt. Moór. Lázár K. főmérnöks Bécs. Bode L. főmérnök Bécs. Muly T. gyáros Bécs. Fried­rich K. gyáros Bécs. Hatschek H. kerek Bécs. Gold­­schmiedt keresk. Bécs. Gobi F. kersk. Bécs. Hoch T. keresk. Hamburg. Harden A. keresk. Hamburg. Storr W. kereskedő Stuttgart. Eisler K. kereskedő Eszlingen. Európa Gróf Kamonda A. birt. Konstantinápoly. Kastor G. orvos Konstantinápoly. Jansen A. mag. Páris. Mozel A. keresk. Belgium. Gombo B. keresk. Temesvár. István főhercczeg. Gróf de la Motte birtokos Bia­nukovics S. képviselő Bia, Buky L. orvos Üllő. Roth A. orvos Poroszország. Neuhold M. épitőmester Salzburg. Felser I. épit. vállalk. Salzburg. Nádor. Láng G. követ Besztercze. Salaci J. birt. Somogy. Modor P. birt. Kalocsa. Lázárovits ügyvéd Ruma. Komlóssy L. orvos­­Pozsony. Kohn L. keresk. Somogy. Pannónia. Kóczián F. birtokos Gyöngyös. Szé­­csy J. birtok. 5.­Györk. Singer B. orvos Kecskemét. Molnár L. keresk. Félegyháza. Eliász J. kereskedő Gyöngyös. Epstein B. birt. Fegyvernek. Arany sas. Répásy M. birt Pozsony. Kaprinay. G. birt. M.-Bérény. Filotás F. birt. N.-Várad. Fok K. orvos N.-Károly. Szlávi L. keresk. Losoncz Gaale A. keresk Boroszló. Fehér hajó. Fröhlich W. birt. Kolozsvár. Zelenk J. birt. Reitzak. Obermeyer R. gazdász Ráczkeve. Jankovich J. keresk. Kragujevátz. Pragulovits D. ke­resk. Kecskemét. Reithe J.­­keresk. Bajorország. Stra­­ker J. tanító Reitzaki London. Koromzay N. birtokos Kézsmárk. Demi­­ány J. birt. Kézsmárk. Jékel A. birt. N.­Károly. Rettich K. keresk. Csehország. Weisz F. kersk. Nyit­­ra. Schönberg J. keresk. Szolnok. Vadász-Kürt. Zvetkovits Gy. birt. Pécs. Csiba K. Pozsony. Gáspár D. birt. Pozsony. Árvay L. ügyv. Eszék. Radits M. ügyvéd Temesvár. Lischer M. orvos Kolozsvár. Zimendorfer keresk. Bécs. König A. kersk. Győr. NEMZETI SZÍNHÁZ. Ma, pénteken, September 1-én adatik : Laury kisasszony vagy­ a várfalak között. Dráma 5 felv. SZEMÉLYEK: Val Laury Bertrand, gróf — Szigeti Imre Elvira, neje — — Paulayne Delphine, első házasságából való leánya — — Felekiné Villamar Alfonz herczeg, Fort Laury marquis — — Feleki Armigny Leon, marquis — Nagy Roland, orvos a Val Laury várban Lendvay Fleurilles, lovag — — Benedek Montard, vicomte — — Temesvári Ambray Helén, grófné — Niczkyné Öreg nemes — — Veres Fiatal leány — — Dulka S. Renand ) — Újházi Gergely ) .. . — Leövei Fülöp ) a gróf Szolgál­­ Sántha Simon ) — Karikás Mathieu, a gróf jószág igazgatója Szilágyi Annette, Delphine szobaleánya — Szigligeti Jolán Lambert, Armigny komornyikja — Várföldi Alvaro, Villamar megbízottja — Gonda Komorna — Fürediné. Kezdete 7 órakor, vége 10 előtt. Vízállás. Főszerkesz­tő : B. KEMÉNY ZSIGMOND. Felelős szerkesztő : URVÁRY LAJOS. MVELT TÉR Altesti sérvekben szenvedők figyelmeztetnek Sturzenegger G. erre vonatkozó, és lapunk mai számának hirdetményei között olvasható hirde­tésére. 