Pesti Napló, 1871. november (22. évfolyam, 252-276. szám)
1871-11-21 / 268. szám
— tökéjük meg lévén ezen iparüzlethez — amint látjuk , többnyire gazdag emberek. Egész máskép áll ez a kisebb községekben. Ott azt tapasztaljuk, hogy többnyire egy, és ritkán két ember az, aki azon tökével és a szükséges segédszemélyzettel rendelkezik, mely a mészárosüzlet viteléhez szükséges, és így ezen egy vagy két ember, ahelyett, hogy a nagyvárosokban látott üdvös versenyt idézné elő, inkább egyedáruságot gyakorol, mert módjában van, és ige, midőn a körülmények megengedik és érdeke úgy kivánja, oly magasra csigázza fel a hús árát, hogy a közönség nem képes azt megvenni, és ha valaki beleavatkozik, akkor beszünteti az üzletet. Voltak számtalan esetek, hogy az illető szolgabírák, megnyittatván a szabad versenyt, a két helybeli mészáros előre kiküldötte embereit, és azoktól, kik a húst be akarták hozni, megvetette és megakadályozta azt, hogy a közönségnek húsa legyen. Ily kalamitások fordulhatván elő a községekben, hogy a hatóságnak ne legyen annyi joga, hogy a közönség érdekében intézkedhessés ezt czélszerűnek nem látja. Beismerte ennek a szükségét Irányi Dániel, midőn szükségesnek mondja bizonyos községeknél az intézkedést. De abban nem osztja nézetét, hogy a község lakosságának számát kitétetni kívánja. Az intézkedés szüksége nem a lakosság számától függ, hanem a helyi viszonyoktól; Így lehetnek községek, melyekben 10.000 ember lakik, és mégis hamarább áll elő kalamitás, mint azon községben, hol ötezer ember lakik. Szónok ezen szám szerinti rendelkezést nem tartja szükségesnek, és czélszerűbbnek véli azt, hogy míg egyrészről mindenkinek szabadságában álljon mészárszéket nyitni, úgy másrészről ott, hol baj van, a törvényhatóság a 33. §. értelmében a szükséges külön intézkedéseket megtehesse. Az eredeti szerkezetet pártolja. (Helyeslés.) Irányi és Majoros indítványai felett hosszabb vita fejlődött ki. Madarász József Majoros indítványát pártolja , ha ez el nem fogadtatnék, az Irányiét. Erkövy Adolf előadó, a javaslatot védi, míg Tisza Kálmán, hogy az ily intézkedés speciális esetekre szoríttassék, kimondatni kívánja azt, hogy: „azon esetben,ha a húsmérés szabad gyakorlata mellett egyes községeknek hússal való ellátása állandóan biztosítható nem volna, jogában áll az illető törvényhatóságnak az ily községeket illetőleg esetről-esetre külön intézkedést tenni.“ Ekkor meg van mondva, hogy nem lehet a törvényhatóságnak egész területére nézve intézkedést tennie, hanem csak akkor, midőn egyes esetek mutatkoznak, kell intézkednie, mert máskint azon községek hússal el nem láttatnak. Erre a ház Irányi és Majoros módosítványait elveti, Tiszáét elfogadja. Ezután a 34. és 35. §§-ok változatlanul elfogadtatnak. Következik a 36. §. Sütők, mészárosok és kéményseprők az elkezdett iparüzletet tetszés szerint félbe nem szakíthatják, hanem ha azt abbahagyni szándékoznak, kötelesek ebbeli szándékukat az iparhatóságnak bejelenteni, és ennek meghagyására az ipart még bizonyos ideig, jelesül sütők és kéményseprők legfölebb 4 hétig, mészárosok legfölebb 3 hónapig folytatni. Madarász József: A 6-ik sorban a „legfölebb“ szó helyett „legalább“, a 6-dik sorban „négy hétig“ helyett „két hétig“, és „három hónap“ helyett „egy hónap“ szók felvételét ajánlja. Irányi Madarász módosítványát pártolja, Tisza Kálmán a szerkezet mellett szólal fel, melyet a ház elfogad. Erre a 37. és 38 .