624 RIJTii­RTEREU»1168 Legnagyobb választékú bútorok a legjutányo­­sabb árak mellett a bútorteremben, Kishid utcza 4. szám, a „Vadászkürt“ szállodával rézsut átel­lenében. Aug. 31. Pesten 6' 6" 0 fölött. Idős­ száraz „ 31. Pozsonyban 6 6" 0 , „ , „ 29. M.-Sziget 1' 4" 0 . „ „ „ 29. Szathmáron 1' 0“ 0 „ „ , „ 28. Tokaj . . 1­­" 0 „ „ 30. Szolnok . 5' 9" 0 „ „ „ „ 31. Szegeden . 8‘ 0" 0 „ „ szeles „ 29. Aradon . 1' 5" 0 „ „ száraz „ 29. N.­Becsker. 3' 3" 0 . „ „ , 30. Eszéken . 5' 4" 0 „ „ „ A legelegánsabb férfi- és gyermek-, disz- és utazó ruhák Magyarország három legnagyobb férfiruha-raktárában GRÜNBAUM és WEINER magy. kir. u .. szabók Pesten. 1. Deák-téren, az evang. templom átellenében. 2. A hatvani utcza és országút szögletén a „Zrí­nyi“ kávéház átellenében. 3. Régi színháztéren levő Bazarbao, a „magyar királyhoz czimzett szálloda átellenében. H 700 A vasúti közlekedési rovatot minden vasárnapi számunk hozza. I *s te *■ be Ui Értékpapi­r |1 Adva Tartva Értékpapír |§ Adva Tartva Értékpapír ll Adva Tar tv 1 m » m » s *- ---------------------| ~ ' j A pesti tőzsde és gabnacsarnok hivatalos jegyzése aug. 31-én. T_ „ .. I font- Ár vám- font- I Ár vám- T n r m o ti v font- ' piaczi font- Ár vám­e T Dl 00 J j nyi mázsánkint nyi i mázsánként j j ü ^ nyi szokás nyi mázsánkint Búza bánsági uj . • • 83 5.95—6.05 84 6.15—6.25 Rozs ................................ 80 3.35—3.40 78/79 3.73—3.97 _ n .... 85 6.30—6.50 80 6.50—6.55 " ’ ... 87 6.60—6.65 88 .------.— Árpa malátának . . 72 2.40—2.80 68/7 3.97—3.47 " tizai.............. 83 0. 6.10 84 6.20—6.30 „ etetésre .... 72 2.25—2.35 G/e 2.80—2.91 ” .............................. 85 6 35-0.45 86 6.55-6.60 *­­................ 87 6.65—6.70 88 — Zab .50 1.70-1.86 44/47 8.04-3.21 ” pesti.............. 83 6. 6.10 84 6.20—6.30 85 6.35—6.45 80 6.55—6.60 Kukoricza . . . . mérő .-----.— — 3 80—3.90 * ".......................... 87 6.65—6.70 88 .------ .-----—­­ 3.05—8.80 fehérmegyei . • . 83 0. ——6.10 84 5.20—6.30 Bab..................... • • ' » ... 85 6.35—6.45 86 6.55—6.60 * " ... 87 6.65—6.70 88 .------Köles.................................................I „ 2.80—2.95 80 3.05—3.20 * bácskai .... 83 6.90—6.05 84 6.15—6.25 " ..................... 85 6.30—6.40 80 6.50—6.5.* Repcze káposztái ... . 75 7.50—7.62 — .----- *— ” " ..................... 87 .------.— 88 .------„ bánsági ...­­ 82 „-----— .----------­Magyar vasúti kölcsön.­­ — 110 30 111 50 Baranyai lak. éa hitelb. 40---------------------Első magy. gőzh. . . *00 65 — 87 — ^Magyar sorsj egy kölcsön 100 10­0 60 l.­0 76 Debreczeni ker. bank. 80---------------------Első magy. hordógy. . *00------------------­Földteheren. kötv. magy.' 79 75 80 25 Temesv. ker. és jelz. b. 30---------------------Flora szappangyár . . 200 --------­„ 1867. sz. 78 — 78 25 Első erdélyi bank. . . 