§. elfogadtatnak. Következik a III. Fejezet: a segédszemélyzetről. A 39. §. elfogadtatik. Gyermekek, kik életük 12. évét még be nem töltötték, tanonczoknak fel nem vehetők. Kivételnek csak az iparhatóság engedelmével lehet helye, mely esetben köteles az iparos ta ronczát 12 éves kora betöltéséig a népiskolába rendesen járatni. P. Szathmáry Károly a második bekezdést kihagyatni indítványozza. Miután a törvényhozás úgyis megszabja, miszerint a 12 éves korig, esetleg 15 évig minden gyermek tanulni köteles Hogy ha 12 éven aluli gyermekek naponkint 5—6 óráig vannak isko ,lában, azonkívül pedig ezen gyermekek men- n nyire túl vannak terhelve a műhelyekben, hogy azoknak elég ideje maradjon még arra is, hogy leckéjüket megtanulják, sőt hogy némileg talán saját fentartásukra szórakozást is szerezzenek maguknak, az merő képtelenség, ennélfogva mihelyt a fent említett ellenvetéseknek legalább egy részéről már a múlt évben értesültem, első teendőmnek tartottam, mielőtt azokra válaszolnék, az egész ügyet és kérdést lelkiismeretesen tanulmányozni, és a gazdasági oktatás módjait s eredményeit úgy a hajában, mint a lehetőségig a külföldön is megismerni. Ez volt egyik czélja a múlt év őszén Bajorországban és Svájczban tett vándorlásomnak is, s e tárgyról szerzett tapasztalataimat kiadott tanulmányaim 143—191 lapjain közé is tettem. Hasonlóul főleg e kérdések tanulmányozásáért utaztam az idén Németországba (különösen Nürnberg vidékén, Würtembergben, Badenben) Belgiumban s kezdtem Hollandban. Mindenütt a gazdasági tanintézetek meglátogatásán felül, szerencsés voltam úgy a szaktanárokkal, mint a kormányoknál a gazd. oktatásügyeket intéző urakkal értekezhetni a gazdasági népoktatás kérdéseiről. Egyszersmind előadtam a nálunk szóban levő gazd. felső népiskolák tervezetét, valamint az e terv ellen felhozott ellenvetéseket is. A mi kételyem magamnak is volt, azt e két utazásomban szerzett tapasztalásaim, ismereteim s nagy tapasztaláson kitűnő szakemberek bátorításai eloszlatták. És ami nálam két év előtt csak logikai következtetés eredménye volt, annak legnagyobb részét a látott s hallott tények és nyert értesítések positiv bizonyossággá emelték. Mielőtt a fentebb idézett aggodalmakra s eltérő nézetekre felelnék, röviden előadom az e kérdésről Belgiumban s Németország egypár államában szerzett ismereteimet.*) Madarász J. az eredeti szerkezetet sokkal jobbnak tartja a szegény gyermekek sorsára nézve, azért arra szavaz. A ház az eredeti szerkezetet fogadja el. 41. §. A tanoncz felvétele írásbeli szerződés mellett történik. A felvétel alkalmával az iparos és a tanoncz szülői, vagy gyámja közt a tanidő tartama, a tanoncz tartása és ellátása, a tandíj összege, vagy ha e helyett a tanidőnek meghosszabbítása köttetett ki, ezen pótidő tartama, s az ez által pótolt tandíj összege egyetértőleg megállapítandó. Szübő Géza módosítványt nyújt be, hogy a második bekezdés azon szava után: „tartama“ beteendő volna, „amely négy évnél nem több.“ Azt hiszi, hogy e tan elegendő bármely mesterség megtanulására a kevésbé értelmes gyermeknek is. A ház Tisza László javaslatára az eredeti szerkezetet fogadja el. A 42 - 43. §§ ok változatlanul elfogadtatnak. 44. §. Olyanon ezek, kik éltük 14. évét be nem töltötték, naponkint csak 10 órai,akik a 14. évet már elérték, 12 órai munkára, az iskolában töltött időt is beleértve, kötelezhetők, mindkét esetben azonban munka közben délelőtt és délután egy-egy fél, délben pedig egy egész szünóra tartandó,és a tanonczők általában csakis oly munkára szoríthatók, mely korukhoz képest testi erejüknek megfelel. Irányi Dániel: Más országokban a felnőttek nem dolgoznak tovább 10 óránál. Jelesül Angliában ez a rendes törvényes munka-időtartam. Francziaországban kivételkép 11 óra, de az általános törekvés ott is a felé van irányulva, hogy ott is egy órával lejebb szállíttassák. De ezenkívül más hiányt is lát a törvényjavaslatban. Ha a tanoncz, ki tíz óra hosszat dolgozik egész nap, azután este tartozik még két órát ismétlési órákban tölteni, akkor először túlfeszíti erejét, másodszor az ezen törvényszakaszban részére biztosítani kívánt előny tökéletesen elvész. Ezt nem akarhatta a 15-ös bizottság sem, minélfogva a jelen 5. helyett a következő szerkezetet inditványozza: „olyanon ezok,kik éltük 14-dik évét be nem töltötték, [naponkint csak 9 órai, kik a 14 évet már elérték,10 órás munkára, az iskolában töltött időt is beleértve, kötelezhetők.“ Mindkét esetben marad a szerkezet végig és a 4. végére teendő ez: „ha az ismétlési tanítás az estéli órában a munka befejezése után adatik, annak fejében a munkaidő annyival megrövidítendő.“ Tisza Lajos nem fogadhatja el Irányi módosítványát. Az Angliából vett példa igen is áll a gyárakra, de nem az iparos műhelyekre nézve. Fest Imre szintén az eredeti tét szerkezet pártolja. Azt hiszi, hogy ez nem oly szigorú rendszabály, nem olyan intézkedés, mely a gyermeknek akár erejét felülmúlná, akár testi fejlődését akadályozná. Madarász József Irányi módosítványát pártolja. Szavazáskor a szerkezet fogadtatik el és Irányi módositványa elesik. 45. §. Éjjeli munkára, azaz esti 9 órától reggeli 5 óráig tizenhat éven aluli tanonczok általában nem alkalmazhatók; oly iparágaknál azonban, melyek üzlete éjjeli munka nélkül fennakadást szenvedne, az iparhatóság — tekintettel a tanoncz test fejlettségére — megengedheti, hogy 16 éven aluli, de 14 évesnél nem fiatalabb tanonczok a 44. §-ban megszabott munkaóráknak legfölebb felét éjjeli munkában dolgozzák le. Ez-t ekként kivánja módosíttatni: Éjjeli munkára, azaz esti 9 órától reggeli 5 óráig nők és tizenhat éven aluli tanonczok általában nem alkalmazhatók; oly iparágaknál azonban, melyek üzlete éjjeli munka nélkül fenakadást szenvedne, az iparhatóság tekintettel a tanoncz testi fejlettségére —megengedheti,hogy 16 éven aluli, s 14 évesnél nem fiatalabb finomű tanonczok legfölebb 3 óra hosszat éjjeli munkában dolgozzanak le. Szüllő Géza : Miután az iparos és a tanoncz közötti viszony kölcsönös szerződésen alapul, a munkaidő korlátozását ezeknél el nem ismerheti. E tekintetben tehát nézete az, hogy ezen 45- ik §-ban foglalt intézmény elavult intézmény, ez a középkorba és nem a XIX-ik században való és ennek következtében kihagyását indítványozza. (Ellenmondás.) Horn Ede: Szüllőnek felelve előadja, hogy az államnak e téren oltalomba kell venni az erőst a gyenge ellen. A nők munkaidejét szintén korlátozni akarja; név szerint azt kívánja, hogy a nők éjjel 3 óránál tovább ne dolgozhassanak. Az angol törvényhozás szintén megengedi kivételes esetekben a gyermekeket és nőket éjjeli munkára alkalmazni, de tekintettel arra, hogy az éjjeli munka sokkal fárasztóbb és sokkal ártalmasabb az egészségre, mint a nappali munka, azt mondja, hogy a két éjjeli munka óra neki 3 nappali munka órába számíttatik be. Ez nagyon helyes és kívánatos intézkedés, és semmi kárt nem okoz az illető iparűzőnek. Ha tehát a t. ház hajlandó azon elvet elfogadni, melyet Irányi kifejtett, szónok azon módosítást ajánlaná, hogy ha már éjjeli munkát kell végezni, két éjjeli óra 3 nappali órának számíttassák be. 5 Madarász József Irányi indítványát pártolja. Érkövy Adolf előadó a szöveget védi, mely , elfogadtatik, és igy valamennyi módosítvány elesik. 