200 -----------------■ Gschwindt-féle gyár . 200 280 — 290 —­­bánsági I 78 59 79 — Szerbiai bank. ... 12 a. 63 50 64 60 Ganz-féle va­sgyár . . 200 197 — 198 — 1867. sz. — —-------Óbudai takarékpénztár 40-------------------Kereskedelmi épület. . 210 445 — 455 — Kor­szl. 1 ---------József-ferenczvárosi . 60 56 20 56 60 Gyaratott fonálgyár. . 200 120 — 122 — " erdélyi 78 75 77 25 Félegyházi... 40-------------------------------Első magy. bőrgyár. . 200 105 — 107 — Bordézma megv. kötv. — 76 50 77 — Gödöllői........ 40-------------------------------Országos gőzhajózás . 100 41 41 50 'Eers járadékjegy 5% — 59 75 60 2b Iparbank........ 80 29 75 30­­ . Magy. Lloyd gőzhaj. . 200 65 — 79 — 1 J 5% Pesti takarékpénztár . 63 3400 — 3500 — Losonczi gyapjugy „ 200 ----------------­- ianuar-iulius — 70 — 70 2„ Budapesti fővár. takp. 100 171 — 172 — Első magy. gépgyár . 200 ----------------­jegy. Terézváros­itakarékp. . 30 49 — 49 50 Mátrai bux......... 66 8 50 9 — april-occtober — 70 — 70 25 Kőbányai „ . 40 56 - - 57 — Oetl-féle pénztárgyár . 200 ---------­Kölcsön 1860­­ . . . 500 10150 102 50 Pest külvárosi .... 70 68 75 69 — Első magy. petroleum . 200 ---------­1860 .... 100 116 — 117 — Szent­endrei .... 50 26 — 26 50 Gyógysz. és vegy. int. 200 -----------------­- 1864 . . . 100 140 — 140 50 újpesti takarék.. . . 60 41 — 43 — Pozsonyi papírgyár. . 200 ----------------­"Első "magy. biztosító 315 750 — 760 — Árpád gőzmalom . 500 230— 246 — Rima-Murányi bánya —-—— Haza életbiztositóbank 150 119 — 120 - Aradi „ ... 500 ---------Salgótarjáni kiszenb. . 100 121 — 123 — [Pannónia viszonbiztositó 300 460 — 405 — Blumféle gőzmalom . 500 180 — 190 — Schlick-féle vasgyár . 200 140 — 142 — Pesti biztositó .... 300 255 — 260 — Concordia . . . 500 390 — 400 — Pest-fiumei­ hajógyár. . 200 -----------------­Hunnia.......................... 200 178 — 100 — Borsodmiskolczi gőz.. 500 -----------------Lóda­­s vegygyár . . 200 -----------------­Janio biztosító . . . 300 315 — 320 — Erzsébet........................... 200 100 — 110 — Spodiumgyár .... 200 -----------------­Nemzeti biztosító . . 80---------------------Király gőzmalom . . 500­ 330 — 340 — Első magy. szeszfln. . 500 -----------------­Pécebarcsi vasut . . 200 -----------------Lujza „ ... 2601 124 — 125 — Első újpesti szeszfln. . 500 230 —------­Pesti közúti ... 200 309 — 310 — Molnárok és pékek g. m. 200 170 — 172 — Dräsche kőszén és tégla 200 1­20 — 130 — 1Budai közúti!! .... 200 100 — 104 — Szarvasi gőzmalom . . 200 ----------Első kőszénbánya . . 200 -----------------­­ Alföld-fiumei­­ ... 200 181 — 182 — Temesvári gőzmalom . 5001 — —----------Alagút............... 100 103 — 104 —­­Észak-keleti ! ... 200 162 50 163 50 Unió gőzmalom ... 500 250 — 255 — Zarzetzky-féle gyufagy. 200 ----------------­Magyar-kelet. ... 80 88 — 89 - Victoria gőzmalom . . 