46. §. A tanoncz az iparosnak, illetőleg üzletvezető helyettesének a reája bízottakban engedelmességgel tartozik, és ha az iparos házában élelem és lakással láttatik el, 18 éves koráig atyai fegyelem alatt áll. Mályus Arisztid inditványozza, hogy ezen szavak helyett: „18 éves koráig atyai fegyelem alatt áll,“ tétessék a következő szövegezés: „18 éves koráig azoknak atyai fegyelme alatt áll.“ Szüllő Géza pedig helyette ezen kifejezést ajánlja: „Amig tanoncz, atyai fegyelem alatt áll.“ Madarász József a 18 éves helyett 16 évest kíván létetni. A szerkezet Máttyus Arisztid módositványával fogadtatott el. 47. §. Az iparos a tanviszony befejeztével köteles a tanoncznak igazságos bizonyítványt adni. Szüllő Géza eh-hoz is módosítványt kíván benyújtani (Derültség), mely szerint e szakasz következőképen hangzanék : „az iparos a tanviszony befejeztével köteles a tanoncznak jó magaviseletéről bizonyítványt adni.“ Fest Imre államtitkár e módosítás ellen szól, mire az elvettetik. A 48, 49, 50. §§ ok változatlanul elfogadtatnak. Az 51. §. így szól : 51. §. A tanviszony a szerződésileg megállapított tanidő lefolyta előtt azonnal felbontható és pedig az iparos részéről: a) ha a tanoncz lopást vagy sikkasztást követ el; b) ha a tanoncz kötelességeinek teljesítését makacsul megtagadja, vagy ellenük súlyosan és ismételve vét; b) ha a tanoncz tettleges bántalmazást vagy durva becsületsértést követ el az iparos vagy családtagjai valamelyike ellen; d) ha a tanoncz undorító vagy ragályos betegségben szenved. A tanoncz, illetőleg annak törvényes képviselője részéről: a) ha az iparos a tanonczot erkölcstelen vagy törvényellenes tettek elkövetésére csábítja; b) ha az iparos fegyelmi jogával visszaél; c) ha élte vagy egészsége a munka folytatásánál oly veszélynek volna kitéve, melyet a szerződés kötésekor előre látni nem lehetett. Irányi Dániel: Hogy a viszonyosság, amennyire a dolog természete engedi, fentartassék, a következő két pont beiktatását kéri. A második b) után tétessék, c) „ha az iparos hozzátartozói a tanonctot tettlegesen bántalmazzák“, d) „ha az iparos undorító vagy ragályos betegségben szenved.“ Tisza László a javaslatot, Madarász J. és Almássy Sándor Iványit pártolják. A többség az eredeti szerkezetet fogadja el. 52. §. A tanviszony 14 napi felmondás mellett felbontható az iparos részéről: a) ha kétségtelenné vált, hogy a tanoncz az illető iparág megtanulására képtelen ; b) ha két hónál tovább tartó betegségben szenved; c) ha az iparos üzletével felhagy; a tanoncz, illetőleg annak törvényes képviselője részéről: a) ha az iparos törvényes vagy tanzerződési kötelességeit a tanoncz irányában nem teljesíti; b) ha az iparos más községbe költözik át; c) ha a tanoncz más életpályára vagy más iparágra akar áttérni; d) ha az iparos két hónál tovább tartó betegségben szenved és üzletvezetőt nem állít. Irányi Dániel módosítványt nyújt be, mely igy hangzik : Az első b) után tétessék „az iparos a tanoncznak kárpótlást adni tartozik“; a 2-dik c) pont után tétessék : „akkor a tanoncz tartozik kárpótlást adni.“ Továbbá a d) pont után tétessék : „ha az iparos erkölcstelen magaviselete által a tanoncznak rész példát ad.“ Fest Imre államtitkár Irányi módosítványának első részét mint czélszerűtlent, másodikat mint feleslegest nem fogadja el, mig Almássy Sándor azt pártolja. A többség az eredeti szöveget fogadta el. Az 53 — 57. §§-ok változatlanul elfogadtattak. Az 58. §. igy hangzik : Az iparos oly segédet fel nem fogadhat, ki az előbbi munkaadóval kötött szerződésnek törvényes megszűnését nem igazolja. Oly iparos, ki szökevény segédet tudva felfogad, a segéddel egyetemlegesen felelős az előbbi iparosnak a megszökés által okozott kárért. Ghyczy Kálmán : Azt kivánja, hogy ez, meghagyatván, első bekezdésül a következő szerkezet tétessék : „Az iparos a munkából a kötött szerződés megszűntével kilépő segédnek a köztük fennállott szerződési viszonynak megszűntéről bizonyitványt adni köteles.“ Ily bizonyítványt, ha netalán megtagadná tőle a munkaadó, lesz alkalma a segédnek az iparhatósághoz fordulni és orvoslást kérni. Irányi Dániel nem ért egyet Ghyczyvel, hanem az egész §-t kihagyatni kéri. A többség a §-t Ghyczy módosításával fogadja el. Az 59—61. §§-ok változatlanul elfogadtatnak. A 62 —63. §§. csekély irálymódositással fogadtatnak el, a 64—70. §§-ok ismét változatlanul hagyatnak. 71. §. A munkásoknak munkaközben délelőtt és délután */1 óra, délben pedig 1 órai szünidő engedendő. Azon gyárakban, melyekben a munka éjjelnappal folytattatik, a gyáros az éjjeli munkára alkalmazott munkások kellő felváltásáról köteles gondoskodni. A nappali munkát reggeli 5 óra előtt kezdeni, és esti 9 órán túl kiterjeszteni nem szabad. Irányi Dániel: E szakaszban a munkaidő átalányát felvenni kívánja, és miután a munkást nem tartja termelő gépnek csupán, hanem erkölcsi lénynek, kinek kell, hogy időt engedjünk arra, hogy ha máskor nem,legalább egy napon hetenkint a maga istenéhez fordulhasson s a maga szellemi kiképzéséről gondoskodhassék. (Helyeslés) ennélfogva következő módosítást indítványoz a 71. §-hoz: Az első bekezdés helyett tétessék: „a törvényes munkaidő naponkint 12 óra, mely közben délelőtt és délután egy fél, délben pedig egy óra szünidő engedendő, a vallások ünnepnapjain a munkásokat munkára kötelezni nem lehet.“ A bizottság szerkezete fogadtatott el Várady irályi javításával, s igy Irányi módosítványa elesett. 72. §. A gyáros köteles munkása bérét készpénzben legalább két hetenként kifizetni. Árukat és szeszes italokat munkásainak nem hitelezhet. Lakással azonban, tűzifával, földhaszonélvezettel, rendes élelmezéssel, orvossággal, orvosi segélylyel a munkást, ha ez beleegyez, elláthatja s az ezekért járó összegeket a bérfizetés alkalmával béréből levonhatja. Ugyanezen feltétel alatt láthatja el a gyáros a munkást a gyárában készülő czikkek előállítására szükséges szerszámokkal és anyagokkal is, ha ezeket szerződés szerint a munkás sajátjából tartozik megszerezni. Er. Madarász József szon módosításával fogadtatott el, hogy „a gyáros köteles munkása bérét hetenkint kifizetni.“ Ezzel a tárgyalás ma berekesztetett. A holnapi napirenden ezen törvényjavaslat tárgyalásán kívül még a telepítvényesekről szóló különfélék. Pest, nov. 20. (A királyné nevenapját) tegnapelőtt szokás szerint ünnepélyes istentisztelettel ültek meg a testvérvárosok főplébániáin. A budai vártemplomban 10 órakor Zalka győri püspök által számos assistencziával tartott nagy misén jelen voltak: Tóth V., Pejachevich és Bittó miniszterek, a tábornoki kar, azután a közös hadsereg és a honvédségből sok törzs- és főtiszt, bárók a bent főparancsnokkal élükön, a minisztériumok hivatalnokai, egyéb hatóságok, a felső és alsóház tagjai, a testvérvárosok küldöttségei és nagyszámú közönség. Az istentisztelet után a testvérvárosok küldöttségei, és pedig a budai a polgármester, a pesti a városi főbíró vezetése alatt, a belügyminiszterhez mentek és kérték,hogy