300 165— 170 — Sz-Endrei téglavető . 200 ----------------­Budai gőzsikló . . . 100---------------------Hengermalom .... 500 7*0 — 730— Újtelepi » • • 200 ----------------­Angol-magyarbank . .­­. 8 94 — 95 - Első budap. gőzmalom . 500 495 — 500 — Kőbányai . . . 200 100 — 130 —­­Eső. báns. ker. és iparb. —-----— Budai gyártelep ... 100 62 — 63 — Magy. foldh. zálogl. 5­/1% — 89- 89 501­­Magyar általános hitelb. 80 115 25 115 50 Pannónia gőzmalom . 1000 54­— 550 — Magy. 6% jarad.. . . —---------------­Franczia-magyar bank. 80 92 25 92 50 Első magy. serfőzde . 500 575 — 500 — Magy. jelzálogb. jelz. lev. — 84— 84 50, Magyar jelzálogbank . 60--------------------Király serfőde ... 200 81 — 82 — Keresk. bank zálogl. . — 90 50 90 75 Pozsonyi ker. bank . 100-----------------Hajó hitel....................... 200 ------- 9» - Északkeleti vas.­ela. . -------------------------. iparbank 200 ___________.Sertéshizlaló . . . 200 224 — *27 — Budapesti lanezhid. . — 90-91-1 Takar, és hitelegyl. . 50 59 — 69 50 Athenaeum könyvny. . . 200 183 — 185 — Borsod misk. mai. els . —------------- [ Pesti népbank . . 60 53 75 64 — Deutsch-féle könyvny. . 200 ------------------Losonczi posztógyár . — I------— —.­­Budai keresk. bank. . 200 195 — 197 — Pesti könyvnyomda . . 5.,-------------------Budapesti gőziu. . . . 150 154 — 156 —IB Pesti . 500 680 — 685 — Vegygyártm. és kemény. 200 -------------------Pannónia gözm. . . . 200--------------------V Pesti iparbank. . . 200 455 — 460 — Nagybecskereki gőzt. . 100-------­-------Unió mai. el. ... . 250­-----------------­Értike­k. 3 havi váltók. I Csász. arany .... — 5 80 5 81 Augsburg 3 d. u. t . — 101 75 102­­ London 10 font st. . . — 120 25 1 120 60, Napoleon d’or .... — 9 64 9 65 M. Frankfurt ... — 102 • 102 25 Milano 100 livre ... Osztrák, ezüst ... — 120 - 120 50 Hamburg 100 m. bank — 88 60 89 — Paris 100 frank . . —­­ 47 — 47 20 Porosz pénztárijegy. . — 180­ 181 I­I | ! Üveg­gyár..................... —­­------­-------Temesvári közúti . . —-------— I ! A pesti tőzsdén nem Részvényszálloda. . . — 153 — 162 — Magy. géptéglagyár . . —----------------­I teffőzett érték- Kukoriczakeményitő. . ..----------------------Vaggongyár . . . . — 55 — 60 — 1 . Győri keresk. bank. . —-----------------Bécs-pesti hajóvont. . ..------------------­ papirOK. Securitas............................ — 525 —-------Bécsi Tramway. ... — 214 — 215 — Aradi keresk. bank. . —-----------------Spiering-féle .... ..-----------------------Gyapjomosó .... a. 100 — 105 — Zugligeti részvény . . a.----------------Sóskúti kőbánya . . — 96— 100 — Gyu­­agyár.................... a------------------­Építőanyag. .... —----------------Közúti pesti IV. . . . I­­------------------Victoria ó-budai tégl. . I —------------------­|_________________________________________|— - I

Next