a városi községek legforróbb óhajait és lojalitásuk kifejezését királyné ő felségének tudomására juttassa, a mit a miniszter ur távirati után azonnal teljesített is. A pesti belvárosi plébániában a nagymisén a főpolgármester, a tanács, sok honoratior és igen számos közönség volt jelen. (A kir. család Meránban.) — Meránból, nov. 16-ról igák nekünk. Ma reggel 10 és 11 óra közt a Paisser partjára néző lakásomat elhagyván, az időt a múlt éjjeli eső és a még akkor is borult ég daczára oly kellemesnek találtam, hogy előbbi szándékomról, a városba bemenni, lemondván, napi sétámhoz hozzáláttam Mindjárt a második fordulóm alkalmával nem messze a „Villa Fanny“ melletti kanyarodásból velem szemközt jön két nő, középen kísérve egy széles fehér szegélyű kék ruhába öltözött gyönyörű kis lánykát s pár lépéssel utánuk egy erős ölnyi magasságú liberiás szolga. Ez bizonyosan, gondolom, a budai várpalotában napvilágot látott kis Maria Valeria főherczegnő. E feltevésem helyességében azonban kételkedni kezdek, midőn ezalatt közelebb jővén, a két nőt magyarul hallom beszélgetni a kis lánykával. Alkalmasint valami igen magas rangú magyar főur gyermeke, igazítom ki magamat. De a rákövetkező perezben e naiv észjárásom felett magam is elmosolyodtam, míg az e közben mellettem elhaladt csoport után visszafordulva, az inas hátulsó gombjain látható kétfejű sas minden előbbi kétségemet eloszlató. Kissé meggyorsítom lépteimet, hogy közelebbről követhessem az előttem oly érdekessé vált csoportot. „Szépen menjen, nagyon szépen menjen,“ mondá a főherczegnő baloldalán járó nő és a kis teremtés csakugyan oly magatartással sétált, mint egy főherczegnő. „Oh mint örülne papa és mama, ha látnák, mily szépen sétál,“ dicséré az oly szófogadó főherczegnőt baloldali kisérőnője. Furcsa kedves látvány volt azonban, midőn kicsit később kisérőnője felszólítása folytán „jobban menjünk egy kicsit,“ „jobban emelje a lábát,“ a kis főherczegnő ugyancsak emelgető azt az iczi-piczi lábacskákat, hogy gyönyörűség volt nézni. Még egy kis darabig szemmel kisértem a sétálókat, mindig messzebb elmaradván, míg a bozeni országúton áthaladva a kis lyánka kíséretét az ottani játékkereskedés kirakata előtt megállani kényszerítő. Én is megálltam s gondoltam sokat-sokat; azt, a mit bizonyára minden magyar ember gondol, ki e sorokat olvassa, hogy az Isten áldja meg az első magyar aszszonyt, ki igy neveli gyermekeit! (Királyi ajándék.) Király ő felsége az ogulini ezredbeli rakoviczai Gerkovics végőrcsaládnak, mely a zendülők által hű kötelesség teljesítése közben agyonlőtt Gerkovics Demeter tizedesben főtámaszát vesztő, magánpénztárából 2000 frt kegyadományt engedélyezett. Gerkovics ugyanaz volt, ki I. évi october 8-án a Pech főhadnagy által vezénylett újonczcsapattal a brokonáczi után a lázadókra bukkant és azok által felszólittatván, hogy legénységével együtt vagy a lázadáshoz csatlakozzék, vagy a fegyvert tegye le, erélyes ellenállással válaszolt és ez okból a lázadók vezére, Csurcs Ráda által lelövetett. Derék, szegény szülök legidősb fia volt, kik jelentékeny áldozatokkal kiképeztették,azon reményben, hogy benne egykor támaszukat fogják lelni. (Báró Eötvös József emlékező fara) javára Adorján „Tündérmesék“ czimű művének jövedelméből Kempelen Géza kiadó száz írtot tett le a magyar földhitelintézet pénztáránál, mely ez emlékszobor jövedelmének kezelésére fel van kérve. (Kinevezés). Hirschbach Károly pécskai jószágigazg.titkár a pénzügyministeriumban titkárrá neveztetett ki. (Katonai lakbér.) A közös hadügyminisztérium a főhadparancsnokság útján köztudomásra hozza, hogy több községnek ez évre a katonai árszabály magasabb bérosztályaiba elrendelt áthelyeztetése visszavonásig továbbra is érvényben fog maradni, és hogy az ennek folytán keletkezett kiadási többlet, nem mint a folyó évre elrendelve volt, a rendkívüli kiadások IX. czímébe, hanem a rendes kiadások rovatába iktatandó. (A budai hegyi pálya) utánzásra talál Németországban. Fulda Jakab koblenczi nagykereskedő és bankár alkudozásra lépett a budai hegyi pálya igazgatójával, Pongrácz úrral és Wohlfahrt főmérnök úrral egy a meredek Ehrenbreitstein-en létesítendő hegyi pálya építése iránt. Az alkudozás már annyira haladt, hogy a nevezett utak már a legközelebbi napokban indulnak oda az előmunkálatok megtétele végett. Magyar mérnökökre nézve mindenesetmegtisztelő meghívás. (Egy kis Statistika.) Hivatalos feljegyzések szerint tegnap (vasárnap) a Carré-féle circus mutatványait a délutáni előadáson 2232, az estin 5300 egyén nézte. Az utóbbi szám a maximum, melynél több már a circusba be sem férhet. A Berghoer-féle színházban a két előadásra összesen több, mint 3000 jegy adatott el. (Honvédfegyver-átvételi bizottság.) A honvédelmi minisztérium körrendelet útján tudtára adta a honvédalosztályoknak, miszerint a Bécsben feloszlatott fegyverátvételi bizottság most már Pesten kezdendi meg működését és hogy az alosztályok jövőre ez ügyben a „honvéd-fegyver átvételi bizottsághoz, a kőbányai fegyvergyárba intézzék átirataikat. (A budapesti Fröbel-egylet választmánya részéről értesíttetünk, hogy a múlt hó 21-kén tartott tánczvrgalom 100 frtnyi tiszta jövedelmet eredményezett. Felülfizetéseket adtak :Schwartner asszonyság 20 frt. Demidoff 1 ft, Rieger György 3 frt., a légszesztársaság pedig a világítást ingyen adta. — Porszász-Kauser aszszonyság 100 frtnyi ajándékkal az alapítók sorába lépett. — Az egylet alaptőkéjének gyarapítására „tizkrajezáros iveket“ bocsátott, melyekre kiki csak 10 kvnyi adományt jegyez be és ezután már szépen szaporodik az alaptőke. Helyi hírek. (Kerkápoly Károly) pénzügyminiszter ma megtekintette a fővámház építkezését, hol rendesen naponkint 6—’700 ember dolgozik. (Nemes ajjánlatot) tett Ranolder János püspök Pest városának. Kész ugyanis saját költségén egy leányiskolát felépíteni ha a város e czélra legalább 700 □ ös területet ad. Ranolder egyházmegyéjében már 5 iskolát építtetett. (A városi gazdasági bizottmány megengedni javasolta a dunaszabályozási társulatnak, hogy a tömőtértől a Dunáig terjedő területet bekeríthesse és 3 évre anyagraktárul használhassa, köteles lévén a társulat a vízvezetéki és Báthory-utczát 5 hüvelyknyi kavicsréteggel feltölteni és 1000 frtot a pesti szegényalap javára fizetni. (Ez is részvénytársaság.) Az újpesti szeszfinomító társaság néhány száz frt értékű Wertheimjában a t.szék bizottsága huszonhárom frt készpénzt és hét frt értékű bélyeget talált. A társaság hitelezői és részvényesei tegnap tartottak gyűlést, s megállapíták az illető törvényes lépések megtételét. A hitelezők Frank urat, a hitelbank igazgatóját választók tömeggondnoknak. (A idei farsang) igen élénk lesz, mert igen sok elite-bál, és pedig a legtöbb aredouteban fog adatni. A redoute bérlője, Schallern úr, minthogy a legtöbb nap már el van foglalva, csak két álarczos bált és a bolondok estjét fogja saját számlájára rendezhetni. (Mérnöki állomás.) Buda város tanácsánál egy mérnöki állomás lütó frt évi fizetéssel és 12°/„ lakpénzzel betöltendő. Pályázni kívánók felszólittatnak, hogy folyamodványaikat f. évi decz. 8-áig adják be. (T . z.) Tegnap délután a magyar utczában 21. sz. alatt a házbeliek gondatlansága folytán egy kémény kigyuladt. Szerencsére a tűz gyorsan észrevétetett és a lakók által elfojtatott, a nélkül, hogy tüzilárma keletkezett volna. (Megfagyott gyermek.) Bartók Ferencz csendbiztos ma reggel a kertész utczában az 1. számú ház előtt egy figyermekhullát talált. Az alig kilencz hónapos gyermek a szó szoros értelmében meg volt fagyva és kétségtelen, hogy a szívtelen anya még a megelőző este tette ki gyermekét az utczára, hol az a múlt éji nagy hidegben megfagyott. A csecsemő hullája a Rókus-kórházba szállíttatott, az anya kézrekerítése végett pedig a rendőrség a nyomozásokat megindította. (Schallern Frigyes) a városi vigadó bérletének egy évre való meghosszabbítását kérte, mit a gazdasági bizottmány is javasol. (Az első magyar sertéshizlaló társulat panaszt emelt Pest városa ellen, a város által szedetni rendelt sertés utáni illetékek magassága ellen , miután a törvényszerű jövedelmi adón kívül minden egyes darabtól még 5 y2 kr. helypénzt és 9 kr. vámpénzt, tehát darabonkint 142 krt kell helypénzül fizetni. A keresk. minisztérium áttette ezen kérvényt a belügyminisztériumhoz s ez most felhívja a várost, hogy ezen fontos ügyre nézve mielőbb tegyen jelentést. Irányi Dániel: *) A czikksorozatot itt megszakítjuk, folytatni fogjuk, a mint a napi közlemények halmaza megengedi. A szert. törvényjavaslat függelem maradt §-ai tárgyalása áll. A törvényhatóságok házi pénztáraikról rendelkező törvényjavaslat, mely ma osztatott ki, szerdán vétetik fel. Ülés vége 2 órakor. Magyar tud. akadémia. (Az első osztály ülése nov. 20.) Pulszky Ferencz osztályelnök távollétében az osztály legidősb rendes tagja, Ballagi Mór elnöklete alatt. Szénássy Sándor levelező tag „A latin nyelv és dialectusai“ czímű értekezéssel széket foglal. Értekező jelen felolvasását négy részre osztja. Az elsőben a történeti latin nyelvről, a másodikban a latin nyelvtudományról, a harmadikban az oscus nyelvről értekezvén, végre a negyedikben a latin vegyes névragozásról szól. Bevezetésképen a régi Italia nyelvviszonyaait jellemzi és bővebben az etruscus nyelvvel foglalkozik és bebizonyítja, hogy az itáliai szójárások önálló törzset képeznek, mely a görögnek egyenjogi testvére. Azután áttér az egyes dialectusokra és megállapítja azok különbségeit egymás között, miből a történeti viszonyt megállapítja. E szerint az itáliai nyelvcsalád két ágra oszlik: nyugati és keleti, és ez utóbbi ismét umber és oscus szójárásokra oszlik. Értekezése második részének kezdetén megczáfolja azok nézetét, kik a nyelvtudomány keletkeztét Bopp Ferencz főlépésétől számítják (1816.) és különbséget tesz a nyelvtudomány és nyelvészet között; az előbbi csak egy nyelvre tekint, ennek fejlődési és művelődési viszonyait vizsgálja, míg az utóbbi mint összehasonlító nyelvtudomány valamennyi rokonnyelvre terjeszti ki figyelmét. A harmadik részhez bevezetésképen azt mondja, hogy a latin nyelvet nem érthetjük teljesen, ha annak dialectusait nem ismerjük; e dialectusok közt legfontosabb az oscus, ámbár az egész reánk maradt oscus nyelvanyag nem több, mint például a latin nyelvre nézve C. Neposnál Agesilaus életrajza. Jellemzi az oscus nyelv alphabetumát, mely a görög doriaihoz feltűnően hasonlít; ez 21 jegyből áll. Azután az oscus nyelv alaktanát hasonlítja össze a latinéval; végre az ember alakok fejtegetésére tér át és a nyelvhasonlítások után kijelenti, hogy értekezés